A többség szerint drágább lesz a kötelező biztosítás

Az ősz beköszöntével ismét előkerül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) megújításának nem keveseket érintő kérdése is. A november 1-jén várható díjhirdetés még mindig 1 millió autóst érint, ráadásul idén új szabályozás is életbe lépett: a biztosítótársaságok új szerződőik számára nem kínálhatnak kedvezőbb ajánlatot a meglévő ügyfeleikénél. A Groupama Biztosító legfrissebb reprezentatív kutatásában többek között arról kérdezte a 18 és 59 év közötti lakosságot, hogy nagyobb árversenyt várnak-e az új szabályozástól.

A többség áremelkedésre számít
A Groupama Biztosító az NRC Marketing és Piackutató Kft. közreműködésével végzett 1000 fős reprezentatív kutatásában megvizsgálta, hogy az árak milyen irányú és mértékű változására számítanak idén ősszel az autósok. Különösen érdekes lehet ez a kérdés annak fényében, hogy a biztosítótársaságok 2016. márciusától, így az idei őszi KGFB kampányban sem hirdethetnek meg kedvezőbb díjat az új ügyfeleik részére, mint amilyet a meglévő ügyfeleik számára ajánlanak. A válaszok alapján az rajzolódik ki, hogy a lakosság az új szabályozás bevezetése mellett is inkább az árak emelkedését prognosztizálja. A válaszadók több mint fele (53%) a biztosítási díjak emelkedését várja, közülük is sokan (a kutatásban résztvevők hetede) arra számítanak, hogy jelentős mértékben fognak emelkedni az átlagdíjak.

Kétezer forint a lélektani hatát
„A biztosítási díjak emelkedését prognosztizálókkal szemben elenyésző azok aránya (5%), akik nagyobb árversenyt, a díjak csökkenését jósolják a KGFB-piacon, és mindössze 25 százalékot tesznek ki azok is, akik szerint idén nem változnak a díjak” – ismertette a kutatás további eredményeit Kádár Péter, a Groupama Biztosító nem-életbiztosítási igazgatója. A társaság a kutatásában azt is megkérdezte az autóval, illetve KGFB szerződéssel rendelkezőktől, hogy mekkora díjkülönbözet esetén váltanának biztosítótársaságot. Az autósok többsége számára egy kis díjkülönbözet még nem elegendő indok a váltásra: a válaszokból kiderül, hogy az autósok közel kétharmada 2000 Ft éves díjkülönbözet alatt nem cserélné le meglévő biztosítóját.

A kutatást az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. végezte a Groupama Biztosító megbízásából. Az adatfelvételre 2016 szeptemberében került sor, a magyar lakosságra nem, korcsoport, végzettség és lakóhelytípus jellemzők alapján reprezentatív 1000 fős mintán.

Forrás: tozsdeforum.hu

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
Jelentősen növekedett a támogatott agrárbiztosítások összege
2016 december 08.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Jelentősen növekedett a támogatott agrárbiztosítások összege

Csaknem harmadával, 7,5 milliárd forintra nőtt a támogatott agrárbiztosítások összege, bár idén 3-ról 4 milliárd forintra emelkedett a díjtámogatási keretösszeg, a túligénylés mértéke idén is eléri a 22 százalékot, 900 millió forintot - közölte összegzését a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) szerdán az MTI-vel.

Az uniós támogatás-kifizetési rendszereknek megfelelően jövő év márciusig minden gazdálkodó hozzájut a támogatáshoz a szövetség közlése szerint. Idén mintegy 12 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a gazdálkodók Magyarországon - írták. A kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be, az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, amelynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát támogatásként visszakapják. Ösztönző elem a rendszerben, hogy csak az üzleti agrárbiztosítást kötők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, a többiek csupán annak 50 százalékából részesülnek. A konstrukció népszerűsége egyre nő, ráadásul idén újra visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint állami és önkormányzati szereplők is, a támogatandó díjak összege a tavalyi 5,7 milliárdról 7,5 milliárd forintra emelkedett.

A túligénylés miatt a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint az alábbi séma szerint történik: a legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében továbbra is 65 százalék a visszatérítés mértéke. A jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 50 százaléknyi a támogatás, míg a többi növény (C típus) esetén 40 százalékos visszatérítés várható. A tájékoztatás szerint a kiírás során idén első alkalommal határoztak meg garantált visszatérítési alsó küszöbarányt: az A típusú biztosítások esetén minimum 41, míg a többi biztosítástípus esetén legalább 30 százaléknyi visszatérítés mindenképpen jár a gazdálkodóknak.

Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja a közlemény szerint elmondta, a támogatást igénybe vevők döntő többsége szántóföldi növényekre kíván elsősorban biztosítást kötni, ugyanakkor a szőlő- és gyümölcsültetvények esetén ez a biztosítási hajlandóság jóval kisebb az elvárhatónál. Hozzátette, az értékesebb növénykultúrákra magasabb a díj, ugyanakkor a kártérítés is jóval nagyobb összegű. Biztosítás nélkül tehát jóval nagyobb kockázatot vállal a termelő - mutatott rá.

Forrás: profitline.hu

CLB TIPP: Készüljön fel a kiszámíthatatlan időjárásra! Kérjen ajánlatot Vállalkozói biztosításra online! Vállalkozói biztosítás >>

A vállalatok harmada novemberben tudja versenyeztetni a biztosítókat
2016 december 01.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

A vállalatok harmada novemberben tudja versenyeztetni a biztosítókat

A novemberi időszakot hagyományosan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások váltási időszakaként ismerjük. Jóval kevesebb figyelmet kap az a tény, hogy a vállalati vagyonbiztosítások mintegy harmadának is január elsején van az évfordulója. Az érintett vállalkozásoknak december 1-jéig van lehetőségük arra, hogy több biztosító ajánlatát összehasonlítva döntsenek egy esetleges biztosítóváltásról. Ha ezt elmulasztják, a felülvizsgálatra lehetőségük legközelebb csak egy év múlva lesz ismét - írja közleményében a Union Biztosító.

„A vállalati vagyonbiztosítások díjszintje évek óta fokozatosan csökken – magyarázza Almássy Gabriella, az Union Biztosító nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja. – Emiatt azok a cégek, akik már évek óta nem követték nyomon biztosítási csomagjaikat, nem ritkán jóval kedvezőbb feltételeket is elérhetnek egy váltással. A megspórolt összeget, vagy annak egy részét a tapasztalatok szerint sok esetben a meglévő (gyakran minimális) limitek illetve biztosítási összegek emelésére vagy új, eddig hiányzó biztosítási elemek beemelésére fordítják. Az alacsonyabb díjak ezzel egy időben vállalkozások újabb köre számára is elérhetővé teszik a biztonságos működést garantáló vagyonbiztosításokat.”

Ma Magyarországon különösen a kkv-szektort jellemzi a biztosítottság alacsony szintje, noha éppen ez a kör a legsérülékenyebb egy nem megfelelően biztosított, váratlan káresemény során. Az UNION Biztosító közelmúltban, másfél ezres mintán lefolytatott felmérése azt mutatta, hogy a Magyarországon fellelhető mintegy 1 millió 150 ezer mikro-, közép- és kisvállalkozás 24 százalékának semmilyen vagyonbiztosítása nincsen. Amennyiben a díjak nem emelkednek jelentősen a mostani szint fölé, és a jelenleg érzékelhető gazdasági bővülés a következő néhány évben is fennmarad, a vállalati vagyonbiztosítást kötő kkv-k aránya az évtized végére elérheti majd a 80 százalékos küszöböt.

A vállalatok által megkötött vagyonbiztosítások többségének komoly hiányosságai vannak. Ezek közül a legjellemzőbbek:

  1. Nem számolunk az üzemszünet jelentőségével – Az UNION adatai szerint a kkv-s vagyonbiztosítási szerződéseknek mindössze 4 százaléka tartalmaz üzemszünet-biztosítást. A vállalati ügyfelek láthatóan nem számolnak ezzel a tényezővel, pedig nem csupán termelő vállalatokat, hanem különböző szolgáltatást végző cégeket is könnyen bedönthet, ha egy időre kiesik az árbevétele, miközben az üzemeltetési költségeket továbbra is fizetnie kell. Az üzemszünet-biztosítás lényege éppen az, hogy megkötése esetén a biztosító nem csupán a káresemény miatt felmerülő költségeket, hanem a tevékenység szüneteltetése miatt felmerülő fix költségeket és az elmaradt hasznot is megtéríti.
  2. Megfelelő felelősségbiztosítás hiánya – Az UNION felmérése szerint a kkv körben a cégek 73 százaléka rendelkezik valamilyen felelősségbiztosítással. Ugyanakkor e vállalatoknak is csak kis része fedezi a tevékenységével kapcsolatos főbb kockázatok mindegyikét. Az általános felelősségbiztosítás mellett célszerű a vállalkozás profiljának megfelelő, felelősségbiztosítási csomag megkötését is megfontolni.
  3. Alulbiztosítottság – A biztosítást nem az adott vagyonelem teljes értékére, hanem annál alacsonyabb biztosítási összegre kötik meg. Kár bekövetkezésekor ilyen esetekben a biztosító csak a biztosítottság mértékével arányosan fizet kártérítést.

„A körültekintően működő vállalatok vagyon- és felelősségbiztosításra általában éves árbevételüknek néhány tized százalékát költik. Ennek az előre tervezhető, általában jelentős terhet nem képező költségnek a vállalása jelentősen lecsökkenti annak kockázatát, hogy egy váratlan esemény komolyan veszélyeztesse az adott társaság működését” – teszi hozzá az UNION szakembere.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Vizsgálja felül vállalati biztosítását is évfordulójakor! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>
 

A hetven lesz az új ötven
2016 december 01.
Kategória:
Életbiztosítás

A hetven lesz az új ötven

Szülei jobb anyagi körülmények között éltek – így vélekedik minden második ember a Groupama Biztosító megbízásából végzett felmérés szerint. A kutatás arra is rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemző események: az elköltözés, a házasság, a gyerekvállalás. Mivel a megnövekedett élethosszal párhuzamosan kitolódik a nyugdíjkorhatár is, ezért a tisztes, munkamentes időskor megteremtése egyre inkább az öngondoskodáson múlik. Jó hír, a fiatalabb generáció a felmenőinél jobban áll a hosszú távú pénzügyi öngondoskodás terén.

Az idős kort is aktívan töltenénk
Szvetelszky Zsuzsa társadalomkutató úgy véli, az évtizedekig érvényes ’majd csak lesz valahogy’ mentalitás kiveszőben van. „A mai fiatalok és középkorúak tudják, megtapasztalták, hogy a nagy társadalmi rendszerek által a szüleiknek, idősebbeknek biztosított automatikus juttatásokból a generációjuknak már nem jut.”
A fiatalok a rugalmas tervezésben hisznek, tudván, hogy elsősorban magukra számíthatnak. Nem gondolják, hogy a nyugdíjjal véget érne az aktív életük, minőségi, tevékeny időskorról álmodoznak: felfogásuk szerint a hetvenesek lehetnek az új ötvenesek – állítja a társadalomkutató, aki szerint nagyon hosszú távon akár a hetven lehet az új ötven.

A szülőknek könnyebb volt?
Az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által elvégzett országos, reprezentatív kutatás eredményei is alátámasztják a társadalomkutató állítását.
A kutatás rávilágított, hogy kitolódtak a hagyományos életútra jellemző események: míg a szülők generációja átlagosan 22 évesen kötött házasságot, ezt ma a fiatalok körülbelül 28 éves korban teszik. A gyermekvállalás 23-ról 26 éves korra halasztódott, és 2-3 évvel később fejezik be tanulmányaikat, illetve költöznek el otthonról a fiatalok. Az önmegvalósítás és a jövőről való anyagi gondoskodás egyre fontosabbá válik, miközben a családalapítás időpontja fokozatosan kitolódik.
Ezzel lehet összefüggésben az is, hogy az emberek majdnem fele, 49%-a úgy érzi, hogy szülei jobb anyagi helyzetben voltak nála, mikor annyi évesek voltak, mint most ők. A megkérdezettek negyede szerint a szülők hasonló, 28%-a szerint viszont rosszabb anyagi körülmények között álltak helyt adott életkorukban.

A fiatalok többsége megfelelő tartalékot akar felhalmozni
A Groupama Biztosító kutatása szerint az öngondoskodás fontosságának megítélésében hatalmas változás látható a mai huszonévesek és szüleik generációja között. A mai 18-29 éves korosztály 8-10 évvel korábban kezd el nyugdíjcéllal takarékoskodni, mint ahogy szüleik generációja tette. Nem csak a kényszer hajtja őket, hanem egyfajta optimizmus is: a fiatalok többsége szíve szerint 58 évesen már nyugdíjba menne, és ehhez megfelelő tartalékot akar felhalmozni.
A mai „Z” generáció, azaz az 1990-es évek végén, vagy azután születtek elképzelése szerint az idősebbeknek egyre több lehetőségük lesz fiatalosan élni, és aki időben megkezdi az öngondoskodást, annak nagyobb lehetősége van arra, hogy fiatalsága nyugdíjas korban se érjen véget – mondja Szvetelszky Zsuzsa.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon már most nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Döbbenetes hazai nyugdíjkörkép
2016 november 29.
Kategória:
Életbiztosítás

Döbbenetes hazai nyugdíjkörkép

Hihetőnek tart egy esetleges nyugdíjkatasztrófát a fiatalok többsége, ezért sokan nem is számolnak elfogadható időskori állami ellátással. A mostani idősebbek közül viszont sokan úgy gondolják, nyugdíjasként is dolgozniuk kell vagy pénzzé kell majd tenniük az évtizedek alatt megszerzett értékeik nagy részét, hogy meg tudjanak élni – közölte gyors, nem reprezentatív felmérésének eredményét a CLB biztosítási alkusz.

Negatív demográfiai változások miatt Magyarországon akár 1-2 évtizeden belül hárommillió olyan inaktív nyugdíjas korú – és krónikus betegségben szenvedő – ember lesz, akinek az ellátását az országnak valahogyan meg kell majd oldania – vonták a következtetést minisztériumi szakértők a hazai népesedésváltozás negatív folyamatából. A CLB ennek kapcsán kérdezte ügyfelei egy részét a várható helyzetről.

A nem reprezentatív gyors felmérés lesújtó eredménnyel zárult: a megkérdezett fiatalok lemondtak a nyugodt nyugdíjas évekről, már a 35-40 évesek is számolnak a kockázattal, hogy olyan minimális járadékot kapnak majd – a korhatár kitolása miatt egyre idősebb korukban -, amiből lehetetlen lesz megélni. A válaszadók nagy többsége reálisnak tartja az esélyét egy hazai nyugdíjkatasztrófának, amelyet a hivatalos előrejelzések szerint szakemberek is jeleztek.
Kiderült, a fiatalok többsége irigyli az utazgató nyugati turistákat, akiknek – szerintük – futja a nyugdíjukból akár egész télre máshová költözni, s a hideg tél elmúltát valami kellemes mediterrán vagy nyári égöv alatti országban kivárni – ismertette a tapasztalatokat Németh Péter. A CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a megkérdezettek többsége meglepődött az információn, miszerint a magyar átlagnyugdíj most 120 ezer forint, s például a sokat utazó, irigyelt angoloknak is mindössze 20 ezer forinttal több időskori járulékból, hetente 121 – vagyis havonta 484 – euróból kell megélniük.
A nemzetközi összehasonlításból az is kiderült, hogy egyetlen közeli országban sincsenek csillagászati nyugdíjjáradékok, bár tény, hogy például az osztrák és a holland kisnyugdíjasoknak 302 és 334 ezer forintnak megfelelő járadékot kell beosztaniuk, míg Olaszországban több millió nyugdíjas él a szegénységi szint alatt – hivatkozott nemzetközi összehasonlító adatokra a szakértő.

Németh szerint meglepő azonban az is, hogy a magyar fiatalok közül egyre többen tudják, az irigyelt külföldi nyugdíjasok nem az állami járadékból élnek gondtalanul, hanem abból, amit fiatal korukban valamilyen szervezett, biztonságos formában félretettek erre az élethelyzetre. Magyarországon azonban az öngondoskodási forma éppen csak éledezik, s elsősorban a középkorúak érdeklődnek iránta – szögezi le a szakértő.
Azoknak az idősebbeknek viszont, akik eddig nem tartalékoltak valamilyen formában a nyugdíjas éveikre, már nincs is idejük hosszas öngondoskodási programba fogni. Őket is kérdezte a CLB, s kiderült, legtöbben keserűen arra készülnek, hogy az évtizedek során megszerzett értékeiket – kényelmes ház, autó, nyaraló – el kell majd adniuk, kénytelenek lesznek feladni a megszokott kényelmet. Sokan abban is biztosak, hogy nyugdíjasként is dolgozniuk kell, ha nem akarnak kuporgatni, nélkülözni.

Forrás: nepszava.hu

CLB TIPP: Kezdje időben a gondoskodást Ön is! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

120 ezer kötelezőt cserélhetnek le az év végén
2016 november 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

120 ezer kötelezőt cserélhetnek le az év végén

Az idei év végi kgfb-kampányban az autósoknak már alig több, mint harmada érintett. Ennek megfelelően az érezhető díjemelés, illetve az MKB ügyfeleinek kényszerű biztosítóváltása ellenére sem vár 120 ezernél több biztosítóváltót a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Az idei váltási időszakban már az ügyfelek 85 százaléka vált szerződést alkuszon keresztül. Fontos ügyfélérdek, hogy a biztosítók tarifáiban általánossá váló károkozói pótdíj miatt az ügyfelek – alkuszaikon keresztül – megismerhessék központilag nyilvántartott kártörténeti adataikat.

Az idei kampány aktivitását erősítheti, hogy az előző évhez képest 10-12 százalék között alakul az átlagos díjnövekedés. Ráadásul minden MKB-s ügyfélnek megszűnik a szerződése – januárban ez mintegy 25 ezer autóst érint –, nekik mindenképpen új biztosító után kell nézniük. Ugyanakkor egy év alatt az autósok újabb 6-8 százaléka került ki az év végi váltók köréből. Emellett idén jelentősen esett a visszakötések száma ugyanahhoz a biztosítóhoz, miután azonos tarifálási feltételek esetén jogszabály tiltja az új ügyfelek kedvezőbb megkülönböztetését (tavaly az ilyen kötések tették ki az összes új szerződés mintegy harmadát).

Javában zajlik a kgfb-piac konszolidációja: míg 2015-ben a 15 szereplőből 14 volt komolyan versenyben, 2017-re gyakorlatilag 12 biztosító tarifái közül választhatnak az autósok. Ezzel párhuzamosan a lezajlott díjváltozások nyomán szektorban helyreállt a kár/díj egyensúly, és idén a piaci szereplők a tavalyi 90-nél jóval kevesebb alkalommal, összesen mindössze 62-szer módosították kisebb-nagyobb mértékben tarifáikat annak érdekében, hogy minél pontosabban elérhessék a megcélzott ügyfélkört.

Erre figyeljenek most az MKB ügyfelei
Az MKB Biztosító a következő egy év során fokozatosan mondja fel kgfb-szerződéseit. Ez a jelenlegi időszakban mintegy 25 ezer, az egész évet tekintve pedig mintegy százezer ügyfelet érint. A biztosító amellett, hogy a díjértesítő levele mellé elküldte a fennálló szerződés felmondását, a mai napon külön, tértivevényes levélben is értesíti ügyfeleit a felmondásról. Az érintett ügyfelek fontos teendői a következők:

  1. December 31-ig mindenképpen válasszák ki az új biztosítójukat (eddig ezt az érintettek mintegy harmada tette meg, átlagosan 4-5 százalékos díjemelkedés mellett)
  2. Ha negyedéves díjfizetési ütemet választottak, mielőbb rendezzék esetlegesen még fennálló díjtartozásukat. Ha ugyanis szerződésük befizetetlen díjrészlet mellett szűnik meg, kötelező lesz visszakötniük a szerződést az MKB-hoz a biztosítónak a piacinál jóval magasabb szinten meghirdetett, átlagosan 25-szörös díján.
  3. Ha az ügyfél is benyújtja december 1-jéig a felmondást, akkor esélye van rá, hogy kedvezőbb díjon talál másik biztosítást: néhány biztosító ugyanis pótdíjat ró azokra, akiknek a szerződése az előző biztosító felmondása miatt szűnt meg.

Elérhetővé kell tenni az ügyfelek számára saját kártörténeti adataikat!
A FBAMSZ tagvállalatainak tapasztalata szerint az ügyfelek közel 50 százaléka nincsen tisztában azzal, hogy az előző 3-5 év során mikor és mennyi kárt okozott. Mindez amiatt jelent problémát, mert míg tavaly még csupán öt biztosító alkalmazott károkozói pótdíjat, idén már szinte minden társaság alkalmazza ezt az alapdíj akár több száz százalékos mértékét is elérő tételt.
Egy pontatlan kártörténeti előzményekkel elvégzett kalkuláció az esetek többségében a valóstól teljesen eltérő díjakat és sorrendet eredményez, mely alapján az ügyfél rossz döntést hoz. Mindez kiküszöbölhető volna, ha a Központi Kárnyilvántartó Rendszernek (KKNYR) az adott ügyfélre vonatkozó adatait – az ügyfél meghatalmazása alapján – a nevében eljáró alkusz már a tarifálást megelőzően ellenőrizhetné, vajon a rendszerben szereplő adatoknak megfelelően zajlik-e a díjkalkuláció. Jelenleg ugyanis a KKNYR adataihoz kizárólag a biztosítóknak van hozzáférése.

Elsöprő az alkuszok részesedése az év végi váltásban
Az idei kampányban is a független alkuszok kínálják a legösszetettebb ügyféltámogatást. Kalkulátoraik megbízhatóan hasonlítják össze a biztosítók árajánlatait, a kalkulált díjra pedig árgaranciát is vállalnak. Más összehasonlító rendszerekkel szemben pedig olyan szolgáltatásokat is nyújtanak, mint az előző szerződések felmondása, az együttkötési kedvezmények bemutatása, képviselet a kárrendezés során, vagy éppen segítség az elakadt biztosítási adminisztráció előremozdításában. Ezért sem meglepő, hogy az időszak során kezdeményezett szerződésváltások mintegy 85 százalékát az alkuszokon keresztül intézik az ügyfelek.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Év végén van kötelező biztosításának évfordulója? Használja kalkulátorunkat az ajánaltok összehasonlításához! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
 

150 ezer Forintos nyugdíjjal lenne elégedett a többség
2016 november 24.
Kategória:
Életbiztosítás

150 ezer Forintos nyugdíjjal lenne elégedett a többség

A népesség fele változó gyakorisággal, de viszonylag rendszeresen félretesz, de csak elenyésző része teszi ezt nyugdíjcéllal, de komoly gondok vannak a saját jövőbeli igényeink felmérésével is - derül ki a MABISZ és a Századvég "Nyugdíjas évek - Csak az orrunkig látunk?" címen nyilvánosságra hozott kutatásból.

Az eredményeket Hidvégi Áron, a Századvég közvélemény- és piackutatási igazgatója ismertette a MABISZ konferenciáján, ezek alapján bőven van még hová fejlődnie a magyar társadalomnak mind előregondolkodás, mind pénzügyi tudatosság terén. A megkérdezettek alig több, mint fele szokott megtakarítani, de csak 22 százalék rendszeresen, 30 százalék csupán esetenként, míg 48 százalék egyáltalán nem. Nincs eltérés az arányok között akkor sem, ha a válaszadók közül kiszűrjük a már nyugdíjas korba lépetteket, de jellemzően a megtakarítók között erősen felülreprezentáltak a gazdaságilag aktívabb, 30-49 év közé eső generációk.

Ami a megtakarítási célokat illeti, a legtöbben (45%) minden eshetőségre felkészülve egyfajta vésztartalékot képeznek, 20 százalék a gyermeke, gyermekei jövőjébe fektet, míg 16 százalék esetében valamilyen lakáscélhoz köthető a megtakarítás. Alig 6 százalékra (nyugdíjasok nélkül 7 százalékra) tehető azok aránya, akik kifejezetten a nyugdíjas éveikre gyűjtögetnek, még utazásra is majdnem kétszer annyian tesznek félre (10%). Azaz akárhonnan is nézzük, a legnépszerűbb megtakarítási célok elsősorban a mindennapok problémáit érinti, igazán hosszú távon nem szeretünk gondolkodni. Ez nem jelenti azt, hogy nem is tesszük, de az erre vonatkozó válaszok igen érdekes, már-már irreális képet festenek.

60 százalék szerint nem fenntartható az állami nyugdíjrendszer, ugyanakkor 66 százalék elsősorban továbbra is az államtól várja majd elsősorban nyugdíjas éveinek finanszírozását. Jellemzően minél idősebb generációkról van szó, annál inkább bíznak az államban, a fiatalok értelemszerűen a legbizalmatlanabbak. Különös eredmény, hogy a legfiatalabb generációk, a 18-29 év közé esők erősen felülreprezentáltak abban a 28 százalékos táborban, akik a családtól remélik majd a gondoskodást nyugdíjaskorukra. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ez valamilyen mérési hibából fakad-e, vagy valódi trendfordulót jelez-e előre, mindenképpen további kutatásokat igényel a felvetés. Az azonban kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítást favorizálók 19 százalékos táborában a 30-49 évesek erősen felülreprezentáltak, azaz ők jelenthetik a legfontosabb célcsoportot a biztosítók számára.

A bennük rejlő potenciál kiaknázásáre azonban többre lesz szükség, mint puszta promócióra, felük egyáltalán nincs tisztában a nyugdíjbiztosítás fogalmával, a többiek pedig csak nagyon általános definíciókat tudnak mondani. Az edukáció szükségességét támasztja alá az is, hogy a primér célok mellett (az állam nem képes ellátni, csak magamra számíthatok) elenyésző a részesedése a kötésre serkentő motivációk között. A lakosság nem ismeri a termékeket, és nem képes különbséget tenni köztük, nem érti az egyes termékek előnyeit másokéval szemben.

Akkor is bajban vagyunk azonban, ha meg kell modani, mekkora összegre lenne szükségünk a jelenlegi életszínvonalunk megtartásához, legalábbis akkor, ha rögzített összeghatáronként adjuk meg a válaszlehetőségeket. A pénzügyi tudatosság hiányát jelzi, hogy nagyon egyik napról a másikra él a lakosság jelentős hányada, ritkán lát messzebb az aktuális számlák, költségek befizetési kötelezettségein túl. A többség - 58% - mindenesetre 100-200 ezer forint nettó közé tenné azt az összeget, amire havi szinten nyugdíjaskorban elégedett lenne. Mindössze 18 százalék az, aki kötne is nyugdíjbiztosítást, jellemzően az urbánus, felsőfokú végzettséggel rendelkező, 30-49 év közötti értelmiségi réteg, de nekik is csak a harmaduk lenne hajlandó ennek érdekében havi 10-20 ezer forintot félretenni.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: A biztosításók nyugdíjbiztosítási ajánlatainak összehasonlításaihoz használja kalkulátorunkat! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

8 tuti tipp: így lehetsz te is boldog nyugdíjas
2016 november 21.
Kategória:
Életbiztosítás

8 tuti tipp: így lehetsz te is boldog nyugdíjas

Ahhoz, hogy nyugdíjasként mi is boldogan élhessünk, nem árt már a munkába állástól kezdve megtervezni az idős éveket. Nem ez az egyetlen, amiről érdemes előre gondoskodni, összeszedtük, hogy mi kell ahhoz, hogy te is boldog nyugdíjas legyél.

Tervezd meg előre!
Már a nyugdíjba vonulásunk előtt kezdjük el felépíteni későbbi életünket. Egy nemzetközi tanulmány szerint nyugdíjas éveket más országban töltők 81 százaléka boldogabb. Persze nem feltétlenül kell másik országba költözni, egy vízparti nyaralóhely is több nyugalmat adhat, mint egy nyüzsgő, városi lakás.

Egyeztessétek a terveket!
Nem érdemes egyedül tervezgetni, ha a feleség vagy a férj máshogy képzeli el a nyugdíjas éveket, akkor nem árt közös nevezőre jutni azzal kapcsolatban, hogyan töltsük az időskort.

Tegyünk félre!
A nyugdíj célra való takarékoskodás elengedhetetlen, mivel az állam szép lassan kihátrál a nyugdíjrendszerből. Ahhoz viszont, hogy ne kopjon fel az ősz évekre az állunk, mindenképp szükség van a nyugdíjtervre. Jelenleg három termékkel is 20 százalékos adójóváírást kaphatunk, ha nyugdíjra teszünk félre, a nyugdíj elő-takarékossági számla, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíjbiztosítás egyaránt alkalmas a céljaink eléréséhez.

Tervezzük meg a nyugdíjba vonulást!
Ugyan Magyarországon van nyugdíjkorhatár, azonban sok foglalkozásban lehetőség van a korai nyugdíjazásra. Emellett persze olyan szakma is van, amit a korhatár elérése után is szoktak folytatni. A tervek ugyan nem mindig jönnek össze, azonban érdemes előre gondolkodni azon, hogy mikor szeretnénk visszavonulni és próbáljuk meg ehhez tartani magunkat.

Maradj egészséges!
Az egészség érték -szokták mondani, azonban nemcsak a jó közérzet miatt, hanem az időskori kiadások féken tartására is érdemes egészségesen élni. Az étkezések mellett a rendszeres testmozgással tarthatjuk magunkat fitten, ezek segíthetnek abban, hogy a nyugdíjas évek javát ne a kórházban kelljen tölteni.

Vállalj kisebb munkákat!
A korábbi foglalkozásunkat részmunkaidőben, vagy alkalmi munkák vállalásával folytathatjuk. Persze a hobbink mostantól "teljes munkaidőben" művelése sem ördögtől való. Ez elsőre nem tűnhet vonzónak, azonban az agyunk egészségének megőrzése miatt akár sokkal hosszabb élethez is hozzásegíthet minket.

Továbbra is táblázd be magad!
Lehet, hogy örülsz a terhek leadásának, azonban sokan nem tudnak mit kezdeni a felszabaduló szabad idejükkel. Érdemes tehát minél több programot csinálni magunknak, amivel lefoglalhatjuk magunkat.

Tölts több időt a családdal!
Ugyan a gyerekek valószínűleg el vannak havazva a munkával, azonban az unokákra így sokkal több időt fordíthatunk. Vigyázhatunk rájuk, amikor a szüleik megkérnek rá, ezzel pedig az ő vállukról is nagy terhet vehetünk le.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Tervezzen Ön is előre, nyugdíjbiztosítási lehetőségeiről informálódjon kalkulátorunkban! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Mi az? Kétszer annyi időt szánnak rá a férfiak, mint a nők
2016 november 17.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Mi az? Kétszer annyi időt szánnak rá a férfiak, mint a nők

A férfiak közel kétszer annyit autóznak, mint a nők, a közlekedési eszközök közül pedig az autót használják leggyakrabban a magyarok. Ez az utazási forma egyébként nem a legbiztonságosabb, a tömegközlekedési eszközök többségével kevesebb baleset történik. Ennek ellenére csak minden negyedik autós rendelkezik cascóval, 23 százalék pedig nincs tisztában azzal, hogy pontosan milyen kockázatokra nyújt védelmet a casco. Mennyit autóznak a nők a férfiakhoz képest, mennyi idősek az autók, biztonságos-e az autózás - többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a K&H biztos jövő indexének harmadik negyedéves felmérése.

Többet vezetnek a férfiak
A közlekedési eszközök közül messze az autózás a legnépszerűbb: a megkérdezettek 60 százaléka ül autóba hetente többször, míg a második helyen végzett helyi tömegközlekedést a magyarok 32 százaléka használja hetente többször. A autózás népszerűségét mutatja az is, hogy a tavalyi 79 százalékról 82 százalékra nőtt a jogosítvánnyal rendelkezők aránya. A jogosítvány a férfiaknak fontosabb: körükben 91 százalékos a jogosítványosok aránya, míg a nőknél ez az arány csak 76 százalék. Ezzel összefügg, hogy a férfiak többet is vezetnek, évente átlagosan 18 ezer kilométert, míg a nők beérik 10 ezer kilométerrel.
Országos átlagban az emberek 76 százalékának van autója, a nyugati országrészben, a kisebb településeken élőknél magasabb ez az arány. Egyébként javult az autózás biztonságosságának megítélése is: minden negyedik magyar biztonságos közlekedési módnak tartja. Ennek ellenére biztonsági szempontból az autózást még mindig megelőzi a vonat, a helyi tömegközlekedés és a távolsági busz, és még a repülőgép is.

Mi a helyzet az autóbiztosításokkal?
Cascobiztosítással csak az autósok negyede rendelkezik, és a megkérdezettek 23 százaléka tudja pontosan, hogy milyen kockázatok ellen nyújt védelmet. Pedig a casco teljes körű védelmet nyújt a saját hibából bekövetkező károkért (persze ha a szerződés önerőt ír elő, azt nekünk kell állni).
Az autó kora nagyban befolyásolja azt, hogy van-e casco az autón: a legfiatalabb és legidősebb kocsik csoportja között négyszeres eltérés volt. Előbbieknél 40 százalékos volt a casco aránya, utóbbiaknál azonban mindössze 9 százalékot tett ki. Az autóhasználat is szerepet játszik a cascóban: a 20 ezer kilométernél többet autózók 33 százaléka kötött ilyen biztosítást, ezzel szemben a kevesebbet autózóknál 18 százalékos a casco aránya.
Egyre tudatosabbak az autósok, a kötelező felelősségbiztosítást 10-ből 6-an tudatosan választják, azaz mindig megnézik a piaci kínálatot a biztosítás évfordulóján. A kutatásból az is kiderül, hogy ki, honnan tájékozódik: a saját autóval rendelkezők 86 százaléka az internetes összehasonlító oldalakról informálódik, 60 százalék a biztosítók honlapján nézi meg a kötelező felelősségbiztosítási díjakat, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára a családtagok, ismerősök kerültek, az ő véleményükre majdnem minden második magyar hallgat.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosításait kalkulátorunkban! Kötelező és casco biztosítás kalkulátor >>
 

A magyarok 36 százaléka egyáltalán nem spórol a nyugdíjas éveire
2016 november 17.
Kategória:
Életbiztosítás

A magyarok 36 százaléka egyáltalán nem spórol a nyugdíjas éveire

Egyre kevesebben vannak azok, akik csak az államtól várják majd a nyugdíjat, vagyis egyre többen gondoskodunk valamilyen formában magunk is a jövőbeni ellátásunkról. A magyarok 36 százaléka azonban még mindig semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással sem rendelkezik.

Ma már kisebbségben vannak Magyarországon is azok, akik úgy gondolják, csak és kizárólag az állam feladata lesz a nyugdíjukról gondoskodni - ez derül ki az Aegon Magyarország legutóbbi reprezentatív kutatásából, amelyben 3000 válaszadót kérdeztek meg online módon a nyugdíjmegtakarításaikról. A válaszokból kiderül, csak a magyarok 35 százaléka gondolja, hogy a nyugdíj kizárólag az állam feladata, míg 43 százalék közös feladatnak tartja, 21 százalék pedig úgy gondolja, csak magára számíthat majd ebben a kérdésben.

Különbség van a pályakezdők és a nyugdíjhoz már közeledő korosztály, azaz a 19-29 év közöttiek és a 40-59 év közöttiek gondolkodásában ebben a kérdésben. Míg a 19-29 éves korosztályban a legmagasabb azok aránya, akik szerint magunknak kell gondoskodniuk nyugdíjukról, mert az állam ezt nem fogja tudni a jövőben biztosítani, addig ez fokozatosan csökken az egyre idősebb korosztályok irányába. Ezzel fordítottan arányosan változik azok aránya, akik szerint közös feladat a nyugdíjra való felkészülés, ők úgy gondolják, hogy az állam mellett maguknak is gondoskodniuk kell jövőbeni anyagi biztonságukról.

Kerüljük a kockázatot
Nem meglepő, de ha a nyugdíjukról van szó, a magyarok kerülik a kockázatokat, 62 százalékuk úgy nyilatkozott, inkább a biztos megtakarítási formákat választják. Csak közel 7 százalék gondolja úgy, hogy kockáztatna, ha a magasabb kockázat magasabb hozammal is párosul. Érdekesség, hogy Heves és Jász-Nagykun megye lakói bátrabbak ebből a szempontból, itt 10 százalék körül van a magasabb kockázatot vállalók aránya.
A befektetési formákban is megjelenik ez a kockázatkerülő magatartás, a legtöbben, 22 százalék önkéntes pénztári tag, ezt követi az életbiztosítással (19%) és a nyugdíjbiztosítással (6%) rendelkezők száma.

A magyarok 36 százaléka azonban még mindig semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással sem rendelkezik. Közel ugyanennyien, 37 százalék azt mondja, jelenlegi anyagi helyzetében nem tud félretenni. A legtöbben havi 5 és 10 ezer forint között (42 százaléka) tesznek félre nyugdíjcélra, 15 és 20 ezer forint között 14,5 százalék, míg havi 20 ezer forint felett csak a magyarok alig 7 százaléka tud megtakarítani nyugdíjas éveire. Nem meglepő, de a legkevesebbet a pályakezdők (15-29 évesek) és a nyugdíjhoz nagyon közel állók (60 évnél idősebbek) tudnak félretenni, ebben a két korosztályban közel 45 százalék azok aránya, akik semennyit nem tesznek félre nyugdíjcélra. A 40 és 60 év közöttiek nagy része 5 és 10 ezer forint között tud megtakarítani.

Saját adatainkból is azt látjuk, ha lassan is, de nő az öngondoskodást választók aránya - mondta el Marosvölgyi Péter, az Aegon Magyarország Online értékesítési vezetője. A cég online ügyfeleinél az átlagos havi megtakarítás 12 ezer forint. Egyre többen online kötnek nyugdíjbiztosítást, ebben is a 40 és 55 év közöttiek a legaktívabbak: 72 százalékuk köt ilyen módon biztosítást, míg a fiatalabbaknak csak 23 százaléka, az idősebbeknek pedig csupán 5 százaléka.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Tervezzen Ön is előre, melyhez kalkulátorunkkal percek alatt kiszámolhatja nyugdíjbiztosítását! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
 

Ezt most azonnal nézd meg a lakásbiztosítási szerződésedben
2016 november 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Ezt most azonnal nézd meg a lakásbiztosítási szerződésedben

Megkezdődött a fűtési szezon, és mint minden évben, idén is fokozott veszélyforrást jelentenek ezek a hónapok az otthonainkban.

Az őszi és a téli időszakban mindig megnő a tűzesetek kockázata. "Őszig közel 850 db tűzkárt rögzített társaságunk" - hívja fel a figyelmet dr. Borsányi Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatója. Az utóbbi öt év tapasztalata alapján átlagosan több mint 1200 db ilyen típusú kárt regisztrálunk évente. Az összes bejelentett lakáskárt figyelembe véve viszonylag kisebb arányt képviselnek a tűzkárok, azonban az átlagos kárösszeg annál magasabb - egy-egy esetben akár több millió forintos - összeget is elérheti.

A legtöbb tűzesetet decemberben és januárban jelentik, de már októberben és novemberben megugrik a tűzkárok száma, s a kiemelkedő tendencia a tavasz kezdetéig megmarad.
Míg októberben és novemberben a fűtési rendszerekkel és a tüzeléssel összefüggésbe hozható tűzesetek aránya növekszik meg, addig a decemberi és januári tűzkár bejelentések az adventi és a karácsonyi tüzekkel állnak összefüggésben. A fűtési szezonban a statisztikák alapján több mint 100 db tűzeset fordul elő havonta, így az éves tűzkármennyiség fele ebben az időszakban történik.
"Fontos, hogy a megfelelő óvintézkedéseket elvégezzük a fűtési szezon kezdetekor, s emellett ellenőrizzük, hogy lakásbiztosításunkban a tűzkár fedezet megtalálható-e" - hangsúlyozta Szőke Tamás, az Allianz Hungária Zrt. termék- és portfoliómenedzsment igazgatója.

A fűtéssel és tüzeléssel összefüggésbe hozható lakástüzek és egyéb károk - például szénmonoxid mérgezés - jó része elkerülhető, ha betartunk néhány alapszabályt:

  1. A fűtési szezon kezdetén ellenőriztessük szakemberrel a kéményjáratok tisztaságát, átjárhatóságát és a fűtési berendezés állapotát.
  2. Amennyiben a fűtőkészülék az égéshez szükséges levegőt a lakótérből használja fel, győződjünk meg arról, hogy a levegő utánpótláshoz biztosított és megfelelő méretű a szellőzőnyílás. A szellőzőnyílásokat mindig hagyjuk szabadon, ne tömítsük el azokat.
  3. Ha jól záródó műanyag nyílászáróink vannak, akkor fokozottan ügyeljünk arra, hogy megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre a fűtés és főzés céljára.
  4. Ne legyenek gyúlékony anyagok nyílt láng és sugárzó hő közelében, hiszen a kicsapó láng vagy szikra tüzet okozhat.
  5. Ha a fűtési készülékünk meghibásodott, javítását bízzuk szakemberre.

Ha szilárd, pl. szén vagy fa tüzelésű rendszerünk van, akkor az alábbiakat tartsuk szem előtt:

  1. A fűtési készülék közvetlen környékére szilárd, nem éghető burkolatot helyezzünk.
  2. A fa égése során több füst és korom képződik, mint a gázzal való fűtés esetében, ezért fokozottan figyeljünk a kémény tisztítására.
  3. Ne fűtsünk nedves fával, mert a kéményben megnő a korom- és kátránylerakódás.
  4. Ne fűtsünk műanyaggal, festett vagy lakkozott fával, mert ezek égése során mérgező gázok keletkeznek, belélegzésük egészségkárosodást okozhat, illetve a fűtési készülékünket is rongálhatják. Fontos, hogy kizárólag a tüzelőberendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot használjuk.
  5. Cserépkályha esetén soha ne égessünk dió vagy mandula héjat, mert a hirtelen felszabaduló hőenergia robbanáshoz vezethet.
  6. A fűtési berendezés levegőszabályozóját akkor szabad csak zárt állásba helyezni, amikor a készülékbe rakott fa teljesen leégett és már a parázs sem izzik benne. Cserépkályha esetében, amennyiben ez a lezárás előbb történik meg, akkor a még el nem égett gázok a levegővel keveredve robbanó elegyet alkothatnak, ami az egész cserépkályhát szétvetheti.
  7. Az égés során keletkezett friss égésterméket (pl. hamut), a fokozott tűzveszélyessége miatt ne helyezzük szemetesbe. Mivel a hamu kiváló hőszigetelő, ezért akár 24 óra elteltével is lehet benne még izzó parázs.
  8. A készüléket csak lehűlés után lehet tisztítani, forró állapotban balesetveszélyes, és annak meghibásodásához is vezethet.

Gáztüzelésű rendszerekhez kapcsolódó tanácsok:

  1. A régi falazott, bélés nélküli kéményeket acél, alumínium vagy speciális műanyagból készült béléscsővel kell kibélelni, amely ellenáll a csőben lecsapódó megkötött savakat tartalmazó kondenzvíz maró hatásának.
  2. Tanácsos naponta több alkalommal is szellőztetni.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Amennyiben lakásbiztosítását 2-3 évvel ezelőtt kötötte, érdemes átnézni és aktualizálni! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
 

Oldalak