2023.07.04

Indul a nyári rizikószezon: ezt sokan elmulasztják ilyenkor, milliós kár lehet a móka vége

Egészen hajmeresztő, brutális, sok-sok millió forintos kárral is járhat 1-1 balul sikerült külföldi baleset. A biztosítók szerint pedig minden évben adódnak ilyenek. Ennek ellenére a legfrissebb adatok szerint a hazai utazók egyharmada továbbra sem köt biztosítást. Pedig a halálos rollerbalesettől kezdve, a hajólépcsőn való megcsúszásig, ami koponyatörést eredményez, elég hosszú a lista a váratlan káresetek kapcsán. De például egy medúzacsípésért is fizethet 50 ezer forintot a biztosító. Ráadásul a sok szerencsétlenségéért nem is kell elutazni az országból, a nyár beköszöntével ugyanis klasszikusan megnőnek például a motorbalesetek, a játszótéri balesetek, de a vízi és kerékpáros balesetek is. A leggyakrabban előforduló nyári káreseteket, és az az ezekre fizetett kártérítésekről beszélgettünk Magyarország legnagyobb biztosítótársaságaival.

Bár a biztosítók beszámolói azt mutatják, hogy az ügyfelek tudatossága egyértelműen pozitív irányba mozdult el az utasbiztosítások kapcsán, azért még így is sokan vannak, akik nem élnek a lehetőséggel. A legfrissebb adatok szerint például a külföldre készülő magyarok harmada továbbra sem gondoskodik biztosításról. Igaz persze, hogy az az idei évi májusi adatok éves alapon átlagosan 7 százalékos áremelkedést mutatnak, de ez még így is messze elmarad az országosan mért 21,5 százaléktól.

Mindez egyébként összességében azt eredményezi, hogy aki nem köt utasbiztosítást, az mintegy átlagosan napi 665 forintos díjon spórol, amin egyáltalán nem biztos, hogy érdemes. Még akkor sem, ha igazán nagy horderejű külföldi balesetből bár kevés van, de a biztosítók adatai alapján, azért minden évben akad jónéhány olyan beavatkozás, ami sok-sok milliós költséget takar. Az igazi nyaralási szezon berobbanása előtt mind a legtöbbet előforduló/legdurvább utazáshoz kötehető balesetekről, mind pedig a nyári hónapokra jellemző, de nem utazáshoz kötött balesetekről is kérdeztük a hazai biztosítókat.

Nagyon vigyázni kell külföldi utazáskor

Ha külföldi utazásról van szó, akkor „az apróbb tengerparti balesetekből lesz különösen sok ilyenkor, ilyenek pl. a medúza- vagy más tengeri állat csípések; talpon vagy máshol apróbb sérülések, vágások a kagylóktól, kavicsoktól. Történnek ficamok, rándulások, elvétve szalagszakadások, a nehéz, homokos talajon való strandos játékok űzése közben” - közölte a Pénzcentrummal az Aegon. A biztosító beszélt arról is, hogy ezek mellett megszaporodnak az emésztési zavarokkal járó rosszullétek is, a szokatlan – és esetleg nem megfelelő minőségű – ételektől, netán a helyi csapvíz fogyasztásától.

Meg kell még említeni, hogy gyakran előfordul (főleg kisebb gyermekek esetében) megfázásos tünetekkel járó megbetegedés, a túlzott és szokatlan mértékű légkondicionálás (repülőgépen, vagy a hotelban) miatt. Az idősebbeknél viszont gyakoribb, hogy általában valamilyen medence partján történt elcsúszásos balesetek, amik a biztosítótársaság szerint egészen tragikus következményekkel is járhatnak.

Sűrűn előfordulnak nyáron még olyan esetek is, mikor a külföldön, helyben bérelt robogóval éri közlekedési baleset ügyfelünket; illetve előfordulnak a strandon, szórakozásból űzött játékok (pl. vízisí, vízibanán) közben történt balesetek is. Ezek már sokkal súlyosabb következményekkel járnak, mint az apróbb balesetek, egészen extrém összegű károk is voltak az ehhez hasonló káresetekről - közölték lapunkkal az Aegon szakértői, akik azt is elárulták, hogy egy egy hetes nyugateurópai intenzív osztályon történő kezelés + légi szállítás 20 millió forintnál kezdődik, és minden évben történik náluk ilyen. Ugyanez viszont a tengerentúlon négy-ötszörös szorzót jelent.

A Groupama szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy a kisebb vízi balesetek körében gyakori a tengeri sünöktől szerzett lábsérülés, medúzacsípések, melyek esetében 50 000 Ft nagyságrendű volt a kárkifizetésük tavaly nyáron. De a hajózás/vitorlázás, továbbá vízi csúszdázás közben történt balesetek már nagyobb összegű, 2 millió vagy a fölötti kárkifizetéssel jártak, szintén európai viszonylatban.

Az Uniqa arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy náluk nyáron több kisebb utaskár érkezik, mint például a téli időszakban, ugyanis a téli időszakra jellemzőbbek a nagyobb, súlyosabb károk (pl.: síelés, snowboard, hegyi mentés). Ezen felül elmondták azt is, hogy 2022 nyarán az év többi hónapjához képest sokkal repülőgépkésés miatti poggyász kár érkezett hozzájuk. Illetve ők is kitértek rá, hogy a bejelentett károknál gyakoriak a betegség károk is, úgy mint a gyomorrontás, a fül és szemgyulladások.

„Az utasbiztosításokhoz kötődően a leggyakrabban hányás, hasmenés, ájulás fordul elő, de adódnak olyan esetek is, hogy valaki allergiás rohamot kap vagy tengeri fürdőzés közben tüske megy a lábába” – közölte lapunkkal az Allianz, akik elmondták, a "nyári időszakban, az utazások számának megugrásával párhuzamosan megnövekednek a váratlan megbetegedések és a kisebb-nagyobb balesetek is, a kárkifizetések pedig jellemzően a több tízezer Ft-tól a több tízmillió Ft összegig terjednek.”

Az EUB válaszaiban azt emelte ki, hogy nyáron a legnagyobb halmazt a megbetegedések teszik ki; tipikus a napszúrás, a gyomorbántalmak és a légúti panaszok, majd ezt követi a balesetek halmaza. De általános tapasztalatunk, hogy minden és bármi megtörténhet. A Genertel pedig arról beszélt, hogy nyári baleset költsége nagyban függ attól, hogy hol történik, milyen ellátó egységhez kerül a beteg stb. A legköltségesebb, ha mentőhelikopteres vagy hegyi mentés is igénybe vételre kerül. De a fenti időszakban a legtöbb kár betegséghez vagy balesethez volt köthető a biztosítónál.

Horrorsérülések külföldön

Ha az átlagos kárkifizetési összegek nem is beszélnek önmagukért, minden évben előfordulnak nagyon komoly véletlen balesetek, amiknek a megoldása nem hogy bonyolult, de szuperköltséges is. A Groupama feltárt számunkra egy esetet, mely során a Spanyolországban nyaraló ügyfelük megcsúszott a hajólépcsőn. A balesetet követően pedig koponyasérüléssel, csonttöréssel került korházba. Számára a biztosító kárkifizetése meghaladta a 2 millió forintot.

Egy másik horrorsztorit az Aegon osztott meg velünk, mely során elmesélték, hogy tavalyról különleges esetük volt egy ciprusi baleset, amelynek során az ügyfelek a strandon akkorát esett a motorcsónak által húzott vízibanánról, hogy eltört egy csigolyája. Ezt követően a szükséges műtétet a helyi kórház nem vállalta, így a pár napos kórházi kezelés után a biztosítótársaság megszervezte a hazaszállítását. Ez a sérülésre vonatkozó orvosi protokoll szerint kizárólag fekvő helyzetben volt lehetséges, és mivel járatgépre hordágyas helyet semelyik légitársaság nem tudott körülbelül 2 hetes időtávon belül felszabadítani, így mentőrepülőgéppel szállították haza.

Az EUB egyik tragikus története Marokkóban történt, ügyfelük nem sokkal a gép landolása után rosszul lett. Kórházba szállították, műtétet végeztek rajta és többször megpróbálták újraéleszteni, ám ez nem járt sikerrel. A kórházi költségek 2,6, a holttest hazaszállítása 2,9 millió forintba került. E másik esetben a társaság huszonéves ügyfele Görögországban megbotlott a fürdőszobában és eltört a sípcsontja. Ahol éppen tartózkodott, ott csak megröntgenezni tudták műteni nem, úgyhogy át kellett szállítani Athénba, ahol 10 napig volt kórházba, majd egészségügyi kísérettel kellett hazautaztatni Magyarországra. A biztosító 7,5 millió forintot fizetett.

Az egyik legdurvább eset egy Covid fertőzés kapcsán bontakozott ki Németországban. A biztosító ügyfele koronavírusos lett, és hamar kétoldali tűdőgyulladása lett, intenzív osztályra került, ahol 42 nap után sikerült csak levenni a lélegeztető gépről. De ezután még 2 hét telt el, mire a szállítása lehetségessé vált, amit egyébként egy kritikus állapotú betegek szállítására alkalmas járművel kellett megoldani, majd a beteg kezelése egy hazai kórházban folytatódott. A kórházi költség a 30. napig és a hazaszállítás 50 millió forintba került. A biztosító külön felhívta a figyelmet a különleges eset kapcsán, hogy ügyfelünk sajnos nem váltotta ki az ingyenes Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK), amely megléte esetén 450 ezer Ft kórházi napi térítésre lett volna jogosult a külföldön kórházban töltött napok száma után. Az EEK azért is rendkívül hasznos, mert fedezetet nyújt a 30 napnál hosszabb kórházi kezelésre, amely a COVID esetében kiemelt fontosságú. A biztosítók általában 30 napig vállalják a kórházi kezelés költségeit, amely jellemzően elég szokott lenni, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a COVID miatti kórházi kezelés 30 napnál hosszabb időt vehet igénybe.

A nyár utazás nélkül is veszélyes

Látva a legnagyobb hazai biztosítótársaság beszámolóit, a nyár bizony utazás nélkül is tud veszélyes lenni, amire érdemes felkészülni. Ilyenkor ugyanis „mindig gyakrabban fordulnak elő játszótéren, trambulinon, strandon bekövetkező kisebb sérülések, valamint a halálos kimenetelű vízi és motoros balesetek előfordulása is emelkedik. Nagyobb a közúti közlekedésben való részvétel a nyaralások, hétvégi kiruccanások okán, ezért valamivel több a közlekedési baleset” – mondta el a Pénzcentrumnak az Aegon, akik hozzátették, ezzel együtt bár a nyári időszakban nem tapasztalható a kárbejelentések, kárkifizetések drasztikus növekedése, azonban a szezonális és a gyermekek körében elszenvedett sérülések, balesetek száma nő.

Arra is felhívták a figyelmet, mivel egyre elterjedtebbé vált az elektromos roller használat, így az ennek során bekövetkező balesetek előfordulása is. A Groupama a jellemző nyári balesetek kapcsán megemlítette, hogy a vízi balesetek, kerékpáros balesetek, kirándulás-túrázás közbeni sérülések száma emelkedik ebben az időszakban. Elmondták azt is, hogy a legjellemzőbb nyári balesetek közé sorolható a hajózás, a vízi csúszdázás, hobbi sportolás közben bekövetkezett sérülések, úgy mint a csonttörések, ficamok, fejsérülések.

A nyári balesetek kapcsán az Uniqa is kiemelte a klasszikus lábsérülések mellett az olyan szabadidős, vízi sérüléseket, mint a hegyi mentés túrázás során, vízi csúszda sérülések, búvárbaleset, siklóernyős sérülése (érkezéskor bokatörést szenvedett), kerékpáros sérülések (utazáskor viszik magukkal a kerékpárt). De megemlítették az állatok okozta sérüléseket is, úgy mint a bogárcsípések, lovas balesetek, vagy a kutya-, távoli országokban majomharapásokat.

De a biztosító szakértői kiemelték azt is, hogy tipikusan a nyárra jellemző az is, hogy megnő a közlekedési balesetek száma, ezen belül is a motoros baleseteké (ezek rendszerint nagyobb kimenetelű sérüléssel, sok esetben maradandó egészségkárosodással járnak). De tavasztól, a jó idő beköszöntével elindul egy növekedés, mely a nyár során is megfigyelhető, az otthoni kertészeti/hobbi balesetek körében: flexelés, fűnyírás, favágás, kertészkedés (vágások, amputációk, csonttörések). Mindezeken felül a gyerekekre is sok veszély leselkedik, náluk jellemző nyári sérülések: csonttörések a labdajátékok, játszótéri balesetek során (csonttörés károknál a legtöbb esetben kéz és lábujj csonttörései a jellemzőek).

A nyáron bekövetkezett balesetek kapcsán a Generali is a kerékpáros közlekedési balesetek és a külföldi kismotoros balesetek számának növekedését emelte ki elsődlegesen, de ugyancsak kitértek arra, hogy a rovarcsípések (kullancs; darázs) száma is nő a nyári hónapokban.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók utasbiztosítási ajánlatait:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Utasbiztosítás
Katasztrófabiztosítási rendszer segíthetné a károsultakat
2010 június 22.
Kategória:
Általános

Katasztrófabiztosítási rendszer segíthetné a károsultakat

Katasztrófavédelmi biztosítási rendszer bevezetését kezdeményezi a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége. A szervezet javaslata szerint nem csak az ártérben építkezők fizetnének, hanem mindenki. Így baj esetén ebből az alapból fizetnének a károsultaknak.

Európában többféle katasztrófabiztosítási módszer létezik. Ezek nagy része megelőzési alapon működik. A nálunk jelenleg alkalmazott rendszerben viszont a katasztrófahelyzet után nyúl a zsebébe a kormány, illetve az önkormányzat, és megpróbálja kiegyenlíteni a keletkezett károkat - mondta el a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetségének elnöke.

Utóbbit igazságtalannak tartja Püski András. Szerinte sokkal igazságosabb lenne egy olyan társadalmi összefogáson alapuló katasztrófabiztosítási rendszer, amely biztosítja a veszélyeztetettek túlélését.

Az elnök példaként  felhívta a figyelmet a Romániában bevezetett kötelező lakásbiztosításra, amely nem teljes körű, hanem csupán néhány elemi csapásra érvényes, viszont mindenkinek kötelező. Díja pedig havi három-négyszáz forintnyi; ez minimális kártérítést szavatol.

A  szövetség dolgozik egy olyan javaslaton, amely hazánkban is hosszú távú megoldást jelenthet a kataszrófakárok elhárítására, de a lehető legkisebb konfliktussal jár - jelentette ki Püski András.

Forrás: Inforadio.hu
Egész falvakat tarolt le a hétfői vihar
2010 június 22.
Kategória:
Általános

Egész falvakat tarolt le a hétfői vihar

Csaknem 2300 lakóház és mintegy száz önkormányzati tulajdonú épület rongálódott meg a hétfő délutáni viharban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - közölte a térségi katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője kedden az MTI-vel.

Pernyák Sándor tűzoltó ezredes elmondta: az eddigi bejelentések alapján 54 településen regisztráltak károkat. Hozzátette: 94 ember ideiglenes elhelyezését kellett megoldani, mivel néhány épület lakhatatlanná vált.
   
Az elektromos hálózat tönkrement, 33 településen nincs áramszolgáltatás - közölte az ezredes. A borsodi egységekkel megerősített szabolcsi tűzoltók azon dolgoznak, hogy helyreállítsák az érintett településeken az áramszolgáltatást és az ivóvízellátást.
   
Az óriási vihar fákat csavart ki és utakat zárt el, számos településen tönkretette az elektromos hálózatot, háztetőket sodort el. Balkányban, Szakolyban, Nyírbátorban és Geszteréden a legsúlyosabb a helyzet.

Forrás: Privátbankár.hu

Nem lesz kötelező a márkaszerviz
2010 június 22.
Kategória:
Általános

Nem lesz kötelező a márkaszerviz

A jövőben az autógyárak nem kötelezhetik az autósokat arra, hogy kizárólag márkaszervizben végezzék járműveik felülvizsgálatát és javítását.

Új autóipari versenypolitikai szabályozásról döntött csütörtökön az Európai Bizottság, ezek alapján a jövőben például az autógyárak nem kötelezhetik az autósokat arra, hogy kizárólag márkaszervizben végezzék járműveik felülvizsgálatát és javítását. Ez utóbbi alól kivételt képeznek azonban azok a karbantartási műveletek, amelyek az anyacég által fedezett garanciák feltételei.
   
A szabályok elsősorban arról rendelkeznek, hogy a független karbantartó- és szerelőműhelyek, illetve alkatrész-kereskedők könnyebben hozzájussanak a szükséges gyári műszaki információkhoz, valamint jobb hozzáférésük legyen a márkapiacokhoz.
   
Joaquín Almunia, az Európai Bizottság versenyügyi felelőse brüsszeli sajtótájékoztatóján úgy vélte, az új szabályok elsősorban a fogyasztóknak kedveznek, mert jelentős kiadásmegtakarítást eredményezhetnek. Szerinte javítja a döntés az uniós cégek nemzetközi versenyhelyzetét is, például a kelet- és dél-ázsiai feltörekvő piacokkal szemben.
   
Sajtótájékoztatóján a spanyol biztos hangoztatta, hogy miközben a legtöbb fogyasztónak a lakását leszámítva az autó a legnagyobb értékű tulajdona, megállapításuk szerint nem túlságosan erős a verseny a javítás, karbantartás és alkatrészek kereskedelmének területén. Az elmúlt években ráadásul a javítás és átvizsgálás költségei emelkedtek is, jóllehet az autóárak nem nőttek - ezek a költségek átlagosan az autóval kapcsolatos teljes kiadások 40 százalékára rúgnak. Az új szabályok egyik célja, hogy a gyártóktól független műhelyek bevonásával növeljék a versenyt a piacon.

Szintén rendelkezett a bizottság arról, hogy megszünteti a versenyszabályok alóli, úgynevezett csoportos mentességet olyan gyártók esetében is, amelyek piaci részesedése az alkatrész- és a szervizpiacon túllépi a 30 százalékot.

Az új intézkedések már a jövő héten életbe lépnek, de a bizottság úgy döntött, hogy az érintetteknek hároméves átmeneti időt biztosít, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott szabályozáshoz.

Forrás: Privátbankár.hu

Az ügyfél akkor is törleszt, amikor már nincs is autója
2010 június 22.
Kategória:
Vételár biztosítás

Az ügyfél akkor is törleszt, amikor már nincs is autója

Egy lopás vagy totálkár minden esetben jelentősen megterheli a családi kasszát. Jó tudni, hogy a biztosítás - legyen az kötelező vagy casco - csak az autó aktuális káridőponti forgalmi értékét téríti meg. Ezért aztán a kis kezdőrészlettel, hitelbe vásárolt autók utáni kártérítés az első néhány évben nem fedezi még a fennálló hiteltartozást sem. Vagyis az ügyfélnek akkor is törlesztenie kell, amikor már nincs is meg az autója. Hacsak nem köt vételár-biztosítást.

Az elmúlt másfél évben, vagyis a válság időszakában becslések szerint mintegy 60-70 ezer finanszírozott autó vált totálkárossá. A probléma tehát igencsak széles kört érint, még ha kevés szó esik is róla. Pedig a megoldás pár éve már itthon is elérhető.

„A vételár-biztosítás egy olyan kiegészítő biztosítás, ami a casco mellett lehetővé teszi az autósnak, hogy a kártérítés összegéből új autót vásárolhasson. Megtéríti ugyanis a káridőpontban számított érték és az eredeti vételár különbözetét. Finanszírozott autó esetén pedig lehetővé teszi, hogy az autós azonnal kifizethesse fennálló tartozását, vagy azonos tehervállalás mellett új autót vásárolhasson." - mondja Zsoldos Miklós, az UNION Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Hogy néz ez ki számokban?

Egy 5,7 millió forintért vásárolt, finanszírozott, jelenleg kétéves személygépkocsit egy figyelmetlen autós totálkárosra töri. A károkozó kötelező biztosítása a piaci érték alapján 3,6 millió forintot térít a vétlen autósnak, miközben neki a finanszírozó felé az adott időpontban 3,8 millió forint a tartozása. Ekkor - vételár-biztosítás híján - a vétlen autósnak még 200 ezer forintot kell kifizetnie, miközben autója sem marad. A GAP néven is ismert vételár-biztosítás azonban a 3,6 millió forintos kártérítést 2,1 millió forinttal kiegészíti, vagyis a teljes tartozás kifizetése után lehetőséget teremt egy újabb finanszírozott autó megvásárlására is. Mindezért az autós havi néhány ezer forint pluszt fizet a vásárlástól számított 60 napon belül megkötött vételár-biztosításra - igaz, jellemzően egy összegben.

Felfutás előtt a GAP?

Bár hazánkban a GAP még kevésbé ismert, Nyugat-Európa egyes országaiban az autótulajdonosok közel 40 százaléka már rendelkezik ezzel a kiegészítő biztosítási formával. Ugyanakkor az elmúlt időszak folyamatos hitelbedőlései a finanszírozó társaságokat is érdekeltté tehetik, hogy javasolják ügyfeleik számára a vételár-biztosítás megkötését, hiszen közös érdek az adósok fizetőképességének megőrzése.

Forrás: Piacesprofit.hu

 

A biztosítók már győztek a focivébén
2010 június 22.
Kategória:
Általános

A biztosítók már győztek a focivébén

A hétvégén kezdődő focivébéhez kapcsolódóan összesen 6,2 milliárd font (kilencmilliárd dollár) értékben kötöttek biztosításokat a rendezők, a csapatok és az eseményhez kötődő vállalatok.

A Lloyd's biztosítótársaság jelentése szerint csak a stadionokat és az edzőpályákat 3,2 milliárd fontra biztosították. Biztosítást kötöttek a médiacégek is, például arra, hogy amennyiben a meccsek csúsznak, akkor abból káruk adódik, ugyanis ez érintheti előre eladott reklámidejüket.

A rendezők fő aggodalma, hogy ha elmaradnak a meccsek, akkor a nézők visszakövetelik a jegyárat.

A Lloyd's összesítése nem tartalmazza az egyes játékosok saját biztosításait, amelyeket sérülésekre, illetve betegségekre kötnek.

Peter Thompson, a Beazley biztosítótársaság szakértője szerint a sztárfocisták biztosítása karrierjük csúcsán elérheti a 40 millió fontot. A bevételeket növelő szuvenírek, mezek eladhatósága jelentősen függ a csapatok legjobbjainak teljesítményétől - a nevükben testet öltő márka értéke elérheti a 10 millió fontot.

Forrás: Hír24.hu

Már az Ab előtt a MÁV-ÁBE ügye
2010 június 22.
Kategória:
Általános

Már az Ab előtt a MÁV-ÁBE ügye

A MÁV Általános Biztosító Egyesület (ÁBE) ügyfelei által okozott, de a biztosító egyesület által ki nem fizetett kárra vonatkozó - két fogyasztóvédő szervezet által jegyzett alkotmánybírósági indítványról - jelenleg annyi tudható: nem biztos, hogy határozat születik a nyári szünet előtt - tudta meg az MTI Sereg András szóvivőtől.

Az Alkotmánybíróság március végén befogadta két fogyasztóvédelmi szervezet - az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és az INDRA Biztosítottak és Pénzintézeti Ügyfelek Országos Érdekvédő Egyesülete - közös indítványát. A probléma lényege az, hogy a csődbe ment MÁV ÁBE nem tudja kifizetni az ügyfelei által okozott károkat, így a károsultak a bíróságon érvényesítik az igényüket, olyannyira sikeresen, hogy több ítélet kötelezi az egyesület volt ügyfeleit fizetésre. A bajba került ügyfelek viszont nem értik azt, hogy ha volt biztosításuk, akkor miért saját zsebből kell fizetniük.

A ravatalozó is megrongálódott: alulbiztosított önkormányzatok
2010 június 22.
Kategória:
Általános

A ravatalozó is megrongálódott: alulbiztosított önkormányzatok

A levonulóban lévő árvíz az önkormányzati vagyonban is százmilliós károkat okozott. A vihar, felhőszakadás és árvíz gyakorlatilag minden piaci szereplő alaptermékeiben is megtalálható kockázat, így szinte minden vagyonbiztosítási termék fedezi ezeket a kockázatokat - írja a Napi Gazdaság.

Nincs pontos összegzés arra, hogy a közösségi intézmények, például a polgármesteri hivatalok vagy az iskolák mekkora százalékát biztosítják a helyhatóságok. Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási üzletágának igazgatója szerint kevés önkormányzat rendelkezik biztosítási védelemmel, Cserkuti Nándor, az Aegon vállalati vagyon üzletágának vezetője viszont úgy véli, 70-75%-ra becsülhető a biztosított önkormányzatok, vidéki közintézmények aránya, és az igény évről évre növekszik. A szakember szerint jellemzően a helyi önkormányzatok kötnek biztosítást, a polgármesteri hivatalon kívül a kezelésükben vagy üzemeltetésükben lévő egyéb intézményekre is (óvoda, orvosi rendelő, gimnázium vagy akár ravatalozó).

Ebben a szférában is előfordulnak a bankok által előírt, hitelfedezetként kötött vagyonbiztosítások, sőt több kistérségben az önkormányzatok összeállnak és alkuszokon keresztül közösen vásárolnak biztosítási fedezetet, ezáltal komoly díjengedményt tudnak elérni - mondta el Kaszab Attila, K&H Biztosító nem életbiztosítási üzletágának vezetője. Lázár István, a Groupama Garancia vagyon-, felelősség- és mezőgazdasági biztosítási főosztályvezetője úgy véli, a biztosítottság arányában nincs látványos különbség az árvíz sújtotta és az egyéb területek között.

Egyes hírek szerint ahol van biztosítás, sok helyen ott is inkább csak jelképes a védelem, gyakran a könyv szerinti értékre biztosították az épületeket. Kaszab Attila szerint ez már a múlté, ma inkább valós értéken vagy új értéken kötik a biztosításokat, Lázár István pedig úgy véli, ez akkor áll fenn leginkább, ha a szerződés már többéves, ilyenkor valószínűbb, hogy alulbiztosítottak a vagyontárgyak.

Cserkuti Nándor szerint 3-5 éve még valóban általános tendencia volt a könyv szerinti nettó értéken kötött biztosítás, ami az infláció miatti értékkövetés helyett az értékcsökkenési leírással csökkentett összegen határozta meg egy-egy biztosított ingatlan vagy vagyontárgy értékét (biztosítási összegét). A korábbi évekre jellemző volt az önkormányzati szektorban az alulbiztosítottság, hiszen a települések jó részénél az alacsonyabb biztosítási összegek alacsonyabb díjat jelentettek, ami a szerződés megkötésekor még ma is fontos szempont.

Az Aegon vállalati vagyon üzletágának vezetője az elmúlt évek változó tendenciáinak tudja be, hogy már "csak" 30-40%-ra becsülhető az önkormányzati szektor alulbiztosítottsága. Piaci szakértők szerint az előrelépést hátráltatja az is, hogy a kormányzat szereplői a mostani árvíz kapcsán is kilátásba helyezték: teljes mértékben átvállalják az intézményekben keletkezett károkat.

Alulbiztosításnak nevezzük, amikor a biztosított ingatlan újraépítési értéke nagyobb a biztosítási szerződésben meghatározott összegnél. Ebben az esetben egy esetleges kárra a biztosító csak arányos kártérítést alkalmazhat.

Forrás: Pénzcentrum.hu

Újabb munkanélküliségi biztosítás a piacon
2010 június 22.
Kategória:
Munkanélküliség biztosítás

Újabb munkanélküliségi biztosítás a piacon

A Groupama Garancia Biztosító havi 70 illetve 90 ezer forintos, szabadon felhasználható szolgáltatású munkanélküliségi biztosítással lépett piacra - közölte a biztosító az MTI-vel, ezzel újra két társaság kínál ilyen terméket.
 
A magyar piacon sok biztosító vállalja, hogy a hitelhez kötött életbiztosítást kiegészíti olyan modullal, amely megkötésével munkanélküliség esetén néhány hónapig a biztosító fizeti a banknak a törlesztő részletet. Más biztosítók önállóan is kötnek olyan munkanélküliség biztosítást, amelyben átvállalják a hitel törlesztő részletének fizetését.

Szabadon felhasználható - bármire elkölthető - szolgáltatású munkanélküliségi biztosítást a biztositas.hu internetes alkusz kezdett értékesíteni két évvel ezelőtt. Ennek a kockázatát az ACE European Group vállalta, de egy év után a kockázatvállaló kiszállt a további üzletből, így csak a régi biztosítások élnek tovább. Itt a 80-90 ezer forintos szolgáltatás volt a jellemző, mivel ennek a havi díja alatta maradt 3 ezer forintnak. Az értékesítés 10 ezer eladott biztosítás után szűnt meg.

A következő piacra lépő az April CEE Development Kft. volt. Ez a cég is szabadon felhasználható szolgáltatású munkanélküliségi biztosítást kínált, és kínál, ennek a kockázatát az AXA vállalta. Francois Maresquier vezérigazgató korábban elmondta az MTI-nek, hogy 10-20 ezres értékesítésre számít. E célból bevonta az értékesítésbe az internetes alkuszokat, így a biztositas.hu is ezt a terméket árusítja ma már.

A CLB pedig közleményben tudatta, hogy a szerződők a 6, illetve a 9 hónapra választható szolgáltatás közül a hosszabb idejűt keresik. A leggyakrabban választott 100 ezer forintos szolgáltatás egyúttal azt jelenti, hogy nem a minimálbéres, hanem a jobban kereső réteg köt ilyen biztosítást, hiszen a szolgáltatás nem lehet több mint a nettó jövedelem 70 százaléka. A másik gyakorlati tapasztalat, hogy 10 munkavállalóból 7-8 tud megfelelni a biztosítási feltételeknek.

A Groupama Garancia magasabb, havi 90 ezer forintos szolgáltatású munkanélküliségi biztosításának a havi díja nem éri el a 4 ezer forintot.

 
 
Cégautós vakáció: mire figyeljünk?
2010 június 22.
Kategória:
Általános

Cégautós vakáció: mire figyeljünk?

Különösen külföldi út esetén érdemes előre meggyőződni arról, mire terjed ki a céges autó biztosítása, illetve a kocsi tartozékai, engedélyei rendben vannak-e - hívja fel a figyelmet a KBC Autolease.

Megkezdődött a nyári szabadságok időszaka, sokan pedig nyaralásuk alatt is a céges autót használják. A vállalkozások cégautókra vonatkozó szabályozása határozza meg, lehetséges-e, és ha igen, milyen mértékben magáncélokra is igénybe venni a vállalati gépkocsikat – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A képet tovább árnyalja, hogy van, ahol a belföldi utat igen, de a határátlépést már nem engedélyezik a munkatársaknak. A flottakezelők – akik lízingkonstrukció esetén a gépjármű tulajdonosai – külföldre utazáshoz kiviteli engedélyt adnak ki az autóhoz. A schengeni határok létrejötte óta ugyan kisebb a jelentősége ennek az engedélynek, de vannak olyan európai országok, ahol a határátlépéskor szigorúan ellenőrzik a meglétét. Közúti ellenőrzés során pedig bárhol kérhetik az igazolást arról, hogy a vezető jogosult használni az autót. Érdemes indulás előtt áttekinteni azt is, miről szól a használati engedély. Vezető beosztású munkatársak esetén az autópark-kezelők igény szerint már az autó átadásakor kiadnak egy meghatalmazást, ami a házastárs részére is lehetővé teszi a gépjármű használatát - jelzik.

Az üzemanyagkártyák többnyire országhatáron belül érvényesek, a flottakezelők az autókat a magyarországi előírásoknak megfelelő tartozékokkal adják át a cégeknek. A külföldre utazó munkatársnak kell arról gondoskodniuk, hogy az adott ország egyedi előírásainak megfelelően készítsék fel az autót az útra. A kézi poroltó például hazánkban nem kötelező tartozék, egyes európai országokban viszont ezt is kérik az autósoktól - hívják fel rá a figyelmet.

Céges flották esetén a biztosításokat rendszerint az autópark-kezelők kötik meg, az autóvezetőknek azonban ajánlatos tájékozódni a biztosítási és az assistance szolgáltatások részletes feltételeiről: baleset esetén mire kell figyelni, milyen segítséget vehetnek igénybe, számíthatunk-e például csereautóra. Európában az ún. rendszámegyezményhez csatlakozott országokban – az Európai Unió országai, valamint Izland, Norvégia és Liechtenstein – a zöldkártya bemutatása nem szükséges, a rendszám és az országjelzés is  igazolja a felelősségbiztosítás meglétét.  Ha más ország az úti cél, a cégek a flottakezelőtől vagy a biztosítótársaságtól kérhetik a zöldkártya kiállítását.

Forrás: Privátbankár.hu

 

 

Tetőzik a magyar munkanélküliség
2010 június 22.
Kategória:
Munkanélküliség biztosítás

Tetőzik a magyar munkanélküliség

A munkanélküliség 11,8 százalékon tetőzött, a foglalkoztatottak száma viszont 14 ezerrel nőtt az utóbbi három hónapban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Az elemzők szerint az adatokat óvatosan kell kezelni.

Ezer fővel, 496,8 ezerre csökkent a munkanélküliek száma a februártól április végéig tartó időszakban az 15 és 74 év közötti munkaképes lakosság körében. A foglalkoztatottaké eközben 13,9 ezerrel, 3 millió 731 ezer főre gyarapodott. Mindez azt jelenti, hogy a január-márciusi 11,80 százalékos munkanélküliségi ráta 11,75-re csökkent, a 15–64 éves korosztályban pedig 11,89-ről 11,83 százalékra módosult.

Kétségtelen, hogy az egy évvel korábbi adatoknál minden téren rosszabbak a maiak. A mostani tárgyidőszakban a 15-64 éves korosztály 62 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, míg egy éve arányuk 61,2 százalék volt. A foglalkoztatottak létszáma ebben a korcsoportban 34 ezerrel, a munkanélkülieké pedig 85 ezerrel volt kevesebb, mint 2009 áprilisának végén. A korcsoport foglalkoztatási rátája 54,7 százalék volt, 0,4 százalékponttal kisebb, mint a tavalyi ugyanezen időszaki érték.

A munkanélküliség legerősebben a fiatalokat sújtja: a 15-24 éves korosztályban 27,6 százalékos az állástalanok aránya, ami egy év alatt 2,5 százalékponttal romlott. Az álláskeresés időszaka is megnyúlt, az elhelyezkedéshez átlagosan egy héttel többre, azaz 16,9 hónapra van szükség. Az egy évnél is hosszabb ideje állást keresők tábora 230 ezer fős.

Az adatokat Szollár Domokos kormányszóvivő búcsútájékoztatóján figyelemre méltónak nevezte, különösen európai összevetésben. A válságkezelő Bajnaikormány az Út a munkához program keretében százezer ember foglalkoztatásához járult hozzá, igaz, a válság eközben más területeken csaknem ugyanennyi munkahely megszüntetését követelte - tette hozzá. Szerinte a növekedés alapjainak lerakása eredményes volt, s erre építkezhet az új kormány.

Szijjártó Péter Fidesz-szóvivő szerint viszont hamisak azok a kormányzati megnyilatkozások, amelyek arról szólnak, hogy Magyarország elindult kifelé a gödörből. Ő a munkanélküliségi adatokból azt olvassa ki, hogy a magyar gazdaság továbbra is rendkívül mély válságban van. A szóvivő másfél hónapja a nyilvántartás hiányosságaira hivatkozva 16-17 százalékos valós munkanélküliségről beszélt. Az elemzők szakmai oldalról közelítik meg az adatokat, amelyek szerintük kétségtelenül kedvezőek, ám a messzemenő következtetések levonására egyelőre nem alkalmasak, ahhoz még egy-két hónap munkaerő-piaci fejleményeinek ismeretére is szükség lesz. Utóbbi álláspontra helyezkedtek az MKB Bank elemzői, akik 2010 végére egy kedvező forgatókönyv, fellendülés estén 11,4 százalékra sülylyedő munkanélküliséget vetítenek előre, míg „nyögvenyelős” világgazdasági növekedés esetén akár 12,4 százalékig is felfuthat a ráta. Kondrát Zsolt vezető elemző úgy véli, az igazi fordulat még nem érkezett el a munkaerőpiacon, noha kétségtelen, hogy a bejelentett beruházások növekvő száma ebbe az irányba mutat.

Suppan Gergely szerint pozitív a foglalkoztatottak számának emelkedése, amit a Takarékbank Zrt. elemzője egyrészt a szezonális munkák beindulásával, másrészt az exportra termelő cégeknél megnőtt munkaerőigénnyel magyaráz. A foglalkoztatottak száma tovább nőhet a következő hónapokban, sőt, az év második felében tovább stabilizálódhat a munkaerőpiac annak kapcsán, hogy a magyar gazdaság "magára találásával" párhuzamosan a belső piacra termelő cégek sem bocsátanak már el - idézi az MTI az elemzőt, aki szerint júliusig 10,6-10,7 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta.

Forrás: Nol.hu

Oldalak