Felelőtlenül bátrak a magyar cégek
2016 február 08.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

A környezetszennyezés, a biodiverzitás fenntartása és a klímaváltozás új és egyre növekvő mértékű kockázatot jelent a vállalkozásoknak. A hagyományos biztosítások nem fedezik az ebből fakadó károk többségét, Magyarországon mégis nagyon csekély az érdeklődés a felelősségbiztosítások iránt.

Ha a cég védelméről van szó, egy vállalatvezetőnek elsőként azoknak az eszközöknek a biztosítása jut eszébe, amivel a termelést és a munkát végzi. A Generali Biztosító vállalatbiztosítási adatai alapján, éves szinten a kkv-szektornak kifizetett kárösszeg megközelíti a 10 milliárd forintot. A biztosítótársaság szerint a kkv-knál a három leggyakoribb eset itthon a tűz- és elemi károk, az üvegek törése, illetve a betöréses lopás és rablás.

A vagyon védelmén és a stabil működés biztosításán túl nem szabad elfeledkezni azokról az esetekről sem, amikor a vállalat akaratlanul ugyan, de vét környezete, partnerei ellen. Ezen a területen legfeljebb a nagyvállalatok körében látszik előrelépés, a kisebb cégek továbbra is alulbiztosítottak – állapították meg biztosítási szakemberek a MABISZ 6. nemzetközi konferenciáján, ahol kiemelten foglalkoztak a felelősségbiztosítás kérdésével. A vállalatok felelősségét még csak a társadalom szűk rétege kéri számon, és a vörösiszap-katasztrófához hasonló esemény sem gyakran fordul elő, ami ráirányítaná a figyelmet az alulbiztosítottság veszélyére. A hazai cégek pedig inkább spórolnak a felelősségbiztosításon: egy komolyabb kár esetén a többség valószínűleg még azok között sem számíthatna megfelelő kártérítésre, amelyeknek van ilyen, köszönhetően az alacsony kártérítési limiteknek, a korlátozott fedezeti körnek, és gyakran az önrész is komolytalannak tűnik.

A limitet és az önrészt az ügyfél választhatja meg, ezek pedig befolyásolják a biztosítás díját. A cégek pedig a tapasztalatok szerint a rövid távú spórolás miatt túlságosan sokat kockáztatnak. A limit határozza meg, hogy a biztosító káresemény esetén maximum milyen összeget fizet. Lehet éves, vagy káresemény szintjén meghatározott. Az önrész – hasonlóan a casco biztosításhoz az az összeg, amit az ügyfélnek saját zsebből kell kifizetnie kár esetén. Valójában ezeken nem érdemes spórolni, mert az alacsony limit vagy túl magas önrész akár súlyos helyzetbe is hozhat egy céget káresemény esetén. Ráadásul a biztonságosabb konstrukciók is csak 10-20 százalékkal drágábbak. Ennyiért igazán nem éri meg kockáztatni.

A törvény segít
Szombat Tamás, az Aegon Magyarország Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint egyedül ott történt némi előrelépés, ahol szabályozás született, ami kötelezően előírja a biztosítás megkötését. A Groupama Biztosító főosztályvezetője, Faragó-Szabó Flóra is a kötelező felelősségbiztosítás létrehozása mellett érvelt a MABISZ-konferencián. A Generali Biztosító vállalati vagyonbiztosítási igazgatója, Hajas Gábor pozitívumként emelte ki, hogy nőtt az állami szervek ellenőrzési szerepe, de ez nem szabad, hogy olyan tévképzetet ébresszen a vállatokban, hogy így nincs már szükségük kiegészítő védelemre.

Általánosságban persze nehéz megbecsülni a felelősség árát. A szakértők a cégnél végzett kockázatfelmérés és a várható következmények latolgatása után tesznek ajánlatot. Figyelembe veszik, hogy az adott kockázat milyen következményekkel járhat, és vizsgálják a társaságnál végzett karbantartások gyakoriságát, az alkalmazott technológiák minőségét. A biztosítás megkötését követően pedig évente ellenőrizik, hogy változott-e bármi.

Ha a vállalatok – különösen a kkv-k – és a lakosság tudatossága nőne, valamint megszületnének a megfelelő szabályozások, a jelenleg 20,6 milliárd forintos felelősségbiztosítási piac a biztosítótársaságok szerint három éven belül 25 milliárdosra nőhetne.

Biztosítási típusok
A felelősségbiztosítás a vállalkozó vagy cég által okozott kár esetén fizet a károkozó helyett, ezért a típusok között az a különbség, hogy a vállalkozás kinek okoz kárt.

Általános felelősségbiztosítás: bárkinek okozott személyi sérüléses kárt és a harmadik személynek okozott dologi kárt téríti meg. (Például, ha a céges kocsi karambolozik.)

Szolgáltatói vagy termék felelősségbiztosítás: a szolgáltatás nyújtása alatt a szerződéses partnereknek okozott dologi kárt téríti meg. (Például, ha a szobafestő betöri az ablakot munka közben.)

Szakmai felelősségbiztosítás: szakmai hibával szerződéses partnernek okozott károkra nyújt fedezetet. Azokban az esetekben van rá szükség, amikor olyan területen tevékenykedik a vállalkozás, amelyre nem köthető szolgáltatói felelősségbiztosítás – ezt általában jogszabály írja elő. Például az orvosi vagy egészségügyi szakmai felelősségbiztosítás, őrző-védő cégek szakmai felelősségbiztosítása vagy a könyvelői és könyvvizsgálói szakmai felelősségbiztosítás ilyen.

Munkáltatói felelősségbiztosítás: a munkáltató által az alkalmazottnak okozott személyi és dologi kárt téríti meg, általában a munkahelyi balesetek ide tartoznak.

Vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása: vezető tisztségviselők és felügyelő bizottsági tagok által okozott kárra fizet. A vezető tisztségviselők növekvő felelősségi köre az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó változás az új Ptk-ban.

Forrás: Piac és Profit

Folytatódik a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás kifizetése
2016 február 05.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

A mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás kifizetése újra elkezdődött, mintegy 1,7 milliárd forint összegben.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2015. december óta mintegy 3900 gazdálkodó részére 1,3 milliárd forint összegben teljesítette a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás kifizetését.

A fennmaradó közel 4700 termelő jóváhagyott kérelmének kifizetése elkezdődött, mintegy 1,7 milliárd forint összegben.

További információ az www.mvh.gov.hu oldalon.

Forrás: Agroinform

Ezek a magyar biztosítóknál elérhető befektetések
2016 február 04.
Kategória:
Életbiztosítás

A nyugdíjbiztosításoknak köszönhetően folyamatosan nő Magyarországon a befektetéshez kötött (unit-linked) biztosítások szerződésállománya, mégis sok olyan biztosítói ügyfél lehet itthon, aki nem tudja, pontosan milyen befektetésben fialtatják a pénzét. A Portfolio biztosítói és alapkezelői körkérdéséből kiderült, hogy a hazai biztosítók többsége nagy felhozatallal rendelkezik az alapkezelők termékeiből, ráadásul számosságában több a külföldi alapkezelővel való együttműködés, mint a hazai. A széles befektetési paletta ellenére a unit-linked biztosítással rendelkező magyarokra jellemzőbb a konzervatívabb befektetési döntés, de egy-két biztosító ügyfelei azért be mernek vállalni magasabb kockázatot is, ha tetszetős hozamokról van szó - írja a portfolio.hu.

Magyarországon sokan rendelkeznek befektetéshez kötött, ún. unit-linked életbiztosítással, de csak kevesen tudják, milyen befektetések is vannak a termék mögött. Az életbiztosításokból származó díjbevételeken belül egyértelműen uralják a mezőnyt a unit-linked típusú biztosítások, nem árt tehát tudni azt sem, pontosan milyen befektetések is vannak ezek mögött a biztosítások mögött.

Ebből kiindulva a nagy hazai biztosítók és alapkezelők körében is körbekérdeztünk a hazai unit-linked biztosítási termékekben elérhető hazai és külföldi befektetési és eszközalapokról, kíváncsiak voltunk arra, hogy a nagy biztosítók milyen alapkezelőkkel dolgoznak együtt és mely alapkezelők termékeit ajánlják ügyfeleiknek.

Nagyobb a külföldi felhozatal
A választ adó biztosítók közül az Aegonnál találkozhatnak az ügyfelek a legtöbb hazai alapkezelő eszközalapjával a unit-linked biztosításokon belül, a biztosító ugyanis hét hazai befektetési alapkezelő termékeit is elérhetővé teszi. Nem sokkal marad le egyébként a CIG Pannónia sem a sorban, a Generali ugyanakkor a cégcsoporton belüli alapkezelő alapjaira esküszik. Az Allianz Biztosító nem említett konkrét neveket, ugyanakkor elmondták, hogy folyamatosan változtatják az eszközalapokban lévő befektetési instrumentumokat, ennek megfelelően az alapkezelőket is. A hazai alapkezelők közül a legnépszerűbb a Concorde és az Aberdeen volt a válaszok alapján.

Külföldi alapkezelői kapcsolatokkal már sokkal többen rendelkeznek a biztosítók közül, a CIG Pannónia például önmagában 19 külföldi szereplővel működik együtt, emellett az Aegon és a Vienna Life is 7-8 szereplő eszközalapjait teszi elérhetővé a unit-linked biztosításokon belül. A külföldi alapkezelők közül egyértelműen tarolt a BlackRock, amelynek főként az iShares tőzsdén kereskedett (ETF) alapjai keresettek a biztosítóknál. Beszédes adat továbbá, hogy a válaszok alapján az összesen 13 hazai alapkezelő termékei mellett közel 30 külföldi szolgáltató eszközalapjait érhetik el az ügyfelek.

A unit-linked termékeken belül az együttműködések számától függetlenül biztosítónként eltér, hogy a hazai vagy a külföldi alapkezelők termékei dominálnak-e, a válaszok szerinti átlagos érték minden esetre a külföldi alapok felé billenti a mérleget. A Vienna Life-nál és az NN-nél egyértelműen dominálnak a külföldi eszközalapok a unit-linked termékeken belül, míg az Aegonnál és a Generalinál már a hazai eszközalapokat tartják nagyobb arányban az ügyfelek.

Inkább nem kockáztatnak az ügyfelek
Úgy tűnik, az ügyfelek többsége nem szeret kockáztatni (vagy inkább a biztosítók ettől bölcsen megóvják őket), ezt támasztja alá, hogy a biztosítók többségénél az ügyfelek inkább a kevésbé kockázatos pénzpiaci és kötvénybefektetéseket preferálják a unit-linked termékeken belül. A válaszadók közül egyedül az Aegon, a CIG Pannónia és a Vienna Life adataiban volt 30-40%-ot elérő a részvénybefektetések súlya.

A szélesebb befektetési választék mellett az ügyfeleknél valós igényként merül fel az is, hogy olyan termékeket kaphassanak a biztosítóknál, ahol vételi vagy éppen eladási megbízásokra is alkalmas funkciók is elérhetőek legyenek. Megkérdeztük tehát a biztosítókat arról is, hogy ügyfeleik mennyire veszik igénybe a stop-loss, a start-buy, illetve más, vételi vagy eladási megbízásra szolgáló funkciókat azoknál a termékeknél, ahol ezek elérhetőek. A Groupamánál például az ilyen szolgáltatást nyújtó biztosításoknál az ügyfelek több mint 90%-a igényli is ezeket a funkciókat, a Vienna Life-nál ez az arány 60-65%, az Allianznál pedig az új ügyfelek mintegy felét érinti. Persze a magas arányok sem jelentik feltétlenül azt, hogy a funkciókkal az ügyfelek többsége tisztában lenne.

Forrás: Biztosítási Szemle

Kevesen kapnak biztosítást béren kívüli juttatásként
2016 február 04.
Kategória:
Életbiztosítás

Hiába érhetők el kedvező feltételek, kevés cég nyújt dolgozóinak biztosítást béren kívüli juttatásként. A különböző pénztári (például egészség- vagy nyugdíjpénztári) megtakarításokat azonban emelheti a személyi jövedelemadó csökkenése.

Kevés magyar munkavállalónak jut biztosítás béren kívüli juttatásként, holott a munkáltatóknak van lehetőségük ilyen elemeket is beletenniük a kafetériacsomagokba, ráadásul olcsón.
– Nem túl elterjedt még itthon, hogy egy vállalat a vezetőit vagy alkalmazottait ilyen termékekkel lássa el, pedig így még adóelőny is elérhető. A legtöbb cégnél általában a pénzhelyettesítő eszközöket, különféle utalványokat részesítik előnyben a dolgozók – mondta a Magyar Időknek Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító termék- és üzletfejlesztési igazgatója. Jelezte: az adóelőny azért biztosított, mert a kafetériában nyújtott egészség-, vagy kockázati életbiztosítás adómentes. – Ezzel együtt vannak, akik ilyen juttatásban is részesülnek, ez szűkebb, jellemezően magasabb jövedelemmel rendelkező kört érint, akik egyéb megtakarításaikat, például pénztári befizetéseiket már saját adózott jövedelmükből oldják meg – fejtette ki Sallai Linda.

A Pénztárszövetség felmérése szerint a magyar munkavállalók hatvan százaléka spórol többek között a nyugdíjas évekre is, ugyanakkor az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők aránya csak 22 százalék. Hozzá­tartozik a teljes képhez, hogy a javuló gazdasági kilátások ellenére sem jellemző, hogy különösen sok juttatást kapjanak a munkavállalók.
A K&H Bank legújabb felmérése alapján tízből csupán négy kis- és középvállalat tervezi béren kívüli juttatással támogatni munkavállalóit. A kutatásból azonban az is kiderül, hogy a nagy a vállalkozások közötti szórás cégméret és régió alapján is. A Pénztárszövetség jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy a pénztári – például egészség- vagy nyugdíjpénztári – megtakarítások bővítésében a személyi jövedelemadó (szja) kulcsának 15 százalékra történő csökkenése is jelentős szerepet játszhat. – A felmérésben megkérdezettek közül minden második válaszadó elképzelhetőnek tartotta, hogy az adókulcs mérsékléséből adódó bérnövekményt nyugdíjcélra fordítsa. Körükben 19 százalékos azoknak az aránya, akik az szja-csökkentésből származó többletet biztosan a nyugdíjpénztári számlájukra utalnák – mondta Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége elnöke.

Forrás: magyaridők

Az Allianz lett a világ legértékesebb biztosítási márkája
2016 február 04.
Kategória:
Általános

Az elmúlt három évhez hasonlóan az idén is az Allianz végzett az első helyen a Brand Finance Top 50 biztosítási rangsorában. 2016-ban az Allianz egyedüli biztosítóként szerepel a világ ötven legerősebb márkája rangsorában. Az Allianz márka 2015-ben 18 százalékkal nőtt 18,6 milliárd euro értékre.

Legértékesebb biztosítási márkaként az Allianz megerősítette pozícióját a Brand Finance Global 500 idei ranglistáján. Miután három egymást követő évben megőrizte vezető helyét, a 2016-os évben egyedüli biztosítóként szerepel a világ 50 legerősebb márkája között.

A markáns díjbevétel növekedésnek köszönhetően az Allianz márkaértéke 18 százalékkal növekedett, 15,9 milliárd euróról 18,6 milliárd euróra, ezzel a társaság a 2015-ös év 44. helyéről a 43. helyre lépett előre a legjobb 500 nemzetközi márka között. A 2016-os rangsor felállításakor a Brand Finance felismerte, hogy az Allianz kihívásokat rejtő környezetben is megállta a helyét, emellett a Csoport komoly pénzügyi eredményt ért el a zászlóshajónak számító ügyfélközpontúság és digitálizációs törekvések révén. Emiatt vált a legjobb márkává a pénzügyi szolgáltató vállalatok rangsorában.

„Ez a kiváló besorolás is azt mutatja, hogy mind a látványos márkastratégiánk, mind pedig az egyértelműen ügyfélközpontú és a digitalizációra fókuszáló működésünk építi és erősíti ügyfeleink bizalmát világszerte. Ügyfeleink növekvő hűségéért köszönettel tartozunk” - mondta Christian Deuringer, az Allianz SE globális márka-menedzsment igazgatója.

Az Allianz jövőbeli pozíciójáról a Brand Finance megállapította, hogy a csoport ügyfélközpontúsága segítségével értéket teremthet, és jó alapokról indul a további növekedés eléréséhez. Az Allianz mint márka különösen előnyös helyzetéből fakadóan részesül a biztosítási szektoron belül a digitalizáció által vezérelt változások nyújtotta lehetőségekből.

Forrás: Profitline

Új biztosítónév Magyarországon: rajtol a Colonnade
2016 február 03.
Kategória:
Általános

2014 decemberében jelentették be, hogy az ausztrál tulajdonban lévő QBE Europe magyarországi fióktelepe a kanadai Fairfax Financial Holding tulajdonába kerül. A Magyarországon évi 4-5 milliárd forintos díjbevétellel rendelkező vagyonbiztosító most felveszi a Colonnade nevet.

Horváth Péter utasbiztosítási ágazati igazgató a Turizmus Online-nal közölte a hírt, miszerint február 1-jétől a kanadai Fairfax Financial Holding Limited csoport tagjaként Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe néven folytatja működését hazánkban a QBE.

A torontói tőzsdén jegyzett Fairfax egy nemzetközi pénzügyi szolgáltató holdingtársaság, amely vagyon- és balesetbiztosítással, viszontbiztosítással és befektetések kezelésével is foglalkozik. Biztosítási díjbevétele 9,5 milliárd amerikai dollár, befektetéseinek összértéke 26 milliárd dollár feletti, saját tőkéje 9,7 milliárd amerikai dollár. A Fairfax tulajdonában világszerte 20 biztosító és viszontbiztosító van, 26 ezer alkalmazottjából 9 ezer dolgozik ezen a területen.

A Colonnade luxemburgi székhelye mellett Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Ukrajnában rendelkezik irodákkal. A régióban főleg a vagyon- és felelősségbiztosítások, a baleset- és utasbiztosítások területén (Magyarországon például az Atlasz utasbiztosításokkal) aktív. A magyarországi fióktelepe 2015 első 9 hónapjában 3,8 milliárd forintos díjbevételt ért el.

Forrás: Portfolio

Három biztosító tarolt - Fájhat is az olcsó olaj az autósoknak
2016 február 03.
Kategória:
Kötelező biztosítás

A K&H, az Union és a Signal nyerte a 2015 végi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányt. A Portfolio által megkérdezett alkuszok egytől egyig jelentős díjemelkedésről számoltak be, amiért egyre inkább az üzemanyagárak emelkedése is okolható. A gépjárműüzletágak megtérülése így is javulhat a biztosítóknál, a casco 15%-os különadója viszont továbbra is fáj nekik.

Négy alkuszcéget kérdeztünk meg arról, mit hozott náluk a 2015-ös, vagyis a 2016-os díjakat meghatározó kgfb-kampány. Az év végi hajrá immár hagyományosan a K&H számára hozta a legtöbb új szerződőt, a KÖBE és a Groupama egy évvel korábbi kettősét azonban az Union és a Signal váltotta fel. Ezzel szemben a legtöbb autóst a Wáberer, az MKB és a KÖBE bukhatta el. Utóbbi nem meglepetés, hiszen november közepén különböző hiányosságok miatt az MNB felfüggesztette a KÖBE kgfb-értékesítését.

A K&H, az Union és a Signal lehetnek tehát elsősorban azok a biztosítók, amelyek növelni fogják idén is kgfb-díjbevételüket, igaz, ennek szintje most már egyre kevésbé függ az év végi szerződésváltóktól. A kgfb-piac legnagyobb szereplőjének továbbra is az Allianz számít, ám míg öt éve még 34%-os, tavaly már csak 22% körüli volt a piaci részesedése. Ha így folytatja, a dinamikusan növekvő K&H Biztosító néhány év múlva akár meg is előzheti.

A magyar biztosítók közel 30%-kal alacsonyabb kgfb-díjbevételből gazdálkodhatnak idén, mint nyolc évvel ezelőtt, a 2008-as csúcson. Reálértéken mintegy feleannyit fizetnek be a biztosítóknak az autósok, mint akkor, ám a 30%-os baleseti adó bevezetése miatt ezt az esést kevésbé érzik ők.

A fordulat éve 2013 volt, azóta ugyanis emelkedik a magyar biztosítók kgfb-díjbevétele. Ennek több oka lehet:
- Egyre kisebb a korábban nagyon intenzív árversenyt generáló év végi kgfb-kampány szerepe, hiszen ebben csak a január 1-jei fordulónappal rendelkező (jellemzően 2010 előtt vásárolt) autók vesznek részt.
- Nő a gépjármű-használat a gazdaság fellendülésének és az üzemanyagárak csökkenésének köszönhetően, így nő a károk összege is, amit a díjakból kell kigazdálkodniuk a biztosítóknak.
- Immár 50% feletti az év közben biztosítást váltók aránya, akik körében magas a drágább, A0 bónuszfokozatú autósok száma.
- Megnőtt a nagyobb károkkal és emiatt magasabb biztosítási díjakkal rendelkező nemzetközi fuvarozók aránya a kgfb-szerződéseken belül.
- Az új szabályozás értelmében nem kínálhatnak a biztosítók kedvezőbb díjakat új ügyfeleiknek, mint a meglévőknek.

a 2015-ös kgfb-kampány mindehhez az alábbiakat tette hozzá:
- jellemzően csökkent a szerződésváltók és a biztosítót váltók száma is,
- az alkuszok többségénél 65-80% volt azok aránya a szerződésváltók közül, akik biztosítót is váltottak,
- az átlagdíjak 15-39%-kal emelkedtek,
- az alkuszi becslések szerint 160-200 ezren váltottak biztosítást a kgfb-kampányban.

Bár a tavalyi díjbevétel-adatok még nem véglegesek, az állománydíj-adatok arra utalnak, hogy mintegy 100 milliárd forint lehetett tavaly az üzletág díjbevétele Magyarországon, ami már 22%-kal magasabb szám a 2013-as mélypontnál.

A biztosítók díjbevételének növekedését az átlagdíjak emelkedése mellett a szerződésszám növekedése is segíti. Jó hír a biztosítóknak, hogy a 2010-2011-es időszak kivételes volt, ugyanis csak ebben a két évben csökkent a szerződésállomány. 2011 vége és 2015 szeptembere között 10,5%-kal emelkedett a kgfb-szerződések darabszáma, miközben a szárazföldi casco-szerződések száma több mint 5%-kal csökkent, ez a szegmens csak a flottaszolgáltatások esetében tekinthető aktívnak.

Ahogy fent említettük, az olajárak esése a gazdaság fellendüléséhez hasonlóan a kgfb-díjak emelkedésének kedvez, hiszen nő a gépjármű-használat, és ezzel a károk gyakorisága, összege is. A károk összegének emelkedése azonban elmaradt az elmúlt néhány évben (a 2012-es mélyponthoz képest) a díjak emelkedésétől, így a biztosítók gépjárműbiztosítási üzletágainak megtérülése valószínűleg javult. A kgfb egyre kevésbé kopogtatótermék, a (kereszt)értékesítési lehetőségek mellett saját jogon is képes egyes biztosítóknak nyereséget hozni, az ezzel kapcsolatos adatok viszont nem nyilvánosak.

Miközben a 30%-os baleseti adót az ügyfelek viselik, a casco 15%-os díjarányos különadója közvetlenebbül hátráltatja a megtérülés javulását és a casco-piac beindulását. A biztosítók szeretnék elérni, hogy a kulcsa ha nullára nem is, de más vagyonbiztosításokkal egy szintre, 10%-ra csökkenjen.

Forrás: Portfolio

Így verte át az egész országot a biztosítási ügynök
2016 február 01.
Kategória:
Életbiztosítás

A napokban hatalmas port kavart a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése, amelyben egy kifejezetten idős korúakat megcélzó biztosításokat áruló ügynökséget, a 4Life Directet és gibraltári partnerét, a Red Sands biztosítót közel százmillió forinttal büntették meg. Utánanéztünk, hogy mi volt a trükk és mi indokolja a hatalmas bírságot.

Időskori Biztonság?
Több TV-csatornán, rádióban találkozhattunk a 4Life Direct biztosításközvetítő reklámjával, amelyben Szilágyi János hosszasan taglalva megosztja nézőivel, hogyan készülhet fel a biztosító szolgáltatásaival az időskori elmúlásra; miképp tud úgy meghalni, hogy nem hárít a családjára hatalmas temetési költségeket.

A 4Life Direct a reklám szerint:
- 45 és 85 év közti ügyfeleknek,
- mindössze napi 100 forintos biztosítási díjért,
- akár 3 500 000 forintos haláleseti biztosítást nyújt,
- orvosi vizsgálat nélkül,
- a díjakat sosem emelve, a biztosítási összeget nem csökkentve.

"Jelentkezését garantáltan elfogadjuk, függetlenül egészségügyi panaszaitól, fájdalmaitól" - hangzik Szilágyitól a reklámban. A magyarázós reklámok mellett találhatunk olyat is, amelyben idős hölgyek osztják meg férjük elhalálozásának tragédiáját és 4Life korrekt helytállását a biztosítások kifizetésében.

A cég célkitűzése látszólag nemes: az idősebb korosztálynak, akiknek gyakran hátat fordítanak más biztosítók, nyújt életbiztosítást, amely haláluk esetén temetési költségeik fedezésében segítséget nyújt, olcsón, egészségi állapotuktól függetlenül. A 3 500 000 forintos biztosítási összeghez a 36500 forintos éves biztosítási díj nem is tűnik a valóságtól elrugaszkodottnak középkorú ügyfelek esetében, ráadásul ez az összeg sok más dologra is hasznos lehet egy temetésen kívül.

Mi volt a gond?
A GVH bebizonyította, hogy a reklám túl szép, hogy igaz legyen, ezért 99 millió forintos bírsággal vágta nyakon a 4Life Direct Kft.-t és a biztosítást ténylegesen szolgáltató partnerét, a Red Sands Assurance Ltd.-t.

Mint kiderült:
- A biztosítást nem a 4Life Direct Kft., hanem a magyar székhellyel nem rendelkező gibraltári biztosító, a Red Sands Assurance Ltd. nyújtja, a 4Life függő ügynökként csak értékesíti a Red Sands termékeit,
- napi 100 forintért csak 50 000 forintot fizet a biztosító, ami nem érdemi segítség egy temetésben, ami köszönőviszonyban sincs a reklámban lehetőségként említett 3 500 000 forintos összeggel.

A GVH továbbá súlyosbító körülményként értékelte azt is, hogy idősebb ügyfeleket céloztak meg a reklámokkal, akik jellemzően kevésbé tájékozottak az életbiztosításokkal kapcsolatosan és készpénznek vehetik a magas összegű szolgáltatást.

Még a bírság előtt levette a 4Life a reklámjait és a problémás részeket orvosolva hasonlóakat szerkesztett.

Két másik kifogásolható elem van a reklámban, amire a GVH nem tért ki a közleményében:

Az első az, hogy a reklám felhívja a figyelmet arra, hogy orvosi vizsgálatok és egészségügyi kérdések nélkül bárki köthet biztosítást a céggel. Ez igaz is, az orvosi vizsgálatok ugyanis utólag, a biztosított halálakor következnek be. A reklámból viszont nem derül ki az, hogy ha a kötéstől számított hat hónapon belül baleseten kívül akármilyen más módon hal meg a biztosított, a biztosítási összeget nem fizeti ki a cég, csak a befizetett díjakat. Azzal is kevesen lehettek tisztában, hogy ha a biztosítás életbe lépése előtt fennálló állapot okozza a biztosított halálát az életbelépést követő két évben, a biztosító nem fizet.

Tehát, gyakorlatilag teljesen lényegtelen, hogy nem kell orvosi vizsgálat, mert ha visszamenőlegesen derül ki, hogy a biztosított halálos beteg volt, a biztosító nem fizeti ki a biztosítási összeget.

Az orvosi vizsgálat elmaradása tehát kifejezetten hátrányos, mert fizetjük a biztosítás díját, de szolgáltatást nem kapunk cserébe.

A GVH hosszabb határozatából kiderül, hogy mielőtt a biztosító kivezette volna a terméket, elsősorban a napi 100 forintos verziót vették igénybe az ügyfelek, ez a biztosítás kockázati eseménykor 50 000 forintot fizet.

Utánaszámoltunk: 1 év 4 hónap alatt többet fizet be ebben a esetben a biztosításba az ügyfél, mint amennyi a biztosítási összeg.

Ez különösen fura, mivel a biztosító csak hat hónap után fizet a baleseti halálon kívül másnemű halálra is, másfél év után viszont már nem éri meg az ügyfélnek a kockázati szolgáltatás. Tehát, gyakorlatilag egy idősebb ügyfél csak úgy tud "nyerni" a biztosításon, ha meghal a biztosítási időszak kezdetétől számított hatodik és tizenhatodik hónap között. És csak abban az esetben, ha nem szerződéskötés előtt "előzetesen fennálló állapot" okozta a halálát. Így borzasztóan jól kellett "időzíteni" a biztosított halálát, hogy minden kritériumnak megfeleljen.

Kisebb részletkérdés, de a GVH kifogásolta azt is, hogy a biztosító a napi 100 forintos verzióval nem nyújt érdemi segítséget egy temetéshez, mivel 50 000 forintból nem lehet kihozni egy temetést. Főleg úgy nem, hogy a biztosításközvetítő a reklámban felhívja a figyelmet arra, hogy egy temetés akár 1 000 000 forintba is kerülhet.

Vicces, hogy a 4Life és a Red Sands a védelmében mégis összeszedte, hogy az interneten fellelhető adatok alapján ténylegesen mennyibe kerül egy hamvasztás, temetés is, szerintük egy hamvasztás 55 700 és 65 500 forint között, egy temetés pedig 78 500 és 341 000 forint között mozog. Eszerint bizonyos esetben még az 50 000 forintos szolgáltatás is jelentős segítséget jelenthet. A GVH szerint viszont ez sem helytálló, egy vidéki kiskoporsós vagy urnás temetés ára körülbelül 200 000 forint.

Az 1 000 000 forintos biztosítási díj, ami tényleg érdemi segítséget nyújt egy temetésben, 65 éves kor fölött több mint havi 10 000 forint, ami egy átlagos nyugdíjas költségvetésébe aligha fér bele.

A GVH döntése ellen egyébként többek közt ezekkel érvelt a 4Life és a Red Sands:
- A 4Life szerint a kapcsolatba lépés arányában nagyon alacsony számú panasz érkezett be a reklámok félreértésével kapcsolatosan.
- A cégcsoport más országokban is hasonló reklámokat vetít le a nézőinek (ugyanígy, idősebb hírességekkel reklámozzák, idősebb ügyfeleknek a terméküket, itt például a lengyeleknek értékesít biztosítást Stanis³awa Ryster, újságíró, televíziós személyiség), itt nem találta egyik felügyeleti szerv sem kifogásolhatónak a gyakorlatot.
- Továbbá kiemelték, hogy az ügyfelek teljes körű tájékoztatást kapnak személyesen, a reklám csak a telefonhívásra invitálja az ügyfeleket, nem ez alapján döntik el, hogy szeretnék-e a biztosítást.
- Ügyfeleik nagy része még nem nyugdíjas.
- A két társaság együttműködött a hatóságokkal, a reklámokat levették, a céges prospektusokat átírták még a határozat megszületése előtt, az 50 000 forintos terméket kivezették, július 1-től 100 000 forint a minimum biztosítási összeg.

Nincs kockázat?
A GVH egyik legnagyobb gondja a helyzettel az volt, hogy a 4Life megpróbálta beadni, hogy a biztosítást ők szolgáltatják Magyarországon, holott valójában a gibraltári Red Sands Assurance-é a termék. A 4Life csak mint függő biztosításközvetítő tevékenykedik.

A 4Life szerepe tehát teljesen lényegtelen ebben a képletben: mint közvetítő, nem ők foglalkoznak az ügyfelek kárbejelentéseinek elbírálásával, a biztosítási összegek kifizetésével, a panaszkezeléssel. Ha valami probléma adódik a 4Life-fal (csődbe megy, kivonul, stb.), mehetünk Gibraltárra pereskedni.

A Red Sands egyébként végezhet biztosítási tevékenységet az EU-n belül, mivel Gibraltár az Egyesült Királysághoz tartozik, ezért EU-tag. A Red Sands a Virgin-szigeteki Manzillo Holdings Limited teljes tulajdonában áll. A Jaap t'Hooft Trust liechtensteini cég ellenőrzi a működését. Tehát, ha a Red Sands működésében is probléma merül fel, irány az offshore-paradicsom; a Virgin-szigetek!

Bár ez valóban nem lényeges, a 4Life Direct anyacége, a 4Life Direct International egyébként egy máltai székhelyű cég.

Még egy érdekesség: 2013-ban 562 millió forint, 2014-ben 741,3 millió forint volt a 4Life nettó értékesítési árbevétele. A cég 2013-ban 114,45, 2014-ben 198,7 millió forintot költött marketingre és reklámokra.

Ez azt jelenti, hogy a cég éves bevételének 20,5 és 26,8 százalékát költötte a szilágyis reklámok megrendezésére, sugárzására.

A GVH elsősorban emiatt döntött a tetemes bírság kiszabása mellett.

Ha nem ezt, akkor mit?
Számos más biztosító van, amelyik hasonló szolgáltatást nyújt, olyan nemzetközi cégek, amelyek Magyarországon hatalmas piaci jelenléttel rendelkeznek.

Ilyen szolgáltatást nyújt a GVH felsorolása szerint:
- A Groupama Szelence,
- a Generali Nyugalom (egy jóval sejtelmesebb, kevésbé szájbarágós reklámmal)
- az Aegon Gondviselés,
- a Signal Testamentum.

Azonban mindegyik biztosítás jellemzője, a Red Sands Időskori Biztonság termékéhez hasonlóan, hogy minél idősebb a biztosított, annál drágább a biztosítás.

A 4Life jelenlegi reklámjában szereplő 5700 forintos havidíj egy 54 éves biztosított 1 000 000 forintos biztosításához nagyjából már megfelel a piaci átlagnak.

Nyugdíjas korunkban azonban jobban megérheti egy megtakarítást, vagy befektetést indítani egy ilyen termék helyett:
- Egy értékpapírszámlán vásárolt befektetési alap esetében minimális költségek mellett a befektetett pénz dolgozik,
- ha pedig kifejezetten a biztosítások által nyújtott haláleseti öröklési illetékmentesség, örökösödési eljárás mentességet akarjuk megcélozni, érdemes lehet inkább egy unit-linked termékben gondolkozni (itt azonban a költségek magasabbak). Általában az UL-ek esetében is van biztosítottra vonatkozó korhatár, ezért érdemes megjelölni biztosítottnak az örököst és szerződőként elindítani a megtakarítást, mivel ha meghal a szerződő, a biztosított lép be a helyére. Persze itt is lehet rosszul időzíteni, mivel az új szerződőnek döntenie kell, hogy tovább fizeti-e a megtakarítást, vagy visszavásárolja, az utóbbi jelentős tőkevesztést jelenthet.

Forrás: Portfolio

Miből lesz nyugdíjunk? Csak a lakosság harmadának van erre félretéve
2016 február 01.
Kategória:
Életbiztosítás

Az aktuáriusi számítások borúsabb képet mutatnak a nyugdíjrendszer jövőjéről, mint a hivatalos kalkulációk" – mondta Vékás Péter aktuárius, egyetemi oktató a Privátbankár Foglalkoztatás-Öngondoskodás 2016 konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén. Számításaik szerint 2026-ig biztosított az egyensúly a jelenlegi szabályok mellett. Ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon is egyensúlyban maradjon, elégséges lenne, ha például három évente fél évvel, 67 évig emelkedne a nyugdíjkorhatár – írja a privatbankar.hu.

Az aktuárius felhívta a figyelmet arra, hogy a szülési életkor drasztikusan kitolódott az utóbbi időben, valamint az EU átlagához képest kedvezőtlenebbek a hazai válási és házassági ráták.

Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke elmondta, hoy rendszeresen végeznek közvélemény-kutatásokat, és a legutóbbiból kiderült, hogy a gazdaságilag aktív népesség 60 százaléka takarékoskodik, de csak 33 százaléknak van nyugdíjcélú megtakarítása, és csak 22 százaléknak van önkéntes nyugdíjpénztári tagsága.

Így itt még sok lehetőség van, fel lehetne fejleszteni az ilyen célú megtakarításokat. Az elnök főleg a munkáltatók ösztönzését tartja jónak, mert a dolgozók jelentős része nem képes ilyen típusú döntések meghozatalára, nem használja ki a meglevő adókedvezményeket sem.

Palotai Dániel, az MNB vezető közgazdásza, ügyvezető igazgatója szerint a gyerekek számát is bele kellene venni a nyugdíjrendszerbe. Minimális mértékben ma is benne van, amikor a nők nyugdíjánál figyelembe veszik a gyerekgondozással töltött időt is. Jelenleg inkább a gyermekvállalás ellen szólnak érvek, amit szerinte sikeresen tudtak ellensúlyozni az utóbbi időben a bevezetett kedvezmények.

Forrás: Biztosításszemle

Öngondoskodás: Sok százezret bukhatunk
2016 február 01.
Kategória:
Életbiztosítás

Kötelező publikálni, az ügyfelek mégsem törődnek a biztosítások költségeivel. Vegyes nyugdíjbiztosításból a drága fogy a legjobban, a unit linkednél vegyes a kép.

Hiába nyilvánosak az életbiztosítások költségei, a nyugdíjbiztosítást kötők gyakran a drágább konstrukciókat választják. A mostani alacsony kamatkörnyezetben viszont kérdéses lehet, hogy ha valaki egy 4-5 százalékos éves költségű nyugdíjbiztosításba teszi a pénzét, az képes lesz-e hosszú távon megőrizni az értékét, vagy pedig gyarapodni. Tavaly az első kilenc hónapban például az NN értékesítette a legtöbb személyi jövedelemadó-kedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítást, a díjbevétele megközelítette a 2,8 milliárd forintot, ebből csaknem 2,5 milliárd forintnyi a biztosító klasszikus vagy más néven vegyes típusú biztosításába került. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) honlapján publikált adatok szerint viszont a klasszikus nyugdíjbiztosítások közül éppen az NN-é a legdrágább, a teljes költségmutatója (TKM) tíz évre 4,75, húsz évre pedig 3,76 százalékos.

Az NN mellett komoly szereplőnek számít a klasszikus nyugdíjbiztosítások piacán az Aegon, amely tavaly októberig csaknem 2 milliárd forintnyi díjbevételt ért el, és ennek több mint a háromnegyede vegyes életbiztosításokból származott. Az Aegon közepesen drága, húsz évre 2,99 százalékos TKM-et kalkuláltak a biztosítására. A legolcsóbb vegyes nyugdíjbiztosítást az MKB kínálja, ennek a TKM-je tíz évre csupán 2,27, húszra pedig 1,34 százalékos. Az MKB mégis a sereghajtók között kullog a piacon, alig 100 millió forintnyi nyugdíj-biztosítási díjbevétele volt tavaly az első három negyedévben. Ennyi különbség a költségekben hosszú távon nagyon sokat jelenthet. Húsz év alatt 1,42 százalékpontnyi előny havi 20 ezer forintos befizetés mellett 600 ezer forintnál is több különbséget eredményezhet.
A befektetési egységhez kötött (unit linked) nyugdíjbiztosításoknál jobbnak tűnik a helyzet. Ebben a szegmensben az Allianz és a Generali viszi a prímet, tavaly januártól októberig mindkét biztosító nyugdíjbiztosításokból származó díjbevétele körülbelül 2,3 milliárd forint volt. Az Allianz szerencsére a nyugdíjbiztosítások területén a legolcsóbbak közé tartozik, TKM-jei húszéves időtávon többnyire 2 százalék alatt alakulnak, de akár 1 százalék alatt is lehetnek, a Generalinál nagyobb a szórás, a legolcsóbb megoldásoknál 1 százalék alatt van a TKM, a legdrágábbaknál 5,06 százalékos. A unit linked piacon a nagyok közé tartozik még az Uniqa, a Metlife és a CIG Pannónia is. A piaci TKM-rekordot húszéves távon a Metlife egyik eurós nyugdíjbiztosítása tartja, amelynek költségmutatója akár az 5,09 százalékot is elérheti, a cég többi nyugdíjbiztosítása olcsóbb. A CIG Pannónia közepesen drágának számít, az Uniqánál viszont sok húszéves biztosítás TKM-je megközelítheti akár az 5 százalékot is.

Új jegybanki szabályozás a TKM-re
A TKM önszabályozáson alapuló módszertana várhatóan 2017. január 1-jétől megváltozik egy európai szintű szabályozás miatt. Az évente július 1-jén publikálandó mutatókat egy 35 éves biztosítottra kell kiszámítani, a költségeket kizárólag a kötelezően választandó biztosítási kockázatokra és díjemelésekre modellezve – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A számításnál évi 210 ezer forintnyi rendszeres díjjal vagy 2,2 millió forint egyszeri díjbefizetéssel kell kalkulálni. A TKM-számításokat a biztosítóknak rendszeres díjas és élethosszig tartó biztosításoknál 10, 15 és 20 éves, az egyszeri díjasoknál 5, 10 és 20 éves futamidőre kell elvégezniük.

Forrás: Világgazdaság

Oldalak