Új autók mellé kellhet a casco is

A használt járművek állománya is növekszik

Az újautó-értékesítéssel párhuzamosan nő a megkötött cascók száma is. A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítások darabszámában ennél jóval erőteljesebb növekedés mutatkozott.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy jellemzően új, illetve fiatalabb autókra kötnek biztosítást az autótulajdonosok, annak ellenére, hogy a casco biztosítások idősebb autókra is köthetők – közölte lapunk megkeresésére Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége kommunikációs igazgatója. A bővülés hátterében jórészt az áll, hogy az új gépjárműveket sok esetben hitelre vásárolják, és a finanszírozás feltétele a casco biztosítás megkötése.

Gilyén Ágnes hozzátette, a statisztikákban szereplő casco-szám sem jelent azonban ennyi teljes körű biztosítást, ugyanis sok olyan, úgynevezett rész-casco is benne van, amely csak bizonyos típusú biztosítási eseményekre, például csak totálkár vagy lopás esetén térít.

Jóval nagyobb bővülést mértek viszont a kötelező gépjármű-felelősség-biztosítás piacán, ami a közelmúltban a szokásos év végi kampányidőszak miatt került előtérbe, azonban a Mabisz statisztikái szerint egyre kevesebb szerződés jár le naptári év végével. A Mabisz szerint arról, hogy a mostani kampányidőszakban érintett közel egymillió gépkocsi-tulajdonos közül hányan váltottak biztosítót, csak az új szerződések megkötése és az első díjak befizetése után, a jövő év első hónapjaiban lehet pontos képet kapni. Az viszont a szövetség adataiból látszik, hogy a hazai autósoknak kicsivel több mint a négyötöde megelégszik a kötelező biztosítással, cascót már nem köt.

Mindez Gilyén Ágnes közlése szerint arra utalhat, hogy a gépjárműpiac bővülését a használtautó-vásárlás táplálta, mivel új autók esetében a tulajdonosok jellemzően kötnek cascót. A casco-piac növekedése ellen hat emellett a casco szerződéseket sújtó tizenöt százalékos biztosítási adó is.

Forrás: www.magyarhirlap.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco ajánlatait kalkulátorunkban! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
  • Casco biztosítás
Nem drágult tovább a kötelező
2016 szeptember 29.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Nem drágult tovább a kötelező

Hónapok óta nem nő már a kötelező ára. A biztosítók ismét jól keresnek, sokan közülük hónapok óta nem nyúltak a tarifákhoz, igaz, nem is nagyon kampányolhatnak az új ügyfelekért.

Megállt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díjának durva emelkedése. A szakemberek néhány hónapja még arról nyilatkoztak, tovább nőnek majd a tarifák, de úgy tűnik, megrekedtek az év eleji szinten. A Netrix alkuszportál indexe szerint már hónapok óta 32 ezer forint körüli díjon kötnek meg egy átlagos kötelező biztosítást. Az áremelkedés persze így is tekintélyes az idén, a legutolsó héten 32,3 ezer forintos átlagdíjon szerződtek az autósok, ez a díj a harmadával magasabb az egy évvel korábbinál, ami alig 24 ezer forint volt. A CLB-nél 20 százalékkal nőtt az elmúlt évben a díj, most 36 ezer forint az átlagtarifájuk.

A díjemelkedés azért is állhatott meg, mivel az árakhoz jó néhány nagy piaci szereplő már hónapok óta nem nyúlt hozzá, és semmi jel nem utal arra, hogy a következő hetekben díjat módosítanának. Ennek az egyik oka – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz marketing- és értékesítési igazgatója –, hogy a biztosítók számára megtiltották, hogy árazásban különbséget tegyenek a régi és az új ügyfelek között a régiek rovására. Emiatt az újaknak nem ajánlhatnak kedvezőbb díjat. Németh szerint azonban ez csak ideiglenes, előbb-utóbb lépnek majd a biztosítók, és tovább nőnek a díjak.

Egyelőre azonban a kivárás látszik a piacon. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) utoljára az első negyedévben publikált biztosítókra lebontott adatsort a kgfb-díjbevételekről, ezek alapján az Allianz áll az első helyen, ők utoljára májusban frissítették a díjaikat. A piac második legnagyobb játékosa a K&H Biztosító, ők abban az értelemben is különlegesek, hogy a tavaly őszi kampányra sem hirdettek új tarifákat. Azóta persze frissítették az ajánlataikat, de március óta nem nyúltak a díjakhoz.

A közepes méretű szereplők közül a Köbe, amely tavaly novembertől idén márciusig az MNB tiltása miatt nem értékesíthetett biztosításokat, egy februári tarifatáblázatot használ most is. Az Union és az Uniqa májusi, a Signal és az MKB júniusi tarifákat használ jelenleg is. A Groupama díjai pedig utoljára két hónapja frissültek. Nem is várható, hogy változnak a díjak ezeknél a biztosítóknál, az újonnan hatályba lépő tarifákat ugyanis 60 nappal a hatálybalépés előtt publikálniuk kellene. A 14 szereplős magyar kgfb-piacon azonban csupán két olyan biztosító van, amelyiknél változhatnak a díjak a következő hetekben. A Generali és a Wáberer aktuális árlistája frissül majd a hónap végén, ez a két biztosító (illetve még a szintén a Generali-csoporthoz tartozó Genertel) azonban az idén egyébként is minden hónapban új tarifát hirdetett.

Hogy a biztosítók abbahagyták a díjak emelését, abban az új jogszabály mellett egyébként az is szerepet játszhatott, hogy egyre elégedettebbek lehetnek a befolyt bevétellel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első hat hónapban 71,8 milliárd forintnyi kgfb-díjbevételt értek el, ez 33 százalékkal magasabb a tavalyinál. A kárhányad is kedvezően alakult a múlt évhez képest. Akkor a félév végéig a befolyt díjbevétel több mint 57 százalékát fizették ki a károkra, az idén kevesebb mint 46 százalékát. Ez nagyon jó aránynak számít, ilyen alacsony kötelezős kárhányaddal ugyanis a válság előtt sem dolgoztak a biztosítók. Az a nyereségen is látszik, hogy sokat hozott a konyhára az összpiaci díjnövelés. A nem életág biztosítástechnikai eredménye az idén félévkor 15,5 milliárd forint fölött volt, ez több mint a háromszorosa a tavalyinak, és 2009 óta a legmagasabb érték.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Használja kalkulátorunkat a különböző biztosítók ajánlatainak összehasonlítására! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Mélyrepülésben a cascók díjai: mutatjuk, miért éri meg a biztosítás
2016 szeptember 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Mélyrepülésben a cascók díjai: mutatjuk, miért éri meg a biztosítás

Noha a casco átlagdíja 20 százalékkal alacsonyabb, mint öt évvel korábban, a járműveknek továbbra is kevesebb mint ötöde rendelkezik cascóval. A legtöbb autós a járművének korára (38 százalék), illetve a magasnak vélt díjra (37 százalék) hivatkozva marad távol ettől a biztosítástól. Aki viszont már kötött cascót, meglehetősen hűséges ügyfélnek bizonyul: 36 százalékuk még 20 ezer forintos évi díjkülönbség ellenére sem biztos, hogy olcsóbbra cseréli meglévő szerződését.

Miért nem kötnek több cascót?
Tavaly 821 ezer casco-szerződést tartottak nyilván, ami azt jelenti, hogy a járművek mindössze 18 százaléka rendelkezett ilyen biztosítással. Ez a szám annak ellenére sem nőtt lényegesen, hogy időközben a casco átlagdíja jelentősen csökkent: immár évek óta 80 ezer forint körül mozog értéke (havi 6800 forint), szemben az öt évvel korábbi, 101 ezer forintos szinttel.

Az UNION felmérésére adott válaszokból az derül ki, hogy főként az autó idős kora (38 százalék) és a casco magasnak vélt díja (37 százalék) az, ami az autósokat távol tartja a casco megkötésétől. Az adatokból ugyanakkor az is kiderül, hogy az autósok túlnyomó többsége egyáltalán nincsen tisztában azzal, hogy a casco-átlagdíjak mintegy 20 százalékkal alacsonyabbak, mint öt évvel korábban. A megkérdezettek 57 százaléka szerint az elmúlt fél évtizedben díjemelkedés zajlott, és csak 20 százaléknyian tippeltek úgy, hogy 10 százaléknál nagyobb arányú díjcsökkenés következett be ebben az időszakban.

"A jóval kedvezőbbé váló díjnak, és az idősebb autók sajátosságaihoz igazodó új termékek megjelenésének köszönhetően ma már korántsem csak az új, vagy a néhány éves autók esetében érdemes megfontolni a casco megkötését" - magyarázza Almássy Gabriella, az UNION nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja. A biztosítónál jelenleg a casco-szerződések 62 százaléka legalább hét éves autóhoz tartozik, míg ugyanez az arány tíz éve még alig volt több mint 6 százalék. A fenti változásokról azonban az autósoknak csupán kis hányada rendelkezik megfelelő információval, így eleve úgy gondolja, számára ezt a védelmet már nem éri meg igénybe venni.

Mégis, kik kötnek cascót?
A cascót kötő autósok 75 százaléka az autó első forgalomba helyezése során szerződik, 6 évnél idősebb autóra mindössze 7 százaléknyian kötnek ilyen biztosítást. Aki viszont megkötötte a szerződését, általában hosszú évekig fenn is tartja azt. A casco esetében jóval kevésbé jellemző a kedvezőbb díjak miatt végrehajtott szerződésváltás, mint a kötelező biztosításnál. Míg a kgfb esetében az autósok többsége már néhány ezer forintnyi különbség miatt szerződést vált, a casco esetében évi tízezer forint alatti spórolás miatt csupán 48 százalékuk nyilatkozott ilyen szándékról. 36 százalékuk a váltásra még 20 ezer forintnyi díjkülönbség esetén sem szánná rá magát.

A szerződéskötés motivációit vizsgálva a többség a töréskártól félti leginkább az autóját (58 százalék), míg a lopás elleni fedezetet 42 százaléknyian helyezték első helyre. A káresemények bekövetkezési aránya egyébként hasonló:

  • A cascóval térített károk mintegy 40 százaléka töréskár, és
  • Csaknem ugyanekkora részt képviselnek a külön nyilvántartott üvegkárok,
  • A lopáskárok gyakorisága nem éri el a tíz százalékot.

A kárkifizetés mértéke ez utóbbi esetben jóval magasabb: míg a töréskároknál átlagosan 400-500 ezer forint a kárösszeg, lopás esetén ennek könnyen a 3-4-szerese is lehet - függően az autó típusától, felszereltségétől és életkorától.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Válassza ki az Ön számára legideálisabb casco ajánlatot! Casco biztosítás kalkulátor >>

Sokba került a nyár - Szuperviharok, extrém káresetek
2016 szeptember 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Sokba került a nyár - Szuperviharok, extrém káresetek

Minden eddiginél több autó rongálódott meg idén a nyári szuperviharokban, percek alatt keletkeztek százezres nagyságrendű károk, jelentős részük szabadban álló vagy éppen úton lévő járművekben. A káresemények összegzése során kiderült, az autóikkal mostohábban bánnak a magyarok, mint az ingatlanokkal, ugyanis míg az utóbbiak közel 80 százalékára van biztosítás, a forgalomban lévő autóknak alig több mint egyharmadára kötöttek teljes körű védelmet nyújtó cascót. Különösen a luxusautókon spórolnak a tehetősebbek, ebben a kategóriában legfeljebb minden hatodik, hetedik járműre van a kötelezőn kívül casco is.

Minden eddiginél több autó rongálódott meg a nyáron a szuperviharok, orkánerejű szelek következtében, vagy az esőzés miatti özönvízben, sártengerben. Biztosítási szakértők egybehangzó tapasztalata szerint a pórul járt járművek jelentős részére nem volt casco, csak kötelező biztosítás, ami az ilyen jellegű károkra nem nyújt fedezetet. Vagyis, a javíttatáskor a tulajdonosnak kellett állnia a cechet – összegezte a különösen viharos nyár autós káreseményeinek tapasztalatát Németh Péter. A CLB Független biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint az ingatlanok biztosítása, ha lassan is, de egyre természetesebb lett Magyarországon, ám a járművekén változatlanul spórolnak az autósok.

Annak ellenére, hogy a kocsijukat legtöbben a vagyontárgyaik között az első helyen említik, legfeljebb csak minden harmadikra van a kötelezőn kívül casco biztosítás is. A szakértő tapasztalata szerint a nyári viharok károsultjainak a többsége azt sem tudta – és vélhetően sokan mások sincsenek tisztában vele -, hogy a közterületeken, vagy egy hirtelen viharban kialakult tömeges karambol során bekövetkezett károkért ki, mikor felelős, ki köteles helytállni a javíttatáskor. Kiderült – ismét –, hogy az autósok többségének fogalma sincs arról, ki fizeti ki a javíttatás költségeit, ha a tomboló viharban kidőlt fa egy kocsira esik, vagy éppen egy lerepülő tetőcserép, netán egy szélben felkapott kuka találja el a szélvédőt. Németh szerint az ilyen eseteknek, ha van is egyáltalán felelőse, általában soha nem kerül elő, a kár a tulajdonos nyakán marad, s ha nincs cascója, akkor csak magára számíthat.

A hazai biztosítási szakma némi értetlenkedéssel tapasztalja, hogy miközben Magyarországon is egyértelműen erősödnek és egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, az autósok csaknem fele úgy gondolja, neki még mindig nem éri meg havonta néhány ezer forintos cascót kötni. A szakértők azt is látják, hogy van egy szűk réteg, amely éppen, hogy csak elő tudja teremteni az üzemeltetés és a kötelező biztosítás költségét és nem futja cascóra. Ők kénytelenek kockáztatni, s csak a szerencséjükben bízni. De éppen ők azok, akiknek ha az említett okok miatt lerobban az autójuk, akkor hosszú ideig nem is tudják megjavíttatni. Ennél érdekesebb és némileg érthetetlenebb a luxusautók tulajdonosainak a magatartása. Ebben a kategóriában ugyanis legfeljebb minden hatodik autóra van casco, holott, éppen ezekben a tízmilliós értékű járművekben a legdrágább a legkisebb javíttatás is – véli Németh.

Annak hatására, hogy egyre többet hallani viharban földönfutóvá lett családokról, amelyeknek minden vagyonát elvitte a víz, esetleg elégett a villámcsapás okozta tűzben vagy a bezúduló sár tette tönkre minden ingóságukat, sokan korszerűbbre, jobb minőségűre, váltották a régi lakásbiztosításaikat, miközben az autóra a mai napig nem fordítanak ennyi figyelmet. Pedig idén is sok autóban okozott kárt a váratlanul, nagy erővel leszakadó jégeső, és sokan karamboloztak a hirtelen jött orkánerejű szélben, zuhogó esőben – összegezte a leggyakoribb eseteket Perger Kálmán, az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Gépjárműbiztosítási Üzletágának vezetője. Az igazgató szerint ilyenkor nem ritka, hogy totálkárossá válik egy autó. Ezekre a kötelező biztosítás egyáltalán nem, csak a teljes körű casco nyújt fedezetet – szögezi le Perger. A biztosítási szakemberek azonban azt is tapasztalják, hogy az autósok jelentős része még csak nem is tájékozódik a casco-díjakról, s látatlanban is vállalhatatlanul drágának tartja. Holott ma már a casco-szerződésekért is óriási verseny van a biztosító társaságok között: igyekeznek minél jobb szolgáltatást a lehető legolcsóbban eladni.

CLB TIPP: Használja kalkulátorunkat az ajánlatok összehasonlítására! Casco biztosítás kalkulátor >>
 

Vadbaleset - ki fizet?
2016 augusztus 10.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Július végétől augusztus közepéig, végéig tart az őzek násza. Az autósok, a motorosok ilyenkor fokozott vadveszélyre számíthatnak, az állatok napközben is hirtelen feltűnhetnek az utakon. A Kossuth Rádió Napközben című műsora arról készített összeállítást, hogy hogyan lehet elkerülni a vadbalesetet, mi a teendő, ha mégis ütközünk egy vaddal, mit térít a biztosítás, és mit tehetnek a vadásztársaságok a megelőzés érdekében.

Július végén megkezdődött az őzek násza. Augusztus második feléig fokozott vadveszélyre számíthatnak az autósok, motorosok az országutakon. Az állatok ilyenkor nem csak este, éjjel és hajnalban, hanem napközben is hirtelen feltűnhetnek az utakon. Egy-egy vaddal való ütközés jobb esetben személyi sérüléssel nem, „csak” komoly anyagi kárral jár.

Magyarországon az őzállomány 350-360 ezer példány. Az ország teljes területén élnek őzek, de veszélyeztetettebbek az alföldi régiók, ahol intenzív mezőgazdasági termesztés folyik, tájékoztatott Kovács Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara főmunkatársa.

Ha felbukkan az úton a vad, nem szabad rángatni a kormányt. Ha nem kerülhető el a baleset, inkább egyenesen haladva történjen, mert az oldalra rántott autóval nekimehetünk egy szembejövőnek, vagy árokba hajthatunk.

Székely Gyula autóvezetés-technika tanár alapszabálynak nevezte, hogy minden őznél kisebb vad – róka, nyúl, borz, macska stb. – esetén ne húzzuk el a kormányt, csak fékezzünk. A sebességet azonban minden olyan helyen, útszakaszon, illetve időjárási viszonyok között csökkenteni kell, ahol és amikor vad jelenhet meg az úton.

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy ha egy őz átmegy az úton, érdemes lassítani, mert számítani lehet arra, hogy több állat is fel fog tűnni.

Ütközés esetén ezek a legfontosabb teendők
Ha mégis megtörtént a baleset, az autós vaddal ütközött, a legfontosabb a további ráfutásos balesetek megelőzése érdekében a közlekedés biztonságának helyreállítása, ami nem csak azt jelenti, hogy az elütött állatot le kell húzni az útról, és az autóval félre kell állni. Ilyen esetben haladéktalanul ki kell tenni az elakadásjelző háromszöget, sorolta a teendőket Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz cég értékesítési és marketingigazgatója.

Hozzátette: ezt követően értesíteni kell a rendőrséget és szükség esetén a mentőket. Biztosítási szempontból nagyon fontos, hogy minél több fénykép készüljön a balesetről, a helyszínről, a gépjárműben okozott kárról.

Nem minden biztosítás fedezi a vadkárt
A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a kötelező biztosítás nem fedezi a vaddal való ütközésből fakadó károkat, csak a casco, és azon belül is a teljes körű casco biztosítás. Németh Péter az autósoknak azt javasolta, ellenőrizzék a cascójukat, hogy van-e benne vadkárra vonatkozó kitétel.

A szakember szerint arra nem érdemes számítani, hogy a vadásztársaságok megtérítik a kárt, mert rendszerint elég körültekintően járnak el a veszélyt jelző táblák kihelyezésével, illetve különböző terelőkkel, hogy a vad nem futhasson ki az útra.

A vadveszélyre figyelmeztető táblákat kihelyezését a vadásztársaságok kérelmezik az útkezelőtől. Helyenként vadriasztó sípokat, prizmákat is alkalmaznak, de a tapasztalat szerint azok csak ideig-óráig működnek, hosszú távon nem jelentenek tartós megoldást, mert a vadak megszokják őket.

Forrás: hirado.hu

Milliárdos károkat okoztak a viharok és a jégverések
2016 augusztus 04.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Nagyon sok a vihar az idén nyáron, a biztosítók azonban bíznak abban, nem lesz rosszabb az év a sokéves átlagnál, és nem kell módosítani a terveiket

Az idei nyár szokatlanul viharosnak tűnik, volt olyan hét, amikor 10 ezernél is több kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz. Csupán júliusban 53 ezer kárbejelentés futott be, a károk volumene pedig 4,5 milliárd forint körül alakult a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint. A biztosítóknál izzottak a vonalak. A Groupama biztosítóhoz például egy viharosabb napon percenként öt kárbejelentés futott be. Az Aegon pedig csupán a július 12–14. közötti viharok miatt 7500 bejelentést fogadott, és csaknem egymilliárd forintos kártérítéssel kalkulált.

Az egymást érő viharok dacára azonban a biztosítók azt állítják: az idei év viharkárok szempontjából nem számít rendkívülinek. A Signalnál csupán 8 százalékkal több a viharkár, mint tavaly. Ez 5 ezer bejelentést és 350 millió forintnyi kártérítést jelent. A Groupamánál átlagos évnek mondják az ideit, eddig 31 ezer bejelentést kaptak, a várható kárösszeg pedig 5 milliárd forint fölött lesz. A Köbénél és az Unionnál is átlagosnak számít az idei év. A Generalinál viszont, ahol eddig 32 ezer bejelentésnél és 2 milliárd forintos kárösszegnél járnak, azt tapasztalják, általában évről évre nő viharkárok száma és értéke.

A jég és a szél okozza a legtöbb kárt
Az ország több területét is érintette az ítéletidő, a biztosítók közlése szerint júliusban a legtöbb kár Vas és Veszprém megyében keletkezett, de az év korábbi részében Budapesten, Pest megyében, Szabolcsban, Borsod-Abaúj-Zemplénben és Csongrádban is sok viharkár volt. Hogy mi okozza a legnagyobb pusztítást, az mindig az adott vihartól függ. Július 21-én például a jégeső miatt keletkezett sok kár, főleg a mezőgazdaságban. A szakértők szerint az idén a szőlőtermés tizedét vitte el eddig a jég. Általában véve is elmondható, hogy a legnagyobb pusztítást mindig a jég és viharos szél végzi, de a nagy mennyiségű lezúduló víz, a tető- és alagsori beázások is sok bosszúságot okoztak. A villámlás szintén egyre több kárt okoz, főleg a feszültségingadozásra érzékeny műszaki cikkekben.

Egyelőre a lapunknak válaszoló biztosítók közül egyik sem tervezi, hogy módosítja az idei eredményvárakozásait. „Reméljük, a viharos időszak nagyján túl vagyunk, így a terveink módosítására nincs szükség” – mondta a Világgazdaságnak Szabó Imre , a Groupama főosztályvezetője. Az viszont előfordult, hogy a munkát valamelyest át kellett szervezni, volt, ahol meghosszabbították az ügyfélszolgálatok nyitvatartását, egyes megyékben növelni kellett a kárszakértők számát – még így is sokat túlóráztak, és hétvégén is dolgoztak – közölte a főosztályvezető.
A leggyakrabban ingatlanokkal kapcsolatban érkeztek kárbejelentések, de jégkáros autók miatt is fordulnak a biztosítókhoz, emellett a mezőgazdasági biztosítások piacán érdekelt cégek is sok bejelentés kaptak. Utóbbi piacon három nagy hazai cég, az Allianz, a Generali és a Groupama és egy osztrák biztosító, a Hagelversicherung osztozik. Közülük csupán a Groupama az idén már 2,5 milliárd forintnyi kárbejelentést regisztrált. Ez viszont nem tűnik alacsonynak, hiszen a Mabisz adatai szerint a korábbi években az agrárbiztosítások adott évi kárráfordítása a teljes piacon 4-5 milliárd forint körül alakult. A különlegesen viharos, sok kárral járó 2010-es év volt csak kivétel, akkor a tárgyévi kárráfordítás 11,6 milliárd forint volt.

Forrás: vg.hu

Erre sok autós csak legyint: aztán főhet a fejük, ha lerobbannak
2016 augusztus 04.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Utasbiztosítás

A magyar családok jelentős része autóval indul neki a nyaralásnak, arra azonban sokan nem is gondolnak, hogy mi lesz akkor, ha lerobban a kocsi, vagy baleset éri őket. Ugyan külföldi utakra az utasbiztosítás mellé kínálnak assistance szolgáltatást, azonban a teljes éves nemzetközi és hazai védelem is kijöhet pár ezer forintból. Nem mindegy, hogy melyik szolgáltatót választjuk, jelentős eltérések vannak a díjakban és a nyújtott szolgáltatásokban egyaránt.

Nagy bosszúságot jelent, ha lerobban az autónk, történjen ez a külföldi vagy hazai nyaralás alatt. Ugyan az utasbiztosítás mellé gyakran ajánlanak a biztosítók külföldi assistance szolgáltatást, nagyjából hasonló áron akár egész évre is bevédhetjük magunkat, ezek a kiegészítő biztosítások jellemzően Európa országaira is kiterjednek.

Nem ismerik az assistance-t a magyarok?
Több biztosító is közölte, hogy a magyarok jellemzően nem kötnek a kötelező gépjármű felelősség biztosítás (kgfb), vagy a casco mellé köthető assistance kiegészítő biztosítást. Persze vannak olyan biztosítási csomagok, amelyek alapból tartalmazzák ezeket a védelmeket. Megnéztük, hogy ha külön igényeljük, akkor melyik biztosító milyen szolgáltatást nyújt nekünk.

  • A legolcsóbb szolgáltatást a Generali nyújtja, amely 2300 forintos éves díjért cserébe évente 30 ezer forintos keretig téríti meg az autó helyszíni javításának és az autómentőnek a költségeit.
  • Évente 85 ezer forintig térít a Groupama szolgáltatása, a helyszíni szerelés és az autómentés mellett a továbbutazás, az esetleges átmeneti szállás és a kölcsön jármű értékét is tartalmazza az ár. Ez persze magasabb díjat jelent, évente 2990 forintot kell fizetnünk ezért.
  • Az Uniqa valamivel magasabb díjkategóriát képvisel, ugyanis 3800 forint az éves díj. Ezért cserébe viszont nem egységes keret, hanem kategóriánként lebontott biztosítási összeg jár nekünk, éves korlátozás nélkül. A biztosító tehát akkor is térít, ha sokszor van szükségünk van az assistancera.
  • Az Aegon szolgáltatásánál sincs éves keret, viszont évente 5 ezer forintot kell érte fizetni. A magas ár persze magasabb biztosítási összegekkel jár, illetve a megkérdezett biztosítók között egyedül náluk nyújtanak segítséget az autó kulcsának ellopása, elveszítése esetén.
  • A K&H biztosító is nyújt assistance szolgáltatást, azonban ez csupán az alapbiztosítással együtt, csomagban elérhető. Abból a szempontból is különbözik a többi assistance-tól, hogy nem biztosítási összeget határoznak meg, hanem a térítések egyik része szolgáltatásfinanszírozó jellegű (kifizetik helyettünk a költségeket), míg egy részük úgynevezett költségtérítéses formában vehető igénybe.

Melyik szolgáltatót válasszuk?
Az assistance szolgáltatások kgfb vagy casco mellé köthető kiegészítő biztosítások, de casconál előfordulhat, hogy a csomag részét képezi ez a fedezet is. Ha mi is szeretnénk ilyen biztosítást, akkor érdemes megnézni, hogy a jelenlegi kötelező biztosítónknak (vagy ha van casconk) van-e ilyen kiegészítője. Ha van, akkor náluk kössük meg azt.

Mit nyújt az assistance szolgáltatás?
Az autóbiztosítás mellé köthető assistance szolgáltatás lényege, hogy ha lerobbanunk a kocsinkkal, vagy balesetet szenvedünk, akkor a biztosító segítséget nyújt nekünk. Egyrészt telefonon nyújthatnak segítséget, szerelési tanácsot, másrészt javító autót, autómentőt küldhetnek nekünk. Emellett extra szolgáltatásokat is nyújthat a védelem, például a szerelés idejére szállást biztosít, vagy az úti céra eljutást, vagy hazautazást finanszírozhatja.

Ha viszont ez nem elérhető, akkor a kgfb (vagy casco) fordulójakor végezzünk kalkulációt, amibe már az assistance szolgáltatást is belevesszük, és így kössük meg a kötelezőnket. Persze, ha kiemelkedő szintű assistance szolgáltatást szeretnénk, akkor eleve annál a biztosítónál végezzük el a kalkulációt, amelynél megkapjuk a nekünk szükséges szolgáltatást.

Forrás: penzcentrum.hu

Rohamot indítottak az astrás károsultak
2016 augusztus 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Rekordmennyiségű kárigény érkezett tavaly Mabisz Kártalanítási Számlához (KSZ), és rekordmennyiségű kifizetésre is készülhetnek az alapnál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint 2015-ben ugyanis 4093 fedezetlen káresemény volt, vagyis ennyi balesetet okoztak olyan autósok, akiknek nem volt olyan érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk (kgfb), amelynél a biztosító helytállt volna. Egy átlagos évben körülbelül kétezer ilyen esemény történik, a rekordév 2005 volt, amikor 2678 autós okozott kárt biztosítás nélkül.

A tavalyi csúcs mögött egyértelműen az Astra Biztosító csődje áll. Az astrás kgfb-károkat ugyanis a KSZ-nek kell kifizetnie. Ennek kapcsán a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) korábbi közlése szerint összesen 2223 kárigény érkezett be a KSZ-hez. A becsült kárérték 2,5 milliárd forint körül volt, ennek is látszik már a nyoma a statisztikában. Míg a korábbi években a tárgyévi tételes függőkár-tartalékok volumene általában bőven egymilliárd forint alatt maradt, sőt 2014-ben a félmilliárd forintot sem érte el, tavaly 2,13 milliárd forintot kellett elkülöníteni a 2015-ben történt károkra.

A teljes kártartalék persze nagyobb, hiszen a korábbi években keletkezett vagy az ismeretlen autósok által okozott károkra is kell félretenni. Az Astra-bukás miatt mindenesetre a KSZ tartalékait jócskán át kellett rendezni. A bruttó 14,56 milliárd forintnyi tartalékból 4,39 milliárdot kellett a felmerült, de még ne nem jelentett károkra elkülöníteni, ez csaknem a két és félszerese a 2014-esnek.
A statisztikákból ugyanakkor az is kiderül, hogy az astrás károk elenyésző részét rendezhette csak a KSZ 2015-ben. A fedezetlen károknál a kárkifizetések összege ugyanis mindössze 438,7 millió forint volt, kevesebb, mint 2014-ben. A KSZ mentségére szól, hogy a csődbe ment biztosítónál lévő adatok feldolgozásával kapcsolatban nehézségei voltak, nem mindig tudta például, hogy egy bejelentett kárnál volt-e már kárelőleg-kifizetés.

A KSZ a fedezetlen károk mellett olyankor is fizethet kártérítést, ha ismeretlen autós okozta a kárt. Ilyenkor azonban csak akkor térítik meg a kárt, ha nemcsak pléhkár volt, de súlyos személyi sérülés is történt. Ebben az esetben nemcsak a személyi sérülésekre, de az autóban keletkezett károkra is jár kártérítés. Tavaly egyébként a szokásosnál tisztességesebbek voltak az autósok. Csupán 196 olyan eset fordult elő, hogy egy károkozó sofőr otthagyta a sérült és vétlen áldozatot. 2014-ben még csaknem ezer alkalommal történt hasonló eset.

Forrás: vg.hu

Drágább a kötelező, de még mindig veszteséget hoz
2016 augusztus 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

A kötelező még mindig ráfizetéses üzletág a biztosítóknál. A kamionok és a buszok gyakran okoznak balesetet, a nagymotorok ritkán, de akkor nagy kár keletkezik.

Hiába drágult sokat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), ez az üzletág még mindig veszteséget termel a biztosítóknak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint tavaly csaknem 4,48 millió kgfb-szerződés volt a hazai piacon, ezek után 105,8 milliárd forintnyi díjat szedtek be a biztosítók. Az átlagos éves díj így – a 30 százalékos baleseti adó nélkül számolva – 23 633 forint lett, ami 15 százalékkal magasabb a 2014-esnél.

Ez az áremelkedés sem volt elegendő azonban ahhoz, hogy biztosítástechnikai szinten nyereségessé váljon a kötelező biztosítás: a szektor több mint 7,7 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet.

Ez egyébként lényegesen jobb a 2014-es és 2013-as eredményhez képest, tavalyelőtt ugyanis 11,8 milliárd, 2013-ban pedig 18,7 milliárd forintos mínuszt hozott össze ez az üzletág. Az idén pedig az eddigi adatok alapján tovább javulhatnak az eredmények. A kgfb-díjak ugyanis 20-25 százalékkal magasabbak az egy évvel korábbinál, és az árverseny is csökkent valószínűleg, miután az Astra kiszállt a piacról.
Nem csak a díjbevétel nő azonban a biztosítóknál, a károkra is egyre többet kell fizetniük. Tavaly a tárgyévi károkra 32,6 milliárd forintot fizettek ki, ez 7 százalékkal több, mint 2014-ben. A függőkár-tartalék eközben 9 százalékkal 33,8 milliárd forintra nőtt. A felmerült, de még be nem jelentett károkra is 11 százalékkal több, 15,6 milliárd forintos tartalékot képeztek a biztosítók. A teljes kárfelhasználás így megközelítette a 89 milliárd forintot.

A friss adatokból az is kiderül, egyre több magyar jár nagy autóval. A legtöbb kgfb-t még mindig 51–70 kW teljesítményű kocsira kötik meg, több mint egymillió szerződés esik ebbe a szegmensbe. A kisebb teljesítményű autók száma azonban rohamosan fogy, míg a nagyobbaké nő. Például tavaly már több mint 29 ezren jártak 180 kW-osnál is nagyobb teljesítményű autóval, kétszer annyian, mint 2013-ban. A statisztikák szerint pedig minél erősebb motorú autót használ valaki, annál több kárt okoz, a 100–180 kW-os autóknál a kárgyakoriság 4,3 százalék fölött van, a még nagyobb kocsiknál pedig meghaladja a 4,5 százalékot is. Az átlagosnál kisebb, 50 kW alatti autóknál viszont bőven 3 százalék alatt van a kárhányad. Egy átlagos károkozó személyautós egyébként 420 ezer forint körüli kárt okoz, de minél nagyobb autóval jár, jellemzően annál nagyobb a kár.

A legveszélyesebben egyébként a kamionosok és a buszsofőrök közlekednek. Tavaly nagyjából minden negyedik kamion okozott úgy kárt, hogy ő volt a hibás. Ezek ráadásul jellemzően nagyok, átlagosan egymillió forint fölötti értékűek. A buszoknál a kárhányad 14,4 százalék fölött van, a troliknál meghaladta a 36,7 százalékot. Az okozott károk átlagos értéke azonban kisebb, mint a kamionoknál, egy karambolozó busz átlagosan 521 ezer, egy troli pedig 288 ezer forintos kárt okozott tavaly.

A motorosok továbbra is jó biztosítós ügyfélnek számítanak, a kárgyakoriság náluk rendkívül alacsony, a 0,6 százalékot sem éri el. A nagy motorokat vezetők egyébként gyakrabban okoznak kárt, mint a kis robogókon ülők. Ha viszont egy motoros hibás félként balesetet okoz, az sokba is kerül. Az áltagos motoros kgfb-károk értéke 660 ezer forint, a 70 kW-osnál nagyobb gépekkel viszont átlagosan csaknem egymillió forintos kárt okoznak a felelőtlen vezetők, ennél csupán a kamionos balesetek után nyújtanak be nagyobb számlákat a biztosítóknak.

Forrás: vg.hu

A szabály, amit sok autós nem ismer, pedig mindenkit érint
2016 július 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

A kgfb-díjak a bonus-malus rendszeren alapulnak, amelynél ha balesetet okozunk a biztosítónk visszasorol minket. Emiatt a következő évtől alapvetően többet kellene fizetnünk, viszont egy trükkel elkerülhetjük a biztosítási díjak emelkedését.

A kötelező gépjármű felelősség biztosítások (kgfb) díjai a bonus-malus rendszeren alapulnak Magyarországon, azonban a biztosítóknak lehetősége van arra, hogy eltérjenek az átlagos díjazástól és ezzel egyes autósoknak kedvezményeket nyújtsanak. A kgfb díjak az utóbbi évben egyre magasabbak, így sokakat izgat, vajon hogyan spórolhatunk a biztosításunkon.

Hogyan kerüljük el a visszasorolást?
Amikor kárt okozunk, a biztosító nem tesz különbséget aszerint, hogy az okozott kár mekkora értékű volt, azonban az ilyenkor rendszerint bekövetkező visszasorolást megúszhatjuk: ha fél éven belül kifizetjük a kárt a biztosítónak, akkor megtarthatjuk a bónusz fokozatunkat. Mindenek előtt viszont számoljunk utána, hogy megéri-e az éves díjkedvezményért cserébe kifizetni az okozott kárt. Ha úgy döntünk, hogy nem fizetünk, akkor a következő biztosítási évtől már magasabb biztosítási díjjal kell számolnunk.

Eltérő kedvezményt adnak a biztosítók
A bonus fokozatok a megváltozása után a kedvezmény mértéke eltérhet az átlagos 5 százaléktól fokozatonként, viszont a maximum kedvezmény mértéke egységesen 50 százalék maradt a kötelező biztosításoknál
- mondta korábban a Pénzcentrum kérdésére Cselovszki Zsolt, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) gépjárműszekciójának elnöke. Amikor először kötünk kgfb-t az A00 kategóriából indulunk, majd évente egy besorolással kerülhetünk feljebb, ha nem okozunk balesetet.

Ha viszont a mi hibánkból történik autóbaleset, akkor visszasorolhatnak minket:

  • Egy éven belül egy kár esetén két fokozattal
  • Egy éven belül két kár esetén négy fokozattal
  • Egy éven belül három kár esetén hat fokozattal sorolják vissza,
  • Míg négy vagy több kár esetén a legrosszabb, M04 (malus 04) kategóriába kerülünk.

Ha tíz bonus kategóriát lépünk felfele, akkor összesen 50 százalékos biztosítási díjkedvezményt kaphatunk, amely minden biztosítónál egységes. Eltérés lehet viszont abban, hogy a mekkora lépésközökkel jutunk el idáig, az átlagos, 5 százalékos lépésköz helyett akár 7-8 százalékos lépéseket is alkalmazhatnak a biztosítók.

Ha autót váltunk elbukjuk a kedvezményt?
Amikor autóváltásra kerül sor, nem mindegy, hogyan tesszük ezt meg, ugyanis ha két éven keresztül nincs a nevünkön kgfb, akkor a besorolásunk megszűnik. Ezzel az összes kedvezményt elbukhatjuk, és a besorolásunk A00-ról indul újra, amikor autót veszünk. Persze ha malus 04 kategóriánk van, akkor ezzel a kis trükkel hamarabb érhetjük el az A00 szintet (két év után négy év helyett).
Gyakran feltett kérdés és az ügyfelek sokszor nem értik, hogy miért van ez így, de egy második autó vásárlásakor annak biztosítása nulláról (A00) indul
- tette hozzá Cselovszki Zsolt. Ennek oka, hogy Magyarországon a személyhez köthető kötelező biztosítás van érvényben, így amikor az autónkat eladjuk, akkor az új tulajdonos nem kapja meg az általunk összegyűjtött jó besorolást, de persze a malus fokozatot sem "örökölheti" tőlünk. Mi viszont az új autó vásárlásakor megkapjuk a korábbi besorolásunkat, hiszen ez a személyünkhöz köthető (ez alól persze kivételt képez, ha kifutunk a két éves határidőből).

A második autó megvásárlásakor viszont az autó az A00 fokozatról indul, ennek elsődleges oka, hogy (értelemszerűen) két kocsit nem tudunk egyszerre vezetni. Ez alól van egyébként kivétel: az oldtimer (OT-s rendszámú) gépjárművekre speciális biztosítási szabályok vonatkoznak, feltéve, ha nincsenek napi felhasználásban.

Jó ez a rendszer?
Hazánkban megbízhatóan működik a bonus-malus rendszer, azonban a rendszeren lehetne még finomítani. Jelenleg ugyanis előfordulhat, hogy ugyanúgy két kategóriával kerül lejjebb az, aki tíz éve volt B10-es kategóriában, és aki csupán egy éve kapta meg a legmagasabb kedvezményt nyújtó besorolást. Ez ugyanis felvethet egyenlőtlenségi kérdéseket, a rendszer bonyolítása árán jóval igazságosabb rendszert hozhatnánk létre. Németországban például 40 kategória van érvényben, így a fenti probléma nem merül fel általánosan.

Előfordul egyébként olyan európai ország, ahol nem személyhez köthető a kgfb, mint hazánkban, hanem az autóhoz. Ennek előnye és hátránya egyaránt van:

  • Az előnye, hogy új autó vásárlásakor lenullázódik a negatív besorolás és a második kocsi vásárlásakor megkaphatjuk a korábbi pozitív besorolást (ez valószínűleg az autó árán is érződik). Az autó besorolásán ezáltal jól nyomon követhető, hogy mennyi balesete volt korábban az autónak.
  • A hátránya, hogy új autónál nullázódik a pozitív besorolás, és a jó besorolású használt autók drágábbak. Előbb-utóbb persze le kell cserélni a gépjárművünket és ilyenkor elveszik a jó besorolásunk is.

Forrás: penzcentrum.hu

Tudja, mit kell tenni, ha elüt egy őzet?
2016 július 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Kezdődik az őzek násza, ami nagy veszély lehet az utakon: augusztus közepéig nagyobb eséllyel ugorhat az autónk elé egy őz, de kellő körültekintéssel és a megfelelő szabályok betartásával elkerülhetjük az őzgázolást és az autótörést.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet közleményében figyelmezteti az autósokat, hogy az elkövetkezendő hetekben igencsak nagy figyelemmel vezessenek, mert július közepétől közel egy hónapon át tart az őzek násza: ekkor a vadak sokkal figyelmetlenebbek, egész nap mozognak, így gyakrabban bukkannak fel a közutakon.

Ebben az időszakban nem csupán a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszokon kell éberebbeknek lenniük a sofőröknek: az őzek szinte bárhol előfordulhatnak. Ez leginkább annak is köszönhető, hogy a magyar őzállomány igencsak kismagasló: a becslések szerint körülbelül 360 000 egyed fordul elő szerte az országban.

Mit tegyünk, ha őzet látunk az úton?

Különösen azokon a részeken vezessünk lassabban, figyelmesebben, ahol az út rosszul belátható, a szélén erdő, bozótos van! Ha messzebbről látjuk, hogy kiugrik a sűrűből egy őz, számíthatunk arra, hogy egy másik is követi. Ilyen helyzetben lassítsunk, várjunk pár másodpercet, esetleg dudáljunk!

Ha vadat látunk az úton, az egyetlen helyes megoldás a fékezés, ha szükséges, a vészfékezés. Kikerülni ne próbáljuk, mert úgy jó eséllyel lehajtunk az útról vagy áttérünk a szembejövő sávba, és mindkét lehetőség potenciálisan komolyabb veszélyt hordoz, mint a vaddal való ütközés.

Mit tegyünk, ha megtörtént a baj?

A vadelütések is közúti balesetnek minősülnek, ezért bekövetkezésük esetén feltétlenül hívni kell a rendőrséget, a helyszínelés adatai nagyban segíthetik a vitás kérdések eldöntését. Emellett a terület vadászatra jogosult szervezetének képviselőjét is értesíteni kell (elérhetőségeit a rendőrség tudja).

Amennyiben egyik fél sem vétkes, a járműben okozott kárt csak teljes körű CASCO biztosítás téríti meg (az EU országainak többségében a vad és gépjármű ütközések biztosítási eseménynek minősülnek, és a biztosítást az autós köti).

Fontos megjegyezni, hogy egy vadelütésnél a vadászatra jogosult kára is tetemes lehet: egy őzbak vadászati értéke több mint egymillió forint is lehet.

Forrás: hvg.hu

Oldalak