2011.05.09

A magyarokon vastagabban keresnek a biztosítók – európai összehasonlítás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közzétette azt a tanulmányát, amelyben a hazai és külföldi biztosítási piac közötti eltéréseket, illetve hasonlóságokat igyekeztek feltárni, illetve a különbségekre a magyarázatot is igyekeztek megkeresni. Kiderült: a biztosítási piacon is volna hová fejlődnünk.

A bruttó díjbevételek és a GDP hányadosaként meghatározott biztosítási penetráció az egyik leggyakrabban használt mutató, amellyel egyes országok biztosítási piacának fejlettségét össze szokták hasonlítani. Ennek értéke 2009-ben az európai biztosítási piac egészét tekintve 8,9 százalék volt (2008-ban 8,5 százalék). A mutató némileg meglepő 2009. évi növekedését az EU-tagállamok összesített GDP-jének (2009: -5,8 százalék) a biztosítási díjbevételek csökkenését (2009: -1,4 százalék) meghaladó mértékű visszaesése magyarázza, vagyis a válság első teljes évében a biztosítási üzlet stabilitása nagyobb volt, mint a gazdaságban keletkezett összjövedelmeké – olvasható a PSZÁF tanulmányában.

A közép- és kelet európai (KKE-10) országokra számított átlagos érték ettől elmarad, 2009-ben 3,3 százalék körül alakult. A magyar piac ehhez hasonló, a KKE-térségen belül átlagos értéket mutat (2008: 3,3 százalék; 2009: 3,2 százalék), de a régió fejlettebb vagy hasonló fejlettségű gazdaságaiban (Szlovénia, Csehország, Lengyelország) a penetrációs ráta összességében magasabb. A magyar penetrációs ráta értéke tehát a többi visegrádi ország, illetve a Baltikum, Bulgária és Románia közé esik.

Nagyon szoros összefüggés van a biztosítottság és a GDP szintje között. A kutatás statisztikai elemzéssel kimutatta, hogy KKE-országok közül Magyarország, Csehország és Szlovákia gazdasági fejlettségének megfelelően biztosított, Ausztria alulbiztosított és Szlovénia valamint Lengyelország pedig túlbiztosítottak.

Az életági biztosítások

Az életági termékszerkezetben jelentős eltérés figyelhető meg az EU átlaga és Magyarország között, ráadásul úgy, hogy a KKE-térség átlaga az európai átlaghoz nagyon hasonló, a magyartól pedig élesen eltérő mintát mutat. Az EU-ban és a KKE-térségben is átlagosan 60 százalék a hagyományos életbiztosítások súlya, vagyis azoké az életági szerződéseké, amelyek nem kötődnek befektetési egységekhez, és túlnyomórészt biztosítási, nem pedig befektetési termékek. A unit-linked biztosítások aránya mindkét említett körben 30-35 százalék közötti. A hazai életbiztosítási piacon a helyzet szinte pontosan fordított, amennyiben a unit-linked, sőt, túlnyomórészt befektetési termékek súlya a 60 százalékot is meghaladja, sőt ez a részarány az elmúlt években tovább növekedett. A magyar népesség tényleges életági biztosítottsága tehát meglehetősen alacsony, még a KKE-térséghez képest is. E magyar sajátosságot főként az magyarázza, hogy az életági hagyományos szerződések átláthatósága meglehetősen csekély, a unit-linked szerződések esetében viszont jóval magasabb, és az utóbbiak a hosszú lejáratú megtakarításokhoz kapcsolódó kamatadó-mentesség is versenyképessé tette. (Hogy ezek a tényezők Európa más biztosítási piacain miként érvényesülnek, azt nem lehet megítélni.)

A nyugdíjbiztosítások piaci részesedése Magyarországon, és Európa más országaiban is marginálisnak mondható. Ennek egyik oka lehet az életjáradéki szolgáltatás magas kockázata és ára, ami részben a várható élettartam folyamatos hosszabbodásával függ össze. Ezzel és a viszonylag lukratív európai társadalombiztosítási nyugdíjrendszerekkel függhet össze, hogy az átlagos európai polgár időskori pénzügyi fedezettségének életjáradéki komponensét a társadalombiztosítási fedezettséggel elintézettnek tekinti, kiegészítő fedezetet pedig főként foglalkoztatói nyugdíjalapokban és egyéb megtakarítási formákban képez, növekvő mértékben (a befizetésekkel meghatározott) DC-rendszerű megtakarítás formájában.

A gazdasági válság hatására az európai piac egészén a bruttó díjbevételek 2008-ban 11 százalékkal estek vissza, amit 2009-ben mérsékelt növekedés (1 százalék) követett, azonban az egyes országok között jelentős szóródás figyelhető meg. A visszaesés főként a különféle befektetésekhez kapcsolt életbiztosítási termékeket érintette, ami a befektetéseket sújtó kedvezőtlen tőkepiaci folyamatokkal magyarázható, de egyes országok esetében más tényezők is jelentősen befolyásoltak.

A KKE-országokban az életági díjbevételek 2008-ban még 29 százalékkal emelkedtek, jelentős visszaesés csak a balti államokban (-31 százalék), illetve a magyar piacon volt megfigyelhető (-10 százalék). A gyors ütemű bővülés döntően a lengyel piachoz köthető, ahol az életági díjbevételek a vizsgált közel 54 százalékos gyarapodása következett be. De 2009-ben a díjbevételek a cseh piac kivételével már mindenhol csökkentek, átlagosan 15 százalékkal. A szerkezetet tekintve a válság előtti időszakban a KKE-10 országokban a befektetési jellegű termékeknek (döntően unit-linked életbiztosítások) a hagyományos biztosításokkal szembeni térnyerése volt megfigyelhető. E folyamat a gazdasági válság következtében megtorpant, a díjbevételek visszaesése gyakran a unit-linked termékek körében volt a legjelentősebb, amivel párhuzamosan a garanciaelemet tartalmazó hagyományos biztosítások részaránya nőtt – mutat rá a PSZÁF elemzése.

A nem-életági biztosítások

A nem-életági díjbevételeket a gazdasági válság – ugyan csak fáziskéséssel, de – a kereslet általános visszaesésén keresztül visszavetette, így a díjbevételekben jelentős csökkenés először 2009-ben volt megfigyelhető (-6 százalék), 2008-ban (1,1 százalék) még mérsékelt ütemű bővülés volt megfigyelhető. A KKE-10 országok ennél jobban teljesítettek, a díjbevételek árfolyamváltozásból fakadó változását kiszűrve 2008-ban 11 százalékos, 2009-ben pedig mindössze 0,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető. A hazai piac mindkét vizsgált évben alulteljesített (2008: +2 százalék; 2009: -4 százalék) a térségi átlaghoz képest. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy a magyar gazdaságot a válság a térségi átlagnál nagyobb mértékben érintette.

A díjbevételek üzletágak közötti megoszlását nézve kiderül, hogy az európai piacon a legnagyobb súlya a baleset- és egészségbiztosítási ágazatnak (2009: 32 százalék) van. Közel ekkora díjbevétel folyik be a gépjármű-biztosítási ágazatokba (kötelező és egyéb együtt), amit a harmadik legjelentősebb ágazatként a tűz, elemi és egyéb vagyoni károk ágazata követ (2009: 16 százalék). A KKE-10 csoportot a korábban említettől jelentősen eltérő összetételű termékszerkezet jellemzi, főként az egészségbiztosítási szegmens (néhány országtól eltekintve: Szlovénia, Litvánia) alulfejlettségének köszönhetően. Így a nem-életági piacon a vagyonbiztosítási ágazat (2009: 78 százalék) a meghatározó, ezen belül pedig a lakossági gépjármű- és lakásbiztosítások súlya legnagyobb. Ez a szerkezet jellemzi a hazai piacot is, ahol a lakásbiztosítások magas, 21 százalékos aránya különösen szembetűnő.

A baleset- és egészségbiztosításoknak a KKE-régiónál jóval magasabb súlya részben az egészségügyi szolgáltatások eltérő finanszírozásával, illetve árazásával függ össze, amennyiben a nyugat-európai egészségügyi rendszerek jóval inkább piaci alapúak és öngondoskodásra támaszkodóak, mint kelet-közép-európai megoldások. Másrészt Nyugat-Európában jellemzően magasabb kieső jövedelem pótlására jóval inkább érdemes, illetve szükséges biztosítást kötni.

Befektetések

Az EU-tagországok biztosítóinak befektetései összesen 6 506 milliárd eurót tettek ki 2009 végén, az év folyamán 1 százalékkal zsugorodva (2008: -7,8 százalék). A KKE-10 tagországokban aktív biztosítók befektetései ugyanebben az időpontban a teljes európai befektetett állomány 1 százalékát tették ki.

Az európai biztosítási szektor saját kockázatú befektetéseinek (tartalékok és tőke fedezete, UL nélkül) nagyobbik hányadát jellemzően kötvénytípusú eszközök teszik ki, amely mellett a részvények és az egyéb tulajdoni viszonyt megtestesítő értékpapírok aránya jelentős. A kötvénytípusú eszközöknek a portfolión belüli aránya 2008-2009 folyamán jelentősen emelkedett (2007: 50 százalék; 2009: 59 százalék), míg ugyanebben az időszakban a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok aránya számottevően csökkent (2007: 34 százalék, 2009: 26 százalék). Ez részben a piaci árak változásának következménye, hiszen a válság időszakában a részvényárak estek, az államkötvények jegyzése viszont a csökkenő hozamszintekkel párhuzamosan emelkedett, és ez a hatás érvényesült az eszközök piaci értékelését érvényesítő nemzeti biztosítási rendszerekben.

Másrészt természetesen a változó piachoz való befektetői alkalmazkodás is bekövetkezett. A KKE-10 országok esetében a biztosítói portfoliók kötvényhányada jóval magasabb a fejlettebb tőkepiacú tagállamokban tapasztalthoz képest (2009: 70 százalék). Ezen belül a magyar biztosítók befektetési gyakorlatát az európai biztosítási piaccal összevetve két sajátosság jellemzi.

Egyrészt a biztosítástechnikai tartalékok (UL tartalékok nélkül) fedezetéül szolgáló befektetések esetében a hazai biztosítók kötvényhányada a legmagasabb (2009: 82 százalék), másrészt az utóbbin belül döntően a hazai kibocsátású forint állampapírok dominálnak. A hazai biztosítók portfolióinak diverzifikáltsága így a KKE-országokkal összevetve is kifejezetten alacsony. Erre a hazai kötvénypiac sajátosságai szolgálnak magyarázattal, amennyiben a környező EU-tagokhoz képest magasabb országkockázati felár következtében a hazai forintkötvények – a kötvények forintbázisú befektetők számára alacsony piaci és hitelkockázata mellett – hozama meglehetősen vonzó. Az európai piac egészét tekintve 2009-ben a befektetési egységhez kötött biztosítások állományai a biztosítók befektetéseinek közel 26 százalékát tették ki (2008: 24 százalék), míg a KKE-10 országok esetében ez az arány nagyjából hasonló, de némileg alacsonyabb (2008: 18 százalék, 2009: 23 százalék). Magyarországon a unit-linked termékek különösen nagy népszerűségének újabb bizonyítékaként e kör aránya is szokatlanul magas (2009: 39 százalék) – írják a PSZÁF szakértői.

Jövedelmezőség

Az EU-országok biztosítóinak jövedelmezőségét igen kedvezőtlenül befolyásolta a gazdasági válság mélyülése. Az üzleti eredmény – a tőkepiacok 2008-ban bekövetkezett nagyarányú visszaesése következtében – negatívvá vált, amit 2009-ben a biztosítók jövedelmezőségének konszolidációja követett. 2008-ban az EU egészét tekintve az átlagos tőkejövedelmezőségi mutató (ROE) -4,6 százalékos volt, ami a következő évben 11,4 százalékra javult. A KKE-10 országokat hagyományosan a fejlett piacokat meghaladó jövedelmezőségi szint jellemzi és a gazdasági válságnak a jövedelmezőségre gyakorolt hatása ezeken a piacokon kisebb mértékű volt. Ennek következtében a régiót jellemző átlagos ROE érték mindkét vizsgált évben meghaladta az európai átlagot, és 2009-ben átlagosan 16,7 százalék (2008: 12,5 százalék) körül alakult. A hazai biztosítók jövedelmezősége 2008-2009 folyamán csupán kis mértékben változott, és mindkét vizsgált évben meghaladta a KKE-10 országok átlagát.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyes intézmények szintjén – hasonlóan a régió többi országához – jelentős a szóródás, a profit túlnyomó hányada ugyanis néhány nagyobb piaci szereplőnél keletkezik. A magyar biztosítók jövedelmezősége tavaly gyakorlatilag összeomlott (saját tőke arányos nyereség, ROE: -0,1 százalék), ami részint az újonnan jelentkezett különadó-teher, részint a nem-élet ág kedvezőtlen kárstatisztikája, részint pedig egyéb tényezők miatt következett be.

Tőkehelyzet

Az európai biztosítók tőkehelyzete a gazdasági válság következtében számottevően romlott. A biztosítók tőkefeltöltöttsége (solvency ratio) 2008-ban – az év folyamán elszenvedett veszteség következtében – közel 100 százalékponttal esett vissza (2007: 347 százalék), majd 2009-ben a befektetések pozitív eredményhatású átértékelődése és feltőkésítések következtében számottevően javult. Így 2009 végére az átlagos tőkefeltöltöttség újólag 285 százalékra emelkedett. A KKE-10 esetében a biztosítók tőkeellátottsága hagyományosan magasabb az európai átlagnál, ami nagyrészt a biztosítók jelentős belső többlettőke-termelő képességével függ össze, az említett piacok magas jövedelmezősége és a biztosítók mérsékelt kockázati dinamikája miatt. A válság következtében ezeken a piacokon is megfigyelhető volt a biztosítók tőkeellátottságának csökkenése, a visszaesés mértéke azonban elmaradt a fejlett piacokon bekövetkezett tőkevesztés mértékétől.

A KKE-régióban a jövedelmezőség csak kisebb mértékben csökkent, vagyis a szavatolótőke és a tőkemegfelelési mutató csökkenését részben az anyavállalatok által végrehajtott profitkivonás eredményezte. Hasonló jelenség tűnt fel a magyar biztosítási piacon is, ahol az átlagos tőkeellátottság mind az európai, mind pedig a KKE-10 tagállamok átlagától érdemben elmarad. Ez önmagában is felveti, hogy a magyar biztosítók tőkefeltöltöttsége elegendő lesz-e az ágazat számára lefektetett új uniós működési szabályok (Solvency 2) bevezetése után – teszi fel a kérdést a PSZÁF tanulmánya.

Forrás: HVG.hu

Biztosítás fajta: 

  • Általános
Mire hazaértem megtörtént a baj. Van biztosításom, de most mit tegyek?
2019 május 30.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Mire hazaértem megtörtént a baj. Van biztosításom, de most mit tegyek?

Hiába az ablakok bezárása, az elektromos készülékek áramtalanítása, vagy a töltőkábelek kihúzása a konnektorokból, még a legnagyobb elővigyázatosság ellenére is bekövetkezhetnek otthonunkban olyan események, amelyek kárt okozhatnak lakásunkban, vagyontárgyainkban, értékeinkben. Éppen ezért fontos tudni, hogy mit tegyünk, ha már bekövetkezett a baj. Fontos, hogy ne essünk kétségbe, és higgadtan kövessünk néhány egyszerű szabályt.

A kár bekövetkezése után első és legfontosabb lépésként meg kell bizonyosodni arról, hogy valaki megsérült-e, esetleg életveszélybe került-e. Személyi sérülés esetén először a mentőket, tűz, robbanás esetén a tűzoltóságot, bűncselekmény esetén pedig a rendőrséget értesítsük.

Ha mindenki biztonságban van, és nem áll fenn további veszélyhelyzet, ezután következhet a kárbejelentés a biztosító felé. Ez esetben az alábbi teendőket érdemes elvégezni:

  1. A keletkezett károkról, amennyiben van rá lehetőség, fontos fényképet is készíteni, ami segíthet a biztosítóval való egyeztetéskor. Ajánlott több jó minőségű fotót készíteni valamennyi, kárt szenvedett értékünkről, de azt is érdemes lefényképezni, hogy mi okozta a kárt, például beázás.
  2. A keletkezett károkat a legtöbb biztosító esetében kényelmesen bejelenthetjük, akár telefonon vagy online felületen is. Fontos, hogy amennyiben társasházi lakásban történt a káresemény, érdemes – ha van – a társasház biztosítóját is megkeresni, mert bizonyos károkra a társasház biztosítás nyújthat fedezetet.
  3. A kárbejelentést érdemes a lehető leghamarabb megtenni. Általában két napon belül kell megtörténnie a bejelentésnek, illetve a helyszínt a bejelentéstől számított 5 munkanapon át csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben lehet megváltoztatni, hogy a biztosító munkatársa el tudja végezni a szemlét.
  4. Fordítsunk figyelmet a kárenyhítési kötelezettségek betartására, például csőtörés esetén a vízszivárgást el kell hárítani, megelőzve a további károsodást.

Fontos a kárbejelentéshez szükséges adatokat előre előkészíteni, ezzel is csökkentve az ügyintézés időtartamát. Az alábbi adatok megadására van szükség a kár bejelentéséhez:

  1. a biztosítás szerződésszáma,
  2. a károsult és a kapcsolattartójának neve, címe, telefonszáma, esetleg e-mail címe,
  3. a káresemény leírása, helye, és annak időpontja,
  4. a kár becsült összege,
  5. a károsult bankszámlaszáma,
  6. a hatósági intézkedés – ha volt – megnevezése, jegyzőkönyve.

Forrás: 24.hu

CLB TIPP:Hasonlítsa össze weboldalunkon a lakásbiztosítás ajánlatokat és válassza ki az Önnek megfelelőt! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Sokan nem figyelnek rá a parkolóban: rendőrségi ügy lehet a vége
2019 május 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Sokan nem figyelnek rá a parkolóban: rendőrségi ügy lehet a vége

Rengeteg baleset történik a hazai parkolókban, sokan pedig nem tudják, de az okozott károkat nem saját zsebből kell kifizetni. Erre való ugyanis a kötelező biztosítás! Ha már megtörtént a baj, és nekimentünk valakinek nem érdemes elhagyni a helyszínt: ez egyfelől nem etikus, másrészt pedig akár rendőrségen, bíróságon is végződhet a dolog.

Az megcáfolhatatlan, hogy egy parkolóban általában a mellettünk álló autóban okozunk kárt, vagy az húzza meg a mi kocsinkat. Ám ezen felül is érdemes résen lenni a parkolókban, mert ezzel korántsem értek véget a veszélyek!

Már a legelső KRESZ-oktatáson elmondják, hogy a parkolóban fokozott óvatossággal kell kinyitni az ajtót. Ez nemcsak azért fontos, hogy ne üsd neki azt a melletted állónak: egy másik óvatlan autós könnyedén leviheti az ajtódat, ha például a melletted lévő üres helyre akar beállni. Az ADAC fel is idéz egy ilyen esetet, ami végül bíróság elé került: akkor a saarbrückeni bíróság (Landgericht Saarbrücken) ítéletében kimondta, az ilyen káreseteknél 75 százalékban az a felelős, aki a parkolóban kinyitja az ajtaját.

Az indoklás szerint azért, mert a leállított autóból kiszálló személynek különösen körültekintőnek kell lennie. Egyfelől nagyon óvatosan kell kinyitni az ajtót, másrészt pedig mindig meg kell győződni róla, hogy nem jön hátulról senki, aki esetleg nekimenne az ajtónak. Másrészt a bíróság a másik járművezető felelősségét is megállapította, mivel neki tisztában kell lennie a parkoló veszélyeivel. Bármikor kinyílhat egy ajtó, vagy kiléphet valaki egy autó mögül - ezért pedig bármikor jöhet egy hirtelen fékezés.

Itthon is rengeteg baleset történik parkolás közben

A magyarok jó része sem túl magabiztos a parkolóban. Az Allianz egy korábbi felméréséből például kiderült, hogy az autó sérülésével járó balesetek mintegy 40 százaléka parkolás közben. Kiderült, tízből nyolc esetben a parkolóhelyről való kiálláskor fordul elő a koccanás, míg az viszonylag ritka a parkolóhelyre beálláskor (16%). Az idősebb, 65 év feletti gépjárművezetők egyharmaddal több balesetet okoznak parkolás vagy manőverezés közben, mint a 25-64 év közötti vezetők. A káresetek közel fele abból ered, hogy a sofőrök beletolatnak valakibe a parkolóban.

Ne hagyd el a helyszínt

Ugyan kézenfekvő lehet, hogy ha nem látta senki a koccanást, akkor csak simán elhajtunk a helyszínről, de ez a lehető legrosszabb döntés! Az emberileg is kifogásolható cselekedetet például egy biztonsági, vagy térfigyelő kamera is láthatta, ami alapján könnyen beazonosíthatnak minket - így pedig nagyobb bajba is kerülhetünk. Az ügy vége akár rendőrségi eljárás, hosszabb pereskedés is lehet, ez egyik félnek sem túl jó.

Másrészt nem a saját költségeiden kell megtéríteni az okozott kárt: pont az ilyen szituációk miatt is van kötelező felelősségbizosítás. Igen, a karosszéria javítása, esetleg fényezése nem olcsó mulatság, de ha hagysz egy cetlit a neveddel és az elérhetőségeddel a kocsin, aminek nekimentél, akkor később a tulajdonossal tudjátok rendezni a dolgot a biztosítónál. Így sem neked, sem a másik autósnak nem lesz gondja a javíttatással. Nyilván, ha kárt okozol, akkor a következő évben rosszabb bónuszbesorolásba tesz a biztosítód, de ez csak kis mértékben fogja megdrágítani a köteleződet.

Ha nekimész valakinek, érdemes lefotózni a keletkezett károkat, nehogy később többet követeljenek rajtad, mint a ténylegesen szükséges javítások.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező ajánlatait és válassza ki az Önnek tetszőt online! Kgfb kalkulátor >>

Még mindig nem vesszük komolyan a biztosítás lehetőségét
2019 május 22.
Kategória:
Általános

Még mindig nem vesszük komolyan a biztosítás lehetőségét

Az idősebbek körében bevett szokás, a 18-29 év közötti fiataloknak viszont csak a 20 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással.

Bár saját bevallásunk szerint tudjuk, mik az igazán fontos dolgok az életben, és ennek megfelelően a váratlan balesetektől és betegségektől félünk legjobban, mégis inkább a lakásunkat és gépjárművünket biztosítjuk, mint magunkat – derült ki egy friss kutatásból, amely arra is rámutatott, hogy a 18-29 év közötti fiatalok csupán 20 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással, ők tehát még kevésbé tudatosak ezen a téren.

A Generali Biztosító megbízásából készített reprezentatív kutatás a 18-59 éves korosztály körében mérte fel a biztosítási piac legnépszerűbb termékeit, a megkérdezettek félelmeit és biztosításkötéssel kapcsolatos motivációit. Összességében elmondható, hogy

biztosítással általánosságban az 50 év feletti, felsőfokú végzettséggel és minimum 170 ezer forintos havi nettó jövedelemmel bíró magyarok rendelkeznek.
A 2016-ban készített hasonló Generali kutatás eredményeivel összevetve megállapítható, hogy a biztosítási szerződést kötő ügyfelek köre jellemzően az idősebb korosztály felé tolódott, hiszen 3 évvel ezelőtt még a negyvenesek jártak ebben élen.

A kutatás eredményei szerint 2019-ben a három legerősebb félelem a lakosság körében a családban bekövetkezett haláleset miatti anyagi bizonytalanság (33 százalék), baleset vagy betegség miatti munkakiesésből adódó anyagi bizonytalanság (32 százalék), valamint a lakáskár (32 százalék). Így különösen figyelemreméltó a tény, hogy a magyarok ennek ellenére lakás-, és gépjármű-biztosítás mellett mégsem kötnek személybiztosítást. A 2016-os felmérés 34 százalékos értékéhez képest most az is látható, hogy

a munkahely esetleges elvesztéséből adódó bizonytalanság nagyon kismértékben csökkent,

munkaerő-piaci helyzetünket tehát árnyalatnyival derűsebbnek ítéljük meg.

A kutatás arra is kíváncsi volt, hogy a saját bevallásunk szerint melyik fontosabb számunkra, az egészség és a kikapcsolódás, vagy a mindennapok megkerülhetetlen részéve vált technológiai eszközök, kütyük. Mivel a KSH adatai szerint 100 emberre 120 mobilelőfizetés jut ma Magyarországon, illetve globális szinten is 44 százalékos részesedéssel bírnak a mobileszközök a műszaki fogyasztási cikkek piacán, az attitűdvizsgálatot a mobileszközökkel kapcsolatban végezte el a felmérés.

A válaszok azt mutatják, hogy bár fontosnak tartjuk a használati tárgyainkat, mégis szívesebben költünk hétvégi kikapcsolódásra, mint okostelefonra:

a megkérdezettek 72 százaléka saját bevallása szerint továbbra is inkább egy nyugodt, feltöltődésre fordított hétvégét választana a legújabb, csúcskategóriás mobiltelefon megvásárlása helyett.
Ebben csupán a 18-29 év közötti, alacsonyabb jövedelmű férfiak nem értettek egyet a többséggel. Ha pedig abban a feltételezett helyzetbe kerülnénk, hogy eldöntsük, inkább a kezünk-lábunk törjön-e el, vagy a leejtett telefonunkat óvjuk meg a sérüléstől, még nagyobb arányban választanánk saját testi épségünket (85 százalék).

A felmérés ugyanakkor arra is rávilágított, hogy megkérdezettek csupán egyharmada tervez valamilyen biztosítást kötni; és a prioritások között továbbra is

a lakás-, és gépjármű-biztosítás szerepel, akárcsak 2016-ban.

Ugyanakkor az is kirajzolódik a kutatásból, hogy bár motiváltabb a fiatalabb korosztály a biztosításkötésre, mégis inkább az olvasható ki a számokból, hogy a 18-29 év közöttiek csupán 20 százaléka rendelkezik valamilyen szerződéssel, a 30 alatti generáció tagjai tehát inkább csak tervezik a jövőjük ilyen szempontú biztosítását.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Élet-, baleset-, nyugdíj-, lakás-, gépjármű- vagy utasbiztosítását is bármikor megkötheti oldalunkon online, könnyedén: Biztosítás kalkulátorok >>

Gazdák, figyelem: szerdán fontos határidő jár le!
2019 május 14.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Gazdák, figyelem: szerdán fontos határidő jár le!

Aki nem köti meg május 15-ig az agrárbiztosítást, nem kapja meg a teljes támogatást. Az idén 5 milliárd forinttal járul hozzá az állam a biztosításokhoz.

Már csak két napjuk van az agráriumban dolgozóknak arra, hogy büntetés nélkül megkössék a díjtámogatott biztosítást. Az idén 5 milliárd forinttal támogatják azokat, akik biztosítással védik a termőföldeket, gyümölcsösöket és más haszonnövényeiket. A gazdálkodók a biztosítási módozattól függően 40 illetve 65 százaléknyi visszatérítéssel számolhatnak.

A visszatérítés feltétele, hogy a gazdálkodók legkésőbb június 11-ig külön feltüntessék az egységes díjtámogatási kérelemben, hogy a támogatást igénybe kívánják venni - magyarázza Póczik András, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) szakértője. - A kérelmet azonban célszerű május 15-ig benyújtani, ezt követően ugyanis késedelmi szankcióval kell számolni, melynek mértéke munkanaponként a támogatási összeg 1 százaléka."

Tízmilliárdos piac

Az idén várhatóan több mint 10 milliárd forintért kötnek támogatott mezőgazdasági biztosítást az érintett gazdálkodók. A díjvisszatérítés mértéke várhatóan a tavalyihoz hasonló módon alakul majd.

Az A típusba tartozó, szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára, illetve idéntől csonthéjas és héjas növényi kultúrákra is kötött csomagbiztosítások esetében a díj 65 százalékát fizethetik majd vissza. A B típusba tartozó ültetvény és zöldségkultúrák, valamint a többi (C típusú) támogatott biztosítások esetében 40-40 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés, erre nyújthat fedezetet a rendelkezésre álló 5 milliárd forintos keretösszeg.

Kétpilléres a rendszer

Az úgynevezett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának egy részét támogatásként visszakapják. A rendszerhez 2018 óta egy harmadik elemet is hozzá szokás sorolni: ekkor kezdte meg működését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kifejlesztett talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER).

Fontos ösztönző elem a rendszerben, hogy csak a második pillérben részt vevők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, a többiek csupán annak 50 százalékából részesülnek. A teljes körű folyósítás további feltétele, hogy az üzleti biztosítás terjedjen ki a megművelt terület referencia-hozamértékének több mint felére.
Kedvező változás, hogy a B típus lehetőségeinek idei bővítésével immár mindhárom biztosítási módozat tartalmazza mind a kilenc kockázati fedezet lehetőségét, ezek: őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta károk. A gyakorlatban azonban a támogatott biztosítások többsége két (tűz és jég), illetve három (tűz, jég és vihar) kockázatra terjed ki, így a különösen az alföldi megyékben pusztító tavaszi aszály okozta károk részleges megtérítése a biztosítókat viszonylag csekély mértékben érinti majd, főként az A típusú biztosítást kötők kárait rendezik majd.

Négy agrárbiztosító van

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók továbbra is négy biztosító: az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak.

Az egyes biztosítót termékei azok eltérő fedezetei, kárrendezési sajátosságai, illetve speciális kockázatai miatt gyakran nehezen hasonlíthatók össze közvetlenül egymással, ezért az eligazodásban jelentős szerepet játszanak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.

Forrás: napi.hu

CLB TIPP: Keresse szakértőinket bizalommal, ha vállalkozására biztosítást szeretne kötni! Vállalati biztosítások >>

6 eset, amikor azonnal meg kell kötnöd egy életbiztosítást
2019 május 13.
Kategória:
Életbiztosítás

6 eset, amikor azonnal meg kell kötnöd egy életbiztosítást

Sokan azt hiszik, hogy az életbiztosítás csak a gazdagok kiváltsága: ma már sok jó ár-érték arányú termék van a piacon, amelyek szélesebb rétegeknek is elérhetők. Sokan nem gondolnak a jövőre, pedig az élet véges, és halálunk után sem árt gondoskodni szeretteinkről. A Pénzcentrum most összeszedett hat okot arra, hogy életbiztosítást köss!

Nagyon tévedsz, ha úgy gondolod, hogy az életbiztosítás csak a gazdagok kiváltsága. Mindenkinek fontos lenne valamilyen biztosítást kötni, hiszen halálod esetén a kifizetett összeg némi segítséget jelenthet azoknak, akik anyagilag függnek tőled. Egy kutatás szerint sokan például azért nem kötnek életbiztosítást, mert az szerintük drága. Ám az is kiderült, hogy a megkérdezettek legalább háromszorosan túlbecsülték a biztosítási termékek árait. A magyaroknak csupán nagyjából 10 százaléka rendelkezik valamilyen életbiztosítással.

A hazai piacon például sok jó ár-érték arányú terméket találunk, amivel megvédhetjük szeretteinket, ha történne velünk valami. A kockázati életbiztosítás például fontos anyagi segítséget nyújthat már életünkben is, halálunk után pedig az itt maradottaknak adhat pénzügyi biztonságot, hogy ne kerüljenek szorult helyzetbe.

A biztosítás elsődleges szolgáltatása a haláleseti térítés, de választhatunk számos olyan kiegészítőt, amely akkor nyújt fedezetet, ha életben maradunk, de valamilyen egészségügyi probléma merül fel, például rokkantság. A díjat alapvetően az életkor és az egészségi állapot határozza meg, egy 30-40 év körüli családfenntartó már napi 100 forint körüli összeggel 5-10 millió forintos biztosítási védelmet szerezhet.

Mutatunk hat esetet, amikor mindenképpen érdemes életbiztosítást kötni!

Ha te vagy az egyetlen kenyérkereső

Ha a családban neked van egyedül jövedelmed a háztartásban, akkor mindenféleképp köss biztosítást! Gondolj csak bele, mi történne a pároddal, gyermekeiddel, ha hirtelen már nem jönne be a fizetésed a családi kasszába. Futná a rezsire, az étkezésre a jövedelmed nélkül? Ha a biztosító által kifiztett összeg nem is oldja meg végleg a gondokat, de ameddig kitart, lehet megoldásokat keresni.

El vagy adósodva

Amennyiben van valamilyen hiteled, kölcsönöd, ajánlatos életbiztosítást kötni - sőt, bizonyos esetekben a bankok el is várják ezt. Ha nem is a teljes összeget, de valamennyit például vissza tudnak fizetni a kedvezményezettek halálod esetén, és így kisebb teher marad a családra.

Gondoskodnod kell valakikről

Sok magyar kénytelen vigyázni idősödő szüleire, ápolni őket. Azonban bármi történhet, nem árt előre gondolkodni: ha neadjisten történik veled valami, és az idősek magukra maradnak, akkor szükség lesz valami gyors segítségre. Erre jelenthet megoldást egy életbiztosítás. Emellett akkor is tanácsos ilyet kötni, ha más, speciális igényű családtagod van. Hiszen például orvosi kezelésekre, fejlesztésre akkor is kellhet járni vele, ha te már nem leszel - ezeknek pedig költsége van.

Ha iskoláztatni akarod a gyereket

A felsőoktatási költségek elég magasak Magyarországon, és itt nem csak a tandíjra gondolunk: hiszen sok diáknak kollégiumban, albérletben kell élnie tanulmányai alatt, amik szintén elég költséges dolgok. Rengetegen még diákhitelt is felvesznek. Egy életbiztosítással halálod után is segíthetsz valamelyest ezen költségek mérséklésében.

Segíteni akarsz Az életbiztosítás a legjobb módja annak, hogy közvetlenül hagyj pénzt szeretteidre, hiszen te határozhatod meg, hogy ki legyen a kedvezményezett - tehát kinek fizessék ki az összeget, ha meghalsz. Emellett a biztosítási összeg arra is jó, hogy az adminisztrációs költségeket kifizessék az örökösok. A közjegyzői díjat például, vagy a fennmaradt adókötelezettségeidet. Ezeket így nem a családodnak kell kifizetnie.

Rendezni akarod a temetési számlát

Sajnos arra is gondolnod kell, hogy egy temetés elég tetemes összegeket emészthet fel: egy sírhely akár több százezer forintba is kerülhet, míg koporsót ritkán találunk 100 ezer forint alatt. És akkor még nem is beszéltünk a szertartás egyéb költségeiről. Ha van életbiztosításod, nem kell a teljes összeget a gyászoló családnak állnia.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze az elérhető biztosítók ajánlatait és kösse meg életbiztosítását néhány kattintással! Életbiztosítás kalkulátor >>

Gyorsabb ügyintézés az e-kárbejelentővel
2019 május 13.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Gyorsabb ügyintézés az e-kárbejelentővel

Könnyebben kezelhetővé válik és átláthatóbb lesz a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) digitális alkalmazása, az e-kárbejelentő a héten megjelent új verziónak köszönhetően – közölte a biztosítók szövetsége hétfőn a távirati irodával. Több technikai változtatás mellett egyebek közt bővült az előre elkészített ikonokkal megrajzolható baleseti helyszín eszköztára.

Gyarapodott egyebek mellett az androidos és az iOS verzió új applikációjában a közlekedési táblák készlete, a különböző jelzések gyakorisági sorrend szerint vannak előrerendezve. Javult a csatolható hangfelvétel kezelése, továbbá az okoseszköz figyelmeztet a haladási irány kötelező megadására, vagy éppen a hálózati kapcsolat hiányára. Mindezek a módosítások azt szolgálják, hogy tovább lehessen csökkenteni a jelenlegi tapasztalatok szerint átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési időt – közölte a Mabisz.

A közleményben hangsúlyozzák, a biztosítótársaságok egyenletes ütemben küldik ügyfeleiknek a kitöltési folyamatot meggyorsító QR-kódokat, illetve helyezik el azokat az új szerződések megkötésekor a biztosítási dokumentumokon. Több mint 800 000 QR kód-van már az ügyfeleknél, vagyis nagyjából minden hatodik gépjármű-tulajdonos egyszerűen, akár előre is feltöltheti telefonos vagy webes alkalmazását ezekkel az adatokkal. A biztosítási szakemberek azt remélik, hogy a nyári utazási csúcsszezonban már több mint kétszázezer gépjárművezető mobiltelefonján rajta lesz a letöltött digitális kárbejelentő.

Várhatóan nyáron a digitális kárbejelentő már olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban.
Az alkalmazás és a webes felület jelenleg csak két, Magyarországon biztosított gépjárművet érintő káresemény bejelentésére használható. Többes baleset esetén párosával lehet kitölteni. Amennyiben a balesetben érintett másik gépjármű rendszáma ismeretlen, a rendőrségen be kell jelenteni a káreseményt, ezután a https://mabisz.hu/gepjarmu-karrendezes/ oldalon online lehet megtenni a kárbejelentést.

Forrás: magyarnemzet.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait és kösse meg kötelezőjét egyszerűen oldalunkon! Kötelező kalkulátor >>

Így kerülhető el, hogy egy családi tragédia anyagi csődöt is okozzon
2019 május 02.
Kategória:
Életbiztosítás

Így kerülhető el, hogy egy családi tragédia anyagi csődöt is okozzon

Egy komolyabb családi tragédia nemcsak érzelmileg nagyon megterhelő, de akár még pénzügyileg is veszélybe sodorhatja a családot. Ilyenkor jöhet jól egy kockázati életbiztosítás, amely egy haláleset, baleset vagy súlyos betegség esetén segít enyhíteni a felmerülő anyagi problémákat - írta blogján az Union Biztosító.

A statisztikák szerint Magyarországon több mint 350 haláleset történik naponta, de csak körülbelül 700 ezer kockázati életbiztosítást tartanak számon a biztosítók.

Mindeközben nagyjából 650 ezer lakáscélú hitel van a hazai piacon, ráadásul sok családnak 10 milliónál is nagyobb a tartozása. Nem mindegy tehát, hogy például a családfő váratlan halála vagy betegsége esetén van-e anyagi védelem, amiből a család kifizeti a lakáshitelt vagy a gyerekek felnevelését.

Annak érdemes kockázati életbiztosítást kötnie, aki eltartó, vagyis akinek a keresetétől függ a háztartás jövője vagy komfortja. Még csak az sem igaz, hogy csak veszélyes foglalkozás esetén célszerű megkötni, hiszen egy baleset vagy (rettegett) betegség bárkit utolérhet. Még fontosabb, hogy legyen biztosítás, ha hitelek van (például autó, lakás vagy személyi kölcsön), hiszen egy nem várt tragédia után ezek kifizetése a családtagokra hárul - olvasható az írásban.

A kockázati életbiztosítás egyetlen költsége a havidíj, amely állandó és fix. A konkrét összeget befolyásolja:

  • az életkor
  • a foglalkozás (mennyire veszélyes az, amivel pénzt keres a biztosított)
  • a hobbik (a búvárkodás például növeli a költségeket)
  • a biztosítás futamideje (milyen hosszú ideig nyújt védettséget)
  • az egészségi állapot
  • a rizikófaktorok (alkoholfogyasztási szokások, dohányos, netán túlsúlyos-e a biztosított; milyen betegségek fordultak elő a családban)
  • a választott kiegészítők

Általánosságban elmondható, hogy a kockázati életbiztosítás havidíja a néhány ezer és tízezer forint közötti sávban mozog.

Fontos, hogy a kockázati életbiztosítás nem megtakarítás, csak nagy baj (azaz haláleset, egy komolyabb betegség vagy baleset) esetén fizet, akkor viszont általában jelentős összeget, azaz több millió forintot.

Forrás: napi.hu

CLB TIPP: Életbiztosítás kalkulátorunkban pár kattintás alatt összehasonlíthatja az ajánlatokat: Kockázati életbiztosítás kalkulátor >>

Idén 10 milliárd forint felett köthetnek támogatott agrárbiztosítást a gazdák
2019 május 02.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Idén 10 milliárd forint felett köthetnek támogatott agrárbiztosítást a gazdák

Idén várhatóan több mint 10 milliárd forintért kötnek támogatott mezőgazdasági biztosítást a gazdálkodók, amely után 2019-ben mintegy 5 milliárd forint díjtámogatást vehetnek igénybe, a díjtámogatási kérelmet május 15-ig érdemes benyújtani.

A díjtámogatás térítésének a feltétele, hogy a gazdálkodók legkésőbb június 11-ig külön tüntessék fel az egységes díjtámogatási kérelemben, hogy a támogatást igénybe kívánják venni – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Póczik András, a FBAMSZ szakértője szerint a kérelmet mindenképpen érdemes május 15-ig benyújtani, ezt követően ugyanis késedelmi szankcióval kell számolni, melynek mértéke munkanaponként a támogatási összeg 1 százaléka.

A FBAMSZ becslése szerint a díjvisszatérítés mértéke várhatóan a tavalyihoz hasonló módon alakul majd: az „A” típusba tartozó, azaz szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára, illetve ez évtől csonthéjas és héjas növényi kultúrákra is kötött csomagbiztosítások esetében a díj 65 százalékát fizethetik majd vissza.

A „B” típusba tartozó ültetvény és zöldségkultúrák, valamint a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében 40-40 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés, erre nyújthat fedezetet a rendelkezésre álló, 5 milliárd forint keretösszeg.

A közleményben kitérnek arra, hogy a támogatott növénybiztosítások rendszere évről évre bővül: 2018-ban az Agrárminisztérium (AM) 4-ről 5 milliárd forintra emelte a pályázható éves támogatás összegét, idén pedig már a „B” biztosítási típusban elérhetővé vált mind a kilenc kockázati fedezet: őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta károkra egyaránt kiterjeszthető a megkötött biztosítás.

Az alkuszszövetség tapasztalatai szerint a gyakorlatban a támogatott biztosítások többsége tűz- és jégkár, illetve vihar okozta kár kockázatára terjed ki. A különösen az alföldi megyékben pusztító tavaszi aszály okozta károk részleges megtérítésében a biztosítók viszonylag csekély mértékben érintettek.

A tavaszi vetésű növényeknél az aszálykárok kockázatviselési kezdete május 1., az őszi vetés esetében március 1., amennyiben az adott időszakra a gazdálkodó rendelkezik érvényes biztosítással.

Az úgynevezett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának egy részét támogatásként visszakapják.

Az AM korábbi tájékoztatása szerint a díjtámogatási rendszer bevezetése óta több mint 66 ezer kérelmet támogattak mintegy 21 milliárd forint értékben.

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók továbbra is négy biztosító: az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak.

Forrás: hirado.hu

CLB TIPP: Kérjen ajánlatot szakértőinktől! Vállalati biztosítások szakértő segítségével >>

Sokan nem tudják, mire fizet a biztosító
2019 április 29.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Sokan nem tudják, mire fizet a biztosító

A hazai lakások hetven százaléka biztosítva van, mely nemzetközi összehasonlításban is jónak számít. Ennek ellenére sokszor problémát okoz, hogy elmarad a meglévő megállapodások aktualizálása. Sőt, a magyarok egy felmérés szerint alig ismerik lakásbiztosításukat, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen káresetekre terjed ki a biztosításuk.

Leggyakrabban üveg-, és csőtörés, vihar, személyi sérüléssel járó baleset és beázás miatt fordulnak elő lakásbiztosítással kapcsolatos kárigények megyénkben az Allianz Hungária Zrt. tapasztalatai szerint.

Balasi Edittől, a vállalat hálózati igazgatójától a cég szolnoki irodájában megtudtuk, hogy egy lakásbiztosítási szerződés időnként karbantartást igényel.

— A biztosítók minden évben az árszínvonal változásához igazítják a biztosítási összegeket és ezzel arányosan a biztosítás díját, ezzel garantálva a lakásbiztosítási fedezet értékállóságát.

— Azonban azt is hangsúlyoznám, hogyha változik a biztosítani kívánt vagyontárgyak köre, vagy egy nagyobb beruházás, felújítás történt az ingatlanban, fontos, hogy az indexálástól, vagyis az értékkövetéstől függetlenül is felülvizsgáljuk a szerződésben szereplő biztosítási összegeket – világított rá Balasi Edit.

— Ezért is fontos, hogy rendszeresen, legalább évente hasonlítsuk össze a szerződésben szereplő biztosítási összegeket a meglévő vagyontárgyaink értékével. Ne feledjük, hogy ingóságnak számít például a függöny, szőnyeg, az értékes arany ékszerek, de egy futópad vagy akár egy drága bőrkabát is. Ha pedig változás történik, például újabb vagyontárgyakkal bővült az ingatlan, mindenképp keressük fel biztosítónkat.

— Előfordulhat ugyanis, hogy ezeket a változásokat a meglévő szerződés már nem fedi le, ezért szükséges a módosítása, amelyet az ügyfélnek kell kezdeményeznie. Azt is érdemes jelezni a biztosítónk felé, ha például csökkent az ingóságaink értéke, például volt három értékes festményem, de eladtam őket.

— Sajnos azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek nagyon gyakran nem aktualizálják a biztosításukat, pedig ez az ő érdekük lenne – árulta el a hálózati igazgató.

Hozzátette, hogy még a lakásbiztosítás megléte esetén sem szabad elfelejtkezni a kármegelőzési kötelezettségünkről, hiszen ha ennek nem teszünk eleget, akkor a biztosító mentesülhet a szolgáltatási kötelezettség alól.

Vannak olyan esetek, amelyekről nem is gondolnánk, hogy fedezi őket a lakásbiztosításunk: például elfolyt víz miatti, vagy vandalizmus okozta károkra is térítést nyújthat a biztosítás.

Vagy ott van az assistance szolgáltatás is, amely vészhelyzet gyors elhárítására szól. Ilyen eset lehet, ha a tető vagy a biztosított ingatlan külső nyílászáróinak üvegezése megsérül, vagy a használhatatlanná vált bankkártyát pótolni kell.

Balasi Edit hangsúlyozta, hogy a felelősségbiztosítás megkötése is nagyon fontos, mely arra az esetekre terjed ki, amikor másnak okozunk olyan kárt, amelyért kártérítési kötelezettséggel vagy sérelemdíj megfizetésével tartozunk.

Készítsünk fotókat a kárról

Balasi Edit arról is beszélt hírportálunknak, hogy mire kell figyelnünk egy esetleges káresemény után.

– A legfontosabb, hogy ha valaki megsérült, értesítsük a mentőket, tűz és robbanás esetén a tűzoltókat. Bűncselekményhez kapcsolódó károk, például betörés, lopás, rablás, rongálás esetén pedig a rendőrséget. Ezután időben jelentsük be a kárt, mely megtehető interneten, a biztosító honlapján, telefonon, írásban vagy akár személyesen is.

— Javasolt, hogy készítsünk a káreseményről fotókat is, ezeket az interneten történő kárbejelentés során azonnal be is csatolhatjuk. Arra azonban figyeljünk, hogy a kárbejelentéstől számított öt napig a szükséges kárenyhítésen túl további javítási munkákat ne végezzünk, mert a káresemény szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válhat – magyarázta a hálózati igazgató.

Forrás: szoljon.hu

CLB TIPP: Aktualizálja lakásbiztosítását online, könnyedén: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Ki téríti meg, ha a kátyú kárt tesz a kocsiban? A közutak felét hivatalosan is rossz állapotúnak minősítették
2019 április 29.
Kategória:
Kárrendezés, Általános

Ki téríti meg, ha a kátyú kárt tesz a kocsiban? A közutak felét hivatalosan is rossz állapotúnak minősítették

Rengeteg a kátyú az utakon, ezért tudni kell, mi a teendő, ha kár éri miattuk az autót.

Az útburkolat kátyúi rengeteg bosszúságot okoznak az autóvezetőknek, és akár nagyobb kárt is tehetnek a kocsiban, aminek pedig már súlyos anyagi vonzata is lehet. A biztosítást pedig esetenként nem, vagy csak nagy utánajárás árán lehet érvényesíteni.

A közutak több mint felét hivatalosan is rossz állapotúnak minősítették - derül ki a Napi.hu cikkéből. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Országos Közúti Adatbank osztályának összesítésében az útburkolatok 54%-a - több mint 17 ezer kilométer - a leggyengébb, „rossz” minősítést kapta, és csak 10% kapott „jó” besorolást. A megyék közül Komárom-Esztergom megyében a legrosszabb a helyzet, ott a közutak 73%-a kapta a legrosszabb besorolást, de több megye számadatai is megközelítik ezt.

Teendők kátyúkár esetén

A kár a kátyúméret és a sebesség függvényében általában néhány tízezer forintos, a gumiabroncsban és a felniben, de akár az alvázon vagy a futóműben is keletkezhet. Mivel többnyire a biztosítás nem fedezi az összeget, a kárigény a közút fenntartójának nyújtható be, amihez kellő bizonyítás szükséges.

A bizonyítás egyik legfontosabb lépése a fényképek készítése a helyszínen. A fotókon nemcsak a sérülésnek kell szerepelnie, de a helyszínnek és a kárt okozó kátyúnak is, még jobb, ha mérőszalag vagy viszonyításképp legalább egy kisebb tárgy van kéznél, melyet a kátyú mellé téve a méretek is rögzíthetők.A kátyúkár-bejelentő lapot az adott közút kezelőjének kell benyújtani, ez a legtöbb esetben online felületről is letölthető. A lakott területen kívüli utak és az autópályák a Magyar Közút Zrt.-hez, a lakott területen belüli utak az illetékes önkormányzathoz, a budapesti utak a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-hez tartoznak. A bejelentés tartalmazza a baleset körülményeit, időpontját, helyét, az autó és a tulajdonos jogosítványának, biztosításának adatait is.A szemtanúk mellett nagyobb kár, baleset esetén jobb, ha rendőr is látja a helyszínt, aki hatósági jegyzőkönyvet vehet fel.

A kárigénylés buktatói

A kátyúkár-bejelentés sokszor nem is történik meg, mivel adott esetben nem lehetséges, vagy balesetveszélyes lenne a megállás. A kár, illetve annak mértéke sokszor nem is egyértelmű azonnal, és csak a szervizben derül fény a problémára, utólag pedig gyakorlatilag lehetetlen bizonyítani a káreseményt.

A kártérítési igényt azért is roppant nehéz érvényesíteni, mert a kátyús útszakaszokon gyakran sebességkorlátozó és figyelmeztető tábla is jelzi a problémát, melyek figyelmen kívül hagyása szabálysértésnek bizonyul, így pedig már esély sincs a károk megtérítésére. Ennek ellenére a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-hez tavaly több mint 1500 bejelentés érkezett - noha ebből csupán 640 esetben ítélték jogosultnak a bejelentőt a kártérítésre, a bosszantó eseményt követően mindenképp jobb benyújtani a szükséges dokumentumokat.

Kátyúkár-biztosítás is köthető

Érdemes lehet élni az egyre több szolgáltató által kínált kátyúkár-biztosítással, mely akár a meglevő kötelező vagy Casco biztosítás mellé is köthető, és az útkezelőtől függetlenül járhat. A biztosítás évente csupán néhány ezer forint kiadást jelent, ám már kisebb, pár tízezer forintos károk esetén is térítheti a költségeket.Ezek egy része ráadásul kátyútól függetlenül jelentkező defektre vagy a lámpatestet érintő kavicsfelverődésre is kiterjed, így azokkal a kisebb balesetek miatti szerelési költségek nagyban lecsökkenthetők.

Forrás: femina.hu

CLB TIPP: Soha ne közlekedjen érvényes kgfb nélkül, oldalunkon online megkötheti, otthona kényelméből! Kötelező kalkulátor >>

Oldalak