CLB

Jó hozam, vagy biztos jövő, az itt a kérdés

Míg három évvel ezelőtt arról beszéltek a biztosítási szektor szereplői, hogy csökkennek a díjak, és a piac stagnál, tavaly a trend megfordult, ami elsősorban az öngondoskodási és nem életbiztosítási jellegű termékeknek köszönhető. Ebből viszont bőven van a hazai piacon, kérdés, az emberek többsége melyik mellett voksol.

A hazai kínálatban felsorakozó öngondoskodási célú hosszú távú megtakarítások – nyugdíjbiztosítás, nyugdíj-előtakarékossági számla és az önkéntes nyugdíjpénztár – struktúrája nagyon hasonló: minden hónapban be kell fizetni egy összeget, amit gyarapít az adójóváírás, és van egy kötelező futamidő. A különbség csupán annyi, hogy a szolgáltatás hátterében biztosító, bank vagy éppen önkéntes pénztár áll. A választást pedig alapvetően a megtakarító hozamvárakozása határozza meg a Bankmonitor összehasonlítása szerint.

"Úgy látjuk, a lakosság kifejezetten érzékeny a hozamokra. Kérdés, hogy az emberek a hosszú távú megtakarításokat megtakarításként vagy a későbbi évek anyagi biztonsága érdekében tett öngondoskodási lépésként fogják-e fel. Összességében a magyar lakosság GDP-hez mért megtakarítása nem marad el a régiós átlagtól, de a megtakarítások szerkezete eltérő. Magyarországon magas a készpénz aránya, viszont a biztosítások és a nyugdíjpénztári megtakarítások volumene nagyon alacsony. Abban is komoly a lemaradásunk, hogy a biztosítási tartalékok a teljes megtakarítás arányában hány százalékot képviselnek. Az uniós átlag 20 százalék, ettől, de még a visegrádi országok átlagától is elmarad a hazai tartalékszint" – mutat rá Mérth Balázs, a Deloitte partnere.
Szakértők úgy látják, hosszú távon a biztosítási piac motorja az életbiztosítási üzletág, azon belül is a nyugdíj- és egészségbiztosítás lehet. Ezt erősítheti az etikus életbiztosítási koncepció is, amely hatására az MNB várakozása szerint a hazai életbiztosítási termékpaletta legalább kétharmada az eddiginél kedvezőbb költségstruktúrával újul meg.

Valami elkezdődött

Az egészségbiztosítási piacon jelenleg alapvetően kétféle terméket kínálnak a biztosítók: az egyik az úgynevezett összegjellegű biztosítás, amely után meghatározott összeget fizetnek, ha az ügyfél beteg lesz, vagy ellátásra szorul. A másik az úgynevezett szolgáltatásfinanszírozó biztosítás, ez nem ad közvetlenül pénzt az ügyfélnek, viszont fizeti az ellátások és a vizsgálatok költségeit a különféle magánintézményekben. 2015-ben a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint 13,85 milliárd forint díjbevétel kapcsolódott ehhez a szegmenshez, ez 22,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A szerződések száma is nőtt valamelyest: tavaly év végén már több mint 33,5 ezer ügyfélnek volt ilyen biztosítása.

Idén további növekedést vár a szakma (bár a magán-egészségbiztosítások aránya és az önkéntes egészségpénztárakba érkező egyéni tagdíjak mértéke is azt mutatja, jobbára csak akkor nyúlunk a zsebünkbe, ha már nagyon fáj), ám a bővülés nemcsak az öngondoskodási hajlandóság emelkedésének függvénye, hanem a kínálati oldal is befolyásolja.

"Kevés az országos lefedettséggel rendelkező, egységes szolgáltatási színvonalat nyújtó magánintézmény, amellyel a biztosító ellátási szerződést tud kötni. Budapest jobb helyzetben van, de a fővároson kívül alig van széles spektrumú, egységes kezelést kínáló magánintézmény" – mondta el korábban a Piac & Profitnak Juhos András, az UNIQA vezérigazgató-helyettese.

Szakértők szerint az áttörést majd az jelentheti, ha a fekvőbeteg-ellátás piaci alapú biztosíthatósága megoldódik széles körben. Ehhez viszont az kell, hogy Magyarországon is elterjedjenek a fekvőbeteg-ellátást kínáló magánkórházak. Mindenesetre, ha a fejlődés a várt ütemben halad, a ma alig több mint tízmilliárdos magán egészségbiztosítási piac néhány év múlva akár 40–50 milliárdra bővülhet. Nyugat-Európában átlagban az emberek 90 százaléka rendelkezik valamilyen magán egészségbiztosítással.

Célba érnek a riogatások

Úgy tűnik, egyre többen kezdik komolyan venni, hogy az állami nyugdíjrendszer hosszú távon nem fog megfelelő megélhetést kínálni a nyugdíjasoknak. (Bár az OTP felmérésének eredményei szerint a hazai lakosság 67 százaléka nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarításokkal, és nem is tervez félretenni idősebb éveire.) A mai negyvenesek valószínűleg már komoly gondban lesznek, ha nem gondoskodnak időben pótlólagos jövedelemről. Biztató, hogy az elmúlt évben nőtt a nyugdíjbiztosítások volumene, ami azt mutatja, egyre többek számára fontos az öngondoskodás azzal párhuzamosan, hogy nő a bizonytalanság az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatban. Létezik hozam- vagy tőkevédett nyugdíjbiztosítás. A megtakarítók általában a maximális adókedvezmény kihasználását szem előtt tartva fizetnek be éves szinten, de nagy azon ügyfelek aránya is, akik a cafeteria keretén belül utalnak megtakarítási számlájukra (azonban ez változhat a 2017-es adózási törvénymódosítás következtében).

A piacon rendelkezésre álló termékportfólióban viszont nincs olyan nyugdíjbiztosítás, amelynek lenne jelentős kockázati eleme. Ebben az esetben a biztosítók ma annak függvényében határoznák meg, hogy kinek mekkora összeget kell havonta befizetnie, hogy előreláthatólag hány évet fog nyugdíjasként eltölteni, és azalatt mekkora összeget szeretne járadékként kapni. Ezzel szemben a létező konstrukciók nem veszik figyelembe a várható élettartamot, sem az elvárt járadék mértékét. Csupán azt tudjuk, hogy körülbelül mekkora hozamra számíthatunk, vagyis amikor nyugdíjba megyünk, mennyi pénz lesz a megtakarítási számlánkon.

"A mostani fellendülés hátterében az ezekre a termékekre járó adókedvezmény, valamint a csökkenő költségek állnak, de ahhoz, hogy ez a piac tovább növekedhessen, komoly edukációra van szükség a magyar társadalomban, amely az öngondoskodás fontosságát tudatosítja" – mutat rá Mérth Balázs, aki szerint a kereslet és kínálat egymást húzza majd, vagyis ahogyan nő a megtakarítók tudatossága, úgy bővül a termékportfólió is.

Kétes dinamika

Amennyiben az alacsony kamatkörnyezet megmarad, a hazai életbiztosítási szektor akár 3-6 százalékkal is nőhet éves szinten az MNB korábbi tanulmánya szerint. A Deloitte szakembere szerint viszont ez még önmagában nem elegendő, figyelembe véve a várható 5-6 százalék körüli nominális GDP növekedést.

"A három–hat százalék jobban hangzik, mint az elmúlt évek trendje, de ha megnézzük a nemzetközi biztosítási penetrációkat, azt látjuk, hogy minél fejlettebb egy ország, annál többen rendelkeznek különféle biztosításokkal. Mivel Magyarországon elmarad a biztosítottság szintje az európai átlagtól, optimista jövőkép szerint jóval a nominális GDP-növekedés felett kéne, hogy bővüljön a piac. Ha csak az MNB-s jóslat teljesül, biztos, hogy nem hozzuk be a lemaradást" – véli Mérth Balázs. Azért némi bizakodásra adhat okot, hogy a Deloitte biztosításiindex-kutatása szerint a biztosítást kötők körében az öngondoskodási motiváció már 51 százalékra nőtt.

Forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Tervezzen előre, válassza ki az Ön számára megfelelő nyugdíjbiztosítást! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>