2011.05.09

A magyarokon vastagabban keresnek a biztosítók – európai összehasonlítás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétette azt a tanulmányát, amelyben a hazai és külföldi biztosítási piac közötti eltéréseket, illetve hasonlóságokat igyekeztek feltárni, illetve a különbségekre a magyarázatot is igyekeztek megkeresni. Kiderült: a biztosítási piacon is volna hová fejlődnünk.

A bruttó díjbevételek és a GDP hányadosaként meghatározott biztosítási penetráció az egyik leggyakrabban használt mutató, amellyel egyes országok biztosítási piacának fejlettségét össze szokták hasonlítani. Ennek értéke 2009-ben az európai biztosítási piac egészét tekintve 8,9 százalék volt (2008-ban 8,5 százalék). A mutató némileg meglepő 2009. évi növekedését az EU-tagállamok összesített GDP-jének (2009: -5,8 százalék) a biztosítási díjbevételek csökkenését (2009: -1,4 százalék) meghaladó mértékű visszaesése magyarázza, vagyis a válság első teljes évében a biztosítási üzlet stabilitása nagyobb volt, mint a gazdaságban keletkezett összjövedelmeké – olvasható a PSZÁF tanulmányában.

A közép- és kelet európai (KKE-10) országokra számított átlagos érték ettől elmarad, 2009-ben 3,3 százalék körül alakult. A magyar piac ehhez hasonló, a KKE-térségen belül átlagos értéket mutat (2008: 3,3 százalék; 2009: 3,2 százalék), de a régió fejlettebb vagy hasonló fejlettségű gazdaságaiban (Szlovénia, Csehország, Lengyelország) a penetrációs ráta összességében magasabb. A magyar penetrációs ráta értéke tehát a többi visegrádi ország, illetve a Baltikum, Bulgária és Románia közé esik.

Nagyon szoros összefüggés van a biztosítottság és a GDP szintje között. A kutatás statisztikai elemzéssel kimutatta, hogy KKE-országok közül Magyarország, Csehország és Szlovákia gazdasági fejlettségének megfelelően biztosított, Ausztria alulbiztosított és Szlovénia valamint Lengyelország pedig túlbiztosítottak.

Az életági biztosítások

Az életági termékszerkezetben jelentős eltérés figyelhető meg az EU átlaga és Magyarország között, ráadásul úgy, hogy a KKE-térség átlaga az európai átlaghoz nagyon hasonló, a magyartól pedig élesen eltérő mintát mutat. Az EU-ban és a KKE-térségben is átlagosan 60 százalék a hagyományos életbiztosítások súlya, vagyis azoké az életági szerződéseké, amelyek nem kötődnek befektetési egységekhez, és túlnyomórészt biztosítási, nem pedig befektetési termékek. A unit-linked biztosítások aránya mindkét említett körben 30-35 százalék közötti. A hazai életbiztosítási piacon a helyzet szinte pontosan fordított, amennyiben a unit-linked, sőt, túlnyomórészt befektetési termékek súlya a 60 százalékot is meghaladja, sőt ez a részarány az elmúlt években tovább növekedett. A magyar népesség tényleges életági biztosítottsága tehát meglehetősen alacsony, még a KKE-térséghez képest is. E magyar sajátosságot főként az magyarázza, hogy az életági hagyományos szerződések átláthatósága meglehetősen csekély, a unit-linked szerződések esetében viszont jóval magasabb, és az utóbbiak a hosszú lejáratú megtakarításokhoz kapcsolódó kamatadó-mentesség is versenyképessé tette. (Hogy ezek a tényezők Európa más biztosítási piacain miként érvényesülnek, azt nem lehet megítélni.)

A nyugdíjbiztosítások piaci részesedése Magyarországon, és Európa más országaiban is marginálisnak mondható. Ennek egyik oka lehet az életjáradéki szolgáltatás magas kockázata és ára, ami részben a várható élettartam folyamatos hosszabbodásával függ össze. Ezzel és a viszonylag lukratív európai társadalombiztosítási nyugdíjrendszerekkel függhet össze, hogy az átlagos európai polgár időskori pénzügyi fedezettségének életjáradéki komponensét a társadalombiztosítási fedezettséggel elintézettnek tekinti, kiegészítő fedezetet pedig főként foglalkoztatói nyugdíjalapokban és egyéb megtakarítási formákban képez, növekvő mértékben (a befizetésekkel meghatározott) DC-rendszerű megtakarítás formájában.

A gazdasági válság hatására az európai piac egészén a bruttó díjbevételek 2008-ban 11 százalékkal estek vissza, amit 2009-ben mérsékelt növekedés (1 százalék) követett, azonban az egyes országok között jelentős szóródás figyelhető meg. A visszaesés főként a különféle befektetésekhez kapcsolt életbiztosítási termékeket érintette, ami a befektetéseket sújtó kedvezőtlen tőkepiaci folyamatokkal magyarázható, de egyes országok esetében más tényezők is jelentősen befolyásoltak.

A KKE-országokban az életági díjbevételek 2008-ban még 29 százalékkal emelkedtek, jelentős visszaesés csak a balti államokban (-31 százalék), illetve a magyar piacon volt megfigyelhető (-10 százalék). A gyors ütemű bővülés döntően a lengyel piachoz köthető, ahol az életági díjbevételek a vizsgált közel 54 százalékos gyarapodása következett be. De 2009-ben a díjbevételek a cseh piac kivételével már mindenhol csökkentek, átlagosan 15 százalékkal. A szerkezetet tekintve a válság előtti időszakban a KKE-10 országokban a befektetési jellegű termékeknek (döntően unit-linked életbiztosítások) a hagyományos biztosításokkal szembeni térnyerése volt megfigyelhető. E folyamat a gazdasági válság következtében megtorpant, a díjbevételek visszaesése gyakran a unit-linked termékek körében volt a legjelentősebb, amivel párhuzamosan a garanciaelemet tartalmazó hagyományos biztosítások részaránya nőtt – mutat rá a PSZÁF elemzése.

A nem-életági biztosítások

A nem-életági díjbevételeket a gazdasági válság – ugyan csak fáziskéséssel, de – a kereslet általános visszaesésén keresztül visszavetette, így a díjbevételekben jelentős csökkenés először 2009-ben volt megfigyelhető (-6 százalék), 2008-ban (1,1 százalék) még mérsékelt ütemű bővülés volt megfigyelhető. A KKE-10 országok ennél jobban teljesítettek, a díjbevételek árfolyamváltozásból fakadó változását kiszűrve 2008-ban 11 százalékos, 2009-ben pedig mindössze 0,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A hazai piac mindkét vizsgált évben alulteljesített (2008: +2 százalék; 2009: -4 százalék) a térségi átlaghoz képest. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy a magyar gazdaságot a válság a térségi átlagnál nagyobb mértékben érintette.

A díjbevételek üzletágak közötti megoszlását nézve kiderül, hogy az európai piacon a legnagyobb súlya a baleset- és egészségbiztosítási ágazatnak (2009: 32 százalék) van. Közel ekkora díjbevétel folyik be a gépjármű-biztosítási ágazatokba (kötelező és egyéb együtt), amit a harmadik legjelentősebb ágazatként a tűz, elemi és egyéb vagyoni károk ágazata követ (2009: 16 százalék). A KKE-10 csoportot a korábban említettől jelentősen eltérő összetételű termékszerkezet jellemzi, főként az egészségbiztosítási szegmens (néhány országtól eltekintve: Szlovénia, Litvánia) alulfejlettségének köszönhetően. Így a nem-életági piacon a vagyonbiztosítási ágazat (2009: 78 százalék) a meghatározó, ezen belül pedig a lakossági gépjármű- és lakásbiztosítások súlya legnagyobb. Ez a szerkezet jellemzi a hazai piacot is, ahol a lakásbiztosítások magas, 21 százalékos aránya különösen szembetűnő.

A baleset- és egészségbiztosításoknak a KKE-régiónál jóval magasabb súlya részben az egészségügyi szolgáltatások eltérő finanszírozásával, illetve árazásával függ össze, amennyiben a nyugat-európai egészségügyi rendszerek jóval inkább piaci alapúak és öngondoskodásra támaszkodóak, mint kelet-közép-európai megoldások. Másrészt Nyugat-Európában jellemzően magasabb kieső jövedelem pótlására jóval inkább érdemes, illetve szükséges biztosítást kötni.

Befektetések

Az EU-tagországok biztosítóinak befektetései összesen 6 506 milliárd eurót tettek ki 2009 végén, az év folyamán 1 százalékkal zsugorodva (2008: -7,8 százalék). A KKE-10 tagországokban aktív biztosítók befektetései ugyanebben az időpontban a teljes európai befektetett állomány 1 százalékát tették ki.

Az európai biztosítási szektor saját kockázatú befektetéseinek (tartalékok és tőke fedezete, UL nélkül) nagyobbik hányadát jellemzően kötvénytípusú eszközök teszik ki, amely mellett a részvények és az egyéb tulajdoni viszonyt megtestesítő értékpapírok aránya jelentős. A kötvénytípusú eszközöknek a portfolión belüli aránya 2008-2009 folyamán jelentősen emelkedett (2007: 50 százalék; 2009: 59 százalék), míg ugyanebben az időszakban a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok aránya számottevően csökkent (2007: 34 százalék, 2009: 26 százalék). Ez részben a piaci árak változásának következménye, hiszen a válság időszakában a részvényárak estek, az államkötvények jegyzése viszont a csökkenő hozamszintekkel párhuzamosan emelkedett, és ez a hatás érvényesült az eszközök piaci értékelését érvényesítő nemzeti biztosítási rendszerekben.

Másrészt természetesen a változó piachoz való befektetői alkalmazkodás is bekövetkezett. A KKE-10 országok esetében a biztosítói portfoliók kötvényhányada jóval magasabb a fejlettebb tőkepiacú tagállamokban tapasztalthoz képest (2009: 70 százalék). Ezen belül a magyar biztosítók befektetési gyakorlatát az európai biztosítási piaccal összevetve két sajátosság jellemzi.

Egyrészt a biztosítástechnikai tartalékok (UL tartalékok nélkül) fedezetéül szolgáló befektetések esetében a hazai biztosítók kötvényhányada a legmagasabb (2009: 82 százalék), másrészt az utóbbin belül döntően a hazai kibocsátású forint állampapírok dominálnak. A hazai biztosítók portfolióinak diverzifikáltsága így a KKE-országokkal összevetve is kifejezetten alacsony. Erre a hazai kötvénypiac sajátosságai szolgálnak magyarázattal, amennyiben a környező EU-tagokhoz képest magasabb országkockázati felár következtében a hazai forintkötvények – a kötvények forintbázisú befektetők számára alacsony piaci és hitelkockázata mellett – hozama meglehetősen vonzó. Az európai piac egészét tekintve 2009-ben a befektetési egységhez kötött biztosítások állományai a biztosítók befektetéseinek közel 26 százalékát tették ki (2008: 24 százalék), míg a KKE-10 országok esetében ez az arány nagyjából hasonló, de némileg alacsonyabb (2008: 18 százalék, 2009: 23 százalék). Magyarországon a unit-linked termékek különösen nagy népszerűségének újabb bizonyítékaként e kör aránya is szokatlanul magas (2009: 39 százalék) – írják a PSZÁF szakértői.

Jövedelmezőség

Az EU-országok biztosítóinak jövedelmezőségét igen kedvezőtlenül befolyásolta a gazdasági válság mélyülése. Az üzleti eredmény – a tőkepiacok 2008-ban bekövetkezett nagyarányú visszaesése következtében – negatívvá vált, amit 2009-ben a biztosítók jövedelmezőségének konszolidációja követett. 2008-ban az EU egészét tekintve az átlagos tőkejövedelmezőségi mutató (ROE) -4,6 százalékos volt, ami a következő évben 11,4 százalékra javult. A KKE-10 országokat hagyományosan a fejlett piacokat meghaladó jövedelmezőségi szint jellemzi és a gazdasági válságnak a jövedelmezőségre gyakorolt hatása ezeken a piacokon kisebb mértékű volt. Ennek következtében a régiót jellemző átlagos ROE érték mindkét vizsgált évben meghaladta az európai átlagot, és 2009-ben átlagosan 16,7 százalék (2008: 12,5 százalék) körül alakult. A hazai biztosítók jövedelmezősége 2008-2009 folyamán csupán kis mértékben változott, és mindkét vizsgált évben meghaladta a KKE-10 országok átlagát.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyes intézmények szintjén – hasonlóan a régió többi országához – jelentős a szóródás, a profit túlnyomó hányada ugyanis néhány nagyobb piaci szereplőnél keletkezik. A magyar biztosítók jövedelmezősége tavaly gyakorlatilag összeomlott (saját tőke arányos nyereség, ROE: -0,1 százalék), ami részint az újonnan jelentkezett különadó-teher, részint a nem-élet ág kedvezőtlen kárstatisztikája, részint pedig egyéb tényezők miatt következett be.

Tőkehelyzet

Az európai biztosítók tőkehelyzete a gazdasági válság következtében számottevően romlott. A biztosítók tőkefeltöltöttsége (solvency ratio) 2008-ban – az év folyamán elszenvedett veszteség következtében – közel 100 százalékponttal esett vissza (2007: 347 százalék), majd 2009-ben a befektetések pozitív eredményhatású átértékelődése és feltőkésítések következtében számottevően javult. Így 2009 végére az átlagos tőkefeltöltöttség újólag 285 százalékra emelkedett. A KKE-10 esetében a biztosítók tőkeellátottsága hagyományosan magasabb az európai átlagnál, ami nagyrészt a biztosítók jelentős belső többlettőke-termelő képességével függ össze, az említett piacok magas jövedelmezősége és a biztosítók mérsékelt kockázati dinamikája miatt. A válság következtében ezeken a piacokon is megfigyelhető volt a biztosítók tőkeellátottságának csökkenése, a visszaesés mértéke azonban elmaradt a fejlett piacokon bekövetkezett tőkevesztés mértékétől.

A KKE-régióban a jövedelmezőség csak kisebb mértékben csökkent, vagyis a szavatolótőke és a tőkemegfelelési mutató csökkenését részben az anyavállalatok által végrehajtott profitkivonás eredményezte. Hasonló jelenség tűnt fel a magyar biztosítási piacon is, ahol az átlagos tőkeellátottság mind az európai, mind pedig a KKE-10 tagállamok átlagától érdemben elmarad. Ez önmagában is felveti, hogy a magyar biztosítók tőkefeltöltöttsége elegendő lesz-e az ágazat számára lefektetett új uniós működési szabályok (Solvency 2) bevezetése után – teszi fel a kérdést a PSZÁF tanulmánya.

Forrás: HVG.hu

Biztosítás fajta: 

  • Általános
Tömegrendezvények biztosítás nélkül
2013 április 17.
Kategória:
Általános

Nem tanultak a West-Balkánból

A nemzetközi gyakorlatban egyedülállóan Magyarországon egyetlen hatóság sem ellenőrzi, rendben van-e a tömegrendezvények felelősségbiztosítása. A biztosítási szakma nagy meglepetésére és várakozása ellenére ezen a gyakorlaton a West-Balkán tragédia sem változtatott. Általános tapasztalat szerint egyes felelőtlen, biztosítás nélkül dolgozó szervezők szerencséje, hogy a rendezvények résztvevői nincsenek tisztában a biztosítási lehetőségekkel és a jogaikkal.

 

A West-Balkán tragédia után a tömegrendezvények biztosítási gyakorlatának totális átrendeződésére számított a szakma, azt gondolták, hogy a borzalmas eset minden szervező számára intő példa lesz, s a korábbinál jóval többen kötnek felelősségbiztosítást az egyes eseményekre. A szakma nagy meglepetésére azonban ezen a téren semmi nem változott. Az igényes szervezők a tragikus eset előtt is megfelelő felelősségbiztosítással dolgoztak, ám azok, akik erre korábban sem adtak, az emlékezetes eset óta sem változtattak a gyakorlaton. Vagyis, még most is vannak olyan tömegrendezvények, amelyekre semmiféle biztosítást nem köt a szervező, vagy a rendezvény tulajdonosa – közölte Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója. A felelőtlen rendezvényszervezőknek az a szerencséjük, hogy az általuk szervezett események résztvevői nincsenek tisztában a jogaikkal, s egy esetleges baleset, netán szerencsétlenség után örülnek, hogy túlélték, s eszükbe sem jut a szervezőktől kártérítést követelni. Holott ez a nemzetközi gyakorlatban mindennapos, s egy, a West-Balkánban történteknél jóval kisebb tragédia következménye is euró milliókban mérhető kártérítés lehet. Még egy kevésbé tragikusan végződő hazai rendezésű, nemzetközi résztvevőkkel zajló esemény is totálisan tönkre tehet egy magyar szervező céget, a teljes vagyona rámehet a kártérítésre – véli Németh.

Az európai szabályoknak megfelelően a rendezvényt engedélyező szervezetnek ellenőriznie kellene a biztosítást, a terveket, és azt, hogy hol, milyen körülmények között zajlik majd az esemény. A biztosítást azonban Magyarországon továbbra sem ellenőrzi senki, holott a 2011-es tragédia után a CLB-nél azt gondolták, jelentősen szigorodnak majd a feltételek és az ellenőrzés is - tette hozzá Németh Péter. De még azt sem vizsgálja egyetlen szervezet sem, hogy a rendezvényen történt-e olyasmi, ami miatt a résztvevők kárigénnyel léphetnének fel - ilyen lehet például egy tűzeset. Vagyis, maradt a régi gyakorlat: csak az igényes, gondos szervezők kötnek megfelelő alap felelősségbiztosítást, és minden rendezvényre külön célirányos kiegészítőket, de sokan vannak, akik eleget tesznek a megrendelő kérésének, s ezen a tételen spórolnak először. Pedig ezek az egyedi záradékok nem drágítják meg jelentősen a rendezvényeket. Ráadásul össze sem lehet hasonlítani azzal a tétellel, amit adott esetben kártérítésként saját zsebből kell kifizetnie egy szervezőnek, vagy netán a rendezvény tulajdonosának, megbízójának – jegyezte meg Németh.

A biztosítási szakértő szerint hazánkban pillanatnyilag mindenkinek a saját balesetbiztosítása az egyetlen garancia arra, hogy kártérítést kapjon – kórházi kezelésre, betegállományra vagy akár a lábadozás idejére -, ha egy tömegrendezvényen baleset éri. Az értékesítési igazgató egyébként arra is biztatna mindenkit, hogy ilyen esetben a szervezőt is keresse meg, s ha van a rendezvényre biztosítás, akkor annak „terhére” kérjen kártérítést. Egyébként a szervezőktől még a programot megelőzően is bárki megkérdezheti, köt-e megfelelő biztosítást.

Forrás: hirportal.clb.hu

 

Garázsban sem biztonságos
2013 április 02.
Kategória:
Általános

Garázsban sem biztonságos

A löszfal külön kockázat lehet

Garázsban tartott járművek ezrei úszhatnak el a napokban az ár- és belvízzel, mert csak kevesen tudják: még a külön megvehető garázsbiztosítás is csak limitált fedezetet nyújt a bent tárolt kocsikra és motorokra. A garancia a teljes körű casco, akinek nincs ilyen, az jobban teszi, ha áradáskor a garázsánál védettebb helyre állíja a járművét – figyelmeztet egy biztosítási alkusz. Friss tapasztalat szerint a löszfalak közelsége is kiemelt kockázat lehet a jövőben a biztosítók szemében, mert elképzelhető, hogy a nagy esőben megcsúszott föld miatt idén különösen sok káresetet jelentenek.

Árvízkárosultak tömegeinek okozhat csalódást a napokban a biztosítási kártérítési összeg, mert tapasztalatok szerint általában csak ilyenkor szembesülnek azzal, hogy a legjobb ingatlanbiztosítás sem nyújt fedezetet mindenre, például a garázsban tartott járművekben esett tetemes kárra, miközben például az ugyancsak itt tárolt fűnyíró vagy a megrozsdásodott kéziszerszámok értékét megtérítik a társaságok – figyelmeztet Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési igazgatója figyelmeztet, hogy az autókra és a motorokra még a külön megvehető „garázsban tárolt járművekre” szóló „csomag” is csak limitált anyagi kártérítést garantál. Tapasztalatok szerint azonban a részletekkel még azok sincsenek tisztában, akik megfizetik a melléképületi felárat, így aztán gyakran már csak a „kasszánál”, vagyis a kárszemle során szembesülnek a lesújtó hírrel: a garázsban elárasztott járművekre egyedül a teljes körű casco nyújt fedezetet. Akinek nincs ilyen, s már a kapujában a víz, az jobban teszi, ha mielőbb biztonságos helyre menekíti az autót vagy a motort, mert pótolhatatlan kár érheti őt – tanácsolja Németh. Igaz, ez a fajta gondoskodás minden járműtulajdonostól elvárható és saját érdeke is – szögezi le a biztosítási szakember.

Annak ellenére, hogy hazánkban a környező országokéhoz képest kiemelkedően magas, 79 százalékos a biztosított ingatlanok aránya, az árvíznek kitett térségekben még mindig vannak fehér foltok. Ez a szakma számára azért érthetetlen, mert családok ezrei válhatnak néhány perc alatt földönfutóvá csupán azért, mert a havi 1-2 ezer forintos biztosítási díjon spórolnak. Németh szerint még most sem késő biztosítást kötni, legalábbis azoknak, akikhez egyelőre nem tört be a víz, de vélhetően minden bizonnyal be fog, ha árterületen élnek. Jó lesz azonban sietni a megállapodásokkal, mert a biztosítók 15-30 napos moratóriummal élhetnek. Ez azt jelenti, hogy egy ma megkötött szerződés csak a meghatározott türelmi idő letelte után lép életbe. Ez időn belül a biztosító megtagadhatja a kárkifizetést.

Az idén különösen súlyos a helyzet, hiszen minden oldalról támad a víz, a húsvéti nagy esőzésben megcsúsztak a löszfalak, sorra kilépnek medrükből a folyók és az elmúlt évekhez képest szokatlanul nagy területet veszélyeztet a belvíz. Az utóbbi jelenségre egyetlen hazai biztosító sem vállal kockázatot, mert egyik sem rendelkezik elég statisztikai adattal, hogy megfelelően kikalkulálhassa ezt az egyértelműen nagy kockázatot. Ez azt jelenti, hogy a belvizes területen élők különösen kiszolgáltatottak az időjárási viszonyoknak. Hasonló sorsra juthatnak azok is, akiknek a háza löszfalak tövében vagy annak közelében áll, a napokban ugyanis különösen nagy kárt tettek az ingatlanokban a földcsuszamlások. Elképzelhető, hogy a biztosítók átértékelik a jövőre szóló ajánlataikat, s a löszös, szakadékos környezet bekerül a kizáró okok, de legalábbis a nagyon kockázatos, feláras tényezők közé – latolgat a CLB szakértője. Németh éppen ezért azt tanácsolja azoknak, akik ilyen területen élnek, s nincs még biztosításuk, hogy addig kössék meg, amíg nem szigorítanak a feltételeken.

Egyértelműen látszik – véli az értékesítési igazgató –, hogy a társaságok is igazodnak a megváltozott időjáráshoz és készülnek a váratlan vagy akár az évszakok jellegéből adódóan előre látható természeti jelenségekre, csapásokra. A valaha bürokratikusan és lassan reagáló rendszerekből gyors, mobil, akcióegységként is működő szolgáltatás lesz, a cégeknek ugyanis elemi érdekük egymást túllicitálva minél jobban kiszolgálni ügyfeleiket.

A tavaszi, nyári zivatarok idejére kifizetett kártérítés is évek óta folyamatosan emelkedik. Tavaly a nyár első két hónapjában csaknem 7 milliárd forint volt az elemi kár címén kifizetett összeg, ami összesen több mint 101 ezer időjárás okozta kár fedezete volt. Ez kétszer annyi, mint 2011-ben egész nyáron, vagyis három hónap alatt – idéz Németh a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) statisztikájából.

Forrás: hirportal.clb.hu

 

Átírt biztosítási gyakorlat
2013 március 28.
Kategória:
Általános

Átírt biztosítási gyakorlat

Totálisan átrendezte az elmúlt egy-két évtized biztosítási, kártérítési gyakorlatát a drasztikusan megváltozott időjárás: míg korábban árvízre, villámcsapásra csak elvétve kellett fizetni, most az egyik legnagyobb tétel éppen ezeknek a természeti katasztrófák okozta károknak az ellentételezése. Egymásba érnek az elemi csapások, még fel sem ocsúdott az ország a tavaszi havazás drámai következményeiből, hamarosan az árvíz pusztításától kell tartani. A biztosítók extrákkal kiegészített ajánlatokkal készülnek, teljesen új, extrém esetekre kidolgozott csomagot azonban még mindig nem tartanak indokoltnak.

Az elmúlt néhány évtizedben lezajlott drasztikus időjárás változás totálisan átrendezte a biztosítási, kártérítési gyakorlatot hazánkban. Alig 10-20 évvel ezelőtt egyetlen hazai biztosítónál sem gondolták volna, hogy milliárdos kártérítéseket kell majd egyszer kifizetni egy 24 órás havazás után, mint ahogy akkoriban még arra sem készültek a szakemberek, hogy tomboló szél, villámcsapás vagy éppen hosszú szárazság okozta másodlagos károkért is több milliárd forint jár majd az ügyfeleknek. Igaz, azt sem hitték, hogy ezekre az elemi csapásokra valaha is bármilyen formában fel kell készülniük a Magyarországon működő biztosítóknak.

Márpedig évek óta egyértelműen növekedett az elemi csapások okozta károk gyakorisága és értéke, s egyre szélesebb körű biztosítási szolgáltatást igényelnek az ügyfelek. Bár teljesen új, extrém ajánlat bevezetését egyelőre nem tartják indokoltnak a biztosítók, a mostani tavaszi katasztrofális havazás, a hamarosan megérkező, évente egyre súlyosabb árvíz, a szélsőséges tavaszi, nyári időjárás tanulságos a kockázatviselőknek is – mondta Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője. Míg 5-10 évvel ezelőtt is csak elvétve volt olyan biztosítási konstrukció, amely az elemi csapásokban keletkezett úgynevezett másodlagos károkra nyújtott fedezetet, ma egyre bővül az ajánlat, az extrém időjárás különféle extra szolgáltatást is kikényszerít a biztosítókból. Németh az elmúlt napok eseményeiből példaként említi a porhó hatását, amely a március 14-i havazásban különösen nagy kárt tett egyes településeken úgy, hogy csak néhány nappal később derült ki, a hatása: jelentősen megrongálta a házak tetőszerkezetét.  Erre korábban biztos, hogy nem volt fedezet, most viszont csak ebből a tételből több tízmillió forintnyi kártérítés is összejöhet.. És ma már sokan tudják, másodlagos kárnak számít az is, hogy a havazásban áramkimaradás miatt kiolvadt és megromlottak az ételek a hűtőkben. Erre is fizet a biztosító, holott néhány évvel ezelőtt ez is elképzelhetetlen volt.

Egyértelműen látszik – véli Németh -, hogy a biztosítók is igazodnak a megváltozott időjáráshoz és készülnek a váratlan vagy akár az évszakok jellegéből adódóan előre látható természeti jelenségekre, csapásokra. A valaha bürokratikusan és lassan reagáló rendszerekből gyors, mobil, akcióegységként is működő szolgáltatás lesz, a cégeknek ugyanis elemi érdekük egymást túllicitálva minél jobban kiszolgálni ügyfeleiket. A folyamatosan erősödő szélsőséges időjárás és az ügyfeleik igénye kényszerítette ki a biztosítókból egyebek mellett a villámcsapás okozta másodlagos károk fedezetét is. Az igény azonban még ennél is nagyobb: egyre többen kötnének biztosítást belvízkárokra, a talajvíz okozta rombolások kompenzálására is. A biztosítók azonban még nem rendelkeznek elég statisztikai adattal ahhoz, hogy megfelelően kikalkulálhassák ezt az egyértelműen nagy kockázat. Ezért jelenleg erre a „tételre” még nem vállalnak fedezetet.

A tavaszi, nyári zivatarok idejére kifizetett kártérítés is évek óta folyamatosan emelkedik. Tavaly a nyár első két hónapjában csaknem 7 milliárd forint volt az elemi kár címén kifizetett összeg, ami összesen több mint 101 ezer időjárás okozta kár fedezete volt. Ez kétszer annyi, mint 2011-ben egész nyáron, vagyis három hónap alatt – idéz Németh a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) statisztikájából. A CLB szakértője szerint azonban a biztosítóknak mostantól a váratlan téli elemi csapásokra is fokozottan számítaniuk kell, ismeretei szerint készülnek is új tervek az ajánlatok kiegészítésére.

Forrás: hirportal.clb.hu

 

Életveszélyes csajozás
2012 május 07.
Kategória:
Általános

Életveszélyes csajozás

Utasok bukósisak nélkül

10+1 jó tanáccsal látja el Facebook oldalán is a motorosok utasait, főleg a lányokat egy biztosítási alkusz cég. Tapasztalatok szerint ugyanis a hátsó ülésen utazó lenge ruhás nőknek még bukósisakban is jóval kisebb a túlélési esélyük egy bukásban, mint a vagány, „brahizó”, talpig védőfelszerelésben repesztő motorosnak. Intő jel, ha a „csak egy körre” invitáló srác a korábbi eséseivel, a gyorsaságával és hajmeresztő történeteivel dicsekszik. Pest-megyében a motoros balesetben elhunyt nők 70 százaléka utas volt.

Miközben a női motorosok a férfiaknál biztonságosabban száguldoznak, utasként kisebb esélyük van egy nagy bukás túlélésére. Tapasztalatok és a statisztikák szerint is a motoros balesetben következtében elhunyt nők 70 százaléka a hátsó ülésen utazott – hívja fel a figyelmet a motorozással járó egyre erősödő jelenségre Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója. Szakértők úgy vélik, a lányok körében egyre népszerűbbek a mutatós járgányokon száguldozó, vagány srácok, akik mögé szívesen felpattannak egy gyors, rövid körre, „csak ide a közelbe”. Érdemes azonban meggondolni, ki mögé és milyen körülmények között ülnek fel a lányok – véli Németh.

Motoron ugyanis még az utasnak is észnél kell lennie, mert egyetlen rossz mozdulat tragédiához vezethet – figyelmeztet Fótos József rendőr alezredes, a Pest-megyei Rendőr Főkapitányság közlekedésbiztonsági osztályvezető-helyettese, aki hivatalból és hobbiból is naponta motorozik. Sokan azt gondolják, hogy az utasnak nincs más dolga, csak élvezni az utat, ám a szorongó, első alkalommal motorozónak gyakran ez a legnehezebb, különösen akkor, ha nem alkotnak összeszokott párost a jármű vezetőjével – hívja fel a figyelmet a szakértő. Az alezredes szerint különösen veszélyes párperces ismeretség után felpattanni valakinek a járgányára, főleg úgy, hogy ha az utas védőfelszerelését legfeljebb egy bukósisak alkotja. Gyakori, ijesztő látvány a forgalomban cikázó motor, amelyen a talpig védőruhás férfi mögött lenge ruhás hölgy ül. Igaz, ugyanez a látvány az országúton sem megnyugtató, mert ilyen körülmények között egy bukás a védőruha nélküli utas életébe is kerülhet. De még egy kisebb borulás is, néhány méteres csúszás a földön, komoly sérülést okoz annak, akin nincs profi öltözet – figyelmeztet a tapasztalt hivatásos motoros, aki szerint a fokozatosság, rövid, kényelmes utakon szerzett tapasztalat lehet a biztonság kulcsa. A páros motorozás lényege, hogy az utas ne tegyen hirtelen mozdulatokat hátul, ne rángassa a vezetőt, ne tartson ellen a járműnek, csak kapaszkodjon, s lehetőleg vegye fel az elöl ülő fiú és a motor ritmusát. Ha veszélyt érez és leszállna, akkor ezt óvatosan jelezze, veregesse meg a vezető hátát vagy kiabáljon előre neki. Fótos József egyébként azt javasolja a lányoknak, hogy ne üljenek fel vagánykodó, a merészségükkel, a sebességgel kérkedő fiúk motorjára, mert egyetlen rossz tapasztalat egy életre elveheti a kedvüket az egyébként szép élménytől.

A CLB saját tapasztalatai és a szakértő tanácsai alapján összeállította azt a 10+1 fontos szempontot, amelyet érdemes szem előtt tartaniuk a lányoknak, mielőtt felpattannának egy csajozós srác motorjára. Az alkusz szerint azonban a gyakorlati tanácsok megfogadása mellett érdemes beleset biztosításra is gondolni, mert egy kisebb esés is hosszas betegállományhoz, munkából való kieséshez vezethet.

 

10 + 1 arra utaló jel, ami miatt ne ülj fel a fiúd mögé a motorra

1.         Ha azt mondja, nincs szükséged semmilyen védőfelszerelésre, mert csak gyorsan gurultok egyet           az utcában

2.         Ha állítja: a sebesség egyenlő a szabadsággal

3.         Ha este van, és az aznapi buliban találkoztatok először

4.         Ha ő sem visel teljes motoros védőfelszerelést

5.         Ha végig kellett hallgatnod, miként meséli a barátainak az őrült motoros kalandjait és közben többször hallottad a „200 kilométer”-t

6.         Ha a motorját nem találod bizalomgerjesztő műszaki állapotban

7.         Ha a ruhája és a sisakja csupa sérülés, de azt mondja a versenypályákon szerezte (a profik az

utcán nem a versenyszerelésüket használják)

8.         Ha a haverjai szerint ő a legőrültebb motoros a bandában

9.         Ha nincs érvényes jogosítványa motorra

10.      Ha szerinte a motoros vezetéstechnikai képzések csak a „mazsoláknak” való

+ 1      Ha nem bízol meg benne

 Öt jel, ami alapján felülhetsz mögé:

 1.         Ha úgy invitál motorozni, hogy pontosan elmondja, hogyan öltözz fel és biztosít számodra több védőfelszerelést is

2.         Ha kifejezetten megnyugtat, hogy nagyon óvatosan fog menni

3.         Ha van érvényes motorvezetői engedélye és esetleg volt is már valamilyen vezetéstechnikai tréningen

4.         Ha a motorozáshoz ő maga is teljes védőfelszerelésben érkezik

5.         Ha rá mered bízni, akár az életedet is

Forrás: hirportal.clb.hu

Átrendezi a biztosítási piacot a Széll Kálmán-adó
2012 április 25.
Kategória:
Általános

Átrendezi a biztosítási piacot a Széll Kálmán-adó

CLB: Sokan megúszhatják veszteség nélkül

Átrendezheti a biztosítási piacot a Széll Kálmán-tervben megszellőztetett biztosítási adó, rivalizálás és díjcsökkentés is várható. A legnagyobb mozgás a lakásbiztosítás terén lehet, mert itt van a legtöbb passzív, elavult szerződés, amit az adóemelés hatására érdemes majd olcsóbbra váltani. Elképzelhető, hogy ezek az ügyfelek az adó ellenére is spórolnak majd egy új szerződéssel – latolgat egy biztosítási alkusz, aki szerint a biztosítási piac csaknem minden szegmensén tömeges átszerződések kezdődhetnek.  

Alig van olyan ember, akinek ne lenne valamilyen biztosítása, s ezért ne érintené a Széll Kálmán-terv 2.0-ás változatában tervezett adó bevezetése. Az újabb fizetnivaló egyértelműen arra ösztönözheti az embereket, hogy a lehető legolcsóbb, de még megbízható csomagra váltsanak. Vagyis, az adó bevezetésével megkezdődhet egy dinamikus átrendeződés a biztosítási piacon – véli Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kft. kommunikációs igazgatója. Az alkusz szakemberei gyors felmérést végeztek a várható hatásokról, s arra jutottak, hogy a lakásbiztosítás a leggyengébb láncszem, legalábbis, itt van a legtöbb olyan szerződés, amelyhez évek, sőt évtizedek óta nem nyúltak az ügyfelek, ezért korszerűtlen és esetleg drága is. Nagyon sok a tíz évnél régebbi díj, amely a mai árakkal már nem versenyképes, holott ezen a területen is ma már igen nagy az ár- és a szolgáltatási kínálat. Elképzelhető, hogy ezek a passzív ügyfelek most, a pluszteher hatására megmozdulnak, szétnéznek a piacon, s kiderül, hogy a jelenlegi díjuk töredékéért a mostaninál sokkal jobb, korszerűbb szolgáltatást kaphatnának. Ezen a gondolatmenet elindulva kiderülhet, hogy éppen az adó hatására várható kényszerkeresgélés és átszerződés eredményez nekik megtakarítást, s egy új szerződésben a pluszköltséggel együtt is a jelenleginél kevesebbet fognak majd fizetni.

A szakember szerint azonban az emberek minden más kategóriában is meg fogják keresni a lehető legolcsóbbat, hogy megspórolják az adót. Legalábbis annyiban, hogy ne kelljen a korábbinál többet fizetniük. A CLB-nél úgy vélik, veszélybe kerülhet esetleg néhány  casco-szerződés, de a felbontást nem szabad elkapkodni, hiszen jobbnál jobb ajánlatok vannak kedvező áron a piacon, csak hozzáértőkkel meg kell kerestetni ezeket. Németh elképzelhetőnek tartja, hogy a szakmán belül is megindul egy nagy rivalizálási hullám, még az is lehet, hogy az adó lenyomja bizonyos biztosítási tételek díját.

A CLB számításai szerint felbojdul a biztosítási piac, a kötelező gépjárműfelelősség biztosítási kampányhoz hasonló mozgás kezdődhet minden kategóriában. A szakember szerint azonban nem érdemes kapkodni, ha itt az ideje, akkor szakértőkkel kell megkerestetni a lehető legjobb megoldást. Még az is elképzelhető – latolgat a 25 biztosítóval szerződött alkusz cég illetékese -, hogy az adó bevezetése miatt az alkuszoknak lesz a legtöbb feladatuk ezen a területen, hiszen tapasztalatok szerint egyre többen felismerték, mennyire kényelmes és gyors egy szakértő közreműködésével megtalálni a lehető legjobb és legolcsóbb megoldást. 

Forrás: hirportal.clb.hu

Feltört, elázott nyaralók
2012 április 03.
Kategória:
Általános

Feltört, elázott nyaralók

Vihar előtti kapkodás a biztosításban

 

Hiányos, elavult a nyaralókra kötött biztosítások többsége, s ezekkel ilyenkor tavasszal szembesülnek tömegével a tulajdonosok. Ekkor derül ki ugyanis, hogy a régi, rossz szerződés miatt például a téli elfagyásokat sem fedezi a kártérítés. De az sem jó, ha túl friss a biztosítás, mert az aláírástól számított 30 napon belül bekövetkezett esetleges elemi kárra nem fizet a szolgáltató. Elkezdődött a tavaszi szélsőséges időjárás közeledtével szokásos kapkodás a biztosítás terén – állítja egy biztosítási alkusz.

 

Ötmillió forintos kárt okozott egy többemeletes ház egyik nyaralólakásában a télen szétfagyott vízcső. Az esettel a tulajdonos a napokban, az ingatlan tavaszi ellenőrzésekor szembesült: a lakásban térdig állt a víz, gyakorlatilag minden tönkrement. A többmilliós veszteségből a biztosító csak minimálisat téríthetett meg, a lakásra ugyanis nem, csak a többemeletes épületre volt biztosítás. Miután az elázott lakás kapcsán kiderült a hiba, a ház többi tulajdonosa fejvesztve kereste a biztosítókat, s megkötötték a saját szerződésüket is, ugyanis az épület több tucat ingatlantulajdonosa közül senkinek nem volt. Amennyiben szerencséjük van, addig nem történik hasonló eset az épület más lakásában, míg a szolgáltató által megszabott, átlagosan 30 napos moratórium tart. Ez idő alatt ugyanis a kockázatviselők többsége a legjobb biztosításra sem fizet – figyelmeztet Németh Péter, a huszonöt biztosítóval szerződött CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője.

A szakember felhívja a figyelmet a nyaralók meglévő, ám elavult, hiányos biztosítására is, amellyel általában már csak az utolsó pillanatban, vagy annál is később, egy esetleges természeti csapás után szembesülnek a károsultak. Tapasztalatok szerint hamarosan számolni kell az idei árvízveszéllyel, valamint az ugyancsak a szezonhoz köthető villámcsapással járó szélsőséges viharokkal is, amelyek külön-külön is több millió forintos kárt tehetnek az ingatlanokban. De meglepetés érheti a nyaralótulajdonosokat a tavaszi szezonnyitáskor is, mert akkor derül ki, hogy esetleg elfagyott a vízvezeték, feltörték, kirabolták télen a nyaralót, vagy egyéb kárt tett a házakban a tél. Ilyenkor nagy veszteség éri azokat, akiknek nincs biztosításuk. Németh tipikus hibaként említi a tavaszi kapkodást a biztosítás terén, ami az árvíz és a viharok közeledtével érezhetően erősödik. A baj csak az – mondja a szakértő –, hogy késő akkor elszaladni a legközelebbi biztosítóhoz egy jó szerződésért, amikor már a falu határában van a víz, mert a szolgáltatók többsége – éppen az ilyen gyakorlat kivédése miatt – ebben az esetben is többhetes moratóriummal dolgozik. Vagyis: a ma megkötött szerződés csak a kockázatviselő által meghatározott idő múlva lép életbe. Németh úgy véli, ezek az utolsó „pillanatok” arra, hogy a kora tavaszi viharok, a villámcsapás és vízbetörések ellen még biztonsággal lehessen szerződni úgy, hogy abból még legyen kártérítési pénz, ha szükséges.

Forrás: hirportal.clb.hu

Átfogó kutatás: ilyen hatással volt a zord tél egészségünkre, és vagyonunkra!
2012 március 29.
Kategória:
Általános

Átfogó kutatás: ilyen hatással volt a zord tél egészségünkre, és vagyonunkra!

 

A természeti katasztrófák és a rendkívüli hideg időjárás még mindig hatással van Kelet-Közép-Európa biztosítási piacára.

Szibériai hideg az Adrián és Budapesten, hófúvások és iskolabezárások Bulgáriában, több száz ember életét követelő fagy. Idén Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa lakosainak is szembe kellett nézniük egy rövid, de annál zordabb téllel. A Generali PPF Holding (GPH) leányvállalatai, melyek 14 közép- és kelet-európai országban vannak jelen, és a biztosítási piac terén vezető szerepet vívtak ki maguknak, átfogó kutatást készítettek arról, hogy a rendkívüli időjárás milyen hatással volt az emberek tulajdonára és egészségére. Február első felében egy átlagos télhez viszonyítva a bejelentett biztosítási kárigények akár 40 százalékkal is emelkedtek. A GPH egyes leányvállalatai a kárrendezés során több millió eurót fizettek ki ügyfeleik részére.

„Az elmúlt években a biztosítási cégek több olyan természeti katasztrófával is találkoztak, amelyek nem csak a kárigényekre, de a biztosítási kötvények fizetési feltételeire is hatással voltak. A legtöbb ügyfelünknél váratlan és heves időjárási viszonyok okozta károkkal kell szembe néznünk, ezeket figyelembe véve változtatunk üzleti gyakorlatunkon is” – mondta Tomas Hrbek, a GPH Kárbejelentési központjának igazgatója.

Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a tél nem volt olyan kemény – leszámítva az erősebb fagyokat, – és főleg kisebb anyagi károkat okozott, vízvezetékek és vízórák rongálódtak meg, de fűtési problémákról és megfagyott dízelmotorokról is érkeztek bejelentések. Hazánkban a legkomolyabb kár Budapesten, a XIV. kerületben történt, ahol egy hűtőház rongálódott meg, amikor a szellőzőkön át bezúduló hó miatt leszakadt a mennyezet egy része. A balesetben a gépek és a raktáron lévő anyagok nagy része megrongálódott, illetve megsemmisült, összesen mintegy ötmillió forintos kárt okozva a vállalat számára. Emellett a tűzesetek számában vehető észre egy növekvő tendencia, ami főleg a spórolásból fakad, hiszen a régi, használaton kívüli gáz- és elektromos fűtőberendezések okozzák a legtöbb balesetet. Szerbiában például a Delta Generali biztosító társaság háromszor több bejelentést kapott hasonló káresetekről, miközben Szlovákiában az ezekből fakadó károk értéke elérte a 135.000 eurós összeget február első hetében.

A tél Romániában, Bulgáriában és Szerbiában volt a legdrámaibb – szinte teljesen megbénította az országot pár napra, - több kisebb város és község elektromos áram nélkül maradt, így több mint egy hétre be kellett zárni a hivatalokat és az iskolákat is. A fagy, az erős szél és a hóesés 6 méter magas hullámokat okozott a Fekete-tengeren (a helyi média „cunamiként” hivatkozott az esetre), és több halászfalut is teljesen elárasztott. Romániában pedig a Fekete-tenger vize egy 400 méteres partszakaszon befagyott. Szerbiában a Dunán úszó jégtáblák elsodorták az egyik legnagyobb kikötőt és tönkretettek több száz hajót is. Az ország gazdaságának mindez 500 millió eurós kárt okozott.

Néhány biztosítási adat 2012 teléről Közép-Kelet-Európában:

  • Február első két hetében Bulgáriában a Generalihoz közel 60 százalékkal több kárbejelentés érkezett, mint 2012 januárjában összesen.
  • Romániában a lakásbiztosítási kárigényekre 21.000 euróval kellett többet kifizetni február első két hetében, mint januárban.
  • Magyarországon a kárbecslők számára a leginkább megterhelő nap 2012. február 10. volt, amikor 169 gépjárműre vonatkozó kárigény érkezett be a biztosító társaságokhoz.
  • A Ceska pojistovana, a legnagyobb Cseh biztosítási cég körülbelül 2.000, az időjárási körülmények okozta anyagi káresetről kapott bejelentést február első két hetében. Az előző évhez képest ez 100 százalékos emelkedést jelent, amiért az erős fagy okolható, ugyanakkor az erős havazás miatti kárigények összege viszonylag csökkent.
  • Néhány inkább mulatságos káresetet is produkált a zord időjárás: a balatoni páros Hummer-beszakadás Magyarországon, egy a nyelvével a közlekedési táblához fagyott fiatalember Csehországban, és a téli pásztorórát a jéghideg autóban eltöltő, majd oda beragadt és a rendőrség által kiszabadított szerelmespár pedig Romániában csalt mosolyt az elfoglalt kárrendezők arcára.

Forrás: biztositasszemle.hu

 

Viselkedési egyszeregy rablótámadás esetére
2012 február 14.
Kategória:
Általános

Viselkedési egyszeregy rablótámadás esetére

Kis boltok veszélyben 

A rablótámadások célpontjai leggyakrabban kis üzletek, ám az eladókat a multikkal ellentétben senki nem készíti fel az ilyen esetekre – véli bűnmegelőzési felmérésre hivatkozva egy független biztosítási alkusz, amely a napokban a honlapján is megjelenteti a Viselkedési egyszeregy rablótámadás esetére című összeállítását. A CLB jellemzőnek tartja, hogy a „kicsiket” annyira felkészületlenül éri mindenfajta támadás, hogy biztosítással sem vértezik fel magukat, a viszonylag gyakori esetek ellenére is kevés a kártérítési igény.

 Ne hősködj! Engedelmeskedj!  Maradj higgadt! – egyebek mellett ilyen viselkedési tanácsokkal látja el hamarosan a facebookon és hírlevelében is a kisboltok üzemeltetőit a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. – jelentette be Németh Péter kommunikációs igazgató. Egy felmérés szerint legtöbbször az 1 – 2 személyes üzletek a rablótámadások potenciális célpontjai, miközben az ott dolgozókat érik a legfelkészületlenebbül az ilyen esetek. A mini abc-ék eladóit a vészjelző megnyomásán kívül, a multikkal ellentétben minimális biztonsági és viselkedési  tanácsokkal sem látják el.  A veszélyeztetett üzletek tulajdonosai egyáltalán nem számítanak rablásra, csak ez lehet a magyarázat arra, hogy a viszonylag gyakori esetek ellenére elenyésző a kártérítési igény – véli a szakember. Ez azt jelenti, hogy ilyen kockázatra csak igen kevés kereskedő köt biztosítást, pedig a szolgáltatók tárgyi veszteség ellentételezésére és személyi sérülésre szóló kártérítésre is jó konstrukciókat kínálnak.

A CLB állítását, miszerint a kereskedelemben a kis üzletek a leginkább veszélyeztetettek, egy bűnmegelőzés céljából készült felmérés is megerősíti. E szerint ebben a kategóriában a leggyakrabban – a vizsgált esetek 81 százalékában – a fővárosi, forgalmas helyen lévőket próbálják kirabolni, bár a vidékiek sincsenek teljes biztonságban. A bűncselekmény túlnyomó többségét, több mint 80 százalékát 12 és 24 óra között, jellemzően a kora esti órákban követik el. A rablók ugyanis feltételezik, hogy ebben az időszakban már a kasszában van a napi bevétel nagy része.  A támadások során jellemzően – a vizsgált esetek több mint a felénél – fegyverrel, vagy annak látszó tárggyal fenyegették meg, vagy bántalmazták az eladókat.

A tendencia ellenére az árusok felkészítésére senki nem fordít kellő gondot – véli Turóczi Bálint, nyugalmazott rendőrezredes, rendőrségi tanácsadó. Pedig vannak olyan viselkedési alapszabályok, amelyek betartásával jó esély van ép bőrrel megúszni azokat a támadásokat, amelyeknek eredetileg„csak” a készpénz megkaparintás a célja. Turóczi szerint a kis boltokban dolgozóknak ajánlott figyelni a környezetüket, s minden gyanús jelre – például ólálkodó, cél nélkül az üzletben lődörgő, álarccá alakítható sísapkát viselő személyre, viselkedésre, rendkívüli jelenségre – reagálni, biztonsági szolgálatot, polgárőrt hívni vagy rendőri segítséget kérni. Különösen ébernek kell lenni a kisebb forgalmi időszakban, nyitáskor, záráskor és ebédidőben, az eladó ilyenkor ne maradjon egyedül az üzletben.  

A CLB a rendőrségi szakértő segítségével tíz pontba foglalta azokat az alap viselkedési szabályokat, amelyekkel meg lehet úszni egy rablótámadást, ha annak csak a készpénz megszerzése a célja.

Viselkedési egyszeregy rablótámadás esetére  

- Ne kapkodj!

- Figyeld a rabló utasításait és engedelmeskedj!

- Vonakodás nélkül add át a pénzt!

- Ne tegyél hirtelen mozdulatot!

- Ne hősködj!

- Beszélj higgadtan, barátságosan!

- Mondd el, hogy kamera van az üzletben, ami mindent rögzít!

- Figyelj minden apróságra, ami később segíthet a nyomozásban!

- Ne próbáld a rablót leszerelni vagy a menekülését megakadályozni!

- A rablás után azonnal hívd a rendőrséget, s amíg kiérnek, írd le az eseményt, mert később elfelejthetsz olyan apró, de fontos részleteket, amelyek segíthetik a felderítést!

Forrás: hirportal.clb.hu

A biztosítók is Szibériára készülnek
2012 február 03.
Kategória:
Általános

A biztosítók is Szibériára készülnek

Életmentő takaró és keksz

Megerősített ügyelettel készülnek a biztosítók is a szokatlanul nagy hidegre, szükséghelyzetben, tömeges igény esetén egyes szolgáltatók rendkívüli ügyintézést is vállalnak. Tapasztalatok szerint ugyanis havazáskor nemcsak a baleseti ügyeleteken, hanem a biztosítási kirendeltségekben is ugrásszerűen megnő a forgalom, naponta több ezren jelzik kárigényüket. Az ilyenkor szokásos leggyakoribb esetek mellett most érdemes a vízvezetékek és a kültéri berendezések szétfagyására is gondolni, s megelőzni a bajt – hívja fel a figyelmet egy biztosítási alkusz cég.  Adott esetben akár életmentő is lehet az elakadt kocsikban a meleg takaró, tartalék üzemanyag, tartós enni- és innivaló. Ezeket már most be kell készíteni a csomagtartóba.

Ne parkoljon fa alatt, havas szűk utcában vagy hóborította zsúfolt parkolóban, mert a csúszkáló autók, vagy a vastag hó és jég súlyától letörő ágak komoly kárt tehetnek a kocsikban. Legyen meleg takaró, tartalék üzemanyag, plusz téli ruha, tartós enni- és innivaló is a csomagtartóban, mert a szibériai hidegben, havas időjárásban kellemetlen meglepetés érheti az autósokat. Előfordulhat, hogy még egy rövidre tervezett utazás is hosszúra sikeredik, mert átmenetileg elakadnak a járművek, ezért nem árt már most, még a nagy havazás előtti órákban meggyőződni az autó megfelelő műszaki állapotáról, legalább arról, hogy az akkumulátor megbízhatóan működik-e – hívja fel a figyelmet a rendkívüli időjárási helyzettel kapcsolatos egyszerű, de adott esetben életmentő tennivalókra Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója szerint az emberek általában felesleges elővigyázatosságnak tartják ezeket az óvintézkedéseket, ám szorult helyzetben biztonságot jelenthet, szélsőséges esetben életet menthetnek ezek a praktikus intézkedések, amelyeket még a nagy havazás előtti utolsó pillanatokban is meg lehet tenni.

Nem lehet azonban minden káresetet kivédeni, a jeges lerakódás alatt roskadozó fák rádőlhetnek a kocsikra, a tetőkről lezúduló hó a járókelőkre, vagy a parkoló autókra eshetnek, a szűk utcákban csúszkáló járművek koccannak és különféle károkat okoznak, amelyeket csak a megfelelő gépjármű-, baleset-, felelősség- és vagyonbiztosítással lehet enyhíteni,

Németh azonban az általánosságok mellett felhívja a figyelmet a közművezetékekre is, amelyek közül ebben a rendkívüli hidegben elsősorban a vízhálózat ingatlanon belüli szakaszát fenyegeti elfagyás. Legalábbis ennek a javítási költsége terheli az ingatlantulajdonost, legalábbis azokat, akiknek nincs biztosításuk. A szakértő szerint általános tapasztalat, hogy sok nyaralótulajdonos egyáltalán nem téliesíti a házat, vagy ha mégis, akkor sem elég alaposan, s az ilyen szélsőséges hidegben szétfagynak a vezetékek, sőt a kerti díszek, berendezések is. Ezeket most még ki lehet védeni – víztelenítés, fagyásgátló, takaró fóliák –, de ha mégsem, akkor legalább a helyreállítási költségeket csökkenteni lehet egy megfelelő, párezer forintos biztosításból. Ezt még most sem késő megkötni.

Minden télen visszatérő kérdés: kinek a kötelessége a társasházak tetejéről lezúduló hó, vagy a jégcsapok okozta károk megtérítése. A felelősség minden esetben a kár okozójáé – adott esetben egy soklakásos társasházi közösség egyetemleges terhe -, ám a kárigényt a károsult biztosítójánál kell jelezni, a kártérítést is onnan kapja az ügyfél. A fizető biztosító azonban kivizsgálja az esetet, s a vétkes kockázatviselőjén be fogja hajtani a kifizetett összeget. Ez esetben a biztosítók egymás között rendezik a pénzügyeket a vétkes ügyfél számlájára. jó tudni azonban, hogy ha a kár okozójának nincs felelősségbiztosítása, akkor utólag rajta fogja behajtani a kifizetett kártérítést a biztosító. Németh szerint ezért a legkisebb költségvetésből gazdálkodó társasháznak is elemi érdeke, hogy legyen felelősségbiztosítása, mert egy rosszul feltakarított járdán, vagy a tetőről lecsúszó hótömb miatt  történt baleset is többe kerülhet a közösségnek, mint egy egész éves biztosítás.

Németh Péter úgy tudja, a rendkívüli időjárásra a biztosítók is felkészültek, s ha szükséges megerősített létszámmal, akár ügyeletben is várják a bejelentéseket. Az elkövetkező napokban a CLB-nél online ügyeletet tartanak és hétköznap soron kívül fogadják a társasházi közös képviselőket, hogy együtt átnézzék a ház biztosítását, s ha kell, az utolsó pillanatokban is korszerűsítsék az elavult, drága szerződéseket.

Forrás: hirportal.clb.hu

Sebestyén Balázsék 12 milliót gyűjtöttek egy gyermekklinikának
2012 január 27.
Kategória:
Általános

Sebestyén Balázsék 12 milliót gyűjtöttek egy gyermekklinikának

Új év, újabb nagyszabású jótékonykodások: Sebestyén Balázs, Rákóczi Feri és Vadon Jani 2012-ben sem áll meg. A Class FM ébresztő show-jának műsorvezetői még novemberben indítottak el hirtelen ötlettől vezérelve egy gyűjtést, amelynek lényege az volt, hogy a rádióhallgatók biztosításainak átkötéséből származó összeg felét egy alkuszcég a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinikájának ajánlja fel. A közös akcióban végül 12 millió forint gyűlt össze.

Mesebeli jótündérként 12 millió forintot gyűjtöttek össze Sebestyén Balázsék. A rendkívül sikeres akció még múlt év novemberében indult, amikor a rádiósok a biztosítóváltásról beszéltek. Akkor tették fel a kérdést a fiúk: vajon létezik-e olyan biztosító, amely a befolyt összeget jótékony célra fordítaná? És innentől kezdve valóban mesébe illő, ami történt: jelentkezett egy alkuszcég, amellyel közös gyűjtésbe kezdett a rádió. A Class FM honlapján bárki megválthatta vagy átköttethette kötelezőjét, a biztosító pedig ezekből az átkötésekből származó összeg felét a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinikájának ajánlotta fel. Ehhez adódtak hozzá további nagyobb cégek felajánlásai. A Morning Show műsorvezetői remélték, hogy összegyűlik annyi pénz, amelyből meg tudják venni a kórház számára szükséges életmentő műszereket.

„Annál szomorúbb nincs, mint amikor egy csecsemő betegszik meg. A felnőttek jobban viselik a fájdalmat, igyekeznek feldolgozni a betegséget, de egy kisgyerek ezt nehezebben éli meg. Szülőként óhatatlanul is eszedbe jut, hogy milyen rossz szenvedni látni a gyermeked, ha például egy védőoltást kap. Ezért is jó, hogy egy olyan készülék megvásárlásához tudtunk hozzájárulni, amely mindenféle tűszúrás és fájdalom nélkül méri a vér oxigén szintjét.” – árulta el Rákóczi Feri. „A vártnál több pénz érkezett, hihetetlenül sikeres akciót zártunk, de üzenem a multiknak, hogy lesz még alkalom, amikor adakozhatnak!” – tette hozzá a rádiós.

A Tündérfátyol Alapítvány a befolyt összegből már vásárolt is egy 8 millió Ft értékű készüléket, amellyel a kisbabák véroxigén szintjét tudják mérni a test bármely részén, ezáltal megkönnyítve az orvosok munkáját, akik az adatokból jobban fel tudják mérni a kis betegek állapotát. Az Alapítvány a fennmaradó összegből egy 4 millió forintos különleges hűtőberendezést szeretne vásárolni, amely nélkülözhetetlen az oxigénhiányos csecsemők kezelésében.

„Az agy oxigén ellátását folyamatosan mérni képes spketroszkópiás műszer és a Magyarországon elsőként alkalmazásra kerülő terápiás hűtőberendezés az újszülöttek oxigénhiányos agykárosodása ellen folytatott küzdelem fegyvertárát gyarapítják majd. Nagyon hálásak vagyunk a betegek nevében is mindazoknak, akik áldozatot hoztak, hogy beszerezhessük a gyógyulás esélyét növelő berendezéseket.” - fejezte ki háláját Dr. Szabó Miklós a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinika Újszülött Intenzív Osztályának vezetője.

Forrás: Napi ász online.hu

Oldalak