Az alulbiztosítottság kockázata lakásfelújítást követően

  • lakásbiztosítás
  • lakás
  • felújítás
  • alulbiztosítottság

Tavasszal általában sokan kezdenek lakásfelújításba, az otthontámogatási programnak köszönhetően pedig idén várhatóan még többen fogják szépíteni az otthonukat. Abba azonban sokan nem gondolnak bele, hogy ez hogyan fogja érinteni ez a lakásbiztosításukat: a korszerűsítés, a bővítés vagy az új bútorok által jelentősen növekedhet az ingatlan értéke, a biztosítót azonban nem értesítik erről. A tulajdonos hátradőlve ül megszépült otthonában, annak tudatában, hogy van lakásbiztosítása, de egy káresemény után kellemetlen meglepetés érheti.

1) Mit jelent az alulbiztosítottság?

Alulbiztosítottságról akkor beszélünk, ha az ingatlan vagy ingóság a valóságban értékesebb, mint ami a biztosítási szerződésben szerepel. Az úgynevezett biztosítási összeg meghatározza, hogy kár esetén maximum mennyit fizet a biztosító a helyreállításra és pótlásra. Itt külön vagyoncsoportba sorolható a lakóingatlan, a melléképületek, a háztartási ingóságok, valamint a különböző értéktárgyak (ékszerek, festmények, készpénz stb.).

Ezeknek az aktuális értéke nem feltétlen a piaci viszonyoktól függ, hanem az újkori értéktől. Tehát például ha az ingatlanárak növekednek, attól még a biztosítási összeg nem feltétlenül fog növekedni. Viszont ha a 2004-ben felrakott tetőcserepet 2020-ban újra cserélte, akkor az ingatlan újjáépítési értéke magasabb lett. Ugyanez igaz az ingóságokra is: ha az elavult bútorokat és elektronikai berendezéseket nagyobb értékűekre cserélte, akkor ezeknek a pótlási értéke is magasabb lesz, mint az előzőké.
Amennyiben a lakásbiztosításba nem kerülnek be ezek a fejlesztések, úgy az ingatlan alulbiztosítottá válhat.

2) Mi történik kár esetén?

Ha a kártérítés során kiderül, hogy az ingatlan vagy ingóság alulbiztosított volt, akkor a biztosító nem fogja a teljes helyreállítási összeget kifizetni.

Példa: 2004-ben egy családi házra kötött lakásbiztosítás biztosítási összegét 10 millió forintban jelölték meg. Az évek alatt azonban szépen lassan újabb és újabb felújítást végeztek a házon: új cserepek kerültek a tetőre, korszerűsítették a fűtési rendszert és lecserélték a nyílászárókat. Ennek a háznak az újjáépítési értéke így ma már 20 millió forint lenne, ami 50%-os alulbiztosítottságot jelent. Tegyük fel, hogy egy nyári vihar kárt okozott a tetőszerkezetben, amelynek az újjáépítési költsége 1 millió forintba kerül, azonban a biztosító a helyreállítási költségek arányos részét fogja csak megfizetni, ami ebben a példában 500.000 forint (50%).

Felmerülhet a kérdés, hogy mi történik akkor, ha semmilyen átalakítás nem történt de a javítási díjak ettől még évről-évre emelkedtek. Egy csőtörés esetén például a vízvezeték szerelő díja 40.000 forintról 50.000 forintra nőtt 1 év alatt. Erre szolgál az indexálás, vagyis amikor a biztosítási évforduló előtt a biztosító a KSH által meghatározott aktuális árindexekhez igazítja a biztosítási összeget, és ezzel arányosan növeli vagy csökkenti a biztosítás díját is.

3) Hogyan lehet elkerülni az alulbiztosítottságot?

A biztosítási szerződés megkötésekor figyeljen az alábbi adatok pontos megadására: ingatlan alapterülete, a vagyontárgyak értéke, az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak köre.
Jellemzőbb, hogy a biztosítás időtartama alatt alakul ki az alulbiztosítottság, mivel az új vagyontárgyak nem kerültek be a biztosítási összegbe. Ahhoz, hogy ezt elkerülje, érdemes néhány évente vagy egy nagyobb felújítás után átnézni a lakásbiztosítást és aktualizálni az adatokat.
Az egyes biztosítók díjai évről-évre változhatnak, ezért hasznos lehet rendszeresen újrakalkulálni a lakásbiztosítást, mert akár kedvezőbb ajánlatot is kaphat.* Ezzel elkerülhető, hogy a kelleténél magasabb díjat fizessen, az aktualizálással pedig megelőzhető, hogy kár esetén kevesebbet kapjon kézhez, mint ami a kár fedezetéhez szükséges.
 

 
 
CLB Tipp: Jó tudni, hogy az építés és felújítás alatt keletkezett károkra nem terjed ki a lakásbiztosítások fedezete, azonban egyes biztosítóknál lehetőség van kiegészítő építés- és szerelésbiztosítás kötésére.

*Amennyiben a jelenlegi meglévő lakásbiztosítását biztosítási évforduló előtt 30 nappal még szabályosan fel tudja mondani jelenlegi biztosítójánál.

2021 március 05.

Legfrissebbek

2021 április 09.
motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, robogó, kötelező biztosítás, kgfb, casco biztosítás, casco

Megérkezett a tavasz, megkezdődik a motorkerékpárok és robogók szezonja – sok esetben biztosítás nélkül. Nagyobb gépjárművekre persze meg kell kötni a kötelezőt, de mi a helyzet a kisebb járművekkel? Rájuk is vonatkozik a kgfb?

2021 március 12.
casco, casco biztosítás, törés casco, gépjármű

A közelmúltban újra szóba került a gyakran visszatérő vitatéma: vajon alkalmasak-e még az idősebb sofőrök a vezetésre, vagy már nem tudnak biztonságosan részt venni a forgalomban? Megnéztük, hogy melyik korosztály okoz több balesetet és milyen hibákból.

2021 február 19.
kötelező biztosítás, kgfb, casco biztosítás, casco, gépjármű, totálkár

A totálkárossá vált autóval járó bosszúságot és bonyodalmat senki sem szeretné átélni, mégis érdemes felkészültnek lenni erre az esetre is. Igyekszünk tisztázni a totálkár fogalmát és a vele járó biztosítási ügyintézést.