CLB

Kánikulában megnő a betörések kockázata

A biztosítók tapasztalatai alapján a nyári nyaralási szezonban, s különösen a kánikulai hétvégéken megugrik a lakásbetörések száma. Holott a legtöbb betörés néhány elővigyázatossági szabály betartásával, illetve megfelelő biztonsági eszközökkel elkerülhető lenne – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítók tapasztalatai szerint a nyaralási időszakban, s különösen a kánikulai hétvégéken növekszik a betöréses lopások, illetve a besurranásos esetek száma. A magukra hagyott ingatlanok még egy rövidebb utazás idején is gyakran könnyű célpontot jelenthetnek a betörők számára. Az illetéktelen behatolók leggyakrabban ékszereket, készpénzt, illetve kisebb méretű műszaki cikkeket visznek magukkal, laptopot, fényképezőgépet, mobiltelefont. Az adatok szerint mintegy 40-50 ezer betöréses lopás történik évente Magyarországon.

15 másodperc bejutni

Egy bezárt, de gyengébb minőségű zárszerkezettel ellátott ajtót nagyjából 15 másodperc alatt ki tud nyitni egy „gyakorlott” betörő. Emellett számos egyéb módon jutnak be az illetéktelen behatolók az ingatlanokba: az ablakok, erkélyajtók befeszítésével, hengerzár-töréssel, a zár felfúrásával vagy extrém esetekben a fal-, vagy tető kibontásával – mondja Deliága Judit, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke.

Az Országos Kriminológiai Intézet (OKI) egy korábbi kutatása során mélyinterjúkat készített 139, betörés miatt börtönbüntetésre ítélt fogvatartottal, akiket „betörési szokásaik”-ról faggattak, illetve arról, hogy milyen szempontok alapján választották ki a kiszemelt ingatlant. A kutatásból kiderült, hogy a kiválasztás szempontjainál első helyeken szerepel, minél kisebb esély legyen arra, hogy felbukkanjon egy szemtanú, továbbá elrettentő a riasztó, rács, valamint a megfigyelési eszközök megléte.

Néhány egyszerű szabály betartásával és megfelelő biztonsági eszközök alkalmazásával elérhetjük, hogy ingatlanunk ne váljon a betörők célpontjává – világít rá a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke. Néhány általános megelőzési intézkedést azonban mindenképpen érdemes megtenni otthonunk védelme érdekében:

• Indulás előtt győződjünk meg arról, hogy az ajtók és ablakok zárva vannak.
• Fontos, hogy külső szemlélő számára ne tűnjön fel, hogy nem tartózkodunk otthon. Kérjünk meg egy hozzátartozót, barátot, szomszédot, hogy lehetőség szerint rendszeresen ellenőrizze az ingatlant, szellőztessen, kapcsolja fel a villanyt, ürítse ki a postaládát. Jó szolgálatot tehet egy időzített kapcsoló, amely előre beprogramozott időszakokban felkapcsolja a villanyt, bekapcsolja a televíziót azt a látszatot keltve, hogy a lakók otthon tartózkodnak.
• Ha kertes házban lakunk, ügyeljünk arra, hogy a bejárat az utca felől jól belátható legyen. A sövényt, magasra nőtt növényeket ajánlatos lenyírni, az illetétktelen behatoló számára így sokkal kockázatosabb egy járókelő felbukkanása.
• Ne hagyjunk kint a kertben kerti eszközöket, amelyek akár segítséget is nyújthatnak a betöréshez. A kerti létra remek segítség lehet az emeleti szintek megközelítéséhez.
• Ne tudja idegen, és ne legyen látható a közösségi portálokon sem, hogy a lakás üresen áll.

Egyre elterjedtebb szokás, hogy a közösségi oldalakon közzétesszük, hogy éppen hol tartózkodunk, hol nyaralunk. Még ha a poszton nem is szerepel, hogy hol található a lakásunk, egy korább bejegyzéssel együtt gyakran könnyen azonosíthatóvá válik a helyszín.

A MABISZ Lakásbiztosítási, valamint a Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Bizottsága 2016-ban terjedelmes, a szövetség honlapján is elérhető „Betörésvédelmi tájékoztatót” állított össze, amelyben számos hasznos fogalom-magyarázat, illetve megszívlelendő tanács is szerepel.

A régebben kötött lakásbiztosítások nem minden esetben szerepeltették az alapbiztosításban a betöréses lopás kockázatát. Az újabb fejlesztésű termékekben jellemzően már ez a kockázat is szerepel az alapbiztosításban. Ezért, ha betörés ellen is biztosítani szeretnénk otthonunkat, érdemes átnézni a régebben kötött szerződés feltételeit. Jóllehet a biztosítók alapesetben csak néhány mechanikai védelmi kritériumokat írnak elő a lakásbiztosítás megkötésekor, korántsem mindegy, hogy milyen zárszerkezetekkel, nyílászárókkal vagy bejárati ajtóval felszerelt az ingatlan. A magasabb szintű mechanikai és elektronikai védelmi berendezésekhez magasabb kártérítési limitek tartoznak.

Forrás: www.piacesprofit.hu

Sokba kerültek a júliusi viharok: több ezer magyar járt pórul

Az elmúlt hetekben országszerte csaptak le a viharok, sok helyen komoly károkat okozva. Több ezer magyar járt pórul.

A nyár sajnos nemcsak a kikapcsolódásról szól, sokaknak okoz komoly fejfájást az ilyenkor jellemző kiszámíthatatlan időjárás. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint leginkább május elejétől augusztus végéig fordulnak elő a hirtelen lecsapó, viszonylag rövid ideig tartó, nagy mennyiségű csapadékkal és erős széllökésekkel járó viharok. Ezt bizonyítja, hogy a biztosítókhoz 2010-2016 között az évnek ebben az időszakában összesen közel egymillió kárbejelentés érkezett, amelyekre több mint 73 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.

Ezek a területek jártak a legrosszabbul

Ahogy arra a MABISZ is rámutatott, a nyári viharok átlagosan mintegy 115 ezer forint összegű kárt okoznak a biztosított ingatlanokban és egyéb javakban. Sajnos ez az elmúlt hetekben sem volt másképp: csak ebben az időszakban több mint 7000 viharhoz kapcsolódó esetet jelentettek a Generali Biztosítónál, mintegy 1 milliárd forint a károk becsült értéke.

Ebből több mint 3000 eset volt kifejezetten viharhoz köthető, közel 500 millió forint értékben, közel 2000 alkalommal pedig villám okozott kárt (több mint 200 millió forint), illetve a jégverés (több mint 1000 eset, közel 400 millió forint értékű kár), a felhőszakadás (közel 400 eset, közel 50 millió forint) és a tetőbeázás (közel 500 eset, 15 millió forint). A július 10-12-i viharokban kiemelten sok ingatlan sérült meg - a fővárosban, Pest megyében, illetve Somogy megyében, de különösen a Balaton déli partja volt érintett.

Megelőzhető lenne a baj

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kora nyári, illetve nyári hónapokban 100 ezer körüli káreseményt jelentenek, 2014 nyarán azonban ennél több, 134 ezer, 2015 ugyanezen időszakában pedig több mint 122 ezer bejelentés történt. A jégverés 2016-ban az azt megelőző évhez képest közel kétszer annyi kárt okozott (3700 helyett 6500 eset), és a mezőgazdaságban is a jégverés vonta maga után a legtöbb bejelentést: 2000-ből csaknem 1300 eset kötődik ehhez, a kifizetett károk összege pedig eléri a 1,3 milliárd forintot.

Az előrejelzések és a statisztikák szerint azonban még nem nyugodhatunk meg, a következő hetekben is komoly meglepetéseket okozhat az időjárás. Sok esetben viszont elkerülhető, vagy kisebb mértékű lenne a baj, ha nagyobb figyelmet fordítanánk a kármegelőzésre. Az első és legfontosabb, hogy rendszeresen tájékozódjunk az aktuális időjárásról. A hagyományos időjárás-előrejelzés mellett már személyre szabott eszközöket is használhatunk, például a Generali kifejezetten erre a célra kifejlesztett alkalmazását, ami fél órával a lakást esetlegesen érintő vihar előtt értesíti a felhasználót.

Ha nagy mennyiségű csapadék várható erős széllel, zárjuk be az ablakokat, vigyük védett helyre a vagyontárgyainkat, autóval pedig ne parkoljunk fa alá!

Emellett érdemes áramtalanítanunk elektromos eszözeinket: a villámvédelemmel ellátott elosztók is megoldást jelenthetnek, de tartsuk szem előtt, hogy egy közeli villámlás még így is kárt tehet az eszközeinkben a telefon-, internet- vagy tévékábel-csatlakozáson keresztül.

Forrás: www.penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, hasonlítsa össze Ön is ajánlatainkat lakásbiztosítási kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

A legtöbben nem is tudják, mi mindenre jó a lakásbiztosítás

Csuklótörés a hétvégi telken, táskából kiesett irattárca a bankkártyával, Morzsi kutyussal állatorvoshoz kell szaladni, reggel csak hűlt helye a garázsban tárolt kerékpároknak, a szállodai szobából eltűnt digitális kamera, zárba tört kulcs. Helyzetek, amikor nem mindig a lakásbiztosítás jut először eszébe az embereknek, pedig egy jó konstrukcióval ilyen esetekben is segítséget nyújt a biztosító.

Noha a lakosság kétharmadának van lakásbiztosítással kapcsolatos tapasztalata, ezen emberek mintegy ötöde ismeri csak pontosan, hogy egy átlagos szerződés milyen esetekben fizet kártérítést − derült ki abból a kutatásból, melyet a Groupama Biztosító készített az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.-vel. A lakásbiztosítással (valaha) rendelkezők nagyjából négytizede hallott már arról, hogy például nem otthon történt baleset, zárt helyről történő kerékpárlopás, iratok elvesztése vagy utazáskor történt lopás esetén is van mód kártérítésre érvényes lakásbiztosítással. Azt azonban például már csak a válaszadók harmada tudja, hogy a házi kedvenc betegsége esetén is adhat anyagi segítséget a lakásbiztosítás.

A káresemények márpedig gyakoriak: a lakásbiztosítással valaha rendelkezők kétharmadával már előfordult valamelyik eset a fentiek közül, sőt, 28 százalékukkal az elmúlt három évben történt ilyen balszerencse. Minden negyedik ember vesztette már el személyes okmányát, sőt, biciklit is loptak már minden ötödik családtól. Mégis mindkét esetben csak hatoduk élt lakásbiztosítás alapján kártérítési lehetőségével. A kisállatokkal is hasonló a helyzet: a megbetegedett házi kedvenc kapcsán csak minden harmadik válaszadó igényelt kártérítést.

Ami a korösszetételt illeti, összességében a negyvenesek körében a legmagasabb a szolgáltatások ismertsége. "Ebben a korosztályban igen magas már az ingatlanbirtoklás, és így a lakásbiztosítás aránya. Ők azok, akik a legalaposabban tájékozódtak a feltételekről, pedig nem szenvednek el több káresetet, sőt ez a kutatás alapján inkább a fiatalokra jellemző. A 30 év alatti korosztályra jellemző inkább, hogy nem tudtak kihez fordulni egy-egy lakásban történt káresemény kapcsán, vagy házi kedvencüket kell orvoshoz vinniük, esetleg otthonuktól távol szenvednek el balesetet, vagy utazás során vagyontárgyakat lopnak el tőlük. Sajnos pont ők azok is, akik kevésbé tájékozottak és nem tudják, hogy ezekben az esetekben is számíthatnak segítségre, ha megfelelő lakásbiztosítást kötnek" - ismertette a kutatás eredményeit Kádár Péter, a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója.

A kutatásból az is jól látszik, hogy összességében mennyire használják ki a lakásbiztosítás nyújtotta lehetőségeket olyan esetekben, melyek kevésbé számítanak megszokottnak, ismertnek. A válaszok alapján a leggyakrabban akkor igényelnek kártérítést lakásbiztosításuk terhére az emberek, amikor utazás közben tulajdonítanak el tőlük értéktárgyat (35% élt már a lehetőséggel), vagy az otthonukon kívül történt baleset (31%), illetve akkor is sokan fordulnak biztosítójukhoz, ha a lakásban történt olyan baleset, amikor nincs kihez fordulni segítségért (49%), csak a biztosítójukhoz. "Mindenesetre érdemes alaposan átnézni, mi mindenre nyújt fedezetet a lakásbiztosítás" - javasolja Kádár Péter, aki hozzáteszi: "beszédes adat, hogy jelenleg vagy korábban valamikor lakásbiztosítással rendelkezők közül csak minden hatodik ember nyújtott be kárigényt ezekben az extrémnek nem mondható, de talán kevésbé ismert lakásbiztosítási esetekben."

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Kárbejelentés és biztosítás lépésről, lépésre

Újra és újra kiderül, hogy sokan nem tudják, mit tartalmaz a biztosításuk, vagy hogy mit kell tenni akkor, amikor már bekövetkezett a kár, ezért a Mabisz szóvívője a viharkárok mellett ismertette a kár bejelentésének menetét is.

Több ezer bejelentést kaptak a biztosítók a múlt heti Ítéletidő miatt, a két napon át tartó szélsőséges időjárás által okozott kár az első becslések szerint akár elérheti a félmilliárd forintot is. A Mabisz gyors felmérése szerint lakásonként átlagban 125 ezer forintos kár keletkezett, de voltak több száz ezres káresetek is, főleg abban az esetben, amikor egész tetőtereket vitt el a magával a viharos szél.

Gilyen Ágnes, a Mabisz szóvivője a közmédia stúdiójában elmondta: a péntek késő reggeli adatok szerint 6 ezer kárbejelentés érkezett az egy hete történt orkánerejű szél és a hatalmas mennyiségű csapadék következményeként, ezek összesített összege 500 millió forint.

Azt kiemelte, hogy egy ház esetében óriási összegű kár keletkezett, 15 millió forint értékben, aminek a felmérése éppen péntek délutánra fejeződött be. Ez is mutatja, tette hozzá Gilyen Ágnes, hogy nagy volt a szórás a károk tekintetében, hiszen kis összegű károk is keletkeztek.

Ha megtörtént baj…

A Mabisz szóvivője ismertette, mi a teendő a kár bekövetkeztekor. Szerinte az nagyon fontos, hogy ha kár keletkezik, akkor mindenképpen a további károk megelőzése az elsődleges feladat, így pl. tető sérülésénél a sérült cserepeket levenni, és a tetőteret fóliával lefedni.

Ezután jöhet a kár bejelentése, valamint a fotódokumentáció készítése, és az is fontos, hogy a sérült cserepeket el kell tenni addig, amíg a kárszakértő meg nem érkezik, azok ugyanis nagyban segítik őt a káreset rekonstruálásában – emelte ki Gilyén Ágnes. A kárfelmérő megérkezésekor a biztosító ad egy árajánlatot, vagy már ott helyben kifizeti a kárt – magyarázta el a Mabisz szóvivője a biztosítók által követett gyakorlatot.

Mindig elegendő kárfelmérő van

A legtöbb kárról Budapestről és Somogy megyéből számoltak be, de a Balaton déli partjáról is jelentős károkról számoltak be a biztosítók munkatársai – közölte a Mabisz szóvivője.

Mint elmondta, ha „minden flottul megy”, akkor a kár típusától függően akár egy napon belül, órák alatt kifizetik a kár összegét. Ha dokumentációt kell készíteni, és dönteni kell árajánlatról, akkor ez hosszabb folyamat is lehet – fogalmazott.

Gilyén Ágnes szerint a biztosítók ilyen nagyszámú kárbejelentés esetén a biztosítók átcsoportosítják a kárfelmérő szakembereiket a legtöbb kárral érintett területre.

Forrás: www.hazesotthon.hu