Alapvetően igen, de a cégnek az utazás minden kockázati tényezőjét ismernie kell.

Nyolc magyar áldozata volt annak a helyi idő szerint kedd reggeli tragédiának, amely során egy kisrepülőgép percekkel a felszállás után kigyulladt és földhöz csapódott. Az áldozatok között van Süllős Gyula, a Vasas ökölvívó-szakosztályának vezetője és családja is. A repülőgép viharos időben próbált felszállni, vélhetően a nem megfelelő időjárási körülmények vezettek a balesethez.

A szomorú eset kapcsán a CLB független biztosítási alkuszcég közleményt adott ki arról, hogy milyen esetekben fizet a biztosító hasonló szerencsétlenség után. A vállalat szerint a biztosítónak a külföldi utazások minden részletéről tudnia kell, így például arról, ha a program több országon átível, magánrepülős, és kockázatos kalandokat is tartalmaz. Ezeknek a kockázati tényezőknek benne kell lenniük a biztosítási szerződésben, az utasbiztosítási összegek között ugyanis nagy különbségek vannak.

Csak az a konstrukció garantál kártérítést, amely tartalmazza a légi baleseti fedezetet, és nem mindegy, hogy menetrend szerinti járattal, charterrel vagy magángéppel zajlik az utazás. Ráadásul ma már több biztosító országonként korlátozza a fedezetet, így egy magángépes, több országot érintő út előtt külön „kiterjesztést” is kérni kell – magyarázza a részleteket Németh Péter, a cég kommunikációs igazgatója.

Forrás: hvg.hu

A személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos díja az előző negyedévhez képest 2,4 százalékkal csökkent az idei második negyedévben, ami a verseny élénkülésére utal. A kárráfordítások 2,3 százalékos növekedésével a díj-kár olló záródik, ami pedig az ár-érték arány javulását jelzi – olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss összefoglalójában.

Idén a második negyedévben 2,4 százalékkal csökkent a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagos éves díja az első negyedévvel összevetve, ami így országosan 57,6 ezer forintra mérséklődött – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében. A jegybank szerint ebben a verseny élénkülése is szerepet játszhat.

A budapesti díjak 3,3 százalékos, míg fővároson kívüliek 2,7 százalékos negyedéves csökkenést mutatnak.

A kárráfordítás ezzel ellentétes irányú 2,3 százalékos negyedéves növekedést mutat. A díjszint és kárráfordítás közti olló záródása az ár-érték arány javulását jelzi. Ezt támasztja alá az MNB személygépkocsikra számított adóval és kárráfordítással kiigazított Korrigált kgfb-indexe is, a csökkenő díj és emelkedő kárráfordítás miatt hosszabb stagnálást követően csökkenni kezdett, az előző negyedévhez képest 6 százalékponttal.

Az egyéb egyedi járműkategóriák esetében mérsékelten – a nagyobb darabszámú járműtípusoknál jellemzően 2-6 százalékkal – nőttek az éves átlagdíjak a tavalyi II. negyedévvel összevetve. A teherautóknál és a nehéz pótkocsiknál ugyanakkor egyaránt 2 százalékos díjcsökkenés látható. A nagyobb darabszámú flottás járművek éves díja 1-9 százalékkal emelkedett, kivéve a vontatókét, amelyeknél 7 százalékkal apadt a díjszint a tavalyival összevetve.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Nyáron nemcsak a hőmérséklet emelkedik, hanem bizonyos balesetek kockázata is – derül ki a Pénzcentrum körképéből. A leggyakoribb nyári problémák közé tartoznak a közlekedési balesetek, a vízparti sérülések, valamint a külföldi utazások során bekövetkező megbetegedések, sérülések. Bár sok kárérték csak pár tízezer forintra rúg, egy-egy komolyabb baleset vagy mentés akár a több tízmillió forintos összeget is elérheti. Gyakori például, hogy egy külföldi bokasérülés miatti sürgős hazaszállítás vagy kórházi ellátás több milliós költséget generál – mentőrepülő és életmentő beavatkozás esetén akár 100 millió forint feletti összeg is előfordult már. A legtöbben már tisztában vannak azzal, hogy a megfelelő biztosítási csomag nélkül nem érdemes útnak indulni, hiszen a legapróbb panasz – mint egy gyomorrontás az Egyesült Államokban – is végződhet 8,5 millió forintos kárkifizetéssel. A nyári időjárás kiszámíthatatlansága ráadásul az otthonokat és gépjárműveket sem kíméli: jégesők, villámcsapások, viharkárok okoznak évről évre komoly károkat. Cikkünkben összegyűjtöttük, mik a leggyakoribb káresemények, milyen összegű térítések jellemzőek, és mik voltak a legdurvább nyári kifizetések 2024-ben.

Ahogy beköszönt a nyár, nemcsak a hőmérő higanyszála szökik az egekbe, hanem a balesetek is nagyobb számban fordulhatnak elő – legyen szó egy rosszul sikerült strandolásról, elrontott nyaralásról vagy extrém sportok következményeiről. A szezonális kockázatok évről évre adottak, és a biztosítók szerint mostanra már nemcsak a klasszikus esetekre kell figyelni: egyre több a viharkár, a súlyos vízparti baleset, sőt, a nemzetközi feszültségek és klímaanomáliák is érzékenyen érintik az utasbiztosítások piacát.

A Pénzcentrum megkeresésére öt nagy biztosító – az Allianz, a Generali, a Groupama, a K&H és az Alfa – osztotta meg tapasztalatait arról, mely káresetek szaporodnak meg leginkább a nyári hónapokban, milyen összegeket térítenek jellemzően, és milyen – sokszor megdöbbentő – egyedi esetekkel találkoztak 2024-ben.

Az alábbiakban biztosítók szerint rendeztük az adatokat és tapasztalatokat, hogy jobban kirajzolódjon: kinek mit hoz a nyári szezon, és mire érdemes felkészülnie annak, aki nemcsak a vakációról, hanem a védelemről is időben gondoskodni szeretne.

Egy bokasérülés 1,5 millió forintba is kerülhet

A nyári hónapokban a leggyakoribb biztosítási bejelentések közé továbbra is a gépjármű asszisztenciával kapcsolatos esetek tartoznak" – közölte a Pénzcentrummal a Generalihoz tartozó Genertel Biztosító. Emellett jellemzőek a kisebb, de kellemetlen balesetek is: „amikor ügyfelünk lábát a tengerben felvágja egy szikla vagy megszúrja valami”, ezek ugyan nem életveszélyesek, de komoly orvosi ellátást igényelhetnek.

A külföldön történt káreseteknél a kártérítési összegek rendkívül széles skálán mozognak. Bár a leggyakoribbak a néhány tízezer forintos térítések, „előfordulhatnak több tízmillió forintos ellátással kapcsolatos kifizetések is”.

A biztosító egy tanulságos esetet is megosztott: korábban egy utas bokasérülést szenvedett, amelynek kezelése önmagában nem jelentett volna kiemelkedő költséget, ám a rögzítés miatt nem tudta igénybe venni az eredeti repülőjegyét. Az átülés business osztályra elkerülhetetlenné vált, a költségek pedig így „jelentős, 1,5 millió forintos” összeget tettek ki. Egy másik, hasonló sérülésnél – amikor a túrázó nem tudott lejönni a hegyről – a helikopteres mentés több millió forintos kiadással járt.

A Generali szerint bár a háborús fenyegetettségek és az időjárási szélsőségek aktuálisak, ezek nem befolyásolják érdemben az utasbiztosítási kedvet. Tapasztalatuk szerint az ügyfelek egyre tudatosabbak, tisztában vannak a biztosítás szerepével, és a hangsúly inkább azon van, hogy „mindig tájékozódjunk a választani kívánt konstrukció szolgáltatási tartalmáról, a feltételekben foglalt kizárásokról, hogy ne érjen minket egy nehéz helyzetben meglepetés”.

Milliós károk, kiszámíthatatlan viharok

Ahogy beindul a nyári szabadságolási szezon, úgy szaporodnak meg az utasbiztosítási káresetek is" – közölte a Pénzcentrummal az Allianz. Ebben az időszakban jelentősen megnő a külföldi betegségekkel és balesetekkel kapcsolatos térítések száma. Gyakoribbá válnak a vírusos megbetegedések, tengerparti sérülések, valamint az utazáshoz kötődő kellemetlenségek: például poggyászkésések, járattörlések vagy műszaki hibás járművek miatti fennakadások.

A biztosító adatai szerint a balesetekkel összefüggő kárösszegek a néhány százezer forinttól a több tízmilliós kategóriáig is terjedhetnek, főként komolyabb sérülések, illetve mentővel történő hazaszállítás esetén.

Kiemelt kockázatnak számítanak a motoros közlekedéshez kötődő balesetek: június és augusztus között az éves átlagnál kétszer több ilyen bejelentés érkezik, és ebben a három hónapban történik a motorkerékpáros balesetek közel 40%-a. Bár a motoros halálesetek aránya hazánkban alacsonyabb az uniós átlagnál (5% vs. 16%), a biztonságos vezetés és megfelelő védőfelszerelés továbbra is alapvető fontosságú.

Az Allianz hangsúlyozza: bár konkrét esetet nem emeltek ki, a statisztikákból világosan látszik, hogy biztosítás nélkül nem érdemes külföldre indulni, hiszen a költségek súlyosabb esetekben akár a százmilliós nagyságrendet is elérhetik.

A lakossági vagyoni biztosítások területén a nyári hónapokban a viharok dominálnak. Vihar, beázás, jégeső, villámcsapás másodlagos hatása – ezek mind visszatérő események. A tavaly júniusi hónap különösen pusztító volt: két esetben is közvetlen villámcsapás következtében égett le családi házak tetőszerkezete, a tetőtéri lakrészek, és beázott az alsó szint is. A kárösszegek egyenként több tízmillió forintra rúgtak.

A gépjárművek sem ússzák meg a szélsőséges időjárást: gyakori károk a jégeső által bezúzott szélvédők, az autóra dőlt fák vagy az áradások miatti műszaki hibák. Ráadásul egy mai, modern szélvédőcsere már akár 700–800 ezer forintos tétel is lehet – figyelmeztet a biztosító –, mivel a beépített szenzorokat és kamerákat újra kell kalibrálni.

Az Allianz tapasztalata szerint a biztosításkötési hajlandóságot az utóbbi évek krízisei erősítették: a háborús helyzetek, járványok és természeti kockázatok miatt az ügyfelek egyre inkább a legszélesebb védelmet nyújtó csomagokat választják. Ezek akár időjárás miatti járattörlésre vagy kényszerű hazautazásra is fedezetet nyújthatnak. A légiközlekedéshez kapcsolódó extra szolgáltatásként a biztosító például automatikus térítést is kínál, amely külföldi járatkésés esetén akár 40 ezer forintot is jelenthet biztosítottanként.

Ittasan rollerezett a tengerparton, belehalt

Bár a nyári hónapokban az Alfa Biztosító szerint nem nő drasztikusan a bejelentett balesetek száma, a káresetek összetétele kifejezetten szezonális mintázatot mutat. Megugrik a közlekedési balesetek aránya, több kár köthető a külföldi nyaralásokhoz, strandokon és vízpartokon pedig gyakrabban fordulnak elő sérülések. Az extrém sportok – mint a jet-ski, vízisí vagy SUP – kapcsán viszonylag kevés a bejelentés, de ezek sem maradnak nyom nélkül.

A leggyakoribb nyári esetek inkább a csúszásos, eleséses sérülések, amelyek tipikusan a nyaralás laza légkörében, vízközelben történnek. A vízi sportokkal összefüggő balesetek is előfordulnak, de nem emelkednek ki a statisztikákból – tudta meg a Pénzcentrum.

A biztosító szerint a balesetbiztosítási kifizetések fix összegűek, így függetlenek attól, hogy a sérülés belföldön vagy külföldön történt. Egy csonttörés térítése például 15–100 ezer forint között mozog, egy komolyabb műtét vagy kórházi kezelés esetén azonban akár 300–500 ezer forintot is elérhet a szolgáltatás, de ennél magasabb kifizetések sem ritkák.
Bár 2024-ben nem történt kirívóan extrém eset, korábbi évek példái jól mutatják, mennyire fontos a kockázatok mérlegelése. Egy ügyfél például Horvátországban ittasan rollerezett, balesetet szenvedett, súlyos fejsérüléseket szerzett, és nem élte túl az esetet. Egy másik tragikus történet Olaszországban történt, ahol két családapa éjszakai fürdőzésre indult a háborgó tengerbe – egyikük sem tért vissza élve.

140 milliós rémálom egy trópusi nyaraláson

A nyári hónapokban megszaporodnak a szabadtéri tevékenységek, ezzel együtt pedig nő a sérülések kockázata is" – figyelmeztet a Groupama Biztosító. A leggyakoribb balesetek közé tartoznak a kerékpáros és robogós karambolok, túrázás közbeni bokaficamok, csonttörések, hobbi sportolás közbeni fejsérülések vagy akár kisállat-harapások.

A biztosító tapasztalatai szerint a nyári kárkifizetések összege jellemzően 200–400 ezer forint körül mozog, azonban ha a károsult hazaszállítása is szükséges, a költségek könnyen több százezer vagy akár több millió forintra rúghatnak. Földi úton történő betegszállítás esetén a jellemző költség 300–500 ezer forint, míg légi szállításnál az összeg 500 ezertől akár 1,5 millió forintig is terjedhet – közölte a Pénzcentrummal a biztosító.

A Groupama emlékeztet egy súlyos esetre a tavalyi évből: egy ügyfelük egy trópusi szigeten ájult el nyaralás közben. Hajóval kellett kórházba szállítani, lélegeztetni kellett, majd életmentő műtétet hajtottak végre rajta. Ezt több mint 10 napos kórházi ellátás követte, végül mentőrepülővel hozták haza.
A kórházi számla meghaladta a 100 millió forintot, a hazaszállítás pedig további 40 millióba került. Az ügyfél szerencséjére megfelelő utasbiztosítást kötött, így mindezt a biztosító állta.

A társaság friss kutatásából ugyanakkor kiderül: a magyar utazók egyre tudatosabbak. Míg korábban sokan csak a hosszabb utakra kötöttek biztosítást, ma már a válaszadók kétharmada tervez utasbiztosítást kötni, és 3 százalékkal többen nyilatkozták azt is, hogy ezt minden egyes utazásuk során megteszik. Az adatokat árnyalja, hogy bár 25 százalék már átélt külföldi káresetet, és 53 százalék reálisnak tartja, hogy ez vele is megtörténhet, sokan még mindig csak az EU-n kívüli vagy hosszabb utazásokhoz érzik indokoltnak a biztosításkötést.

A döntés mögött főként az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés áll: a megkérdezettek szerint az utasbiztosítás legfontosabb elemei a sürgősségi ellátás, a baleseti térítés, valamint a Magyarországra történő hazaszállítás fedezése.

8,5 millió forint egy gyomorrontásra

A K&H Biztosító kizárólag külföldi utasbiztosításokat kínál, így tapasztalataik is csak az ilyen jellegű káresetekre terjednek ki. Mint elmondták, a nyári hónapokban jellemzően a napégés, napszúrás, gyomorrontás és kisebb-nagyobb balesetek miatt emelkedik meg jelentősen a bejelentések száma. Bár az elmúlt időszakban több hír szólt természeti katasztrófákról, a biztosító nem tapasztalt ezekhez köthető számottevő növekedést a bejelentések számában, és extrém időjáráshoz kapcsolódó károk is csak elvétve fordultak elő – közölték a Pénzcentrummal.

A K&H tavaly nyári statisztikái szerint az átlagos kártérítési összeg júniusban 97 ezer forint, júliusban 83 ezer forint, augusztusban pedig 78 ezer forint volt. Ezek az összegek ugyan nem tűnnek kiemelkedőnek, ám a biztosító egy tanulságos esetre is felhívta a figyelmet:
egy ügyfelük az Egyesült Államokban gyomorrontás miatt kért orvosi segítséget, a kezelés végül 8,5 millió forintos kárkifizetést eredményezett. Bár a betegség önmagában nem számít súlyosnak, az eset jól példázza, hogy milyen drága lehet még egy banális panasz ellátása is például Amerikában – főleg, ha nincs biztosításunk.

A rendhagyó esetek közé sorolják azokat is, amikor a biztosított nem tud hazautazni az eredeti tervei szerint – például egy súlyosabb törés miatt –, vagy amikor haláleset miatt kell megszervezni a hazaszállítást, amely extrém költségekkel járhat.

A társaság tapasztalatai szerint a nyári utazási kedv évről évre emelkedik. A legnépszerűbb célpontok továbbra is Olaszország, Spanyolország, Horvátország és Görögország, de egyre többen merészkednek egzotikusabb helyszínekre is. A háborús övezetek azonban kizártak a biztosítási fedezetből – Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszország nem számítanak biztosítható célországnak, így oda nem is indítanak kötvényt az ügyfelek részére.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a utasbiztosítási ajánlatokat:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

Éves összehasonlításban 4,6 százalékkal, 59 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos díja az idei I. negyedévben. A bővülés nem éri el az időszak éves inflációját, egyúttal az infláció enyhülésével párhuzamosan a díjemelések üteme is mérséklődött, ami a kiegyensúlyozottabb piaci működés irányába mutat – olvasható az MNB friss Kgfb-indexében.

2025 I. negyedévének végén 59 103 forint volt a személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagos éves díja. Ez 3,1 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves Kgfb-indexében. A fővárosi autósok átlagos éves díja (84,9 ezer forint) több mint 30 ezer forinttal magasabb az ország többi részén lévő társaikénál (54,7 ezer forint).

Éves szinten 4,6 százalékkal emelkedett az országos átlagos éves díj, ezen belül a fővárosiak esetében 6, a Budapesten kívüli szerződéseknél pedig 4,3 százalékkal. A kárráfordítások tekintetében negyedéves alapon csupán 0,5 százalékos emelkedés látszik, miközben a kárkifizetések éves növekedési üteme – mérséklődést jelezve – is csak 1,1 százalékos volt.

Az MNB személygépkocsikra számított korrigált Kgfb-indexe (ami az árváltozások indokoltságának mérésére szolgál és a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva mutatja be a nettó díjváltozást) 136 százalékon áll, kisebb emelkedést mutatva az I. negyedévben. A szezonális év eleji megugrás idén mérsékeltebb, de az előző negyedéves csökkenés nem folytatódott.

Az egyéb járműkategóriák esetében 3 kategória csökkenését látni. A kis és nagyobb buszok díja is mérséklődött, valamint a nehéz pótkocsik díja is kevesebb lett. A többi esetben az átlagos éves díjak mérsékelten emelkedtek. A flottás járművek esetén csak a nehézpótkocsiknál tapasztalható csökkenés, a díjnövekedés csak a taxiknál kiugróan magas (17 százalék), 20 százalék feletti díjnövekedés már nem fordul elő.

A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi Kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapján színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik éves díjának, illetve a többi járműosztály átlagdíjainak éves és negyedéves változását.

A Kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók pontos, átlátható tájékoztatása mellett a verseny élénkülését is elősegíti. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, és egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.

Forrás: portfolio.hu