Sokan biztosítás nélkül száguldoznak a robogókkal

Évről évre egyre többen ülnek kismotorra, hogy ezzel is spóroljanak a kiadásokon. A szakemberek szerint már több mint félmillió robogó közlekedik az országban, ugyanakkor a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének becslése szerint mindössze minden ötödik tulajdonos fizeti rendszeresen a kötelező felelősségbiztosítás díját.

A felelőtlen robogósok az évi néhány ezer forint spórolásával sokat veszíthetnek, ugyanis a rendőri igazoltatás során büntetés jár a mulasztásért, ugyanakkor károkozás esetén saját zsebből kell kifizetniük a javítás költségeit. A szakemberek tapasztalatai szerint sok esetben a tulajdonosok sem tudják, hogy a segédmotoros kerékpárokra – a robogók nagy része ebbe a kategóriába tartozik – kötelező kgfb-t kötni, más esetekben viszont spórolásból nem fizetnek, ugyanis a biztosítási kötvényt a hatóságok csak közúti ellenőrzés keretében tudják elkérni.

A biztosítók a rendszám nélküli robogókra az alvázszám alapján kötik meg a kötelezőt, ennek díja általában évi háromezer forint körül alakul. Ugyanakkor a statisztikák szerint a kisebb teljesítményű motorok által okozott károk átlagos összege eléri a 350 ezer forintot, de személyi sérülés esetén nem ritka a milliós összeg sem. Komoly könnyebbség ugyanakkor a károsultaknak, hogy amennyiben biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a Magyar Biztosítók Szövetsége Kártalanítási Számlája fizet, majd utólag behajtja a károkozón.

Gyakori eset ugyanakkor, hogy a vétkes robogós elhagyja a helyszínt, és ilyenkor szinte lehetetlen az elkövető beazonosítása. A szakemberek szerint javítana a biztosításkötési arányon egy olyan rendelkezés, amely kötelezően rendszámmal látná el a robogókat is. A forgalomba helyezés és kivonás lehetőségével sikerülne kiszűrni azokat a robogókat is, amelyek tulajdonságaik alapján már nem is a segédmotoros kerékpár kategóriába tartoznak.

Forrás: www.bama.hu

CLB TIPP: Robogóval rendelkezik? Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók KGFB ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Motor biztosítás
  • Kötelező biztosítás
A megelőzésben is segíthet az innováció
2017 szeptember 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Általános

A megelőzésben is segíthet az innováció

Az egyre kiélezettebb piaci versenyben az insurtech megoldások jelenthetik azt az időszakos versenyelőnyt, amivel relatíve nagy mértékben megnövelhetik részesedésüket a biztosítók. Ugyanakkor nem kizárólag a háttérfolyamatok optimalizálása az egyetlen lehetőség, a járulékos, elsősorban a tényleges káresemény megelőzésében szerepet játszó szolgáltatásokban is óriási potenciál rejlik.

A biztosítók egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a legújabb insurtech megoldásokra annak érdekében, hogy kifizetéseiket egyre lejjebb faragják. Ennek egyre fontosabbá váló terepe a preventív jellegű szolgáltatásoké, melyek igen széles skálán mozoghatnak: a hosszú ideje úton lévő kamionsofőröket egy kávéra meghívó alkalmazástól egészen a teherhajókat közelben lévő kalózokra figyelmeztető rendszerig. Ennek fontosságát a jelek szerint egyre inkább felismerik a biztosítótársaságok Európában is, az idei évben első felében ugyanis közel 400 millió dollárt befektetés érkezett az insurtech szcénába, szemben a tavalyi év 50 millió dollárjával, ami igen komoly ugrás.

A cél egyértelműen az, hogy a biztosító-biztosított kommunikációt elmozdítsák a jellemzően pejoratív felhangokkal bíró interakcióktól elmozdítsák a pozitívabbak felé, azaz hogy ne csak a vásárláskor és a káresemény bekövetkeztekor kerüljenek kapcsolatba az ügyfelek biztosítójukkal, hanem eleve olyan események kapcsán, amik a tényleges megelőzést szolgálhatják.

Az ötlet nyilvánvalóan nem új, azonban a legújabb technológiák révén egyre több és jobb ilyen szolgáltatást lehet nyújtani, olyanokat, amik korábban elképzelhetetlenek voltak. Blokklánc, big data, új generációs analitika, mesterséges intelligencia, drónok, új biometrikus azonosító rendszerek - csak a legtöbbet hangoztatott technológiák, amik segítségével teljesen átformálható a "biztosítás-élmény", a jelenlegi kompenzáció centrikusság helyett a kockázatok mitigálását helyezve a középpontba.

Az insurtech befektetések zöme Nagy Britanniába koncentrálódott, az Accenture adatai szerint az egy évvel korábbi 9 millióról 279 millió dollárra nőtt ezek értéke. A brit biztosítók fókusza elsősorban a közösségi médiacsatornák analitikán van, de ez máris igen komoly adatbiztonsági aggályokat vetett fel, az Admiral gépjárműbiztosító például a Facebook nyomására fel kellett adja terveit, mely értelmében a közösségi csatornáról vett adatokat használta volna fel biztosítási díjai megállapításához. A német fogyasztóvédelmi szervezetek szövetsége (VZBV) is úgy látja, hogy a hasonló tevékenységből származó kockázatok messze meghaladják a várható pozitívumokat, a biztosítók a kockázatközösségek kialakítása helyett követendő és elutasítandó szociális normák kialakítójává válhatnának. A 2018-ban életbelépő új uniós adatvédelmi szabályozás is igen körülményessé, ha épp nem lehetetlenné teszi az ilyen jellegű próbálkozásokat, különösen attól tartanak az illetékes szervek, hogy rövidtávon rengeteg embernek válna megfizethetetlenné a biztosítás, legalábbis azoknak, akik túlságosan nagy kockázatot jelentenek, azaz jellemzően a leginkább rászorulóknak.

Arról lehetne vitatkozni, hogy egy ilyen egyéni szinten igazságosabb, de szociális értelemben egyértelműen igazságtalanabb rendszer jobb lenne vagy sem, mindenesetre az érintett biztosítók ahol csak lehet leszögezik, hogy a cél a megelőzés, nem pedig a nem kívánatos ügyfelek kiszűrése. Az Aviva CDO-ja, Andrew Brem például úgy nyilatkozott, az új technológiák végre valóban lehetővé teszik, hogy a biztosító segítsen az ügyfélnek okosabb döntéseket hozni, azaz a kockázatosabbakból kevésbé kockázatosakat tud faragni. Az Aviva még idén megkezdi együttműködését az egészségügyi applikációjáról ismert Tictrac-kel: vállalati egészségbiztosítási termékükbe építik be az alkalmazást, ami követni fogja az alkalmazottak testmozgását, alvási mintáit, súlyát, egyéb élettani jellemzőit, és ez alapján látja el őket hasznos tanácsokkal és elérendő, honorált célokkal annak érdekében, hogy a potenciálisan nagy költségekkel járó egészségügyi kockázatokat csökkentsék. Sem a biztosító, sem a munkáltató nem látja az egyéni felhasználók adatait, csak aggregált, anonimizált adatokkal találkoznak, azaz semmiféle retorzióra nincs lehetőségük.

De akadnak már bevált példák is a tervek mellett, a telematika például lassan már hétköznapinak mondható a járműbiztosításban. A biztonságosabb vezetési stílusra nevelő és azt jutalmazó konstrukciók hatása már érezhető, a Discovery Insure adatai alapján több, mint 11 százalékkal csökkentek a biztosítóhoz beérkező kárigények, mióta ilyen konstrukciókat is kínálnak. Itt azonban még nincs vége, a fókusz jelenleg éppen azon van, hogy hogyan lehetne a telematika segítségével valós időben megakadályozni a baleseteket. Az egyik ilyen ötlet például egy olyan applikáció, ami ha a sofőr hangja alapján túlságosan fáradtnak érzi őt, akkor a biztosító kontójára meghívja egy kávéra a legközelebbi pihenőhelyen. Egy másik példa az EY, a Guardtime, a Microsoft és a Maersk közös kezdeményezése, ami egy blokkláncra alapuló tengeri hajózási biztosítási platform. A rendszer valós időben figyelmeztetné a hajókat az éppen történő incidensekről, kalóztámadásokról, a veszélyek valós időben követhetők és a remények szerint elkerülhetők.

Ötletben tehát nincs hiány, persze kérdés melyik és pontosan hogyan valósul meg. Mindenesetre az már biztos, hogy új korszakába érkezett az insurtech. Ahogy Murray Raisbeck, a KPMG fintech üzletágának vezetője nyilatkozta, míg a biztosítók korábbi fintech kísérletei elsősorban inkább a PR-t szolgálták, addig mára a piac állandó jellegzetességévé léptek elő az innovációk.

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

Örülhetnek az autósok: nagy könnyítés jön a kötelező biztosításnál
2017 szeptember 18.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Örülhetnek az autósok: nagy könnyítés jön a kötelező biztosításnál

Az utóbbi évekénél is "fékezettebb habzású" év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányra számítanak idén az alkuszok, hiszen a január 1-jei évforduló most már csak az autósok mintegy negyedét érinti. Az autósok, a közvetítők és a biztosítók életét is megkönnyítő újdonság léphet ugyanakkor életbe hamarosan: az írásbeliségnek megfelelő formán túl már tisztán elektronikusan is lehet majd kgfb-szerződést kötni vagy éppen felmondani, amire a többi biztosítástípus esetében már eddig is volt lehetőség.

Változás a kgfb-ben

Kérésünkre Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) Gépjárműszekciójának elnöke ismertette a kormány által összeállított, és vélhetően ősszel a parlament elé kerülő salátatörvény vonatkozó részének lényegét. Eszerint úgy változhat a kgfb-ről szóló 2009. évi LXII. törvény, hogy január 1-jétől a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást ezentúl teljesen elektronikus formában is lehet majd kötni, illetve felmondani. Ez azt jelenti praktikusan, hogy a megfelelő feltételek esetén az ügyfél már minden, a szerződéskötéssel kapcsolatos teendőjét kényelmesen, elektronikus formában is megteheti majd. A módosítás bevezetésére azért van szükség, mert a jelenleg hatályos törvény alapján a kgfb esetében ez eddig írásbeli formához volt kötve.

Az új változás a biztosítóval, a gépjármű-kereskedővel vagy a biztosításközvetítőkkel kötött biztosításokra is vonatkozik, így az értékesítés nagy részét hozó alkusztársadalom munkáját is komolyan érinti.

Papp Lajos hozzátette: az évfordulós szerződést a biztosító továbbra is csak és kizárólag az írásbeliségnek megfelelő formában mondhatja fel (pl. károkozás miatt) a kgfb-t a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal, a szerződő üzembentartó ugyanakkor a felek megállapodása alapján (!) ugyanúgy a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal, de már elektronikusan is felmondhatja a szerződést, indokolás nélkül is.

A biztosítók és az alkuszok már eddig is jól bejáratott, korszerű felületeken, online csatornákon tették lehetővé a szerződések megkötését és felmondását, a nagy különbség az eddigiekhez képest az lesz, hogy ezt nem kell írásos szerződéskötésnek vagy felmondásnak követnie . Az elektronikus út természetesen nem jelent teljes szabadságot (pl. hogy egy árva sms-sel felmondhatnánk a szerződésünket): a felek megállapodásába foglalt, vagyis a biztosítási szerződésben meghatározott csatornákat lehet használni.

Az alkuszok számára örömteli ez a változás, a kor követelményeinek megfelel, a gyakorlat pedig már igazolta (pl. a szintén tömegesen kötött utasbiztosításoknál is), hogy szükség van rá, és visszaélésmentesen működőképes lehet ez a megoldás - mondta Papp Lajos, kiemelve: eddig kizárólag a kgfb esetében nem volt mód arra, hogy tisztán elektronikus módon kezeljék a kötéseket és felmondásokat.

Forrás: www.portfolio.hu

Vadveszély az utakon: mit tehet az autós?
2017 szeptember 15.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Vadveszély az utakon: mit tehet az autós?

Megnő a vadelütések száma az őszi időszakban, ezért érdemes körültekintően vezetni azokon a szakaszokon, ahol vad jelenlétére KRESZ-táblák hívják fel a figyelmet. Az autók nagy részére ugyanis nem kötöttek Casco-biztosítást, a kocsiban jelentkező kárt pedig csak hosszú jogi procedúra után térítik meg. A tudnivalókat a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője, Gilyén Ágnes mondta el.

Ősszel történik a legtöbb vadelütés az utakon. Az ilyen balesetekért akkor fizet a biztosító, ha az autó tulajdonosának volt Casco biztosítása, vagy vadkárra kiegészítő biztosítást kötött, amely már több cégnél elérhető – mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője. Gilyén Ágnes ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Casco-biztosítással mindössze a kocsitulajdonosok 15-20 százaléka rendelkezik.

Egy 2015-ös törvénymódosítás egyértelművé tette, hogy a vadgazdálkodás veszélyes üzemnek minősül. Azokban az esetekben tehát, amikor sem a vadásztársaság, sem az autó vezetője nem okolható az ütközésért, akkor a balesetnek mindkét résztvevője viseli a saját kárát. Vagyis az autó tulajdonosa a gépjárműben esett kárt viseli, míg a vadgazdálkodással foglalkozó szervezetnek le kell írnia az elhullott vad értékét – fejtette ki.

Az erdős területeken, ahol gyakori a vadak megjelenése, a vadásztársaságok figyelmeztető táblát helyeznek ki, és a kocsi tulajdonosának a sebességet olyan mértékben kell csökkentenie, hogy az ütközést el tudja kerülni – jelezte.

Ha mégis ütközik az autós a vaddal, az közúti balesetnek minősül, vagyis be kell jelenteni

  • a rendőrségnek
  • és az illetékes vadásztársaságnak is.

Emellett fontos tudni, hogy az elhullott állat az állam tulajdonát képezi, így ha a sofőr elviszi az autóval, az lopásnak minősül.

Marosán Miklós, az Állatorvosi Tudományegyetem Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszék egyetemi docense az InfoRádiónak korábban arról beszélt, hogy egyre több bírósági ügy indul a vadelütések miatt. A károk akár milliós nagyságrendűek is lehetnek.

Forrás: www.inforadio.hu

Megugrottak idén a kárkifizetések
2017 szeptember 12.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Életbiztosítás, Flotta biztosítás, Általános

Megugrottak idén a kárkifizetések

Az életágat a nyugdíjbiztosítások húzzák idén is, a vagyonbiztosításokon belül pedig a kötelező díjbevétel nőtt nagymértékben. A kárkifizetések a nemélet-ágon 20 százalékkal emelkedtek.

Hiába nőttek a díjbevételek, a kárkifizetések is megugrottak, így csak minimális mértékben nőtt a biztosítók profitja az első fél évben. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a szektor 32,1 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el, ez még egy százalékkal sem haladja meg a tavalyit. Az életágon a biztosítástechnikai eredmény 13,5 százalékkal emelkedett, a nemélet-ágon viszont több mint 30 százalékkal csökkent (nagyrészt a növekvő kárkifizetések miatt).

Az életbiztosítási ágon a díjbevétel 3,2 százalékkal emelkedett 2016-hoz képest, az első hat hónapban 228 milliárd forint lett.

A vegyes életbiztosítások jól mentek, ezek díjbevétele több mint 14 százalékkal 48,5 milliárd forintra emelkedett. A húzótermék persze az idén is a nyugdíjbiztosítás volt, ami 42 százalékkal több – 27 milliárd forint – díjbevételt hozott, mint tavaly egyetlen fél év alatt. A fél év végén már csaknem 218 ezer embernek volt nyugdíjbiztosítása Magyarországon, közülük több mint 150 ezer valamely befektetési egységhez kötött konstrukcióban előtakarékoskodott. Az indexhez vagy befektetési egységhez kötött normál életbiztosításokból viszont ezúttal valamivel kevesebb – 10,6 milliárd forint – díjbevétel jött be, mint tavaly, főleg az egyszeri díjak visszaesése miatt.

A nemélet-ágon a díjbevételek 8,9 százalékkal nőttek 257,7 milliárd forintra. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb) 82,6 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek, 15 százalékkal többet, mint tavaly. Az árak emelkedése tehát a tavalyihoz képest mérséklődött, de az idén így is valószínűleg csúcsot dönt a szektor kgfb-díj-bevétele. Az újautó-eladások emelkednek, és ez a cascós szerződések mennyiségén is látszik, számuk tavaly június óta több mint 33 ezerrel 853 ezerre nőtt.

A casco díjbevétele ennek ellenére viszonylag lassan nő, idén az első fél évben 6,3 százalékkal emelkedett 38,9 milliárd forintra. Ebben az autóbiztosítás-típusban a jelek szerint nem tudják még érvényesíteni a biztosítók a növekvő kárráfordításokat. A kötelezős és a cascós károk volumene is megugrott ugyanis a tavalyihoz képest. Kgfb-re az első hat hónapban csaknem 45 milliárd forintnyi kártérítést fizettek ki a biztosítók, 36 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a cascós kárkifizetések 17 százalékkal 22,3 milliárd forintra emelkedtek.

Kismértékben nőtt a lakossági vagyonbiztosítások száma, a fél év végén 3,127 millió lakásnak volt biztosítása. A díjakat az árverseny miatt csak lassan tudják emelni a cégek, ezért az első fél évben az ebből származó díjbevétel csak 58,6 milliárd forint lett, 3,6 százalékkal több, mint tavaly. Pedig a károk e szegmensben is megszaporodtak, a kifizetések tavalyhoz képest 26 százalékkal nőttek, és megközelítették a 20 milliárd forintot, amiben szerepet játszhattak a tavaszi-nyári viharok is.

A biztosítók nemélet-ágon keletkezett összes kárráfordítása a múlt évihez képest 20 százalékkal emelkedett az első fél évben, 111,4 milliárd forintra. Ennek ellenére a cégek tőkehelyzete ágazati szinten stabil, a szektor összes alapvető szavatolótőkéje a levonások után 517,6 milliárd forint volt, ami bőven több, mint a duplája az úgynevezett szavatolótőke-szükségletnek, és csaknem hatszorosa a minimális tőkeszükségletnek.

Forrás: www.vg.hu

Sokan biztosítás nélkül száguldoznak a robogókkal
2017 szeptember 11.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás

Sokan biztosítás nélkül száguldoznak a robogókkal

Évről évre egyre többen ülnek kismotorra, hogy ezzel is spóroljanak a kiadásokon. A szakemberek szerint már több mint félmillió robogó közlekedik az országban, ugyanakkor a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének becslése szerint mindössze minden ötödik tulajdonos fizeti rendszeresen a kötelező felelősségbiztosítás díját.

A felelőtlen robogósok az évi néhány ezer forint spórolásával sokat veszíthetnek, ugyanis a rendőri igazoltatás során büntetés jár a mulasztásért, ugyanakkor károkozás esetén saját zsebből kell kifizetniük a javítás költségeit. A szakemberek tapasztalatai szerint sok esetben a tulajdonosok sem tudják, hogy a segédmotoros kerékpárokra – a robogók nagy része ebbe a kategóriába tartozik – kötelező kgfb-t kötni, más esetekben viszont spórolásból nem fizetnek, ugyanis a biztosítási kötvényt a hatóságok csak közúti ellenőrzés keretében tudják elkérni.

A biztosítók a rendszám nélküli robogókra az alvázszám alapján kötik meg a kötelezőt, ennek díja általában évi háromezer forint körül alakul. Ugyanakkor a statisztikák szerint a kisebb teljesítményű motorok által okozott károk átlagos összege eléri a 350 ezer forintot, de személyi sérülés esetén nem ritka a milliós összeg sem. Komoly könnyebbség ugyanakkor a károsultaknak, hogy amennyiben biztosítatlan robogó okoz kárt, a károkozó helyett a Magyar Biztosítók Szövetsége Kártalanítási Számlája fizet, majd utólag behajtja a károkozón.

Gyakori eset ugyanakkor, hogy a vétkes robogós elhagyja a helyszínt, és ilyenkor szinte lehetetlen az elkövető beazonosítása. A szakemberek szerint javítana a biztosításkötési arányon egy olyan rendelkezés, amely kötelezően rendszámmal látná el a robogókat is. A forgalomba helyezés és kivonás lehetőségével sikerülne kiszűrni azokat a robogókat is, amelyek tulajdonságaik alapján már nem is a segédmotoros kerékpár kategóriába tartoznak.

Forrás: www.bama.hu

CLB TIPP: Robogóval rendelkezik? Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók KGFB ajánlatait kalkulátorunk segítségével! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Könnyebben szabadulhat az autós a biztosítójától
2017 augusztus 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Könnyebben szabadulhat az autós a biztosítójától

Papírmentes lesz az ügymenet, kevesebbet kekeckedhetnek a biztosítók. Több száz ponton írja át a biztosítási törvényt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) most nyilvánosságra hozott javaslata. A biztosítási törvény módosításának tervezete zömmel az uniós jogharmonizáció miatt bevezetendő változtatásokat tartalmazza. A kevés kivétel egyike a kötelező gépjármű felelősség-biztosítás (kgfb) szabályainak változása, amelyek most kivételesen inkább könnyítenek az autósok életén.

A tervezet szerint a jövőben, ha egy kgfb szerződés díj nemfizetés miatt szűnik meg, akkor a következő időszakra a biztosító nem utasíthatja el a szerződés újrakötését, szemben az eddigi gyakorlattal. A jövőben csak akkor utasíthatja el a az újrakötést, ha a biztosító felmondta a kontraktust. A javaslat inkább az autósoknak könnyítés, bár a biztosítóknak meg lesz a lehetőségük arra, hogy elvegyék a kuncsaftok kedvét az újrakötéstől. Elrettentő tarifa alkalmazásával, azaz felár felszámításával.

Ahhoz, hogy egy biztosítás díj nemfizetése miatt szűnjön meg, extra figyelmetlennek vagy szerencsétlennek kell lenni. A biztosítási díj meg nem fizetése miatt akkor szűnik meg a szerződés, ha a fordulónaptól számított 60 napon belül nem érkezik meg a biztostóhoz az éves vagy éppen a negyedéves díj, ám ezt megelőzően a biztosítók több figyelmeztetést is küldenek. Ilyenkor érdemes gyorsan lépnie az autósnak, ugyanis kgfb-díj mellett a fedezetlenségi díjat és a baleseti adót is be kell fizetni minden egyes napra utólag. Ezek együtt akár az eredeti díj duplája is rúghatnak.

A gazdasági tárca javaslatainak további része viszont már a teljes piac – vagyis az autósok, biztosítók és nem utolsósorban a biztosítási alkuszok – életét is megkönnyíti. A javaslat szerint ugyanis az eddigi papírozást teljes mértékben el lehet felejteni, legalizálják elektronikus szerződéseket, és a jövőben a felmondás is elektronikusan intézhető. A papírmentes szabállyal a törvényalkotó a piac után kullog, ugyanis a biztosítási alkuszok már évek óta papírmentesen üzemelnek – igaz ehhez egy trükköt alkalmaznak, egyetlen megbízási szerződést kézzel kell alárínia az autótulajdonosnak.

A tervezet alapján a beadott biztosítási kérelmet a biztosítónak 15 napon belül kell elbírálnia: vagy elutasítja vagy megküldheti a módosított javaslatát az autósnak. Ha 15 napon belül ezt nem teszi meg – akkor a szerződés automatikusan, visszamenőleges hatállyal életbe lép.

A javaslat egyelőre közigazgatási, társadalmi egyeztetésen van, ezt követően kerül a kormány, majd a parlament elé. Mivel a jogszabály túlnyomó része uniós jogharmonizáció és az érintett szervezetekkel már egyeztették a javaslatokat, komoly változás elvileg nem várható a tervezethez képest a parlamenti vita során.

Forrás: zoom.hu

A kamionok a legveszélyesebbek az utakon
2017 július 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

A kamionok a legveszélyesebbek az utakon

Rekordközeli összeg folyt be tavaly kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokból (kgfb) a biztosítókhoz – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A teljes bruttó díjbevétel csaknem 24 százalékkal nőtt 2016-hoz képest, és meghaladta a 130 milliárd forintot, ennél csak egyetlen évben, 2007-ben volt magasabb. A biztosított gépjárművek száma minden korábbi csúcsot megdöntött, több mint 4,76 millió autós kötött kötelezőt, az átlagos éves díj 27,5 ezer forint körül alakult.

A károk száma is növekedett ugyanakkor 12 százalékkal, a kárgyakoriság aránya 2010 óta a legmagasabb értéket vette fel: a biztosított járművek 3,33 százaléka okozott olyan balesetet, amelynél igénybe kellett venni a kgfb-t. Több mint 158 ezer esetben jártak el a biztosítók, amelyek 37 milliárd forintot fizettek ki a károsultaknak, és csaknem 40 milliárd forintnyi függőkár-tartalékot képeztek a későbbi kifizetésekre. Az átlagos kárérték is egyre nagyobb, tavaly már 484 ezer forintra rúgott. A legveszélyesebbek a kamionok az utakon: a 36 424 vontató csaknem negyede okozott kárt tavaly, ráadásul az átlagos kárérték is a vontatóknál a legnagyobb, meghaladja az 1,2 millió forintot. Nem véletlen, hogy ezeknél a járműveknél több biztosító is durván árat emelt az elmúlt években.

A próbarendszámos autók is az utak ördögeinek számítanak. Tavaly minden ötödik okozott kgfb-s kárt, átlagosan 373 ezer forint értékben. A buszok is sok káreseményben vesznek részt, minden nyolcadik karambolozik úgy, hogy a sofőr a hibás. A kárgyakoriság a buszok méretével párhuzamosan nő, a 80 férőhelyesnél is nagyobb járműveknél 18,4 százalék volt tavaly. A buszok egyébként átlagosan 540 ezer forintnyi kárt okoznak.

A személyautókról is elmondható, hogy minél nagyobb a motor teljesítménye, annál több kárt okoznak a vezetőik. A kisautóknál a kárgyakoriság 3 százalék alatt marad, a közepes, 50-100 kilowattos járműveknél nem éri el a 4 százalékot, ugyanakkor a 180 kilowattosnál nagyobb teljesítményű gépeknél már megközelíti az 5 százalékot. Az okozott károk átlagos értéke azonban nem függ attól, mekkora autóval történt a baleset, sőt a statisztika szerint éppen az egészen kis teljesítményűek okozzák a legnagyobb károkat. Ebben persze szerepe lehet annak is, hogy ezekben viszonylag szerények a védőberendezések, így a személyi sérülések súlyosabbak lehetnek.

A motorosok a jegybank adatai szerint szabályosan közlekednek, nagyon kevés kárt okoznak. A kárgyakoriság náluk alig éri el a fél százalékot, a két keréken járókra is igaz viszont, hogy minél nagyobb teljesítményű jármű van alattuk, annál több balesetet okoznak. Az átlagos kár ráadásul az esetükben hatalmas, csaknem egymillió forint. A legnagyobb károkat tavaly a 36-70 kilowatt teljesítményű motorkerékpárokkal okozták, ezeknél az átlagos kárérték 2,2 millió forint volt.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével egyszerűen összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait! Kötelező kalkulátor >>

Hárommilliárdért biztosítják a Volán buszait
2017 július 25.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Utasbiztosítás, Vállalkozói biztosítás

Hárommilliárdért biztosítják a Volán buszait

Az Uniqa biztosító nyerte a Volánbusz Zrt. és további hat regionális Volán vállalat járműveinek, utasainak és vagyonának biztosítására kiírt tendert 3 milliárd 83 millió forinttal, a tárgyalásos közbeszerzés eredményét a Volánbusz Zrt. tette közzé a Közbeszerzési Értesítőben.

A biztosítás két és fél évre szól, de további egy évvel meghosszabbítható. A regionális vállalatok a következők: a szombathelyi központú Északnyugatmagyarországi Közlekedési Központ Zrt., a tatabányai Középnyugatmagyarországi Közlekedési Központ Zrt., a kecskeméti Dél-alföldi Közlekedési Központ Zrt., a miskolci Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt., a kaposvári Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. valamint a szolnoki Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zrt.
A biztosítási védelem kiterjed a járművek kötelező felelősség- valamint casco biztosítására, a vagyonbiztosításra és a felelősségbiztosításra is. A vezető tisztségviselők, ügyvezetők biztosítása eredménytelen lett, mivel arra túl drága ajánlatok érkeztek.
A biztosított járművek száma 7201, de ezek száma akár 30 százalékkal is több lehet. Ezen belül 751 járműnél vandalizmusra, lopáskárra, rabláskárra, elemi károkra és üvegtörésre is kiterjed a védelem. Az utas-balesetbiztosítás évi 772 millió főre terjed ki.

A nyertessel az ajánlatkérő június 30-án kötötte meg a szerződést. Ajánlatot tett még a Groupama Biztosító Zrt.. az Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. és az Allianz Hungária Zrt. is.

Forrás: napi.hu

Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?
2017 július 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Miért nem lehetséges a magyar biztosítóknál az aktív kárrendezés?

A tavalyi évben ismét nyereséges lett a kgfb-piac Magyarországon. Ugyanakkor a kárrendezéssel kapcsolatban sok esetben a károsult, a járműjavítók és a biztosító érdekei még mindig nem minden esetben egyeznek. De merre tart most a piac? Mi alapján választ az autós? Hogy működik a biztosítók és a szervizek viszonya? Milyen lehetőségei vannak az ügyfeleknek a javításra, és mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt? Ezekről is kérdeztük Szombat Tamást, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Gépjárműbiztosítási tagozatának elnökét.

Bár a korábbi években nem volt sikeres, 2016-ban újra nyereséges lett Magyarországon a kgfb termék. Mi ennek az oka?

Ez a változás alapvetően annak köszönhető, hogy minden piaci szereplő áremelést hajtott végre. Úgy is nézhetjük, hogy a piac korábban veszteséges volt, és ezt nem tolta tovább, hanem kiigazította.
Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy van egy erőteljes általános bérnyomás. A bérek gyakorlatilag minden szektorban emelkednek, ezt mi is erőteljesen éreztük a javítói óradíjakon keresztül - amelyeknek az emelkedése a kárrendezésekben továbbgyűrűzik. Az óradíjak átlagban majdnem 10 százalékkal emelkedtek. De az alkatrészárakban is van egy emelkedő tendencia.
A közlekedési szokásokban pedig az tapasztalható, hogy az emberek többet autóznak, így nagyobb az esélye annak, hogy balesetet okozzanak, vagy szenvedjenek. Sajnos megállt a korábbi kedvező, csökkenő trend a súlyos, halálos sérüléseket tekintve.

De ha már nem az ár az egyedüli döntő tényező, mi alapján választanak az autósok? Eljött az az idő, amikor a biztosító neve is nyom a latban?

Az elmúlt években több jele is volt annak, hogy itt is számít a megbízhatóság. Ahogy a javításoknál is azt vesszük észre, hogy az ismertség, a szerviz megbízhatósága számít, ugyanez elmondható a biztosításoknál is. Voltak rossz tapasztalatok, a csődök miatt fedezet nélkül maradt ügyfelek kárait a közös szövetségi alapból a MABISZ-nak kellett rendeznie.
Ugyanakkor még mindig azt látjuk, hogy talán a kgfb-nél figyelik legkevésbé az ügyfelek a márkákat, itt a díj fontosabb, hiszen mindenki majdhogynem adóként tekint rá - de azért, mint azt a biztosítói szövetség idei közvélemény kutatásában is tapasztaltuk, a szolgáltató megbízhatósága már az első helyre került.
Akinek volt rossz tapasztalata akár kárügyintézésben, akár ügyviteli dologban - például nem kapta meg a csekkjét, vagy nem kapott figyelmeztetést, hogy díjhátralékba került - az adandó alkalommal könnyen vált olyan biztosítóra, amelyiknek az a híre, hogy gyorsabb és pontosabb ügyvitellel rendelkezik, stb.

Az elmúlt időszakban sok hír látott napvilágot arról, hogy nem zökkenőmentes az együttműködés a biztosítók és a szervizek között. Felmérések szerint bizonyos szervizek többet számláznak, ha a biztosító által fizetett javításról van szó. Mit tapasztalnak ezzel kapcsolatban?

Kétségtelen, hogy a szervizek is erőteljesen versenyeznek egymással, a betérő ügyfeleket meg akarják fogni, különböző kedvezményeket tudnak adni. Azonban amikor a biztosítóval számolnak el, mindig a kalkulációból indulnak ki, tekintet nélkül arra, hogy az alkatrészek között is lehetnek akciós árkülönbségek.
Kiindulhatunk abból is, hogy Magyarországon 14 év az autók átlagéletkora. Nem biztos, hogy a javításokat mindig eredeti gyári alkatrésszel illetve új karosszéria elemekkel kell megvalósítani. Az új alkatrészt a biztosító esetleg avultatni fogja, és az ügyfélnek így már nem éri meg a javíttatás, miközben egy utángyártott alkatrész, egy jó minőségű bontott karosszéria-elem tökéletesen megfelel egy 12 éves autóba.

Ez egyébként külföldön is bevett gyakorlat?

Kelet-Európában mindenképpen ismert gyakorlat, miként a legtöbb nyugat-európai országban is, hiszen - a közhiedelemmel ellentétben - ott sem mindig olyan fiatal a gépjárműpark. Gondolta volna, hogy Svájcban például tizenkilenc év az átlagéletkor?

Kétfajta kárrendezési eljárásról beszélhetünk a gyakorlatban: az egyezségi, illetve a számlás kárrendezésről?

Igen. A törvény azt mondja ki, hogy a biztosító kártalanítja az ügyfelet, a káridőponti értékhez viszonyított veszteségét téríti meg. De ez nem kötelezi az autóst arra, hogy meg is csináltassa a járművet, a pénzt tehát bármi másra is elköltheti. Ilyenkor a rendelkezésre álló dokumentumok, kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle alapján a biztosító megállapít egy kárösszeget, és ezt felajánlja az ügyfélnek, aki, ha azt elfogadja, egyezséggel zárul a káresemény.
Ehhez képest az ún. számlás javításnál az ügyfél azt mondja, hogy elviszem egy általam megbízott szervizbe, és a szerviz jár el a biztosítónál. Ilyenkor a biztosítónak fogja leszámlázni a javító a kalkulációban jóváhagyott alkatrészeket a saját rezsióradíjával.

Mit tehet a biztosító, ha szerinte túlszámlázás történt?

Beépített szemlének hívják, amikor megtörtént a javítás, és ellenőrizzük, hogy valóban a számlán szereplő tételek kerültek be, és ezzel egyre gyakrabban találkozunk.
Tegyük hozzá: a legtöbb esetben nem a biztosítót fogja leginkább a kár érni, sokkal inkább az autóst. Ha a szerviz egy 12-14 éves autónál új alkatrészeket szerepeltet a számlán, akkor mi ott avultatást végzünk el. Lehet, hogy az ügyfélnek egy 13 éves autó esetében végül több százezer forintot kell ráfizetnie a javíttatásra, mert a szerviz új alkatrészeket használt fel. Ezért szoktuk felkínálni a károsultnak az egyezségi kárrendezést.
Tehát nézzen körbe, és ha tud egy szervizt, ahol megcsinálják ennyiért, akkor csináltassa meg. Ha nem, akkor az árajánlatát kérje számlásra, és ez alapján fogunk elszámolni.
Az új autók esetében a probléma marginális, a kártérítés fedezi a javíttatást. De az idősebb autóknál nem mindegy, hogy hol javíttatják. Vannak olyan kisebb szervizek, ahol nem valamely márka által előírt, óriási szalont kell működtetni, aminek a költségei megjelennek a munkadíjakban is. Ezért lehetnek ilyen hatalmas eltérések a szervizek munkadíjaiban is.
Ráadásul amennyiben a nem márkaszervizek utángyártott alkatrészekkel dolgoznak, ebből semmilyen bajuk nem származik. A márkaszervizeknek viszont van egy kötelezettségük a gyártó felé, hogy mennyi gyári alkatrészt kell eladniuk, így alapesetben nem a lényegesen, akár 50-60 százalékkal olcsóbb utángyártottakat fogják beépíteni. Egy idősebb autó karosszéria-sérülése esetében pedig tökéletesen megfelelhet a bontott alkatrész is. Vannak nagyon jó szervizek, amelyek együttműködnek az ügyféllel, és ezt elmagyarázzák neki, és vannak olyan biztosítók, amelyek ugyancsak erre bátorítják az ügyfeleket.

Mivel egyre idősebb a hazai autópark, egyelőre nem valószínű, hogy ez a helyzet megváltozik?

Inkább azt mondanám, hogy egyre okosabbak az emberek, egyre inkább tájékozódnak. Azt tapasztalom, hogy egyre több az egyezségi kárrendezés, a szándék is növekszik arra, hogy megállapodjunk. Egyre több az olyan szerviz is, amelyik tud nagyon jó ajánlatot tenni. Ha egy tízéves autónak pedig nincs cascója, és saját hibás a kár, ott végképp érdemes egy utángyártott alkatrésszel, bontott karosszéria-elemekkel dolgozó szervizt keresni.

Más országokban, például Nyugat-Európában azért nem jelentkezik ez a probléma, mert valamilyen más megoldást használnak, mint például a direkt, avagy aktív kárrendezés?

Ez nem ezzel van összefüggésben, hanem azzal, hogy ott a díj a magyar 4-5-szöröse, amiből fedezni lehet a magasabb javítási határt is. De persze az sem mellékes, hogy például Németországban néhány évvel alacsonyabb, 9,5 év a gépjárműpark átlagéletkora, és gyakoribb az, hogy három évenként lecserélik az autót. Ezekben az autókban pedig jellemzően csak a kopó-forgó alkatrészeket lehet avultatni, és a károk zöme inkább karosszériaelemeket érint, amelyekkel 1-3 év normál használat mellett általában semmi nem történik egy német garázsban. Egészen más a helyzet és más a probléma akkor, amikor a kereskedők egy 14 éves autóba akarják eladni az új alkatrészeiket. Nem megalapozott érv az sem, hogy az egyezségi kárrendezés a feketegazdaságot erősíti.
Magyarországon a kormány részéről egyértelműek az intézkedések: vissza akarják szorítani a feketegazdaságot, a sufnituningot, a számlaadás elmulasztását. Az online pénztárgépek megjelenésével ezeknek az ideje lejárt. Az ügyfélnek is érdeke, hogy kapjon számlát a javíttatásról, hiszen ha bármi garanciális probléma történik, akkor tudja mondani, hogy ezt kicserélték, itt a számla róla.

Sokat hallani az úgynevezett aktív kárrendezésről: mi ennek a lényege, hogy működik a gyakorlatban?

Európa néhány országában működik ez a típusú kárrendezés, amikor a károsult biztosítója téríti meg a kárt és elszámol a károkozó biztosítójával. Ezekben az országokban ezt a törvény megengedi, és a biztosítók egymás között egyértelműen szabályozzák a folyamatot.
A magyar piacon is volt kezdeményezés erre, de miután a végső kár viselőjének a joga megállapítani azt, hogy milyen típusú baleset történt, és hogy ki a felelős a kárért, így a felelősséget neki kell elismernie, és azt mondani, hogy belép a biztosítottja helyére.
Innentől kezdve az aktív kárrendezésnek a magyar jogi környezetben abszolút nincs tiszta helyzete a kötelező felelősségbiztosítás piacán.
Tegyük hozzá, hogy azokban az országokban, ahol van direkt kárrendezés, ott a kötelező gépjármű-biztosítási díjak jóval magasabbak, mint Magyarországon.

Vannak olyan vélemények, hogy a biztosítók túl könnyen nyilvánítják gazdasági totálkárosnak az autókat. De mi áll ennek a hátterében? Valóban egyszerűbb ezzel a biztosító dolga?

Ez akkor fordul elő, ha a javíttatás költsége- a roncs értéket is figyelembe véve - meghaladja az autó balesetkori forgalmi értékét. A biztosító pedig csak eddig az összeghatárig tudja állni a kártérítést. Könnyű például belátni, hogy ha elviszem egy márkaszervizbe a súlyosan sérült, 10 éves autómat, és ott új alkatrészeket építenének be 15-20 ezer forintos rezsióradíjakkal, annak költségét a biztosító csak a jelenleginél sokkal magasabb kgfb-díjak mellett tudná vállalni. De még így sem működne a dolog, hiszen ilyen esetben a megjavított gépkocsim értéke magasabb lenne, mint a baleset pillanatában volt, a káron gazdagodást pedig nem engedi a Ptk. sem.
Gazdasági totálkár esetén az ügyfél mérlegelhet. A kártérítésből vehet a baleset előtti állapotú autójához hasonlót, vagy megpróbálhatja egy olcsóbb szervizben forgalomképes, biztonságos műszaki állapotba hozni a gépkocsiját.

A szervizeknél komoly munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években, sok szakember ment külföldre dolgozni. A biztosítók érzékelik ezt?

Mi leginkább az elszámolásokon, a javíttatás minőségén tudjuk leszűrni, hogy milyen a munka. Inkább ezeken látjuk, hogy sokszor nem megfelelően képzett munkaerőt alkalmaznak, lelassulnak a folyamatok, nem az elvárt minőségben történnek meg a javítások. A lassulás az, ami elsődlegesen tetten érhető - ez majdnem minden területen így van.

Forrás: www.portfolio.hu

Olcsóbb casco, kevesebb baleset
2017 július 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Olcsóbb casco, kevesebb baleset

Sokkal többször lépik túl a sebességkorlátozást az autósok, ha melegebb az idő. A közlekedésbiztonság azonban javítható az új technológiák segítségével: a közúti balesetek száma akár ötven százalékkal mérsékelhető lenne a járművek közötti kommunikációval és a telematikai megoldásokkal. Sőt, a casco biztosítások díja 25-35 százalékkal is csökkenhetne.

Túl vannak a hárommilliomodik kilométeren a K&H Biztosító telematikai projektjének sofőrjei. A tavaly nyáron indult, a közlekedésbiztonság fokozását célzó projektben az autósok vezetési magatartásáról gyűjtenek adatot. Az eddigi részeredmények szerint a sofőrök összesen 3,007 millió kilométert tettek meg 428 autóval és 496 ezer vezetési hibát vétettek.

Megugrott a gyorshajtások aránya

A vezetési hibák között 43 százalékos aránnyal az első helyen végzett a gyorshajtás, ráadásul ez az arány tavaly novemberben még csak 33 százalékos volt. „Az adatokból az is kiderül, hogy az autósok melegebb időjárásnál sokkal könnyebben lépik túl a sebességhatárokat. Januárban ugyanis öt gyorshajtás jutott száz kilométerre, míg májusban már kilenc, azaz közel duplájára nőtt. Ráadásul a gyorshajtások 8,5 százalékánál a sofőrök a megengedettnél 30 km/h-val lépték túl a sebességhatárt” – emelte ki Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és a társaság nem-életbiztosítási vezetője.

A szakember hozzátette: a telematikaprojektben részt vevő autósokat egy 100-as skálán biztosítási kockázatok szempontjából is értékelték, a legmagasabb értéket elérő autósok számítanak a legkörültekintőbbnek. Közlekedésbiztonsági és biztosítási szempontból az is lényeges, hogy a sofőrök többsége 40 és 70 pont között van. A legtöbb, jelenleg 131 autós például 60 pontot ért el, és mindössze 11 autós produkált 80 pontnál magasabb értéket.

A KSH hivatalos adatai szerint az idei első negyedévben éves szinten tíz százalékkal csökkent a személysérüléses közúti balesetek száma, ugyanakkor a halálos áldozatok száma hat százalékkal nőtt. Ezen belül húsz százalékkal emelkedett az olyan halálos balesetek száma, amelyek a járművezető hibájából, a nem megfelelő sebességből adódtak. A közlekedési szabálysértések közül a gyorshajtás volt a leggyakoribb. Az idén a K&H a kötelező felelősség-biztosítások körében átlagosan 251 ezer forintot fizetett ki egy-egy káreseményre, a cascónál pedig közel 263 ezer forintos volt az átlagos kárösszeg.

A technológiai forradalom hozhat javulás

A K&H Biztosító a közlekedésbiztonság javítása érdekében indította el tavaly a telematikai projektjét, amelynek során az autósok vezetési magatartásáról gyűjtenek adatokat. Az informatika és a telekommunikáció ötvözésén alapuló telematika, valamint az internet of things (dolgok internete) teljesen átalakíthatja a közlekedést, ezen belül a járműbiztosítások piacát is.

Kaszab Attila szerint a telekommunikációt és az informatikát ötvöző telematikával rengeteg adatot lehet gyűjteni a sofőrök magatartásáról és ezen keresztül biztonságosabbá tehető a közlekedés. A legfrissebb mértékadó előrejelzések szerint a közúti balesetek száma akár ötven százalékkal mérsékelhető lenne járművek közötti kommunikációval és telematikai megoldásokkal. Így biztonságosabbá tehető a közlekedés. A balesetek számának csökkenése, ezen keresztül a kárösszegek mérséklődése mellett a sofőrök számára alacsonyabb biztosítási díjakat is eredményezhetnek ezek a megoldások. A telematika segítségével követett, bizonyíthatóan körültekintően és biztonságosan közlekedő sofőrök esetében a casco biztosítások díja jelentősen, akár 25-35 százalékkal is csökkenhet.

Forrás: www.profit7.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco ajánlatait kalkulátorunkban! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak