2017.02.14
Katasztrófák, amelyeknél a magyar biztosítók a legszívesebben segítenek
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ma a magyar biztosítási piac bővülésének legfontosabb motorja, de a nyugdíjbiztosítások, valamint a lakossági/vállalati vagyonbiztostások is szépen növekednek. Kíváncsiak voltunk, ez utóbbi, igencsak heterogén szegmensen belül minek köszönhető elsősorban a bővülés, melyek az ígéretes termékek, szolgáltatások, és mire számítanak a legnagyobb biztosítók a vagyonbiztosítási piacon. Az alábbiakban a válaszaikat összesítjük.
Az Aegonnál Szombat Tamás vezérigazgató-helyettes, az Allianznál Szőke Tamás, a termék- és portfólió-menedzsment igazgatóság vezetője, a Groupamánál Kádár Péter nem-életbiztosítási igazgató, az Unionnál Almássy Gabriella nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tag, az Uniqánál pedig Vereczki András, Lakossági biztosítások és kárrendezési terület vezető és Freschl Árpád, Vállalati biztosítások terület vezető válaszolt kérdéseinkre.
A MABISZ adatai szerint a kgfb-n kívüli hazai nem-életbiztosítási piac díjbevétele 4%-kal növekedett 2016 első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest.
1. Biztosítójuk szerint minek köszönhető elsősorban a hazai vagyonbiztosítási (kgfb-n kívüli nem-élet) piac bővülése?
Aegon: Ha a termékek oldaláról közelítünk, akkor tapasztalatunk szerint a casco biztosítások, valamint a meglévő vagyonbiztosítások (lakossági és vállalati egyaránt!) esetében a meglévő biztosítási fedezetek növekedése vagy új kockázatok fedezése - úgy, mint szakmai felelősségbiztosítások, D&O, kiterjesztett garancia biztosítások - együttesen okozták a piac bővülését. Ehhez hozzájárult a biztosítók folyamatos, online és offline eszközökkel történő felül- és keresztértékesítési tevékenysége, valamint az egyszerű, online köthető termékek folyamatos előretörése a fiatalabb generációk esetében. Mindenképpen ki kell emelnünk a megváltozott fogyasztói magatartást, amely a vagyon- és élet- (elsősorban nyugdíj) biztosítások tekintetében egyaránt megjelent. A biztosítótársaságok folyamatos edukációs programjainak, kampányainak is köszönhető, hogy társadalmi szinten fokozott tudatosság, tudatosabb tervezés és előrelátás érzékelhető.
Allianz: A 2016 év végi bruttó díjelőírás 2015 teljes évhez viszonyítva társaságunknál közel több mint 9,5%-kal növekedett (az ipari és a kkv-vagyon termékek vonatkozásában). A bruttó díjelőírás növekedése mellett a szerződések darabszámának közel 10 százalékos emelkedése figyelhető meg annak ellenére is, hogy egyik ágazatban sem volt érdemi átlagdíj növekedés. Inkább az új szerzések és a közép- és nagyvállalatok vagyonbiztosítási összegeinek aktualizálása eredményez nagyobb mértékű díjnövekedést.
Groupama: Bár a számok egyértelmű növekedést mutatnak a vagyonbiztosítási piacon, a növekedés hátterében sajnos sok esetben nem organikus folyamatok játszódnak le. A lakásbiztosítási szerződések darabszáma a piacon továbbra is kb. 3 millió db, becslésünk szerint ez közel megegyezik a tavalyi értékkel. Egy friss ingatlan.com elemzés szerint országszerte 15-20 ezer új lakás átadása várható 2018 elejéig, így a kínálat elkezd felzárkózni az erős kereslethez, bár a válság alatt elmaradt építkezések miatt több mint 100 ezer lakás hiányzik a piacról. A meglévő biztosítási fedezetek növekedése és új kockázatok fedezetbe vonása nem jellemző. A felelősségbiztosítások vonatkozásában az eddigi szűk kereslet, alacsony penetráció és limitek miatt valós növekedést látunk, ráadásul ebben a szegmensben részben a folyamatos törvényi változásoknak, részben a növekvő tudatosságnak köszönhetően további növekedésre számítunk.
Union: A hazai vagyon- és felelősségbiztosítási piac egyik húzóterülete lehet a kkv-szegmens. Ezen a területen a korábbi években tapasztalt jelentős lemaradásokat kell behozni. A nagyvállalati és állami/önkormányzati szektor esetében piaci szinten nem tapasztalható jelentős növekedés. Ennek elsődleges oka az intenzív díjverseny: a nagyobb szerződéseket gyakran csak a korábbi díjak csökkentésével lehet megtartani. Vannak ugyanakkor speciális területek, ahol jelentős potenciál van, ilyen például a filmbiztosítás. Lakossági cascóban még várat magára az érdemi penetráció-növekedés, a lakásbiztosítási területen peidg bővülés helyett inkább átrendeződés zajlik, a piac ugyanis többé-kevésbé telített. A nem biztosított ingatlanok alapvetően nem biztosíthatóak (például ártéri, nem megfelelő technológiával épült). Az újépítésű ingatlanok eredményezhetnek bővülést, de ennek hatása érdemben még nem mérhető.
Uniqa: A casco biztosítások iránti érdeklődés az új autó eladások miatt kis mértékben (2-3%-al) emelkedett (ez a lakossági és a vállalati szegmensre is igaz), de a lakásépítések növekedése és a magasabb műszaki színvonalú, így magasabb értékű beruházások is hozzájárultak a növekedéshez.
2. A kgfb-t leszámítva mely nem-életbiztosítások iránt tapasztalják a legnagyobb keresletnövekedést saját biztosítójuknál, és mely ügyfélszegmensekből?
Aegon: Lakossági oldalon leginkább a Casco biztosítások növekedése figyelhető meg, az újautópiac fokozatos magához térésével párhuzamosan, illetve az általános gazdaságélénkülés mentén a vállalati casco piac is növekvő keresletet mutat. A vállalati felelősségbiztosításoknál a kötelező jellegű szakmai felelősségbiztosítások mutatják a legnagyobb növekedést: az egyéni vállalkozóktól a nemzetközi hátterű cégekig van rá kereslet. Azt látjuk továbbá, hogy a speciális - a magyar piacon eddig nem létező vagy embrionális állapotban lévő - fedezetek (kiberkockázatok, GAP, kiterjesztett harancia) iránt nőtt meg az érdeklődés és a vásárlási hajlandóság. Az Aegon új szereplő az utasbiztosítási üzletágban, ahol 2016-ban az előző évihez képest 50%-os díjbevétel növekedés mellett 5%-os piaci részesedést sikerült elérni. A növekedés mértéke ebben a termékcsoportban volt a legnagyobb, köszönhetően a sokféle értékesítési csatorna és a modern technológiák használatának.
Allianz: A vagyonbiztosítási kockázatok palettáján új kockázatra vonatkozó termékigény nagyon ritkán jelenik meg. Az állami ösztönző rendszerekbe (pl. kkv infrastrukturális és innovációs támogatások, az EU-s támogatások beáramlásának lökéshullámszerű kihatása) ágyazott biztosítási elvárások, vagy a finanszírozói oldalon megjelenő vagyonbiztosítási védelmi előírások, kötelező hitelfedezeti vagyonbiztosítások (építésszerelés biztosítás, géptörés biztosítás, üzemszünet biztosítás) járultak hozzá jelentősebb mértékben a növekedésünkhöz. A 2016. évi aktuális Allianz Kockázati Barométer legfrissebb felmérése szerint a vállalkozások döntéshozói leginkább még mindig a hagyományos üzleti kockázatoktól tartanak (tűz és elemi kár, robbanás, természeti elemi károk), ezzel együtt viszont megjelent az igény a politikai típusú kockázatokra (sztrájk, terrorizmus, háborús kockázatok) is. Mindemellett a kiskereskedelmi fogyasztás élénkülése és az olcsó áruhitelek azt eredményezték, hogy a tartós fogyasztási cikk használatához kapcsolódó biztosítások (kiterjesztett garancia, asszisztencia) iránt is megnőtt a kereslet.
Groupama: Az igazán érzékelhető keresletnövekedést általában törvényi, jogszabályi változás generálja, jelenleg ilyen az építőipar egyes szegmenseiben előírt kötelező biztosítás, amire új termékkel, tarifálóval az egyedi igények azonnal kiszolgálásával gyorsan tudtunk reagálni. További keresletnövekedést jelent, ha egy biztosító elhagyja a piacot, erre több példa is volt az elmúlt időszakban, ez jó az itt maradók konszolidációja szempontjából, de a piac egésze vonatkozásában nem jelenik meg növekvő keresletként. Sajnos a tudatosságból fakadó keresletnövekedés még várat magára. Az egyetlen kivétel ehhez képest a rendkívül alulbiztosított felelősségbiztosítási piac, amely még a válság éveiben sem csökkent, és folyamatos stabil növekedő tendenciát mutat. A lakásbiztosítási kötések számának növekedése várható a kormányzati családtámogatási programnak (CSOK) köszönhetően is, mivel egy GKI-s felmérés szerint a lakásvásárlásra és építésre vonatkozó várakozások tovább erősödtek.
Union: A banki partnereink által értékesített lakásbiztosítások számának emelkedését tapasztaljuk, ami a lakáshitelezés fokozatos élénkülésének egyik jele. Vállalati oldalon az igényeket a jogszabályok, illetve a különböző pályázati feltételek egyaránt növelik. A beruházásoktól függő építésszerelési új szerződések száma 2016-ban nem volt kimagasló, ám ez a teljesítmény hullámzó, mivel jelentős részben az EU-s támogatások lehívási ütemezésének függvénye. Pótlólagos keresletet teremthet ugyanakkor az idei évtől, hogy a 300 négyzetméter alatti lakások tervezőinek és kivitelezőinek ezentúl kötelező felelősségbiztosítást kell kötniük.
Uniqa: A kkv-k és a éakásbiztosítások esetében - beleértve a társasházakat is- tapasztaltunk fokozott érdeklődést az elmúlt évben. A kkv-k estében a felelősségi fedezeteket keresik tudatosabban az ügyfelek.
3. Melyek azok a biztosítási kockázatok, amelyekre saját társaságuk az átlagnál jelentősen nagyobb fedezetet / kedvezőbb árat / minőségibb kárszolgáltatást kínál? Melyek ma a vagyonbiztosítási terület húzótermékei a társaságnál?
Aegon: A lakásbiztosítási piac vezetőjeként folyamatosan bővítjük az ügyfeleink részére kínált fedezeteket, bővítjük termékpalettánkat, valamint egyszerűsítjük és gyorsítjuk a kárrendezést. A káraink közel 60%-át fizetjük ki helyszíni szemle nélkül, az átlagos kártérítési átfutási időnk 5 munkanap alatti. Casco biztosításainkhoz tizenkét kiegészítő biztosítás választható, úgymint rágcsálókár biztosítás, kátyúkár, forgalmi engedélypótlás stb., ezek segítségével személyre szabott biztosítási csomagot tudunk kínálni ügyfeleinknek. A vállalati szegmensben az egyediség, az egyedi igények maximális kiszolgálása az egyik legfontosabb szempont. A szakmai felelősségbiztosítások széles fedezeti körével rendelkezünk. Teljes körűen ki tudjuk szolgálni a kis- és közepes vállalatok vagyon- és felelősségbiztosítási igényeit. Ugyanakkor az elmúlt években a viszontbiztosítási hátterünk és a portfóliónk mérete lehetővé tette az óvatos nyitást a nagyvállalati ügyfélkör felé is. Az elmúlt években több százezer ügyfelet érintő országos programokat vezettünk be, amely kapcsán balesetbiztosítást és asszisztencia szolgáltatást értékesítettünk.
Allianz: Az anyavállalati filozófia, valamint a kiterjedt viszontbiztosítási háttér okán zársaságunknál hagyományosan az ún. mérnöki biztosítások (elektronikus berendezések összkockázatú biztosítása, géptörés, építés-, szerelésbiztosítás, üzemszünet) sorolhatók a szakmailag hangsúlyosabb fedezetek közé, mind a fedezeti oldal felépítését és díjszükségletét, mind a kárrendezés szakmai hátterét tekintve. Olyan speciális vagyonbiztosításként, - amely a standardoktól eltérő kezelésmódot igényel - megemlíthető a komplex filmbiztosítás, valamint a műkincsbiztosítás. Vagyonbiztosítási ágazatunk törzsét (a szerződés darabszámot és díjbevétel nagyságot tekintve) hasonlóan a versenytársainkhoz, a klasszikus vagyonbiztosítások (all risks és a tűz- és elemikár biztosítások) adják. Emellett jelentős növekedés tapasztalható elsősorban az építés-, szerelésbiztosítási portfolióban, illetve a kkv vagyonbiztosítási termékeinkben.
Groupama: Kifejezetten széleskörű, egyénre szabott fedezeteket tudunk nyújtani kkv ügyfeleink részére, egyedülálló módon 2 tarifális és több egyedi termékkel versenyzünk a számunkra legfontosabb ügyfélkörért. Szintén egyedi módon tevékenységre szabott termékeket is tudunk kínálni például szállásadóknak, építőipari cégeknek, de számos egyéb tevékenység egyedi igényeit le tudjuk fedni folyamatos fejlesztéseinknek köszönhetően. Legújabb csomagtermékeinkben sok olyan újdonság megtalálható, amely eddig a biztosítási piacon nem volt általános lakásbiztosítási fedezet. Ezek az új generációs termékek már nem csak magáról a vagyontárgyak védelméről szólnak, hanem az egész családnak és a változó élethelyzetnek megfelelően kínálnak új biztosítási elemeket. Figyelembe véve, hogy az ügyfelek a minőségibb szolgáltatásokat keresik és elvárják a "szakértői"' kiszolgálást, a tanácsadást az egyik legfontosabb prioritásnak tekintjük. Termékeink online felületen is elérhetőek.
Union: A lakossági termékeket jellemzően modulárisan alakítottuk ki, így a "legfapadosabbtól" az extra igényekig mindent le tudunk fedni.Vállalati oldalon a fedezeteket képesek vagyunk rugalmasan, a partnerek, illetve a közvetítő alkuszok igényei szerint kialakítani. Jelentős versenyelőnyt biztosít az Union számára a hazai piacon kiemelkedőnek számító tapasztalata, amellyel kiemelt, nagyméretű projektek esetében is bizonyítani tudta azok hosszú távú kezelésének képességét. Húzóterméket nehéz kijelölni, de az Union azon dolgozik, hogy jelentősen tovább tudja növelni kkv-állományát.
Uniqa: Casco és lakásbiztosítások esetében bizonyos szegmensekben, kifejezetten kedvező árakat kínálunk, de elsősorban a kiemelkedő ár/érték arány a célunk. Ennek kulcsa a minőségi kárszolgáltatás, amely fokozott mértékben jelentkezik ügyféligényként is. Éppen ezért felülvizsgáltuk és optimalizáltuk a kárfolyamatainkat és új, innovatív szolgáltatásokat vezettünk be. Ilyen például egy applikáció segítségével, okostelefonon, videó összeköttetéssel történő kárszemle és azonnali kárrendezés.
4. Melyek azok a biztosítási területek, ahol alulbiztosított a magyar gazdaság/társadalom, így akár saját biztosítójuk számára is hosszú távon a legnagyobb növekedést hozza majd?
Aegon: A felelősségbiztosításokat tekintve a magyar vállalkozások által kötött biztosítási szerződésekre jellemző kártérítési limitek sok esetben alacsonyak. Ennek részben az az oka, hogy a cégek általában nincsenek tisztában a biztosítás valódi jelentőségével, az okozható károk mértékével. A kockázat valós felmérésében tudnak segítséget nyújtani a szakképzett tanácsadó vagy alkusz munkatársak. A közelmúltban életbe lépett jogszabályi változások is azt támogatják, hogy bizonyos szakmák esetén kötelező ilyen felelősségbiztosítással rendelkezni. Ha ebben a termékcsoportban elkezdődik a valós igényekhez közelebb álló fedezetek kialakítása, akkor ez jelentős piacbővülést eredményezhet, és nagyobb védelmet nyújthat az ügyfelek számára a nagy károkat okozó eseményekkel szemben. További kitörési pontot a baleset- és egészségbiztosítások piacán látunk elsősorban, olyan biztosítási megoldások kapcsán, amelyek az ügyfelek által jogosan elvárt szolgáltatások minőségét javítják. Lakásbiztosítás és casco esetén is az ügyféltudatosság növekedésével együtt folyamatosan nőni fog a kereslet a speciális fedezetekre, kiegészítő-biztosításokra.
Allianz: Tapasztalataink alapján Magyarországon az üzemszünet/üzemszüneti veszteség fedezetekre alacsony az érdeklődés.
A teljes magyarországi piaci a technikai kockázatokat tömörítő biztosítások esetén (pl. géptörés, építés-szerelés, elektronikus berendezések biztosítása) folyamatosan küzd az alulbiztosítottsággal. Ez összefügg a biztosítási összeg pontatlan avult értékének meghatározásával.
Groupama: Bár a kérdés nem feltétlenül erre az alulbiztosítottságra vonatkozott, de a magyar biztosítási piac legnagyobb kihívása, hogy az ügyfelek nagy hányada alulbiztosítja vagyontárgyait, így spórolva a biztosítási díjakon. Ez kiemelten veszélyes gyakorlat, mert a tulajdonosok, felelős vezetők a cég működését kockáztatják egy esetleges nagyobb káresemény esetén. Szintén a cégek működését veszélyezteti, hogy ügyfeleink 90%-a nem köt üzemszüneti fedezetet, ami egy kár következtében történő leállás esetén megtérítené ügyfelünk fix költségeit, illetve elmaradt nyereségét. Szintén tudatosabb magatartást javaslunk a nagyobb felelősségi limitek vásárlásával, ezek elérhető áron nagy biztonságot nyújtanak (nyújtanának) ügyfeleink számára, illetve a nem kötelezően megkötendő felelősségbiztosítások piacán is a piaci szereplők érdekeit szolgálhatnák a nagyobb számban és terjedelemben megkötött fedezetek. Magyarországon viszonylag magas a lakásbiztosítások elterjedtsége. A statisztikai adatok szerint a lakóingatlanok közel 72 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással, ami a legjellemzőbb természeti csapások, elemi károk esetén megtéríti a károkat, ez európai viszonylatban sem rossz arány. Ezek közül a szerződések közül azonban sokat már régen kötöttek az ingatlanok tulajdonosai, és azóta aktualizálásra szorulnak. Az egyik leggyakoribb ok, ami miatt érdemes felülvizsgálni a lakásbiztosítást, hogy elkerüljük az ingatlan alulbiztosítását. Ha ugyanis egy alulbiztosított ingatlanon következik be a káresemény, a biztosító csak a szerződésben szereplő összegig fizet, és ez valószínűleg nem lesz elegendő a kár megtérítésére.
Union: A lakásbiztosítások között nagy számban van régen kötött, a megváltozott viszonyokhoz (például a háztartásban található vagyon- és értéktárgyakhoz) nem illeszkedő biztosítási szerződés. Ezek felülvizsgálatára időnként szükség van, a lakosság többsége ezzel magától mégsem él. A lakossági casco-biztosítások területén megugrott az elemi károk értéke. Emlékezhetünk a tavalyi évből is több jégesős napra. Ezek a károk nehezen elkerülhetők, megelőzhetők és az elszenvedett átlagkár magas, nem ritka a totálkár. Ennek ellenére az átlagos ügyfél alulértékeli ezt a kockázatot. A kkv-k 25 százaléka egyáltalán nem köt biztosítást (vagy csak a kötelezően előírtakat köti meg, minimális fedezettel). Jelentős tartalékok vannak a biztosítást ugyan kötő, de a valóságos vagyonértéket jelentősen alulbecslő cégek körében is.
Uniqa: Elsősorban a felelősségbiztosítások (szakmai felelősség, hobbi és professzionális tevékenységekre vonatkozó felelősség biztosítások), az egészségbiztosítások illetve balesetbiztosítások esetében várunk növekedést. Ezen túlmenően pedig az öngondoskodás szerepe (nyugdíj) is egyre jobban felértékelődik és ezért fokozott ügyfélérdeklődést tapasztalunk ezen termékek iránt.
Forrás: portfolio.hu
Biztosítás fajta:
- Assistance
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
- Lakásbiztosítás
- Utasbiztosítás
- Életbiztosítás
- Vállalkozói biztosítás
- Általános
Lízingelt autó után is fizetni kell a biztosítást
2018 május 08.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Lízingelt autó után is fizetni kell a biztosítást
Autót lízingelünk, de a lízingcég nem fizette be a negyedévi kötelező biztosításunkat.
Ezért a biztosító most késedelmi díjat fizettet velünk. Nem vagyunk hibásak, miért büntetnek? – tett panaszt T. Péter szegedi lakos a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) mint pénzügyi felügyeleti szervnél. Azt, hogy a lízingszerződések esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra milyen szabályok vonatkoznak, illetve milyen lehetőségekről érdemes tudni, Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára foglalta össze.
Más, mint a hitel
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (KGFB) szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy más-más személy legyen egy gépkocsi tulajdonosa és üzembentartója. Utóbbi személlyel a tulajdonos üzembentartói szerződést köt, a megosztást hatósági okiratba foglalják, és bejegyzik a jármű okmányaiba is. Alapesetben az üzembentartó használja a kocsit. Tipikusan ez a helyzet, amikor egy ügyfél egy gépjárművet lízingel. A lízingnél – a hitellel ellentétben – az autó tulajdonjoga nem száll át az ügyfélre, hanem a futamidő végéig a lízingcégnél marad (a lízing típusától függően aztán a futamidő lejártával lesz az ügyfél a tulajdonos, illetve esetleg marad a kocsi a lízingtársaságé). A kocsi forgalmijában tehát a lízingcég szerepel tulajdonosként, de azt – üzembentartói szerződés alapján – az ügyfél használja.
Törvényi szabályozás
A KGFB-ről szóló törvény szerint a kötelező biztosítás díját mindig az üzembentartó fizeti. Baj esetén neki kell felelnie, hiszen a közúti forgalomban a kocsit ténylegesen vezető ügyfél okozhat kárt egy vétlen harmadik félnek. Ez azt jelenti, hogy az esetek döntő többségében a KGFB-szerződést nem a lízingcég, hanem az üzemben tartó ügyfél köti meg, s ő köteles fizetni annak díjait is.
Szabad választás
Az ügyfél szabadon dönthet arról, melyik biztosító KFGB-jét választja. Sem a gépjárművet forgalmazó kereskedő, sem a finanszírozást nyújtó pénzügyi intézmény nem kötelezheti konkrét biztosítóval való együttműködésre ennek kapcsán. A lízingcég nem mondhatja azt, hogy csak egy bizonyos biztosító KGFB-jét veheti valaki igénybe, mert ez a finanszírozás feltétele volna.
Segíthet a döntésben
Előfordulhat ugyanakkor, hogy egy lízingcég fő tevékenysége mellett egyúttal egy biztosításközvetítő (alkusz) alvállalkozójaként is dolgozik, és – ha az ügyfél ezzel egyetért – a lízingszerződés megkötésekor segít a számára leginkább megfelelő kötelező biztosítás kiválasztásában. A továbbiakban ezután azonban az ügyfél közvetlenül a biztosítóval áll kapcsolatban, így tőle kapja meg a KGFB-évforduló lejártára, s a következő évi díjra vonatkozó információkat, illetve az aktuális – negyed-, féléves vagy éves – díjbefizetési értesítőket is. (Más kérdés, hogy a KGFB-t közvetítő alkusz vagy alvállalkozója saját jószántából szintén felhívhatja a figyelmünket a KGFB befizetési határidőkre.)
Beépített is lehet
Nem gyakori, de előfordul olyan konstrukció is, hogy egy lízingcég a lízingdíjba „beépíti” a KGFB díját. Ilyen esetekben a járműtulajdonos lízingcég lesz a szerződő a biztosítóval. Ha a lízingcég késedelmesen vagy egyáltalán nem fizeti meg a díjat, az ilyenkor csakis rajta és nem az ügyfélen kérhető számon. Ha mégis utóbbitól követelnek késedelmi díjat, panaszával előbb írásban forduljon a biztosítóhoz, ha pedig ez eredménytelen, az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy bírósághoz.
Sokba kerül a késedelem
Célszerű mindig ügyelni a soron következő díjak befizetésére! Ha nem fizeti be a következő időszakra vonatkozó csekket vagy (elektronikus fizetést választva) elfelejti elutalni a kötelező biztosítás díját, a biztosító (sokba kerülő) úgynevezett fedezetlenségi díjat szab ki a hiányzó időszakra. Csekkes fizetésnél, ha azt az ügyfél esetleg nem kapja meg időben, kérjen ilyet a biztosítótól vagy pedig rózsaszín belföldi postautalványon fizesse meg a díjat a késedelem elkerülésére.
Forrás: www.blikk.hu
A biztosítók miatt drágulhat a buszozás?
2018 április 19.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A biztosítók miatt drágulhat a buszozás?
A kötelező biztosítások drasztikus díjnövelése miatt jelentősen drágulhatnak a csoportos utazások. Az érdekvédők párbeszédre hívják a felügyeletet és a társaságokat.
Az autóbuszok kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díja 300-400 százalékkal növekedik, amelyet a vállalkozások kényszerűségből a fogyasztókra kell, hogy hárítsanak. Ezért nemcsak a hosszabb turistautak, hanem a csoportos iskolai kirándulások, a belföldi utazások és a munkásszállítások is jelentősen drágulhatnak a biztosítótársaságok drasztikus díjnövelése miatt. A közelmúlt buszbaleseteire való hivatkozással a társaságok jelentős, átlagosan háromszoros, négyszeres díjat követelnek a buszos vállalkozásoktól. A NiT Hungary tagságába tartozó – a teljes magyar autóbuszos piac több mint 55 százalékát kitevő – vállalkozások jelentős része 100 százalék feletti, de átlagosan akár 300 százalékot meghaladó díjnövekedésről számoltak be a belső felmérések során. Olyan eset is volt, hogy a körülbelül 200 ezer forintos éves díjszintről 1,3 millió forintos éves díjra emelkedett egyetlen autóbusz biztosítási díja.
„Az autóbuszos személyszállító vállalkozások jelentős része kisvállalkozás, tőkeerejük alacsony egy ilyen biztosítói döntés finanszírozásához, ezért egyértelmű, hogy a biztosítótársaságok díjkövetelését a fogyasztókra kell, hogy hárítsák. Azaz a családokra, nyugdíjasokra, munkásemberekre, a belföldi úti célokra busszal utazókra” – magyarázza Dittel Gábor a NiT Hungary ügyvezető főtitkára.
Ezért cég mai elnökségi ülésére meghívást kapott az Ipartestület Autóbusz Tanácsa, valamint a 12 díjat hirdetett biztosítótársaság, a Magyar Biztosítók Szövetsége és a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank is.
„Nem értjük, hogy mi a díjnövekedés oka – ekkora mértékű emelést nem látunk indokoltnak szakmailag. Illetve azt sem tudjuk, hogy mit kell ahhoz tennünk, hogy ismét az elfogadható, a fogyasztók, az utasok számára megfizethető szintre kerüljön a biztosítási díj” – teszi hozzá Dittel Gábor.
Sajnos a buszbalesetek szinte minden esetben súlyos személyi sérülésekkel is járnak. A közvélemény számára a történet 2011-ben kezdődött az akkor ismertté vált hurgadai buszbalesettel, ahol több halott és köztük több magyar áldozat is volt. Azt követte azóta a szintén közismertebb 2016 decemberi bécsi adventi vásárból hazafelé az M3-as autópályán felborult, szintén több halálos áldozatot követelő buszbaleset, illetve a talán legtragikusabb veronai katasztrófa.
„Ezek az ismert ügyek mellett azonban a biztosítási szakma sajnos sokkal többet tart számon és szinte mindegyik esetben súlyos sérülések, áldozatok voltak, illetve hosszú - főleg a külföldi balesetek kapcsán - elhúzódó komoly kárkifizetési tételek” - nyilatkozta lapunknak Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója. - Ezen események alkalmával a magyarországi biztosítók több tíz, akár százmilliós kárkifizetésekre is kötelezettek, amelyet ráadásul tekintettel a balesetek kiemelt súlyosságára azonnal és szinte alkudozás nélkül kifizetnek a károsultaknak. A balesetek előfordulási gyakorisága és a kárösszegek magassága miatt kényszerülhettek vélhetően a biztosítók saját árazási tarifáik szigorítására, emelésére.
Forrás: www.nepszava.hu
Fizet-e a biztosító, ha nem húztuk be a kéziféket?
2018 április 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Fizet-e a biztosító, ha nem húztuk be a kéziféket?
Egy lejtős utcán parkoló autó elgurult és összetörte a motoromat. A sofőr elismerte, hogy elfelejtette a kéziféket behúzni. A biztosító viszont nem fizet, mondván, üzemen kívül volt a kocsi. Jogos ez? – érdeklődött L. Richárd Zalaegerszegről a Magyar Nemzeti Bankhoz mint pénzügyi felügyeleti szervhez írt levelében.
A válaszban az „üzemen kívüli” járművek által okozott károkkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Fülöp Zsuzsanna, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára foglalta össze.
Miért felel az üzembentartó?
A közúti forgalomban részt vevő gépjármű – járó motor hiányában is – kockázatot jelenthet (pl. ha nem megfelelően rögzítik parkolásnál), használata pedig fokozott veszéllyel járó tevékenységnek minősül. Az emiatti károkért számos esetben az üzembentartónak lehet anyagi felelőssége, esetleg még akkor is, ha nem járt a motor, más vezette az autót, vagy ha például annak utasa az ajtó figyelmetlen kinyitásával okozott sérülést mondjuk egy szabályosan arra közlekedő biciklisnek.
Mire vonatkozik a kgfb?
A gépjármű üzemeltetésével összefüggő baleseteknél – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) alapján – a biztosító átvállalja az üzembentartó polgári jogi felelősségének anyagi vonzatát, s megtéríti a károkozó helyett a vétlen gépjármű károsultjainak kárát.
A gyakorlatban azonban vita adódhat abból, hogy mit tekint a biztosító „gépjármű-üzemeltetésnek”, ezt ugyanis a kgfb-törvény nem határozza meg pontosan és részletesen. A KRESZ szabályrendszere s több korábbi bírósági döntés viszont általában a gépjármű üzemeltetéséhez sorol minden olyan tevékenységet, amely a közlekedés – vagyis a gépjármű rendeltetésszerű használatának – szabályos megkezdéséhez (pl. elindulás előtti ellenőrzés) és befejezéséhez (a jármű leállítása és rögzítés) elengedhetetlen.
Vannak kivételek?
E logika alapján az autó üzemeltetése – s így a biztosító kgfb szerinti helytállási kötelezettsége – csak akkor szűnik meg, ha minden olyan lépést elvégez a sofőr, amely a teljes és szabályos leállításhoz szükséges. Ennek része többek között a motor leállítása, a megfelelő rögzítés (kézifék behúzása, sebességben hagyás vagy körülményektől függően akár a kerekek kiékelése) és a jármű elhagyása is. Lehetséges tehát olyan helyzet, amikor a gépjármű akkor is üzemben van – vagyis a biztosító kár esetén köteles helytállni –, ha azt a leparkolást követően nem rögzítették kézifékkel vagy esetleg a motor leállása után a benn ülő sofőrrel együtt gurulva okoz kárt.
Hova fordulhatunk vita esetén?
Ha a biztosító nem ismeri el a kárkifizetési kötelezettségét, esetleg fizet kártérítést, de a károsult vagy a károkozó vitatja annak mértékét, a konkrét anyagi jogvita rendezése érdekében a fogyasztónak minősülő károsult vagy a károkozó jármű üzembentartója (tulajdonosa) az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testülethez, illetve polgári bírósághoz fordulhat.
Forrás: www.blikk.hu
Ne ülj autóba, ha ittál! Milliós büntetés lehet a vége
2018 április 03.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Ne ülj autóba, ha ittál! Milliós büntetés lehet a vége
Itt a húsvét, a négy napban mindenki elengedi magát. Jönnek a barátok, megyünk rokonokat látogatni. Rengeteg alkohol fogy ilyenkor, de valahogy haza is kell menni... Magyarországon továbbra is a zéró tolerancia él, azaz egy pohár sör, egy kupica sem megengedett a volán mögött. Ráadásul biztosító sem fizet, ha ittasan ülünk a volán mögé.
Bár a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010-hez képest 2017-re mintegy 25 százalékkal csökkent az ittas állapotban okozott balesetek száma, az ittas vezetés továbbra is kiemelt baleseti kockázati tényező – mondja az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
2010-ben 1883, 2013-ban 1662, 2014-ben 1601, 2016-ban 1592, 2017-ben 1400 ittasan okozott baleset történt a magyar közutakon. 2010-ben a balesetek 11,5, 2017-ben 8,5 százaléka történt ittas vezetés miatt.
Már egy pohár is rengeteget számít
Óberling József, az ORFK közlekedésrendészeti főosztályvezetője szerint a tévhitekkel ellentétben már egy pohár alkohol elfogyasztása is olyan élettani hatásokat vált ki, amelyek nem egyeztethetők össze a biztonságos közlekedéssel. Többek között nő az észlelési idő, tompulnak a reflexek, lassulnak a szemmozgató izmok. Ne üljünk volán mögé, ha alkoholt fogyasztottunk, ne engedjük vezetni, és ne üljünk be olyan sofőr mellé, aki ivott, valamint ne kínáljunk alkohollal olyan vendéget, aki még vezetni fog - sorolja a baleset-megelőzési tanácsait a rendőrség.
Ilyenkor a biztosító sem fizet
A zéró tolerancia tartalmával, vagyis azzal, hogy egyetlen pohár sör megivása után sem szabad volánhoz ülni, már majdnem minden sofőr tisztában lehet. Azzal azonban még mindig kevesen számolnak, hogy nemcsak a hatóság, hanem a biztosítók is szigorúan büntetik az ittas vezetőket: egyértelműen kizárják a kártérítésből azokat, akik túllépik az általuk szabott 0,8 ezrelékes befolyásoltságot, ami már akár két üveg sör elfogyasztása után kialakul – írtuk korábban.
Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a kötelező biztosítás legalább a baleset vétlen károsultját védi, s ő minden körülmények között megkapja a kártérítését, ám van, hogy egy évig is várni kell a pénzére, mert bizonyos esetekben csak a bírósági eljárás után, érvényes döntést követően juthat hozzá. A kifizetett összeget azonban utólag behajtja a biztosító a bizonyítottan ittas károkozón - már ha be tudja.
A törvény ugyanis felső plafont szab, így legfeljebb másfél millió forintot lehet visszakövetelni a vétkestől, holott egy súlyos vagy maradandó sérülés esetén a vagyoni és nem vagyoni károk bőven meghaladhatják ezt az összeget.
Aki iszik, ne számítson a biztosítóra
Ha az ittas sofőr által vezetett gépjárműre kötelezőt sem kötöttek, a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt kártalanítási számláról fizetik ki az okozott kár összegét, de utólag ezt is behajtják az elkövetőn. Ilyenkor a cascóban sem érdemes bízni, mert nincs az a jó szerződés, amely az ittas vezetőkért helytállna. A részeg, de még az úgynevezett szalonspicces sofőrt sem védi semmi – mondja Németh. Így könnyen előfordulhat, hogy a húsvéti 3-4 korsó sörért, vagy 1-2 kupica pálinkáért végül egy „káresemény” kapcsán másfél millió forintot kell fizetni.
De nemcsak a közúti balesetnél, hanem egyéb helyzetekben, például egy fergeteges buliban porrá égett lakásra sem jár kártérítés, ha kiderül, hogy a tulajdonos alkoholos befolyásoltsága miatt következett be a tragédia.
Forrás: www.privatbankar.hu
Kötelező, de tízből egy magyar gyűlöli - mi az?
2018 március 23.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Kötelező, de tízből egy magyar gyűlöli - mi az?
Saját bevallása szerint a magyar internetezők negyede okozott már közúti balesetet, de még a legemlékezetesebb balesetük során is csak 10-ből 6 káreset miatt vették igénybe kötelező biztosításukat. Ennek ellenére csak a válaszadók tizede gondolja úgy, hogy felesleges nyűg és költség a kötelező biztosítás. A régóta ugyanannál a biztosítónál lévők negyede szerint már ideje lenne váltani, de csak a válaszadók fele részesíti előnyben az összehasonlító oldalakat, érdekes módon elsősorban nem a legfiatalabbak. A Gemius és a Portfolio közös kutatásának eredményét ismertetjük most.
A magyar internetezők gépjárműbiztosításokkal kapcsolatos attitűdjét mérte fel a Gemius a Portfolio-val közös kutatásában egy 3033 fős mintán. Az eredményeket Baittrok Borbála, a Gemius tanácsadói üzletágvezetője ismertette a Portfolio Biztosítás 2018 konferenciáján.
A válaszadók mindegyikének a családjában vezet legalább egyvalaki, 77% esetében maga a válaszadó is. Szinte mindenki rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, cascóval viszont csak a válaszadók 35%-a. Az autók átlagéletkora meghaladja a 12 évet, és mindössze a válaszadók negyedének van 8 évnél fiatalabb kocsija. A válaszadók közel háromnegyede naponta vezet.
Az autóbiztosítások szempontjából a közúti baleset a legfontosabb kártípus, ezért ezt boncolgattuk. A válaszadók 77%-a még sosem okozott közúti balesetet, és a maradék 23%-nak is csak a 61%-a vett igénybe kötelező biztosítást a kárrendezéshez legemlékezetesebb balesete során.
Ezzel szemben 50% mondta azt, hogy már volt közúti baleset elszenvedője, 9% esetében személyi sérülés is történt már. A balesetet elszenvedők körében 81% emlékezett úgy, hogy vettek igénybe a kárrendezésnél kötelező biztosítást. A károkozók 8%-ával szemben a kárt elszenvedők 5%-a mondta azt, hogy a károkozónak nem érte meg a kötelező biztosítás igénybe vétele a kárrendezéshez.
Ezekkel az arányokkal nagyjából összhangban van azok aránya, akik csak nyűgnek és felesleges költségnek látják a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat. 11% gondolja így a felmérés szerint. A biztosítást jó dolognak tartók táborában többen vannak azok, akik inkább a balesetek lehetséges elszenvedőjeként, mint okozójaként érzik hasznosnak a biztosítást, hiszen ez esetben a károkozó biztosítója fizeti a kárukat. A községben élők körében a legmagasabb (15%), a megyeszékhelyen élők körében a legalacsonyabb (7%) a kötelező biztosítást negatívan megítélők aránya.
A maguk is vezető válaszadók 87%-a mondta azt, hogy részt vesz a kötelező biztosítás intézésében, az elmúlt két évben 60%-uk váltott biztosítót. Nagyobb arányban váltottak a nők, a 18-39 évesek, az alapfokú végzettségűek és a fővárosiak.
Azok, akik 2 évnél régebben váltottak biztosítót, háromnegyedes arányban továbbra sem szeretnének váltani, ezek nagyobbik része a biztosítójával, kisebbik része a díjával elégedett. A régóta nem váltók 23%-a viszont a túl magas díj miatt azt mondja, ideje lenne biztosítást cserélnie. Autót vásárolni persze kevesebben terveznek, 17% mondta, hogy idén, 15% pedig azt, hogy jövőre tervez ilyet tenni.
Érdekes eredményeket hozott a kutatás a kötelező biztosítások értékesítési csatornáival kapcsolatban is. A válaszadók több mint fele kötött már online alkusz segítségével biztosítást, de nem mindegyikük választaná legközelebb is ezt a csatornát. Az egyébként éppen internetes kérdőívet kitöltő válaszadók 40%-a továbbra sem valamelyik online megoldást preferálja a biztosításkötésben. Elsősorban a fővárosiak, a 30-39 évesek és a szellemi munkát végzők választják az internetes kalkulátorokat. A 18-29 éveseknél érdekes módon felülreprezentált a banki és postai biztosításkötés (14%-uk jelölte meg ezt), és különösen magas (28%) ennek aránya az alapfokú végzettségűek körében.
A válaszadók nagy részének az Allianznál és a K&H-nál van a kötelező biztosítása, ahogy ezt a legfrissebb, 2016-os biztosítószintű piaci díjbevétel-adatok is mutatják. 51% a legalacsonyabb díj, 37% a legjobbnak tartott biztosító alapján választ kötelező biztosítást.
Mindössze 14% azok aránya, akik nem tudják, mikor jár le a biztosításuk, és 26% azok aránya, akiknek január 1. a biztosítási évfordulójuk (ők 8 évnél régebben vásárolták meglévő kocsijukat).
Rákérdeztünk arra is, jó ötletnek tartják-e az autósok, hogy egy műszer kövesse a vezetési szokásaikat, és ha keveset, szabályosan vagy biztonságosan vezet, kisebb díjat kelljen fizetnie. A telematikát egyelőre csak a megkérdezettek 1%-a használja, azonban további 16% már ismeri a módszert, és nyitott is rá, a válaszadók harmada pedig ugyan most hall először erről, de jó ötletnek tartja. A válaszadók kb. fele nem támogatja a telematika autójába szerelését, 22% szerint ettől úgysem lenne olcsóbb a biztosítása, 30% bizalmatlan, ha figyelik szokásait.
Végezetül azt is megkérdeztük, mit tapasztalnak a kötelező biztosítások díjával kapcsolatban. 78% tapasztalt drágulást az elmúlt években, de 35% egyáltalán nem vár díjemelkedést a következő biztosítási évfordulójakor. A relatív többség szerint 5-10%-os díjemelkedésre számíthatunk, ami egyébként a szakma szektorszintű várakozásának is megfelel.
Forrás: www.portfolio.hu
Drágul a kötelező biztosítás, nagyot szívnak a cascón a biztosítók
2018 március 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Drágul a kötelező biztosítás, nagyot szívnak a cascón a biztosítók
A díjemelkedés folytódására, de mérséklődésére számíthatunk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacán - hangzott el Biztosítás 2018 konferenciánkon. A casco még inkább versenyző termék, mint a kötelező biztosítás, de a 15%-os biztosítási adó miatt ez a termék szinte sehol sem nyereséges a biztosítóknak.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokról (kgfb) szólt mai biztosítási konferenciánk egyik utolsó szekciója, a panelbeszélgetés során többek között az alábbiak hangoztak el.
Mi lesz a kgfb-díjakkal, és hogy látják ennek kapcsán az MNB jövőképét?
Lassulóban van a díjszint növekedése a kgfb-piacon, de a díjemelkedést továbbra is hajtja az alkatrészárak emelkedése és a munkaerőhiány - mondta Almássy Gabriella (Union). Kaszab Attila (K&H) felhívta a figyelmet: 2017-ben megállt a kárgyakoriság előző két évben mért jelentős emelkedése, de az átlagkárok összege megnőtt, és továbbra sem jelentős a kötelező biztosításokon elérhető nyereség. Ráadásul az alacsony hozamkörnyezet is sújtja a biztosítókat: a kgfb-tartalékokon 4% alatti hozamot tudnak csak elérni a K&H Biztosítónál, 2017-ben pusztán ezért 400 millió forinttal lett kevesebb a nyereségük. Rácz István (biztositas.hu) is a díjnövekedés lelassulásáról beszélt, sőt, vannak olyan társaságok, amelyek már csökkentettek tavaly év végén a díjaikon. A piacszerzési próbálkozásoknak azonban nem volt számottevő hatásuk, így többen is felhagytak ezzel, ismét növelve díjaikon. Újnak tűnő elem az is, hogy az ügyfelek érzékenyebben reagálnak az áremelkedésre. Összességében a drágulás lassulására van kilátás. Németh Péter (CLB) szerint nagyon erős az autókereskedők szerepe a piacon, ebben a szegmensben kevésbé árérzékeny az értékesítés. Az autók minőségi változása felfelé hajtja az árakat. Papp Lajos (FBAMSZ) az MNB kombinált hányadra vonatkozó elvárásihoz kapcsolódóan felhívta a figyelmet, hogy minden szereplőt megillet a tisztességes profit. Az MNB 85-90%-os kombinált hányadot és 30% körüli költséghányadot vár el hosszú távon a nem-életbiztosítási piactól. A két szám különbségét jelentő 60%-os kárhányad megvalósítható Kaszab Attila és Almássy Gabriella szerint is, ugyanakkor a casco területén a 85%-os kombinált hányad a 15%-os biztosítási adóval már nyereség nélküli casco tevékenységet jelent.
Hogy hatnak a versenyre a szabályozói változások?
Papp Lajos (FBAMSZ) szerint indokolhatók voltak a jogszabályi változások a kgfb-piacon, az ügyféltudatosság és az átláthatóság is meredeken nőtt, miközben az MNB joggal egyensúlyi állapotról beszél. Magyarországon rendkívül alacsony a kgfb átlagdíja, a szegmens konszolidációját mérsékelt díjemelkedés biztosíthatja. Németh Péter (CLB) szerint a casco területén is kemény verseny zajlik a biztosítók közül, bár az ügyfelek ennek kevésbé vannak tudatában, és az ügyféltudatosság e területen jelentősen elmarad a kgfb-piacétól. Rácz István (biztositas.hu) emlékeztetett: az év végi kampány háttérbe szorulásával visszaesett a váltási hajlandóság, ugyanakkor ez nem véletlen, év végén tele volt a sajtó és a hirdetési piac a kgfb-vel. Olyan időszak jön, amikor a szolgáltatások színvonalának a javítása lesz a verseny terepe. Kaszab Attila (K&H) szerint is a cascóban mindig jóval nagyobb volt a verseny, mint a kgfb-ben, csak kevesen vették észre, és alig van olyan biztosító, amely profitot tudna termelni a jelenlegi biztosítási adó mellett a cascón.
Forrás: www.portfolio.hu
Kiderült, mi okozza a legtöbb autós balesetet
2018 március 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Kiderült, mi okozza a legtöbb autós balesetet
Az autós káresetek negyedét a követési távolság be nem tartása okozza. A nők leggyakrabban parkolási, a férfiak az elsőbbségadás be nem tartásából fakadó károkat okoznak. A felső kategóriás autók közül a tolvajok körében még mindig az Audi és a BMW a legnépszerűbb márkák, ezek gyakran alkatrészként végzik - derül ki a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító (EMABIT) Zrt. elemzéséből, amelyet a lakossági casco-piacról készítettek.
A magánhasználatban lévő személyautók esetében a leggyakoribb káreseteket jellemző módon a sofőrök figyelmetlensége okozza. A CIG Pannónia EMABIT 2017-es adataiból az derült ki, hogy a káreseteket legtöbbször a követési távolság be nem tartása (24%), a figyelmetlen parkolás és tolatás (21%), valamint az elsőbbségi szabályok - például jobbkéz szabály, sávváltás, stop tábla - be nem tartása (15%) okozza. Az előző eseteknél ritkábban fordul elő, de jellemző eset a vadállattal ütközés (8%) vagy a parkolóban hagyott gépjármű sérült állapotban találása (6%) is. Utóbbi leginkább a céges autót használókra jellemző, akik sok esetben ezzel az indokkal próbálják elkerülni az anyagi vagy erkölcsi felelősségre vonást.
Előfordulnak nem vezetési hibából eredő, úgynevezett elemi károk is, amelyek egy-egy időszakban kiugró káreset-számot okozhatnak a biztosítóknál - ilyen például a nyári jégeső.
A balesetet okozó vezető nemét ugyan a biztosító nem rögzíti, de a CIG tapasztalatai azt mutatják, hogy a nők esetében legtöbbször a kis sebességű, parkolási károk a jellemzőbbek. A férfiak az agresszívebb vezetéssel együtt járó, elsőbbség meg nem adásban és az utoléréses károkban járnak élen. Valamennyi, a sofőr vezetéséből adódó káresetet előidézhetik vagy súlyosbíthatják bizonyos tényezők, például a relatív gyorshajtás.
Ezek a "legnépszerűbb" autók a tolvajok listáján
A lopott autók száma és márkája érthető módon a hazai piac eladási statisztikáit tükrözi. A lopáskárok száma erősen összefügg a járműállomány összetételével: minél több példány fut egy bizonyos típusú kocsiból az utakon, annál magasabb számban lopják az adott autót. A biztosító tapasztalatai alapján a lopások területi megoszlását tekintve Pest megye és Budapest a leginkább kockázatos területek.
A CIG Pannónia ügyfelei körében végzett elemzések alapján a felső kategóriás autók közül a lopásokat tekintve a "legnépszerűbb" autómárka az Audi és a BMW. Ezeket a lopott járműveket később a legtöbb esetben jellemzően alkatrészként használják fel. Az elektromos és hibrid autók egyelőre nincsenek a lopott autók toplistáján.
Forrás: www.portfolio.hu
Csak minden tizedik kötelező biztosítást kötöttek át a magyarok
2018 március 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Csak minden tizedik kötelező biztosítást kötöttek át a magyarok
A tavalyi kampányidőszakban 160 ezer szerződést mondtak fel a gépjármű tulajdonosok, ebből 100 ezret személyautóval rendelkező magánszemélyek szüntettek meg. Nekik és mindazoknak, akiknek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) január 1-jei évfordulós, március 1-én éjfélig kell eljuttatniuk az esedékes díjrészleteket régi vagy új biztosítójukhoz - írja a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb közleményében.
A 2010 után vásárolt gépjárművek kgfb-szerződésének évfordulója már nem január 1-je, hanem a szerződés megkötésének dátumához igazodik. Így - a korábbi évekhez hasonlóan - tavaly is tovább gyengült az év végi kötelező kampány intenzitása, azonban a MABISZ adatai szerint mintegy 1,5 millió jármű kgfb-szerződésének az évfordulója továbbra is az év első napja.
A tavaly novemberi kampányidőszakban közülük mintegy 160 ezren mondták fel addigi szerződésüket, köztük százezer személyautóval rendelkező magánszemély.
Annak, hogy csak kb. minden tízedik érintett váltott biztosítót, egyik oka lehet az autójuk öregebb életkora, valamint az ebben a körben jellemzően magas bónusz fokozat (mintegy háromnegyedük B10 besorolású). Éves átlagdíjuk ezért jóval alatta marad a teljes gépjármű állományénak, nem éri el a húszezer forintot. Ebből adódóan a biztosítói ajánlatok közötti különbségek is kisebbek, mint más időszakokban. Mivel pedig az új ügyfeleknek ugyanolyan kedvezmények járnak, mint a régebbieknek, így ezeknek is kisebb a szerepük a versenyben.
A január elsejével felmondott felelősségbiztosítási szerződésekből 2300 díjnemfizetés miatt szűnt meg, a magánszemélyek közül pedig mintegy ezren február utolsó napjáig valamilyen ok miatt nem kötöttek új szerződést. Nekik és mindenkinek érdemes felhívni a figyelmét arra, hogy a jogszabály szerint az aktuális díjrészletnek legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig be kell érkeznie a biztosító társasághoz - ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél március 1-je éjfél. Amennyiben ez elmarad, akkor az ügyfél szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései szerint fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a károkozónak kell megtérítenie.
A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében - a gépjárművek teljesítményétől függően - 300-800 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi 2100-2600 forintot is elérheti. Érdemes még tudni, hogy ha a kgfb-szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, azt kizárólag a korábbi biztosítónál lehet újrakötni ugyanazon biztosítási időszakra.
Forrás: www.portfolio.hu
Kötelező biztosítás: még megúszhatja a pótdíjat
2018 február 26.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Kötelező biztosítás: még megúszhatja a pótdíjat
Még négy nap kegyelem: azok az év végén biztosítót váltó autósok, akik nem fizették be az első negyedéves kötelező gépjármű felelősségi biztosítás díját, március 1-jéig ezt még szankciómentesen pótolhatják.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint másfélmillió gépjármű-tulajdonos évfordulója esik még egybe a naptári évvel. Aki közülük nem fizette be a biztosítási díjat és balesetet okoz, helyette március 1-jéig térít a biztosító, azt követően azonban már nem. A közlemény idézi Papp Lajost, az FBAMSZ gépjárműszekciójának elnökét, aki jelezte: ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában esetleg kárt okoz, akkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmilliós kártérítést is.
Hozzátette: ha egy biztosító a türelmi idő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi a biztosítócéget, mert már másnap törölnie kell az adott szerződést.
A nem fizető autóst szigorúan büntetik a jogszabályok. Felmondják a szerződését, és visszamenőleg, a nem fizetett időszakra – idén naponta 340–760 forint – fedezetlenségi díjat kell fizetniük, továbbá a teljes éves díjat le kell róniuk azonnal egy összegben, mindehhez hozzáadva a 30 százalékos baleseti adót is. Így kötnek vele új szerződést, másik biztosítóhoz nem mehet át.
A 60 napos türelmi idő szabálya vonatkozik minden kötelező biztosítást váltó autósra, függetlenül attól, hogy mikor van a biztosítási évfordulója.
Az FBAMSZ közleménye szerint, mivel március 1-je az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik, postai csekken keddtől már senki ne próbálja rendezni az összeget. Csütörtök délelőttig az átutalás, azután zárásig az adott biztosító ügyfélszolgálati irodájában a személyes befizetés a biztonságos megoldás – figyelmeztet az FBAMSZ.
Forrás: www.szeged.hu
Törlik a kötelező biztosításodat, ha nem figyelsz a közelgő határidőre
2018 február 22.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Törlik a kötelező biztosításodat, ha nem figyelsz a közelgő határidőre
Annak a másfélmillió gépjármű-tulajdonosnak - köztük 970 ezer személyautó üzembentartójának -, aki év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) rendelkezik, legkésőbb március elsejéig kell rendeznie az esedékes, baleseti adóval növelt díjrészletét - figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Mivel a március 1-jei határidő az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik, postai csekken keddtől már senki ne próbálja rendezni az összeget - javasolják. Csütörtök délelőttig az átutalás, azután zárásig az adott biztosító ügyfélszolgálati irodájában történő személyes befizetés a biztonságos opció.
Bár a biztosítók kár esetén már január elsejétől fizetnek, a törvény az ügyfeleknek 60 napos díjfizetési haladékot tesz lehetővé - magyarázza Papp Lajos, a FBAMSZ gépjárműszekciójának elnöke. Ha azonban egy biztosító a határidő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi őt: már másnap törölnie kell az adott szerződést. Ezért aki eddig még nem intézkedett, mindenképpen olyan fizetési módot válasszon, hogy pénze biztosan idejében célba érjen.
Az az ügyfél, akinek a díj nem fizetése miatt megszűnt a kötelező biztosítása, a fedezetlenség időtartamára fedezetlenségi díjat köteles fizetni, melynek mértéke - az autó teljesítményétől függően - idén naponta 340-760 forint között mozog. Emellett ugyanannál a biztosítónál kell újra szerződést kötnie, visszamenőleg a türelmi időre járó díjat is le kell rónia és választási lehetőség nélkül azonnal a teljes évre járó biztosítási díjösszeget kell kifizetnie. Ráadásul mindhárom összegre meg kell fizetni a 30 százalékos baleseti adót is. Így együtt ez már igen tetemes összeg lehet egy egyszerű személyautónál is.
A legsúlyosabb következmény ugyanakkor az lehet, ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában kárt okoz: ilyenkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmilliós kártérítést is, ami akár életre szóló fizetési kötelezettséget is jelenthet.
Különösen az idei kampányban biztosítót váltó mintegy százezernyi autós esetében okozhat gondot, hogy nem kapja meg a díjfizetésről szóló értesítést. Ez azonban sajnos nem mentesíti az ügyfelet a következményektől. A díjfizetés elmaradása a szabályozás szerint egyértelműen az ő felelőssége.
Forrás: www.portfolio.hu