Viharszezon: eddig kétmilliárdos a kárkifizetés
A legtöbb kárt a jégeső okozta a múlt hétvégén, de viharkár és felhőszakadás miatt is több ezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz. A MABISZ adatgyűjtése szerint most a viharszezon felénél járunk, az eddigi kárkifizetések összege pedig meghaladja a kétmilliárd forintot.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) 2010 óta összesíti a május 1. és augusztus 31. közötti nyári viharszezon adatait. Ezen időszak alatt a lakásbiztosítási szerződések alapján összesen egymillió háromszázezret meghaladó lakossági kárbejelentés érkezett a tagjaihoz, amelyekre több mint 93 milliárd forintot fizettek ki vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz okozta károkra. Az elmúlt tizenegy év alatt a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, akkor ugyanis május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az évtized közepéig azután 6-8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek, azután csendesebb évek következtek (3-4 milliárd forint), majd tavaly ismét gyakrabban csengett a kassza (6,6 milliárd forint).
Eddig nyugalmasabb a szezon
A MABISZ adatai szerint idén májusban és júniusban több mint húszezer bejelentést kaptak a biztosítók, és a becsült kárösszeg (a már kifizetett pénzek és az elbírálás alatti károkra elkülönített tartalékok) meghaladja a 2,1 milliárd forintot. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)
A legtöbb kárt vihar, felhőszakadás, redőny és tető sérülése, beázás, jégverés, villámcsapás, idegen tárgy rádőlése okozta. Mindezt egy átlagos szerződés is fedezi, mivel valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. Számos bejelentés a fagyasztott élelmiszerek áramszünet miatti megromlása kapcsán érkezett. Erre – a szerződés típusától függően – kiegészítő biztosítás nyújthat fedezetet.
Merre pusztítottak a viharok?
Az elmúlt két hónapban a lakásbiztosítási szerződésekhez köthető legtöbb bejelentés Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Baranya, Bács-Kiskun, Jásznagykun-Szolnok, Somogy, Szabolcs-Szatmár megyéből érkezett. A városok esetében Budapestről, Törökszentmiklósról, Pécsről, Szolnokból, Nyíregyházáról, Kecskemétről jelentették a legtöbb kárt. Az időjárás okozta károk az elmúlt két hónapban is valószínűleg ennél jóval nagyobbak és földrajzilag is kiterjedtebbek voltak, mivel a több mint négymillió magyarországi lakóingatlannak csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig értelemszerűen nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.
Jégverés okozta a legtöbb kárt a múlt hétvégén
A múlt hétvégi vihar után a legtöbb kárbejelentés jégverés miatt érkezett a biztosítókhoz. A Groupama Biztosító arról számolt be, hogy a vihar elsősorban a déli-délnyugati országrészeken pusztított, a biztosító a legtöbb kárbejelentést Baranya, Somogy és Bács-Kiskun megyékből fogadta. A társaság szakemberei az eddigi tapasztalatok alapján arra számítanak, hogy a hétvégi viharok következtében összesen több mint ezer kárbejelentés érkezik, így a károk várható értéke a 100 millió forintot is elérheti majd. Az eddigi bejelentések nagy része, mintegy 80 százaléka jégveréshez kapcsolódik, 9 százalékuk viharkárral, 7 százalékuk felhőszakadással, 4 százalékuk pedig villámlással összefüggésben érkezett. Több nagyértékű, 6 millió forintnál magasabb kárösszegű bejelentés is érkezett. Ezek mindegyike jégverés kár, amit az esetenként tojás nagyságot is meghaladó jégeső okozott az épületek tetejében.
A jégeső több autót is megrongált, a biztosítóhoz már most elkezdtek érkezni a gépjármű kárbejelentések is elsősorban a jégveréssel érintett településekről.
Az Aegon Biztosító összesen mintegy háromezer kárbejelentésre számít a múlt hét végi szélsőséges időjárás miatt, a teljes kárérték pedig elérheti a száznyolcvanmillió forintot. Az Aegon arra figyelmeztet, hogy érdemes felkészülni az érkező hidegfrontra és az azzal járó heves zivatarokra, vagy szupercellákra.
Érdemes fedett és zárt helyen tárolni az értékeket és a járműveket, zárva tartani a házak és lakások ablakait, körültekintően parkolni az autókkal, valamint az elektronikai berendezéseket is érdemes lecsatlakoztatni a hálózatról, ha vihar várható, így elkerülhető a villámok következtében kialakuló túláramok rongáló hatása. Viharos időben különösen fontos, hogy a házi kedvenceinknek is gondoskodjunk védett helyről.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével könnyen összehasonlíthatja az ajánlatokat és megkötheti lakásbiztosítását:
Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Akár 1,5 millió forint kártérítést is visszakövetelhet a biztosító azoktól az ügyfelektől, akik a téli időszakban nyári vagy végtelenül lestrapált téli gumival közlekednek és amiatt okoznak balesetet. Annak ellenére, hogy Magyarországon a téli gumi használata nem kötelező, a biztosítók a kártérítési kötelezettség megítélésekor figyelembe veszik a jármű műszaki állapotát, beleértve gumiabroncsok megfelelőségét is – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.
Télen jellemzően sok az utakon a megcsúszásból eredő közlekedési baleset, s ilyenkor az okozott anyagi kárt a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) terhére kifizeti a biztosító. Más kérdés azonban, hogy a szakértők alaposan megvizsgálják a körülményeket, egyebek között a balesetet okozó jármű műszaki állapotát, beleértve a gumiabroncsok megfelelőségét is – figyelmeztet Németh Péter. A CLB biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója hozzátette, amennyiben bebizonyosodik, hogy a baleset nem megfelelő gumiabroncsok használata miatt következett be, a biztosító a kifizetett kártérítés összeget, akár másfél millió forintig is.
Más a helyzet a Cascóval, annak feltételei biztosítónként eltérhetnek. Némelyek előírják az évszaknak megfelelő gumiabroncsok használatát, s ha a szerződésben szerepel ilyen kitétel, és a havas, csúszós úton bekövetkezett baleset idején nem volt felszerelve téli gumi, a biztosító a Casco megléte ellenére is megtagadhatja a kártérítést – magyarázza Németh. Akkor is ez lehet a vége egy szerencsétlen balesetnek, ha a károkozó téli gumival felszerelt járművel közlekedett, ám az abroncs állapota nem felelt meg az előírásnak. A gumiabroncsok megfelelő állapota alapkövetelmény függetlenül attól, hogy tél vagy nyár van – szögezi le a szakérő. A jogszabályok előírják a gumikon futó minimális profilmélységet; ha az abroncsok kopottak vagy sérültek, és ez hozzájárul a balesethez, a biztosító ez esetben is megtagadhatja a kártérítést, vagy visszakövetelheti azt a károkozótól.
A CLB szakértője figyelmeztet: a téli szezon előtt érdemes ellenőrizni a biztosítási szerződések feltételeit, különös tekintettel az abroncsokra vonatkozó előírásokra. Az évszaknak megfelelő és jó állapotú gumiabroncsok használata nemcsak a biztonságot növeli, hanem a pénztárcát is védi azzal, ha okozott kárt nem kell zsebből fizetni.
Az utasbiztosítási szokásokat és azok tartalmát is átrendezhetik a spanyolországi természeti katasztrófához hasonló esetek, amelyek a szélsőséges időjárás miatt egyre gyakoribbak. A külföldre utazóknak hamarosan évszaktól függetlenül – kánikulában is – ajánlott lesz a síszezonra jellemző speciális mentést tartalmazó utasbiztosítást kötni – közölte a CLB biztosítási alkusz cég a napokban történt természeti katasztrófára.
Sok utasbiztosítás nem nyújtana kellő fedezetet arra a váratlan természeti katasztrófára, amely a Spanyolországban élőkre és a turistákra csapott le a napokban: pusztító esőzés, sárlavina, a víz és a sár fogságába esett autók és autósok, halálos csapdává vált bevásárlóközpontok. Mindez azonban olyan jelzés nemcsak a turistáknak, hanem a biztosítóknak is, amely azokat igazolja – egyebek között a CLB szakértőit is –, akik többször figyelmeztettek a klímaváltozás veszélyeire, következményeire – olvasható a biztosítási alkusz közleményében. A szélsőséges időjárás már nemcsak egy jövőkép, hanem a jelen, amelyet a bőrünkön érezhetjük bárhol, bármikor – figyelmeztet Németh Péter.
A CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint a megváltozott helyzetet mindenkinek komolyan kell vennie, a külföldre készülőknek mostantól kockázatos lehet csupán egy „fapados” alapbiztosítással útra kelni, mint ahogy a biztosítóknak is jobban fel kell készülniük a Spanyolországban történtekhez hasonló esetekre is. Léteznek ugyan a kialakult helyzetnek megfelelő speciális mentéseket is tartalmazó biztosítások, azonban azok egyrészt az átlagosnál valamivel drágábbak, másrészt eddig leginkább a síszezonban, síbiztosítás címen volt rá kereslet, miközben szabadon köthetők nyaralásokra is. Ezeknek a részleteit érdemes mostantól akár a kánikulában utazóknak is tanulmányozni, s olyan szerződést kötni, amely szükség esetén tartalmazza a speciális mentési kitételt is – hangsúlyozta Németh Péter.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában az utasbiztosítás ajánlatokat:
Utasbiztosítás kalkulátor
Időről időre felmerül, hogy az idősek vezetési képességei romlanak-e a korral, elegendő-e a jelenlegi egészségügyi alkalmassági vizsgálat az alkalmatlan sofőrök kiszűrésére, szükség lenne-e további korlátozásra. A téma most azért is aktuális, hiszen készül az új KRESZ, egyelőre tervezési szakaszban van, és várják a javaslatokat a lehetséges módosításokra. A Pénzcentrum is rendszeresen foglalkozik az életkor és a vezetési készségek kapcsolatával, melyről teljesen megoszlik az olvasóink véleménye is: egyéni felelősségvállalás vagy általános leszabályozás a megoldás.
Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója a CashTag új adásában elmondta, hogy az adatok magukért beszélnek annak kapcsán, több balesetet okoznak-e az idősek. "Ha megnézzük, hogy a kötelező biztosítás - ami talán az okozott baleseteknek a legjobb mutatója és mérőszáma is egyben - milyen adatok alapján áll össze, akkor azt láthatjuk, hogy a gépjármű típusa, illetve azon belül is inkább a teljesítménye az, ami drágítja vagy olcsóbbítja a kötelező biztosítást. A másik pedig a vezető kora és tapasztalata. Azt mindenki tudja pontosan, hogy ha az idős, vidéki nagypapám vagy nagymamám nevére íratom a kötelező biztosítást, akkor feleannyiba fog kerülni, mintha budapesti fiatalként, vagy akár középkorú emberként kötnénk a kötelező biztosítást" - mondta el a szakértő. Hozzátette: az okozott károk és statisztikák alapján sokkal inkább a balesetek legnagyobb részéért a magas kategóriájú autók, magas teljesítményű autók és 30-45 év közötti sofőrök a felelősek.
A szakember elmondta, hogy a statisztikák alapján azt nem lehet kijelenteni, hogy az idős sofőrök több balesetet okoznának. A balesetekben nagyobb arányban érintett a középkorú korosztály, illetve a céges autók sofőrjei. Gyakrabban kerülnek balesetbe céges autókat vezetők, rutinból hazavezetők, illetve nagyobb kockázattal járó tényező az éjszakai vezetés is Németh Péter szerint.
Változhat a KRESZ
Készülőben van az új KRESZ, melynek kapcsán most is zajlanak az egyeztetések és még mindig várják a javaslatokat is. Ahogy arról lapunk is beszámolt, korábban bemutatták a gyalogosokra, a kerékpárosokra, a mikromobilitási eszközt használókra, valamint a motorkerékpárosokra vonatkozó szabályrendszer módosításával kapcsolatos elképzeléseket. Legutoljára pedig a gépjárművel közlekedőkre vonatkozó szabályok kerültek napirendre. Ezek természetesen minden közlekedőt érintenek majd, nemcsak az idős söfőröket.
A tervezetben már most is találhatók olyan változtatások, amelyek jobban érinthetik az idős sofőröket, mint például a sokat emlegetett indokolatlanul lassú haladás betiltásának terve. A szakma bevezetne egy új fogalmat is, melyet akár az idős sofőrök esetében is lehet majd alkalmazni: ez a közlekedésben fokozott kockázattal járó közlekedési szereplő. Ezt pedig matricával jelölnék az autókon. Ilyen jelzések már most is léteznek: van a mozgáskorlátozottaknak matricája, a tanuló vezetőknek, illetve sokan maguk ragasztanak ki figyelmeztetéseket a járművükre, mint a Baby on board-matricák.
Még mindig forrnak az indulatok az idős sofőrökkel szemben
A múlt hét elején Kapitány Tibor, a Több mint jogsi autósiskola vezetője arról beszélt: a magyar szabályozás nem elég szigorú, és az idősebb vezetők alkalmasságát nem csupán orvosi vizsgálatok alapján kellene megítélni. "Az orvos a rendelőben csupán az alapvető fizikai állapotot tudja megvizsgálni, de nem látja, hogyan vezet az illető a forgalomban. Ezért fontos lenne közlekedési szakemberek bevonása, akik akár egy rövid, 20 perces felmérés alapján meg tudnák állapítani, hogy az idősebb vezető alkalmas-e a biztonságos közlekedésre" - mondta a szakember.
Pető Attila közlekedési oktató ennek kapcsán elmondta, hogy felmerült, az idős sofőrök esetében is lehetne alkalmazni a figyelmeztető matricát. Az egyszerű piros háromszög alakú jelzés azt jelentené, hogy egyedi vezetési képességű személy tartózkodik a járműben. Ez jelenthetné azt is, hogy idős sofőr vezet.
A Pénzcentrum megkérdezte olvasóit, mit gondolnak erről a kérdésről, és majdnem 10 ezren mondták el véleményüket. Mint kiderült, mindössze a válaszadók 10,7 százaléka van a szigorítás mellett.
A többség (49,1%) nem vezetne be semmilyen szigorúbb intézkedést az idősek jogosítványa tekintetében. A kitöltők 40,2 százaléka szerint pedig nem csak az életkor számít. A CashTag legújabb adásában megszólított járókelők, sofőrök is hasonló gondolatokat fogalmaztak meg. A nagytöbbség szerint nem a kor számít, hanem a vezetési készségek és az egészségi állapot, illetve nem szigorítás párti. Inkább egy hangos kisebbség az, akik szerint el kéne venni bizonyos életkor felett mindenkitől a jogosítványt.
forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Kezdődik az év végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) kampány. Valaha ez nagy esemény volt, de mára csak a lakosság 10 százalékának fordul pontosan december 31-én a biztosítása. A 4,2 millió magyar lakossági tulajdonban levő autó döntő többségnek már nem az év végével módosulhat a szerződése. Viszont éppen emiatt ma már a biztosítók sem helyeznek akkora hangsúlyt az egykori novemberi kampányokra, mint ahogy azt korábban megszokhattuk, de így a jó váltás lehetőségéről az ügyfelek is könnyebben lemaradnak.
Egy kis történelem
Szobonya László, a Groupama Biztosító lakossági nem-élet üzletágának vezetője egy háttérbeszélgetésen idézte fel a magyar KGFB-piac több fontos fázisát.
A magyar kötelező gépkocsi-biztosítás rendszere már nyugdíjaskorú, éppen 65 éves, az 1959. évi IV. törvény vezette be. Amikor az előző rendszerben mind az üzemanyag forgalmazás, mind a biztosítás monopólium volt, Magyarország egy időben nagyon sajátos struktúrát vezetett be: az üzemanyagárban volt benne a biztosítási díj. Vagyis nem kellett szerződéseket kötni, nyilvántartani, valamint a hagyományos értelemben vett díjakat fizetni és szedni.
1991. július 1-től váltotta fel a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának szerződéses struktúrája a régi rendszert. Aki emlékezik a rendszerváltás idején vetített Szomszédok című tévésorozatra, Taki bácsi, a „nép taxisa” az egyik rész végén azért siránkozott, mert az autósoknak, így a taxisoknak is ekkortól kellett külön biztosítást kötni a másoknak okozott károk ellensúlyozására.
Bár sokan azóta is egy kalap alá veszik a gépjármű-biztosításokat, vagyis a kötelezőt és a cascót, amúgy teljesen más a logikája a díjszabásnak. A KGFB-nél a biztosítók a sofőrt (milyen eséllyel okoz kárt), a cascónál a járművet árazzák be, vagyis azt feltételezik, hogy egy értékesebb autóban, mint vagyontárgyban nagyobb lehet a kár.
A 2010-es évekig az egész ország koncentráltan, az év elején válthatott biztosítót, novemberben indult a kampány, a biztosítók sok-sok oldalon keresztül hirdették a feltételeiket. Ráadásul a biztosítók nagyon jó ajánlatokkal csábították át magukhoz az ügyfeleket, 2010-ben például még egyetlen szezonban 1,5 millióan váltottak biztosítót. Aztán jött két fontos változás, a koncentrált kampány helyett mindenki a tulajdonszerzés évfordulóján válthatott, illetve 2016-tól az MNB kimondta, hogy a biztosítók nem kedvezményezhetik az új ügyfeleket a meglevő ügyfeleik kárára.
Szóródik a kampány, csökken a figyelem
Ma már tehát teljesen eloszlik az év során a KGFB-kötések piaca, mindenkinek más és más a fordulónapja, vagyis a piac 90 százaléka az év napjai között nagyjából egyenletesen oszlik meg. Érdekes módon október elején van némi csúcsosodás, mert korábban két aktív piaci szereplő (az Astra és a MÁV ABE) is ekkor ment csődbe, sokan kényszerűen ekkor indítottak új szerződést.
A piac háttértrendjei is nagyon érdekesen változnak. Ma már nincs annyi koccanás, kisebb baleset, mint korábban, aminek legalábbis két oka biztosan van,
- elterjedtebb a home office,
- és fejlettebbek a vezetést segítő eszközök, jelzések, beépített tükrök, kamerák.
Ugyanakkor sajnálatosan mégis nagyobbak a károk, a szakember szerint az elmúlt években ugyanis a szervizekben tapasztalható áremelkedés kétszerese volt az inflációnak. Fontos adat, hogy a balesetek 95 százalékban csak anyagi kárral járnak, vagyis csak 5 százalék esetén van személyi sérülés, de a kifizetések 20 százaléka kapcsolódik mégis a humán tételekhez. EZ lehet egészségügyi ellátás, sérelmi díj, de akár otthoni ápolás, gyógytorna, vagy az otthonok olyan átalakítása, hogy a sérült továbbra is minél teljesebb életet élhessen.
Egy aktuális kutatás
Az ügyfelek mindenesetre az új rendszerben, a kevesebb koncentrált médiafigyelem miatt hajlamosabbak elfelejteni a szerződéseik felülvizsgálatát. Pedig a Groupama Biztosító megbízásából, az NRC által készített 1000 fős, országos kutatás szerint a KGFB-piacon az ügyfelek 98 százaléka szívesen váltana egy olcsóbb ajánlatra. Vagyis valójában a KGFB egy kifejezetten árérzékeny termék, amely árérzékenység ráadásul egyáltalán nem függ össze a jövedelmi helyzettel, inkább attitűdalapú. A válaszadók 72 százaléka már kevesebb, mint 10 ezer forint éves megtakarítás esetén is mozdulna, mégis az a tapasztalat, hogy a valóságban az ügyfelek legfeljebb 20 százaléka vált biztosítót.
Ennek egyik fő oka, hogy az ügyfelek félnek a váltás vélelmezett bonyolultságától, az időigényes az adminisztrációtól, de sokan (részben hamis észleléssel) elégedettek a jelenlegi szerződésükkel, és azt gondolják, hogy egy váltással elveszítenék a korábban kiharcolt kedvezményeiket.
Ez azonban nem feltétlenül van így, ráadásul a beszélgetésen az is kiderült, hogy a kedvezményekre jogosító feltételeket nem is mindig kell teljesíteni, olykor elég „jól” válaszolni. Vagyis vannak olyan kérdések, mint amelyeket nem biztos, hogy (sőt, biztos, hogy nem) ellenőriz majd a biztosító, de a jó válaszokkal jobb ár érhető el. Ilyenek lehetnek például a használ-e téli és nyári gumit, mennyit megy az autóval, jár-e vele külföldre típusú kérdések.
A kutatásból kiderült, hogy az internetezők túlnyomó többsége valamilyen árösszehasonlító oldalt néz meg először, ugyanakkor közel egynegyedük a biztosítók saját honlapján köt szerződést. Bár elsőre talán azt gondohatnánk, hogy a KGFB-nél csak az ár számít, hiszen kár esetén nem a biztosítást kötő kap pénzt, vagy vesz igénybe szolgáltatást, ez nem teljesen igaz. Például van olyan vonzó pluszszolgáltatás (pl. a 0-24 órán keresztül hívható, ingyenes autómentés asszisztencia), aminek az a célja, hogy maga a biztosítást megkötő autós is érezzen valami előnyt a KGFB-jéből.
Pár jó tanács
- Jegyezzük meg az évfordulónk dátumát! Évforduló napját megelőző 60. és 30. nap között van lehetőségünk a KGFB-t felmondani, de az új biztosításunkat az évforduló napjáig bármikor megköthetjük. De arra figyeljünk, hogy tartsuk be a határidőket.
- Nézzünk körbe a piacon! Miután megkaptuk az évfordulós díjértesítőt, van egy összehasonlítási alapunk és ezek után egy ár-összehasonlító oldalon, vagy a biztosítók oldalain felmérhetjük, hogy van-e a piacon kedvezőbb díj.
- Ne csak az alapárat, de az elérhető kedvezményeket és a pluszszolgáltatásokat is nézzük! Ugyan a kötelező biztosítások esetében általában limitált az igénybe vehető plusz szolgáltatások köre, de azért lehetnek ilyenek.
- Ha bármiben bizonytalanok vagyunk, forduljunk bátran biztosítási szakemberhez, ők készségesen segítenek, hiszen pontosan ez a dolguk, ráadásul még üzletet, vagyis pénzt is remélhetnek a közreműködésükért.
Végezetül álljon itt pár általános jó tanács, ami bármikor is kell váltanunk, hasznos lehet.
forrás: telex.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Lambert Gábor ismertette: mintegy 8500 kárbejelentés érkezett, így az átlagos kár több mint 120 ezer forint. Néhány évvel ezelőtt ez a tétel még 80-100 ezer forint között volt, az adatok jelzik a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeket.
A kommunikációs vezető felhívta a figyelmet az alulbiztosítottság veszélyére. Elmondta: érdemes évente felülvizsgálni a szerződéseket, hogy a biztosítottak az ingatlanok, ingóságok tényleges értéke után rendelkezzenek megfelelő biztosítási fedezettel.
A viharszezon, valamint árvízi kárkifizetések miatt a biztosítók kárráfordítása idén nagyon magasnak ígérkezik. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint az idei második negyedévben alacsonyabb volt az átlagos díj, mint az előző negyedévben, ami a márciusi lakásbiztosítási kampány eredménye – mutatott rá.
A kommunikációs vezető jelezte: biztosítói tapasztalatok szerint egy-egy nagyobb vihar után megemelkedik a biztosításkötési kedv.
Az ártérre épült ingatlanokra kitérve a szakember közölte: az ártérben lévő épületekre is lehet biztosítást kötni, ugyanakkor a szerződések szerint a hullámtérben, ártérben, nagyvízi mederben épült ingatlanok esetében az árvízkárok nem minősülnek biztosítási eseménynek, tehát ezekért nem fizet a biztosító.
forrás: magyarhirlap.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítás ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Az árvíz és az extrém időjárás miatt kimagaslóan nagy kártérítésre készülhetnek a biztosítók. A napokban a gyakorlatban ki fog derülni, hogy a kormány márciusi, nagy lakásbiztosítási kampányának az óriási figyelem és az akkori, a várakozásoktól kissé elmaradt kötésszámok mellett milyen eredménye lett. Vagyis jól döntöttek-e azok, akik maradtak a régi biztosítójuknál vagy mégis azok jártak jobban, akik váltottak – idézi a közlemény Németh Pétert.
A CLB online értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint ezek a napok, hetek a lakásbiztosítások vizsgaidőszaka. Annyi vihar, orkán erejű szél és monszunszerű eső söpör végig az országon, hogy – úgy tudni – , már most is legalább tízmilliárd forintra tehető a bejelentett kár összege. És még egyáltalán nincs vége a természetikatasztrófa-sorozatnak, hiszen az árvíz a napokban érkezik hazánkba. Az ingatlanokba alul, felül, sőt a legváratlanabb helyekről – akár a kéményen, az elektromos vezetékeken keresztül is – nagy erővel betörő víz és a helyenként 100 kilométeres erősségű szél elképzelhetetlenül nagy pusztításra képes hazánkban is. A klímaváltozás miatt az elmúlt években egyre határozottabban szélsőségesre váltott az időjárás az eddig átéltek, a kárbejelentések, valamint az előrejelzések alapján is.
A CLB szakértője felhívja a figyelmet: a felsorolt viharveszélyek pusztító hatásának csökkentésére fel kell készülni, ezt a biztosítók is elvárják. Az ingatlanok és ingóságok megrongálódása elleni fizikai védekezés mellett az anyagi veszteség ellentételezésére is gondolni kell. Utóbbira a lakásbiztosítás az egyetlen lehetőség, erre hívta fel a figyelmet a kormány a márciusi, nagy kampányával is, amellyel legalább azt elérte, hogy tömegek foglalkoztak a biztosításaikkal. Az, hogy végül jó szerződést kötöttek-e, éppen ebben az időszakban fog kiderülni.
A napokban is szinte szünet nélkül érkeznek a kárbejelentések a biztosítókhoz
ám egyelőre nem tudni, hogy mindenki elégedett lesz-e a kártérítéssel. Ez ugyanis a szerződések minőségétől, tartalmától függ. Vagyis attól, hogy ki mennyire pontosan állította be az ingatlan, a benne lévő ingóságok vagy egyéb vagyontárgyak, kerti eszközök stb. értékét – magyarázza. Németh Péter szerint a magyaroknak is be kell látni, hogy az eddigieknél lényegesen tudatosabban kell védeni az értékeiket.
Azok, akik most döbbennek rá, hogy nem elég korszerű vagy éppen nem aktuális a meglévő lakásbiztosításuk, már csak a szerződésük évfordulójakor vagy jövő márciusban tudnak váltani.
Futamidő közben viszont bárki kérheti a meglévő biztosítása átdolgozását, javítását,
amivel ugyan a díjat nem lehet csökkenteni, de baj esetén legalább megfelelő anyagi védelmet tud nyújtani.
forrás: 24.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítás ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Tovább drágult a kötelező biztosítás
Éves összehasonlításban 10 százalékkal, 57 ezer forintra emelkedett a normál használatú személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja. Negyedéves összehasonlításban a díjnövekedés mérséklődött, a kárráfordítás kisebb ütemű emelkedése is várhatóan visszafogja majd a díjemelkedést.
2024 II. negyedévének végén 57 ezer forint volt a személygépkocsik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) átlagos éves díja. Ez 1,6 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves kgfb-indexében. A budapesti autósok átlagos éves díja (80 ezer forint) közel 27 ezer forinttal több, mint az ország többi részén lévő társaiké (53,3 ezer forint). Éves szinten 10 százalékkal emelkedett az országos átlagdíj, ezen belül a fővárosiak esetében 6, a nem budapesti szerződéseknél pedig 11 százalékkal.
Az éves kárráfordítás növekedése folytatódott, 4 százalék, negyedéves alapon azonban stagnál, ami azt jelenti, hogy a kárráfordítás növekedési üteme már öt negyedéve alacsonyabb, mint a díjaké, várhatóan ez a díjemelkedés növekedését is mérsékelni tudja a következő negyedévekben.
Az MNB személygépkocsikra számított korrigált kgfb-indexe (ami az árváltozások indokoltságának mérésére szolgál és a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva mutatja be a nettó díjváltozást) 133 százalékon áll, kisebb emelkedést mutatva a II. negyedévben. Az index 2021. I. negyedévében volt a csúcson, jelenleg a járvány előtti szinten áll.
Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél – az egyedi nagy buszokat és a flottás vontatókat kivéve – jelentős mértékben emelkedtek a díjak. A flottás járművek esetén a taxik és segédmotoros kerékpárok díjai növekedtek 50 százalék felett, míg a nehéz pótkocsik csak minimálisan 3 százalékkal emelkedtek.
A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a kgfb díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi kgfb Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik éves díjának, illetve a többi járműosztály átlagdíjainak éves és negyedéves változását.
A kgfb-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi kgfb szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve kgfb díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.
forrás: piacesprofit.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítás ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor>>
A társaságok többsége a 80-as években használt korszerűtlen, személyes ügyintézéssel, vagy drága, 100-150 ezer forintnál magasabb éves díjjal igyekszik elvenni az ügyfelek kedvét attól, hogy velük kössék meg a július óta a rollerekre is kötelező biztosítást. Már iskolába is egyre több diák megy elektromos rollerrel, miközben a KRESZ még mindig nem szabályozza ennek használatát. A biztosítók ezért attól tartanak, hogy jelentősen megugrik az amúgy sem kevés rolleres balesetek és ezzel együtt a kártérítések száma és összege is. Ki fizet, ha nincs biztosítás, s ki a felelős a gyerek okozta balesetért? A CLB biztosítási alkuszcég közleményében ezekre a kérdésekre is válaszol.
Nem könnyítik meg az elektromos rollerekre kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) megkötését a biztosítók, úgy tűnik, a legtöbb nem akarja rolleresekkel növelni az ügyfelei számát – számol be a CLB biztosítási alkusz tapasztalatairól Németh Péter. A cég online értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint néhány üdítő kivételtől eltekintve a legtöbb biztosító túlárazással riasztja el magától a rollereseket vagy úgy viselkedik, mintha a 80-as években lennénk: csak személyesen, a fiókirodákban lehet szerződést kötni.
Ez online világban eléggé nehézkes megoldás és lényegesen megnehezíti az ügyfelek dolgát. Valószínűleg ez a cél – szögezi le Németh. A rollerek elterjedésével egyre a több a KRESZ ismeretei, védőfelszerelés és minden tapasztalat nélkül vezethető elektromos kétkerekűekkel okozott baleset, s félő, a helyzet a tanév kezdetével tovább romlik majd. Úgy tűnik ugyanis, hogy státuszszimbólum lett elektromos rollerrel suliba járni, egyre több diák cseréli le a korábbi bejárós biciklit a gyorsmozgású kétkerekűre, amit egyre vakmerőbben, veszélyesebben használnak.
A helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy bár kötelező biztosítást kötni a 25 kilónál nehezebb vagy az óránként 25 kilométeres sebességre is képes elektromos rollerekre, közúti használatukat semmi nem szabályozza. Valószínűleg ettől, pontosabban a várható, ám egyelőre felbecsülhetetlen mértékű kártérítéstől, és a balesetek körülményes helyzetfeltárástól ódzkodnak azok a biztosítók, amelyek igyekeznek adminisztrációs eszközökkel vagy szándékosan drága, akár évente 100-150 ezer forintos díjjal távol tartani maguktól a rollereseket. Érdekes tapasztalat, hogy a cégek tulajdonában lévő rollerekre az egyébként is nehezített körülményeknél még bonyolultabban lehet kgfb-t kötni. Ez pontosan az a helyzet, amikor érdemes alkuszi oldalon, vagyis egy online felületen átnézni az igen eltérő ajánlatokat – jegyzi meg a szakértő.
forrás: piacesprofit.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a kötelező biztosítás ajánlatokat:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Több mint 1,7 milliárd forintos kárösszeggel indult a viharszezon
A biztosítók több mint 1,7 milliárd forintot fizettek már ki vagy tartalékoltak a kárkifizetésekre májusban, a viharszezon első hónapjában, a társaságokhoz több mint 16 ezer bejelentés érkezett – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) az MTI-vel.
A bejelentések száma negyedével volt több, mint a tavalyi hasonló időszakban, amikor a kifizetések és tartalékolt összegek az egymilliárd forinthoz közelítettek.
A szövetség jelezte, hogy az adatokban még nincsenek benne a legutóbbi hétvége viharkárai, amelyek már a júniusi statisztikákban jelennek meg, illetve nincsenek benne a mezőgazdasági és az ipari létesítményekben, valamint a közintézményekben keletkezett károk sem.
A bejelentések számát leginkább május 17-25-i, valamint a május 31-i viharok, beázások, jégverések, felhőszakadások, villámcsapások növelték. Leginkább Budapest, valamint Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Nógrád, Vas, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, főként Dunakeszi, Érd, Eger és a Tápióság térsége volt érintett.
A Mabisz felidézte, hogy tavaly a viszonylag nyugodtabb május után a júniusi és az augusztusi időjárás is súlyos károkat okozott; a négy viharhónap után 13 milliárd forintnál állt meg a biztosítói károk összege, ami évtizedes rekordot döntött meg.
Június első napjainak viharjelentései, valamint az árvízi előrejelzések alapján idén is további nehéz hónapok előtt állnak a biztosítók – tették hozzá.
A májusi, százezer forint feletti átlagkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor 20-40 százalékkal haladja meg a néhány évvel korábbiakat, ezt főként a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségek okozzák. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy az ügyfelek ne váljanak alulbiztosítottakká – közölte a biztosítók szövetsége.
A Mabisz felhívta a figyelmet, hogy a kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzék el a károsultak, és lehetőleg készítsenek mindenről fényképeket.
forrás: telex.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Ennyibe kerül az e-rollerekre a biztosítás, ha egyáltalán kell
Már több biztosító is közzétette, mennyit kell fizetni a kgfb körébe frissen bevont rollerekre július 16-ától. Területtől és életkortól függően az árak egy évre vetítve jellemzően 5-25 ezer forint között vannak, de extrém esetek is előfordulnak. Az új szabályozás azonban a ma az utakon használt eszközök többségét nem is érinti.
Az idén július 16-ától kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kell kötni az úgynevezett mikromobilitási eszközökre, köztük az e-rollerekre. Az új szabályozás azonban – nyomatékosította a Groupama – a ma az utakon használt eszközök többségét nem érinti. Ezek ugyanis nem érik el a feltételül szabott tömeget vagy sebességet. A nagyobb városokban elterjedt rollermegosztó szolgáltatók által üzemeltett járművek többségére sem vonatkozik az új biztosítási kötelezettség.
Mivel a kötelező felelősségbiztosítás a másoknak okozott, személyi sérüléssel járó károkat is fedezi, az e-rollerekre köthető felelősségbiztosítás díjaira is jelentős hatással lesz – hangsúlyozta a Groupama. A napokban több biztosítótársaság publikálta az „Egyéb gépjárművek”-re vonatkozó, július 16-ától hatályos díjtarifáit. Több társaság is az eddig ismeretlen kategória esetében a segédmotorkerékpár árazásából indult ki, ugyanakkor már most jelentősen eltérő díjszintek tapasztalhatók. Területtől és életkortól függően az árak egy évre vetítve jellemzően 5-25 ezer forint között vannak, de extrém esetek is előfordulnak.
A Groupama fontosnak tartja, hogy az e-rollerek használatát még nem szabályozza a KRESZ, így a hiányos keretrendszer miatt nagy szabadság vonatkozik az életkorra vagy az előírt ismeretekre. A biztosító a díjak megállapításánál a saját adatok mellett figyelembe vette a nemzetközi kárstatisztikákat is. A nemzetközi statisztikák szerint 10-ből 9 rolleres baleset a rolleres sérülésével jár. A leggyakoribb eset pedig a fejsérülés.
Nem csak az e-rollerrel közlekedőket fenyegetheti veszély az utakon, hanem a járókelők is egyre gyakrabban szenvednek balesetet a rollerezők miatt. Ezek többsége abból fakad, hogy a rolleresek nem elég körültekintők és elsodorják, elütik a gyalogosan közlekedőket. Ahogy egyre több az ilyen eszköz az utakon, úgy nő az e-rollerrel okozott és elszenvedett balesetek száma. Az e-rollerek száma az utóbbi 5-6 évben évről évre meredeken emelkedett, jelenleg mintegy 80-100 ezer lehet használatban és számuk várhatóan a jövőben is tovább növekszik.
forrás: azenpenzem.hu
CLB TIPP: Hasonlítsa össze a CLB kalkulátorában a biztosítók kötelező biztosítás díjait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>