2016.03.01

A kockázatokhoz mérten elegendő-e a tőke és üzletileg megbízhatóan működik-e a biztosító? Ezekre az alapvető kérdésekre ad megnyugtató válaszokat az uniós Szolvencia II (SII) irányelv, amelynek elfogadása mérföldkő a biztosítási szakma történetében. Az új rendszer - amelyet idén januártól a magyarországi piaci szereplőknek is alkalmazniuk kell - gyökeresen megváltoztatja a biztosítási szektor működését.

Az Európai Unióban (EU) a biztosítók tevékenységéhez szükséges szavatoló tőkekövetelményre vonatkozó szabályokat még az 1970-es években alakították ki két uniós irányelvben. A mostanáig alkalmazott tőkekövetelmény-szabályok tehát meglehetősen régiek voltak. Már egy 1997-ben publikált nemzetközi jelentés változtatásokat javasolt, noha e dokumentum akkor még az úgynevezett Szolvencia I. szerinti szavatoló tőkekövetelmény megbízhatóságát bizonyította.

Az akkoriban történt módosítások lényegében csak finomítások és szigorítások voltak: megemelték a szavatoló tőkekövetelmény szintjét a biztosítók fizetőképességének erősítése céljából, de nem változtatták meg annak számítási módszertanát (vagyis a szolvencia rendszer lényegét). Az Európai Bizottság - a tagállamokkal együttműködve - végül 2001-ben indította el a Szolvencia II. (SII) projektet. Ennek célja az volt, hogy a prudenciális (üzleti megbízhatóságra vonatkozó) szabályozást áttekintve kockázatérzékeny szavatoló tőkekövetelményt állapítsanak meg. Rá egy évre azonban egy újabb jelentés kimutatta: a szavatoló tőke szintjének jogszabályszerű mértéke önmagában már nem elegendő garancia a biztosítók stabil működéséhez.

A banki tőkeszabályozásban forradalmi változásokat hozó Lámfalussy-rendszer kiterjesztése a biztosítási szabályalkotásra ezzel párhuzamosan aztán alapvető változást hozott az SII kialakítási szempontjait illetően is. Utóbbi tehát szándékát, tartalmát érintően párhuzamba állítható, a szükséges mértékben összehangolható a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési követelményeit meghatározó bázeli és EU-folyamatokkal. Nem mellékesen tehát fontos cél lett a prudenciális felügyeleti rendszer szektorok közötti harmonizációja, illetve a biztosítói csoportok és pénzügyi konglomerátumok felügyeletének hatékonyabbá tétele is.

Az uniós jogalkotás mindezek nyomán 2009 novemberében fogadta el a biztosítók, viszontbiztosítók prudenciális és tőkekövetelményeket tartalmazó (2009/138/EU számú) SII. irányelvet. E szerint 2016-tól komplex, elvi megközelítésű, kockázatalapú tőkekövetelmény és prudenciális szabályrendszer lép életbe. Három pillére: a tőkekövetelményre és annak számítására vonatkozó mennyiségi, a vállalatirányításra és felügyeleti eljárásokra vonatkozó minőségi követelmények, harmadikként pedig az információnyújtásra és közzétételre vonatkozó előírások.

E folyamat keretében az EU kialakította az európai szintű kockázatalapú felügyelési szabályrendszert is (ami egyúttal szintén erősítette a csoportszemléletet). 2011-ben ugyanis létrejöttek a banki, biztosítási, tőkepiaci Európai Felügyeleti Hatóságok (így a biztosítási piac felügyelésére az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság /EIOPA/); és a szintén létrejött európai rendszerkockázati testület, amelynek feladata a pénzügyi rendszer egészének nyomon követése és a kockázatok elemzése. Az európai uniós pénzügyi szektor felügyeleti rendszer célja a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, a pénzügyi piac és a termékek átláthatósága, az ügyfelek érdekeinek védelme.

Az SII-t 2016. január 1-jétől kell alkalmazni valamennyi tagállamban, s ezek nemzeti jogrendszereiben legkésőbb március 31.-ig kell átültetni az uniós előírásokat. De voltaképp milyen alapelvekről is van szó?

Az új rezsim egyrészt a kockázatok lefedő, egységes elvek szerint megképzendő szavatoló tőkeszükségletet ír elő. Ennek, illetve a minimális tőkeszükségletnek a számítása - hasonlóképp a bankok bázeli rendszeréhez - történhet standard formulával, illetve teljes vagy részleges belső modellel. A szavatoló tőkével fedezendő tőkeszükséglet mérlegen kívüli elem is lehet. A szavatoló tőkeelemeket minőségi kritériumok alapján három szintre kell besorolni (a figyelembe vehetőségük ettől függ). A befektetésekre azonban nincs eszköz és limitkorlátozás, de a kockázatkoncentráció elkerülése kiemelt szempont. További követelmény a megfelelő biztosítástechnikai tartalékok képzése (a számítások alátámasztásául szolgáló elvek, biztosításmatematikai és statisztikai módszerek harmonizálása), ami a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összege.

Fontos az arányosság elve, amely kiterjed a teljes szabályozási keretrendszerre, tehát a felügyelt intézmények és a felügyeleti gyakorlatra is. A cél az, hogy az SII ne rójon túlzott terheket a kis- és közepes nagyságú biztosítókra. A követelményeket a tevékenységük, kockázataik jellege, nagyságrendje, összetettsége figyelembevételével kell teljesíteni. Ez azonban természetesen nem mentesít a jogszabályi kötelmek betartása alól.

Jóllehet a felügyelés alapvető célja az egyedi biztosítók felügyelete, az SII meghatározza a csoportszintű felügyelet hatálya alá tartozó biztosítók, vállalkozások körét is. A csoportszemlélet megköveteli, hogy a belső uniós piac hatékony működésének érdekében összehangolt szabályok legyenek a biztosítói csoportok felügyeletére is. Míg korábban ezek csak kiegészítő szabályozási felügyelési elemek voltak, a SII külön csoportszintű mennyiségi követelményeket és kockázatkezelési szabályokat ír elő.

Mint említettük, az SII a tőkemegfelelés számításához a standard formula mellett bevezeti a - részleges, vagy teljes - belső modell alkalmazásának lehetőségét. Alkalmazásuk felügyeleti engedélyhez kötött.

A hazai biztosítóknak (is) az SII rendszer bevezetésének megkönnyítését, az arra való felkészülést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által biztosított úgynevezett preapplikációs (előzetes alkalmazási) folyamat segítette. Ennek révén megállapítható, hogy az adott biztosító - még a belső modell alkalmazására vonatkozó kérelme beadása előtt - mennyire készült fel e modell alkalmazására. A preapplikációs támogatást a jegybank az SII rendszer hatályba lépését követően is biztosítani kívánja.

A biztosítók, de a felügyeleti hatóságok működésének is jelentősen meg kell változnia ahhoz, hogy megfeleljenek az SII minőségi és mennyiségi követelményeinek.

A vállalatirányítási követelmények szerint biztosítani kell, hogy a biztosítók hatékony, az üzleti tevékenységének megfelelő, óvatos és megbízható irányítási rendszert működtessenek. Ez kiterjed a kockázatkezelési, aktuáriusi, saját kockázat- és szolvenciaértékelési, belső ellenőrzési rendszer, belső audit, megfelelőségi (compliance), illetve az ügymenet kiszervezési funkciókra, illetve az ezekhez kapcsolódó jó üzleti hírnévre és szakmai alkalmasság elvárásokra is.

Magyarország az új vállalatirányítási követelmények többségének már 2015. áprilistól megfelelt (még a régi biztosítási törvény /Bit./ módosítása alapján). Az idén januártól életbe lépett új Bit. pedig a további előírásokat is életbe léptette. Az aktuáriusra, belső ellenőrzési feladatkör és belső kontrollrendszerre, illetve az ügymenet kiszervezésére vonatkozó szabályok szintén már 2016-ot megelőzően összhangban voltak az SII szabályaival. Jellemzően ugyanez a helyzet a biztosítók különböző irányító testületeire és azok tagjaira vonatkozóan. Magyarországon ráadásul létezik olyan, számviteli rendért felelős vezetőre vonatkozó szabályozás, amit az SII nem kezel (a hazai rendszer tehát szigorúbb!).

Ami a kockázatkezelést illeti, a kockázat alapú szemléletnek be kell épülnie már az üzleti tervezésbe, és ez a mennyiségiek mellett megjelenik a minőségi követelményeknél is. Utóbbiak teljesen új szemléletet jelentenek a biztosítók irányításában, ami kihívás a biztosító vezető testületeinek, nagyobb fegyelmet követelve a belső kommunikációban.

A kockázatkezelés új, szerves része a biztosító saját kockázat- és szolvenciaértékelés (ORSA). Ez azt jelenti, hogy a biztosítónak magának is rendszeresen értékelnie kell, hogy a kötelezettségek hosszú távú teljesítéséhez elegendő-e a szavatoló tőkéje. Az eredmény azonban nem ad alapot a szavatoló tőkeszükséglettől eltérő tőkekövetelmény megállapítására, vagy a tőkemegfelelés számonkérésére, továbbá kiegészítő tőkekövetelmény előírására sem.

A saját kockázat- és szolvenciaértékelés során a biztosítónak le kell írnia az egyedi kockázati profilját, értékelnie kell a tőkehelyzetet, számba kell vennie a kötelezettségeket, azok kockázatait, a kockázatvállalási határokat, s az üzleti stratégiát. Ez alapján meg kell határoznia a szavatoló és a minimális tőkeszükségletet, a biztosítástechnikai tartalékok követelményeit, s természetesen gondoskodnia kell az azoknak való folyamatos megfelelésről. Meg kell határoznia a standard formulával, vagy belső modellel számított szavatoló tőkeszükséglet számításához használt feltevések és a kockázati profil közötti eltérés mértékét (főképp akkor, ha az eltérés jelentős). Ha a biztosító úgynevezett illeszkedési kiigazítást, volatilitási kiigazítást alkalmaz, értékelni kell a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos követelményeknek való megfelelést is.

Alapvető változás, hogy az SII rendszer - a jelenleg alkalmazottól eltérő - gazdasági értékelést vezet be. Ez azt jelenti, hogy a különböző eszközöket azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során értékesíteni lehetne. A források vagy kötelezettségek pedig úgy értékelendők, ahogy az ugyanilyen felek és piaci feltételek közt megvalósult ügylet során át lehetne ruházni, vagy ki lehetne egyenlíteni.

Az SII ugyanakkor lehetővé teszi a gazdaságitól eltérő alternatív értékelési elv használatát is. Ennek azonban összeegyeztethetőnek kell lennie az - egyik uniós rendeletben előírt - nemzetközi számviteli standardokban előírt értékelési módszerekkel (kivéve, ha a biztosítónak engedélye van egyedi értékelési módszer használatára).

Az SII egyfajta referenciaként kezeli az IFRS (azaz a nemzetközi számviteli szabvány szerinti) előírásokat - figyelembe véve az IFRS9 (pénzügyi eszközök értékelési követelményei) és az IFRS4 (biztosítási szerződések) kölcsönhatásait is. Ez nem jelenti azt, hogy az alternatív értékelési elvnek IFRS alapúnak kell lennie, az bármely nemzeti számviteli szabály lehet, ami az éves beszámoló megalapozását célozza. A biztosítók egyébként először a 2017-től induló üzleti évről készíthetnek IFRS alapú éves beszámolót.

Talán meglepő, de az SII irányelv nem rendelkezik a könyvvizsgálati követelményekről. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi régi és az azt megtartó új Bit. előírásai - amelyek szerint az éves beszámolót auditálni kell - szigorúbbak, mint az SII irányelv.

Mint említettük, az SII rendszer bevezetése alapvetően új követelményeket jelent az információ nyújtását, a felügyeleti jelentés tartalmát illetően is. Az eddig hatályos adatszolgáltatáshoz képest mélyebb-szélesebb részletekbe menő, egységes európai táblarendszert vezettek be, amely a piaci értékelési elvek alkalmazásához kapcsolódóan különösen a befektetésekről és a tartalékokról ad a jelenleginél sokkal bővebb információt. Ez egyúttal teljesen új technikai háttér megteremtését teszi szükségessé mind európai, mind nemzeti szinten.

A 2015. évi felkészülési szakaszban az SII szerinti éves adatszolgáltatást a kontinens biztosítóinak 80 százaléka teljesítette az illetékes európai felügyeletek részére. Magyarországon az arány 100 százalékos volt, míg a szintén előírt negyedéves adatszolgáltatásnál - az Európa-szerte elvárttal azonos - 50 százalékos. Az új rendszerre vonatkozó szabályok közvetlenül hatályosuló uniós végrehajtási rendeletben, technikai sztenderdekben és EIOPA-iránymutatásban, továbbá nemzeti diszkréciók (ma hatályos elvárásokból továbbra is megmaradó követelmények) szerint alkalmazandók.

A "végső roham", azaz a technikai felkészülés a 2015. évi tesztelésre már 2014 decemberétől megindult. Az MNB tájékoztatót tartott a felkészülési időszakot érintő (teszt)adatszolgáltatásról, és képzést nyújtott mind a 29 érintett hazai biztosítónak az ehhez szükséges szoftver használatához. Az adatállomány nagyságát érzékeltetendő mindössze egyetlen információ: a különböző SII felügyeleti jelentésekhez az EU- előírások szerint összességében 130 különböző - egyenként akár 50 excel munkalapot tartalmazó - uniós táblázatot kell kitölteniük a piaci szereplőknek évente. A tárgyidőszakokat követő adatszolgáltatások időtartalma 2020-ig fokozatosan egyre rövidül (tehát gyorsul a ritmus).

Az uniós jelentést egy MNB-rendelettel szabályozott nemzeti felügyeleti adatszolgáltatás egészíti ki. A biztosítóknak ráadásul a 2016. január 1-i indulásra, az úgynevezett "Day one"-ra vonatkozóan külön jelentést kell teljesíteniük néhány kiemelt témakörre vonatkozóan (így szavatoló tőke, szavatoló és minimális tőke-szükséglet, nyitó mérleg és a 2015. december 31-i zárástól való eltérések szöveges magyarázata) 2016. május 20-ig az MNB-nek. A felügyeleti információnyújtása mellett hangsúlyos a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló, a pénzügyi stabilitási jelentés céljára nyújtott információk köre is. Ez a nemzetközi kötelezettségek teljesítését, rendszerszintű kockázatok felmérését is szolgálja.

Az SII a biztosítók mellett a felügyeleti hatóságoknak is új elvárásokat fogalmaz meg. Mivel a piaci szereplőknél a közzétételi követelmények kapcsán előtérbe kerülnek az átlátható, számon kérhető működési elvek, a felügyelés eszközrendszere is ehhez igazodik, s megfelelő szabályok megteremtésével változik. A felügyeleteknél - ha lehet - még hangsúlyossá vált a kockázatok korai felismerése, a megelőzés, az időben való beavatkozás, a párbeszéd, végső esetben a piacról való kivezetés (felszámolás). Új, eddig nem létező eszköz a tőkekövetelményeknek való meg nem felelés rendbetételére meghosszabbított határidő bevezetése, valamint a kockázatoknak nem megfelelő szint esetén többlettőke követelmény előírás kezdeményezése.

Az SII irányelv átültetése Magyarországon új törvény megalkotását, teljes újrakodifikálást tett szükségessé. A modern magyar biztosításszabályozás történetének harmadik biztosítási törvénye alapjaiban változtatta meg a biztosítási szakma és a felügyelés szemléletét. Mindezek nyomán, a lépcsőzetes hatályba léptetést követően a biztosítási szektorban 2016. január 1-től teljes körűen hatályba és alkalmazandóvá vált az SII rendszer, amely kockázatalapú tőkekövetelményével, elvi megközelítéseivel gyökeresen eltér a 2015. december 31-ig hatályban lévő előírásoktól.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Általános
Ezek a magyarok mennek idén luxusnyaralásra: ennyit fizethetnek érte
2017 június 27.
Kategória:
Utasbiztosítás

Ezek a magyarok mennek idén luxusnyaralásra: ennyit fizethetnek érte

Idén az utazók döntő többsége köt utasbiztosítást. Ötből ketten továbbra is ár alapján döntenek a biztosítás megkötésekor, de jelentősen nőtt a kiegészítők fontossága. Ha nem is érdemben, de tavalyhoz képest sajnos kevésbé vagyunk tisztában azzal, mit is tartalmaz egy alap utasbiztosítás csomag.

Sokkal többen utaznak idén

Az elmúlt két évhez képest jelentősen csökkent azok aránya, akik nem engedhetnek meg maguknak egy utazást, 2016-ban 49 százalék, 2015-ben 50 százalék, idén csupán a magyarok 23 százaléka nem utazik sehová. Az utazók 46 százaléka válaszja a belföldi nyaralást, külföldre pedig tavalyhoz képest 12 százalékkal többen, 29 százalék tervez utazást, ez utóbbiak körében még mindig Horvátország a legnépszerűbb.
Nincsen érdemi változás tavalyhoz képest az utasbiztosítást kötők számában, a Genertel felmérésére válaszadók 74 százaléka mondta azt, hogy minden esetben köt, míg 18 százalék csak néha. A tavalyi 19 százalékhoz képest viszont 8 százalékra csökkent azok aránya, akik soha nem kötnek biztosítást.

Ár-érzékeny a magyar

Még mindig nagyon ár-érzékeny a magyar piac, tavalyhoz hasonlóan idén is 40 százalék válaszolta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy utasbiztosítás mellett. Érdekes azonban, hogy nőtt a kiegészítők fontossága; idén 41 százalék dönt ez alapján, tavaly alig 20 százalék. Nőtt azok száma is, akik az adott biztosító ismertsége vagy ajánlása miatt döntenek az adott biztosítás mellett; 34 százalékra a 2016-os 26-ról.

Egyre többen kötnek neten utasbiztosítást

A válaszadók 47 százaléka interneten köti meg biztosítását, ez 7 százalékkal több, mint tavaly. Az elmúlt évhez hasonló arányban (46 százalék) választják a klasszikus személyes kötést. 8 százalék alatti a telefonon kötők aránya.
Ami a preferált napidíjakat illeti, itt jelentős az eltérés tavalyhoz képest; a tavaly mért 45 százalékhoz képest, idén már 74 százalék tart reálisnak 200-400 Ft/fő/nap díjat, alig 12 százalék pedig 400-900 Ft/nap közötti sávban mozgót. A fennmaradó 14 százalék 200 Ft/fő/nap díjjal lenne boldog.

Kicsit kevesebbet tudunk, mint tavaly

A válaszokból kiderült az is, hogy 2016-hoz képest valamivel kevesebbet tudunk magáról az utasbiztosításról; arról, hogy mit tartalmaz jellemzően az egy alap csomag. A megkérdezettek fele, illetve harmada nem tudja, hogy a gépjármű assistance és a poggyászbiztosítás is része lehet az alapcsomagnak, ahogyan 45% nem tudta, hogy az orvosi-és mentési költséget is tartalmazza. Ezek az arányok, kisebbek voltak tavaly, azaz, még ha néhány százalékkal is, de jobban tisztában voltunk az utasbiztosítás által tartalmazott szolgáltatásokkal.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ne induljon el Ön sem utasbiztosítás nélkül! Kalkulátorunk segítségével összehasonlíthatja és kiválaszthatja az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Vihar: érdemes biztosítást kötni
2017 június 26.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Kárrendezés

Vihar: érdemes biztosítást kötni

Becslések és híradások szerint a viharok leginkább a kisebb falvakban okoznak nagy veszteséget, a szerencsétlenül jártak nagy többségének pedig semmilyen biztosítása nincs – hívja fel a figyelmet a CLB biztosítási alkuszcég.

Beköszöntött a nagyüzem a biztosítóknál, az elmúlt napokban kimagasló rombolást hagytak maguk után a viharok. Nem csupán az épületekben okoztak károkat, hanem embereket is elértek, személyi sérülést okoztak – írja sajtóközleményében a CLB biztosítási alkuszcég hozzátéve: arról csak kevesen tudnak, hogy akár egy szimplának látszó lakásbiztosításban is lehet olyan tétel, amely erre az esetre – vagyis, akár kisebb sérüléssel járó villámcsapásra – is fizet kártérítést.

„Egy ingatlanra kötött jó szerződésben ugyanis nemcsak súlyos esetekre, hanem kisebb, nagyobb sérülésekre vonatkozó baleset-, egészség-, sőt akár utasbiztosítás is lehet” – hívta fel a figyelmet Németh Péter, a CLB biztosítási alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatója. A kérdés csak az, hogy mikor, milyen tartalmú szerződést kötöttek az ingatlanra.

Tapasztalatok szerint éppen a vihartól leginkább sújtott falvakban nincs semmiféle biztosítás, vagy legalábbis ritka. A nagy erővel érkező vihar egész családokat tesz földönfutóvá, s biztosítás híján a szerencsétlenül járt emberek jelentős része nem számíthat másra, csak a szomszédok, barátok, rokonok jóindulatára, alamizsnára. Miközben egy ingatlanra havonta már pár száz forintos díjért is lehetne biztosítást kötni, ami a szerencsétlenségben megtérülne.

Sokan a biztosításon spórolnak

Általános tapasztalat szerint az anyagilag megszorult emberek első körben a biztosítást szüntetik be, a díjon próbálnak spórolni. Pedig, biztosításnak még soha nem volt akkora értéke, mint mostantól, a szélsőségesre forduló időjárás miatt. Németh szerint most mindenkinek érdeke, hogy legyen mibe kapaszkodnia, ha viszi a vihar a ház tetejét, ha rádől a fa az autóra, vagy ha elönti az utcán hömpölygő sár a pincét, a nappalit. A CLB szakértője azt tanácsolja azonban, hogy az se dőljön hátra, akinek van valamilyen biztosítása, hanem minél gyorsabban vegye elő, s nézze – vagy egy szakértővel nézesse – át, mi mindenre van benne jótállás. Még nem késő újítani, jobbítani az elavultakon vagy megkötni egyet, ha nincs, hiszen az előrejelzések szerint az egész nyár ilyen kiszámíthatatlanul szélsőséges lesz, mint az elmúlt napokban. Igaz, az új tételek és egy új szerződés átlagosan két hét után él, de időben még így is belefér a viharos nyárba.

Ha már beütött a baj

A CLB szakértője azt tanácsolja azoknak, akik a napokban kárt szenvednek, hogy a bejelentéseket ne halogassák, a viharkár bekövetkeztétől számított legkésőbb 3 napon belül jelentkezni kell a biztosítónál. Azzal ugyanis, ha még néhány napig víz alatt marad a pince, vagy tovább ázik a bútor a tető nélkül maradt házban, s még biztosabban tönkre megy a berendezés, nem fog több kártérítést fizetni egyetlen biztosító sem, sőt gyanús lesz a halogatás – figyelmeztet a szakértő. A biztosítók ugyanis nemcsak azt várják el az ügyfeleiktől, hogy minden lehetséges módon védekezzenek az esetleges kár ellen, hanem azt is, hogy ha már bekövetkezett a baj, haladéktalanul kezdjék meg a mentést.

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, hasonlítsa össze Ön is ajánlatainkat lakásbiztosítási kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Nem elég az európai egészségbiztosítási kártya
2017 június 26.
Kategória:
Utasbiztosítás

Nem elég az európai egészségbiztosítási kártya

Súlyos sérülés esetén akár ezer eurót is fizethetünk a külföldi ellátásért.

A külföldre utazók több mint fele továbbra sem gondoskodik arról, hogy megfelelően biztosítsa magát, pedig az európai egészségbiztosítási kártya és a bankkártyákhoz kapcsolódó utasbiztosítás nem biztosít teljes ellátást és ingyenességet.

Évente közel félmillió magyar állampolgár igényli az európai egészségbiztosítási kártyát (EEK). A dokumentum a járási hivataltól vagy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől igényelhető azok számára, akik Magyarországon, vagy valamely más uniós tagállamban állandó lakhellyel rendelkeznek.

Ezzel igénybe vehetjük az uniós országokban az alapvető orvosi ellátásokat, és sokan azt gondolják, hogy az EEK vagy a bankkártyákhoz kapcsolódó utasbiztosítás elegendő is. Pedig nem árt kicsivel jobban bebiztosítanunk magunkat, ha külföldre utazunk, ugyanis egyik sem biztosít teljes ellátást és ingyenességet.

A biztosítók szerint érdemes akkor is utasbiztosítást kötnünk, ha az úti cél Európán belül van. Hozzászoktunk már, hogy hazánkban ingyenes az ellátás, az uniós országokban viszont az állampolgárok önrészt is fizetnek.

Egy súlyosabb sérülés vagy betegség esetén az egészségügyi intézményekben a 10-20 százalékos önrész kifizetése nemcsak a szuvenírekre szánt pénzünket emésztheti fel, de akár ezer eurót is fizethetünk.

Abban az esetben ugyanis, ha csak EKK-val rendelkezünk, fizetnünk kell például a járóbeteg-ellátásban orvosi vizitdíjakat, fekvőbeteg-ellátásban pedig a kórházi napidíjakat. A gyógyszereket sem fogjuk olcsón megúszni, a külföldön felkeresett orvos felírja a receptet, de a gyógyszert a betegnek a saját költségén kell kiváltania; ugyanez érvényes a gyógyászati segédeszközökre is, így a mankó és a térdrögzítő megtérítése is ránk hárul.

A kártya a beteg hazaszállításának – mentőautó, mentőhelikopter – költségeit sem fedezi.

Az igazolást ráadásul csak állami szolgáltatók fogadják el, számos nyaralóhelyen csak privát ellátást kaphatunk. Több uniós országban – Belgium, Franciaország, Luxemburg, Finnország – az állami szolgáltatók esetében az ellátás és a gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülőnek kell megelőlegeznie, nem beszélve az esetleges poggyászkárról, amelyet a bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítás sem fedez.

Érdemes tehát az EEK mellett valamilyen utasbiztosítást kötnünk, hogy teljes nyugalommal tudjunk elutazni. Ugyanakkor a biztosítás kiválasztása során érdemes figyelembe venni korunk legnagyobb kockázatát, a terrorizmus veszélyét is.

Mielőtt kiválasztjuk pihenésünk helyszínét, győződjünk meg arról, hogy a célország szerepel-e a konzuli szolgálat által nem ajánlott úti célok között.

Forrás: www.magyaridok.hu

CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Hamis biztonságérzettel utazunk külföldre
2017 június 22.
Kategória:
Utasbiztosítás

Hamis biztonságérzettel utazunk külföldre

A külföldre utazók több mint fele továbbra sem gondoskodik megfelelő utasbiztosításról, mert szerintük a bankkártyákhoz kapcsolódó utasbiztosítás, illetve a kiváltott Európai Egészségbiztosítási Kártya mellett nincs szükség további fedezetre - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége.

Évente már mintegy félmillió magyar állampolgár számára állítják ki az uniós országokban alapvető orvosi ellátásokra feljogosító Európai Egészségbiztosítási Kártyát. Ez a kártya minden EU-s országban az ott lakókkal azonos társadalombiztosítási ellátásra jogosítja tulajdonosát, azonban egy utasbiztosítással szemben számos hiányossága van.

Több uniós országban az állampolgárok önrészt is fizetnek az ellátásért. Komolyabb sérülés vagy betegség esetén egy 10-20 százalékos önrész kifizetése könnyen elérheti az ezer eurós nagyságrendet is. Fontos tudni, hogy az igazolást csak állami szolgáltatók fogadják el, de több nyaralóhelyen csak privát ellátás érhető el, emellett a magánszolgáltatók díjának gyakran csak egy része téríthető az uniós kártyával.

Belgiumban, Franciaországban és Luxemburgban, illetve részben Finnországban az állami szolgáltatók esetében is visszatérítéses rendszer működik, vagyis mind az ellátás, mind a gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülőnek kell megelőlegeznie, mivel az uniós kártya csak az egészségügyi ellátásra terjed ki, ezért például a poggyászkár, vagy a hozzátartozók értesítésének és odautazásának, valamint a hazautazásnak a költségei mind a balesetet szenvedett utast terhelik.

A biztosítási alkuszok emlékeztetnek arra, hogy a magasabb szintű bankkártyák többségéhez kapcsolódik utasbiztosítás is, ami mögött legtöbbször komoly biztosító áll, de többségüknél mind a szolgáltatási kör, mind a kártérítési összegek felső határa igen limitált. A szolgáltatás gyakran egyedi feltételekhez kötött, így például az utazási szándékot előre jelezni kell a biztosító felé, vagy az érvényesség feltétele lehet az is, hogy a kártyát már előzetesen használják az adott országban. Fontos, hogy főleg nagyobb utazások előtt az utazók nézzék át a bankkártya-biztosítás feltételeit, emellett Európán kívüli utazásnál érdemes összetettebb biztosítást kötni.

A hazai piacon jelenleg 15 biztosító kínál utasbiztosítási termékeket. Célszerű a betegség, baleset és poggyászkár esetében megvizsgálni a térítési limiteket. Azt is ajánlják, hogy az utazók nézzék át az úgynevezett kizárásokat, így általában nem biztosítható az a betegség, amely már az utazás előtt fennállt. Emellett a terhességgel kapcsolatban előálló problémákat sem fedezi minden utasbiztosítás.

Forrás: www.origo.hu

CLB TIPP: Ne induljon el Ön se utasbiztosítás nélkül! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Mitől emelkedhetnek a KGFB-díjak?
2017 június 22.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Mitől emelkedhetnek a KGFB-díjak?

A gépjármű tulajdonosok ugyan nyűgként élik meg a kötelező gépkocsi felelősségbiztosítást, ám ha balesetet szenvednek, többségében elégedettek a biztosítók szolgáltatásaival. Most azonban felmerült a módosítás igénye, amivel az autósok akár rosszul is járhatnak.

Az autósok örök félelme, hogy balesetet szenvednek. Ha a személyi sérülést ilyenkor el is kerülik, ez bizonyos fokú hercehurcával jár, hiszen meg kell javíttatni a kocsit, és a javítás költségeit is érvényesíteni kell a biztosítóval szemben. Utóbbi kapcsán azonban jó hír, hogy a tapasztalatok szerint ha baj van, akkor van segítség, legalábbis a MABISZ számára a Századvég által készített gépjármű-biztosítási témájú kutatás adatai ezt tükrözik. Az idei felmérés szerint jelentősen elégedettebbek a gépjármű tulajdonosok a KGFB-ügyekkel kapcsolatosan biztosítójuk eljárásával és kapcsolattartásának módjával. Valamivel több mint 10 százalékponttal nagyobb arányban elégedettek maximálisan biztosítójukkal, mint 2015-ben vagy 2016-ban, bár már a megelőző években is kifejezetten jó volt a megítélésük. Negatív véleményt kevesebb, mint 5 százalékuk fogalmazott meg.

A CASCO megkötésekor szintén az a legfontosabb szempont, hogy megbízható társasággal kössenek szerződést (59 százalék), az alacsony díj pedig a második, ötödük számára a legfontosabb. Szintén nagyon elégedettek az ügyfelek a CASCO ügyekkel kapcsolatban: több mint 80 százalék pozitív értékelést adott.

Az elmúlt két év felmérési eredményeihez hasonlóan, most is külön vizsgálat tárgyát képezték a kárt szenvedett autótulajdonosok. Ők is kifejezetten elégedettnek bizonyultak a biztosítókkal, különösen a saját biztosítójuk szolgáltatásával. A biztosítási eseményről beszámoló válaszadók kétharmada volt inkább vagy teljesen elégedett a károkozó biztosítójának szolgáltatásával, 85 százalékuk pedig saját biztosítójával.

A közvélemény tehát nem kíván változtatni a kialakult gyakorlaton, ám vannak ellenérdekeltek is. A kárt szenvedett autósok ugyanis kétféle módon juthatnak pénzhez: vagy számlára javíttatja meg az autóját és a biztosító ezt egyenlíti ki, vagy a kárfelvételi jegyzőkönyv alapján kikalkulált összegről egyezséget köt a biztosítóval. Ez esetben eldöntheti, hogy mire fordítja az így kapott pénzt. Míg az újabb autók tulajdonosai szinte minden esetben a számlás javítást igénylik, addig a korosabb járművek tulajdonosai sok esetben egyezségi kárrendezést választanak a számlás helyett. Ez általában akkor éri meg, ha úgy érzik, hogy a biztosító által felajánlott javítási költségeknél olcsóbban tudják megjavíttatni a kocsijukat, például saját munkával. Vagy amennyiben olyan az autó sérülése, hogy az nem zavarja a szabályszerű működtetését, s esetleg másra jobban kell a pénz, akkor is jó választás lehet az egyezségi kárrendezés.

Dr. Hangyási István a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke azt közölte az mfor.hu-val, hogy a piaci adatok alapján körülbelül a károk 30-35%-ánál választ a károsult egyezségi kárrendezést. Két jól elhatárolható csoport él ezzel a lehetőséggel. A hazai gépjárműpark elöregedése miatt azok vállalják elsősorban ezt a kárrendezési módot, akiknek a gépjárművük az 5-8 évet meghaladja és egy márkaszervizben történő javítás költségei nagyobbak lennének, mint a biztosító által kínált kárrendezés. KGFB-re rendezett károknál ugyanis az eredeti állapot helyreállítása a kötelezettség. Tehát egy 5-8 éves autót ilyen alkatrészekkel kell(ene) helyreállítani, illetve adott esetben az esetleges korábbi károk miatt avultat is a biztosító. Ha tehát gyári új alkatrészekkel javítják meg a gépkocsit, akkor magasabb lesz az értéke, mint a baleset pillanatában volt, s ennek az értékemelkedésnek a különbözetét a biztosító értelemszerűen levonja a kifizetéséből. Ezért az ilyen károsultak is inkább egyezségi kárrendezést választanak, hiszen egy kisebb műhelyben utángyártott - a gyári újjal megegyező minőségű, de olcsóbb - alkatrészekből is műszakilag megbízhatóan és megfelelő minőségben helyre tudják állítani a sérült gépjárművet.

Szintén az egyezségi kárrendezést választják azok a tulajdonosok, akiknek a gépjárműve finanszírozott és a gépkocsi javítási költsége a gazdasági totálkár határán mozog, mondta el MABISZ Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke. Ha ugyanis a gépkocsi gazdaságosan nem javítható, akkor, mint fentebb utaltunk rá, a káridőponti értéket kifizeti a biztosító, de a finanszírozás lezárásának többletköltségét nem. Ezért inkább egy alacsonyabb óradíjjal dolgozó szervizt választanak az ilyen gépkocsik tulajdonosai, mert a munkadíj és alkatrészár ottani alacsonyabb volta miatt az ilyen műhelyben még a jármű gazdaságosan javítható.

Az egyezségi kárrendezés ugyanakkor a szakszervízek szemét csípi, szerintük ugyanis feltételezhető, hogy a javítások egy része számla nélkül, feketén történik. Nem osztja ezen véleményt a MABISZ illetékese. dr. Hangyási István azt hangsúlyozza: a kártérítésnek ez a fajtája nem jelenti, hogy a feketegazdaságba áramlik a pénz. Sokkal inkább azt, hogy a károsult szabadon dönt, kivel javíttatja meg a gépjárművét. A károsult megkeresi a számára legolcsóbban dolgozó szervizt. Ez egyfajta versenyt generál a javítók között. A kártérítést kapott ügyfelek érdeke, hogy a javításról számla készüljön egyezséges kárrendezésnél is, hiszen ezzel tudják a garanciát érvényesíteni. Ráadásul, ha valami ok miatt az egyezségben meghatározott összeg nem lenne elegendő a javításra, akkor a számla összege és az egyezségi kárrendezés közötti differenciát - ha az indokolt - megtéríti a biztosító. Tegyük hozzá, hogy a feketegazdaság elleni harc egyébként is az adóhatóság feladata, s ehhez megvannak a megfelelő olyan eszközei, mint például az online kassza.

Érdemes megemlíteni, hogy a kérdés kapcsán számos álláspont és érdek ütközik. Azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nemrég közölt átfogó piacelemzésben is leszögezi, hogy hiányzik az árverseny a kgfb-alapú javítási szolgáltatásoknál. A számlás biztosítói kárrendezéssel összefüggésben történő javítás speciális piacot jelent a javítói piacon belül, mivel ezekben az esetekben más a megrendelő (károsult) és más a szolgáltatásért konkrétan fizető személy (biztosító). Utóbbi pedig nem számíthat azokra a szolgáltatási díj és alkatrészár kedvezményekre, amelyekkel a szakszervízek a magánügyfeleket próbálják magukhoz vonzani. Biztosítós számlás javítások esetében a javítást végző vállalkozások a munkadíjat és az anyagköltséget a lehető legmagasabb áron számlázzák ki, amit a biztosító kénytelen kifizetni. A javításokat végző cégeknek tehát az a jó, ha minél többen a számlás kárrendezés mellett döntenek, míg a biztosítók számára elvileg az egyezségi megoldás lehet kecsegtetőbb. A károsult számára pedig alighanem az a jó, ha van választási lehetősége.

A MABISZ illetékese is azt mondja, amit az érvényben lévő jogszabályok is rögzítenek: maga a biztosítás nem is a javításra szól, hanem a kár megtérítésére vállalt kötelezettséget jelent. A kártérítés alapvetően pénzbeli kártérítés, senki nem kötelezhető, hogy a kapott összeget ténylegesen a jármű javítására fordítsa. A biztosítók csak azt tudják ellenőrizni, hogy a számlával helyreállított gépkocsiban valóban a számlán szereplő javításokat végezték, illetve az azon feltüntetett alkatrészeket cserélték ki.

Érdemes azt is kiemelni, hogy a fent idézett piackutatás szerint az autósok alapvetően elégedettek a kialakult helyzettel, s számukra minden mást felülíró szempont a megbízhatóság. Az adatok azt mutatják ugyanis, a szerviz kiválasztásánál a legfontosabb tényező, hogy az autó megbízhatóan, biztonságosan működjön (80 százalék) – a gépjármű tulajdonosoknak több mint a háromnegyede ezt válaszolta. Második legfontosabb, hogy eredeti alkatrészt építsenek be (30 százalék), harmadik pedig, hogy gyorsan megjavítsák az autót (28 százalék). A gépjármű tulajdonosok mindössze 14 százalékának fontos csak az, hogy márkaszervizben javítsák az autót, vagy hogy számlát kapjon az elvégzett szolgáltatásról.

Ha azonban az egyezségi rendezést a jövőben korlátoznák, az valószínűleg rosszul érintené az alacsonyabb jövedelműeket valamint az idősebb kocsival rendelkezőket, hiszen most a viszonylag magas rezsióradíjjal és eredeti alkatrészekkel dolgozó márkaszervizeknél olcsóbb megoldást illetve a kapott kártérítés szabad felhasználását is választhatják. Illetve rajtuk, valamint közel ötmillió díjfizető társukon csattanna az ostor akkor is, ha a javítási költségek megemelkedése miatt a magyar KGFB díjak, amelyek még most is Európában a legalacsonyabbak között vannak, ugrásszerűen megdrágulnának.

Forrás: www.mfor.hu

Utasbiztosítás – Helyzetek, amikor a jó magyar pálinka sem segít…
2017 június 20.
Kategória:
Utasbiztosítás

Utasbiztosítás – Helyzetek, amikor a jó magyar pálinka sem segít…

Nyíregyháza – Külföldön kiemelten fontos, hogy legyen kire számítani, ha baj van. Ez gyakran a biztosító, akivel szerződünk.

Ugyan, mi bajunk történhetne a városnéző séta alatt vagy a tengerparton? Ha pedig lezuhan a repülő, úgyis mindegy, nem? – felelik gyakran az utazásszervezőknek, amikor felteszik a kérdést a kirándulóknak: szeretnének-e biztosítást kötni utazás előtt, s ha igen, mire terjedjen ki a szolgáltatások köre?

Nos, az esetek többségében valóban nem történik semmi negatívum, az utasok „egészben”, boldogan és felüdülve térnek haza a nyaralásból. Ilyenkor a biztosítás díja utólag ablakon kidobott pénznek tűnik, én azonban mégis mindenkinek azt javaslom, hogy ne ezen spóroljon, hiszen baj esetén a napi pár száz forintba kerülő biztosítás bizony aranyat érhet! – mondja a nyíregyházi Jámbor István, aki az év hátralévő részében többek között Prágába, Kárpátaljára, Aradra és Bécsbe szervez autóbuszos kirándulásokat.

Nagy Attila nyolc napot töltött a közelmúltban Rodoszon a családjával: feleségével, Katalinnal és a 8 éves gyermekükkel, Annával. – Minden pillanatát élveztük a korai vakációnak. Minden külföldi utazásunk előtt kötök poggyász- és baleset-biztosítást, szerencsére még sosem volt szükségünk semmilyen kárkifizetésre, szolgáltatásra.

Online, az interneten kötjük meg a szerződéseket, mert úgy olcsóbb, gyorsabb, praktikusabb, viszont nem árt körültekintően mérlegelni, mielőtt döntünk – figyelmeztet Attila, majd kifejti: a biztosítási piac szereplői között óriási a verseny az ügyfelekért, a legtöbben olcsó árakkal, apróbb ajándékokkal vagy nyereményakciókkal igyekeznek magukhoz édesgetni az embereket.

Naná, hogy nekünk is számít, hol milyenek a tarifák, ám ennél lényegesebb, hogy a biztosító társaságnak milyen a hírneve, elismertsége, van-e képviselete külföldön, és valóban számíthatunk-e rá, ha történik valami. Alig több mint tízezer forintba került hármunk csütörtöktől csütörtökig tartó „védelmezettsége”, ami fejenkénti, napi bontásban csupán aprópénz. Ennyit megért, hogy mindennap azzal a tudattal keljünk és feküdjünk, hogy baj esetén a biztosítónk nem mond csütörtököt – summázta a nyíregyházi családfő.

Ha befut a segélyhívás

Nem kell ahhoz extrém sportolni, hogy orvosi ellátásra legyen szükségünk. Vágások, csípések, ficamok, törések, hirtelen rosszullétek bármikor, bárhol és bárkivel előfordulhatnak – érvel az öngondoskodás fontossága mellett Molnár Katalin pénzügyi szaktanácsadó, hozzátéve: érdemes szétnézni a kiegészítő biztosítások palettáján.

Népszerű például a „kütyübiztosítás”, amivel értékes telefonjáról, laptopjáról gondoskodhat a tulajdonos. Az öcsémék Horvátországba készülnek nyaralni, azonnal rábólintottak a napi 82 forintba kerülő pluszra. Mivel autóval utaznak majd, jó szívvel ajánlottam nekik az autó-motor asszisztencia szolgáltatást is, így ha a külföldi útjukon meghibásodik a gépkocsijuk, a segélyhívásra helyszínre érkező szakemberek igyekeznek orvosolni a hibát vagy a legközelebbi műhelybe szállítják a négykerekű beteget – mesélte Molnár Katalin.

Helyzetek, amikor a jó magyar pálinka sem segít…

Nem jutok el túl gyakran külföldre, de amikor igen, mindig kötök utasbiztosítást – szögezi le határozottan Bálint. Nincs arányban a költsége azzal, hogy milyen szolgáltatást kapok – indokol is nyomban –, ha a helyzet úgy hozza. Márpedig egyszer úgy hozta…

Egy akciós utat sikerült megcsípni Egyiptomba, ahová kellő óvatossággal készültem. Ismerősök figyelmeztettek a várható hasmenésre, és számtalan tanáccsal láttak el: legyen nálam bőven fertőtlenítő kendő, ne igyak csapvizet, még fogat is ásványvízzel mossak, s vigyek jó magyar pálinkát. Minden javaslatot megfogadtam, ám a mégis elkapott a legvadabb „diarrhea”. Jelentkeztem a szálloda orvosánál, aki megvizsgált és azonnal infúzióra kötött, közben kérdezte, van-e biztosításom. Szerencsére volt, s míg én feküdtem az infúzióval a karomban, addig ő elkérte a papírokat, felvette a kapcsolatot a biztosító társasággal. A fiatal alexandriai orvos nagyon kedves és profi volt, két palack infúziót is lecsöpögtetett, s utána még gyógyszert is adott.

A legvégén a biztosító helyi képviselője felhívott telefonon, visszaigazolást kért tőlem a vizsgálatról és az egészségügyi ellátásról, s ezzel a részemről el is volt intézve minden.

Azt hiszem, biztosítás nélkül ez belekerült volna legalább hatvanezer forintomba. Megérte, nem kérdés, legközelebb is kötök, de inkább ne legyen rá szükség – összegzi véleményét lapunknak Bálint.

Forrás: www.szon.hu

A magyar utazóknak még a fele sem köt utasbiztosítást
2017 június 20.
Kategória:
Utasbiztosítás

A magyar utazóknak még a fele sem köt utasbiztosítást

Becslések szerint a magyar kiutazók 40-45 százaléka köt utasbiztosítást, ami javuló tendencia – mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kommunikációs főosztályvezetője pénteken az M1 televízióban.

Emlékeztetett: évekkel ezelőtt általános volt a bankkártyához kapcsolt utasbiztosítás, ezek egy része megszűnt, most már csak inkább a prémium bankkártyákhoz tartozik ilyen szolgáltatás.

Gilyén Ágnes felhívta a figyelmet arra, hogy a bankkártyához tartozó utasbiztosításnál is fontos megnézni milyen limiteket tartalmaz. A Mabisz kommunikációs főosztályvezetője szólt arról is, hogy a magyar kiutazók egy része külföldön az Európai Egészségbiztosítási Kártyára támaszkodik, amely nem ad magyar nyelvű segítséget, és amelyet az adott országban többnyire az állammal szerződésben állók fogadnak el.

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön se utasbiztosítást kötni utazása előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Nyereséges termék lett Magyarországon a kötelező biztosítás
2017 június 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Nyereséges termék lett Magyarországon a kötelező biztosítás

2011 után először ismét nyereségesen tudták működtetni tavaly a biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) üzletágukat - derül ki az MNB friss kiadványából.

2015-ben egyensúlyba került a korábban díjeséssel és a tartalékok hozamesésével küzdő haza kgfb-piac, 2016-ban pedig sikerült elérniük a biztosítóknak, hogy a díjak teljes mértékben fedezették a károk és a költségek összegét. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az egy szerződésre jutó megszolgált díj 18%-kal 25 715 forintra emelkedett, és 2011 után először csökkent a kombinált mutató 100% alá.

Az üzletág nyereségessé válását a piaci liberalizációja segítette: 1. a 2010-től üzembe helyezett autók biztosítási évfordulója immár nem az év végi kampány végére, január 1-jére, hanem a szerződéskötés naptári évfordulójára esik, 2. 2013 óta a biztosítók év közben is díjat hirdethetnek, így rugalmasabban és gyorsabban reagálhatnak az árképzést befolyásoló tényezőkre.

Az MNB szerint további díjemelkedés már csak akkor indokolt a kgfb-piacon, ha ezt a kockázatok emelkedése, például a kárinfláció szükségessé teszi.

Forrás: www.portfolio.hu

Bringával balesetet okozol? Erre számíts!
2017 június 19.
Kategória:
Kötelező biztosítás, Lakásbiztosítás, Általános

Bringával balesetet okozol? Erre számíts!

A bringások az első balesetig, vagy tükörleverésig nem is gondolnak a biztosításra. Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy rutinosak már, és amúgy is, az elmúlt 10 évben sem történit semmi, csak feleslegesen dobták volna ki a pénzt. Aztán jön egy benézett jobb kéz, egy „véletlen” piroson áthajtás, és máris változik a kép. Egy biztosítási szakértővel a kockázatokról és a lehetőségekről beszélgettem.

Néha nincs szükség természetfeletti eseményekre, hogy egy ártatlan reggeli munkába indulásból, vagy hétvégi túrából anyagi csőd keletkezzen. Egy másodpercnyi figyelmetlenség, egy elnézett KRESZ-szabály, de akár egy másik bringással vagy egy autóval való összeakadás, ütközés is csúfos véget érhet. Erre élő példa Lili esete, akinek 553.000-et kellett részletekben kifizetnie, miután nem adott elsőbbséget egy autónak és összeütköztek.

Ha valaki kárt okoz bringázás közben, minden esetben felelősségre vonható. A gépjárművekre kötött kötelező biztosításokat sokan szükséges rossznak tartják, de ha megfordítjuk a dolgot, és azt mondjuk „mindenki felelős az általa okozott anyagi kárért, és ennek pénzbeli értékét ki kell egyenlítenie” akkor máris eltörpülhet az akár évi több tízezer forintos biztosítás díja egy zsebből fizetett kártérítés összegéhez képest.

Elég végighúzni a kormánnyal egy páréves Ford Focus oldalát, és esetleg esés közben letörni a tükröt, máris bőven félmillió forint fölötti veszteséggel kalkulálhatunk. Mi történik, ha kerékpárúton ütközünk egy másik bringással, aki éppen véletlenül valamilyen drága országúti kerékpárral közlekedik, és az esés következtében egy hónapra kiesik üzletkötői munkájából?

Számoljunk

  • kerékpárban okozott kár: 500.000 Ft
  • ruházatban okozott kár: 100.000 Ft (csak egy sisak lehet 40-80.000 Ft)
  • nem vagyoni kártérítés: 300.000 Ft (fizetés kiesés, kórházi ellátás, stb)

Ez majd egymillió forint, feltéve, hogy polgári per nélkül tudjuk rendezni a kárt, és így egyéb ügyvédi és perköltségek sem társulnak hozzá. Ez már fájna? A legtöbbünknek biztosan. És csak egy „egyszerű” jobbkezet nem adtunk meg, vagy áttértünk a szembejövő sávba a bringaúton.

A károsult be fogja hajtani rajtunk ezeket az összegeket, és biztosítás híján akár be is perelhet.

A gépjárművekkel okozott balesetek egy részét szintén a megszokás alapú autózás számlájára írhatjuk és hasonló a helyzet a tipikus bringabalesetekkel is. „Tegnap itt még nem is volt stop tábla!”, „eddig be lehetett jobbra is kanyarodni” és hasonló mondatok kerülnek a jegyzőkönyvekbe, de elég csak a nagy port felvert „Bécsi úti balkanyarra” gondolni.

A Kerékpárosklub is biztosít

Eddig nem volt jelentős igény a speciálisan kerékpárosokra szabott biztosításokra, ezért a Magyar Kerékpárosklub saját szolgáltatásán kívül nincs is ilyesmi a piacon, kötelező biztosítási rendszer pedig egyáltalán nincs, vagyis a kerékpár az egyetlen olyan jármű, amellyel több tízezren vesznek részt a közlekedésben, de nem létezik rá kötelező biztosítás.

Két megoldás van, ha mégis szeretnénk nyugodtan tekerni. Az egyik a Magyar Kerékpárosklub baleset biztosítása, amelyben 2.000.000 forintos térítési összegig felelősségbiztosítás is szerepel. Ha ezt választjuk, nem árt figyelni az Általános szerződési feltételek 2.1-es pontjára amelyben szerepel, hogy abban az esetben nyújt fedezetet a klubos biztosítás, ha a kerékpáros a közlekedés szabályainak megfelelően közlekedve balesetezett.

Kérdés, hogy ezt mennyire veszik szó szerint? A gépjárművek felelősségbiztosítása akkor is téríti a vétlen fél kárát, ha a piros lámpán áthajtva okozunk balesetet, bár tény, hogy a kifizetett kár ellenértékét behajthatja rajtunk a biztosítónk, ha súlyosan megszegtük a közlekedési szabályokat. Szerencsére a Magyar Kerékpárosklub válasza megnyugtató: ugyanúgy bírálják el a bringások eseteit is, mint az autósokét.

Ez a biztosítás nem csak közúton, de hegyibringázás közben is védelmet jelent, a kérdés csak az, hogy mi a helyzet akkor, ha a János-hegyről lefelé az egyik kedvenc nem, kerékpározásra kijelölt ösvényünkről az aszfaltos utat keresztezve megyünk neki egy autónak. Ennél sokkal hétköznapibb esemény amikor ugyanezen ösvényen gyalogtúrázókba botlunk, és ha nincsen szerencsénk akkor simán el is üthetjük őket. Vajon ekkor is helyt áll a biztosító? A Kerékpárosklub válasza szerint az illegális utakon történt balesetékre nem fizet a biztosító.

Titkos lehetőség, lakásbiztosításhoz

Léteznek olyan lakásbiztosítások, melyekhez ingyen, esetleg kevés pénzért kérni lehet a bringás baleset biztosítási kiegészítést is. Legyünk azonban nagyon figyelmesek, és olvassuk el a szerződési feltételek legutolsó betűit is, ugyanis vagy nagyon minimális összeghatárig térítenek ezek a kiegészítő biztosítások, vagy a feltételrendszer nem életszerű. Nem mondjuk, hogy semmit sem érnek, de sajnos nekünk kell tisztába lennünk a körülményekkel.

Ha ragaszkodunk ahhoz, hogy legyen felelősség biztosításunk tekerés közben, egyedi ajánlat készíttethetünk bármely biztosítónál.

Erre Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkuszcég igazgatója szerint két lehetőségünk is van. Bemehetünk bármely biztosítóhoz, és az ottani üzletkötővel egyeztetjük az elképzeléseinket, de elmehetünk bármely alkuszhoz is, ahol szintén összeállítanak nekünk többféle ajánlatot. Nem reménytelen tehát a dolog, de messze vagyunk még a gépjármű kötelező felelősségbiztosítások egyszerűen, neten megköthető formájától.

Mindenki eldöntheti, hogy gondol-e a ritka, de annál kellemetlenebb eshetőségre, vagy továbbra is bízik a szerencséjében. Tőlünk nyugatra nemcsak a kerékpáros biztosítások számítanak hétköznapinak, hanem az is, hogy minden kárt alaposan behajtanak az elkövetőn a sértettek. Reméljük, hogy bringások számának robbanásszerű növekedésével, előbb-utóbb Magyarországon is lesz választék.

Forrás: www.index.hu

Elvesztette külföldön az iratait? Mit mondjon a rendőrnek, és mit fizet a biztosító?
2017 június 16.
Kategória:
Utasbiztosítás

Elvesztette külföldön az iratait? Mit mondjon a rendőrnek, és mit fizet a biztosító?

Készítsen fotót vagy fénymásolatot az okmányairól, mielőtt külföldre indul, mert a papírokon látható adatok kellemetlen helyzetben segíthetik az ügy "kidumálását". Biztos megoldást csak a magyar konzulátus felkeresése jelent, különben kell a meggyőző erő és a szerencse. Akinek utasbiztosítása van, az mindenképpen jelentse az ellopott vagy elvesztett iratok hiányát a rendőrségen, csak ebben az esetben jár vissza pénz.

Felháborodott levelet kaptunk egy olvasónktól: a nagy-britanniai buszos iskolai kiránduláson részt vevő 13 éves fiú – a levélíró unokaöccse – összes iratát és pénzét ellopták, a kísérő tanárok pedig kapásból nem akarták elvinni a követségre, hogy csináltassanak neki ideiglenes útlevelet. A család felháborodott és kétségbe esett, a levél szerint hosszas fenyegetőzések után végül sikerült elérni, hogy a gyereket bevigyék a diplomáciai kirendeltségre.

Az eset kapcsán megkerestünk egy szakértőt, mit tanácsos tenni, ha külföldön elveszik vagy ellopják az ember iratait, érdemes-e fél napot ügyintézéssel tölteni, vagy egyszerűbb kibekkelni papírok nélkül, bízva abban, hogy senki nem állít meg a határon, és a rendőr sem pont a mi autónkat vagy buszunkat szemeli ki. A CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója, Németh Péter nem a konkrét esetre reagálva azt mondja, az iskolai kiránduláson minden esetben a kísérőé a felelősség, a döntés is az ő hatásköre.

Németh szerint a felelősség tekintetében eddig sem volt igazán probléma, azonban azt tapasztalja, hogy a veronai tragédia óta jóval körültekintőbbek a szervező tanárok. Visszajelzések alapján az utaskísérőkkel, utazási irodák külföldön kihelyezett guide-jaival sokkal több volt a probléma.

A legtöbb iskolai kirándulásnál azért szoktak fénymásolatot kérni a gyerekek iratairól a szervezők, hogy ha elveszik az eredeti dokumentum, legalább valamilyen támpont legyen, ha megállítják őket ellenőrzéskor. Ilyenkor esélyes, hogy nem szállítják le a gyereket a buszról – ha véletlenül épp a járművet szűrnék ki a forgalomból a schengeni belső határokon tartott ellenőrzéseken –, de egy repülős kiránduláson már nehezebben működik ez a megoldás.

Ha a gyereknek – vagy másnak – nincs meg a papírja, a rendőr feltartóztathatja az autót vagy a buszt, különösen addig, míg a kiskorú kilétét nem sikerül igazolni. Az adott országtól és a helyszíntől függ, mennyire gyors ennek az átfutása, ez lehet 20 perc és több is. Ezek a gyerek biztonságát szolgáló intézkedések. „Tudunk olyan esetről is, mikor az anyát és a gyereket a határon feltartóztatták, míg az apa hazament a papírokért.”

A szülőknek érdemes megnézni, milyen biztosítást kötöttek a gyerekére, ha azzal nem elégedett, beszéljen a tanárral vagy kössön saját maga is egyet. „Abból nincs baj, ha valakinek 2-3 biztosítása van, bizonyos kártérítési összeg még össze is adódik.”

Az olaszok nem pörgetik túl

Kollégánk 2016 nyarán vesztette el a tárcáját az összes iratával egy olasz kisvárosban, Aquileiában. Így meséli el a történteket: A helyi rendőrőrsön hiába csöngettem, nem nyitották ki, ezért az üdülőhelyünkre, Gradóba visszatérve kerestem fel a rendőrséget, ahol azzal küldtek el, hogy ha nem tudom az okmányaim számát, akkor nem tudnak mit tenni, és amúgy is tegyek inkább bejelentést Aquleiában. Másnap felhívtam Aquileiát, ahonnan felhívták a gradóiakat, hogy fogadjanak már, így mégiscsak Gradóba tudtam menni rendőrségre, ahol laktam. Felvették a bejelentésemet, és adtak egy papírt róla. Az útlevelem ugyan megmaradt a szálláson, de mivel a jogosítványom hiánya miatt gondban lehettem volna hazafelé, megkérdeztem a rendőrtől, hogy ha a papírt bemutatom egy esetleges közúti ellenőrzéskor, akkor ugye nem büntetnek meg. Mire azt felelte: "Hát vagy megbüntetik, vagy nem. De ha igen, az is csak 30 euró!"

A kollégánk végül gond nélkül autózott haza Szlovénián át, és idehaza egy nap alatt új okmányokat készíttetett, amelynek költségét a biztosító végül meg is térítette. Ellentétben a bankkártyák elvesztése miatti pluszköltségekkel.

A dokumentumok elvesztését hivatalosan az esetet 3 munkanapon belül jelezni kell a konzuli tisztviselőnél. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) Útravaló című kiadványa szerint a bejelentés azért fontos, hogy megakadályozzuk, hogy visszaéljenek az iratainkkal, a Schengeni Információs Rendszerben ugyanis jelzik, ha egy irat lopott. Pont ezért kell azt is bejelenteni, ha később mégis megvannak a papírok.

A tájékoztató szerint érdemes még utazás előtt megnézni, hol van konzulátus, hogy baj esetén már azt ne kelljen keresgélni. Ha olyan országba utazunk, ahol nincs magyar konzulátus, bármelyik másik uniós ország képviseletére be lehet menni. Ha semmilyen papír nem maradt, a konzul hazatérés céljából egy legfeljebb hat hónapig érvényes ideiglenes magánútlevelet állít ki – amit azonnal el is készítenek –, de bizonyos feltételekkel egy évre érvényes papírokat is lehet szerezni. A hat hónapos igénylése pénzbe kerül, a tájékoztató 30 eurót említett.

Segítség az is, ha utazás előtt lefénymásoljuk vagy lefényképezzük az iratokat, a képeket pedig e-mail-fiókban is tárolhatjuk. Nagyobb a baj, ha nem az útlevelet vagy személyi igazolványt, hanem magát a jogosítványt veszítjük el. Akkor az útmutatás szerint "haladéktalanul meg kell szakítani az utazást, turistáskodást, miután a vezetési jogosultság semmilyen más okmánnyal nem igazolható". Ha muszáj autózni, a jogosítvány elvesztését be kell jelenteni a konzuli tisztviselőnek és a helyi rendőrségen is.

A konzulnál lehet igazolást kérni arról, hogy amúgy van jogosítványunk, csak elvesztettük azt. A tájékoztató felhívja a figyelmet, hogy ha ilyenkor megállít a rendőr, csak a jóindulatában bízhatunk, ugyanis a papírokat nem köteles elfogadni, főleg, ha nem is hazafelé tartunk.

Napi problémáról van szó

Németh Péter azt mondja, az iratok ellopása vagy elvesztése miatt naponta kapnak kárbejelentést. Ha ezt viszonylag költségmentesen úsznánk meg, egy közepes árkategóriájú biztosítás már fedezi az új okmányok kiállításának költségét, de sok esetben assistance szolgáltatás is jár egy utasbiztosításhoz, ahol például elmondják, hova kell menni ügyet intézni.

„A nyaralás utolsó napján, Ausztriában elveszett irat miatt valószínűleg én sem mennék be a konzulátusra, azonban ha az utazás közben történik mindez, érdemes intézkedni” – mondja Németh, aki egy elég meggyőző érvet is mond arra, miért érdemes elvesztegetni fél napot a nyaralásból az ügyintézésre: „Egy esetleges kórházi vagy sürgősségi ellátást jelentősen megnehezíti, ha az okmányokkal nem lehet beazonosítani az illetőt, a biztosítás érvényesítésekor is gond lehet.”

Miután elég gyakran előfordul, hogy egy turista elveszti az okmányait, az uniós országokban viszonylag hamar, gyorsan, egy ügyfélszolgálati procedúra után kap ideiglenes papírt. EU-n kívüli országban, Amerikába vagy Ázsiában változóak a szokások és lehetőségek, ahol vízumra van szükség vagy gyenge az infrastruktúra, ott hosszabb időre van szükség. Ha külföldön nem jelenti be a rendőrségen vagy a konzulátuson az okmányok elvesztését vagy ellopását, akkor az új iratok kiállításának költségét nem állja a biztosító.

Németh Péter azt mondja, az esetek 90 százalékában megelőzhető a baj, azt tanácsolja, az iratokat semmiképpen se hagyjuk az autóban látható helyen, még akkor sem, ha csak a benzinkútra vagy étterembe ugrunk is be. Ugyanígy a nem túl jó minőségű szállodánál is érdemes a recepción lévő értékmegőrzőt igénybe venni a dokumentumok tárolására.

Forrás: www.hvg.hu

CLB TIPP: Ne csak a szerencsén múljon, kalkulátorunk segítségével hasonlítsa össze és válassza ki az Ön számára megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak