CLB

Életünk során sokszor váratlan események történnek velünk, a balesetek és betegségek mellett azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy nemcsak magunk pénzügyi védelméről gondoskodhatunk. Ahogy a mondás tartja: a biztosítás nem rólunk szól, hanem arról, hogy szeretteinkről gondoskodjuk. Ennek megfelelően mutatjuk be, hogy melyek azok a biztosítások, amikkel a pénzügyi biztonságunkat garantálhatjuk.

A biztosítások az életünk bizonytalan pillanataiban nyújthatnak egyfajta pénzügyi védelmet, és szinte minden élethelyzetre találhatunk megfelelő terméket magunknak. Ki ne emlékezne arra, hogy egyes filmsztárok testrészeikre kötöttek hatalmas összegű biztosítást, de az egyszerű átlagemberekként ugyan úgy megtalálhatjuk számításunkat. Életünk során ugyanis számos veszély fenyeget minket, amelyek ellen nem árt pénzügyileg is védekezni.

Balesetbiztosítás

Már óvodás korban lehetőség van a gyermekeknek balesetbiztosítást kötni. Mivel a kisgyerekekkel viszonylag gyakran történnek kisebb balesetek, ezért különösen a csonttörés, illetve a gyerekekre jellemző balesetek ellen véd. Ezek egyébként olcsó termékek, viszont cserébe a biztosítási összegek sem túl magasak.

Ennek ellenére megérheti ilyet kötni, hiszen, ha a gyerek balesete miatt el kell jönni a munkából az a jövedelem kiesésével is járhat. Ezt pótolhatja a gyerekek balesetbiztosítása.

Utasbiztosítás

A felnőtteknek egyes, rövidebb külföldi utakra a bankkártyájuk a megfelelő védelmet nyújthat, a gyerekeknek viszont már ilyenkor is érdemes utasbiztosítást kötni. Ők ugyanis (általában) nincsenek védve a bankkártyának köszönhetően, ráadásul egy kisebb baleset, betegség előfordulhat a nyaralás kellős közepén.

Naponta egy kávé áráért már biztosíthatjuk a gyerekeket, és persze saját magunknak sem árt gondoskodni az átfogó védelemről. Különösen a több napig tartó, távolabbi utazások során érdemes utasbiztosítást kötni, ilyenkor ugyanis egy baleset vagy betegség miatt akár többmillió forintos kórházi számlával is szembesülhetünk.

Autóbiztosítás

Ha autót veszünk, akkor a kötelező gépjármű felelősség biztosítást (kgfb) mindenképp meg kell kötnünk, hiszen ezt törvény írja elő. Ha viszont kölcsönből veszünk kocsit, akkor a finanszírozó általában előírja casco kötését is. Ezen akkor is érdemes elgondolkodni, ha nem hitelből veszünk kocsit, mivel havonta párezer forintért már Átfogó védelmet kaphat az autónk.

Lakásbiztosítás

A lakásbiztosítás az egyik legátfogóbb biztosítás, mivel számos kiegészítő biztosítással együtt az élet több területére kiterjedő védelmet nyújthat. Az ingatlanunk védelme fontos, hiszen ha ezt elveszítjük, akkor otthon nélkül maradunk, de nemcsak a lakást, hanem a benne található ingóságokat is érdemes biztosítani.

A kiegészítő biztosításokkal pedig alapszintű életbiztosításra, utasbiztosításra is szert tehetünk, de a házi állatunkat is védhetjük. Ha például kutyánk egészsége miatt műtétre szorul, akkor a kisállat biztosítás erre is fedezetet nyújthat.

Életbiztosítás

Az életbiztosításoknak két fő típusa van:

• A kockázati és
• A megtakarítással egybekötött termékek.

Minden családfenntartónak érdemes elgondolkodnia kockázati életbiztosítás kötésén, mivel ezek kiegészítő biztosításokkal együtt nemcsak halál, hanem betegség és baleset esetén is biztosíthatják a család anyagi feltételeit. A speciális típusa a hitelfedezeti biztosítás, amit minden, lakáshitelesnek célszerű megkötnie. Ez ugyanis a fentiek mellett még munkanélküliség idején is biztosíthatja a hitel fizetését.

A másik fő típus a megtakarításos életbiztosítás. Ezeket legalább tíz éves futamidőre érdemes elindítanunk, azonban nem ritka a húsz éves távlatban gondolkodás sem. Az életbiztosításoknál választhatunk fix hozamú és befektetési egységekhez kötött (unit linked) termékek közül. Az előbbinél már a futamidő elején tudjuk, hogy mennyit vehetünk majd fel, míg a másiknál a befektetésünkön múlik, hogy mekkora hozammal számolhatunk.

A megtakarításos életbiztosítások speciális típusa a nyugdíjbiztosítás, ami a a befizetéseink után 20 százalékos adójóváírást ad. Találhatunk fix hozamú és unit linked nyugdíjbiztosításokat egyaránt.

Forrás: Pénzcentrum

A legnagyobb összegű lakásbiztosítási kárkifizetéseket a vihar okozta károk pótlására, tűz és robbanás, valamint árvízkárokra teljesítette a Genertel. A biztosító elmúlt hat és fél éves statisztikáiból kiderült az is, hogy családi házak esetében a kárkifizetések összege 25 százalékkal haladja meg a lakásoknál kifizetett összegeket.

A Genertel 2009 júniusa -2015.december időszakban vizsgálta meg a lakás káradatokat.

Leggyakoribb kártípusok
A lakásbiztosításhoz kapcsolódó összes káresemény 80 százaléka három kártípushoz tartozik: elemi kárhoz (vihar/felhőszakadás, jégverés, földrengés, villám másodlagos hatása, árvíz, vízkár), csőtörés & vezetékes kárhoz, valamint üvegtöréshez.

Ha a káreseményeket tovább boncolgatjuk, akkor jól látszik, hogy Genertel által rögzített káresemények 3 kártípushoz köthetőek:

Lakásbiztosítások: a 3 leggyakoribb kártípus megoszlása
Az elemi károk közül leginkább vihar és felhőszakadást, illetve villámcsapás másodlagos hatásából fakadó káreseményt regisztrált a biztosító.
Káresemények előfordulása

A Genertel adatai szerint a vizsgált 78 hónapban regisztrált káresemény 57 százaléka a májustól szeptemberig tartó időszakban történt. A tavaszi és nyári hónapokban bejelentett káresemények 31 százaléka vihar és felhőszakadáshoz, 18 százaléka csőtörés & vezetékes vízkárhoz, 14 százalék villámcsapás másodlagos hatásához, 12 százalék pedig üvegtöréshez kapcsolódik.

Az elmúlt 6 éve adatai alapján 2015 júliusában érkezett a Genertelhez a legtöbb kárbejelentés. Ezek közül a három leggyakoribb káresemény viharhoz (közel 50%), villámcsapás másodlagos hatásához (11%), illetve üvegtöréshez (9%) köthető.

Budapest-vidék viszonylatban a fővárosban regisztrálták a biztosítónál a kárbejelentések 28 százalékát és a teljes kifizetésekből is hasonló arányban részesült Budapest (vidék:72%). Ebben az arányban azonban szerepet játszik Budapest , vidékhez képest nagyobb állománysűrűsége.

Kárkifizetések összege
A legnagyobb mértékű kifizetést a vihar okozta károk rendezésére fordította a biztosító; átlagosan 400.000 Ft-ot. Tűz és robbanásnál 320ezer, árvíznél 155ezer, betöréses kár esetén 130ezer Ft, villámcsapás okozta másodlagos kárnál 60ezer, míg felelősségi kárnál 45 ezer volt az átlagos kompenzáció mértéke.

Családi házak esetében a kárkifizetések összege 25 százalékkal haladta meg a lakások esetében kifizetett összegeket. Sőt; a milliós kárfizetések nagyobb része is a házakhoz kapcsolódik, éppen a leggyakoribb kártípusok kapcsán.

„Az egyes kártípusok esetében előforduló akár több százezres összegű kifizetések azt jelzik, hogy egy váratlan káresemény gyakran csak nagy nehézségek árán pótolható veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak – hívta fel a figyelmet Csikós Dániel, a Genertel vezérigazgatója.

Fontosak a kiegészítő szolgáltatások
A Genertel adatai szerint egyre nagyobb azoknak a kifizetéseknek az aránya, amelyek a lakásbiztosítási csomagban szereplő kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódnak.

Jogvédelem esetén az átlagos kifizetés nagysága 43 ezer forint volt, zárcserék után 12 ezer forint, a fagyasztott élelmiszerek leolvadásakor 10ezer, míg a bankkártya letiltásához kapcsolódó költségek térítésének átlaga 9 ezer forint volt a vizsgált időszakban.

Forrás: Biztosítási Szemle

Télen az éves átlag duplájára emelkedik a lakástüzek száma. Bár adná magát, hogy az adventi koszorúk és a gyenge minőségű karácsonyi izzók borítják lángba lakásunkat, valójában a tüzek nagyobbik része amiatt van, mert ilyenkor vagyunk a legtöbbet otthon. A fűtési rendszerek hibái, a szabadidős tevékenységeink és a hanyagságunk sokkal veszélyesebbek, mint az egy-két centis gyertyaláng. Érthetően elmagyarázzuk mit és hogyan ne csináljon, és mit ne felejtsen el, ha nem szeretné leégetni a házát az ünnepek alatt.

Évente körülbelül 6000 lakástűz van, vagyis naponta átlagosan tizenöt. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az év végére (decemberben és januárban) ezek száma a duplájára emelkedik. December 1. és 20. között közel 400 lakástűz volt, negyvennél is több ingatlan vált lakhatatlanná, ugyanennyi ember sérült meg – ismertette velünk a statisztikákat Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

Azt gondolhatnánk, hogy mindenről az adventi koszorúk és az ünnepi gyertyák tehetnek, pedig csak az esetek 10-15 százalékában beszélhetünk dekorációs tüzekről. Az advent valójában csak egybeesik a fűtési szezonnal, és a rossz idő miatt ilyenkor otthon maradunk. A figyelmetlenségünk és a hanyagságunk miatt pedig lángba borulhat az egész lakás. „A tapasztaltabb tűzvizsgálók szokták mondani, hogy azért ilyenkor vannak ezek a tüzek, mert ilyenkor a szabadidőt is otthon töltjük” – mondta Hajdu.

A konyhai tüzekről
A konyhában keletkező tüzekről jellemzően a saját figyelmetlenségünk tehet. A tűzhelyen vagy a sütőben felejtjük az ételt, ha pedig már megtörtént a baj, hirtelen cselekszünk. Ilyenkor öntünk vizet a lángoló olajra, ami a legrosszabb, amit csak tehetünk.
Ha főzött már életében tésztát, akkor biztosan tapasztalta, hogy az olaj a víz felszínén marad. Ennek oka, hogy az olaj sűrűsége kisebb, mint a vízé: nincs ez másként akkor sem, ha az olaj éppen egy serpenyőben lángol és mi leöntjük. A víz lesüllyed az edény aljára, de a hő hatására azonnal gőzzé alakul, megnő a felülete és szétdobja az olajat, ami így több oxigénnel érintkezik, ez nagyobb lángot okoz. Egy pillanat alatt méteres tűzoszlopot csinálhatunk a konyhánkban.

Leöntés helyett kapcsolja le a tűzhelyt, az edényt fedje le, vagy tegye ki az erkélyre, a kertbe. Ha ez nem megy, akkor minden éghető anyagtól távol tegye le a földre!
További veszélyforrás, ha a szagelszívóról vagy a konyhai felületekről nem takarítjuk le a főzésben keletkezett zsiradékot. Ez ugyanúgy lángra kaphat: a tűz gyorsan átterjedhet a konyhabútorra, a függönyre vagy a többi éghető anyagra, akár a szomszéd lakásra is.

Legalább a fűtésrendszert ne okosba oldjuk meg!
A leginkább fűtésrendszereink és a saját hanyagságunk törnek az életünkre: nem sokat foglalkozzunk karbantartással, de sokszor már a kivitelezéskor kódolva van egy lakástűz. A kémények és elvezetőrendszerek gyakori hibaforrások: az égéstérből távozó korom megragad, és az itt kialakult kátrányszerű anyagok lángra kapnak. A lakások szerkezete miatt kigyulladhatnak a födém és a tető részei.
„A kémények ellenőrzését ne mulasszuk el, a rendszeres kéménysepréssel és karbantartással gyakorlatilag minimálisra csökken az esélye, hogy ilyen típusú tüzek alakulnak ki” – mondta el Hajdu. A szakember szerint sokszor már eleve rosszul építik meg az elvezetést. Rossz a fűtésrendszer és a kémény csatlakozása vagy a kéménybe beleépítik a tető gerendáit. A fűtés során elégetett hulladék miatt fokozódik a koromlerakódás és kátrányosodás. Ettől akár el is dugulhatnak a csövek és ilyenkor a lángok az égéstérből a szobába csaphatnak ki.
„Találkoztunk olyan esettel, hogy a kéményt vízszintesen vezették ki az épület oldalára. Egy madár fészkelt a csőbe, és ez okozta a bajt” – mesélte el Hajdu.

A nem megfelelően karbantartott rendszerekben tökéletlen égés történik: kevés oxigén jut az égéstérbe, emiatt több szénmonoxid keletkezik. Ez a színtelen, szagtalan gáz mérgező. Ha nem szellőzik ki, eszméletvesztést és fulladást okoz. Biztonsági okokból mindenképpen szerezzen be egy szénmonoxid-érzékelőt is!
Ha a kéménye nem szellőzik, ez is visszakerül a lakásába. A biztonsághoz nem elég arra figyelni, hogy a keményünk szabad legyen, legalább ennyire fontos, hogy a helyiségeink között is legyen légmozgás. Érdemes az ajtók aljára szellőző rácsokat szerelnünk. Gyakran okoz problémát az, hogy a szobák közötti szigetelés nem engedi át a levegőt, a fűtőrendszerünk pedig az összes oxigént felhasználja a szobában. Emellett a fűtési szezonban rendszeresen szellőztetni kell.
Ha ez sem győzi meg, akkor gondoljon arra, hogy a nem megfelelően működő fűtésrendszer többe is kerül! A tökéletlen égés gazdaságtalan: több tüzelőanyagra van szükség ahhoz, hogy meleg legyen, ráadásul nagyobb a meghibásodás lehetősége, ami miatt hosszútávon a szerelésre is többet költünk.

Az adventi gyertya sem veszélytelen
A dekorációs tűzesetek szinte kivétel nélkül megelőzhetők. Ahogy a villanyt is eloltjuk, ha hosszabb időre kimegyünk a szobából, úgy az égő gyertyákat se hagyjuk felügyelet nélkül! A leégő gyertya meggyújthatja a koszorún lévő fenyőágakat, de akár az alatta lévő terítőt és deszkát is. Ha észrevesszük, hogy tűz keletkezett, az oltáskor mindenképpen ellenőrizzük, hogy az elektromos eszközöket áramtalanítottuk-e!

A lakásba vitt vágott növények – például a karácsonyfa – gyorsan kiszáradnak, ezért könnyebben lángra kapnak. Emiatt ne gyújtsunk gyertyát vagy csillagszórót közvetlenül a fa közelében! Az ismeretlen eredetű, olcsó izzósorok is bajt okozhatnak: a zárlat okozta tüzek gyorsan felgyújthatják az egész fát. A legtöbb karácsonyfa-tűz januárban van: lustaságból a szobában felejtett, teljesen kiszáradt fenyő már egy szikrától felgyulladhat.
Arra is érdemes figyelni, hogy a gyertyák 30-40 centiméteres környezetébe egyáltalán ne tegyünk éghető anyagokat. A gyertyaláng pici, nehéz elképzelni róla, hogy az egész szobát percek alatt lángba boríthatja. Belibbenhet a függöny, mi magunk vagy a házi állataink is feldönthetünk egy mécsest, ami nagyobb tüzet okozhat.

(index.hu)

CLB TIPP lakásbiztosítás kalkulátor >>
Hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait és válasszon megfelelő védelmet nyújtó lakásbiztosítást vagyontárgyainak védelme érdekében!

Megdőlni látszik a sztereotípia, amely szerint a pénzügyi döntéseket a férfiak hozzák; a Genertel felméréséből az derült ki, hogy a megkérdezett nők közel 80 százaléka felelős a biztosításokért, azaz ők döntenek arról, hogy milyen biztosítást kössön a család. A biztosításokról való döntéshozatal leginkább a 40 év felettiekre jellemző, lakóhely szerint pedig inkább a vidéki nőkre.

A Genertel Biztosító Zrt. 500 nőt kérdezett meg a legutóbbi felmérése alkalmával. Arra voltunk kíváncsiak, vajon ki hozza meg a döntést a családban biztosítási kérdéseket illetően. A felmérés meglepő eredményeket hozott: a megkérdezett nők 77 százaléka válaszolta azt, hogy ő dönt, és csak 23%-uk mondta azt, hogy nem folyik bele az ilyen jellegű pénzügyi kérdésekbe, inkább ráhagyja a férfira.

Megvizsgálták azt is; milyen mértékű a női nem aktivitása az egyes biztosítási típusokon belül és az derült ki, hogy elég jelentős különbségek vannak: lakásbiztosítás esetén szinte mindig a nő dönt, ezzel szemben a másik véglet a nyugdíjbiztosítás, ahol viszont csak a nők kevesebb, mint 25 százaléka mondja ki a végső szót.

Ha korosztály szerint nézzük meg azokat a nőket, akik biztosításról döntenek, akkor jól látszik a felmérésből, hogy döntően –85%--, 40 feletti nőkről van szó; azon belül is nagyobb számban az 50. életkorukat betöltöttekről: a döntést hozók 21 %-a 40-és 50, míg 64%-a 50 év feletti. A fiatalok -30-40 év közötti korosztály – alig 15%-a válaszolta azt, hogy ő az „illetékes”, ha biztosításról van szó.

Talán a legmeglepőbb hozadéka a felmérésnek az, hogy a várthoz képest nem a fővárosi nők a „határozottabbak”, sokkal inkább a Budapesten kívüliek. Lakóhely szerinti bontásban ugyanis az derült ki a Genertel felméréséből, hogy a biztosításokról döntést hozó nők alig 36 százaléka budapesti, a többi, 64%, vidéken él.

A Genertel három, a Társaság által is nyújtott biztosításnál arra is rákérdezett, hogyan hozzák meg a nők a döntéseiket, milyen tényezőket vesznek figyelembe.

Lakásbiztosítás esetén a nők 70 százaléka az árat, illetve a kedvezményeket említette elsődleges szempontnak, amikor biztosítót választ, csak kis részüknek fontos, ha megbízható ismerősöknek már voltak jó tapasztalatai egy adott biztosítóval, míg a hirdetések alig játszanak szerepet a választásnál.

Cascónál is hasonló a helyzet, itt a válaszadó nők döntő többségénél; - közel 90 százalék - fontos szerepet játszik az ár a döntés meghozatalnál: ezen belül 30% mondta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy-egy casco biztosítás mellett, azaz a legolcsóbbat választja, 59%- pedig ott köti meg biztosítását, ahol már meglévő egyéb biztosításai révén kedvezményt kap az árból. A nők csupán 12 százaléka vesz figyelembe egyéb szempontot, mint például a a biztosító ismertségét, a „brandet”, amikor döntést hoz.

Utasbiztosításnál sem volt túl sok meglepetés; a női válaszadók közel 35%-a leginkább az árak összehasonlítása alapján dönt. Ugyanakkor, nem feltétlenül a legolcsóbb csomagot választják az ár alapján döntők, 40% ugyanis a közép árkategória mellett teszi le voksát; ezt a csomagot „biztonságosabbnak” tartják az alsó-kategóriához képest. 27% a kiegészítők alapján dönt, és csak kevesen – 25%- vesznek figyelembe olyan szempontokat, mint a biztosító ismertsége vagy mások ajánlásait (14%).

Forrás: OrientPress Hírügynökség (OPH)