CLB

A magyarok fele utasbiztosítás nélkül utazik

Közeledik az október 23-i hosszú hétvége és az őszi szünet. Egyre többen terveznek rövid kiruccanást ezekre a napokra, ugyanakkor a kiutazóknak csupán kevesebb, mint a fele köt utasbiztosítást. Ha biztosítás nélkül utazunk külföldre, komoly anyagi kockázatot vállalunk – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Ebben az évben az őszi iskolai szünet október utolsó napjaiban kezdődik, de október 23-a hétfőre esik, így egy három napos hosszú hétvégének örülhetünk. A statisztikai adatok alapján egyre többet utazunk külföldre: 2017 első félévében 8,1 százalékkal több napot töltött külföldi utazással a hazai lakosság, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban. 2016 első félévében 4,749 millió napot töltöttünk külföldön, 2017 ugyanezen időszakában 5,134 milliót.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017 első félévében 14 százalékkal emelkedett a több napos kiutazások száma, és ezek 89 százaléka turisztikai céllal történt.

A turisztikai célú egynapos kiutazások 84 százaléka a szomszédos országokba, Ausztriába vagy Szlovákiába irányult. A több napos turisztikai célú utazások 80 százaléka is az Európai Unió valamely országába, leginkább Olaszországba, Horvátországba, Csehországba, valamint Franciaországba, Spanyolországba és Németországba történt.

A hosszú hétvégéken a legkedveltebb célpontok az európai nagyvárosok, közülük is leginkább Prága, Varsó, Róma, München és Berlin. Sokan kiváltják az Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK), de azzal nincsenek tisztában, hogy az EEK az „egyenlő elbánás elve” alapján azokat az ellátásokat nyújtja ingyenesen, amelyek és amilyen mértékig az az ottani állampolgárok számára is elérhető.

Több EU-tagországban önrészt kell fizetni az orvosi ellátásokért, és a gyógyszerek árát sem fedezi a kártya. Lényeges különbség az EEK és az utasbiztosítások között, hogy míg az EEK csak állami, vagy az állammal szerződéses viszonyban álló kórházban, egészségügyi intézményben biztosít ellátást ingyenesen, az utasbiztosítás a magán egészségügyi ellátó helyeken igénybe vett szolgáltatásokat is téríti.

A hazai utasbiztosítási piac lassan ugyan növekszik, de a becslések szerint még mindig csupán a kiutazók 45-50 százaléka köt utasbiztosítást, mielőtt átlépné az országhatárt.

Továbbra is komoly problémát jelent, hogy a hazai lakosság számára még mindig nem magától értetődő, hogy egy külföldi utazás előtt utasbiztosítást kell kötni, legyen az akár egy vagy több napos utazás – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. Baleset, betegség, vagy a poggyász eltűnése, illetve késése esetén a biztosítók nemcsak hogy fizetik a költségeket, a szerződésben rögzített összegig, hanem assistance szolgáltatásuk segítségével 0-24 órában, magyar nyelven segítséget is nyújtanak bajba jutott ügyfeleiknek.

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön se utasbiztosítást kötni utazása előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

7 hiba, ami elronthatja az utazást - ezekre figyeljen, hogy felhőtlen legyen a pihenés

Mindannyian türelmetlenül várjuk a szabadságot, még akkor is, ha idén már csak néhány napunk maradt a pihenésre.

Éppen ezért tegyünk meg mindent azért, hogy ez az időszak valóban felhőtlenül teljen. Nézzük meg azokat a gyakori hibákat, amelyek miatt kellemetlen emlékeink maradhatnak az utazásról.

1. Ragaszkodunk az eredeti elképzeléseinkhez

Helyette: Legyünk rugalmasak!

Ha például rossz az időjárás, akkor nincs mese, változtatni kell a terveinken. Emellett bárhová is megyünk, mindig hagyjunk elég időt a pihenésre. Ha túl sűrű programot szervezünk, aminek esetleg nem érünk a végére, akkor úgy érezzük majd, hogy befejezetlen maradt a szabadságunk.

2. Túl sok és nehéz csomagot viszünk

Helyette: Csak a legfontosabb dolgokat vigyük magunkkal!

Gondoljuk át, hogy valóban mire lesz szükségünk. Miután bepakoltunk, ismét ellenőrizzük a csomagot – esetleg kérdezzük meg a család többi tagját is, – meglátjuk, még mindig akad egy-egy olyan holmi, amelyet nyugodtan otthon hagyhatunk.

3. Megfeledkezünk a biztosításról

Helyette: Ezen ne spóroljunk! Ne induljunk el biztosítás nélkül!

Ha nyugodt pihenést szeretnénk, akkor indulás előtt érdemes egy személyre szabott, az úti célunknak megfelelő biztosítást választani. Ne feledjük, hogy bármikor adódhatnak váratlan helyzetek: például elveszhetnek a csomagjaink vagy sürgősen orvosi ellátásra lehet szükségünk, ilyenkor jól jön a segítség.

4. Felkészületlenül indulunk el

Helyette: Tájékozódjunk az interneten, olvassunk el minél több véleményt!

Csak akkor érezhetjük igazán jól magunkat egy helyen, ha pontosan tudjuk, mire számíthatunk, és kiderítjük, hogy milyen programok várnak ránk. A kutatás során könnyen előfordulhat, hogy gyönyörű helyekre vagy érdekes látnivalókra, nevezetességekre bukkanunk, amelyeket nem szabad kihagyni.

5. Meggondolatlanul szórjuk a pénzt

Helyette: Vezessük pontosan a napi kiadásainkat!

Az anyagiak terén nem lehetünk rugalmasak, ragaszkodnunk kell ahhoz a pénzügyi tervhez, amelyet indulás előtt gondosan kiszámoltunk, kivétel ez alól, ha valamit olcsóbban tudunk beszerezni. Emellett úgy készüljünk, hogy váratlan kiadásokra is maradjon vésztartalékunk.

6. Nem figyelünk az értékeinkre

Helyette: Tegyük biztonságos helyre a pénzünket, és ne hordjunk drága ékszereket!

Amire nincs szükségünk – pél­dául csillogó arany ékszerekre – egy városnézés vagy egy strandolás során, azt ne is vigyük magunkkal. A fényképezőgépet és az okostelefont pedig – különösen nagy tömegben – tartsuk a belső zsebünkben vagy zárható kézitáskánkban. Jobb, ha a készpénzünket sem egyetlen tárcában tartjuk, hanem szétosztjuk, így több biztonságos helyre is elrakhatjuk.

7. Túlságosan nagyok az elvárásaink

Helyette: Ne idegesítsük fel magunkat jelentéktelen dolgokon, elvégre pihenünk!

Sokkal jobban fogjuk érezni magunkat, ha nem várjuk el, hogy minden tökéletesen sikerüljön. Sőt megkímélhetjük magunkat a csalódástól, ha nem képzelünk el előre minden apró részletet az adott helyről. Jobban járunk, ha nyitottak vagyunk, és élvezzük a szabadság minden egyes pillanatát.

Nem muszáj messzire menni

Ki mondta, hogy kötelező távoli országokba utazni? Nyugodtan megcélozhatunk az otthonunkhoz közelebbi helyeket is. Lehet, hogy meglepődünk majd, milyen nagyszerű lehetőségeket találunk, esetleg sokkal olcsóbban.

Forrás: www.blikk.hu

CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>

40 százalék retteg ettől: az állam lenyúlja a nyugdíjmegtakarításait

Továbbra is sokan tartanak a nyugdíjas évektől: a 30-59 éves korosztály 40 százaléka arra számít, hogy nagyon nehezen tud majd megélni az állami nyugdíjból, 31 százalékuk szerint pedig a nyugdíj semmire nem lesz elég - derül ki egy banki friss banki kutatásból. Bár valamelyest csökkent a leginkább pesszimisták aránya, de a megkérdezettek 14 százalék még mindig egyáltalán nem számít állami nyugdíjra. A harmincas éveikben járók körében különösen sokan gondolkodnak így: közel 30 százalék nem is reménykedik az állami nyugdíjban. A legtöbben továbbra is attól tartanak, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításaikat.

A többség továbbra is pesszimista forgatókönyvre számít, ha eléri a nyugdíjas kort. A K&H biztos jövő indexéből kiderül, hogy a 30-59 éves korosztály tagjainak 85 százaléka szerint nehézséget okoz majd megélni az állami nyugdíjból. 40 százalékuk szerint ugyanis nagyon nehezen fognak boldogulni kizárólag az állami nyugdíjból, 31 százalék szerint pedig ez semmire sem lesz elég. Bár arányuk minimálisan, 16 százalékról 14 százalékra csökkent, vannak, akik egyáltalán nem számítanak arra, hogy kapnak majd állami nyugdíjat. A 30-asok között még ennél is rosszabb a helyzet, minden negyedik 30-as számol ezzel a lehetőséggel.

Továbbra is kevesen tekintenek optimistán a jövőbe: az előző negyedévek eredményeivel megegyezően mindössze 15 százalék gondolja úgy, hogy valahogy meg fog tudni élni majd a nyugdíjából. A kutatásból kiderül az is, hogy a legborúsabban a 30-as korosztály látja a helyzetet: 64 százalékuk pesszimista, míg az 50 éveseknél az arányuk csak 20 százalékos.

A hosszabb távú anyagi kockázatok közül a legtöbben (42 százalék) még mindig nagyon valószínűnek tartja, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat. A megtakarításaikat féltők aránya 2015 harmadik negyedévében volt a legmagasabb (47 százalék), azóta minimálisan csökken az arányuk.

Ezzel párhuzamosan az első negyedévhez képest 21-ről 23 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint ezzel a forgatókönyvvel egyáltalán nem kell számolni. Bár 2016 harmadik negyedéve óta egyre kevesebben, de a válaszadók 38 százaléka még mindig fél attól, hogy a megtakarításai keveset fognak érni. 33 százalék pedig valószínűnek tartja, hogy nyugdíjasként nélkülözni fog. Utóbbi leginkább a 30-as és 40-es korosztályt aggasztja. Hasonló az arányuk azoknak, akik attól tartanak, hogy nem tudják majd fenntartani a lakásukat. A legkevesebben azt tartják valószínűnek, hogy állandó gondozásra, vagy a gyerekeikre szorulnak majd idősebb korukban.

"A kutatásból is jól látszik, hogy a legtöbben tisztában vannak az öngondoskodás fontosságával, és tudják, hogy a gondtalan időskorhoz nem támaszkodhatnak kizárólag az állami nyugdíjra. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy érdemes a lehető legkorábban megkezdeni a takarékoskodást, hiszen minél előbb kezdünk hozzá, annál nagyobb összegből tudunk gazdálkodni a későbbiekben" - mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője.

A szakember hozzátette, hogy a nyugdíjbiztosítási konstrukció esetében havi 15 ezer forint megtakarítással 25 év alatt az adójóváírást is figyelembe véve, a hozamoktól függően nagyságrendileg 8 millió forintnyi tőke halmozható fel. A K&H Biztosítónál valamivel több, mint 3 éve került bevezetésre a rendszeres díjas nyugdíjbiztosítás; ezen ügyfelek havonta átlagosan 12 530 forintot tesznek félre nyugdíj célra, és az idei második negyedéves adatok alapján fejenként átlagosan közel 350 ezer forintos megtakarítással rendelkeztek. Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítások esetében, melyeknél ritkábban ugyan, de jellemzően nagyobb összegek kerülnek befizetésre, a K&H-s ügyfelek június végén átlagosan több mint 1 millió forintos összeggel rendelkeztek.

Forrás: www.penzcentrum.hu

Tudta, hogy a gyerekének van állami biztosítása?

Kevés szülő tudja, de a gyermekek számára létezik egy Állami Gyermekbaleset Biztosítás, amely például csonttörésre háromezer forintot fizet, és amelyet 3 és 18 éves kor közötti gyermekre az állam finanszíroz.

Már lassan 14 éve, egy 2003 augusztusi kormányrendelet hatályba lépése óta jár minden 3-18 év közötti gyerekre az ingyenes állami balesetbiztosítás. Ez limitált összegeket jelent ugyan, de bizonyos kockázatokra jár az állam által finanszírozott biztosítás. Ilyen kockázat a csonttörés, a baleseti rokkantság és a baleseti halál - mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kommunikációs főosztályvezetője.

Igényelni a biztosítókon és a kormányhivatalokon keresztül lehet, ennek mikéntjéről és a szükséges dokumentumokról az illetékes kormányhivatalnál kell tájékozódni.

Gilyén Ágnes felhívta a figyelmet, hogy ezek meglehetősen limitált összegek, ugyanis 2003 óta nem emelkedtek, ezért érdemes hozzá valamelyik biztosítónál egy kiegészítő, illetve valamilyen típusú tanulóbiztosítást kötni. Vannak ugyanis már komoly fedezeteket nyújtó üzleti biztosítások is.

Nyáron történik a gyerekbalesetek harmada a rendőrségi adatok tanúsága szerint, és leggyakrabban egy közlekedési balesetben utasként sérülnek meg a gyerekek. A második helyen állnak a kerékpáros balesetek, és - ez már egy WHO-s jelentésből származó adat - az előbbiek mellett a fulladással, égéssel, leeséssel és mérgezéssel kapcsolatos balesetek a leggyakoribbak - sorolta a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs főosztályvezetője.

Azt nem tudni, mennyien veszik igénybe ezt a biztosítást. Sok szülő azonban nem is tudja, hogy létezik ez a konstrukció, amit egyébként minden három évben megpályáztat az állam, és így mindig valamelyik üzleti biztosító nyújtja a szolgáltatást.

Forrás: www.inforadio.hu