Tragédia a magyar családoknál: így bukják otthonaikat, pénzüket is
Jelzáloghitelekkel rendelkező olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy hitelük felvételekor lakásbiztosítás kötését is megkövetelte tőlük a hitelező bank. A biztosítás megkötésekor pedig felmerülhetett a kérdés, hogy mégis mekkora értékre kell kötni a biztosítást: újjáépítésire, forgalmira, vagy esetleg a bank felé fennálló tartozás értékére? Merthogy nagyon nem mindegy: egy rosszul megválasztott biztosítási összegen alapuló szerződés talán nem is nyújt valós védelmet. Ebben az esetbet pedig előfordulhat - legalábbis elviekben -, hogy egy tragédiát követően a hiteladós úgy marad ingatlan nélkül, hogy mellette még a banknak is milliókkal tartozik.
Lakásbiztosítással rendelkező olvasóink talán már találkoztak azzal a helyzettel, hogy a biztosító alacsonyabb - esetenként akár jelentősen alacsonyabb - összegre javasolja biztosítani az ingatlant annak piaci értékénél. Ez különösen akkor ütközhet ki, ha valaki közvetlenül egy ingatlan megvásárlását követően szeretne biztosítást kötni új szerzeményére, és azzal szembesül, hogy a biztosító kisebb értékre javasolja megkötni a szerződést annál, mint amennyit ő éppen kiadott az előző tulajdonosnak.
A helyzetet még bonyolultabbá teheti, ha az ingatlan megvásárlása jelzáloghitelből történt, hiszen ilyenkor már három, egymástól eltérő összegünk is lehet: egy, a biztosító által megállapított újjáépítési érték; egy, az adásvételben szereplő forgalmi érték; az adós bank felé fennálló tartozása. Adódik a kérdés, hogy melyikre kell megkötni a biztosítást?
Hiszen az én házam annál többet ér!
Új szerződéskötés esetén a biztosítók alapvetően az általuk kalkulált újjáépítési költségre tesznek ajánlatot. Tehát a biztosító - a birtokában lévő, ingatannal kapcsolatos adatok alapján - azt állapítja meg, hogy mennyibe kerülne az adott ingatlant újjáépíteni abban az esetben, ha az valamilyen okból kifolyólag megsemmisülne. Ez az összeg azonban lehet alacsonyabb az adott ingatlan forgalmi értékénél: tehát elképzelhető, hogy az ingatlan újjáépíthető 18 millió forintból, miközben eladható 20 millió forintért.
Ugyanakkor a biztosítási összeget az ügyfél határozza meg. Tehát ha úgy gondoljuk, hogy mi magasabb összegre szeretnénk biztosítani az ingatlanunkat, akkor ehhez minden jogunk megvan. Fontos tudni azonban, hogy egy bekövetkezett káresemény után a biztosítási szakértő az újjáépítési-helyreállítási munkálatok költségét fogja kiszámítani, tehát az esetek többségében nem érdemes a biztosító által felajánlottnál jelentősen magasabb összegre szerződnünk. (Természetesen lehetnek kivételes esetek, mondjuk ha különleges, az átlagnál jóval drágább burkolatokat használtunk a lakáson belül, hogy csak egy példát említsünk.)
Jön a bank
Ahogy fentebb már említettük, a jelzáloghitel fedezeteként szolgáló ingatlanok esetében a helyzet egy fokkal bonyolultabb, hiszen a hitelösszeg maximális értékét a forgalmi érték alapján számítják ki a hitelfelvétel során. Tehát elviekben elképzelhető, hogy egy ingatlan forgalmi értéke 20 millió forint, az újjáépítési 15, ám a hitelösszeg 16.
Ebben az elképzelt példában tehát előfordulhat, hogy az ügyfél megköt egy biztosítást az újjáépítési értékre, majd tragédia esetén elveszíti az otthonát, és még tartozik is a banknak.
Megkérdeztünk néhány bankot ezzel kapcsolatban, ugyanis kíváncsiak voltunk, hogy mekkora összegre kötelezik a finanszírozott ügyfeleiket a lakásbiztosítás megkötésének tekintetében. Az általunk megkérdezett bankok válaszaiból kiderül, hogy a fenti, elképzelt példánk elviekben csak a Raiffeisen Banknál fordulhat elő. Ők ugyanis megelégednek azzal, ha az ügyfél az újjáépítési értékre köti a lakásbiztosítását, így bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az ügyfél hiteltartozása magasabb a biztosított összegnél.
Más bankok, mint például a Budapest Bank, a CIB Bank és az OTP Bank kikötik, hogy a biztosítás legalább a hitelösszeget - az OTP esetében a hitelösszeget és annak 1 éves járulékait - fedezze. Az általunk megkérdezett bankok közül ugyanakkor egyik sem várja el, hogy a forgalmi érték alapján kerüljön megkötésre a szerződés. Ez az ügyfél szempontjából pozitívum, hiszen így nem fordulhat elő olyan eset, hogy feleslegesen fizet magasabb díjat a biztosítónak.
Megkérdeztük a biztosítókat is ezzel kapcsolatban, nekik mi a tapasztalatuk ezen a téren. Többnyire azonban nem tudtak válaszolni erre a kérdésre, hiszen - ahogy már említettük -, végül az ügyfél dönt a szerződéses összegre vonatkozóan, de hogy saját elhatározásból dönt egy adott összeg mellett, vagy a bank kötelezi őt erre, azt nem tudni. Az egyetlen kivétel a Generali Biztosító: az ő tapasztalatuk viszont éppen az, hogy többnyire forgalmi értékre köttetnek a bankok biztosítást a hitelezett ügyfeleikkel.
Hány "rossz" szerződés lehet?
Szerettük volna megtudni, hogy hány olyan ügyfél lehet, akiknél előfordulhat, hogy nem a megfelelő összegre kötöttek lakásbiztosítást, és emiatt nem élveznek igazi védelmet az esetleges balesetek ellen. Ezt azonban nem sikerült megtudnunk.
"Amennyiben a szerződő elfogadja a biztosító ajánlott értékét, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. Így túl-, vagy alulbiztosítottság kérdéséről csak akkor beszélhetünk, amikor a szerződő eltér az ajánlott értéktől. Így konkrét számadatok nincsenek, ezek mind egyedi élethelyzetek, csak egy esetleges kárnál merül fel ez a kérdés." - tudtuk meg például a K&H Biztosítótól, de lényegében ezt válaszolta a többi biztosító is.
Érdeklődtünk a bankoknál is: évente nagyjából hány olyan eset fordul elő, hogy egy megsemmisült ingatlan esetén a biztosítási összeg nem fedezi az adós bank felé fennálló tartozását. Pontos számokat azonban egyik bank sem árult el, ugyanakkor mindegyik azt válaszolta, hogy rendkívül kevés az ilyen esetek száma.
Hasonlóképpen nehéz megmondani, hogy mennyire "tartják karban" az ügyfelek az ilyen, hitel mellé kötött lakásbiztosításokat, illetve a meglévő, régi szerződések mekkora része lehet elavult.
"Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ügyfeleink a hitel mellé kötött otthonbiztosítások esetében sok esetben nehezebben lépnek, ha a biztosítási szerződésük módosításáról, esetleg egy korszerűbb biztosításra váltásról van szó, hiszen ebben az esetben a bankintézetükkel is fel kell venniük a kapcsolatot, jelezniük feléjük a szerződésváltozást, az ezzel járó banki ügyintézés pedig megnövekedett banki adminisztrációs terhet jelenthet számukra. Arra vonatkozóan, hogy ügyfeleink jelenlegi otthonbiztosításainak mekkora része nincsen folyamatosan aktualizálva, jelenleg nincs rendelkezésünkre álló adat, mivel a szerződés módosítását, amennyiben azt az ingatlanban bekövetkezett változások indikálják, ügyfeleink kezdeményezésére végezzük el." - derült ki Deliága Judit, az Allianz Biztosító Lakossági vagyon termék- és portfoliómenedzsment csoportvezetőjétől.
Mi történik az ingatlan megsemmisülése esetén?
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy mi történik olyankor, ha megtörténik a legrosszabb, azaz megsemmisül az ingatlan. Mint kiderült, erre nincsen pontos válasz, többnyire a bank és az ügyfél megállapodásán múlik minden.
"Tapasztalataink szerint a banktól, az adóstól, az ingatlantól, valamint a bank és adós közötti üzleti viszonytól is függ a rendezés módja abban az esetben, ha az ingatlan megsemmisül. Egyes esetekben - mint zálogjogosult- a teljes kártérítési összegre a bank tart igény, miközben előfordul az is, hogy a bank lemond kedvezményezetti jogáról, és az ügyfélnek engedélyt ad a teljes szolgáltatási összeget felvételére, továbbá láttunk arra is példát, hogy a hitelező pénzintézet megosztva kéri az utalást maga (vélelmezhetően az aktuális tőkeösszeg erejéig) illetve az ügyfél felé." - tudtuk meg Tallárom Tamástól, a KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kárigazgatójától. Ezzel megegyező válaszokat kaptunk az illetékesektől, azaz a bankoktól is, tehát erre a kérdésre nincsen egyértelmű válasz.
Összességében tehát elmondható, hogy a bankok által támasztott követelmények többnyire megóvják az adósokat attól, hogy túlságosan alacsony összegre kössenek biztosítást. Ugyanakkor láthattuk, hogy van olyan bank, amely az újjáépítési költségre kötött biztosítást is elfogadja, míg a Generali válaszából kiderül, hogy van amelyik a forgalmi értékre köttet biztosítást. Az előbbi veszélyes lehet, míg utóbbi esetben előfordulhat, hogy túlbiztosítottságra van kényszerítve az ügyfél. (Ha már túlbiztosítottság: társasházak esetében viszonylag gyakori, hogy a jelzáloghitel felvételekor az ügyfél lakásbiztosítást köt, pedig az ingatlant már védi egy társasházi biztosítás. Előfordulhat, hogy ezt teljesen feleslegesen teszi, ugyanis az általunk megkérdezett bankok közül az összes elfogadja a társasházi biztosítást, feltéve persze, ha az megfelel a pénzintézet által megkövetelt feltételeknek.)
Érdemes tehát tájékozódni a biztosítás megkötése előtt, a szerződést pedig csak azt követően aláírni, hogy már alaposan átolvastuk. Hiszen nyilvánvaló, hogy senki sem szeretne évekig, évtizedekig fizetni egy olyan biztosítást, amely baj esetén nem nyújt számára valós védelmet.
Forrás: www.penzcentrum.hu
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Akár 1,5 millió forint kártérítést is visszakövetelhet a biztosító azoktól az ügyfelektől, akik a téli időszakban nyári vagy végtelenül lestrapált téli gumival közlekednek és amiatt okoznak balesetet. Annak ellenére, hogy Magyarországon a téli gumi használata nem kötelező, a biztosítók a kártérítési kötelezettség megítélésekor figyelembe veszik a jármű műszaki állapotát, beleértve gumiabroncsok megfelelőségét is – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.
Télen jellemzően sok az utakon a megcsúszásból eredő közlekedési baleset, s ilyenkor az okozott anyagi kárt a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) terhére kifizeti a biztosító. Más kérdés azonban, hogy a szakértők alaposan megvizsgálják a körülményeket, egyebek között a balesetet okozó jármű műszaki állapotát, beleértve a gumiabroncsok megfelelőségét is – figyelmeztet Németh Péter. A CLB biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója hozzátette, amennyiben bebizonyosodik, hogy a baleset nem megfelelő gumiabroncsok használata miatt következett be, a biztosító a kifizetett kártérítés összeget, akár másfél millió forintig is.
Más a helyzet a Cascóval, annak feltételei biztosítónként eltérhetnek. Némelyek előírják az évszaknak megfelelő gumiabroncsok használatát, s ha a szerződésben szerepel ilyen kitétel, és a havas, csúszós úton bekövetkezett baleset idején nem volt felszerelve téli gumi, a biztosító a Casco megléte ellenére is megtagadhatja a kártérítést – magyarázza Németh. Akkor is ez lehet a vége egy szerencsétlen balesetnek, ha a károkozó téli gumival felszerelt járművel közlekedett, ám az abroncs állapota nem felelt meg az előírásnak. A gumiabroncsok megfelelő állapota alapkövetelmény függetlenül attól, hogy tél vagy nyár van – szögezi le a szakérő. A jogszabályok előírják a gumikon futó minimális profilmélységet; ha az abroncsok kopottak vagy sérültek, és ez hozzájárul a balesethez, a biztosító ez esetben is megtagadhatja a kártérítést, vagy visszakövetelheti azt a károkozótól.
A CLB szakértője figyelmeztet: a téli szezon előtt érdemes ellenőrizni a biztosítási szerződések feltételeit, különös tekintettel az abroncsokra vonatkozó előírásokra. Az évszaknak megfelelő és jó állapotú gumiabroncsok használata nemcsak a biztonságot növeli, hanem a pénztárcát is védi azzal, ha okozott kárt nem kell zsebből fizetni.
Az utasbiztosítási szokásokat és azok tartalmát is átrendezhetik a spanyolországi természeti katasztrófához hasonló esetek, amelyek a szélsőséges időjárás miatt egyre gyakoribbak. A külföldre utazóknak hamarosan évszaktól függetlenül – kánikulában is – ajánlott lesz a síszezonra jellemző speciális mentést tartalmazó utasbiztosítást kötni – közölte a CLB biztosítási alkusz cég a napokban történt természeti katasztrófára.
Sok utasbiztosítás nem nyújtana kellő fedezetet arra a váratlan természeti katasztrófára, amely a Spanyolországban élőkre és a turistákra csapott le a napokban: pusztító esőzés, sárlavina, a víz és a sár fogságába esett autók és autósok, halálos csapdává vált bevásárlóközpontok. Mindez azonban olyan jelzés nemcsak a turistáknak, hanem a biztosítóknak is, amely azokat igazolja – egyebek között a CLB szakértőit is –, akik többször figyelmeztettek a klímaváltozás veszélyeire, következményeire – olvasható a biztosítási alkusz közleményében. A szélsőséges időjárás már nemcsak egy jövőkép, hanem a jelen, amelyet a bőrünkön érezhetjük bárhol, bármikor – figyelmeztet Németh Péter.
A CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a megváltozott helyzetet mindenkinek komolyan kell vennie, a külföldre készülőknek mostantól kockázatos lehet csupán egy „fapados” alapbiztosítással útra kelni, mint ahogy a biztosítóknak is jobban fel kell készülniük a Spanyolországban történtekhez hasonló esetekre is. Léteznek ugyan a kialakult helyzetnek megfelelő speciális mentéseket is tartalmazó biztosítások, azonban azok egyrészt az átlagosnál valamivel drágábbak, másrészt eddig leginkább a síszezonban, síbiztosítás címen volt rá kereslet, miközben szabadon köthetők nyaralásokra is. Ezeknek a részleteit érdemes mostantól akár a kánikulában utazóknak is tanulmányozni, s olyan szerződést kötni, amely szükség esetén tartalmazza a speciális mentési kitételt is – hangsúlyozta Németh Péter.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában az utasbiztosítás ajánlatokat:
Utasbiztosítás kalkulátor
Időről időre felmerül, hogy az idősek vezetési képességei romlanak-e a korral, elegendő-e a jelenlegi egészségügyi alkalmassági vizsgálat az alkalmatlan sofőrök kiszűrésére, szükség lenne-e további korlátozásra. A téma most azért is aktuális, hiszen készül az új KRESZ, egyelőre tervezési szakaszban van, és várják a javaslatokat a lehetséges módosításokra. A Pénzcentrum is rendszeresen foglalkozik az életkor és a vezetési készségek kapcsolatával, melyről teljesen megoszlik az olvasóink véleménye is: egyéni felelősségvállalás vagy általános leszabályozás a megoldás.
Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója a CashTag új adásában elmondta, hogy az adatok magukért beszélnek annak kapcsán, több balesetet okoznak-e az idősek. "Ha megnézzük, hogy a kötelező biztosítás - ami talán az okozott baleseteknek a legjobb mutatója és mérőszáma is egyben - milyen adatok alapján áll össze, akkor azt láthatjuk, hogy a gépjármű típusa, illetve azon belül is inkább a teljesítménye az, ami drágítja vagy olcsóbbítja a kötelező biztosítást. A másik pedig a vezető kora és tapasztalata. Azt mindenki tudja pontosan, hogy ha az idős, vidéki nagypapám vagy nagymamám nevére íratom a kötelező biztosítást, akkor feleannyiba fog kerülni, mintha budapesti fiatalként, vagy akár középkorú emberként kötnénk a kötelező biztosítást" - mondta el a szakértő. Hozzátette: az okozott károk és statisztikák alapján sokkal inkább a balesetek legnagyobb részéért a magas kategóriájú autók, magas teljesítményű autók és 30-45 év közötti sofőrök a felelősek.
A szakember elmondta, hogy a statisztikák alapján azt nem lehet kijelenteni, hogy az idős sofőrök több balesetet okoznának. A balesetekben nagyobb arányban érintett a középkorú korosztály, illetve a céges autók sofőrjei. Gyakrabban kerülnek balesetbe céges autókat vezetők, rutinból hazavezetők, illetve nagyobb kockázattal járó tényező az éjszakai vezetés is Németh Péter szerint.
Változhat a KRESZ
Készülőben van az új KRESZ, melynek kapcsán most is zajlanak az egyeztetések és még mindig várják a javaslatokat is. Ahogy arról lapunk is beszámolt, korábban bemutatták a gyalogosokra, a kerékpárosokra, a mikromobilitási eszközt használókra, valamint a motorkerékpárosokra vonatkozó szabályrendszer módosításával kapcsolatos elképzeléseket. Legutoljára pedig a gépjárművel közlekedőkre vonatkozó szabályok kerültek napirendre. Ezek természetesen minden közlekedőt érintenek majd, nemcsak az idős söfőröket.
A tervezetben már most is találhatók olyan változtatások, amelyek jobban érinthetik az idős sofőröket, mint például a sokat emlegetett indokolatlanul lassú haladás betiltásának terve. A szakma bevezetne egy új fogalmat is, melyet akár az idős sofőrök esetében is lehet majd alkalmazni: ez a közlekedésben fokozott kockázattal járó közlekedési szereplő. Ezt pedig matricával jelölnék az autókon. Ilyen jelzések már most is léteznek: van a mozgáskorlátozottaknak matricája, a tanuló vezetőknek, illetve sokan maguk ragasztanak ki figyelmeztetéseket a járművükre, mint a Baby on board-matricák.
Még mindig forrnak az indulatok az idős sofőrökkel szemben
A múlt hét elején Kapitány Tibor, a Több mint jogsi autósiskola vezetője arról beszélt: a magyar szabályozás nem elég szigorú, és az idősebb vezetők alkalmasságát nem csupán orvosi vizsgálatok alapján kellene megítélni. "Az orvos a rendelőben csupán az alapvető fizikai állapotot tudja megvizsgálni, de nem látja, hogyan vezet az illető a forgalomban. Ezért fontos lenne közlekedési szakemberek bevonása, akik akár egy rövid, 20 perces felmérés alapján meg tudnák állapítani, hogy az idősebb vezető alkalmas-e a biztonságos közlekedésre" - mondta a szakember.
Pető Attila közlekedési oktató ennek kapcsán elmondta, hogy felmerült, az idős sofőrök esetében is lehetne alkalmazni a figyelmeztető matricát. Az egyszerű piros háromszög alakú jelzés azt jelentené, hogy egyedi vezetési képességű személy tartózkodik a járműben. Ez jelenthetné azt is, hogy idős sofőr vezet.
A Pénzcentrum megkérdezte olvasóit, mit gondolnak erről a kérdésről, és majdnem 10 ezren mondták el véleményüket. Mint kiderült, mindössze a válaszadók 10,7 százaléka van a szigorítás mellett.
A többség (49,1%) nem vezetne be semmilyen szigorúbb intézkedést az idősek jogosítványa tekintetében. A kitöltők 40,2 százaléka szerint pedig nem csak az életkor számít. A CashTag legújabb adásában megszólított járókelők, sofőrök is hasonló gondolatokat fogalmaztak meg. A nagytöbbség szerint nem a kor számít, hanem a vezetési készségek és az egészségi állapot, illetve nem szigorítás párti. Inkább egy hangos kisebbség az, akik szerint el kéne venni bizonyos életkor felett mindenkitől a jogosítványt.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Kezdődik az év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) kampány. Valaha ez nagy esemény volt, de mára csak a lakosság 10 százalékának fordul pontosan december 31-én a biztosítása. A 4,2 millió magyar lakossági tulajdonban levő autó döntő többségnek már nem az év végével módosulhat a szerződése. Viszont éppen emiatt ma már a biztosítók sem helyeznek akkora hangsúlyt az egykori novemberi kampányokra, mint ahogy azt korábban megszokhattuk, de így a jó váltás lehetőségéről az ügyfelek is könnyebben lemaradnak.
Egy kis történelem
Szobonya László, a Groupama Biztosító lakossági nem-élet üzletágának vezetője egy háttérbeszélgetésen idézte fel a magyar KGFB-piac több fontos fázisát.
A magyar kötelező gépkocsi-biztosítás rendszere már nyugdíjaskorú, éppen 65 éves, az 1959. évi IV. törvény vezette be. Amikor az előző rendszerben mind az üzemanyag forgalmazás, mind a biztosítás monopólium volt, Magyarország egy időben nagyon sajátos struktúrát vezetett be: az üzemanyagárban volt benne a biztosítási díj. Vagyis nem kellett szerződéseket kötni, nyilvántartani, valamint a hagyományos értelemben vett díjakat fizetni és szedni.
1991. július 1-től váltotta fel a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szerződéses struktúrája a régi rendszert. Aki emlékezik a rendszerváltás idején vetített Szomszédok című tévésorozatra, Taki bácsi, a „nép taxisa” az egyik rész végén azért siránkozott, mert az autósoknak, így a taxisoknak is ekkortól kellett külön biztosítást kötni a másoknak okozott károk ellensúlyozására.
Bár sokan azóta is egy kalap alá veszik a gépjármű-biztosításokat, vagyis a kötelezőt és a cascót, amúgy teljesen más a logikája a díjszabásnak. A KGFB-nél a biztosítók a sofőrt (milyen eséllyel okoz kárt), a cascónál a járművet árazzák be, vagyis azt feltételezik, hogy egy értékesebb autóban, mint vagyontárgyban nagyobb lehet a kár.
A 2010-es évekig az egész ország koncentráltan, az év elején válthatott biztosítót, novemberben indult a kampány, a biztosítók sok-sok oldalon keresztül hirdették a feltételeiket. Ráadásul a biztosítók nagyon jó ajánlatokkal csábították át magukhoz az ügyfeleket, 2010-ben például még egyetlen szezonban 1,5 millióan váltottak biztosítót. Aztán jött két fontos változás, a koncentrált kampány helyett mindenki a tulajdonszerzés évfordulóján válthatott, illetve 2016-tól az MNB kimondta, hogy a biztosítók nem kedvezményezhetik az új ügyfeleket a meglevő ügyfeleik kárára.
Szóródik a kampány, csökken a figyelem
Ma már tehát teljesen eloszlik az év során a KGFB-kötések piaca, mindenkinek más és más a fordulónapja, vagyis a piac 90 százaléka az év napjai között nagyjából egyenletesen oszlik meg. Érdekes módon október elején van némi csúcsosodás, mert korábban két aktív piaci szereplő (az Astra és a MÁV ABE) is ekkor ment csődbe, sokan kényszerűen ekkor indítottak új szerződést.
A piac háttértrendjei is nagyon érdekesen változnak. Ma már nincs annyi koccanás, kisebb baleset, mint korábban, aminek legalábbis két oka biztosan van,
- elterjedtebb a home office,
- és fejlettebbek a vezetést segítő eszközök, jelzések, beépített tükrök, kamerák.
Ugyanakkor sajnálatosan mégis nagyobbak a károk, a szakember szerint az elmúlt években ugyanis a szervizekben tapasztalható áremelkedés kétszerese volt az inflációnak. Fontos adat, hogy a balesetek 95 százalékban csak anyagi kárral járnak, vagyis csak 5 százalék esetén van személyi sérülés, de a kifizetések 20 százaléka kapcsolódik mégis a humán tételekhez. EZ lehet egészségügyi ellátás, sérelmi díj, de akár otthoni ápolás, gyógytorna, vagy az otthonok olyan átalakítása, hogy a sérült továbbra is minél teljesebb életet élhessen.
Egy aktuális kutatás
Az ügyfelek mindenesetre az új rendszerben, a kevesebb koncentrált médiafigyelem miatt hajlamosabbak elfelejteni a szerződéseik felülvizsgálatát. Pedig a Groupama Biztosító megbízásából, az NRC által készített 1000 fős, országos kutatás szerint a KGFB-piacon az ügyfelek 98 százaléka szívesen váltana egy olcsóbb ajánlatra. Vagyis valójában a KGFB egy kifejezetten árérzékeny termék, amely árérzékenység ráadásul egyáltalán nem függ össze a jövedelmi helyzettel, inkább attitűdalapú. A válaszadók 72 százaléka már kevesebb, mint 10 ezer forint éves megtakarítás esetén is mozdulna, mégis az a tapasztalat, hogy a valóságban az ügyfelek legfeljebb 20 százaléka vált biztosítót.
Ennek egyik fő oka, hogy az ügyfelek félnek a váltás vélelmezett bonyolultságától, az időigényes az adminisztrációtól, de sokan (részben hamis észleléssel) elégedettek a jelenlegi szerződésükkel, és azt gondolják, hogy egy váltással elveszítenék a korábban kiharcolt kedvezményeiket.
Ez azonban nem feltétlenül van így, ráadásul a beszélgetésen az is kiderült, hogy a kedvezményekre jogosító feltételeket nem is mindig kell teljesíteni, olykor elég „jól” válaszolni. Vagyis vannak olyan kérdések, mint amelyeket nem biztos, hogy (sőt, biztos, hogy nem) ellenőriz majd a biztosító, de a jó válaszokkal jobb ár érhető el. Ilyenek lehetnek például a használ-e téli és nyári gumit, mennyit megy az autóval, jár-e vele külföldre típusú kérdések.
A kutatásból kiderült, hogy az internetezők túlnyomó többsége valamilyen árösszehasonlító oldalt néz meg először, ugyanakkor közel egynegyedük a biztosítók saját honlapján köt szerződést. Bár elsőre talán azt gondohatnánk, hogy a KGFB-nél csak az ár számít, hiszen kár esetén nem a biztosítást kötő kap pénzt, vagy vesz igénybe szolgáltatást, ez nem teljesen igaz. Például van olyan vonzó pluszszolgáltatás (pl. a 0-24 órán keresztül hívható, ingyenes autómentés asszisztencia), aminek az a célja, hogy maga a biztosítást megkötő autós is érezzen valami előnyt a KGFB-jéből.
Pár jó tanács
- Jegyezzük meg az évfordulónk dátumát! Évforduló napját megelőző 60. és 30. nap között van lehetőségünk a KGFB-t felmondani, de az új biztosításunkat az évforduló napjáig bármikor megköthetjük. De arra figyeljünk, hogy tartsuk be a határidőket.
- Nézzünk körbe a piacon! Miután megkaptuk az évfordulós díjértesítőt, van egy összehasonlítási alapunk és ezek után egy ár-összehasonlító oldalon, vagy a biztosítók oldalain felmérhetjük, hogy van-e a piacon kedvezőbb díj.
- Ne csak az alapárat, de az elérhető kedvezményeket és a pluszszolgáltatásokat is nézzük! Ugyan a kötelező biztosítások esetében általában limitált az igénybe vehető plusz szolgáltatások köre, de azért lehetnek ilyenek.
- Ha bármiben bizonytalanok vagyunk, forduljunk bátran biztosítási szakemberhez, ők készségesen segítenek, hiszen pontosan ez a dolguk, ráadásul még üzletet, vagyis pénzt is remélhetnek a közreműködésükért.
Végezetül álljon itt pár általános jó tanács, ami bármikor is kell váltanunk, hasznos lehet.
forrás: telex.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Lambert Gábor ismertette: mintegy 8500 kárbejelentés érkezett, így az átlagos kár több mint 120 ezer forint. Néhány évvel ezelőtt ez a tétel még 80-100 ezer forint között volt, az adatok jelzik a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeket.
A kommunikációs vezető felhívta a figyelmet az alulbiztosítottság veszélyére. Elmondta: érdemes évente felülvizsgálni a szerződéseket, hogy a biztosítottak az ingatlanok, ingóságok tényleges értéke után rendelkezzenek megfelelő biztosítási fedezettel.
A viharszezon, valamint árvízi kárkifizetések miatt a biztosítók kárráfordítása idén nagyon magasnak ígérkezik. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint az idei második negyedévben alacsonyabb volt az átlagos díj, mint az előző negyedévben, ami a márciusi lakásbiztosítási kampány eredménye – mutatott rá.
A kommunikációs vezető jelezte: biztosítói tapasztalatok szerint egy-egy nagyobb vihar után megemelkedik a biztosításkötési kedv.
Az ártérre épült ingatlanokra kitérve a szakember közölte: az ártérben lévő épületekre is lehet biztosítást kötni, ugyanakkor a szerződések szerint a hullámtérben, ártérben, nagyvízi mederben épült ingatlanok esetében az árvízkárok nem minősülnek biztosítási eseménynek, tehát ezekért nem fizet a biztosító.
forrás: magyarhirlap.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítás ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Az árvíz és az extrém időjárás miatt kimagaslóan nagy kártérítésre készülhetnek a biztosítók. A napokban a gyakorlatban ki fog derülni, hogy a kormány márciusi, nagy lakásbiztosítási kampányának az óriási figyelem és az akkori, a várakozásoktól kissé elmaradt kötésszámok mellett milyen eredménye lett. Vagyis jól döntöttek-e azok, akik maradtak a régi biztosítójuknál vagy mégis azok jártak jobban, akik váltottak – idézi a közlemény Németh Pétert.
A CLB online értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint ezek a napok, hetek a lakásbiztosítások vizsgaidőszaka. Annyi vihar, orkán erejű szél és monszunszerű eső söpör végig az országon, hogy – úgy tudni – , már most is legalább tízmilliárd forintra tehető a bejelentett kár összege. És még egyáltalán nincs vége a természetikatasztrófa-sorozatnak, hiszen az árvíz a napokban érkezik hazánkba. Az ingatlanokba alul, felül, sőt a legváratlanabb helyekről – akár a kéményen, az elektromos vezetékeken keresztül is – nagy erővel betörő víz és a helyenként 100 kilométeres erősségű szél elképzelhetetlenül nagy pusztításra képes hazánkban is. A klímaváltozás miatt az elmúlt években egyre határozottabban szélsőségesre váltott az időjárás az eddig átéltek, a kárbejelentések, valamint az előrejelzések alapján is.
A CLB szakértője felhívja a figyelmet: a felsorolt viharveszélyek pusztító hatásának csökkentésére fel kell készülni, ezt a biztosítók is elvárják. Az ingatlanok és ingóságok megrongálódása elleni fizikai védekezés mellett az anyagi veszteség ellentételezésére is gondolni kell. Utóbbira a lakásbiztosítás az egyetlen lehetőség, erre hívta fel a figyelmet a kormány a márciusi, nagy kampányával is, amellyel legalább azt elérte, hogy tömegek foglalkoztak a biztosításaikkal. Az, hogy végül jó szerződést kötöttek-e, éppen ebben az időszakban fog kiderülni.
A napokban is szinte szünet nélkül érkeznek a kárbejelentések a biztosítókhoz
ám egyelőre nem tudni, hogy mindenki elégedett lesz-e a kártérítéssel. Ez ugyanis a szerződések minőségétől, tartalmától függ. Vagyis attól, hogy ki mennyire pontosan állította be az ingatlan, a benne lévő ingóságok vagy egyéb vagyontárgyak, kerti eszközök stb. értékét – magyarázza. Németh Péter szerint a magyaroknak is be kell látni, hogy az eddigieknél lényegesen tudatosabban kell védeni az értékeiket.
Azok, akik most döbbennek rá, hogy nem elég korszerű vagy éppen nem aktuális a meglévő lakásbiztosításuk, már csak a szerződésük évfordulójakor vagy jövő márciusban tudnak váltani.
Futamidő közben viszont bárki kérheti a meglévő biztosítása átdolgozását, javítását,
amivel ugyan a díjat nem lehet csökkenteni, de baj esetén legalább megfelelő anyagi védelmet tud nyújtani.
forrás: 24.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítás ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Tovább drágult a kötelező biztosítás
Éves összehasonlításban 10 százalékkal, 57 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja. Negyedéves összehasonlításban a díjnövekedés mérséklődött, a kárráfordítás kisebb ütemű emelkedése is várhatóan visszafogja majd a díjemelkedést.
2024 II. negyedévének végén 57 ezer forint volt a személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagos éves díja. Ez 1,6 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves kgfb-indexében. A budapesti autósok átlagos éves díja (80 ezer forint) közel 27 ezer forinttal több, mint az ország többi részén lévő társaiké (53,3 ezer forint). Éves szinten 10 százalékkal emelkedett az országos átlagdíj, ezen belül a fővárosiak esetében 6, a nem budapesti szerződéseknél pedig 11 százalékkal.
Az éves kárráfordítás növekedése folytatódott, 4 százalék, negyedéves alapon azonban stagnál, ami azt jelenti, hogy a kárráfordítás növekedési üteme már öt negyedéve alacsonyabb, mint a díjaké, várhatóan ez a díjemelkedés növekedését is mérsékelni tudja a következő negyedévekben.
Az MNB személygépkocsikra számított korrigált kgfb-indexe (ami az árváltozások indokoltságának mérésére szolgál és a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva mutatja be a nettó díjváltozást) 133 százalékon áll, kisebb emelkedést mutatva a II. negyedévben. Az index 2021. I. negyedévében volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten áll.
Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél – az egyedi nagy buszokat és a flottás vontatókat kivéve – jelentős mértékben emelkedtek a díjak. A flottás járművek esetén a taxik és segédmotoros kerékpárok díjai növekedtek 50 százalék felett, míg a nehéz pótkocsik csak minimálisan 3 százalékkal emelkedtek.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik éves díjának, illetve a többi járműosztály átlagdíjainak éves és negyedéves változását.
A kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
forrás: piacesprofit.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítás ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor>>
A társaságok többsége a 80-as években használt korszerűtlen, személyes ügyintézéssel, vagy drága, 100-150 ezer forintnál magasabb éves díjjal igyekszik elvenni az ügyfelek kedvét attól, hogy velük kössék meg a július óta a rollerekre is kötelező biztosítást. Már iskolába is egyre több diák megy elektromos rollerrel, miközben a KRESZ még mindig nem szabályozza ennek használatát. A biztosítók ezért attól tartanak, hogy jelentősen megugrik az amúgy sem kevés rolleres balesetek és ezzel együtt a kártérítések száma és összege is. Ki fizet, ha nincs biztosítás, s ki a felelős a gyerek okozta balesetért? A CLB biztosítási alkuszcég közleményében ezekre a kérdésekre is válaszol.
Nem könnyítik meg az elektromos rollerekre kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) megkötését a biztosítók, úgy tűnik, a legtöbb nem akarja rolleresekkel növelni az ügyfelei számát – számol be a CLB biztosítási alkusz tapasztalatairól Németh Péter. A cég online értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint néhány üdítő kivételtől eltekintve a legtöbb biztosító túlárazással riasztja el magától a rollereseket vagy úgy viselkedik, mintha a 80-as években lennénk: csak személyesen, a fiókirodákban lehet szerződést kötni.
Ez online világban eléggé nehézkes megoldás és lényegesen megnehezíti az ügyfelek dolgát. Valószínűleg ez a cél – szögezi le Németh. A rollerek elterjedésével egyre a több a KRESZ ismeretei, védőfelszerelés és minden tapasztalat nélkül vezethető elektromos kétkerekűekkel okozott baleset, s félő, a helyzet a tanév kezdetével tovább romlik majd. Úgy tűnik ugyanis, hogy státuszszimbólum lett elektromos rollerrel suliba járni, egyre több diák cseréli le a korábbi bejárós biciklit a gyorsmozgású kétkerekűre, amit egyre vakmerőbben, veszélyesebben használnak.
A helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy bár kötelező biztosítást kötni a 25 kilónál nehezebb vagy az óránként 25 kilométeres sebességre is képes elektromos rollerekre, közúti használatukat semmi nem szabályozza. Valószínűleg ettől, pontosabban a várható, ám egyelőre felbecsülhetetlen mértékű kártérítéstől, és a balesetek körülményes helyzetfeltárástól ódzkodnak azok a biztosítók, amelyek igyekeznek adminisztrációs eszközökkel vagy szándékosan drága, akár évente 100-150 ezer forintos díjjal távol tartani maguktól a rollereseket. Érdekes tapasztalat, hogy a cégek tulajdonában lévő rollerekre az egyébként is nehezített körülményeknél még bonyolultabban lehet kgfb-t kötni. Ez pontosan az a helyzet, amikor érdemes alkuszi oldalon, vagyis egy online felületen átnézni az igen eltérő ajánlatokat – jegyzi meg a szakértő.
forrás: piacesprofit.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítás ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Több mint 1,7 milliárd forintos kárösszeggel indult a viharszezon
A biztosítók több mint 1,7 milliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékoltak a kárkifizetésekre májusban, a viharszezon első hónapjában, a társaságokhoz több mint 16 ezer bejelentés érkezett – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az MTI-vel.
A bejelentések száma negyedével volt több, mint a tavalyi hasonló időszakban, amikor a kifizetések és tartalékolt összegek az egymilliárd forinthoz közelítettek.
A szövetség jelezte, hogy az adatokban még nincsenek benne a legutóbbi hétvége viharkárai, amelyek már a júniusi statisztikákban jelennek meg, illetve nincsenek benne a mezőgazdasági és az ipari létesítményekben, valamint a közintézményekben keletkezett károk sem.
A bejelentések számát leginkább május 17-25-i, valamint a május 31-i viharok, beázások, jégverések, felhőszakadások, villámcsapások növelték. Leginkább Budapest, valamint Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Nógrád, Vas, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, főként Dunakeszi, Érd, Eger és a Tápióság térsége volt érintett.
A Mabisz felidézte, hogy tavaly a viszonylag nyugodtabb május után a júniusi és az augusztusi időjárás is súlyos károkat okozott; a négy viharhónap után 13 milliárd forintnál állt meg a biztosítói károk összege, ami évtizedes rekordot döntött meg.
Június első napjainak viharjelentései, valamint az árvízi előrejelzések alapján idén is további nehéz hónapok előtt állnak a biztosítók – tették hozzá.
A májusi, százezer forint feletti átlagkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor 20-40 százalékkal haladja meg a néhány évvel korábbiakat, ezt főként a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségek okozzák. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy az ügyfelek ne váljanak alulbiztosítottakká – közölte a biztosítók szövetsége.
A Mabisz felhívta a figyelmet, hogy a kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzék el a károsultak, és lehetőleg készítsenek mindenről fényképeket.
forrás: telex.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Ennyibe kerül az e-rollerekre a biztosítás, ha egyáltalán kell
Már több biztosító is közzétette, mennyit kell fizetni a kgfb körébe frissen bevont rollerekre július 16-ától. Területtől és életkortól függően az árak egy évre vetítve jellemzően 5-25 ezer forint között vannak, de extrém esetek is előfordulnak. Az új szabályozás azonban a ma az utakon használt eszközök többségét nem is érinti.
Az idén július 16-ától kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kell kötni az úgynevezett mikromobilitási eszközökre, köztük az e-rollerekre. Az új szabályozás azonban – nyomatékosította a Groupama – a ma az utakon használt eszközök többségét nem érinti. Ezek ugyanis nem érik el a feltételül szabott tömeget vagy sebességet. A nagyobb városokban elterjedt rollermegosztó szolgáltatók által üzemeltett járművek többségére sem vonatkozik az új biztosítási kötelezettség.
Mivel a kötelező felelősségbiztosítás a másoknak okozott, személyi sérüléssel járó károkat is fedezi, az e-rollerekre köthető felelősségbiztosítás díjaira is jelentős hatással lesz – hangsúlyozta a Groupama. A napokban több biztosítótársaság publikálta az „Egyéb gépjárművek”-re vonatkozó, július 16-ától hatályos díjtarifáit. Több társaság is az eddig ismeretlen kategória esetében a segédmotorkerékpár árazásából indult ki, ugyanakkor már most jelentősen eltérő díjszintek tapasztalhatók. Területtől és életkortól függően az árak egy évre vetítve jellemzően 5-25 ezer forint között vannak, de extrém esetek is előfordulnak.
A Groupama fontosnak tartja, hogy az e-rollerek használatát még nem szabályozza a KRESZ, így a hiányos keretrendszer miatt nagy szabadság vonatkozik az életkorra vagy az előírt ismeretekre. A biztosító a díjak megállapításánál a saját adatok mellett figyelembe vette a nemzetközi kárstatisztikákat is. A nemzetközi statisztikák szerint 10-ből 9 rolleres baleset a rolleres sérülésével jár. A leggyakoribb eset pedig a fejsérülés.
Nem csak az e-rollerrel közlekedőket fenyegetheti veszély az utakon, hanem a járókelők is egyre gyakrabban szenvednek balesetet a rollerezők miatt. Ezek többsége abból fakad, hogy a rolleresek nem elég körültekintők és elsodorják, elütik a gyalogosan közlekedőket. Ahogy egyre több az ilyen eszköz az utakon, úgy nő az e-rollerrel okozott és elszenvedett balesetek száma. Az e-rollerek száma az utóbbi 5-6 évben évről évre meredeken emelkedett, jelenleg mintegy 80-100 ezer lehet használatban és számuk várhatóan a jövőben is tovább növekszik.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a biztosítók kötelező biztosítás díjait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>