Sokba került a nyár - Szuperviharok, extrém káresetek

Minden eddiginél több autó rongálódott meg idén a nyári szuperviharokban, percek alatt keletkeztek százezres nagyságrendű károk, jelentős részük szabadban álló vagy éppen úton lévő járművekben. A káresemények összegzése során kiderült, az autóikkal mostohábban bánnak a magyarok, mint az ingatlanokkal, ugyanis míg az utóbbiak közel 80 százalékára van biztosítás, a forgalomban lévő autóknak alig több mint egyharmadára kötöttek teljes körű védelmet nyújtó cascót. Különösen a luxusautókon spórolnak a tehetősebbek, ebben a kategóriában legfeljebb minden hatodik, hetedik járműre van a kötelezőn kívül casco is.

Minden eddiginél több autó rongálódott meg a nyáron a szuperviharok, orkánerejű szelek következtében, vagy az esőzés miatti özönvízben, sártengerben. Biztosítási szakértők egybehangzó tapasztalata szerint a pórul járt járművek jelentős részére nem volt casco, csak kötelező biztosítás, ami az ilyen jellegű károkra nem nyújt fedezetet. Vagyis, a javíttatáskor a tulajdonosnak kellett állnia a cechet – összegezte a különösen viharos nyár autós káreseményeinek tapasztalatát Németh Péter. A CLB Független biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint az ingatlanok biztosítása, ha lassan is, de egyre természetesebb lett Magyarországon, ám a járművekén változatlanul spórolnak az autósok.

Annak ellenére, hogy a kocsijukat legtöbben a vagyontárgyaik között az első helyen említik, legfeljebb csak minden harmadikra van a kötelezőn kívül casco biztosítás is. A szakértő tapasztalata szerint a nyári viharok károsultjainak a többsége azt sem tudta – és vélhetően sokan mások sincsenek tisztában vele -, hogy a közterületeken, vagy egy hirtelen viharban kialakult tömeges karambol során bekövetkezett károkért ki, mikor felelős, ki köteles helytállni a javíttatáskor. Kiderült – ismét –, hogy az autósok többségének fogalma sincs arról, ki fizeti ki a javíttatás költségeit, ha a tomboló viharban kidőlt fa egy kocsira esik, vagy éppen egy lerepülő tetőcserép, netán egy szélben felkapott kuka találja el a szélvédőt. Németh szerint az ilyen eseteknek, ha van is egyáltalán felelőse, általában soha nem kerül elő, a kár a tulajdonos nyakán marad, s ha nincs cascója, akkor csak magára számíthat.

A hazai biztosítási szakma némi értetlenkedéssel tapasztalja, hogy miközben Magyarországon is egyértelműen erősödnek és egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, az autósok csaknem fele úgy gondolja, neki még mindig nem éri meg havonta néhány ezer forintos cascót kötni. A szakértők azt is látják, hogy van egy szűk réteg, amely éppen, hogy csak elő tudja teremteni az üzemeltetés és a kötelező biztosítás költségét és nem futja cascóra. Ők kénytelenek kockáztatni, s csak a szerencséjükben bízni. De éppen ők azok, akiknek ha az említett okok miatt lerobban az autójuk, akkor hosszú ideig nem is tudják megjavíttatni. Ennél érdekesebb és némileg érthetetlenebb a luxusautók tulajdonosainak a magatartása. Ebben a kategóriában ugyanis legfeljebb minden hatodik autóra van casco, holott, éppen ezekben a tízmilliós értékű járművekben a legdrágább a legkisebb javíttatás is – véli Németh.

Annak hatására, hogy egyre többet hallani viharban földönfutóvá lett családokról, amelyeknek minden vagyonát elvitte a víz, esetleg elégett a villámcsapás okozta tűzben vagy a bezúduló sár tette tönkre minden ingóságukat, sokan korszerűbbre, jobb minőségűre, váltották a régi lakásbiztosításaikat, miközben az autóra a mai napig nem fordítanak ennyi figyelmet. Pedig idén is sok autóban okozott kárt a váratlanul, nagy erővel leszakadó jégeső, és sokan karamboloztak a hirtelen jött orkánerejű szélben, zuhogó esőben – összegezte a leggyakoribb eseteket Perger Kálmán, az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Gépjárműbiztosítási Üzletágának vezetője. Az igazgató szerint ilyenkor nem ritka, hogy totálkárossá válik egy autó. Ezekre a kötelező biztosítás egyáltalán nem, csak a teljes körű casco nyújt fedezetet – szögezi le Perger. A biztosítási szakemberek azonban azt is tapasztalják, hogy az autósok jelentős része még csak nem is tájékozódik a casco-díjakról, s látatlanban is vállalhatatlanul drágának tartja. Holott ma már a casco-szerződésekért is óriási verseny van a biztosító társaságok között: igyekeznek minél jobb szolgáltatást a lehető legolcsóbban eladni.

CLB TIPP: Használja kalkulátorunkat az ajánlatok összehasonlítására! Casco biztosítás kalkulátor >>
 

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Casco biztosítás
Tripla díj a károkozóknak
2017 január 23.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Tripla díj a károkozóknak

Az eredetileg számolt díj kétszereséről-háromszorosáról is érkezhet számla a kötelezőt kötő autósoknak. A drága biztosításból ki lehet ugrani, de nem biztos, hogy mindig megéri.

Valamivel kevesebb, mint 25 ezerről utólag 43 ezer forintra emelte a Groupama egy B10 fokozatban lévő autós idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) díját. Valószínűleg nincs egyedül. Azok közül, akik most január 1-jén váltottak, sokan kaphattak hasonló sokkoló hírt közlő levelet a napokban a különböző biztosítóiktól. Ebben az áll: a kártörténeti nyilvántartás szerint kártérítést fizetett valamelyik biztosító az elmúlt években az autós által okozott kár miatt, ezért a biztosítási díj módosul. Sokszor nem is kis mértékben: a duplájára vagy még nagyobbra nő.

A háttérben az úgynevezett károkozói pótdíj áll, amit most már szinte az összes biztosító alkalmaz. Az olyan autósoknak emelkedik ezáltal a díjuk, akik az elmúlt néhány évben hibásak voltak egy balesetben, kárt okoztak és azt nem fizették ki. Az autósok fele azonban – állítja a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) – nincs tisztában azzal, hogy az elmúlt három–öt évben mikor és mennyi kárt okozott. Ráadásul nem elég csupán azt tudni, mikor történt a baleset, azzal is tisztában kell lenni, mikor fizetett a károsultnak a biztosító. Az ügyfél szemszögéből meglepő és sokszor félrevezető módon ugyanis a váltást megelőző tarifálásnál feltett kérdésre, miszerint „Mikor okozott utoljára kárt?”, a válaszadásnál nem a koccanás éve, hanem a kifizetés éve a mérvadó. A karácsonyi kár új évi kifizetése esetén például az utóbbit kell feltüntetni. Ha nem így történt, már az is ok a büntetésre.
A károkozókra kirótt büntető szorzó változó, az Unionnál például mindössze 1,2, az Allianznál 1,29-szoros, de a többi biztosító kétszeres-háromszoros díjat számol fel, sőt a Wáberernél négyszeres is lehet a kárelőzményszorzó, ha a baleset 2016-ban történt, és még ugyanabban az évben kártérítést is fizetett utána a biztosító. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a piacon nem egységes az elévülési idő sem. A Generali a 2012 óta okozott károk után büntet, a K&H 2013 óta vizsgálja az adatokat, sok biztosító viszont csak a 2014 utáni károknál számít fel extra díjat. Több biztosítónál az sem mindegy, hány kárt okozott az ügyfél a vizsgált időszakban, milyen bónuszfokozatban volt, vagy éppen hány fokozatot romlott a bónusza az új biztosítási évben.

Ha utólag derül ki a kártörténeti nyilvántartásból, hogy eredetileg hibás adatokat adott meg az ügyfél, és emiatt megugrott a tarifa, van persze megoldás, de többnyire nem fájdalommentes. A legjobban valószínűleg azok járnak, akiknek a káros pótdíjjal együtt is ugyanaz a biztosító kínálja a legkedvezőbb ajánlatot. Az alkuszok szerint egyébként ez viszonylag gyakori. Ilyenkor nincs más teendő: le kell nyelni a békát, és befizetni a magasabb díjat.
Bonyolultabb a helyzet, ha a károkat figyelembe véve egészen más sorrend alakul ki a díjkalkulációnál, és az ügyfél váltani szeretne. A biztosító ajánlatát, ha más a díj, mint amit az ügyfél számolt, 15 napon belül vissza lehet utasítani. Kérdés azonban, hogy megéri-e váltani. Ha nincs legalább tízezer forintnyi megtakarítás, akkor ez egyáltalán nem biztos. Ha ugyanis megkezdődött már a biztosítási időszak, akkor a visszamondott szerződés miatt biztosítás nélkül maradhat néhány héten át az autós, az így eltöltött időszakra pedig fedezetlenségi díjat kell majd fizetnie. Ennek mértéke a legkisebb, 37 kilowatt alatti autóknál jelenleg naponta 310, a legnagyobb, 181 kilowatt fölöttieknél 690 forint, és erre jön még a 30 százalékos baleseti adó is. Aki internetes alkusznál kötötte a szerződést, az élhet az internetes vásárlásokra vonatkozó 14 napos elállási jogával is. Ebben az esetben is megtörténhet viszont, hogy a biztosító visszamenőleg, a kockázatviselés kezdetétől törli a szerződést, vagyis fedezetlenségi díjat kell fizetni egészen addig, amíg egy másikkal le nem szerződik az ügyfél.
Aki kicsúszik ebből a kéthetes határidőből, az már csak abban reménykedhet, hogy sikerül közös megegyezéssel megszüntetnie az árat emelő biztosítóval kötött szerződést. Ha a biztosító ebbe belemegy, akkor elég a szerződésbontásig szóló időszakra kifizetni a díjat, utána már az új biztosítónak kell fizetni. Fontos azonban tudni, hogy dacára annak, hogy az ügyfél ilyenkor általában csak néhány hetet tölt a biztosítónál, ha ebben a rövid időszakban kárt okoz, a bónuszbesorolása az új biztosítónál romlani fog.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Biztosításkötéskor fokozottan figyeljen a pontos információk megadására! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
 

Már pár száz forintból is lehet nyugdíjad: íme a trükk
2017 január 23.
Kategória:
Életbiztosítás

Már pár száz forintból is lehet nyugdíjad: íme a trükk

Már többször írtunk arról, hogy hamarosan feje tetejére állhat a magyar nyugdíjrendszer, erre pedig nem árt időben felkészülni. Az viszont nem mindegy, hogy mikor kezdünk el félretenni, ha túl későn eszmélünk, akkor igen nagy bajban találhatjuk magunkat. Kiszámoltuk, mennyit kellene félretenned, hogy rendes nyugdíjat kapj.

Abban a magyar emberek jelentős része egyetért, hogy az állami nyugdíjrendszerből hamarosan sokkal kevesebb pénzt kapnak majd az idősek, mint most. Ezt a legjobban öngondoskodással lehet ellensúlyozni, így védhetjük ki, hogy időskorunkra elszegényedünk. Nem mindegy azonban, hogy mikor kezdünk el félretenni.

Ki korán kel, nyugdíjra lel
Jelenleg az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) átlaga szerint a nyugdíjba vonulás után 18,66 évet élünk. Persze az állami nyugdíjrendszer valószínűleg még évtizedek múlva is létezni fog, azonban az borítékolható, hogy nem juthatunk majd olyan szintű járadékhoz innen, mint most, így nem árt előre gondolkodni és elkezdeni félretenni.
Az alábbiakban az állami rendszer nélkül megtakarítható összegről írunk, ez utóbbi még hosszú évekig jelentős járadékot szolgáltat a nyugdíjasoknak, így ezzel a jövedelemmel is tudunk számolni a nyugdíjunk megtervezésekor.
A fent említett 18 éves időtávra a jelenlegi átlagkereset eléréséhez nagyjából 25 millió forintot kell összegyűjtenünk, ha a nyugdíjba vonulástól kezdve 5 százalékos éves hozammal számolunk. Ha ennél többre van szükségünk (gyógyszerekkel, kórházi ellátással, ápolási díjjal számolva érdemes ennek dupláját, vagyis 50 millió forintot összegyűjteni.

A kamatos kamat számításai miatt minél előbb kezdünk el félretenni nyugdíjra, annál kisebb összeggel kell kalkulálnunk. Ha 25 milliót szeretnénk összegyűjteni (ez kell a jelenlegi átlagkeresethez) és 20 évesen kezdünk félretenni (45 évvel nyugdíjba vonulás előtt), akkor napi 300 forint is elég lehet, ez havi 9 ezer forintot jelent, ha a jelenlegi hozamkörnyezet alapján magas, 6 százalékos hozammal számolunk.
Viszont ha elhúzzuk a nyugdíjra való felkészülés kezdetét, akkor egyre magasabb összeget kell félretennünk. 30 évesen már havi 17,5 ezer forintot, 40 évesen pedig már havi 36 ezer forintot kell félretennünk ehhez. Igazán rosszul azok járhatnak, akik az 50-es éveikre hagyják a felkészülést,

50 évesen ugyanis már 86 ezer forintot kell félretenni havonta ahhoz, hogy az átlagkeresetnek megfelelő jövedelmet elérjük nyugdíjasként.
Ha 50 millióval számolunk, akkor azt láthatjuk, hogy annyi a teendőnk, hogy dupla összeggel számolunk a fentiekhez képest. Azt persze érdemes hozzátenni, hogy a gyakorlatban valamivel jobban járunk, ha egy termékkel takarékoskodunk, mivel így a fix költségeket csak egyszer kell megfizetnünk.

Milyen termékkel tegyünk félre?
Akár bankbetéttel is takarékoskodhatunk a nyugdíjas évekre, azonban mivel jellemzően több évtizedről van szó, ezért érdemes inkább hosszú távú megtakarításban gondolkodni. Magyarországon egyébként három olyan, kifejezetten nyugdíj célú megtakarítási termék van, amelyekkel 20 százalékos adójóváírást kaphatunk.

  1. A nyugdíj elő-takarékossági számla (NYESZ) azoknak lehet előnyös, akik maguk szeretik kezelni a befektetésüket, ez ugyanis úgy működik, mint egy speciális értékpapírszámla.
  2. Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) esetén a vagyonkezelés a szolgáltató felelőssége, nekünk csak a kezdetekkor kell kiválasztanunk a befektetési portfóliót.
  3. A nyugdíjbiztosítás esetén az eszközalapokból összeállított portfóliót egy tanácsadó segítségével állíthatjuk össze. Ha viszont semmilyen kockázatot nem szeretnénk vállalni, akkor választhatunk olyan nyugdíjbiztosítást is, amelynél fix, előre kiszámolt hozamunk lesz a futamidő végére.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

50 millió Forintig térít Miklós Edit biztosítója
2017 január 19.
Kategória:
Utasbiztosítás

50 millió Forintig térít Miklós Edit biztosítója

Miklós Edit vasárnap délelőtti, a zauchensee-i sívilágkupa-futam hivatalos edzésén történt balesetével kapcsolatban menedzsmentje és biztosítója hivatalos közleményben reagált az újságírói megkeresésekre.

Miklós Edit 2012 októbere óta ügyfele a Vienna Life Biztosítónak. A sportoló az amatőr síelők számára is elérhető Hóbarát síbiztosítással rendelkezik, amely akár 50 millió forintos összegig térít baleset esetén.
Abban az esetben, ha a Vienna Life Biztosító utas- vagy síbiztosítással rendelkező ügyfelét baleset éri, ennek bejelentését követően a biztosító haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a sérültet ellátó külföldi egészségügyi intézményekkel, illetve gondoskodik ügyfele gyors és biztonságos szállításáról. A biztosító az akut ellátást, műtétet követően – amint a beteg állapota lehetővé teszi – úgynevezett medical teamet küld a páciensért a hazaszállítása érdekében, hogy a rehabilitációja már otthoni környezetben történhessen meg. A Vienna Life Biztosító Miklós Edit esetében is ezt a gyakorlatot követve jár el.

Valamennyi, a balesettel összefüggésbe hozható mentési és orvosi költségre – így többek között a kórházba történő helikopteres szállításra, a magánklinikán elvégzett műtétre és az ellátásra is – megtörtént a Vienna Life Biztosító garanciavállalása az ellátásban részt vevők felé.

„Egy Ausztriában bekövetkezett síbaleset költségei között számottevő a helikopteres mentés 5-15 ezer eurós, a kórházi műtét és ellátás 8-20 ezer eurós és a hazaszállítás 1-1,5 ezer eurós díja. Éppen ezért fontos, hogy minden amatőr és profi síző rendelkezzen olyan biztosítással, amely ezeket is fedezi, illetve ugyanilyen jelentőségű a megfelelő védőfelszerelés használata is. Lesiklás során használjunk sisakot, gerincprotektort, továbbá térd-, könyök- és csuklóvédőket, emellett fordítsunk kiemelt figyelmet a síbakancsok és a kötések helyes beállítására is” - figyelmeztet Szabó Tamás, a Vienna Life Biztosító utasbiztosítási szakértője.
„Miklós Editnek ezúton is mielőbbi felépülést kívánunk és bízunk benne, hogy – ahogy várja – a rehabilitációt követően, szeptemberben ismét lécre áll, s elindul a jövő évi olimpián Pjongcsangban. A Vienna Life Biztosító a továbbiakban is mindent megtesz ügyfele mihamarabbi felépülése érdekében” - emelte ki Szabó Tamás.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Ne induljon el Ön se utasbiztosítás nélkül! Síbiztosítás kalkulátor >>
 

Sok autóst ér durva biztosítási meglepetés
2017 január 18.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Sok autóst ér durva biztosítási meglepetés

Nem kötelező ugyan a téligumi használata Magyarországon, ám ha balesetkor nem megfelelő gumik vannak az autónkon, akkor lehet, hogy a teljes kárt nekünk kell fizetnünk - hívta fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési igazgatója.

Nem szabhat ki büntetést a rendőr és nem is figyelmeztetheti az autóst, ha nincs téli gumi a járművön, ám ha balesetkor nem megfelelő gumik vannak az autónkon, akkor lehet, hogy a teljes kárt nekünk kell fizetnünk. Az autósoknak a mindenkori útviszonyoknak és terepviszonyoknak megfelelő műszaki állapotú járművel kell részt venniük a közlekedésben, ezt mondja ki a biztosítási szerződés és a biztosítási törvény is.
Ez vonatkozik a téli és a nyári gumira is - emlékeztetett Németh Péter. Gyakorlatilag mind a kötelező biztosításnál, mind a cascónál ugyanaz a szabály vonatkozik a téli gumikra. Ha a helyszínelés, a rendőri intézkedés vagy egy későbbi szakértői szemle azt állapítja meg, hogy a gumi túlságosan kopott volt, vagy a nagy hideg miatt alkalmatlan volt a szabályos közlekedésre, akkor hiába tartottuk be a KRESZ által előírt sebességkorlátozást, hiába tartottunk be minden más közlekedési szabályt, a biztosító megtagadhatja a kár kifizetését a casco biztosítás esetében - közölte Németh Péter.

A kötelező biztosítás esetében természetesen fizet a biztosító a károsultnak, de később akár be is hajthatja a kifizetett összeget a károkozón. Minden esetben a biztosító saját döntési hatáskörébe tartozik, hogy milyen lépéseket tesz, ezt ugyanis már a törvény nem írja elő. Január elsején változott a kötelező biztosítási törvény, így ezentúl ha valaki ittasan vagy kábítószer hatása alatt okoz balesetet, a biztosító ötmillió forintig behathatja azt. Nincs azonban ilyen összeghatár abban az esetben, ha nem megfelelő állapotú járművel veszünk részt a forgalomban. De akár a teljes okozott kárt behajthatja a biztosító egy viszontkártérítésben polgári peres úton.

Nincs olyan kötelező jogszabály, amely szerint a téli időjárási körülmények között csak téli gumival lehet közlekedni Magyarországon, vannak azonban olyan európai államok, amelyek kötelezővé tették a használatát - tudta meg az InfoRádió Óberling Józseftől, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti főosztályának vezetőjétől. Szerinte kiterjesztő jogértelmezés lenne, ha a téli gumi használatának mellőzése azt jelentené, hogy az autós közlekedésre nem alkalmas műszaki állapotban használja a járművét.
"A jogalkotónak egyértelműen kell nyilatkoznia ebben a kérdésben. Ha úgy gondolja, hogy év bizonyos szakaszában csak téli gumival lehet részt venni a közlekedésben, akkor ezt jogszabályba kell foglalni, és akkor mindenki számára világos lesz" - mondta Óberling József.

A rendőrség csak jó szándékkal figyelmeztetheti az autóst, hogy nem kötelező a téli gumi, de életveszélyes nyári gumival közlekedni a télies útviszonyok közepette. "Sok autós életét tudja megkeseríteni akár egy olyan jármű is, amelyen nincs téli gumi, és ha elfogadjuk, hogy a közlekedés egy nagy társasjáték, akkor illik figyelemmel lenni a többi játékosra is".
A rendőrség úgy látja, jelentősen növekedett azoknak az autóknak az aránya, amelyeket téli gumival szereltek fel, öt-hat éve tíz ellenőrzött autóból jó, ha kettőn volt téli gumi, ma már sokkal jobb az arány.

Forrás: napi.hu

CLB TIPP: Felelős sofőrként figyeljen autója állapotára és számolja újra casco biztosítását! Casco biztosítás kalkulátor >>
 

Családi házat építtet? Erről mindenképpen tudnia kell
2017 január 12.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Családi házat építtet? Erről mindenképpen tudnia kell

Január 1-jétől hatályos a lakóépület építésének egyszerű bejelentését szabályozó kormányrendelet módosítása, amely szerint a 300 négyzetméternél kisebb lakóépületek tervezőinek kötelező felelősségbiztosítással kell rendelkezniük.

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016 (VI.13.) kormányrendelet tavaly novemberi módosítása januártól hatályos. A jogszabály a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén, az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész vagy más szakági tervező által vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység körében okozott kár megtérítésére a tervezői felelősségbiztosítás megkötését kötelezően előírja.
A Magyar Építészkamara honlapján foglalja össze a tudnivalókat.

Mikor kell tervezői felelősségbiztosítás?

  1. 2017. január 1-jén már fennálló tervezési szerződés esetén, ha az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésére 2017. február 1-jét követően kerül sor.
  2. ha a tervezési szerződés megkötésére 2017. január 1-jét követően kerül sor.

Amennyiben a tervező 2017. január 1. napján rendelkezik érvényes felelősségbiztosítással, február 1-jéig kell azt e rendelet előírásainak megfeleltetnie.

Mi a teendője a tervezőnek?

  1. rendelkeznie kell a felelősségbiztosítással legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor,
  2. nyilatkoznia kell a felelősségbiztosítási szerződés meglétéről a tervezési szerződésben,
  3. nyilatkoznia kell a kivitelezési dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésekor a felelősségbiztosítása kötvényszámáról, a biztosító nevéről (az igazolást a biztosító a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül köteles térítésmentesen kiállítani),
  4. fel kell tölteni a naplóba a biztosító által kiadott igazolást arról, hogy a bejelentéssel érintett tervezéshez kapcsolódó felelősségbiztosítás és a biztosítási fedezet fennáll,
  5. jogában áll felmondani a biztosítási szerződés megkötésétől számított két héten belül a felelősségbiztosítási szerződést, amennyiben a tervezési szerződés utóbb mégsem jön létre.

Mi az elvárás a tervezői felelősségbiztosítással szemben?

  1. fedezetet kell nyújtania a biztosított tevékenység körében felmerülő dologi és személyben történő károkozás esetére is,
  2. ki kell terjednie a biztosítás hatálya alatt a tervező és alvállalkozója által a tervezési tevékenységgel és a tervező vagy az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott másik tervező által végzett tervezői művezetéssel okozott károkra,
  3. fedezetet kell nyújtania a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra,
  4. fenn kell állnia legalább az elektronikus építési főnapló megnyitását követő 2 évig.

Hogyan teljesíthető a jogszabályi kötelezettség?

  1. folyamatos, határozatlan idejű tervezői felelősségbiztosítási szerződéssel,
  2. projekt alapon, csak egy épületre megkötött tervezői felelősségbiztosítási szerződéssel.

Mekkora fedezetet kell biztosítani?

  1. 50 millió forint beruházási költségkeretig biztosítási eseményenként legalább 2 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 6 millió forintig,
  2. 50 millió forintot meghaladó, de 100 millió forintot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között legalább 5 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 15 millió forintig,
  3. 100 millió forint feletti beruházási költségkeret esetén legalább 10 millió forintig és állandó felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 30 millió forintig, ahol beruházási költségkeret alatt a tervezési programban meghatározott költségkeretet kell érteni.

Forrás: napi.hu

CLB TIPP: Kérjen ajánlatot szakértő kollégáinktól felelősségbiztosításra! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
 

A magyar emberek 80%-a számít arra, hogy szegény nyugdíjas lesz
2017 január 11.
Kategória:
Életbiztosítás

A magyar emberek 80%-a számít arra, hogy szegény nyugdíjas lesz

A magyar emberek 22 százaléka takarít meg nyugdíjacélra, holott 78 százalékuk arra számít, hogy a jelenleginél rosszabb életszínvonalon fog élni nyugdíjas korában. Ennek az öngondoskodási formának a népszerűsége azonban egyre nő, különösen szembetűnő a nyugdíjbiztosítások előretörése - hangzott el a K&H sajtótájékoztatóján.

A K&H negyedévente megjelenő, 30-60 éves magyar férfiak és nők megtakarítási szokásait vizsgáló Biztos Jövő Indexéből kiderül, hogy:

  1. a megkérdezettek többsége (42%) konkrét cél nélkül takarít meg, szorosan közelít hozzá a nyugdíjcél (39%),
  2. egy évtizeddel ezelőtt mindössze 17% volt a nyugdíjcélú megtakarítók aránya,
  3. a nyugdíjcél a legjelentősebb a magas jövedelműek körében, itt a megtakarítók 50%-a tesz félre nyugdíjcélra,
  4. a 15 éven belül nyugdíjba vonulást tervezők mindössze 52%-a említette meg a nyugdíjcélú megtakarítást,
  5. a megkérdezett magyarok mindössze 1%-a gondolja azt, hogy az állami nyugdíjból kényelmesen meg fog tudni élni, 37%-uk gondolja azt, hogy nagyon nehezen fog tudni megélni belőle, míg 31%-uk azt, hogy semmire sem lesz elég, összesen 78%-uk számít rosszabb életszínvonalra,
  6. a leendő nyugdíjasok 44%-a gondolja azt, hogy rosszabbul fog élni, mint most nyugdíjas korukban, 1% valamiért azt mondta, hogy sokkal jobban fog élni,
  7. egyre többen gondolják azt, hogy nyugdíj mellett is dolgozni fognak: a megkérdezettek 69 százaléka gondolkodik így, tavaly ez még csak 61% volt. A klasszikus "nem gondolom, hogy megérem a nyugdíjas kort" kifogás 34%-ra emelkedett, hogy ez tényleg így történjen, statisztikailag alacsony a valószínűsége.
  8. leginkább a 30-as korosztályúak és az alacsonyabb jövedelműek mondják azt, hogy azért nem tudnak megtakarítani, mert másra kell a pénz,
  9. a megkérdezettek 29%-ban önkéntes nyugdíjpénztárban takarítanak meg, az öngondoskodók 14%-a választ nyugdíjbiztosítást, a tavalyi bázishoz képest ez 4%-os növekedés. Önkéntes nyugdíjpénztárba a magasabb végzettségű, magasabb jövedelműek fizetnek, nyugdíjbiztosítás kevésbé jellemző a 40 év alattiak körében,
  10. minél idősebb egy adott korosztály, annál kevesebben vannak, akik még nem kezdtek el megtakarítani. A 30-39 éves korosztály 59%-ának nincs megtakarítása, 40-49 év között ez 49%, 50-59 év között ugyanez 38%,
  11. a biztosítók tanácsadóinak személyes tájékoztatási tevékenységének fontossága egyre növekszik: a válaszadók 40%-a kért tőlük tanácsot. Leginkább az emberek mégis inkább az internetről (62%) és családtagokon keresztül (52%) tájékozódnak,
  12. akinek van nyugdíjcélú megtakarítása, átlagosan havi 17 ezer forintot tesz félre, a medián egyébként 13 ezer forint,
  13. egy átlagos nyugdíjbiztosítással havi 15 ezer forint megtakarítással 25 év alatt az adójóváírással együtt 8 millió forint szedhető össze a K&H számítása szerint.

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Használja kalkulátorunk az Ön számára ideális nyugdíjbiztosítás kiválasztásához! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Húzós változások a kötelező biztosításoknál
2017 január 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Húzós változások a kötelező biztosításoknál

Drasztikusan nőtt a kártérítés címén bevasalható összeg a gépjármű-baleseteknél: az eddigi másfél millió helyett idén 5 millió forintot is behajthat a biztosító azon az autóson, aki ittasan vagy kábítószer hatása alatt okoz nagy anyagi kárral járó balesetet - hívta fel a figyelmet a a CLB biztosítási alkusz cég.

Több ponton jelentősen változtak a kötelező gépjármű felelősség-biztosításra igénybe vehető kártérítés feltételei, s mivel vélhetően a korábbinál nagyobb erőkkel fogják behajtani az akár több százezresre duzzadt úgynevezett fedezetlenégi díjat, érdemes mindenkinek átnéznie befizette-e rendszeresen a kötelezőjét - figyelmeztet a társaság.

"Érdemes figyelmesen tanulmányozni a napokban a biztosítóktól érkező értesítőket, ezekben ugyanis éppen mostanában a kgfb-vel összefüggő törvényi változásokról értesítik az ügyfeleket" - hívja fel a figyelmet Németh Péter. A CLB független biztosítási alkusz cég kommunikációs igazgatója szerint annak ellenére is hasznos lenne mindenkinek "átrágnia" magát a tájékoztatón, hogy annak bizonyos pontjai a laikusoknak bizony nehezen értelmezhetőek és érthetőek.

A számok azonban beszédesek és mindenki számára egyértelműek lehetnek. Az minden figyelmes ügyfélnek feltűnik ezekből a tájékoztatókból, hogy az eddigi másfél millió forint helyett idén akár már 5 millió forintot is bevasalhat a biztosító azon az autóson, aki alkohol vagy kábítószer, pontosabban "a vezetői képességekre hátrányosan ható szer" hatása alatt okoz nagy kárt. Ebben a tételben két újdonság is van: a jelentősen megemelt felső limit, valamint a "hátrányosan ható szer", amely idén januártól felkerült a kizáró okok listájára.

A változásokkal kapcsolatban hasznos lehet legalább annyit már most is megjegyezni, hogy az extrém nagy dologi károknál csökkent a kártérítési limit, vagyis,ebben a kategóriában kevesebbet fizetnek kgfb-re a biztosítók, a személyi sérülések után adható kártérítést viszont némileg megemelték. A törvényi módosításban újdonság az is, hogy a fedezetlenségi díjat - amikor az autós nem fizeti a kötelezőjét - a korábbi korlátlan helyett idéntől már csak 5 évig visszamenőleg szedhetik be a biztosítók.

Németh szerint elképzelhető, hogy az időkorlát miatt még több társaság fogja bírósági úton behajtani ezt a fajta "kintlévőséget", ezért érdemes mindenkinek átnéznie, rendszeresen befizette-e a kötelezőt. A kihagyásnak ugyanis húzós következményei vannak, amitől a biztosítók nem tekintenek el.

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Kötelező biztosításának évfordulójakor használja kalkulátorunkat a biztosítók ajánlatainak összehasonlítására! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Lesben állnak a betörők: te még el mersz indulni otthonról biztosítás nélkül?
2017 január 09.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Lesben állnak a betörők: te még el mersz indulni otthonról biztosítás nélkül?

Te mitől félsz a legjobban, hogyha elmész otthonról? A Generali kutatása szerint a magyarok többsége nagyon aggódik amiatt, hogy betörnek a lakásába, amíg nincsen otthon. Sokat utazunk, ráadásul a közösségi médiára is egyre nagyobb divattá vált kiposztolni ezt, pedig így jelentősen leegyszerűsítjük a bűnözők dolgát.

Az ORFK adatai alapján 2015-ben több mint 20 ezer lakásbetörés történt itthon, 2016 első hét hónapjában pedig több mint 10 ezer. A biztosító emiatt többek között arra is kíváncsi volt, hogy az otthonokban előforduló értékek közül – készpénz, laptop, mobil, tévé, ékszer – mi az az egy, amit megmentenénk, ha lenne rá lehetőségünk.
Tavaly közel 29 ezer betöréses lopás történt Magyarországon, 2016 első hét hónapjában pedig közel 15 ezer. Az értékeinket sokszor jobban bebiztosítjuk, mint az egészségünket: a munkavállalási korú lakosság fele rendelkezik lakossági vagyonbiztosítással.

A pénzt sajnáljuk, a tévéért nem kár?
Egy olyan háztartásból, ahol található készpénz, laptop, mobiltelefon, tévé, nagyobb értékű háztartási eszköz, ékszer, kanapé, játékkonzol és tablet, egy betörés esetén a legtöbben (40 százalék) a 100 ezer forint értékű készpénzt tartanák meg.
A második helyen 20 százalékkal a laptop áll, ezt a megkérdezettek ötöde mentené meg, ami különösen igaz a fiatalokra, illetve a felsőfokú végzettségűekre. A mobiltelefont 12 százalék tartaná meg a legszívesebben.
A tévét mindössze 8 százalék választaná, ezen belül legnagyobb arányban (11 százalék) az alapfokú végzettséggel rendelkezők döntenének így, és mindössze 4 százalék a 18-29 éves korosztályból. Érdekes, hogy az első helyen végzett készpénzzel azonos (100 ezer forint) értékű ékszert csak 7 százalék mentené meg.
Az ORFK adatai is alátámasztják, hogy éppen azokra az értékekre pályáznak a betörők, amelyeket a legjobban féltünk: a leggyakrabban eltulajdonított tárgyak között az első öt helyen a készpénz, az arany ékszer, a laptop (notebook, Ipad), a televízió és a háztartási gépek szerepelnek.

A megelőzésnél kezdődik minden
Ahhoz, hogy nyugodtan mehessünk el a munkába vagy éppen hosszabb időre kikapcsolódni, elengedhetetlen egy jó lakásbiztosítás. Szerződéskötéskor a biztosítani kívánt vagyontárgyak értékét is meg kell határoznunk, amit nagyban megkönnyíthetünk, ha pontos leltárt készítünk.
Persze a megelőzésre is érdemes odafigyelni, főleg, ha hosszabb időre megyünk el otthonról. A legjobb, ha gondoskodunk riasztóról, és a legnagyobb értékeinket széfbe helyezzük. Nagyobb összeget semmiképp se tartsunk a lakásban. Ha van olyan szomszédunk, akiben megbízunk, megkérhetjük, hogy figyeljen oda otthonunkra, amíg mi távol vagyunk.
A közösségi oldalakra csak elsőre tűnik jó ötletnek kiírni azt, hogy elutazunk, mivel gyakran előfordul, hogy a betörők megfigyelik a kiszemelt áldozat üzenőfalát, és amikor nyilvánvalóvá válik, hogy tiszta a pálya, azonnal akcióba is lépnek.

A lakástüzek időszaka
A KSH adatai szerint csak 2015-ben 6512 lakástüzet regisztráltak Magyarországon. A karácsonyi-újévi időszakban évente átlagosan duplájára emelkedik az ilyen esetek száma, amelyeket még mindig pl. karácsonyfaizzók és csillagszórók, illetve a rosszul rögzített vagy magára hagyott adventi gyertyák okozzák.
Egy hirtelen fellángoló, kisebb tűz is több milliós károkat tud okozni az otthonunkban, ezért sem szabad megfeledkezni egy megfelelő lakásbiztosítás megkötéséről.

Régi a fűtés? A lakásod bánhatja
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tavalyi adatai szerint csupán december első két hetében több mint háromszáz lakástűz történt, sérültekkel és több halottal is. A katasztrófavédők szerint sokszor a fűtőrendszer meghibásodása, vagy nem megfelelő használata okozza a tüzeket, mivel sokan elsumákolják a tűzvédelmi ellenőrzéseket.
Szén-monoxid mérgezés is több történik decemberben, illetve általában a téli hónapokban is, mivel hajlamosak vagyunk előzetes átvizsgáltatás nélkül beindítani az akár fél-egy éve nem használt fűtési rendszert. Otthonunk és családunk védelme érdekében nem árt beruházni egy szén-monoxid mérőre sem, ezeket az illetékes hatóságok évente tesztelik, érdemes az ajánlott készüléket megvenni.

Forrás: privatbankar.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, vizsgálja felül meglévő lakásbiztosítását! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

6 tuti tipp, amivel nagyot kaszálhatnak a magyar családok 2017-ben
2017 január 05.
Kategória:
Életbiztosítás

6 tuti tipp, amivel nagyot kaszálhatnak a magyar családok 2017-ben

Az év végén sokan kapnak bónuszt vagy prémiumot a munkahelyükön, és január elejére ezeket már jellemzően jóvá is írják a bankszámlákon. Persze ezt nem feltétlenül kell rögtön elkölteni, érdemes lehet (akár csak egy részét is) félretenni. Összegyűjtöttünk hat tippet, amibe érdemes lehet az év végi bónuszt befektetni.

Bankbetét
A bankbetétek kamatai nem túl magasak, azonban könnyen hozzáférhetőek és biztonságos befektetésnek számítanak. Emiatt érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy mégis betétbe tegyük az év végi prémiumot. Ha ugyanis szétnézünk a betéti ajánlatok között, akkor akár 2 százalék feletti ajánlattal is találkozhatunk.

Állampapírok
Az állampapírok közül a lakossági állampapírokat érdemes leginkább megvásárolni. Ha rövidtávban gondolkozunk, akkor a Féléves Kincstárjegy, a Kamatozó Kincstárjegy, vagy a postákon megvásárolható Kincstári Takarékjegy közül érdemes válogatni, ezek 2 százalék vagy afeletti éves hozammal kecsegtetnek.
A hosszabb távon gondolkodóknak is jó választás lehet az állampapír, azonban számukra inkább a Prémium Magyar Államkötvényt vagy a Bónusz Magyar Államkötvényt érdemes választani. Ezeknek jellemzően magasabb a kamatuk, mint a rövid futamidejű állampapíroknak, cserébe viszont magasabb hozamot érhetünk el velük. A hosszabb futamidejű állampapírokat érdemes tartós befektetési számlára (TBSZ) vásárolni, ez ugyanis három év után 5 százalékos adókedvezményt ad, öt év után pedig egyáltalán nem kell kamatadót fizetnünk.

Befektetési alapok
A befektetési alapok vásárlásakor érdemes szakértőtől megkérdezni, hogy melyik alapot válasszuk. Érdemes egyébként több befektetési alapba tenni a pénzünket, így csökkentve a kockázatunkat. Ugyan a múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeni teljesítményre, de 2016-ban is voltak olyan alapok, amelyek az állampapírnál jobban teljesítettek, és idén is várhatóan lesznek ilyen befektetési alapok, ezzel kapcsolatban a szakértők tudnak útmutatást adni nekünk. A befektetési alapokat is érdemes TBSZ-re vásárolni.

Nyugdíjcélú megtakarítás
A nyugdíjcélú megtakarításunkba is fektethetjük a prémiumot. Ha még nincs ilyenünk, akkor az egyszeri nagy befektetést legkönnyebben nyugdíj elő-takarékossági számlára (NYESZ) vagy önkéntes nyugdíjpénztárba (ÖNYP) tehetjük. Az előbbinél nekünk kell kezelni a pénzünket, míg utóbbinál ezt a terhet leveszik a vállunkról.
Persze ha már van nyugdíjcélú megtakarításunk, akkor érdemes lehet abba tenni a pénzünket, a maximálisan kapható adójóváírásra azonban ilyenkor figyeljünk. Érdemes megemlíteni a nyugdíjbiztosítást is, amelynek akár év elején befizethetjük az éves díját, vagy rendkívüli (eseti) díjjal növelhetjük a befizetésünket.

Életbiztosítás
A bónuszunkat egyszeri díjas életbiztosításba is befektethetjük. A legtöbb szolgáltató unit linked típusú terméket kínál ezekből. Ha már van rendszeres díjas életbiztosításunk, akkor erre is befizethetjük a prémiumot rendkívüli díj formájában.

Részvények
Ugyan a kifejezetten nagy kockázatú befektetések közé tartozik, azonban nem szabad megfeledkezni a részvényekről sem. Minden pénzünket kifejezetten hiba lenne ebbe fektetni, azonban a megtakarításunk 5, legfeljebb 10 százalékával lehet hazárdírozni. A hozamok ugyanis kecsegtetők, tavaly például a BUX (budapesti) részvényindex több mint 33 százalékot hozott, és a nagy nemzetközi tőzsdék is jól teljesítettek. A német DAX 7 százalékot, a londoni FTSE 13 százalékot, a new yorki S&P 500 pedig 11 százalékot nőtt 2016-ban.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Gazdálkodjon okosan év végi bónuszával! Életbiztosítás kalkulátor >>
 

Neked is lehet álomnyugdíjad, csak jó helyre kell születni
2017 január 05.
Kategória:
Életbiztosítás

Neked is lehet álomnyugdíjad, csak jó helyre kell születni

Európai uniós viszonylatban a sereghajtók közé kerültek a magyar nyugdíjak, ha az összegeket a vásárlóerő alapján hasonlítjuk össze. Ezzel szemben a luxemburgi és az osztrák kisnyugdíjasok dőzsölhetnek, ezekben az országokban ugyanis a nyugdíjminimum is több százezer forintra rúg.

Szinte minden héten jelennek meg újabb cikkek, tanulmányok, amelyek a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát vitatják. Hazánkban a népesség átlagéletkora folyamatosan növekszik, ami komoly kihívás elé állít minket, hiszen a magyar nyugdíjrendszerben a mindenkori nyugdíjasokat a gazdaságilag aktívak tartják el. Ráadásul a jelenleg közel 2 millió nyugdíjasnak több mint a fele már most is 100 ezer forintnál is kevesebből él havonta.
Az MNB 2016-ban megjelent tanulmánya szerint, a következő 20 évben még nem lesz gond a magyar nyugdíjrendszerrel, hiszen a bevételek fedezik majd a kiadásokat. Hosszabb távon azonban a nyugdíjrendszer egyenlege egyre nagyobb hiányt mutat.
Persze ez probléma nem csak minket foglalkoztat, az utóbbi évtizedek demográfiai folyamatai a környező európai országokat sem kerülték el. Azonban ahány ország, annyiféle nyugdíjrendszer. Ezért most annak próbáltunk utánajárni, milyen a magyar nyugdíjasok helyzete a közelünkben lévő országokhoz képest.

Hátul kullogunk a rangsorban
A KSH frissen megjelent tanulmányában az eltérő árszínvonalakat kiküszöbölve, az öregségi nyugdíjasokra jutó éves nyugdíjösszegeket egy speciális fiktív pénzegységben, az úgynevezett vásárlóerő-egységben hasonlította össze.
A kutatás megmutatta, hogy európai uniós összehasonlításban nincsenek túl jó helyzetben a magyar nyugdíjasok, csupán pár országot tudtunk magunk mögé utasítani. Az összesítésben az utolsó helyre Bulgária került, ahol egy átlagos öregségi nyugdíj feleannyi termék és szolgáltatás megvásárlására volt elegendő, mint hazánkban. Ezzel szemben az átlagos luxemburgi, vagy az osztrák öregségi nyugdíj két és félszer több termék megvásárlásra elegendő.

Nyugdíjminimummal sem vagyunk elkényeztetve
AZ OECD legutóbbi tanulmányában tagállamait és a vele együttműködésben lévő országokat vette górcső alá. Bár nincsen minden országban törvényileg szabályozva a nyugdíjminimum összege, de az összehasonlítás kedvérét érdemes megnéznünk ebből is néhányat.
A tanulmányban szerepelő országok közül Luxemburgban folyósítják a legmagasabb nyugdíjminimumot, ami forintra átszámolva közel 530 ezer forintra tehető. De az osztrák nyugdíjasok sincsenek rossz helyzetben, ott a legkisebb nyugdíj 250 ezer forint körül mozog, holott Magyarországon mindössze 28 500 a nyugdíjminimum összege.

Szlovákiában magasabb az átlagnyugdíj
Vagyis a két tanulmány szerint egybehangzóan jól élhetnek a nyugdíjasok Luxemburgban és Ausztriában, amíg a magyar nyugdíjasok ettől a színvonaltól jóval elmaradva, valahol a cseh, szlovén és a szlovák nyugdíjasokkal vannak egy színvonalon.
Érdekesség azonban, hogy míg a vásárlóerő tekintetében magunk mögé utasítjuk a szlovák nyugdíjasokat, az átlagnyugdíjat összehasonlítva csaknem 20 ezer forinttal kapunk kevesebbet. Átszámolva egy szlovák nyugdíjas 2016-ban átlagosan 128 960 forintot vihetett haza, a magyar átlagnyugdíj ugyanebben az évben pedig 109 561 forintra volt tehető egy hónapban.

Az sem mindegy, melyik megyében lakunk
Bár a magyar és a külföldi nyugdíjak között nagy különbségek vannak, érdemes tudunk azt is, hogy Magyarországon belül is nagy eltérések vannak a nyugdíjak között.
A legmagasabb nyugdíjat 2016-ban az előző évekhez hasonlóan Budapesten folyósították, havonta átlagosan 143 805 forintot. De 120 ezer forint feletti összeget kapnak a Pest, Fehér, Veszprém és Komárom-Esztergomban élő nyugdíjasok is.
A legkevesebb nyugdíjat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő nyugdíjasoknak viszi a postás: havonta 107 912 forintot, ami közel 36 ezer forinttal kevesebb, mint amennyit a Budapestiek kapnak. Ezek a különbségek azonban a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek nagyságával, az eltérő szolgálati idővel magyarázhatóak.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Tervezzen nyugdíjas éveire már most! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Oldalak