Robottanácsadók és startupok forgatják fel a magyar biztosítókat?
2016 március 02.
Kategória:
Általános
Jönnek a robottanácsadók, de vajon megváltoztatják-e a biztosítási piacot? Az önvezető autókra milyen biztosítást lehet kötni? A P2P biztosításokkal foglalkozó startupok egyáltalán lehetnek életképesek? Hogyan lehet a közösségi médiából származó adatokkal vagy agilis szoftverfejlesztéssel felkészülni a kihívásokra? Többek között ezeket a témákat boncolgattuk Biztosítás 2016 konferenciánk informatikai szekciójában.
A biztosítási piacra is rendkívül sok külső, nem biztosítási szereplő pályázik a legkisebb startupoktól kezdve a gigászi multikig, mint például a Google. Ezért is fontos, hogy a biztosítók olyan értékesítési és marketing csatornákat építsenek ki, amelyekkel a korábbinál hatékonyabban és eredményesebben tudnak ügyfeleket szerezni - hívta fel a figyelmet előadásában a biztosítókat fenyegető veszélyekre Roland Blösch (hybris Software, SAP SE). Ezután Földvári Csaba (Shiwaforce) az agilis szoftverfejlesztésről adott elő, amivel a biztosítók a kis, piacukra törő insurtech cégek rugalmasságát szerezhetik meg.
Világszerte összesen 12 ezer olyan fintech startup van, amely a pénzintézetek piacaira tör, ami ezen belül érdekes, hogy ebből 1000 biztosítási piacon tevékenykedik. Ha minden startupnál csak 3 ember dolgozik, akor minimum 3000 ezer ember dolgozik komolyan azon, hogy a biztosítók kenyerét elvegye - vezette fel Biztosítás 2016 konferenciánk informatikai panelbeszélgetését Kurtisz Krisztián (Uniqa). A felvezető után arról volt szó, hogy a vagyonkezelésben már egyre elterjedtebb robottanácsadók vajon hogyan integrálódnak majd a biztosítóknál, illetve hogyan változhat meg emiatt az értékesítés.
Bácsfalvi Mihály (Groupama) leszögezte, hogy a biztosítási piac hatalmas változás előtt áll, de van itt pár probléma, ami komoly fékező tényezőként működik. A biztosítókra erős nyomás helyeződik a tulajdonosok és a felügyelet részéről is. Ahhoz, hogy az IT-fejlesztések nagyobb teret kapjanak, két dolgot kell figyelembe venni: az IT-szakemberek bére nagyon magas, másrészt a szabályozás oldalon egy csomó fék van beépítve a rendszerbe. Például egy aláírás helyett húsznál is több aláírás kell egy ügyfél megszerzéséhez, és az informatikát és adatokat a felhőbe áthelyezni is nagyon nehéz.
Kenesei János (Magyar Posta Biztosító) egy vallomással kezdte első felszólalását: "mi is néha csak a béklyóinkig látunk, és krokodilkönnyekkel üldözzük el a kreatív fejlesztéssel nálunk kopogtatókat". Majd hozzátette, azt látni kell, hogy az informatika is hard core módon üzleti kérdésekről szól már, nem csak szoftverekről és kiszolgálásról. Egy brazil testvérvállalatuknál már egy Sofi nevű robottanácsadó segíti az ügyfeleket a weboldalon, és ez segíti a tájékozódásban. Az első pár hónapban több mint 10 ezer kérdést válaszolt meg, és az ügyfelek így tovább is léptek azon a ponton, ahol egyébként megrekedtek volna. A mesterséges intelligencia fejlődésével már most ki lehetne alakítani egy olyan tanácsadókat, amelyek akár már komolyabb komplexebb kérdésekben is tudnak segíteni.
A P2P biztosítás is egy olyan terület, ami nagy növekedés előtt állhat, de egyelőre nem tudni, mennyire lesz működőképes. A kockázatközösségek úgy szerveződnek, hogy egy hasonló kockázatot szeretnének vállalni, de ez is akkor működőképes, ha elég nagy és homogén közösséget tudnak létrehozni. Lemák Gábor (Fintech Group) hozzátette, hogy a biztosítók számára a p2p irányából érkezik az egyik legnagyobb veszély, az insurtech cégek harmada ilyen területen mozog. Ugyanakkor jó hír a biztosítóknak, hogy ezek üzleti modellje még eléggé fejletlen.
Csikós Dániel (Genertel) a Friendsurance nevű német céget említette meg példaként, amely a terület egyik nagy úttörője. Ahogyan szállodát is az ismerőseink vagy éppen közösségek ajánlásai alapján keresünk, úgy elképzelhető, hogy biztosítást is az ismerőseink vagy más felhasználói értékelések alapján választunk majd. A Friendsurance mögött 70 biztosítótársaság áll, ennek a 70 cégnek az ügynöke. A biztosítók is felismerték, hogy ezek a platformok sokkal hatékonyabban tudnak ügyfelet akvirálni a digitális térben, mint ők. Lehet, hogy a jövőben ilyen cégek végzik majd az értékesítést a biztosítóknak.
A panelen szóba kerül az önvezető autók kérdése, hogy mi lesz, ha egyszer ezek nagy számban terjednek el az autnóm autók. A paneltagok szerint Magyarországon erre még sokat kell várni már csak azért is, mert a használtautók átlagos életkora 13 év, tehát eleve lassan fognak elterjedni. Egy hosszú átmeneti időszakra kell számítani, amikor az okosautók és a buta vezetők együtt közlekednek az utakon. Erre az időszakra a telematikus biztosítások jelenthetnek megoldást.
A panelbeszélgetést egy gyors kérdéssel zárták a beszélgetők. Mennyire lehet pontos a McKinsey becslése, miszerint a biztosítóknál dolgozók negyedének munkáját szünteti meg az automatizáció 2025-ig?
Kenesei János szerint pontos lehet: 25%
- Bácsfalvi Mihály és Csikós Dániel szerint egyharmad,
- Kurtisz Krisztián szerint akár 50 % is lehet,
- Lemák Gábor viszont kérdéssel válaszolt: lesz még olyan, hogy biztosító?
Forrás: Portfolio
Te kötnél biztosítást arra, hogy egyszer elválsz?
2016 március 02.
Kategória:
Általános
Munkanélküliség elleni (jövedelempótló) biztosítások, kiterjesztett garancia, hitelfedezeti biztosítás Magyarországon is létezik, de még egy csomó olyan érdekes külföldi példa van a niche piaci termékekre, amelyekről kis hazánkban talán még sosem hallottunk. Ezekről beszélgettekBiztosítás 2016 konferenciánk nic e piaci panelbeszélgetésén.
Vannak olyan közösségek, akik összeállnak, és elmondják az igényüket a biztosítónak, aki erre a kérésre adhat választ. Ez egy optimális eset, de legtöbbször ki kell találni, hogy mivel lehet megkeresni az ügyfeleket, és ezt el is kell tudni adni. Például egy szállítást biztosító termék lehet egyszerű, de ki kell találni, hogy hogyan lehet értékesíteni. Amíg egy terméket nem tud a biztosító kis befektetéssel nagy volumenben értékesíteni, addig érdemes lehet az értékesítést kiszervezni ilyen réspiaci termékeknél.
A K&H-nál például a hitelfedezeti biztosítás úgy indult, hogy az ügyfeleket először meg kellett győzni arról, hogy ez egy jó termék, és ha van rá a biztosítónak disztribúciós csatornája, akkor nyert ügye van. Argentínában például volt példa olyan biztosítás egy vízerőműre, ami a vízhozam alapján fizetett nekik. Ha alacsonyabb volt a vízhozam, akkor kártérítést fizetett a biztosító. Van lakossági kiberbiztosításra is példa Európában, ami például akkor fizet, ha az ügyfél adatait ellopják, vagy meghackelik a számítógépét vagy a telefonját. Franciaországban is van egy borzasztó népszerű biztosítás, a válási biztosítás. Ha válásra kerül sor, és a közös vagyont el kell osztani, akkor a biztosító a rosszabbul járónak fizet.
Például Mongóliában szabadon termeltetik a birkákat, ha például a tél egy héttel hosszabb, akkor 30%-uk hal meg, ha 2 héttel, akkor 50% stb. , és ezzel viszonylag nagy sikert arattak. De például a búza érésekor csökken a száraz napok számának csökkenésével a terméshozam, van, ahol erre is lehet biztosítást kötni.
Az időjárási biztosításoktól kezdve esküvői biztosításokig sokféle ilyen termék lehet sikeres akár Magyarországon is, de általánosságban inkább az a fontos, hogy egy adott piacon milyen speciális igények merülnek fel.
Forrás: Portfolio
És te megbízol a biztosítódban?
2016 március 02.
Kategória:
Általános
Az utóbbi három évben ugyan javult a biztosítók megítélése, de még mindig van min dolgozni a szektor megítélésével kapcsolatban.
Összességében jó hír, hogy legtöbben az öngondoskodás miatt kötnek biztosításokat, ugyanakkor az emberek közel harmada kifejezetten bonyolultnak tartja a biztosítási termékeket. A biztosítók számára a keresztértékesítés, illetve a biztosítással nem rendelkező társadalmi szegmensek minél pontosabb beazonosítása tartogathat növekedési potenciált – ez derült ki a Biztosítási Indexből, a Deloitte Magyarország és a Scale Research reprezentatív felméréséből a lakossági biztosítási szolgáltatások igénybevételéről.
Úgy látjuk, hogy a magyar háztartások körében az EU-átlaghoz képest kisebb a biztosítások pénzügyi megtakarításokon belül betöltött szerepe. Ez a lemaradás nemcsak az EU viszonylatában, hanem – bár kisebb mértékben – a V4 országokkal való összehasonlításban is megfigyelhető a biztosítási díjtartalékok és az egy főre eső biztosítási díjbevétel esetében is egyaránt. Mind a biztosítási tartalékok, mind az egy főre eső díjbevétel szintjén ez mintegy 20 százalékos elmaradást jelent a háztartások pénzügyi eszközállományára vetítve a legközelebb eső Lengyelországhoz képest.
Javul a megítélés
Az utóbbi három évben javult a hazai biztosítók lakossági megítélése, de az eredmények még így is felemás képet mutatnak. 31-ről 41 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a biztosítók tisztességesen működnek; 31-ről 40 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a biztosítók korrektek az ügyfelekkel; 29-ről 39 százalékra nőtt azok aránya, akik megbíznak a biztosítókban.
Ez a javuló tendencia kicsivel jobb a hazai bankok megítélésénél, amint azt a nemrég publikált Deloitte-Scale BankIndex-kutatás is kimutatta. (A lakosság percepciójáról az sem elhanyagolható adat, hogy az átlagember inkább biztosítót ajánlana jó szívvel az ismerőseinek, mint bankot vagy banki szolgáltatást.) Az ambivalenciát tovább erősíti, hogy mindemellett az emberek mintegy 72 százaléka tartja fontosnak a biztosítók tevékenységét, ami egyértelműen jó hír a piaci szereplők számára.
A megkérdezettek leginkább a biztosítási termékekkel (70 százalék), valamint az ügyintézés egyszerűségével (69 százalék) és gyorsaságával (68 százalék) elégedettek. A termékek közül a gépjármű-, a lakás- és az életbiztosítás foglalja el a képzeletbeli dobogó három fokát. Az eredmények alapján azonban azt is ki lehet jelenteni, hogy a válaszadók túlnyomó része nem tervez biztosítóváltást, meglévő biztosítás megszüntetését vagy új biztosítás megkötését. Felmerül kérdésként, hogy ez tényleges hűséget jelent, vagy egyszerűen túl bonyolult és időigényes biztosítást, illetve terméket váltani.
Forrás: Privátbankár
Az emberek 38 százaléka azért nem köt több biztosítást, mert egyszerűen nem engedheti meg magának, 34 százalék-uk pedig csak akkor köt biztosítást, ha kötelező. Az emberek mintegy harmada állítja, hogy a biztosításokat túl bonyolultnak találja, és nehezen igazodik el bennük. Ezzel szemben viszont mindenképpen üdvözölendő, hogy a megkérdezettek több mint fele az öngondoskodás mellett tette le a voksát, ami egy egyre tudatosabb fogyasztói attitűdöt feltételez. Ebben a folyamatban a biztosítók kulcsfontosságú szerepet töltenek be, hiszen releváns alternatívát nyújthatnak a fogyasztóknak az állami nyugdíjrendszerrel szemben – mondta Mérth Balázs, a Deloitte partnere.
Forrás: Privátbankár
Mabisz-elnök: ismét nőtt a biztosítási piac
2016 március 02.
Kategória:
Általános
A biztosítók díjbevétele tavaly 2,2 százalékkal, 869 milliárd forintra nőtt, így már harmadik éve bővült a biztosítási piac - ismertette Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke a portfolio.hu biztosítási konferenciáján kedden Budapesten.
A nem életbiztosításokból származó díjbevétel 7,7 százalékkal, 409 milliárd forintra nőtt, míg az életbiztosítások bevétele, az egyszeri díjas biztosítások 12 százalékos visszaesése miatt, 2,6 százalékkal, 443 milliárd forintra csökkent. A szektor egészséges fejlődését jelentő folyamatos díjas biztosítások súlya ugyanakkor ismét nőtt tavaly, amiben markáns szerepe volt a nyugdíjbiztosítások előretörésének.
A Mabisz elnök megjegyezte, hogy a tavalyi eredmények ellenére, nemzetközi összehasonlításban az egy főre jutó biztosítási díjbevételek alapján Magyarország még mindig a lista végén áll.
Forrás: Világgazdaság
Jövőre már nálunk is alkalmazni kell a biztosításokra vonatkozó új irányelvet
2016 március 02.
Kategória:
Általános
Jövő év elejétől Magyarországon is alkalmazni kell majd az unió új, biztosításokra vonatkozó irányelvét.
Jövő év elejétől Magyarországon is alkalmazni kell majd az unió új, biztosításokra vonatkozó irányelvét, amely szigorítja a biztosítási termékek értékesítésének szabályait – mondta Gordos József, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyi, szabályozási főosztályának helyettes vezetője, a portfolio.hu biztosítási konferenciáján kedden, Budapesten.
Elmondta: ennek előkészítéseként a biztosítási törvény közelmúltbeli változtatásai 2014-től már fokozatosan szigorították a szabályozást, ezáltal erősödött a fogyasztóvédelem, nőtt a biztosítási termékek átláthatósága.
Az új szabályozással „olyan világ kezdődik, amelyben minden biztosítási vállalkozásnál rendben kell lennie a termékek ismertetésének és az értékesítés átláthatóságát is növelni kell” – fogalmazott.
Az új irányelvek kitérnek a keresztértékesítések erőteljesebb szabályozására, a befektetési termékek átláthatóságának növelésére, másrészt szigorodik a biztosítók ellenőrzése is. Az uniós tagállamokban bevezetik továbbá az úgynevezett KID-et (Kulcs Információk Dokumentumát), amely tartalmazza majd a befektetések terén egész Európában érvényes, kötelező előírásokat.
A főosztályvezető-helyettes szólt arról is, hogy erőteljesebben szabályozzák majd a biztosításközvetítők oktatását és szakmai továbbképzését is.
Gordos József elmondta: mivel a biztosítások terén is egyre nagyobb szerepet kapnak a biztosító cégek határon átnyúló szolgáltatásai, ezek ellenőrzését erősítik, e téren növelni kell a fogadó és a székhely szerinti tagállamok felügyeleteinek együttműködését.
Az új szabályok várhatóan 2017 januárjától, vagy februárjától lépnének hatályba Magyarországon.
Forrás: Világgazdaság
Szigorítja az életbiztosítások szabályozását az MNB
2016 március 02.
Kategória:
Életbiztosítás
A nyugdíjbiztosításokhoz hasonlóan szabályozná a többi életbiztosítást is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – mondta Kisgergely Kornél, jegybank ügyvezető igazgatója a Portfólió Biztosítás 2016 konferenciáján. A nyugdíjbiztosításoknál már 2014 közepe óta érvényben van egy ajánlás, amely határok közé szorítja a teljes költségmutatókat (TKM), a normál életbiztosításoknál azonban ilyen szabályozás nincs, így a termékek drágák. 40 százalékuknál a TKM magasabb, mint amennyit a nyugdíjbiztosításoknál megengednek. A TKM azt mutatja meg, hány százalékkal csökken egy életbiztosítás elméleti költségmentes hozama egy év alatt, ahol nagyon magas ez a mutató, képtelenség a biztosításban gyarapítani a pénzt.
„Kétszámjegyű hozamot nagy valószínűséggel nem lehet kitermelni, egy ilyen biztosításban akkor sem jut hozzá az ügyfél még nominálisan sem a betett pénzéhez, ha a 10-20 évet kiüli” – mondta Kisgergely.
A jegybank ügyvezető igazgatója arra számít, hogy a szabályozás bevezetése után a drága termékek eltűnnek a piacról, a biztosítók pedig hatékonyabbá válnak. A TKM-szint maximalizálása persze a biztosítók profitját is visszavetheti, az ügyfelek viszont sokkal jobban járnak, egy átlagos életbiztosításnál 14 százalékkal nőhet a futamidő végén a kifizetés. A biztosítók profitkiesését a jegybank szerint kompenzálhatja a növekvő ügyfélelégedettség, és az ezzel járó hosszabb futamidők. A TKM-szabályozás több ponton módosulhat már a közeli jövőben. Az év közepétől kiterjesztik a mutatót a vegyes nyugdíjbiztosításokra is, jövőre pedig egy újabb, uniós szabályozás léphet életbe.
Az MNB emellett a költségek korábbinál nagyobb transzparenciáját is elvárja a biztosítóktól. Kisgergely szerint legfeljebb háromféle költségtípusba minden életbiztosítással kapcsolatos díjat be kell tudni sorolni a piaci szereplőknek, ezek a befizetéssel arányos szerződéskötési, a vagyonkezelési, valamint az adminisztrációs költségek lehetnek. A jegybank etikus életbiztosítási koncepciójának része, hogy a közvetítőknek az életbiztosítások kötése előtt igényfelmérést kell készíteniük, hogy elkerüljék a félreértékesítést. Szintén a koncepció része, hogy megtiltják azt a praktikát, hogy a biztosítók fiktíven befektetésként mutassák ki a kezdeti befizetéseket. Egy biztosítás futamidejének kezdetén gyakran előfordul, hogy a befizetett díjakat valójában nem fektetik be, mivel azok elmentek a költségekre, például az ügynöki jutalékra. A jövőben csak a valóban befektetett pénz szerepelhet az elszámolásokban.
Szabályoznák emellett a vegyes életbiztosításoknál maximálisan kiajánlható technikai kamatokat is. Az alacsony kamatkörnyezetben nem lehet magas kamatokat kitermelni, a jegybank a forintos életbiztosításoknál 2,3, az eurósoknál 1,1, a járadékbiztosításoknál pedig legfeljebb 0 százalékos kamat garantálását engedi a piaci szereplőknek. Kisgergely szerint egyébként a szigorítások dacára évente a GDP-nél is nagyobb mértékben nőhet a piac, és 2019-re a biztosítók éves díjbevétele elérheti az ezer milliárd forintos lélektani határt.
Forrás: Világgazdaság
Tudtad? Ezekben a váratlan helyzetekben nem fizet a biztosító
2016 március 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Utasbiztosítás, Általános
A legjobb szerződés ellenére sem fizet a biztosító számtalan meglepő körülmény miatt. Akár egy korsó sör, némi kísérővel is elég ahhoz, hogy milliós kártérítéstől essen el az is, aki a legjobb utasbiztosítással a zsebében szenved síbalesetet. A sípályák melletti hütték veszélyét, a külföldi városnézés közbeni zavargások következményeit és számos egyéb, a kártérítést meghiúsító tényezőt gyűjtött össze a CLB biztosítási alkusz.
Ki gondolná, hogy a biztosítás érdekében le kell mondani arról az egy-két korsó sörről is, amit a sípályák melletti kellemes hütték kínálnak? Ha nem is kell lemondani erről az élvezetről, minden esetre számolni kell a legurított sör következményeivel arra az esetre, ha ezt követően síbaleset ér valakit.
A biztosítók többsége ugyanis a legjobb utasbiztosításban is "mentesül a kötelezettsége alól", ha az ügyfél alkoholos befolyásoltság alatt, netán annak következtében sérül meg. Márpedig ez az alkoholos befolyásoltság a biztosítók szempontjai szerint hamar, akár már egy jó korsó sör és némi "kísérő" után is beáll - mondta Németh Péter, a CLB kommunikációs igazgatója. A "büntetővonalat" a legtöbb biztosító a 0,8 ezrelékes véralkoholszintnél húzza meg, de van olyan cég is, amelyik homályosan csak annyit köt ki - ehhez viszont szigorúan tartja magát -, hogy nem fizet, "amennyiben a kár összefüggésbe hozható kábító- vagy bódító hatású szer, beleértve alkohol fogyasztásával" is.
Az alkusz szerint tehát jobb inkább alkoholmentes üdítő mellett pihenni a sípályák melegedőiben, mert még egy egyszerű kéz-, vagy lábtörés ellátása is több százezer forintjába kerülhet a sérültnek, ha a biztosító az említett okokra hivatkozva megtagadja a kártérítést. De ugyanez történhet abban az esetben is, ha valaki a 0,8 ezrelékes alkoholos befolyásoltság alatt - a kísérővel elfogyasztott sör után - súlyos, akár műtéti ellátást is igénylő sérülést szenved. Hiába a jó utasbiztosítás, az alkoholos befolyásoltság miatt ezt, az akár több millió forintos költséget is megtagadja a szolgáltató. S ha már síelés, Németh figyelmeztet: ugyanilyen szigorral bírálják el a biztosítók a kijelölt pályán kívül bekövetkezett baleseteket is, mert ez is a kártérítésből kizáró oknak minősül.
Ha nincs jogsi, kártérítés sincs
De mentesül a kártérítési kötelezettsége alól a biztosító akkor is, ha a káresetről - adott esetben a sérülésről - kiderül, hogy azt maga a károsult vagy egy, vele egy háztartásban élő személy szándékosan vagy súlyos gondatlanságból idézte elő. A kizáró okok közé tartozik még a kábítószeres vagy a kábító hatású anyagok, esetleg gyógyszerek befolyásoltsága, kivéve, ha azokat kezelőorvos előírására és annak megfelelően szedte a károsult.
De Németh felhívja a figyelmet egy, az alkoholmámorban szenvedett síbaleseteknél talán gyakoribb helyzetekre is, nevezetesen arra, amikor egy balesetet szenvedett járművezetőről kiderül, hogy nincs is jogosítványa.
Terrorcselekményre, háborús sérülésre nincs biztosítás
Az alkusz az extrém - bár egyáltalán nem elképzelhetetlen - esetek között említi a terrorcselekménnyel összefüggő helyzeteket, az annak során szenvedett baleseteket is. Bár erre hazánkban nem volt még példa, külföldi városnézések során sajnos előfordulhat, hogy valaki önszántán kívül szenvedője lesz egy ilyen helyzetnek. A biztosítók ezektől többnyire elhatárolódnak, vagyis ilyen esetekre nem fizetnek kártérítést. Ám, ha mégis, akkor annak a felső határát egymillió forintnál meghúzzák és csak a "kisbetűs" tájékoztatásban felsorolt esetekre, például sürgősségi orvosi ellátásra, s a biztosított sérült hazaszállítására alkalmazza. Akkor is, ha a kárösszeg ennek a sokszorosa.
Terroristáknak nincs utasbiztosítás
A kártérítést kizáró extrémségek közé tartoznak még a háborús sérülések, a harci cselekmények, zavargások, forradalom, lázadás, kormány elleni puccs, vagy puccskísérlet, ionizáló sugárzás, nukleáris energia, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zendülés, lázadás, határvillongások és felkelések során szerzett sérülések következményei. És van kitétel a terroristákra - vagy a hivatalosan annak tartott - személyekre is: nem fizet egyik, másik biztosító, ha maga a "biztosított szerepel bármilyen kormányzati vagy rendőrségi adatbázisban, melyben tényleges vagy feltételezett terroristaként, terrorista szervezet tagjaként, drogfutárként vagy nukleáris, vegyi vagy biológiai beszállítóként szerepel."
Ezeknél életszerűbb helyzetek is vannak azonban, amelyekbe a magyarok is bármikor belekeveredhetnek. Nincs kártérítés, ha valaki felvonulás, sztrájk, tüntetés, terrorcselekmény vagy éppen munkahelyi rendbontás során sérül meg, vagy valamilyen egyéb kárt szenved - hívja fel a figyelmet közleményében a CLB.
Forrás: Pénzcentrum
Gyökeres változtatás a magyar biztosítóknál
2016 március 01.
Kategória:
Általános
A kockázatokhoz mérten elegendő-e a tőke és üzletileg megbízhatóan működik-e a biztosító? Ezekre az alapvető kérdésekre ad megnyugtató válaszokat az uniós Szolvencia II (SII) irányelv, amelynek elfogadása mérföldkő a biztosítási szakma történetében. Az új rendszer - amelyet idén januártól a magyarországi piaci szereplőknek is alkalmazniuk kell - gyökeresen megváltoztatja a biztosítási szektor működését.
Az Európai Unióban (EU) a biztosítók tevékenységéhez szükséges szavatoló tőkekövetelményre vonatkozó szabályokat még az 1970-es években alakították ki két uniós irányelvben. A mostanáig alkalmazott tőkekövetelmény-szabályok tehát meglehetősen régiek voltak. Már egy 1997-ben publikált nemzetközi jelentés változtatásokat javasolt, noha e dokumentum akkor még az úgynevezett Szolvencia I. szerinti szavatoló tőkekövetelmény megbízhatóságát bizonyította.
Az akkoriban történt módosítások lényegében csak finomítások és szigorítások voltak: megemelték a szavatoló tőkekövetelmény szintjét a biztosítók fizetőképességének erősítése céljából, de nem változtatták meg annak számítási módszertanát (vagyis a szolvencia rendszer lényegét). Az Európai Bizottság - a tagállamokkal együttműködve - végül 2001-ben indította el a Szolvencia II. (SII) projektet. Ennek célja az volt, hogy a prudenciális (üzleti megbízhatóságra vonatkozó) szabályozást áttekintve kockázatérzékeny szavatoló tőkekövetelményt állapítsanak meg. Rá egy évre azonban egy újabb jelentés kimutatta: a szavatoló tőke szintjének jogszabályszerű mértéke önmagában már nem elegendő garancia a biztosítók stabil működéséhez.
A banki tőkeszabályozásban forradalmi változásokat hozó Lámfalussy-rendszer kiterjesztése a biztosítási szabályalkotásra ezzel párhuzamosan aztán alapvető változást hozott az SII kialakítási szempontjait illetően is. Utóbbi tehát szándékát, tartalmát érintően párhuzamba állítható, a szükséges mértékben összehangolható a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások tőkemegfelelési követelményeit meghatározó bázeli és EU-folyamatokkal. Nem mellékesen tehát fontos cél lett a prudenciális felügyeleti rendszer szektorok közötti harmonizációja, illetve a biztosítói csoportok és pénzügyi konglomerátumok felügyeletének hatékonyabbá tétele is.
Az uniós jogalkotás mindezek nyomán 2009 novemberében fogadta el a biztosítók, viszontbiztosítók prudenciális és tőkekövetelményeket tartalmazó (2009/138/EU számú) SII. irányelvet. E szerint 2016-tól komplex, elvi megközelítésű, kockázatalapú tőkekövetelmény és prudenciális szabályrendszer lép életbe. Három pillére: a tőkekövetelményre és annak számítására vonatkozó mennyiségi, a vállalatirányításra és felügyeleti eljárásokra vonatkozó minőségi követelmények, harmadikként pedig az információnyújtásra és közzétételre vonatkozó előírások.
E folyamat keretében az EU kialakította az európai szintű kockázatalapú felügyelési szabályrendszert is (ami egyúttal szintén erősítette a csoportszemléletet). 2011-ben ugyanis létrejöttek a banki, biztosítási, tőkepiaci Európai Felügyeleti Hatóságok (így a biztosítási piac felügyelésére az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság /EIOPA/); és a szintén létrejött európai rendszerkockázati testület, amelynek feladata a pénzügyi rendszer egészének nyomon követése és a kockázatok elemzése. Az európai uniós pénzügyi szektor felügyeleti rendszer célja a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, a pénzügyi piac és a termékek átláthatósága, az ügyfelek érdekeinek védelme.
Az SII-t 2016. január 1-jétől kell alkalmazni valamennyi tagállamban, s ezek nemzeti jogrendszereiben legkésőbb március 31.-ig kell átültetni az uniós előírásokat. De voltaképp milyen alapelvekről is van szó?
Az új rezsim egyrészt a kockázatok lefedő, egységes elvek szerint megképzendő szavatoló tőkeszükségletet ír elő. Ennek, illetve a minimális tőkeszükségletnek a számítása - hasonlóképp a bankok bázeli rendszeréhez - történhet standard formulával, illetve teljes vagy részleges belső modellel. A szavatoló tőkével fedezendő tőkeszükséglet mérlegen kívüli elem is lehet. A szavatoló tőkeelemeket minőségi kritériumok alapján három szintre kell besorolni (a figyelembe vehetőségük ettől függ). A befektetésekre azonban nincs eszköz és limitkorlátozás, de a kockázatkoncentráció elkerülése kiemelt szempont. További követelmény a megfelelő biztosítástechnikai tartalékok képzése (a számítások alátámasztásául szolgáló elvek, biztosításmatematikai és statisztikai módszerek harmonizálása), ami a legjobb becslés és kockázati ráhagyás összege.
Fontos az arányosság elve, amely kiterjed a teljes szabályozási keretrendszerre, tehát a felügyelt intézmények és a felügyeleti gyakorlatra is. A cél az, hogy az SII ne rójon túlzott terheket a kis- és közepes nagyságú biztosítókra. A követelményeket a tevékenységük, kockázataik jellege, nagyságrendje, összetettsége figyelembevételével kell teljesíteni. Ez azonban természetesen nem mentesít a jogszabályi kötelmek betartása alól.
Jóllehet a felügyelés alapvető célja az egyedi biztosítók felügyelete, az SII meghatározza a csoportszintű felügyelet hatálya alá tartozó biztosítók, vállalkozások körét is. A csoportszemlélet megköveteli, hogy a belső uniós piac hatékony működésének érdekében összehangolt szabályok legyenek a biztosítói csoportok felügyeletére is. Míg korábban ezek csak kiegészítő szabályozási felügyelési elemek voltak, a SII külön csoportszintű mennyiségi követelményeket és kockázatkezelési szabályokat ír elő.
Mint említettük, az SII a tőkemegfelelés számításához a standard formula mellett bevezeti a - részleges, vagy teljes - belső modell alkalmazásának lehetőségét. Alkalmazásuk felügyeleti engedélyhez kötött.
A hazai biztosítóknak (is) az SII rendszer bevezetésének megkönnyítését, az arra való felkészülést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által biztosított úgynevezett preapplikációs (előzetes alkalmazási) folyamat segítette. Ennek révén megállapítható, hogy az adott biztosító - még a belső modell alkalmazására vonatkozó kérelme beadása előtt - mennyire készült fel e modell alkalmazására. A preapplikációs támogatást a jegybank az SII rendszer hatályba lépését követően is biztosítani kívánja.
A biztosítók, de a felügyeleti hatóságok működésének is jelentősen meg kell változnia ahhoz, hogy megfeleljenek az SII minőségi és mennyiségi követelményeinek.
A vállalatirányítási követelmények szerint biztosítani kell, hogy a biztosítók hatékony, az üzleti tevékenységének megfelelő, óvatos és megbízható irányítási rendszert működtessenek. Ez kiterjed a kockázatkezelési, aktuáriusi, saját kockázat- és szolvenciaértékelési, belső ellenőrzési rendszer, belső audit, megfelelőségi (compliance), illetve az ügymenet kiszervezési funkciókra, illetve az ezekhez kapcsolódó jó üzleti hírnévre és szakmai alkalmasság elvárásokra is.
Magyarország az új vállalatirányítási követelmények többségének már 2015. áprilistól megfelelt (még a régi biztosítási törvény /Bit./ módosítása alapján). Az idén januártól életbe lépett új Bit. pedig a további előírásokat is életbe léptette. Az aktuáriusra, belső ellenőrzési feladatkör és belső kontrollrendszerre, illetve az ügymenet kiszervezésére vonatkozó szabályok szintén már 2016-ot megelőzően összhangban voltak az SII szabályaival. Jellemzően ugyanez a helyzet a biztosítók különböző irányító testületeire és azok tagjaira vonatkozóan. Magyarországon ráadásul létezik olyan, számviteli rendért felelős vezetőre vonatkozó szabályozás, amit az SII nem kezel (a hazai rendszer tehát szigorúbb!).
Ami a kockázatkezelést illeti, a kockázat alapú szemléletnek be kell épülnie már az üzleti tervezésbe, és ez a mennyiségiek mellett megjelenik a minőségi követelményeknél is. Utóbbiak teljesen új szemléletet jelentenek a biztosítók irányításában, ami kihívás a biztosító vezető testületeinek, nagyobb fegyelmet követelve a belső kommunikációban.
A kockázatkezelés új, szerves része a biztosító saját kockázat- és szolvenciaértékelés (ORSA). Ez azt jelenti, hogy a biztosítónak magának is rendszeresen értékelnie kell, hogy a kötelezettségek hosszú távú teljesítéséhez elegendő-e a szavatoló tőkéje. Az eredmény azonban nem ad alapot a szavatoló tőkeszükséglettől eltérő tőkekövetelmény megállapítására, vagy a tőkemegfelelés számonkérésére, továbbá kiegészítő tőkekövetelmény előírására sem.
A saját kockázat- és szolvenciaértékelés során a biztosítónak le kell írnia az egyedi kockázati profilját, értékelnie kell a tőkehelyzetet, számba kell vennie a kötelezettségeket, azok kockázatait, a kockázatvállalási határokat, s az üzleti stratégiát. Ez alapján meg kell határoznia a szavatoló és a minimális tőkeszükségletet, a biztosítástechnikai tartalékok követelményeit, s természetesen gondoskodnia kell az azoknak való folyamatos megfelelésről. Meg kell határoznia a standard formulával, vagy belső modellel számított szavatoló tőkeszükséglet számításához használt feltevések és a kockázati profil közötti eltérés mértékét (főképp akkor, ha az eltérés jelentős). Ha a biztosító úgynevezett illeszkedési kiigazítást, volatilitási kiigazítást alkalmaz, értékelni kell a szavatolótőke-szükséglettel és a minimális tőkeszükséglettel kapcsolatos követelményeknek való megfelelést is.
Alapvető változás, hogy az SII rendszer - a jelenleg alkalmazottól eltérő - gazdasági értékelést vezet be. Ez azt jelenti, hogy a különböző eszközöket azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során értékesíteni lehetne. A források vagy kötelezettségek pedig úgy értékelendők, ahogy az ugyanilyen felek és piaci feltételek közt megvalósult ügylet során át lehetne ruházni, vagy ki lehetne egyenlíteni.
Az SII ugyanakkor lehetővé teszi a gazdaságitól eltérő alternatív értékelési elv használatát is. Ennek azonban összeegyeztethetőnek kell lennie az - egyik uniós rendeletben előírt - nemzetközi számviteli standardokban előírt értékelési módszerekkel (kivéve, ha a biztosítónak engedélye van egyedi értékelési módszer használatára).
Az SII egyfajta referenciaként kezeli az IFRS (azaz a nemzetközi számviteli szabvány szerinti) előírásokat - figyelembe véve az IFRS9 (pénzügyi eszközök értékelési követelményei) és az IFRS4 (biztosítási szerződések) kölcsönhatásait is. Ez nem jelenti azt, hogy az alternatív értékelési elvnek IFRS alapúnak kell lennie, az bármely nemzeti számviteli szabály lehet, ami az éves beszámoló megalapozását célozza. A biztosítók egyébként először a 2017-től induló üzleti évről készíthetnek IFRS alapú éves beszámolót.
Talán meglepő, de az SII irányelv nem rendelkezik a könyvvizsgálati követelményekről. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi régi és az azt megtartó új Bit. előírásai - amelyek szerint az éves beszámolót auditálni kell - szigorúbbak, mint az SII irányelv.
Mint említettük, az SII rendszer bevezetése alapvetően új követelményeket jelent az információ nyújtását, a felügyeleti jelentés tartalmát illetően is. Az eddig hatályos adatszolgáltatáshoz képest mélyebb-szélesebb részletekbe menő, egységes európai táblarendszert vezettek be, amely a piaci értékelési elvek alkalmazásához kapcsolódóan különösen a befektetésekről és a tartalékokról ad a jelenleginél sokkal bővebb információt. Ez egyúttal teljesen új technikai háttér megteremtését teszi szükségessé mind európai, mind nemzeti szinten.
A 2015. évi felkészülési szakaszban az SII szerinti éves adatszolgáltatást a kontinens biztosítóinak 80 százaléka teljesítette az illetékes európai felügyeletek részére. Magyarországon az arány 100 százalékos volt, míg a szintén előírt negyedéves adatszolgáltatásnál - az Európa-szerte elvárttal azonos - 50 százalékos. Az új rendszerre vonatkozó szabályok közvetlenül hatályosuló uniós végrehajtási rendeletben, technikai sztenderdekben és EIOPA-iránymutatásban, továbbá nemzeti diszkréciók (ma hatályos elvárásokból továbbra is megmaradó követelmények) szerint alkalmazandók.
A "végső roham", azaz a technikai felkészülés a 2015. évi tesztelésre már 2014 decemberétől megindult. Az MNB tájékoztatót tartott a felkészülési időszakot érintő (teszt)adatszolgáltatásról, és képzést nyújtott mind a 29 érintett hazai biztosítónak az ehhez szükséges szoftver használatához. Az adatállomány nagyságát érzékeltetendő mindössze egyetlen információ: a különböző SII felügyeleti jelentésekhez az EU- előírások szerint összességében 130 különböző - egyenként akár 50 excel munkalapot tartalmazó - uniós táblázatot kell kitölteniük a piaci szereplőknek évente. A tárgyidőszakokat követő adatszolgáltatások időtartalma 2020-ig fokozatosan egyre rövidül (tehát gyorsul a ritmus).
Az uniós jelentést egy MNB-rendelettel szabályozott nemzeti felügyeleti adatszolgáltatás egészíti ki. A biztosítóknak ráadásul a 2016. január 1-i indulásra, az úgynevezett "Day one"-ra vonatkozóan külön jelentést kell teljesíteniük néhány kiemelt témakörre vonatkozóan (így szavatoló tőke, szavatoló és minimális tőke-szükséglet, nyitó mérleg és a 2015. december 31-i zárástól való eltérések szöveges magyarázata) 2016. május 20-ig az MNB-nek. A felügyeleti információnyújtása mellett hangsúlyos a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló, a pénzügyi stabilitási jelentés céljára nyújtott információk köre is. Ez a nemzetközi kötelezettségek teljesítését, rendszerszintű kockázatok felmérését is szolgálja.
Az SII a biztosítók mellett a felügyeleti hatóságoknak is új elvárásokat fogalmaz meg. Mivel a piaci szereplőknél a közzétételi követelmények kapcsán előtérbe kerülnek az átlátható, számon kérhető működési elvek, a felügyelés eszközrendszere is ehhez igazodik, s megfelelő szabályok megteremtésével változik. A felügyeleteknél - ha lehet - még hangsúlyossá vált a kockázatok korai felismerése, a megelőzés, az időben való beavatkozás, a párbeszéd, végső esetben a piacról való kivezetés (felszámolás). Új, eddig nem létező eszköz a tőkekövetelményeknek való meg nem felelés rendbetételére meghosszabbított határidő bevezetése, valamint a kockázatoknak nem megfelelő szint esetén többlettőke követelmény előírás kezdeményezése.
Az SII irányelv átültetése Magyarországon új törvény megalkotását, teljes újrakodifikálást tett szükségessé. A modern magyar biztosításszabályozás történetének harmadik biztosítási törvénye alapjaiban változtatta meg a biztosítási szakma és a felügyelés szemléletét. Mindezek nyomán, a lépcsőzetes hatályba léptetést követően a biztosítási szektorban 2016. január 1-től teljes körűen hatályba és alkalmazandóvá vált az SII rendszer, amely kockázatalapú tőkekövetelményével, elvi megközelítéseivel gyökeresen eltér a 2015. december 31-ig hatályban lévő előírásoktól.
Forrás: Portfolio
Valami megmozdult a magyar biztosítási piacon
2016 február 29.
Kategória:
Általános
2015 meghozta az igazi fordulatot a gépjármű-felelősségbiztosítások területén, az életbiztosításokba pedig már három éve több pénz áramlik, mint amennyit kivesznek belőlük. Kuruc Péter, a K&H Biztosító divízióvezetője értékeli alábbi interjúnkban a biztosítási piac helyzetét. A szakértő moderátorként működik közre holnapi Biztosítás 2016 konferenciánkon, amelyre még nem késő regisztrálni.
Szeptember végi állapotot mutatnak legutóbbi statisztikáink a magyar biztosítási piacról. Hogy értékelik a K&H-nál a 2015-ös évet? Melyek voltak a piac húzótermékei az elmúlt időszakban?
2015 meghozta a fordulatot a gépjármű-felelősségbiztosítások területén. A bővülés kétszámjegyű, aminek technikai okai vannak: a háztartások javuló jövedelmi helyzete, a csökkenő ár miatt is növekedő üzemanyag-felhasználás együttes hatása megjelent a károk oldalán, azonban a jelenlegi díjszint még mindig nagyságrendileg elmarad az 5 évvel ezelőtti hazai, illetve a környező országok jelenlegi díjszintjétől. Élénkül a casco piac is: itt 5% körüli a bővülés, itt az igazi lendületet majd az fogja jelenteni, ha az új autóértékesítés a lakossági ügyfelek körében is fellendül, ez akár már 2016-ban is bekövetkezhet. A vagyonbiztosítási szegmensben egyelőre nincs előrelépés: az inflációhoz kapcsolódó indexálás hatása elhanyagolható, a minimális darabszámbeli bővülést pedig ellensúlyozza a piacon tapasztalható árverseny. Az árverseny kedvező az ügyfelek számára, de csak abban az esetben, ha az egyes vagyontárgyak megfelelő szinten kerülnek biztosításra.
Az életbiztosítási piac utolsó meghatározó élménye a nyugdíjbiztosítások 2014. januári megjelenése volt. 2014-ben ez 20%-os növekedést hozott a rendszeres díjas új szerzések területén az ezt megelőző évhez képes. Ezt a volument sikerült stabilizálni a piacnak 2015-ben, ami egy szolid növekedést biztosít a rendszeres díjas életbiztosítások díjbevételében. A nyugdíjbiztosítások várhatóan kedvező megmaradási rátája egy stabil növekedési pályára állíthatja a rendszeres díjas életbiztosítási szegmenst, de ennek igazi, mérhető hatására még pár évet várni kell. Az egyszeri díjas szegmensben a díjbevétel csökkenése néhány piaci szereplőhöz köthető. Ami örvendetes, hogy az év során a szektor által kezelt vagyon 2,6%-kal gyarapodott. A szektorba érkezett díjak 36,79 milliárddal haladták meg a kifizetéseket. Ez az érték épp félúton van az elmúlt 2 év között adatához képest, és immáron 3 éve pozitív.
A 2015-ös kfgb-kampány egyik nyertese ismét a K&H lett. A banki ügyfélszám esetleges növekedése segíti a kgfb-értékesítést, vagy inkább a kgfb mint kopogtatótermék segít az egyéb keresztértékesítési lehetőségek kiaknázásában?
A kgfb a biztosítási piac speciális terméke. Az autósok szemében ez a termék továbbra is egy szükséges rossz, így a választásban továbbra is meghatározó szerepe van a díjnak, a termékben a verseny lehetősége minimális. Örvendetes, hogy az ügyfelek választásában - a mi tapasztalataink alapján - egyre fontosabb szerep jut a díj mellett a brandnek, az ügyfelek biztosak akarnak lenni abban, hogy ha kárt okoznak másnak, akkor helyettük a biztosítójuk helyt fog állni. Szerintem alapvetően hibás stratégia a kgfb-t tartósan alacsony díjon értékesíteni, bízva abban, hogy majd a keresztértékesítés pozitívba fordítja a helyzetet. A díjat úgy kell meghatározni, hogy a kgfb-állomány önmagában profitábilis legyen. Keresztértékesítésre van lehetőség, de ez nem jellemzi a kgfb-piac minden szegmensét. A keresztértékesítési potenciállal rendelkező szegmensekben pedig a díjverseny még élesebb lehet. Az értékesítés fő terepe egyértelműen az internet, mi azt tapasztaljuk, hogy az online alkuszok mellett a saját honlapunkon keresztüli értékesítés is fejlődik. Ami pedig a banki fiókhálózatot illeti: 2015-ben minden K&H bankfiók átlagosan minden nap 1 kötelező biztosítást értékesített, ezáltal jelenleg a kötelező állományunk 10%-át képezi a banki értékesítés.
Bankbiztosítóként a K&H-nál is nagy a szerepe az életbiztosítások értékesítésének. Figyelembe véve, hogy elsősorban megtakarítási jellege miatt kötnek életbiztosítást az emberek, mi alapján dönti el a bank, hogy bankbetétet, befektetési alapot vagy egyszeri díjas életbiztosítást ajánl ügyfelének?
A K&H-nál a kulcsszó a diverzifikáció, vagyis a portfolióépítés. Mint az összes többi bankban értékesített megtakarítási terméket így az egyszeri díjas megtakarítási biztosításainkat is a MIFID elvárásaihoz igazodva értékesítjük, és a több lábon állást javasoljuk ügyfeleink számára. A több lábon állás egyik dimenziója (pl. a különböző kockázati szintek és futamidők kombinálása mellett) a különböző megtakarítási formák: betét, értékpapírszámla, TBSZ, NYESZ, életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás mind - mind különböző előnyöket kínál, érdemes variálni őket. A diverzifikációhoz természetesen megfelelő mértékű megtakarítással kell rendelkezni. A teljeskörű diverzifikációra elsősorban a prémium ügyfélszegmensben van lehetőség, és a megtakarítási biztosítások döntő többsége itt is kerül értékesítésre. A K&H ügyfelei biztosításokban a hosszabb távú megtakarításaikat tartják, ezt támasztja alá az a tény, hogy a biztosítási díjtartalékunk 60%-a legalább 6 éves futamidejű tőkevédett eszközalapokban van jelenleg.
Alacsony hozamkörnyezet a kötvény- és pénzpiacokon, nagy volatilitás a részvényeknél - röviden ez jellemezte az elmúlt heteket (is). Kritikusnak tűnik ez a kombináció az életbiztosítások (várható) pénzáramlása szempontjából - biztosítóként hogyan reagálnak erre?
A jelenlegi környezetben különösen nagy nyomás alatt vannak a tőkevédett szerkezetek: egyre nehezebb egyensúlyt találni a futamidő, a vonzó befektetési ajánlat és a méltányos vagyonkezelési díj között, ráadásul a futamidő hosszabbítását a hozamgörbe jelenleg messze nem jutalmazza olyan mértékben, mint pár évvel ezelőtt. A jelenlegi helyzet merőben új a megtakarítási piac minden szereplője számára, és sajnos a mindenre választ adó, egy és önmagában üdvözítő befektetési megoldás nincs meg, és tartok tőle ilyen csodafegyver nincs is. Visszatérnék a K&H kulcsszavára: a portfolióépítés jelentheti a választ. Érdemes nem egy, hanem több beszállási pontot választani, hiszen ezzel porlasztható a kockázat, ehhez a stratégiához pedig a rendszeres díjas unit-linked biztosítás a megfelelő eszközt jelenti, porlasszunk minél jobban: válasszunk havi díjfizetést.
Szépen nő a lakosság megtakarítási állománya, az életbiztosítások aránya azonban jellemzően csökkent az elmúlt években. Mivel magyarázza a lemaradást, és ön szerint mi hozhat ebben fordulatot a biztosítási piac számára?
Több mint örvendetes, hogy a lakosság megtakarításainak volumene évről - évre bővül. Jelentős verseny alakult ki az egyes megtakarítási formák között. Véleményem szerint leginkább két tényező határozza meg az egyes befektetési formák növekedési dinamikája közti sorrendet:
- image, ide sorolom a kondíciókat, az ügyfelek múltbeli tapasztalatait, és az aktuális publicitást, valamint
- hozzáférhetőség, ennek meghatározó eleme az értékesítési kapacitás
Ebből a szemszögből nézve nem kérdés, hogy az disztribúciós kapacitások csökkentek az életbiztosításoknál, valamint hogy a messze legdinamikusabban fejlődő állampapírokhoz képest például a publicitásunk, a biztosítási szektor reklámköltése mérföldekkel marad le, ráadásul a lakossági állampapírok kamatkondícióival nem könnyű versenyezni. Az elkövetkező évek, évtizedek adnak majd arra választ, hogy hosszútávon a megtakarításokon belül milyen pozíciót fognak a biztosítások betölteni, én hiszem azt, hogy a jelenleginél jelentősebbet.
Sorra lépnek életbe az MNB intézkedései, amelyeket az úgynevezett etikus életbiztosítási koncepció keretében tesz. Az ügyfelek örülhetnek a változásoknak, de mi a helyzet a biztosítókkal? Mi az, ami a legköltségesebb, legtöbb bosszúságot hozó változásnak ígérkezik?
Az image részeként említettem a múltbeli tapasztalatokat és a kondíciókat. Hiszem azt, hogy ebben a szektor jelentőset lépett előre az elmúlt évek során, ide tartozik feltétlenül a TKM (teljes költség mutató) bevezetése, valamint az európai trendekhez igazodó felügyeleti rendelkezések. Hogy ennek mennyire örülnek az ügyfelek? Nem gondolom, hogy erre egyértelmű válasz adható. Feltétlenül örömmel veszik, hogy alacsonyabbak a költségek, és hogy javult a termékek transzparenciája. Abban viszont már egyáltalán nem vagyok biztos, hogy a megnövekedett dokumentáció és aláírások száma a helyes út. Itt meg kell találni a egyensúlyt, hogy az ügyfelek figyelmét a valóban kiemelten fontos tényezőkre hívjuk fel és olyan mélységben, ami számukra még kezelhető.
A biztosítások IT-igénye folyamatosan növekszik. A várható változásokból a szektor számára a legjelentősebb költségteherrel azok az új szabályok fognak járni, amelyek a legtöbb IT fejlesztést igénylik: pl.: ha a változások teljesen új termék bevezetését követelik meg, ha tovább kell fokozni az analitikák részletezettségét.
Forrás: Portfolio
Egykori bankár a legnagyobb magyar életbiztosító élén
2016 február 29.
Kategória:
Általános
Március 1-jén, vagyis holnap Sztanó Imre, az Erste Bank egykori lakossági vezetője veszi át Cornelia Coman helyét az életbiztosítások területén piacvezető NN Biztosító vezérigazgatói székében. Egy mai fővárosi sajtóeseményen adott rövid helyzetértékelést a két vezető.
Cornelia Coman kifejtette: bizakodásra ad okot a magyar biztosítási piacon a GDP növekedése és az alacsony biztosításpiaci penetráció. Az NN-nél úgy látják, az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások jól felhasználható pénzügyi termékké való konvertálása (pl. járadékszolgáltatása) kiváló üzleti lehetőség a biztosítók számára, de ez nem egyik napról a másikra zajlik le, ebben egyelőre ők is tervezési szakaszban járnak.
Az NN nagyot erősített értékesítési teljesítményén az elmúlt években Sztanó Imre vezetésével, és az országos (sőt, más NN-piacokra jellemző) átlagnál sokkal jobb ügyfélmegtartási számokat sikerült elérniük. Sztanó Imre elmondása szerint világos tervekkel rendelkezik a biztosító vezetésére, és szavaiból kiderült: nagy hangsúlyt fog helyezni az ügyfelek megtartására és az új ügyfélszerzésre is.
A Portfolio kérdésére Sztanó Imre azt mondta, az MNB és a szakma szorosan együttműködik az etikus életbiztosítási koncepció kialakításában (ez egyébként jelentős mértékben befolyásolhatja a megtakarítási életbiztosítások jövőjét). Olyan megoldásra törekszenek, amely nemcsak az ügyfelek, hanem a biztosítók számára is megfelel, és mivel még nem végleges a szabályozás, a biztosítókra gyakorolt pénzügyi hatásait nehéz felmérni.
Forrás: Portfolio