2020.07.28
Íme az autósok rémálmai: ezek a legnagyobb károkozók a magyar utakon
A trolik közül minden második, a 80 fősnél nagyobb buszok közül minden harmadik okozott tavaly balesetet a sofőr hibájából. A kamionok ötödének volt olyan balesete, ahol a vezető volt a hibás, egy átlagos esetben több mint másfél milliós kárt okoznak ilyenkor a vontatók.
Minél nagyobb egy jármű, annál kevésbé vigyáz a sofőrje a többi autós testi épségére - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból, amely a 2019-es év kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) káreseményeit vette lajstromba.
Tavaly csaknem 5,5 millió darab kgfb-szerződést tartottak nyilván a hazai biztosítóknál, 236 ezerrel többet, mint 2018 végén. A díjbevétel is jócskán megugrott, ebben viszont adózási változások is szerepet játszottak, ezt leszámítva csak néhány százalékkal nőtt a díjbevétel.
2018-ig nettó díjakat számoltak a biztosítók, ez jelent meg a statisztikákban, amin felül persze az autósoktól beszedték a 30 százalékos baleseti adót. 2019 óta ez az adó biztosítási adó néven beépült a díjakba. Az autósok terhei ezáltal nem változtak, a biztosítóknál sem marad több pénz, hiszen az állam ugyanúgy megkapja a 30 százalékos adót, de a statisztikákban látszik egy több mint 30 százalékos díjbevétel-ugrás a technikai változás miatt.
Rekord összegű kár keletkezett
Ettől megtisztítva alig 2 százalékkal nőtt a biztosítók kgfb-díjbevétele tavaly, a kárfelhasználás viszont majdnem 7 százalékkal nőtt, és elérte a 94 milliárd forintot, ami történelmi rekord. A felmerült, de még be nem jelentett károkkal együtt a károk összege elérte a 114 milliárd forintot, ami szintén historikus csúcs. Az egy káresemény során kifizetett kárösszeg is tovább emelkedett, átlagosan 576 ezer forintra, ugyancsak rekordnak számít.
Összesen 163 529 kgfb-s káresemény történt tavaly, 5,5 ezerrel több mint 2018-ban, és csaknem 50 ezerrel több, mint 2012-ben, az elmúlt évtized balesetek szempontjából legjobb évében. Voltak már rosszabb évek is a tavalyinál a károk darabszámát figyelembe véve, 2007 előtt jóformán minden évben több ilyen baleset történt, mint tavaly. Az elmúlt két évtized legfeketébb éve 2006 volt, akkor több mint 192 ezer kgfb-s eseménynél kellett helyt állniuk a biztosítóknak.
A biztosítók és az alkuszok is többször hangsúlyozták, hogy a kgfb-nél növekszik a kárgyakoriság, és az egy kárra jutó kifizetések összege is folyamatosan emelkedik, ezt az MNB adatai is megerősítették. A háttérben egyrészt az emelkedő bérek, és az emiatt megugró rezsióradíjak állnak, de szerepet játszik a folyamatban a forint gyengülése, ami miatt a szervizek által felhasznált import alkatrészek ára folyamatosan emelkedik. A személyi sérüléses baleseteknél is egyre többet kell fizetniük a biztosítóknak, és az is rontotta a statisztikákat, hogy az emberek tavaly a javuló gazdasági környezetben többet autózhattak. Az idén sem biztos, hogy javul a helyzet, hiszen a forint gyenge, és a koronavírus-járvány miatt többen ülhettek autóba, mint korábban.
Kis kocsi, nagy kár
A kárgyakoriság kis mértékben csökkent 2018-hoz képest. Akkor a gépjárművek 3 százalékának volt kötelezős káreseménye, tavaly csak a 2,97 százalékának. Az állomány legnagyobb hányadát kitevő személygépjárműveknél 3,26 százalékról 3,21 százalékosra csökkent ez az arány. A személygépkocsiknál egyetlen kategóriában nőtt tavaly a kárgyakoriság, a 31 kilowattosnál kisebb teljesítményűeknél. Ilyen autóból viszont egyre kevesebb van már forgalomban, 2019 végén csak 74 ezernek volt kgfb-szerződése.
Ezeket leszámítva a személygépkocsik közül jellemző módon azok okozzák a legtöbb kárt, amelyeknek a legnagyobb a teljesítménye. A 38-50 kilowattos autóknál a kárgyakoriság csupán 2,72 százalékos, a 180 kilowattosnál nagyobbaknál már 3,76 százalékos. Az elmúlt három évben viszont a nagy autók sofőrjei kezdenek megszelídülni, 2016-ban még csaknem 5 százalékos volt a kárgyakoriság ebben a kategóriában, vagyis minden huszadik autó sofőrje okozott balesetet a saját hibájából.
Az viszont nem volt igaz tavaly, hogy a nagy autók lényegesen nagyobb károkat okoztak volna, mint a kicsik. Sőt, a legkisebb kategóriájú, 37 kilowatt alatti autókkal okozták értékben a legnagyobb károkat, átlagosan több mint 682 ezer forintot fizetett ki miattuk a biztosító. Ebbe a teljesítmény-kategóriába jellemzően a minimum huszonéves kisautók tartoznak már csak, a kifizetett kárösszeg így nem ritkán a többszöröse lehetett annak, amit maga a károkozó autó ért. Egy átlagos személyautó 523 ezer forintos kötelezős kárt okozott tavaly, igaz, a legnagyobb autóknál ennél kicsit magasabb, 576 ezer forintos kárt állapítottak meg a biztosítók.
Robogósok kötelező nélkül
A motorosok kevés kárt okoznak, igaz, keveset is mennek az autósokhoz képest. Minimális mértékben nőtt náluk a kárgyakoriság, és rájuk is jellemző, hogy minél nagyobb gépet hajt valaki, annál gyakrabban okoz balesetet. A biztosítók felé benyújtott számla is egyenes arányban nő a balesetező motor teljesítményével. Az átlagos kárösszeg a motoros baleseteknél tavaly megközelítette a 650 ezer forintot, a 70 kilowattosnál nagyobb gépeknél pedig már közel járt a 900 ezerhez is. Volt olyan év, amikor egy átlagos motoros kötelezős kár 962 ezer forint volt, és a második legnagyobb teljesítmény-kategóriában 2,2 millió forintos átlagkárokat jelentettek be.
A kgfb szempontjából szürke zónának számítanak az 50 köbcentisnél kisebb motorral szerelt, vagy elektromos rendszám nélküli robogók. Ezekre is kellene biztosítást kötni, de csupán nagyjából 35 ezer szerződés van a rendszerben, holott a becslések szerint ennél jóval több robogó lehet az utakon. Akár félmillió is lehet az olyan robogók száma, amelyekre nem kötötték meg a kötelezőt, pedig annak éves díja csupán néhány ezer forint. Az ilyen kis robogókkal is nagy kárt lehet okozni, egy átlagos, 12 kilowatt alatti teljesítményű robogóval okozott kgfb-s káreseménynél 420 ezer forintos fizettek a biztosítók tavaly. Ha a robogósnak nincs biztosítása, akkor ezt a károsult behajthatja rajta, és a saját zsebéből kell állnia a számlát.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban bármikor kiszámolhatja az elérhető biztosítók aktuális kgfb ajánlatait, és néhány kattintással meg is kötheti a kívánt biztosítást motorkerékpárra, robogóra is. Kötelező biztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
Belülről bomlaszthatnak a nagybefektetők
2016 február 15.
Kategória:
Általános
Birtokon belülre kerültek az AIG feldarabolását szorgalmazó milliárdosok. A négy hónapja a nyilvánosság előtt zajló csatározások ezután zárt ajtók mögött, az igazgatótanács asztala körül folytatódnak.
Birtokon belülre kerültek az American International Group (AIG) biztosítótársaság feldarabolását szorgalmazó milliárdosok: Carl Icahn és John Paulson nagybefektetők beülhetnek az igazgatóságba, hogy személyesen képviseljék a részvényesi érdekeket. Icahn már jelezte, hogy bokros teendői miatt egyik megbízottja révén fogja képviseltetni magát a 16 fős testületben.
Ez azt jelenti, hogy a nagyobb részvényesi megtérülést mindenek elé helyező aktivista befektetők már nem kívülről kiabálhatnak be a pályára, hanem teljes jogkörrel részt vehetnek a „taktikai értekezleteken”, és beleszólhatnak a világ egykor, a válság előtti időkben legnagyobb biztosítójának számító AIG jövőjét meghatározó döntésekbe. A négy hónapja a nyilvánosság előtt zajló csatározások az AIG feldarabolásáról tehát ezután zárt ajtók mögött, az igazgatótanács asztala körül folytatódnak.
A The New York Times szakértői szerint Icahn és Paulson nem elégszik meg az igazgatósági székkel, hanem minden követ megmozgat az óriásvállalat hatékonyabban működő, profitorientáltabb egységekre való szétszedése érdekében. Douglas Steenland elnök a döntés kapcsán diplomatikusan annyit mondott, hogy a két nagybefektető tapasztalatainak felhasználásával dolgozhatják ki a jövő stratégiáját, ami a cél- és profitorientált, egyben karcsúbb AIG létrehozását eredményezheti. Az AIG vezetésében a „kisebb méret, vonzóbb jövő”-féle felfogás nem szerzett még kellő támogatást, ez azonban Carl Icahn szerint megváltoztatható, ők a katalizátor szerepét szeretnék eljátszani, megnyerve maguknak a többséget a változtatásokhoz. Icahnék 3,46 százalékos pakettel rendelkeznek a cégben, azaz kitartó lobbitevékenységet kell folytatniuk céljaik eléréséhez.
Annyit már sikerült kivívniuk, hogy az AIG januárban felvázolt egy költségcsökkentési tervet, amely jelzálogbiztosítójának a kiszervezését és pénzügyi tanácsadó érdekeltségének az eladását is magában foglalta. A biztosítótársaság egyes tevékenységeit szervezetileg elkülönítenék egymástól, hogy lemérhessék azok életképességét. Icahn és Paulson azonban még radikálisabb követelésekkel állt elő: szerintük az AIG életbiztosító ágát, illetve a vagyon- és balesetbiztosító ágát külön kellene választani, jelzálog-biztosítóját pedig el kellene adni. Paradox módon Icahnék kezére játszik a befektetői elégedetlenség is, ugyanis az AIG valóban nem képességei szerint teljesít, friss gyorsjelentése szerint a tavalyi záró negyedévet 1,3 milliárd dolláros veszteséggel zárta, ami a tőzsdén 3,7 százalékos árfolyamgyengülést váltott ki.
Forrás: Világgazdaság
Négy dolog, ami fenekestül felforgathatja a biztosításokat
2016 február 15.
Kategória:
Általános
Az internet megjelenése csak a kezdet volt, az azóta kifejlesztett és egyre csak terjedő technológiák alaposan felforgathatják a biztosítási ipar mai működését. Az egymással kommunikáló gépek, a hatalmas adatbázisok elemzése vagy éppen a telematikai technológia olyan újítások, amelyek az elképesztően pontos kockázatelemzés és az olcsóbb biztosítások korát hozhatják el. Eközben azonban a biztosítóknak a trónkövetelőikre is figyelniük kell, nehogy lenyúlják tőlük az ügyfeleket.
Évtizedek, sőt, évszázadokon keresztül a klasszikus biztosítási üzletkötés része volt a meleg kézfogás. Az ügynökök személyre szabott biztosítási termékeket adtak el személyes találkozókon, sokszor egyenesen az ügyfél otthonában. Ez a folyamat azonban akár hetekig is eltartott. Amikor aztán az internet a 90-es évek végén megjelent, egyszer csak az emberi kommunikáció egy új utat talált magának. Bár az ügynökök és brókerek továbbra is a legfontosabb értékesítési csatornát jelentik még mindig, az internet és a PC-k váltak a második, és egyre többet használt csatornává. És ez még csak a kezdet, egy sor új technológia forgathatja fel a biztosítók életét hosszabb és rövidebb távon egyaránt.
A Capgemini és az EFMA közösen elkészített "World insurance report" c. tanulmányából gyűjtöttük össze, hogy milyen technológiák lehetnek a legnagyobb hatással a biztosítókra a következő években.
1. IoT - Internet of Things
A "dolgok internete", vagyis az egymással összekapcsolt és egymással kommunikáló gépek hálózatának terjedése nagy változásokat hozhat. A mindennapi életben használt eszközök közül egyre több képes az automatikus adatkommunikációra. Ez azt jelenti, hogy egyre több területről lehet a valós-idejű adatokat egy adatközpontba juttatni, ahol ezeket elemzéseknek vethetik alá. Például az autók motorjába, pulzusmérőkbe vagy más egészségügyi eszközökbe épített érzékelők által közvetített adatok sokkal komplexebb és pontosabb képet mutathatnak a biztosítók kitettségéről az adott területen.
2. Big Data
Az IoT trendhez is kapcsolódik a nagy adatbázisok elemzésén alapuló technológiák fejlődése. A biztosítók vezetőinek 78 százaléka az első három legfontosabb felforgató tényező közé sorolta a Big Data elemzési eljárásokat. Az Big Data megoldások a biztosítások árazására lehetnek nagy hatással, ugyanis lehetővé teszik, hogy ne csak statikus, hagyományos tényezőket, hanem új, dinamikus változókat vegyenek figyelembe az aktuáriusok a kockázatok árazásakor. Ez persze az egész iparág működésére kihatással lesz.
3. Kockázatcsökkentő technológiák
Az autókban már most is egy sor automata biztonsági berendezés óvja az utast, mint például az automatikus vészfék és hasonló ütközéselkerülő rendszerek. Ezekből csak egyre több lesz, és ezt kombinálhatják a biztosítók a telematikus rendszerekkel, amelyek valós idejű adatokat küldenek a biztosított személy autójáról, pozíciójáról. A nyomon követhetőség révén még jobban testre szabott, például használat-alapú biztosítási termékeket tudnak kínálni. A tanulmányhoz készített felmérésben részt vevők 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kisebb biztosítási díjért cserébe megengedné biztosítójának, hogy az autózási viselkedését monitorozza.
A szívritmust és más egészségügyi paramétereket mérő karkötők és más hordható technológiák hasonlóan formálhatják át az egészbiztosításokat. A nem-élet üzletágak ügyfeleinek nagyjából fele engedné meg, hogy ilyen eszközökből kinyert adatokat megkapjon a biztosítója, és ezért olcsóbb legyen a biztosítása.
4. Új belépők
Rengeteg olyan nagyvállalat lép a biztosítási piacra, amely korábbról semmilyen biztosítási területen szerzett tapasztalattal nem rendelkezik, de úgy látják, hogy transzparensebben, egyszerűbben, gyorsabban tudnának dolgozni a piacon. Legtöbbször olyan még ki nem használt előnnyel rendelkeznek a hagyományos biztosítókkal szemben, ami ezt lehetővé teszi számukra, ezért valós veszélyt jelentenek a biztosítókra. Ilyen új belépő például a legnagyobb amerikai kiskereskedelmi üzletlánc, a Walmart, amely egészségbiztosítási terméket tervez eladni online felületén és az áruházaiban a hatalmas és lojális ügyfélbázisának.
A biztosítók az olyan tech-óriásoktól is joggal tarthatnak, mint a Google vagy az Amazon. Előbbi a keresőmotorokhoz kapcsolódó szaktudását, utóbbi az egyetlen kattintásos vásárlásban szerzett tapasztalatát kamatoztathatja a biztosítási piacon. A Google már tett is lépéseket arra, hogy idővel belépjen a piacra, amikor felvásárolta a BeatThatQuote.com online alkuszt az Egyesült Királyságban. Más kezdeményezéseik, mit az önvezető autók, a Google Glass vagy az automatizált lakások szintén nagy hatással lehetnek a biztosítási iparra. Összességében a biztosítókat az új belépők a még jobban személyre szabott, digitális csatornán értékesített termékek felé, és a trónkövetelőkkel kötendő partnerségek felé terelik.
Forrás: Portfolio
Legalább ennyit félre kell tenned a nyugdíjadra
2016 február 11.
Kategória:
Életbiztosítás
Ha nyugdíjbiztosításon keresztül szeretnénk félretenni, általában fix minimális éves díjakkal találkozhatunk, de van olyan szolgáltató, amelyik a biztosítás időtartama alapján határozza meg a fizetendő minimális biztosítási díjat. Összeszedtük, hogy néhány népszerűbb nyugdíjbiztosítás milyen minimális rendszeres éves díjjal dolgozik.
Egységes minimum
A legtöbb biztosító egységesen, futamidőtől függetlenül határozza meg, hogy mennyi a minimum befizetendő rendszeres éves díj, például:
- a CIG Klikk 150 000,
- az Allianz Életprogram 120 000,
- az Aegon Tempo 96 000 forintos minimális éves díjért nyújt megtakarítási lehetőséget.
Élettartamtól függő minimum
Vannak olyan biztosítási termékek, ahol a minimum megtakarított éves rendszeres összeg változik annak függvényében, hogy mennyi időre kötjük a szerződést, hány évünk van vissza nyugdíjig. A mögöttes elképzelés jó célt szolgál: a biztosító gyakorlatilag arra ösztönzi az ügyfelét, hogy minél kevesebb ideje van a nyugdíjig, annál többet tegyen félre. Ilyen például:
- Az NN Motiva (158 sz.), ahol 10-14 éves élettartam esetén 300 000, 15-19 éves élettartam esetén 120 000, 20 éves, vagy afölötti időtartam esetén 84 000 forint a befektetési díjrész minimuma. A termék sajátossága, hogy a kockázati díjrészt nem a megtakarításból vonják, hanem gyakorlatilag külön díjalapba megy, így plusz befizetést jelent: 10-14 éves élettartam esetén 14400 forint, 15-19 éves időtartam esetén 5760 forint, 20 év és afölötti időtartam esetén 4032 forintot évente (amit havonta vonnak).
- A Metlife Privát Nyugdíjprogramja (MET-687) 10-15 év közti időtávon 180 000 forintos, 15-20 év közt 150 000 forintos, 20 évnél hosszabb időtávon pedig 120 000 éves minimális éves díjért dolgozik.
- Az Union Nyugdíj Program II terméke pedig 20 év alatti futamidő esetén 84 000, 20 év fölött pedig 60 000 forintos éves minimum rendszeres díjért nyújt megtakarítási lehetőséget.
Persze ha komolyan gondoljuk a nyugdíjcélú megtakarítást, a minimum díjaknál nagyobb összeget érdemes félretennünk rendszeresen, főleg, ha közel vagyunk a nyugdíjazáshoz.
Forrás: Portfolio
Kötelező biztosítás: nagyot bukhat, aki most nem figyel
2016 február 10.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Érdemes kiemelt figyelemmel lenni a díjfizetéssel kapcsolatos közeledő türelmi idő végére az év végi évfordulós kgfb-szerződéssel rendelkező autósoknak - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
Az év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre (kgfb) legkésőbb március 1-jén éjfélig be kell érkeznie az esedékes díjrészletnek a biztosítókhoz. A jogszabály szerint legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig kell beérkeznie a biztosító társasághoz az aktuális díjrészletnek - ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél március 1-je. Ha csekken történik a díjfizetés, mindenképpen érdemes néhány napos átfutási idővel számolniuk az ügyfeleknek.
Abban az esetben, ha március elsején éjfélig nem érkezik be az összeg a biztosítóhoz, akkor az ügyfél szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései szerint fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a károkozónak kell megtérítenie.
A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely 2016-ban személygépkocsik esetében - a gépjárművek teljesítményétől függően - 280-660 forint a biztosítással nem fedezett napokra. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében a napi díj ennél jóval magasabb is lehet, a napi 2100-2600 forintot is elérheti. Ha a kgfb-szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, azt kizárólag a korábbi biztosítónál lehet újrakötni ugyanazon biztosítási időszakra.
Mint ismert, a 2010. január 1-je után vásárolt gépjárművek kgfb-szerződésének évfordulója már nem január 1-je, hanem a szerződés megkötésének dátumához igazodik. A MABISZ statisztikái szerint az összes, mintegy 4,35 millió jármű 44 %-a, 1,9 millió jármű gépjármű kgfb-szerződésének évfordulója továbbra is január 1-je. A 4,35 millió járműből 2,79 millió személyautó van magánszemélyek tulajdonában. Közülük 1,25 millió gépkocsi volt január 1-jei évfordulós tavaly októberben, esetükben kerülhetett sor évfordulós biztosítóváltásra. A tapasztalatok szerint évről évre egyre kevesebben cserélnek biztosítót a kgfb-kampányokban.
Forrás: Portfolio
Megjelent a Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás című felhívás
2016 február 10.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás
Megjelent a Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás című felhívás
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események miatti kockázatok hatásának enyhítése érdekében a korábbi években folyamatosan kialakított kockázatközösségi rendszer fenntartása szükséges. A mezőgazdasági termelők öngondoskodáson alapuló felelősségének megerősítése, az állami segítség hatékonyabbá tétele, valamint az érintettek arányos felelősségvállalása jellemzi a több pillére épülő struktúrát.
Az intézkedés célja, hogy azon termelők, akik a nemzeti kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási jelenségekből adódó termelési kockázataikat speciális, piaci biztosítással egészíthetik ki. A kialakított biztosítási portfólió a hazai igényekhez, tapasztalatokhoz igazodva a korábban hagyományos mezőgazdasági biztosításokat kibővítette, átstrukturálta. Az intézkedés bevezetésével kibővül a biztosított növénykultúrák, illetve káresemények palettája és növekszik a biztosítással lefedett területek aránya is. Az intézkedés által a termelők gazdálkodása kiszámíthatóbbá válik, amely jelentősen ösztönzi a biztosítás megkötésére irányuló szándékot.
A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg összesen 23,7 milliárd forint. Ebből a felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg szakaszonként 4 milliárd Ft, amely a tárgyév mezőgazdasági termelésére vonatkozóan megkötésre kerülő mezőgazdasági biztosítások támogatására vonatkozik. A felhívásra az aktív mezőgazdasági termelők nyújthatnak be támogatási kérelmet.
A támogatás mértéke, összege
A támogatási összeg a tárgyév július 31-ig az egységes kérelemben bejelentett, illetve szeptember 30-ig, a biztosító által megküldött díjelőírási adatok alapján és a biztosító, illetve a szerződő fél díjigazolásában foglaltak figyelembevételével kerül megállapításra. A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség (megfizetett éves nettó biztosítási díj) 65%-a.
Forrás: Agroinform
Ennyibe fájhat, ha nyugdíjbizosításban teszel félre
2016 február 10.
Kategória:
Életbiztosítás
Versenytársaikhoz képest drágák a befektetéssel egybekötött (unit-linked) biztosítások, a szolgáltatók a tetemes költségek elvonásához sajátos módszereket alkalmaznak. Megnéztük, hol mennyit kell fizetni a megtakarításunkért.
A nyugdíjbiztosítások esetében szinte lehetetlen számon tartani a sokféle költséget, amit a biztosító levon; ilyen a felhalmozási költség, adminisztrációs költség, fenntartási költség, vétel- és eladási jutalék, értékesítési díj, átirányítási költség, kockázati költség. A legnagyobb terhelést viszont minden esetben a kezdeti költségek jelentik, ennek elvonására minden biztosító más módszert alkalmaz.
Van olyan biztosító, amelyik a biztosítás futamidejének az elején elvonja az összes, a futamidő alatt felszámítandó kezdeti költséget. Ilyen például az NN Biztosító Motiva terméke, amely a befizetett éves díjunkból 30 százalékot von le első, 20 százalékot a második, és 20 százalékot a harmadik évben értékesítési díjként (majd ezután 3 százalékot minden évben), az Allianz Életprogram az első évből 25 százalékot, a CIG Pannónia Klikk nyugdíjbiztosítása pedig az első évben 14,5 százalékot von el a befizetett éves díjainkból (valamint 5 százalékot minden díjfizetésből).
A másik stratégia, hogy a biztosító elkülöníti az első 2-3 éves befizetett rendszeres díjunkat, és ezekből vonja a kezdeti költséget hosszabb időtávon. Ilyen például az Aegon Tempo nyugdíjbiztosítás, ahol két évnyi díjból képezik a költségalapot, majd annak aktuális összegéből 8,8 százalékot vonnak belőle 15 évig (4 százalékos díjarányos bekerülési költség mellett), vagy a Metlife MET-687-es számú Privát Nyugdíjprogramja, ahol három éves költségalapból vonnak a futamidő végéig (maximum 20 évig) 6 százalékos költséget (5 százalékos bekerülési költség mellett), valamint az Union Nyugdíj Program II, ahol időtávtól függően érvényesítik a kezdeti költségelvonást: legalább 15 éves futamidő esetén évi 0,583 százalékot vonnak el 10 évig. Az Union látszólagos versenyelőnye sem ilyen egyértelmű: itt ugyanis fix költséget határoz meg a szolgáltató, a többi esetben viszont a kezdeti díjtartalékra vonatkozó költség - az elvont egységek miatt - évente jellemzően csökken. Sajátos költségmodellt használ a Generali Aranyszárny Perspektíva modellje, ahol időtávtól függően határozzák meg azt, hogy milyen díjarányos költségeket von el a biztosító, kifejezetten kezdeti költség nem jelentkezik. 20 éves időtávon csökkenő, 5-1,6 százalékos költségekkel találkozhatunk díjfizetéskor, ami vonzó ajánlatnak tűnik.
Ha hosszú távon kitartunk a nyugdíjbiztosításunk mellett (márpedig ez a cél), akkor nincs jelentős különbség a költségstruktúrák között. Ha viszont valamiért rövidtávon fel akarjuk bontani a szerződésünket, jelentősebb veszteséget szenvedhetünk el egy olyan biztosítással, amelyik rövid időn belül magasabb költségeket von le, bár a visszavásárlási táblázatok miatt jellemzően egyiket sem úszhatjuk meg tíz éven belül jelentősebb tőkevesztés nélkül.
Forrás: Portfolio
Síelni mennél? Milliós kár is érhet, ha erre nem figyelsz
2016 február 09.
Kategória:
Utasbiztosítás
Még mindig sokan elfelejtenek utasbiztosítást kötni, ha külföldre utaznak. A közkedvelt téli sportok pedig veszélyesek is lehetnek, így alapos előkészületekre van szükség, hogy a lejtőkön is biztonságban legyünk.
Még mindig sokan vannak, akik elfelejtenek utasbiztosítást kötni, ha külföldre utaznak. A közkedvelt téli sportok pedig veszélyesek is lehetnek, a síelés illetve más téli sport közbeni káresetek a leggyakoribbak ebben az időszakban.
A sípálya nehézségi fokának rossz megítélése, a gyenge látási viszonyok és a jelzés nélkül irányt változtató síelők mind súlyos balesetekhez vezethetnek. Az Allianz statisztikái azt mutatják, hogy a téli balesetek közel 100 százaléka síelés, téli sport közbeni káreset, elvétve fordul elő más szerencsétlenség ebben az időszakban.
A sípályákon a leggyakoribb a térdszalag sérülés, szakadás vagy térd zúzódás. Szintén jellemző a síelőkre, hogy nagyobb számban szenvednek el különböző testrészeken töréseket: pl. a kulcscsonton, medencén, csuklón, alkaron, felkaron és a lábon. A ficamok, izomszakadások, fej- és csigolyasebesülések, különböző vágások egyaránt rendszeresek, bár kisebb arányban fordulnak elő. Viszont már a legkisebb sérülés külföldi orvosi ellátása is igen költséges lehet.
Egy súlyosabb baleset esetén pedig a műtét és a kórházi tartózkodás költsége elérheti akár a több millió forintos nagyságrendet.
Egyre nő azoknak az embereknek a száma, akik tudatosan gondoskodnak a síelés biztonságáról. Ha a nagy készülődésben elfelejtettük jó előre biztosítani külföldi tartózkodásunkat, ezt online akár közvetlenül az utazás előtt is pótolhatjuk, sőt már vannak olyan okostelefonos alkalmazások is, amellyel az utasbiztosítás akár a repülőtéren felszállás előtt két órával, vagy útközben az autópályán megköthető.
Jó tanácsok utazás előtt
Érdemes tájékozódni, hogy egy adott biztosításnál milyen feltételekkel és összeghatárokkal térülnek a költségek, és olyan utasbiztosítást választani, ami valóban teljes fedezetet nyújt egy síbaleset során felmerült költségekre - hangsúlyozta Kozek András, az Allianz vezérigazgató-helyettese.
Javasolt továbbá, hogy síeléshez olyan biztosítást kössünk, amelynek része a felelősségbiztosítás is. A sípályákon ugyanis nemcsak magunkat és személyes felszereléseinket érheti kár, de másoknak is súlyos sérüléseket okozhatunk egy véletlen ütközéssel, és biztosítás nélkül az ezzel járó kártérítés minket fog terhelni. Ha olyan baleset történik, amelyben más fél is érintett, mindenképp vetessünk fel jegyzőkönyvet, amiből egyértelműen kiderül, hogy ki ismeri el a felelősségét. Így elkerülhető, hogy a síelésről hazatérve egy hosszadalmas jogi procedúrába bonyolódjunk.
Célszerű a legváratlanabb eseményekkel is számolni, mint az utazás hirtelen meghiúsulása. A megfelelő biztosítás birtokában téli sport gyakorlása közben történt baleset vagy betegség esetén a biztosító visszatéríti a fel nem használt síbérlet költségeit. A síelés és snowboard szerelmesei számára tanácsos, hogy az utasbiztosításuk tartalmazzon a síeléshez szükséges felszerelésre is kiterjedő poggyászbiztosítást, illetve a téli sport gyakorlásához szükséges sportfelszerelés és sportruházat biztosított vagyontárgynak minősüljön.
Forrás: Pénzcentrum
Híztak tavaly a biztosítók
2016 február 09.
Kategória:
Életbiztosítás
Erős utolsó negyedévet zártak a hazai életbiztosítók, nagyot nőtt ugyanis a befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosítások tartaléka. Az év végére 1148,2 milliárd forint volt a unit linked alapokban, körülbelül 50 milliárd forinttal több, mint 2014 végén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az év végére tehát szinte teljesen visszanyerték a biztosítók azt az összeget, amit a harmadik negyedévben a tőzsdék esése miatt elveszítettek. Ennek egyik oka a megugró értékesítés is lehetett. A piaci szereplők korábban arról nyilatkoztak: az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások miatt az év utolsó hónapja erős szokott lenni, ilyenkor sok az egyszeri befizetés is.
A hagyományos vegyes életbiztosításokon egyelőre nem látszik a pozitív trend. A tartalékok 620 milliárd forinton álltak az év végén, vagyis
5 milliárd forinttal csökkentek 2015-ben. Pedig a nyugdíjbiztosításokon belül a klasszikusok is egyre kedveltebbek, a legnagyobb piaci szereplő, az NN például főleg ilyen biztosítást ad el, és a dobogóról éppen csak lemaradó Aegonnál is ez a húzótermék. A nem életbiztosítások tartalékai minimális mértékben nőttek viszont 447 milliárd forintra. Ezeknél a biztosításoknál mindig megfigyelhető a szezonalitás, az év végén általában mélypontra kerülnek a tartalékok, hiszen az újévi díjak csak az első negyedévben érkeznek be, a károkat viszont az év végén is fizetik a biztosítók.
A harmadik negyedév tőzsdei bukása után óvatosabb üzemmódra kapcsoltak a biztosítók és az ügyfelek. Ennek egyik jele, hogy a forinteszközökön belül történelmi csúcs közelébe, 164 milliárd forintra nőtt például a készpénz mennyisége. A diszkontkincstárjegyek (dkj) mennyisége ugyan visszaesett, ez azonban a készpénzmennyiség növelésével együtt az állami dkj-kibocsátás visszafogásával is magyarázható. A magyar állampapírpiac jó teljesítményét a szűkös kínálat ellenére is igyekeztek kihasználni a piaci szereplők, ezt igazolja a 920 milliárd forint fölött ragadt államkötvény-állomány. A részvénypiacot továbbra is kerülik a biztosítók, a hazai közvetlen részvénybefektetéseik volumene 50 milliárd forint körül stagnál. A külföldi eszközökben viszont egyre jobban bíznak, ezek volumene 522 milliárd forintra emelkedett, vagyis a biztosítók most már minden ötödik forintot az országhatáron túl fektetnek be, nagyrészt befektetési alapokon keresztül.
Forrás: Világgazdaság
Nem sok idejük maradt az astrásoknak
2016 február 08.
Kategória:
Általános
Március 3-ig kell postai úton jelentkezni a román pénzügyi felügyeletnél a felszámolás alatt lévő Astra Biztosító azon ügyfeleinek, akiknek nem kötelező gépjárműfelelősség-biztosításuk volt.
Március 3-ig kell postai úton jelentkezni a román pénzügyi felügyeletnél a felszámolás alatt lévő Astra Biztosító azon ügyfeleinek, akiknek nem kötelező gépjárműfelelősség-biztosításuk (kgfb) volt - mondta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője vasárnap az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.
Tájékoztatása szerint a nem kgfb jellegű, például casco, lakás- vagy utasbiztosítási szerződés alapján benyújtandó kártalanításhoz szükséges dokumentumok az MNB honlapján is elérhetőek, azokat úgy kell postázni, hogy március 3-ig a címzetthez érjenek.
Binder István elmondta, az Astrának Magyarországon 200 ezer ügyfele volt, ebből 160 ezren kgfb-ügyfelek voltak, ezen károsultaknak a Magyar Biztosítók Szövetségéhez (MABISZ) kell fordulni, őket a magyar szervezet fogja kártalanítani.
Szerző: MTI
Forrás: Világgazdaság
Megkapják a pénzüket a magyar astrások Romániától
2016 február 08.
Kategória:
Általános
A MABISZ és a román biztosítási garanciaalap (FGA) megállapodott az Astra Biztosító hazai kgfb-károsultjainak kifizetéséről, amit a MABISZ teljesít. Az egyéb károsultak az FGA honlapján elérhető magyar nyomtatványokat kitöltve adhatják be kárbejelentésüket a román garanciaalaphoz úgy, hogy az március 3-ig oda beérkezzék. Célszerű a kárkifizetési kérelmet, egyéb – például díj-visszatérítési – igénybejelentéseket is ugyanígy késlekedés nélkül megtenni az FGA felé.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a román pénzügyi felügyelet (ASF) mellett működő biztosítási garanciaalap írásos megállapodást kötött a román Astra Biztosító hazai kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) hazai károsultjainak kifizetéséről. Az egyezség szerint itthon a MABISZ fogadja, méri fel, szemlézi és fizeti ki forintalapon az Astra Biztosító hazai fióktelepe kgfb-biztosítottjai által okozott károkat az FGA nevében is azoknak a károsultaknak és követeléssel élőknek, akiknek ezt még nem rendezték és nem térítették meg.
A kgfb-károk intézését, kifizetését a múlt év őszén született törvényi szabályozás nyomán már jelenleg is végzi a MABISZ, javasolt, hogy az eddig még nem jelentkező károsultak késlekedés nélkül itt jelentsék be kgfb-kárukat. Ezzel párhuzamosan célszerű, hogy az esetleg még mindig Astra kgfb-szerződéssel rendelkező ügyfelek minél hamarabb szerződjenek át egy másik biztosítóhoz.
Az egyéb, nem kgfb jellegű – például casco, lakás- vagy utasbiztosítási szerződés alapján benyújtott – kárigényeket, illetve az Astra-szerződők által befizetett, de meg nem szolgált (akár kgfb) biztosítási díjakat az FGA téríti meg. Mint azt az ASF legfrissebb tájékoztatásában közölte a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB), az FGA-hoz március 3-ig lehet megtenni magyar nyelven – kizárólag írásban – a kárbejelentéseket és a kárrendezést megindító kérelmet úgy, hogy azok addigra meg is érkezzenek. Célszerű a korábban az Astra Biztosító magyarországi fióktelepének vagy esetleg az FGA-nak korábban már beadott kárbejelentéseket is ismételten megküldeni.
A magyarországi nem kgfb-s károsultaknak, meg nem szolgált díjat visszaigénylőknek a román jogszabályok alapján még egy további írásos kárkifizetési kérelmet is be kell adniuk az FGA-hoz. Célszerű ezeket is – akár együtt a többi dokumentummal – úgy elküldeni, hogy március 3-ig megérkezzenek a címzetthez. Az FGA-nál tehát többféle kérelmet kell kitölteni, ezek, s az elküldésükkel kapcsolatos tudnivalók a román garanciaalap honlapján, illetve ügyfélszolgálatán érhetők el (a nyomtatványok elérési helyére lsd. melléklet is).
A román hivatalos értesítőben (Bucharest Tribunal) 2016. január 21-én tették közzé, hogy a bukaresti törvényszék 2015. december 3-án elrendelte a román Astra Biztosító felszámolását. Ez azonban nem emelkedett jogerőre, mert január 29-én a román Astra Biztosító egyik fő részvényese fellebbezett a döntés ellen. A végső döntést bíróság mondja majd ki, amelynek időpontját még nem jelölték ki.
Az FGA honlapján közzétett közlemény szerint a román garanciaalap azt követően teljesít kifizetéseket a bejelentett, elismert igényekre a követeléssel élőknek, hogy a felszámolásról szóló döntés jogerőssé, véglegessé válik.
Az MNB – amely nem felügyeli az Astra Biztosítót – az érintett magyarországi fogyasztók védelme érdekében nyújt honlapján folyamatos tájékoztatást a román Astra Biztosító károsultjainak, ügyfeleinek kártérítésére vonatkozóan. A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos teendőkről és szabályokról a MABISZ honlapján találhatók naprakész információk.
Forrás: hvg.hu