2023.11.27
20 kérdés, amit eddig senkinek nem mertél feltenni a lakásbiztosításodról
Mitől függ a lakásbiztosításom díja? Mikor jön ki a kárfelmérő, és mikor elég, ha csak fotót küldök? Mennyit fizet a biztosító, ha alulbiztosított vagyok? Nekem kell fizetni, ha ráesik a virágcserepem az utcán parkoló autóra? Lakástulajdonosként vagy bérlőként bizonyára mindenkit foglalkoztattak már ehhez hasonló kérdések. Rácz István, a Biztosítási Elemző Központ vezető elemzője és Németh Péter, a CLB Biztosítási Alkusz szakértője segítségével megválaszoltunk 20 kérdést, amelyek segíthetnek eligazodni a lakásbiztosítások világában.
1. Mennyit fizet a biztosító?
Jó esetben annyit, amennyi a kár összege (levonva persze az esetleges önrészesedést). Ebbe az alulbiztosítottság szólhat bele, amely azt jelenti, hogy a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az ingatlan újjáépítési értéke (ennek ellenkezője a túlbiztosítás, de a magyarországi ingatlanokra inkább előbbi a jellemző). Az alulbiztosítottság azért veszélyes, mivel a biztosítónak megvan rá a lehetősége, hogy a kárt csak a biztosítási összeg újjáépítési értékhez mért arányában fizesse meg: azaz, ha például egy 50 millió újjáépítési értékkel bíró ingatlan csak 25 millió forintra van biztosítva, az 1 millió forintos kárnak csak a felére, 500 ezer forintra jogosult az ügyfél.
A hirtelen megemelkedett építkezési költségek (infláció) miatt előfordulhat, hogy ma sok ingatlan alul van biztosítva, de a kisebb károknál még így is ritkán fordul elő, hogy a biztosító figyelembe veszi az alulbiztosítottságot, tehát az üvegtörés vagy beázás esetén nem kell ettől tartanunk. A gyakorlat az újjáépítési költség általában abban az esetben játszik szerepet, ha az ingatlan egy totálkár (pl.: tűz) miatt jórészt, vagy akár teljesen elpusztul – ilyenkor ugyanis a szerződésben rögzített biztosítási összeget, négyzetméterárat fizeti ki a társaság.
2. Hogy számolja ki a biztosító lakásom értékét a szerződés megkötésekor?
A biztosító alapvetően az ügyfél által megadott adatokra támaszkodik: többek között a méretből, az elhelyezkedésből és a falazat típusából kalkulál egy újjáépítési értéket. Azt, hogy ezen adatok alapján pontosan mennyi lesz a végösszeg, építőipari cégektől beszedett ajánlatok, illetve a kárszakértők becslései alapján állapítják meg. Így gyakorlatilag kiszámolják, hogy az egyes épülettípusoknál mennyi lenne a költsége az ingatlan teljes újjáépítésének. Bár éves szinten infláció alapján a biztosító aktualizálja a biztosítási összegeket, a szerződés megkötése után azonban már az ügyfél felelőssége, hogy az újjáépítési költséget nyomon kövesse, és a biztosítási összeget aktualizálja.
3. Hogyan változik a helyreállítási költség és a biztosítási összeg?
A biztosítási összeget a biztosítók próbálják a piacnak megfelelően, azaz inflációval korrigálni, de ennek az alapértékét az ügyfél határozza meg a szerződéskötéskor. A biztosítók ehhez ajánlanak általában segítségképpen egy általuk elfogadhatónak ítélt négyzetméterárat, amit az ügyfél módosíthat (általában felfelé). Van ugyanakkor minimumár is, amelyet a biztosító határoz meg, ennél kevesebbért nem köthető meg a biztosítás (elkerülendő a nagymértékű alulbiztosítottságot).
4. Mitől függ a biztosítás díja?
Alapvetően a biztosítási összegtől, amely jó esetben megegyezik az újjáépítési értékkel. Ezt több tényező határozza meg: ilyen például az ingatlan elhelyezkedése, az építőanyaga, az alapterülete, kivitele – ezek azok a tényezők, amelyek a leginkább hatással vannak a díjra, de ezen kívül a biztosítani kívánt ingóságok értéke is fontos. Ezeken túl közrejátszik még a fizetési gyakoriság, a fizetési mód is, illetve szintén fontosak a biztosító által fedezett kockázatok is (vagyis a biztosítási események köre). Itt érdemes megjegyezni, hogy a teljeskörű laskásbiztosítások, amelyek minden lényegesebb fedezetet (tűz, elemi károk, betöréses lopás, baleset és felelősség biztosítást is) magukban foglalnak, drágábbak, mint a nem teljeskörű biztosítások, melyek közé például a csak ingóságokra vagy a csak épületekre kiterjedő lakásbiztosítások tartoznak.
5. Mi alapján változik a szerződéskötéskori biztosítási díj összege?
A biztosítási díj összegét a biztosító évente infláció alapján indexálhatja, ezen felül az előző kérdésben említett faktorok változása, vagyis a biztosítási összeg emelése vagy csökkentése változtathatja meg az ügyfél által fizetett díjat, illetve a vagyonértékekben történő jelentősebb változás.
6. Mikor lehet lakásbiztosítást váltani?
Alapvetően évfordulókor. A hatályos szabályok alapján minden szerződés évfordulója az a nap, amikor megkötötték az adott lakásbiztosítást. A biztosítást a fordulónap előtti 30. napig bezárólag lehet felmondani, írásban.
7. Milyen újdonságot fog hozni a jövő év ebben?
Jövő márciustól a fordulónap előtti felmondáson kívül március 1. és 31. között is lehetősége lesz az ügyfélnek felmondani a lakásbiztosítását. A biztosítási szerződések megszűnése a 2024. március folyamán történő felmondások esetén a felmondás biztosítóba történő beérkezésétől számított 30. nap lesz.
8. Mi az az MFO?
A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére megalkotott értékalapúságot és ügyfélközpontúságot célul kitűző, új “prémium” terméktípus. Az MNB hosszas vizsgálat után meghatározta azokat a termék és kárrendezési szempontokat, amely véleménye szerint az ügyfelek kiemelt érdekét szolgálja. Ezek összessége az MFO. Általában 5-20%-al drágább, mint a hagyományos lakásbiztosítás, de a 2024. márciusi kampányban ez is változhat.
9. Megéri egyáltalán MFO-ra váltani?
A szakértők szerint a lakásbiztosítások közül a legtöbb termék eddig is ügyfélbarát módon működött.. Így nem éri meg csak azért váltani, hogy a biztosításunk MFO, azaz “minősített fogyasztóbarát” legyen. Az összehasonlításnál azonban a jobb minősítést elérő termékek között ma már több az MFO, vagyis megfontolandó a kiválasztásuk. Természetesen a díjat és a biztosítási összeget is nézni kell, vagyis az ár/érték arányt.
10. Lakáshitel megkötésénél megmondhatja a bank, hogy hol kössem a biztosítást?
Röviden: nem. Kicsit hosszabban: a pénzintézet csak azt határozhatja meg, hogy az ügyfél milyen biztosítást kössön, azaz, hogy milyen fedezetekre kell kiterjednie a lakásbiztosításnak (és hogy annak kedvezményezettjeként a bank kerüljön megnevezésre). Ez általában teljeskörű biztosítást előírását jelenti. Emellett előny lehet, hogy a bank, a hitellel kapcsolatos kedvezményeket adhat, ha a biztosítást a banknál (vagy partnerénél) köti meg a hitelfelvevő.
11. Lakáshitelnél köthetek olyan biztosítást, amelyet az adott bank nem közvetít?
Igen, mint az előbbi válaszból is látszik, bár kicsit több lesz a papírmunka a hitelfelvevő részéről, de bármilyen lakásbiztosítást meg lehet kötni, akkor is, ha azt az adott bank nem közvetíti.
12. Kössek lakásbiztosítást, ha a társasház biztosítva van?
Amennyiben a társasház biztosítás a közös épületrészeken túl kiterjed a lakás falazataira is (a társasház-biztosítások jelentős többségénél így van), akkor elegendő csak az ingóságokra és a beépített bútorokra biztosítást kötni. Ehhez a “korlátozott” biztosításhoz is lehet (és kell is) ugyanakkor felelősség, baleset és betörés kiegészítőt kérni.
13. Mi van, ha eláztatom a szomszédot, leesik az utcán parkoló autóra a virágcserepem?
Erre a felelősségbiztosítás a megoldás. A felelősségbiztosítási elem a teljes biztosítási díj elenyésző részét teszi ki, tehát mindenképp érdemes ilyennel is rendelkezni a lakásbiztosítás részeként.
14. Mikor jön ki a kárfelmérő? Milyen károknál, milyen összegnél? Mi az a bagatellkár?
A bagatellkárokat általában néhány 100 ezer forint alá teszik. Régebben még élt az a felosztás, hogy kifejezetten a bagatellkároknál nem jön ki a biztosító szakembere, ez mára azonban már megváltozott: a biztosítóknak ugyanis rendkívül drága lett az élő munkaerő alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a kárszakértő kiküldését általában nemcsak a kár összege alapján határozzák meg, hanem a kár fajtája, típusa alapján is. Ha egy kárról például könnyű fotót készíteni, az is elegendő lehet a biztosítónak, de itt figyelembe veszik az ügyfelet is (ha valaki túl sok kárt jelentett be korábban, azt nagyobb valószínűséggel ellenőrzik).
15. Mikor kér számlát a biztosító?
A kisebb károk nagy része úgynevezett megegyezéses alapon térül: ha az ügyfél a biztosító ajánlatát elfogadja, akkor számla nélkül megkaphatja a kártérítési összeget. Ha a szerződő ennél többet kér, a biztosítónak is megvan a joga, hogy azt csak a javítási számla ellenében fizesse ki.
16. Meddig jelenthetem be a kárt? Mi van, ha egy nem lakott ingatlanban, például a nyaralómban csak később veszem észre?
A feltételek alapján a lehető legrövidebb időn belül kell kárt a biztosítóhoz bejelenteni, erre általában 24-48 órát határoznak meg a biztosítók. Fontos azonban, a jogszabály azonban olyan kitételt is tesz, hogy a biztosító nem tagadhatja meg a kár kifizetését csak azért, mert az ügyfél azt későn (pl. egy hét múlva) jelentette be, csak akkor, ha a késedelem kideríthetetlenné teszi az eredeti kár mértékét.
17. Kössek az ingóságokra biztosítást? Mi van, ha ellopják a laptopomat, de nem tudom bizonyítani, hogy volt laptopom?
Az ingóságokra alapvetően érdemes biztosítást kötni. Jó, ha megvannak a számlák, vagy legalább fényképek az otthonunkról, de alapvetően nincs szükség arra, hogy számlákkal dokumentáljuk a biztosított vagyonunkat. Ma már elég részletesen megadható a szerződéskötésnél, hogy milyen vagyontárgyakkal (vagyoncsoportokkal) rendelkezünk, ezt a biztosító mindig elfogadja. Persze, ha irreálisan sok ellopott tárgyat jelent be egy károsult, megeshet, hogy a biztosítótársaság kételkedni kezd.
18. Kössek az albérletemre bérlőként biztosítást?
A válasz alapvetően: nem. A lakásra semmiképp, hiszen az a lakástulajdonos feladata, ha pedig a bútor is az övé, akkor arra sem. Azokra az ingóságokra azonban, amelyet a bérlő visz a lakásba, érdemes lehet biztosítást kötni.
19. Kössek a nyaralómra biztosítást?
A nyaraló is ingatlan, ami jelentős értéket képvisel, így érdemes erre is biztosítást kötni, pláne azért, mivel nem tartózkodik ott folyamatosan a tulajdonosa. A válasz tehát: igen, mindenképpen.
20. Fizet-e dugulásra vagy zárcserére a biztosító?
Az ilyen típusú károknál azt kell megnézni, hogy a biztosításban hol szerepel a biztosítani kívánt esemény. Ha az alapfedezetben is szerepel a dugulás vagy a zárcsere, nincs vele teendőnk, ha viszont nem, akkor kiegészítő biztosítást kötni, hiszen csak ekkor fogjuk tudni visszakapni a duguláselhárítás vagy a zárcsere költségét. Alapvetően minden kiegészítő biztosításra igaz, hogy kellő körültekintéssel kell eljárni: minden olyan eseményt érdemes bebiztosítani, amely veszélyeinek ki vagyunk téve. Az ilyen fedezeteket gyakran a biztosítók lakásbiztosításhoz köthető kiegészítő asszisztenciabiztosításai tartalmazzák, e károk javítására sok esetben saját alvállalkozó szakembert tudnak rövid idő alatt biztosítani.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: A lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a biztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Ez lehet az özvegyek megmentője: havi 3 ezerből kijön
2015 december 11.
Kategória:
Életbiztosítás
A jelzáloghitelek mellé szinte elengedhetetlen kockázati életbiztosítás kötése, apuka halála esetén ugyanis a kisgyerekes anyuka egyedül maradhat a sokmilliós adóssággal a nyakán. A biztosítás viszont garantálhatja, hogy a család talpra tud állni a kifizetett összegből, ráadásul már havi 3 ezer forintból biztosíthatjuk ezt a védelmet. Persze az sem mindegy, hogy melyik biztosítót választjuk, amikor megkötjük az életbiztosításunkat.
Ha nagyobb értékű hitelt veszünk fel, akkor érdemes mellé legalább a futamidővel magegyező tartamú életbiztosítást kötni, de hitel nélkül sem árt előre felkészülni a váratlan eseményekre Ki ne hallott volna már olyan történetet, ahol a fiatal férfi magára hagyta a két-három gyermekes anyukát sokmilliós adóssággal.
Melyik biztosító a legolcsóbb?
Megkérdeztük a biztosítókat, hogy mennyibe kerül náluk a kockázati életbiztosítás, az első esetben 15 millió forintos biztosítási összeggel számoltunk, 20 éves időtartamra, 30 éves biztosítottal. Lényeges, hogy egyes biztosítóknál van különbség a dohányzó és a nemdohányó ügyfeleknél, de van olyan szolgáltató, ahol egy kategóriába esnek.
A nemdohányzó kategóriában a Groupamánál találhatjuk a legolcsóbb ajánlatot, a biztosításunk éves díja 40 ezer forint lenne (kb. 3 300 forint havonta), míg a dohányos kategóriában az Uniqánál csupán 54 ezer forintot kell fizetni évente (kb. 4 500 forint havonta).
Ez utóbbi azért ennyire kedvező, mert az Uniqa nem tesz különbséget az ügyfelek között dohányzási szokások szerint. Egyébként több biztosítónál találhatunk olyan feltételeket, amelyek a keveset dohányzók vagy csak esetenként rágyújtó biztosítottaknak kedveznek.
A második esetnél 45 éves biztosítottal számoltunk, 15 millió forintos összeggel, 10 éves tartamra. Ezekkel a feltételekkel a nemdohányzó kategóriában az Aegon a legkedvezőbb, 100 ezer forintos éves díjjal (kb. 8 400 forint), a dohányosoknak pedig az Uniqa 124 ezer forintos ajánlata (kb. 10 ezer forint) a legkedvezőbb.
Milyen biztosítást érdemes kötni?
Ha kifejezetten hitel mellé kötjük (jellemzően lakáshitel mellé) az életbiztosítást, akkor a biztosítási összegnek legalább a felvett hitelösszeggel kell megegyeznie, így gondoskodhatunk a hitel kifizetéséről halálunk esetén.
Ezzel ugyan gondoskodunk a hitel kifizetéséről, viszont a kieső jövedelem így is nagy problémát okozhat az egyedül maradt (esetenként kisgyermekes) anyukának. Emiatt a hitelnél annyival nagyobb biztosítási összeggel érdemes megkötni az életbiztosítást, amely legalább egy évnyi jövedelemnek felel meg (a hitel kifizetésre kerül, így ennek a törlesztőrészletét kivonhatjuk ebből).
Emellett nem árt arra is gondolni, hogy mi lesz akkor, ha rokkantság miatt nem tudunk tovább dolgozni, vagy csak néhány hónapig kiesünk a munkából betegség miatt. Ilyenkor jönnek jól a kiegészítő biztosítások, amellyel betegségek vagy baleset esetén védhetjük be magunkat. Így néhány hónapos kiesés sem okoz gondot a hitel törlesztőrészleteinek kifizetésénél és a család is fenn tudja magát tartani a kieső jövedelem ellenére, a fizetendő összeget ennek megfelelően érdemes kiválasztani.
Az életbiztosítást a családnak, a kiegészítő biztosítást magunknak kötjük
Érdemes egyébként odafigyelni a minimum megköthető díjakra is, ugyanis bizonyos éves díj alatt nem köthetjük meg az adott biztosításokat, ez különösen fiatal nemdohányzóknál fordul elő, az ő biztosítási díjaik ugyanis eleve alacsonyak. A haláleseti összeg növelésével, vagy kiegészítő biztosításokkal (pl: műtéti térítés, kórházi napidíj, kritikus betegség stb.) viszont a minimum díj fölé növelhetjük a fizetendőt, ráadásul ezzel szélesebb körű védelmet biztosíthatunk magunknak. Ebből a szempontból a biztosítók egy része a díjfizetési gyakorisághoz köti a minimum díjat (Groupama, Uniqa, Union), másik része pedig fix minimum díjat határoz meg (Generali, Aegon, CIG Pannónia).
A biztosítások minimum összege lehet a másik korlátozó tényező a szerződés megkötésekor. A szolgáltatók többsége alacsony minimum összeget határoz meg, viszont akad két kivétel:
- Az Uniqánál egyáltalán nincs minimum összeg, itt a munimum díjból vezethető le az elindításhoz szükséges biztosítási összeg,
- Az Aegon pedig aránylag magas, 10 milliós minimális biztosítási összeget ír elő.
Az alacsony előírt összeg egyébként azoknak lehet kedvező, akik aránylag alacsony haláleseti biztosítás mellett nagy összegű, kiterjedt kiegészítő biztosítási csomagot szeretnének maguknak.
Forrás: penzcentrum.hu
Nyugdíjügyben pesszimisták a magyarok
2015 december 11.
Kategória:
Életbiztosítás
Egyre negatívabban látják az emberek nyugdíjba vonulásuk feltételeit: az UNION Biztosító által két éve feltett, majd idén megismételt kérdésekre adott válaszok alapján egyre kisebb összegű nyugdíjra számítanak a megkérdezettek. A többség 68 éves nyugdíjkorhatárt jósol, a 25 év alattiak átlagosan 72 évvel kalkulálnak. Azok, akik nyugdíj-előtakarékoskodnak, általában havonta 5-20 000 forint közötti összeget szánnak nyugdíjcélú megtakarításra.
2013-ban a válaszadók átlagosan fizetésük 63 százalékára taksálták a jövőbeli nyugdíjuk mértékét. Idén ez az arány 55 százalékra csökkent, vagyis a lakosság érezhetően borúlátóbbá vált az időskori nyugellátással kapcsolatban. A válaszadók ötöde szerint a nyugdíj mértéke a 40 százalékot sem fogja elérni. A fiatalok jóval kevésbé számítanak már az állami gondoskodásra: a 35 évnél fiatalabb korosztály szerint ez az arány éppen hogy átlépi az 50 százalékos szintet.
A nyugdíjba vonulás idején érvényes korhatárt a megkérdezettek átlagosan 68 évre teszik. Mivel a korhatár fokozatos növekedésére számít szinte mindenki, érthető módon a fiatalabbak (a 25-34 éves korosztályba tartozók) számolnak magasabb nyugdíjkorhatárral: átlagosan 72 évvel.
Noha a felmérés szerint a lakosság 85 százaléka azt gondolja, hogy jövőbeli nyugdíja nem lesz elég a megélhetésre, a megkérdezettek 37 százaléka jelenleg egyáltalán nem tud félretenni a nyugdíjas éveire. Azok, akik ilyen céllal félretesznek, általában havonta 5-20 000 forint közötti összeget szánnak a nyugdíjcélú megtakarításokra.
A nyugdíjra való felkészülésben előkelő helyen szerepelnek a kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítások (nyugdíjbiztosítás, önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ). A megkérdezettek 37 százaléka választott ilyen formájú megtakarítást, 27 százalék valamilyen más pénzbeli megtakarítást (bank, egyéb biztosítós) preferál, de más öngondoskodási formák (ingatlan, értékes vagyontárgy, stb.) is előfordulnak a választott lehetőségek között.
„Bár a felmérés adatai szerint a nyugdíj-előtakarékossági formák viszonylag népszerűek, még mindig alultájékozottak az emberek velük kapcsolatban.– hívja fel a figyelmet Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója. – A megkérdezetteknek csupán 20 százaléka tudta azt, hogy a nyugdíjbiztosításokba fizetett összegek után adójóváírás vehető igénybe. Ezért fontos azt is hangsúlyozni, hogy aki az idei évre járó adójóváírással is élni akar, annak feltétlenül az idei év végéig meg kell kötnie nyugdíjbiztosítási szerződését.”
(Biztosítási Szemle - UNION Biztosító)
Életbiztosítással is lehet félretenni
2015 december 08.
Kategória:
Életbiztosítás
A vegyes biztosítás mellett nem kell aktívan foglalkozni a portfólióval, de nagy hozamokra se kell számítani.
Ha szeretnénk nyugdíjaséveinkre félretenni, mérlegelhetjük az első látásra kiváló lehetőségnek bizonyuló vegyes vagy más néven klasszikus életbiztosításokat, ez esetben nem kell azzal foglalkoznunk, hogy a befektetésünket figyeljük.
Egy vegyes életbiztosítás úgy működik, hogy a biztosító átvállalja a pénzünk befektetését, így nem kell foglalkoznunk a portfólió összeállításával, figyelésével, mint egy unit-linked biztosítás esetében. Ha kötünk egy vegyes életbiztosítást, a biztosító garantál egy bizonyos százalékú technikai kamatot (2-2,5 százalék) a díjtartalék, vagyis a költségek levonása után képezett összegre, és az efölötti többlethozamot bizonyos százalékban (80-100) visszatéríti az ügyfélnek. Emellett szerződéskötéskor a biztosító jellemzően meghatároz egy lejárati értéket, amely az éves befizetések hozamokkal növelt részét jelenti.
A biztosítást éves szinten, a befizetett díjak arányában, 20 százalékos állami támogatással is gyarapíthatjuk (amit a befizetett személyi jövedelemadóból írnak jóvá, 130 ezer forintos maximumig), erre azonban jellemzően nem garantálják a technikai kamatot. Az egyéni szerződésekből sokszor nehéz kihámozni a biztosítások konkrét költségeit, ezért ezeknek összehasonlításában a Mabisz TKM-adatbázisát tudjuk alapul venni, ezek az idei évtől már a vegyes nyugdíjbiztosításokra is elérhetők.
Az összesítőből kiderül, hogy a költségek szinte minden esetben magasabbak, mint a szerződésben vállalt garanciális hozam, persze ezekben az említett hozam-visszatérítés mértéke nincs feltüntetve. Mivel a biztosítók az esetleges veszteségek minimalizálása miatt konzervatív befektetési formákat választanak – hiszen hatalmas veszteség lenne a biztosítónak, ha nem sikerülne elérni a technikai kamatláb hozamát – , a többlethozam mértéke sem kimagasló, alacsony hozamkörnyezetben nem nagyon számíthatunk a technikai kamatnál jóval magasabb hozamokra.
2015 első kilenc hónapjában a vegyes nyugdíjbiztosítások tették ki a biztosítók nyugdíj-biztosítási díjbevételének 26 százalékát; 17 nyugdíjbiztosítóból nyolc rendelkezett ilyen termékkel, közülük a leginkább az NN, az Aegon és a Posta Biztosító aktív az értékesítésében. A termék befektetési ígéretéből és jutalékszerkezetéből fakadóan kevésbé elterjedt a független biztosításközvetítők körében, értékesítésük a biztosítók saját hálózatában és a postákon kecsegtet nagyobb sikerrel.
Forrás: Világgazdaság
Időben fékezzünk, vagy hajtsunk a vadnak!
2015 december 07.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Időben fékezzünk, vagy hajtsunk a vadnak, ha a kocsink elé téved az úton - tanácsolja a szakértő. Kártérítésre csak ritkán számíthatunk. Bár tervezték, a kötelező biztosítás egyelőre nem terjed ki vadkárra.
Súlyos sérüléseket szenvedett egy autó utasa november 28-án a 43-as főúton, amikor a másik irányból érkező kocsi sofőrje egy útra szaladó vaddisznót kikerülve összeütközött velük.
– Főleg télen kell számítani errefelé hasonló esetekre, amikor a vadak nem találnak könnyen élelmet, és ezért gyakran átmennek a közutakon – magyarázta Jakab Csaba. A szegedi autósoktató, aki hobbiként vadászik is, azt javasolja, csak annyira hajtsunk gyorsan, hogy egy vad váratlan felbukkanásakor időben meg tudjunk állni. Satufék és elrántott kormány helyett erőteljes és folyamatos fékezéssel álljunk meg, vagy hajtsunk az állatnak! – Még mindig jobb elütni egy vaddisznót vagy őzet, mint nekimenni egy másik autósnak vagy az árokba hajtani – hangsúlyozta. Sokat elárul a környező megyékben élők vezetési szokásairól, hogy az őzgázolások kétharmada az Alföldön történik, és nem hegyvidéken – jegyezte meg az autósoktató, aki szerint sokkal tudatosabban kell a volán mögött ülőknek készülniük az útra szaladó vadakra, főleg ha ezt KRESZ-tábla is jelzi.
Egy vad miatt bekövetkezett balesetnél az autós és a vadgazdálkodó társaság a felróhatóság mértéke szerint osztozik a kárban. Ha egy vadászatnál például az út felé hajtják az állatokat, a vadásztársaság felelős lehet egy bekövetkező balesetért. Ha viszont kint van a vadveszélyre figyelmeztető KRESZ-tábla, és mégis baleset történik, általában mindkét fél maga vállalja és téríti meg a saját kárát – erősítette meg információnkat több forrásunk is. Ugyan a korábbi tervek szerint Nyugat-Európához hasonlóan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kiterjesztették volna vadkárra is, az elfogadott és januártól hatályos új vadászati törvénybe végül mégsem került bele ez a módosítás. Aki tehát kártérítést szeretne kapni egy ilyen baleset után, annak továbbra is ajánlott cascót, illetve más kiegészítő biztosítást kötnie – tudtuk meg Komoly Tamástól, az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád Megyei Területi Szervezetének titkárától.
Mit kell tenni, ha vaddal ütközünk?
1. Értesítsük a rendőrséget. A hatóság megkeresi az illetékes vadásztársaságot és rögzíti a baleset körülményeit, illetve a keletkezett károkat.
2. Készítsünk fotókat – akár telefonnal – a helyszínről, a vadról és a megsérült kocsiról. Ez hasznos lehet egy kártérítési pernél.
3. 30 napunk van, hogy jelezzük az esetleges kártérítési igényünket a vadásztársaságnak a jelenlegi szabályozás szerint.
4. Soha ne vigyük el az elpusztult vadat a helyszínről, az ugyanis az állam, illetve a vadgazdálkodó tulajdona, így lopásnak számít.
Forrás: Délmagyar
Így válassz nyugdíjbiztosítást
2015 december 07.
Kategória:
Életbiztosítás
Aktív dolgozókként kénytelenek vagyunk megbarátkozni azzal a ténnyel, hogy hosszú, munkával töltött évtizedek után sem lesz olyan nyugdíjunk, ami elfogadható életszínvonalat biztosít majd. Éppen ezért szükségük van különféle öngondoskodási formákra, vagyis külön is spórolnunk kell nyugdíjas éveinkre. Ennek számos eszköze van, amikkel a magyarok többsége még csak ismerkedik – az egyik ezek közül a nyugdíjbiztosítás.
Nyugdíjbiztosítás régóta létezik, ám tavaly volt az első év, hogy államilag támogatott nyugdíjbiztosításba is fektethettük a pénzünket. Az öngondoskodási formák közül a másik két fő lehetőség – a magánnyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékosság intézménye – már korábban is ebbe a kategóriába esett, ami miatt népszerűbb is volt az ügyfelek körében a nyugdíjbiztosításoknál. 2014 januárjától viszont 20 százalékos, évente legfeljebb 130.000 forintnyi adókedvezményt vehetsz már ezek után is igénybe az SZJA-ként befizetett adódból. Ez már csábítóan hangzik, de ahhoz, hogy kiválasszuk a számunkra megfelelő nyugdíjbiztosítást, nem árt egy-két dologban tájékozódni velük kapcsolatban.
Unit linked és vegyes nyugdíjbiztosítás
Először is jó, ha tudod, hogy alapvetően kétféle nyugdíjbiztosítást köthetsz ma Magyarországon: az egyik a záradékolt nyugdíjbiztosítás másik az új fejlesztésű. Az előzőek gyakorlatilag egy korábban is meglévő befektetéses életbiztosítás átalakított verziói, míg az utóbbiak teljesen új fejlesztésű termékek. De van egy másik, talán ennél fontosabb különbség is, ami alapján szelektálhatsz a kínálatból: a befektetés típusa szerint ugyanis létezik a úgynevezett unit linked nyugdíjbiztosítás, amelyeknél te rendelkezel arról, hogy milyen befektetéseket eszközöljenek az alapkezelők, és van a vegyes nyugdíjbiztosítás, ahol erre nincs lehetőség. A vegyes nyugdíjbiztosítást úgy képzeld el, hogy fizetsz egy fix díjat azért, hogy ha meghalsz, vagy lejár a futamidő, akkor megkapj egy konkrét összeget. Ha a biztosító egy kis plusz nyereségre tesz szert (a 2,5%-os technikai kamat felett), akkor ennek a többlethozamnak a 85-100%-át a futamidő végén odaadja neked. 10-ből 9 esetben a vegyes életbiztosítással várhatóan alacsonyabb lejárat összegre számíthatsz, mint a unit linked befektetéssel, hiszen a vegyes életbiztosításnál a díjak jelentős részét teszik ki a kockázati költségek, a unit linked biztosítások viszont kockázatosabbak – könnyebben nyerhetsz és bukhatsz is velük.
Választási szempontok
Befektetésről beszéltünk az előbb, vagyis a nyugdíjbiztosításoknál nem elég találomra választani egy biztosítást, majd havonta befizetni x összeget, és várni a lejárat napját, hanem előzetesen választani kell a felkínált lehetőségek közül. Éppen ezért nagyon ajánlatos, hogy mielőtt belevágsz egy nyugdíjbiztosításba, az alábbi két szempont szerint készülj fel.
1. Kalkuláld ki, mennyi lesz a nyugdíjad!
Ez azért fontos, mert így tudod majd megállapítani azt is, hogy mennyi extra pénzre lesz szükséged az állami nyugdíjon felül ahhoz, hogy megfelelő színvonalon élj. Ez pedig behatárolja, hogy milyen havi díjat fizess be – ennek mértéke sem mindegy, hiszen 10-20 éven át fogod majd fizetni ideális esetben.
2. Nézz szét a piacon
Jó néhány nyugdíjbiztosítás elérhető már – vagy 30 termék – Magyarországon, és ezek mindegyike más és más. Éppen ezért ugyanúgy, ahogy autót vásárolsz, a biztosításkötés előtt is nézz meg több ajánlatot is – elsőként is a TKM (Teljes Költség Mutató) mutatókat hasonlítsd össze. Ez egy olyan szám, ami igyekszik megmutatni a az ilyen típusú biztosítások összes levont költségét. Azonban ne csak a brosúrákban található számokra hagyatkozz, hanem számoltasd ki egy rád szabott szerződés TKM-jét is!
A TKM mellett a hozamokat hasonlítsd össze: ennek során figyelj rá, hogy azonos kockázati besorolású alapokat vess össze, máskülönben torz eredményt kapsz.
Forrás: NŐK LAPJA CAFÉ
Kilendülhet az Astra-károsultak ügye a holtpontról
2015 december 04.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás
Jóváhagyta a bukaresti törvényszék a román Astra biztosító elleni csődeljárást csütörtökön, amelyet az összevont pénzügyi felügyelet (ASF) kezdeményezett. A törvényszéki döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújthatnak még be a tulajdonosok, de a fellebbezés nem halasztó hatályú.
Az Astrát augusztus végén nyilvánította fizetésképtelenné az ASF, megvonva működési engedélyét arra hivatkozva, hogy a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. Azóta az Astra 1,8 millió romániai ügyfele közül csaknem 60 ezer fordult kártérítési kérelemmel az állami garanciaalaphoz, a kárigényük – a Hotnews.ro portál szerint – mintegy 650 millió lejre rúg.
Az Agerpres hírügynökség úgy tudja, ugyancsak a román garanciaalap vette át az Asra 191 ezer magyarországi biztosítási kötvényét és a magyarországi ügyfelek által benyújtott 4800 kártérítési igény rendezését. A biztosító németországi fiókjától 6100 kötvényt és 200 kárigényt, a szlovákiai fióktól pedig 23 ezer biztosítást és 640 kárigényt vett át a román garancialap.
Az Astra romániai károsultjai azt remélik, hogy a törvényszék csütörtöki döntése nyomán ügyük kilendül a holtpontról és a garanciaalap megkezdi a kifizetéseket.
A működési engedély megvonásakor az ASF elnöke sietett megnyugtatni az érintetteket, hogy a jelenleg egy milliárd lejjel rendelkező garancialapban elegendő fedezet van arra, hogy a 700 millió lejre becsült kárterítési kötelezettséget átvállalja a csődbement Astrától.
Romániában a kártérítések felső határa 100 ezer euró (31 millió forint) mind a cégek, mind a magánszemélyek esetében.
Az akkor még piacvezető Astra élére tavaly februárban rendelt ki felügyeleti biztost az ASF, amely 490 millió lejes tőkeemelést rendelt el. A részvényesek csak 70 millió lejes tőkeemelést hajtottak végre. A felügyeleti biztos kirendelésekor az Astra portfóliója 800 ezer kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból és 2 millió 150 ezer lakásbiztosításból állt.
Az Astra csődje nyomán 20 és 200 százalék közötti mértékben drágultak a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások Romániában.
Forrás: Biztosítási Szemle
Figyelem! Kedd éjfélig válthat kötelezőt
2015 november 30.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Akiknek az év végével jár le a kötelező gépjármű felelősségbiztosításuk (kgfb-jük) azoknak a meglévő biztosítójuknál legkésőbb december elsején éjfélig kell felmondaniuk azt, a nagy alkusz cégek kedden legkésőbb 14 óráig fogadják el a felmondást – közölték a társaságok az MTI-vel.
A szerződésüket felmondóknak tudniuk kell azt, hogy az új biztosítóval az év utolsó napjáig is megköthetik a szerződést. Akik alkuszon keresztül intézik a kgfb-váltást, azoknak a felmondással egy időben az új szerződést is megkötik a közvetítő társaságok.
A biztositás.hu ügyvezető igazgatója, Rácz István az MTI-nek elmondta, hogy kedden 12 óráig fogadnak el felmondást.
A netrisk.hu délután 2 óráig is elfogadja a felmondást, de csak akkor, ha az ügyfél korábban adott már ennek a cégnek alkuszi megbízást – mondta Sebestyén László vezérigazgató.
A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. is délután 2 óráig fogadja el a megbízást, de arra kéri az ügyfeleit, hogy azért maguk is küldjenek egy elektronikus levelet a meglévő biztosítójuknak arról, hogy felmondják a köztük lévő szerződést. Erről Németh Péter, a CLB kommunikációs és értékesítési igazgatója tájékoztatta az MTI-t.
Tavaly az év végi kgfb-kampányban 300 ezer autós váltott biztosítót. Idén ettől kevesebben lesznek, a biztositás.hu becslése alapján 280 ezren, a netrisk.hu 200-220 ezer, míg a CLB 200-250 ezer váltóval kalkulál.
Új elem az idei kampányban, hogy az autósok – látva azt, hogy minden biztosító díjat emelt – akár a 2-3 ezer forintos díjemelést is elfogadták, és nem kerestek olcsóbb biztosítót.
Csütörtöktől hatályos több pénzügyi törvény módosítása
2015 november 26.
Kategória:
Általános
Részben a tájékoztatási kötelezettségről, valamint az azok megszegése esetén kiszabható bírságról szóló uniós irányelvet ültette át a parlament - még októberben - azokba a pénzügyi törvényekbe, amelyek módosított szabályait csütörtöktől kell alkalmazni.
A biztosítási törvény módosításával a jövőben az ügyfélnek 30 napja lesz a biztosító által javasolt módosítás elutasítására. Ha az ügyfél elutasítja a módosítást, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
Ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon. Ezt 5 évig kell ott tartaniuk.
A tőkepiaci törvényben pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Az eddigi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kellett közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén - vállalkozás esetében - legfeljebb 2 milliárd 984 millió 800 ezer forint, vagy a legutolsó éves beszámoló árbevételének maximum 5 százaléka lehet a bírság. Magánszemélyre viszont legfeljebb 596 millió 960 ezer forint bírság szabható ki. Ezek az összegek eddig nem szerepeltek a jegybanktörvényben.
(napi.hu)
Jubilál a Magyar Biztosítók Szövetsége
2015 november 26.
Kategória:
Általános
25 évvel ezelőtt, 1990 novemberében kezdte meg működését a Magyar Biztosítók Szövetsége, a MABISZ. Az elmúlt negyedszázadban hatalmas változások történtek a biztosítási piacon: a tagok száma 9-ről 33-ra bővült, ez idő alatt vált külön az élet- és nem életbiztosítási üzletág, jött létre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piaci alapú rendszere, s a biztosítási szerződések száma mára már meghaladja a 11 milliót - írják jubileumi közleményükben.
Az első hazai biztosító társaság 1857-ben, az első biztosítási szövetség, a Biztosítók Országos Szövetsége (BIOSZ) 1919-ben alakult meg. A BIOSZ-nak jelentős érdemei voltak abban, hogy a magyar biztosításügyet Európában is jegyezték. A II. világháborút követő államosítás megtörte a magyar biztosításügy lendületét, a szövetség 1948-ban meg is szüntette tevékenységét.
1986-ban, a politikai intézményrendszer megújulását megelőzve került sor a magyar biztosításügy gyökeres reformjára. Kezdetben duopóliummá alakult át az állami monopólium, két, továbbra is állami tulajdonú biztosítóval. Ezt követően öt év alatt 12 új biztosító társaság alakult Magyarországon, itthon is megjelentek a világ és Európa tekintélyes, nagy biztosító társaságai, német, osztrák, francia, amerikai, holland és belga tulajdonú cégek.
A Magyar Biztosítók Szövetségét 9 biztosító társaság és egy magánszemély alapította 1990 novemberében. Az elmúlt 25 évben közel két tucat cég lépett be a piacra, számos társaság váltott nevet, történtek egyesülések, névváltások, összeolvadások. A MABISZ tagjainak száma ma eléri a 33-at.
Az alakuláskor döntően érdekvédelmi, érdekképviseleti céllal létrejött szervezet 25 éves fennállása alatt az egyik legjelentősebb eredmény 1995-ben, a biztosítási törvény megalkotása volt, amely már – kilenc évvel Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt – tartalmazta az EU biztosítási piacra vonatkozó irányelveinek a hazai körülményekhez igazított átvételét. Ettől kezdve vált ketté az élet- és nem életbiztosítási üzletág, és ekkor rögzítették a szolvencia alapú felügyeleti ellenőrzés alapelveit is. Azóta egyetlen átfogó módosítás történt, 2003-ban.
A szövetség 1990-ben 12 szakmai bizottsággal kezdte meg munkáját. 2015 novemberében 6 tagozatban, 9 bizottságban és 6 szekcióban folyik a magas színvonalú szakmai munka. Tekintélyes változáson ment keresztül a piaci struktúra is: az indulás évében a piac mindössze 23 százalékát adták a személybiztosítások, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) pedig ekkor még nem is létezett. A piaci koncentrációt tekintve, a top 5 biztosító részesedése a nem életbiztosítási területen meghaladta a 90, a személybiztosításokat illetően pedig a 80 százalékot.
A kgfb ma ismert rendszere 1991-ben indult a hazai piacon, 1996-ban létrejött a Gépjármű Kárrendezési Iroda (GKI), amelynek feladata a biztosítással nem rendelkezők, illetve az ismeretlen károkozók által okozott károk megtérítése.
Az oktatási feladatok ellátására 1994-ben a szövetség létrehozta a Biztosítási Oktatási Intézetet, a BOI-t. A szervezet több száz biztosítási szakember, tanácsadó képzésében vett részt az elmúlt két évtizedben.
A szövetség főtitkári posztját húsz éven keresztül, 1990-től egészen 2010-ig Trunkó Barnabás töltötte be. Trunkó nyugdíjba vonulása óta, 2010 márciusától Molnos Dániel látja el a főtitkári feladatokat, aki korábban – szövetségi biztosként – a GKI létrehozásában és megszervezésében is vezető szerepet játszott.
A MABISZ a biztosítók érdekvédelme mellett ma már kiemelt figyelmet fordít a fogyasztóvédelemre. Az elmúlt években számos olyan projektet dolgozott ki, amellyel elősegíti az ügyfelek számára a releváns információkhoz való hozzájutást, illetve az üzleti érdektől mentes összehasonlítást.
2010 óta elérhető a szövetség által kidolgozott a TKM (Teljes Költségmutató) rendszer, amely a befektetéshez kötött életbiztosítások költség-összehasonlítására nyújt lehetőséget. Ugyancsak 2010-ben indult a MABISZ Díjnavigátor, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak üzleti érdekektől mentes összehasonlítását teszi lehetővé. Ugyanebben az évben kezdte meg működését a MABISZ Ügyfélszolgálat, amely az elmúlt években évi több tízezer hívást fogad, segíti az ügyfelek informálását, eligazodását biztosítási ügyekben.
A szövetség 2010 óta kiemelt hangsúlyt fektet az ismeretterjesztése, az informálásra és a kommunikációra. 2010-ben megalakult a szövetség kommunikációját irányító Kommunikációs Tagozat: a MABISZ sajtó-megjelenéseinek száma azóta meghaladja az évi két ezret. A szövetség kiemelt feladatként kezeli a lakosság pénzügyi edukációját, erre a feladatra több kampányt is szervezett.
OrientPress Hírügynökség (OPH)
Nics téli gumija? Ugorhat a biztosítása
2015 november 19.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás
A környező országok többségében kötelező a téli gumi használata, ha az időjárási és útviszonyok megkövetelik. Itthon ezt még nem vezették be, annak ellenére, hogy jóval nagyobb veszélynek vagyunk kitéve az utakon nyári abroncsokkal. Arról nem is beszélve, hogy egy baleset után adott esetben még a biztosító is mossa kezeit.
Az enyhe novemberi időjárás után lassan megérkezik a hideggel és mínuszokkal teli december, ám sok autóst még ez sem késztet arra, hogy az autóján lévő nyári gumit téli abroncsra cserélje. Nem kötelező, a hanyagság azonban hosszú távon sokba kerülhet.
A kötelező sem lesz elég
A kötelező biztosítás esetében a biztosító köteles megtéríteni a partnere által okozott kárt. Ha viszont az autó nem felelt meg a KRESZ-ben is előírtaknak, vagyis olyan súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt a baleset megtörténtekor, amivel előidézhette a balesetet, akkor a biztosító megkérdőjelezheti a megkötött szerződés betartását, és az okozott kár bizonyos részével megterhelheti a károkozó autóst – magyarázta a hirado.hu-nak Pintér József, a Magyar Autóklub közlekedésbiztonsági szakágának igazgatója.
Ez nem azt jelenti, hogy különbséget tesz téli és nyári gumi között, hanem hogy az adott abroncsnak kell az előírásoknak megfelelőnek lennie – érvényes ez a négy évszakosokra is. Vagyis ha télen, havas körülmények között történik baleset nyári gumival, nem azért kell fizetnie a károkozónak, mert nem téli abroncs volt az autón, hanem mert a nyári profilmélysége 2-2,5 milliméter alatti. A műszaki követelmények persze nem csak az abroncsra vonatkoznak – tette egyértelművé.
Téli gumi használata kötelező a többi között Ausztriában, Csehországban, Romániában, Szerbiában és Szlovéniában is.
Rossz gumival hiába a biztosítás
Más a helyzet a casco biztosítások esetében. Amennyiben a baleset kimenetelében befolyásoló tényező volt, hogy az autós nem használt az évszaknak és az útviszonyoknak megfelelő gumit, a biztosító megtagadhatja a kifizetést. A legtöbb cég elő is írja ezt kritériumként a szerződéseiben – hívta fel rá a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója.