2011.05.09

A magyarokon vastagabban keresnek a biztosítók – európai összehasonlítás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétette azt a tanulmányát, amelyben a hazai és külföldi biztosítási piac közötti eltéréseket, illetve hasonlóságokat igyekeztek feltárni, illetve a különbségekre a magyarázatot is igyekeztek megkeresni. Kiderült: a biztosítási piacon is volna hová fejlődnünk.

A bruttó díjbevételek és a GDP hányadosaként meghatározott biztosítási penetráció az egyik leggyakrabban használt mutató, amellyel egyes országok biztosítási piacának fejlettségét össze szokták hasonlítani. Ennek értéke 2009-ben az európai biztosítási piac egészét tekintve 8,9 százalék volt (2008-ban 8,5 százalék). A mutató némileg meglepő 2009. évi növekedését az EU-tagállamok összesített GDP-jének (2009: -5,8 százalék) a biztosítási díjbevételek csökkenését (2009: -1,4 százalék) meghaladó mértékű visszaesése magyarázza, vagyis a válság első teljes évében a biztosítási üzlet stabilitása nagyobb volt, mint a gazdaságban keletkezett összjövedelmeké – olvasható a PSZÁF tanulmányában.

A közép- és kelet európai (KKE-10) országokra számított átlagos érték ettől elmarad, 2009-ben 3,3 százalék körül alakult. A magyar piac ehhez hasonló, a KKE-térségen belül átlagos értéket mutat (2008: 3,3 százalék; 2009: 3,2 százalék), de a régió fejlettebb vagy hasonló fejlettségű gazdaságaiban (Szlovénia, Csehország, Lengyelország) a penetrációs ráta összességében magasabb. A magyar penetrációs ráta értéke tehát a többi visegrádi ország, illetve a Baltikum, Bulgária és Románia közé esik.

Nagyon szoros összefüggés van a biztosítottság és a GDP szintje között. A kutatás statisztikai elemzéssel kimutatta, hogy KKE-országok közül Magyarország, Csehország és Szlovákia gazdasági fejlettségének megfelelően biztosított, Ausztria alulbiztosított és Szlovénia valamint Lengyelország pedig túlbiztosítottak.

Az életági biztosítások

Az életági termékszerkezetben jelentős eltérés figyelhető meg az EU átlaga és Magyarország között, ráadásul úgy, hogy a KKE-térség átlaga az európai átlaghoz nagyon hasonló, a magyartól pedig élesen eltérő mintát mutat. Az EU-ban és a KKE-térségben is átlagosan 60 százalék a hagyományos életbiztosítások súlya, vagyis azoké az életági szerződéseké, amelyek nem kötődnek befektetési egységekhez, és túlnyomórészt biztosítási, nem pedig befektetési termékek. A unit-linked biztosítások aránya mindkét említett körben 30-35 százalék közötti. A hazai életbiztosítási piacon a helyzet szinte pontosan fordított, amennyiben a unit-linked, sőt, túlnyomórészt befektetési termékek súlya a 60 százalékot is meghaladja, sőt ez a részarány az elmúlt években tovább növekedett. A magyar népesség tényleges életági biztosítottsága tehát meglehetősen alacsony, még a KKE-térséghez képest is. E magyar sajátosságot főként az magyarázza, hogy az életági hagyományos szerződések átláthatósága meglehetősen csekély, a unit-linked szerződések esetében viszont jóval magasabb, és az utóbbiak a hosszú lejáratú megtakarításokhoz kapcsolódó kamatadó-mentesség is versenyképessé tette. (Hogy ezek a tényezők Európa más biztosítási piacain miként érvényesülnek, azt nem lehet megítélni.)

A nyugdíjbiztosítások piaci részesedése Magyarországon, és Európa más országaiban is marginálisnak mondható. Ennek egyik oka lehet az életjáradéki szolgáltatás magas kockázata és ára, ami részben a várható élettartam folyamatos hosszabbodásával függ össze. Ezzel és a viszonylag lukratív európai társadalombiztosítási nyugdíjrendszerekkel függhet össze, hogy az átlagos európai polgár időskori pénzügyi fedezettségének életjáradéki komponensét a társadalombiztosítási fedezettséggel elintézettnek tekinti, kiegészítő fedezetet pedig főként foglalkoztatói nyugdíjalapokban és egyéb megtakarítási formákban képez, növekvő mértékben (a befizetésekkel meghatározott) DC-rendszerű megtakarítás formájában.

A gazdasági válság hatására az európai piac egészén a bruttó díjbevételek 2008-ban 11 százalékkal estek vissza, amit 2009-ben mérsékelt növekedés (1 százalék) követett, azonban az egyes országok között jelentős szóródás figyelhető meg. A visszaesés főként a különféle befektetésekhez kapcsolt életbiztosítási termékeket érintette, ami a befektetéseket sújtó kedvezőtlen tőkepiaci folyamatokkal magyarázható, de egyes országok esetében más tényezők is jelentősen befolyásoltak.

A KKE-országokban az életági díjbevételek 2008-ban még 29 százalékkal emelkedtek, jelentős visszaesés csak a balti államokban (-31 százalék), illetve a magyar piacon volt megfigyelhető (-10 százalék). A gyors ütemű bővülés döntően a lengyel piachoz köthető, ahol az életági díjbevételek a vizsgált közel 54 százalékos gyarapodása következett be. De 2009-ben a díjbevételek a cseh piac kivételével már mindenhol csökkentek, átlagosan 15 százalékkal. A szerkezetet tekintve a válság előtti időszakban a KKE-10 országokban a befektetési jellegű termékeknek (döntően unit-linked életbiztosítások) a hagyományos biztosításokkal szembeni térnyerése volt megfigyelhető. E folyamat a gazdasági válság következtében megtorpant, a díjbevételek visszaesése gyakran a unit-linked termékek körében volt a legjelentősebb, amivel párhuzamosan a garanciaelemet tartalmazó hagyományos biztosítások részaránya nőtt – mutat rá a PSZÁF elemzése.

A nem-életági biztosítások

A nem-életági díjbevételeket a gazdasági válság – ugyan csak fáziskéséssel, de – a kereslet általános visszaesésén keresztül visszavetette, így a díjbevételekben jelentős csökkenés először 2009-ben volt megfigyelhető (-6 százalék), 2008-ban (1,1 százalék) még mérsékelt ütemű bővülés volt megfigyelhető. A KKE-10 országok ennél jobban teljesítettek, a díjbevételek árfolyamváltozásból fakadó változását kiszűrve 2008-ban 11 százalékos, 2009-ben pedig mindössze 0,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A hazai piac mindkét vizsgált évben alulteljesített (2008: +2 százalék; 2009: -4 százalék) a térségi átlaghoz képest. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy a magyar gazdaságot a válság a térségi átlagnál nagyobb mértékben érintette.

A díjbevételek üzletágak közötti megoszlását nézve kiderül, hogy az európai piacon a legnagyobb súlya a baleset- és egészségbiztosítási ágazatnak (2009: 32 százalék) van. Közel ekkora díjbevétel folyik be a gépjármű-biztosítási ágazatokba (kötelező és egyéb együtt), amit a harmadik legjelentősebb ágazatként a tűz, elemi és egyéb vagyoni károk ágazata követ (2009: 16 százalék). A KKE-10 csoportot a korábban említettől jelentősen eltérő összetételű termékszerkezet jellemzi, főként az egészségbiztosítási szegmens (néhány országtól eltekintve: Szlovénia, Litvánia) alulfejlettségének köszönhetően. Így a nem-életági piacon a vagyonbiztosítási ágazat (2009: 78 százalék) a meghatározó, ezen belül pedig a lakossági gépjármű- és lakásbiztosítások súlya legnagyobb. Ez a szerkezet jellemzi a hazai piacot is, ahol a lakásbiztosítások magas, 21 százalékos aránya különösen szembetűnő.

A baleset- és egészségbiztosításoknak a KKE-régiónál jóval magasabb súlya részben az egészségügyi szolgáltatások eltérő finanszírozásával, illetve árazásával függ össze, amennyiben a nyugat-európai egészségügyi rendszerek jóval inkább piaci alapúak és öngondoskodásra támaszkodóak, mint kelet-közép-európai megoldások. Másrészt Nyugat-Európában jellemzően magasabb kieső jövedelem pótlására jóval inkább érdemes, illetve szükséges biztosítást kötni.

Befektetések

Az EU-tagországok biztosítóinak befektetései összesen 6 506 milliárd eurót tettek ki 2009 végén, az év folyamán 1 százalékkal zsugorodva (2008: -7,8 százalék). A KKE-10 tagországokban aktív biztosítók befektetései ugyanebben az időpontban a teljes európai befektetett állomány 1 százalékát tették ki.

Az európai biztosítási szektor saját kockázatú befektetéseinek (tartalékok és tőke fedezete, UL nélkül) nagyobbik hányadát jellemzően kötvénytípusú eszközök teszik ki, amely mellett a részvények és az egyéb tulajdoni viszonyt megtestesítő értékpapírok aránya jelentős. A kötvénytípusú eszközöknek a portfolión belüli aránya 2008-2009 folyamán jelentősen emelkedett (2007: 50 százalék; 2009: 59 százalék), míg ugyanebben az időszakban a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok aránya számottevően csökkent (2007: 34 százalék, 2009: 26 százalék). Ez részben a piaci árak változásának következménye, hiszen a válság időszakában a részvényárak estek, az államkötvények jegyzése viszont a csökkenő hozamszintekkel párhuzamosan emelkedett, és ez a hatás érvényesült az eszközök piaci értékelését érvényesítő nemzeti biztosítási rendszerekben.

Másrészt természetesen a változó piachoz való befektetői alkalmazkodás is bekövetkezett. A KKE-10 országok esetében a biztosítói portfoliók kötvényhányada jóval magasabb a fejlettebb tőkepiacú tagállamokban tapasztalthoz képest (2009: 70 százalék). Ezen belül a magyar biztosítók befektetési gyakorlatát az európai biztosítási piaccal összevetve két sajátosság jellemzi.

Egyrészt a biztosítástechnikai tartalékok (UL tartalékok nélkül) fedezetéül szolgáló befektetések esetében a hazai biztosítók kötvényhányada a legmagasabb (2009: 82 százalék), másrészt az utóbbin belül döntően a hazai kibocsátású forint állampapírok dominálnak. A hazai biztosítók portfolióinak diverzifikáltsága így a KKE-országokkal összevetve is kifejezetten alacsony. Erre a hazai kötvénypiac sajátosságai szolgálnak magyarázattal, amennyiben a környező EU-tagokhoz képest magasabb országkockázati felár következtében a hazai forintkötvények – a kötvények forintbázisú befektetők számára alacsony piaci és hitelkockázata mellett – hozama meglehetősen vonzó. Az európai piac egészét tekintve 2009-ben a befektetési egységhez kötött biztosítások állományai a biztosítók befektetéseinek közel 26 százalékát tették ki (2008: 24 százalék), míg a KKE-10 országok esetében ez az arány nagyjából hasonló, de némileg alacsonyabb (2008: 18 százalék, 2009: 23 százalék). Magyarországon a unit-linked termékek különösen nagy népszerűségének újabb bizonyítékaként e kör aránya is szokatlanul magas (2009: 39 százalék) – írják a PSZÁF szakértői.

Jövedelmezőség

Az EU-országok biztosítóinak jövedelmezőségét igen kedvezőtlenül befolyásolta a gazdasági válság mélyülése. Az üzleti eredmény – a tőkepiacok 2008-ban bekövetkezett nagyarányú visszaesése következtében – negatívvá vált, amit 2009-ben a biztosítók jövedelmezőségének konszolidációja követett. 2008-ban az EU egészét tekintve az átlagos tőkejövedelmezőségi mutató (ROE) -4,6 százalékos volt, ami a következő évben 11,4 százalékra javult. A KKE-10 országokat hagyományosan a fejlett piacokat meghaladó jövedelmezőségi szint jellemzi és a gazdasági válságnak a jövedelmezőségre gyakorolt hatása ezeken a piacokon kisebb mértékű volt. Ennek következtében a régiót jellemző átlagos ROE érték mindkét vizsgált évben meghaladta az európai átlagot, és 2009-ben átlagosan 16,7 százalék (2008: 12,5 százalék) körül alakult. A hazai biztosítók jövedelmezősége 2008-2009 folyamán csupán kis mértékben változott, és mindkét vizsgált évben meghaladta a KKE-10 országok átlagát.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyes intézmények szintjén – hasonlóan a régió többi országához – jelentős a szóródás, a profit túlnyomó hányada ugyanis néhány nagyobb piaci szereplőnél keletkezik. A magyar biztosítók jövedelmezősége tavaly gyakorlatilag összeomlott (saját tőke arányos nyereség, ROE: -0,1 százalék), ami részint az újonnan jelentkezett különadó-teher, részint a nem-élet ág kedvezőtlen kárstatisztikája, részint pedig egyéb tényezők miatt következett be.

Tőkehelyzet

Az európai biztosítók tőkehelyzete a gazdasági válság következtében számottevően romlott. A biztosítók tőkefeltöltöttsége (solvency ratio) 2008-ban – az év folyamán elszenvedett veszteség következtében – közel 100 százalékponttal esett vissza (2007: 347 százalék), majd 2009-ben a befektetések pozitív eredményhatású átértékelődése és feltőkésítések következtében számottevően javult. Így 2009 végére az átlagos tőkefeltöltöttség újólag 285 százalékra emelkedett. A KKE-10 esetében a biztosítók tőkeellátottsága hagyományosan magasabb az európai átlagnál, ami nagyrészt a biztosítók jelentős belső többlettőke-termelő képességével függ össze, az említett piacok magas jövedelmezősége és a biztosítók mérsékelt kockázati dinamikája miatt. A válság következtében ezeken a piacokon is megfigyelhető volt a biztosítók tőkeellátottságának csökkenése, a visszaesés mértéke azonban elmaradt a fejlett piacokon bekövetkezett tőkevesztés mértékétől.

A KKE-régióban a jövedelmezőség csak kisebb mértékben csökkent, vagyis a szavatolótőke és a tőkemegfelelési mutató csökkenését részben az anyavállalatok által végrehajtott profitkivonás eredményezte. Hasonló jelenség tűnt fel a magyar biztosítási piacon is, ahol az átlagos tőkeellátottság mind az európai, mind pedig a KKE-10 tagállamok átlagától érdemben elmarad. Ez önmagában is felveti, hogy a magyar biztosítók tőkefeltöltöttsége elegendő lesz-e az ágazat számára lefektetett új uniós működési szabályok (Solvency 2) bevezetése után – teszi fel a kérdést a PSZÁF tanulmánya.

Forrás: HVG.hu

Biztosítás fajta: 

  • Általános
Pusztított a tél: 71 millió forintos kárösszeg az Aegon lakásbiztosításainál
2017 február 06.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Pusztított a tél: 71 millió forintos kárösszeg az Aegon lakásbiztosításainál

Januárban közel 850 meteorológiai kárt jelentettek az Aegon Magyarország ügyfelei. A biztosító olyan károkat is megtérít, amelyekre első pillanatban nem is gondolnánk, ezért érdemes figyelnünk lakásbiztosításunkra.

Az idei télen az extrém hideg mellett többször keserítette meg ónos eső is a közlekedők életét. A piacvezető lakásbiztosítóhoz 2017 januárjában közel 850 bejelentés érkezett időjárás okozta károkról, a becsült kárösszeg több mint 71 millió forint. A legtöbb kárt Borsod megyében jelentették (111 db), míg Szabolcsból 109 bejelentés érkezett, a fővárosból pedig 88 darab. A januári károk jelentős része vihar okozta kár volt (670 db), ezt követi a hónyomás/ónos eső (149 db) és a jégverés (21 db) okozta kár.
Az elmúlt napokban tapasztalt ónos eső és havazás nyomán még folyik a károk összesítése, de érdemes megemlíteni, hogy az áramszünet következtében a leolvadó hűtőkben és fagyasztókban megromló ételekről is érkezett bejelentés a biztosítóhoz (11 db).
A károkat érvényes lakásbiztosítás alapján a biztosító megtéríti, így például az épületre dőlő fa vagy letört ág által okozott károkat, illetve több módozat téríti a 8 órán túli áramkimaradásból származó fagyasztott élelmiszer megromlásával keletkezett károkat is.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a váratlan időjárásra! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Próbára tette a lakásokat a január
2017 február 03.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Próbára tette a lakásokat a január

Idén január első felében 20 százalékkal több lakásbiztosítási káresemény történt, mint egy évvel korábban - közölte a K&H Biztosító. Az átlagos kárérték 50 ezer forintra rúgott. A K&H szakértői figyelmeztetnek arra, hogy a legbiztosabb megoldást a jól összeállított lakásbiztosítás jelentheti.

A megszokottnál több, mintegy 900 lakásbiztosítási kárbejelentés érkezett a K&H Biztosítóhoz az év eleje óta, ami 20 százalékos növekedés 2016 azonos időszakához képest. Összesen 43 millió forintra rúgott a kárérték, átlagosan pedig 50 ezer forintos kártérítést kértek a biztosítótól.

Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, és a társaság nem-életbiztosítási vezetője szerint az extrém hideg időjárás többek között a nem megfelelően szigetelt vízcsövekre és a vízórákra is veszélyt jelent. Egy fagyás miatti vízcsőtörés jelentős kárt idézhet elő, a legtöbb esetben pedig a vízcsőtörésekért és a vízóra-elfagyásokért a tulajdonosok a felelősek, nem pedig a vízszolgáltató. Fontos tudni, hogy a vízkárokra is kiterjesztett lakásbiztosítások a víz által okozott károk és a helyreállítási költségek mellett 50 ezer forintig az esetlegesen elfolyt víz értékét is megtérítik. Az eltört vízóra pótlásának a költségére azonban nem nyújtanak fedezetet. Ezért mindenképpen érdemes a vízaknákat leszigetelni, ezzel megelőzhetőek az ilyen károk.

Forrás: biztositasiszemle.hu

Csúszásban a kártérítés
2017 február 02.
Kategória:
Kárrendezés

Csúszásban a kártérítés

Csak tavasszal derül ki, melyik biztosító fizet majd a kötelező állami biztosítás alapján kártérítést az idén megsérült gyerekeknek – köztük a veronai baleset áldozatainak. Az állam 65 millió forintot szán az idén a több mint 1,5 millió gyerek biztosítására.

Nem tudni még, melyik biztosító fizet majd kártérítést a január 1-je óta megsérült diákoknak a kötelező állami tanulóbiztosítás terhére. Ez a helyzet a veronai buszbaleset áldozataival és sérültjeivel is. Tavaly december 31-ig az Allianznál volt az állami kötelező tanulóbiztosítás, a szerződés azonban lejárt, az új tendert pedig csak december 28-án írta ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), amely tavaszra ígért eredményt.
A tavaszi eredményhirdetés egyébként megszokott már. Tavaly is csak márciusban derült ki, hogy az Allianz nyert. Ez a csúszás nem jelenti azt, hogy a most megsérült gyerekek egyáltalán nem kapnak majd kártérítést, de egyelőre várniuk kell, amíg leszerződnek az új céggel, és az elbírálja a kárigényüket, vagyis legalább márciusig vagy áprilisig.

Az állami tanulóbiztosítás minden magyar állampolgárra kiterjed 3-tól 18 éves korig, de viszonylag alacsony összeget fizet. Egy 2003-as kormányrendeletben határoztak erről a biztosításról, abban határozták meg a térítési limiteket. Ez alapján baleseti halál esetén 200 ezer, baleseti rokkantság esetén a rokkantság fokától függően maximum 300 ezer forint kártérítés jár. Egy csonttörésre 3 ezer forintot fizet a biztosító, ennyiből legfeljebb a könnyített gipszet tudják megvásárolni a szülők a gyereknek. Ennél magasabb limitekkel persze nehezen is tudnának a biztosítók szerződni, hiszen limitált a tanulók biztosítására rendelkezésre álló forrás. A tavaly év végén kiírt tender alapján 65 millió forintot szánnak az idén több mint 1,5 millió gyerek biztosítására, ez fejenként 43 forintot jelent.
A pályázatokat január 31-én délig nyújthatták be a biztosítók, és az NFM elvileg kedden már ki is bontotta az ajánlatokat. Azt azonban a minisztérium lapunknak nem árulta el, kik indultak a tenderen, ahogy azt sem, hogy hány biztosító pályázott. Erről közlésük szerint a közbeszerzési eljárás lezárásáig nem adhatnak ki információt.

A kiírás szerint mindenesetre csak olyan biztosítók pályázhatnak a lehetőségre, amelyeknél az elmúlt három évben nem fordult elő negatív mérleg szerinti eredmény, és volt legalább egy 30 millió forintos nettó díjbevételű, közbeszerzésen elnyert csoportos balesetbiztosításuk. Feltétel még, hogy legyen legalább megyénként egy, a fővárosban pedig legalább három ügyfélszolgálatuk, amelyek hetente minimum 40 órán át nyitva tartanak. A feltételeket valószínűleg csak néhány nagy biztosító tudja teljesíteni, az elmúlt években az Allianz mellett a Groupama és a Generali nyert ezen az állami tenderen.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: A biztosítók ajánlatainak összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Balesetbiztosítás kalkulátor >>
 

Nem mindegy a biztosítónak, kit ütnek el síelés közben
2017 február 02.
Kategória:
Utasbiztosítás

Nem mindegy a biztosítónak, kit ütnek el síelés közben

Óriási pénzt kell fizetnie annak, aki biztosítás nélkül síelve szenved vagy okoz balesetet. Az is sokat számít, kinek okoznak sérülést.

A síbalesetek tizedénél magasabb a kár, mint egymillió forint – derül ki a Generali Csoport Európai Utazási Biztosítójának (EUB) adataiból. Az előző szezonban a cégnél bejelentett legnagyobb kár 5,1 millió forintos volt. A helikopteres mentők, a pályán működő hegyi mentőszolgálatok, illetve az egészségügyi intézmények zöme a síterepek közelében magánkézben van, így az áraik a csillagos eget súrolhatják – mondta el Lengyel Márk, az EUB vezérigazgatója. Ha például mentőhelikoptert kell hívni, akkor 1 millió forint alatt nehéz megúszni, de akár 2,5 milliós is lehet a költség. De még egy motoros szános mentés is 50-150 ezer forintba kerülhet.

Akkor is fizetni kell, ha az ember balesetet okoz. Oroszlán Zsuzsa biztosítási szakjogász arra hívta fel a figyelmet: nem mindegy, kinek okoz az ember sérülést. Ha például valaki elüt síelés közben egy jól kereső német orvost, akkor ki kell fizetnie a károsodott ruházatot, a sífelszerelést, a mentés, a kórházi ápolás, a hazaszállítás költségeit.

Ha pedig otthoni rehabilitációra kerül sor, az a károkozót terheli, ahogyan az átmeneti munkaképtelenség miatt kiesett bér és az esetleges otthoni segítő költsége, valamint a balesetet szenvedett ügyvédjének a díja is.
A felelősségbiztosítás ezen a terhen könnyít, de a biztosítók még ez alapján is csak egy bizonyos összeghatárig vállalnak kockázatot, ami általában elmarad a tényleges kár összegétől.

A szakjogász tanácsai: mire érdemes figyelni balesetnél?

  1. Hívjunk fel biztosítási szakjogászt vagy alkuszt, ha lehetséges.
  2. Fényképezzük le a terepet, a pályát, gyűjtsük be a jelenlévők személyi adatait, elérhetőségeit.
  3. Ne írjunk alá egyetlen olyan dokumentumot sem, amelynek tartalmát nem ismerjük. Végső esetben a külföldi hatóság szerezzen tolmácsot.
  4. Okozott kár esetében se közvetlen, se közvetett módon ne ismerjük el felelősségünket, míg a nyelvet beszélő ügyvéddel nem konzultáltunk.
  5. Olyan ügyvédet érdemes választani, aki nem csupán jól beszéli a helyi nyelvet, hanem olyat, aki kellő tapasztalattal is rendelkezik nemzetközi kárrendezési ügyekben. Külföldön külföldinek okozott sérülés esetén a kárügyet az idegen jog szerint kell intézni, arra pedig magyar ügyvéd nem jogosult.

Egy négy évtizedre visszatekintő kutatás szerint a snowboardosok 50-70 százalékkal nagyobb eséllyel sérülnek meg, viszont a halálos baleset veszélye náluk nagyjából harmadával kisebb, mint a síelőknél. A téli sportok közben elszenvedett baleseteknek alig háromnegyede történik magán a pályán, nagyjából 6 százalék például a síliften sérül meg. A síbalesetek nagyjából tizedét okozza csak ütközés, a legtöbben egyszerűen elesnek.

Forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Ne induljon el Ön sem utasbiztosítás nélkül síelni! Sí és snowboard biztosítás >>
 

Nem fizetett? Jön a pótdíj
2017 január 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Nem fizetett? Jön a pótdíj

A január elsején biztosítót váltó autósok közül többen is kellemetlen meglepetésben részesültek, eredetileg számolt díjuk többszöröséről kaptak számlát.

A dupla, esetenként tripla biztosítási díj mögött az úgynevezett károkozói pótdíj áll, melyet az elmúlt években balesetet okozó, a károkat azonban ki nem fizető autósoknak került kiszámlázásra. A kirót büntetőszorzó 1,2-től akár háromszorosig is terjedhet, az elévülési idők eltérései ráadásul tovább bonyolítják a helyzetet, továbbá számos biztosító azt is figyelembe veszi, hány kárt okozott az ügyfél a vizsgált időszakban, milyen bónuszfokozatban volt az ügyfél és mennyt romlott az az új biztosítási évben.

Ha hibás adat miatt emelkedett a tarifa, az ügyfél 15 napon belül visszamondhatja az adott biztosítást, ám ekkor pár hetes időszakra biztosítás nélkül maradhat, ekkor fedezetlenségi díjat kell fizetnie. Ha nem reagál az autós időben, kérheti a biztosítási szerződés közös megegyezéssel történő felmondását, de erre nem feltétlenül hajlandó valamennyi biztosító.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Kötelező biztosításának évfordulójakor használja kalkulátorunkat! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
 

Olaszországi baleset: akár 1,4 milliárd forintig térít az autóbusz biztosítása
2017 január 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Utasbiztosítás, Vállalkozói biztosítás

Olaszországi baleset: akár 1,4 milliárd forintig térít az autóbusz biztosítása

Egyszerre akár több biztosításból is fedezhetők az olaszországi buszbalesetben elszenvedett anyagi jellegű károk - mondta az InfoRádiónak Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs vezetője. Csak magában a balesetet szenvedett busz kötelező biztosítása akár 1,4 milliárd forintig fedezi a károkat.

Több biztosításuk is lehetett az Olaszországban balesetet szenvedő busz utasainak, köthettek egyéni utasbiztosítást, az utazás szervezőjének is lehetett felelősségbiztosítása, és a busznak is van kötelező felelősségbiztosítása - mondta az InfoRádiónak Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs vezetője.
A jármű kötelező biztosítása már önmagában 1,4 milliárd forintos fedezetet jelent - ezt minden kötelező biztosítás tartalmazza -, ebből a személyi jellegű sérülések utáni kártérítést tudják kifizetni. A szakértő elmondta, ilyenkor akár több biztosításból is összeállhat a teljes kártérítés. Ezek a követelések együtt is érvényesíthetők.

"Vannak olyan károk, amelyeket nem lehet kétszer kifizetni, ilyenek az anyagi jellegű károk, és vannak olyanok, amelyeket több biztosítás is fedezhet: erre többnyire személyi sérülésekkel keletkező károknál van lehetőség" - mondta Németh Péter.
A magyar állam magára vállalta a balesettel kapcsolatos költségeket, és ilyenkor a biztosítók is soron kívül intézik a károk rendezését.
"Ilyen tragédiák esetén a segítő szándék kerekedik felül. A károk enyhítésében, rendezésében a szervezetek együttműködnek, aztán amikor fizetni kell a tételeket, akkor fognak kirendelt szakértők egyeztetni, és összeáll az a keret, amelyből az anyagilag rendezhető károkat fizetni lehet" - mondta Németh Péter.

Forrás: inforadio.hu

Tripla díj a károkozóknak
2017 január 23.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Tripla díj a károkozóknak

Az eredetileg számolt díj kétszereséről-háromszorosáról is érkezhet számla a kötelezőt kötő autósoknak. A drága biztosításból ki lehet ugrani, de nem biztos, hogy mindig megéri.

Valamivel kevesebb, mint 25 ezerről utólag 43 ezer forintra emelte a Groupama egy B10 fokozatban lévő autós idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) díját. Valószínűleg nincs egyedül. Azok közül, akik most január 1-jén váltottak, sokan kaphattak hasonló sokkoló hírt közlő levelet a napokban a különböző biztosítóiktól. Ebben az áll: a kártörténeti nyilvántartás szerint kártérítést fizetett valamelyik biztosító az elmúlt években az autós által okozott kár miatt, ezért a biztosítási díj módosul. Sokszor nem is kis mértékben: a duplájára vagy még nagyobbra nő.

A háttérben az úgynevezett károkozói pótdíj áll, amit most már szinte az összes biztosító alkalmaz. Az olyan autósoknak emelkedik ezáltal a díjuk, akik az elmúlt néhány évben hibásak voltak egy balesetben, kárt okoztak és azt nem fizették ki. Az autósok fele azonban – állítja a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) – nincs tisztában azzal, hogy az elmúlt három–öt évben mikor és mennyi kárt okozott. Ráadásul nem elég csupán azt tudni, mikor történt a baleset, azzal is tisztában kell lenni, mikor fizetett a károsultnak a biztosító. Az ügyfél szemszögéből meglepő és sokszor félrevezető módon ugyanis a váltást megelőző tarifálásnál feltett kérdésre, miszerint „Mikor okozott utoljára kárt?”, a válaszadásnál nem a koccanás éve, hanem a kifizetés éve a mérvadó. A karácsonyi kár új évi kifizetése esetén például az utóbbit kell feltüntetni. Ha nem így történt, már az is ok a büntetésre.
A károkozókra kirótt büntető szorzó változó, az Unionnál például mindössze 1,2, az Allianznál 1,29-szoros, de a többi biztosító kétszeres-háromszoros díjat számol fel, sőt a Wáberernél négyszeres is lehet a kárelőzményszorzó, ha a baleset 2016-ban történt, és még ugyanabban az évben kártérítést is fizetett utána a biztosító. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a piacon nem egységes az elévülési idő sem. A Generali a 2012 óta okozott károk után büntet, a K&H 2013 óta vizsgálja az adatokat, sok biztosító viszont csak a 2014 utáni károknál számít fel extra díjat. Több biztosítónál az sem mindegy, hány kárt okozott az ügyfél a vizsgált időszakban, milyen bónuszfokozatban volt, vagy éppen hány fokozatot romlott a bónusza az új biztosítási évben.

Ha utólag derül ki a kártörténeti nyilvántartásból, hogy eredetileg hibás adatokat adott meg az ügyfél, és emiatt megugrott a tarifa, van persze megoldás, de többnyire nem fájdalommentes. A legjobban valószínűleg azok járnak, akiknek a káros pótdíjjal együtt is ugyanaz a biztosító kínálja a legkedvezőbb ajánlatot. Az alkuszok szerint egyébként ez viszonylag gyakori. Ilyenkor nincs más teendő: le kell nyelni a békát, és befizetni a magasabb díjat.
Bonyolultabb a helyzet, ha a károkat figyelembe véve egészen más sorrend alakul ki a díjkalkulációnál, és az ügyfél váltani szeretne. A biztosító ajánlatát, ha más a díj, mint amit az ügyfél számolt, 15 napon belül vissza lehet utasítani. Kérdés azonban, hogy megéri-e váltani. Ha nincs legalább tízezer forintnyi megtakarítás, akkor ez egyáltalán nem biztos. Ha ugyanis megkezdődött már a biztosítási időszak, akkor a visszamondott szerződés miatt biztosítás nélkül maradhat néhány héten át az autós, az így eltöltött időszakra pedig fedezetlenségi díjat kell majd fizetnie. Ennek mértéke a legkisebb, 37 kilowatt alatti autóknál jelenleg naponta 310, a legnagyobb, 181 kilowatt fölöttieknél 690 forint, és erre jön még a 30 százalékos baleseti adó is. Aki internetes alkusznál kötötte a szerződést, az élhet az internetes vásárlásokra vonatkozó 14 napos elállási jogával is. Ebben az esetben is megtörténhet viszont, hogy a biztosító visszamenőleg, a kockázatviselés kezdetétől törli a szerződést, vagyis fedezetlenségi díjat kell fizetni egészen addig, amíg egy másikkal le nem szerződik az ügyfél.
Aki kicsúszik ebből a kéthetes határidőből, az már csak abban reménykedhet, hogy sikerül közös megegyezéssel megszüntetnie az árat emelő biztosítóval kötött szerződést. Ha a biztosító ebbe belemegy, akkor elég a szerződésbontásig szóló időszakra kifizetni a díjat, utána már az új biztosítónak kell fizetni. Fontos azonban tudni, hogy dacára annak, hogy az ügyfél ilyenkor általában csak néhány hetet tölt a biztosítónál, ha ebben a rövid időszakban kárt okoz, a bónuszbesorolása az új biztosítónál romlani fog.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Biztosításkötéskor fokozottan figyeljen a pontos információk megadására! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
 

Már pár száz forintból is lehet nyugdíjad: íme a trükk
2017 január 23.
Kategória:
Életbiztosítás

Már pár száz forintból is lehet nyugdíjad: íme a trükk

Már többször írtunk arról, hogy hamarosan feje tetejére állhat a magyar nyugdíjrendszer, erre pedig nem árt időben felkészülni. Az viszont nem mindegy, hogy mikor kezdünk el félretenni, ha túl későn eszmélünk, akkor igen nagy bajban találhatjuk magunkat. Kiszámoltuk, mennyit kellene félretenned, hogy rendes nyugdíjat kapj.

Abban a magyar emberek jelentős része egyetért, hogy az állami nyugdíjrendszerből hamarosan sokkal kevesebb pénzt kapnak majd az idősek, mint most. Ezt a legjobban öngondoskodással lehet ellensúlyozni, így védhetjük ki, hogy időskorunkra elszegényedünk. Nem mindegy azonban, hogy mikor kezdünk el félretenni.

Ki korán kel, nyugdíjra lel
Jelenleg az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) átlaga szerint a nyugdíjba vonulás után 18,66 évet élünk. Persze az állami nyugdíjrendszer valószínűleg még évtizedek múlva is létezni fog, azonban az borítékolható, hogy nem juthatunk majd olyan szintű járadékhoz innen, mint most, így nem árt előre gondolkodni és elkezdeni félretenni.
Az alábbiakban az állami rendszer nélkül megtakarítható összegről írunk, ez utóbbi még hosszú évekig jelentős járadékot szolgáltat a nyugdíjasoknak, így ezzel a jövedelemmel is tudunk számolni a nyugdíjunk megtervezésekor.
A fent említett 18 éves időtávra a jelenlegi átlagkereset eléréséhez nagyjából 25 millió forintot kell összegyűjtenünk, ha a nyugdíjba vonulástól kezdve 5 százalékos éves hozammal számolunk. Ha ennél többre van szükségünk (gyógyszerekkel, kórházi ellátással, ápolási díjjal számolva érdemes ennek dupláját, vagyis 50 millió forintot összegyűjteni.

A kamatos kamat számításai miatt minél előbb kezdünk el félretenni nyugdíjra, annál kisebb összeggel kell kalkulálnunk. Ha 25 milliót szeretnénk összegyűjteni (ez kell a jelenlegi átlagkeresethez) és 20 évesen kezdünk félretenni (45 évvel nyugdíjba vonulás előtt), akkor napi 300 forint is elég lehet, ez havi 9 ezer forintot jelent, ha a jelenlegi hozamkörnyezet alapján magas, 6 százalékos hozammal számolunk.
Viszont ha elhúzzuk a nyugdíjra való felkészülés kezdetét, akkor egyre magasabb összeget kell félretennünk. 30 évesen már havi 17,5 ezer forintot, 40 évesen pedig már havi 36 ezer forintot kell félretennünk ehhez. Igazán rosszul azok járhatnak, akik az 50-es éveikre hagyják a felkészülést,

50 évesen ugyanis már 86 ezer forintot kell félretenni havonta ahhoz, hogy az átlagkeresetnek megfelelő jövedelmet elérjük nyugdíjasként.
Ha 50 millióval számolunk, akkor azt láthatjuk, hogy annyi a teendőnk, hogy dupla összeggel számolunk a fentiekhez képest. Azt persze érdemes hozzátenni, hogy a gyakorlatban valamivel jobban járunk, ha egy termékkel takarékoskodunk, mivel így a fix költségeket csak egyszer kell megfizetnünk.

Milyen termékkel tegyünk félre?
Akár bankbetéttel is takarékoskodhatunk a nyugdíjas évekre, azonban mivel jellemzően több évtizedről van szó, ezért érdemes inkább hosszú távú megtakarításban gondolkodni. Magyarországon egyébként három olyan, kifejezetten nyugdíj célú megtakarítási termék van, amelyekkel 20 százalékos adójóváírást kaphatunk.

  1. A nyugdíj elő-takarékossági számla (NYESZ) azoknak lehet előnyös, akik maguk szeretik kezelni a befektetésüket, ez ugyanis úgy működik, mint egy speciális értékpapírszámla.
  2. Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) esetén a vagyonkezelés a szolgáltató felelőssége, nekünk csak a kezdetekkor kell kiválasztanunk a befektetési portfóliót.
  3. A nyugdíjbiztosítás esetén az eszközalapokból összeállított portfóliót egy tanácsadó segítségével állíthatjuk össze. Ha viszont semmilyen kockázatot nem szeretnénk vállalni, akkor választhatunk olyan nyugdíjbiztosítást is, amelynél fix, előre kiszámolt hozamunk lesz a futamidő végére.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

50 millió Forintig térít Miklós Edit biztosítója
2017 január 19.
Kategória:
Utasbiztosítás

50 millió Forintig térít Miklós Edit biztosítója

Miklós Edit vasárnap délelőtti, a zauchensee-i sívilágkupa-futam hivatalos edzésén történt balesetével kapcsolatban menedzsmentje és biztosítója hivatalos közleményben reagált az újságírói megkeresésekre.

Miklós Edit 2012 októbere óta ügyfele a Vienna Life Biztosítónak. A sportoló az amatőr síelők számára is elérhető Hóbarát síbiztosítással rendelkezik, amely akár 50 millió forintos összegig térít baleset esetén.
Abban az esetben, ha a Vienna Life Biztosító utas- vagy síbiztosítással rendelkező ügyfelét baleset éri, ennek bejelentését követően a biztosító haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a sérültet ellátó külföldi egészségügyi intézményekkel, illetve gondoskodik ügyfele gyors és biztonságos szállításáról. A biztosító az akut ellátást, műtétet követően – amint a beteg állapota lehetővé teszi – úgynevezett medical teamet küld a páciensért a hazaszállítása érdekében, hogy a rehabilitációja már otthoni környezetben történhessen meg. A Vienna Life Biztosító Miklós Edit esetében is ezt a gyakorlatot követve jár el.

Valamennyi, a balesettel összefüggésbe hozható mentési és orvosi költségre – így többek között a kórházba történő helikopteres szállításra, a magánklinikán elvégzett műtétre és az ellátásra is – megtörtént a Vienna Life Biztosító garanciavállalása az ellátásban részt vevők felé.

„Egy Ausztriában bekövetkezett síbaleset költségei között számottevő a helikopteres mentés 5-15 ezer eurós, a kórházi műtét és ellátás 8-20 ezer eurós és a hazaszállítás 1-1,5 ezer eurós díja. Éppen ezért fontos, hogy minden amatőr és profi síző rendelkezzen olyan biztosítással, amely ezeket is fedezi, illetve ugyanilyen jelentőségű a megfelelő védőfelszerelés használata is. Lesiklás során használjunk sisakot, gerincprotektort, továbbá térd-, könyök- és csuklóvédőket, emellett fordítsunk kiemelt figyelmet a síbakancsok és a kötések helyes beállítására is” - figyelmeztet Szabó Tamás, a Vienna Life Biztosító utasbiztosítási szakértője.
„Miklós Editnek ezúton is mielőbbi felépülést kívánunk és bízunk benne, hogy – ahogy várja – a rehabilitációt követően, szeptemberben ismét lécre áll, s elindul a jövő évi olimpián Pjongcsangban. A Vienna Life Biztosító a továbbiakban is mindent megtesz ügyfele mihamarabbi felépülése érdekében” - emelte ki Szabó Tamás.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Ne induljon el Ön se utasbiztosítás nélkül! Síbiztosítás kalkulátor >>
 

Sok autóst ér durva biztosítási meglepetés
2017 január 18.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Sok autóst ér durva biztosítási meglepetés

Nem kötelező ugyan a téligumi használata Magyarországon, ám ha balesetkor nem megfelelő gumik vannak az autónkon, akkor lehet, hogy a teljes kárt nekünk kell fizetnünk - hívta fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési igazgatója.

Nem szabhat ki büntetést a rendőr és nem is figyelmeztetheti az autóst, ha nincs téli gumi a járművön, ám ha balesetkor nem megfelelő gumik vannak az autónkon, akkor lehet, hogy a teljes kárt nekünk kell fizetnünk. Az autósoknak a mindenkori útviszonyoknak és terepviszonyoknak megfelelő műszaki állapotú járművel kell részt venniük a közlekedésben, ezt mondja ki a biztosítási szerződés és a biztosítási törvény is.
Ez vonatkozik a téli és a nyári gumira is - emlékeztetett Németh Péter. Gyakorlatilag mind a kötelező biztosításnál, mind a cascónál ugyanaz a szabály vonatkozik a téli gumikra. Ha a helyszínelés, a rendőri intézkedés vagy egy későbbi szakértői szemle azt állapítja meg, hogy a gumi túlságosan kopott volt, vagy a nagy hideg miatt alkalmatlan volt a szabályos közlekedésre, akkor hiába tartottuk be a KRESZ által előírt sebességkorlátozást, hiába tartottunk be minden más közlekedési szabályt, a biztosító megtagadhatja a kár kifizetését a casco biztosítás esetében - közölte Németh Péter.

A kötelező biztosítás esetében természetesen fizet a biztosító a károsultnak, de később akár be is hajthatja a kifizetett összeget a károkozón. Minden esetben a biztosító saját döntési hatáskörébe tartozik, hogy milyen lépéseket tesz, ezt ugyanis már a törvény nem írja elő. Január elsején változott a kötelező biztosítási törvény, így ezentúl ha valaki ittasan vagy kábítószer hatása alatt okoz balesetet, a biztosító ötmillió forintig behathatja azt. Nincs azonban ilyen összeghatár abban az esetben, ha nem megfelelő állapotú járművel veszünk részt a forgalomban. De akár a teljes okozott kárt behajthatja a biztosító egy viszontkártérítésben polgári peres úton.

Nincs olyan kötelező jogszabály, amely szerint a téli időjárási körülmények között csak téli gumival lehet közlekedni Magyarországon, vannak azonban olyan európai államok, amelyek kötelezővé tették a használatát - tudta meg az InfoRádió Óberling Józseftől, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának vezetőjétől. Szerinte kiterjesztő jogértelmezés lenne, ha a téli gumi használatának mellőzése azt jelentené, hogy az autós közlekedésre nem alkalmas műszaki állapotban használja a járművét.
"A jogalkotónak egyértelműen kell nyilatkoznia ebben a kérdésben. Ha úgy gondolja, hogy év bizonyos szakaszában csak téli gumival lehet részt venni a közlekedésben, akkor ezt jogszabályba kell foglalni, és akkor mindenki számára világos lesz" - mondta Óberling József.

A rendőrség csak jó szándékkal figyelmeztetheti az autóst, hogy nem kötelező a téli gumi, de életveszélyes nyári gumival közlekedni a télies útviszonyok közepette. "Sok autós életét tudja megkeseríteni akár egy olyan jármű is, amelyen nincs téli gumi, és ha elfogadjuk, hogy a közlekedés egy nagy társasjáték, akkor illik figyelemmel lenni a többi játékosra is".
A rendőrség úgy látja, jelentősen növekedett azoknak az autóknak az aránya, amelyeket téli gumival szereltek fel, öt-hat éve tíz ellenőrzött autóból jó, ha kettőn volt téli gumi, ma már sokkal jobb az arány.

Forrás: napi.hu

CLB TIPP: Felelős sofőrként figyeljen autója állapotára és számolja újra casco biztosítását! Casco biztosítás kalkulátor >>
 

Oldalak