2018.09.28

8 dolog, amit mindenképpen tegyünk meg, ha kár ért minket

A betörésektől, a tűzesetektől, a villámcsapástól és a vihar okozta károktól félve kötünk elsősorban biztosítást. Pedig vagyontárgyainkban legtöbbször csőtörés és beázás okoz kárt. És nem feledkezhetünk meg a baleseti kockázatokról sem. Ha már megtörtént a baj, nem árt tudni, mit is tegyünk.

Igencsak meglepődtek néhány éve, karácsony szentestéjén a járókelők, amikor az egyik hatodik emeleti ablakból eléjük zuhant egy égő karácsonyfa. Mint később kiderült, miután egy család csillagszórókkal és gyertyákkal díszítette fel a fáját, majd a kamerát előkészítette az ünnepi jelenet megörökítésére, a fények meggyújtását követően lángra lobbant a fa, amit aztán a pánikba esett apuka kétségbeesésében kidobott az utcára. Szerencsére ott senkinek nem esett baja, a családfő azonban másodfokú égési sérüléseket szenvedett, ezen kívül kigyulladt a függöny, és a lakást korom borította be.

Hogy érzékeljük az egyes kártípusok valószínűségét, érdemes egy pillantást vetnünk a számokra. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a vezetékes vízkárok idézték elő a lakóingatlanoknál bekövetkezett biztosítási események 30-40, míg a nyaralóknál a 90 százalékát. Komoly veszélyforrásnak tekinthetők a téli fagyok, illetve a nyári viharok. Hogy ez utóbbi volumenét érzékeltessük: még a korábbi évekhez képest viharok szempontjából nyugodtabbnak mondható május 1. és augusztus 31. közötti időszakban is mintegy 57 ezer bejelentést kaptak idén a biztosítók vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén. És ennél a számnál valójában jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, hiszen az ingatlanok közel negyede nem rendelkezik biztosítással. Ehhez képest – a MABISZ adatai szerint – a köztudatban talán a legnagyobb félelemként élő betörésekből kevesebb, körülbelül 50 ezer történik egy évben Magyarországon. A tűzkárok ehhez képest az alacsonyabb valószínűségű károk közé tartoznak, a KSH felmérése szerint 2016-ban 7449 regisztrált lakástűz volt az országban.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 első félévében több mint 7500 baleset történt, 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az autólopások száma azonban jóval kevesebb volt, 2018 első félévében mindössze 384 személygépkocsira adtak ki körözést Magyarországon – derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) adataiból. Ez időarányosan csökkenés az utóbbi évekhez képest, hiszen 2017 egészében az összes személygépkocsira 1125 körözést rendelt el az ORFK, míg 2014-ben 3562-t.

De mindenki tisztában van azzal, mit tegyen, ha már megtörtént a baj? Érdemes mindig a probléma előtt járni egy lépéssel, és biztosítást kötni. De hogyan tudjuk mi magunk is segíteni a minél gyorsabb és gördülékenyebb biztosítói ügyintézést? Mutatjuk a leghasznosabb tudnivalókat!

1. Fontos a megelőzés

A teljes kárösszeg kifizetésének a feltétele, hogy a biztosított minden tőle jogosan elvárható intézkedést tegyen meg annak érdekében, hogy megelőzze, vagy csökkentse a kár mértékét. Így például törekedni kell az épületek megóvásra, folyamatos karbantartására. Télen, a hosszú időre magára hagyott ingatlanoknál gondoskodni kell a megfelelő téliesítésről (többek között, ahol lehet, érdemes vízteleníteni a vezetékrendszert). A betörésék kockázatát korszerű nyílászárókkal csökkenthetjük, de arra is figyeljünk, hogyha elmegyünk otthonról, még bukó állapotban se hagyjunk nyitva könnyen megközelíthető ablakot. A közúti balesetek megelőzése érdekében elengedhetetlen, hogy mindig az évszaknak megfelelő, és jó állapotú gumival közlekedjünk.

2. Próbáljuk meg enyhíteni a kárt

Nagyon fontos, hogy a károk enyhítéséért az észlelésüket követően próbáljunk mindent megtenni. Ez az ingatlanok esetében a biztosítottnak kötelezettsége is. Csőtörésnél például azonnal el kell zárni a vizet, és vízvezeték-szerelővel kijavíttatni a hibás csőszakaszt, csak egyet nem szabad: visszafalazni a károsodott részt addig, amíg a biztosító kárszakértője azt nem szemlézte! Lehetőleg a vízre érzékeny berendezéseket, ingóságokat is ki kell menekíteni az érintett helyiségekből. De egy nagyobb katasztrófa, például árvíz idején is nehezen fogadná el a biztosító, ha a legértékesebb műszaki cikkeinket az elárasztott alagsorban tárolnánk.

3. Dokumentáljuk, amit lehet

Fotózzuk le a kárt, lehetőleg úgy, hogy a helyszín felismerhető legyen. Közúti balesetnél például magát a helyszínt és a járművek elhelyezkedését is. Emellett ki kell tölteni az ingyenesen beszerezhető európai baleseti bejelentőt, és a balesetben részt vevő feleknek aláírásukkal kell igazolniuk az adatok valódiságát. Nem szabad elfelejtkezni az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről sem.

A fotók lakáskárnál is segítik a kárszakértők munkáját. Arra azonban figyeljünk, hogy a kárszemle előtt a szükséges kárelhárításon túl további javítási munkákat ne végezzünk. Hiszen ha a káresemény szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, akkor a biztosító nem lesz köteles fizetni.

4. Balesetnél ne hagyjuk el a helyszínt

Autós balesetek esetén mindig álljunk meg, még a jelentéktelennek tűnő ütközéseknél is. Meg kell ugyanis állapítani, hogy indokolt-e rendőrt hívni. Ez személyi sérülés esetén nem opció, hanem kötelező, vitatott baleseti helyzetben pedig ajánlott. A nyomok megőrzéséről, a lehetőségekhez képest, gondoskodni kell, de úgy, hogy az a forgalmat ne akadályozza.
Személyi sérülésnél, ha az indokolt, azonnal ki kell hívni a mentőket. Emellett is törekedjünk a maximális segítségnyújtásra, hiszen akár szabadságvesztéssel is járhat, ha magára hagyunk valakit, akinek az élete vagy testi épsége komoly veszélybe került.

5. Értesítsük a hatóságokat

Autólopás felfedezése után azonnal értesítsük a rendőrséget, és tegyünk feljelentést, majd jelentsük be a kárt. Ilyenkor a biztosítónak le kell adni az ellopott gépkocsi kulcsait (vagy indító kártyáit), valamint be kell mutatni a jármű forgalmi engedélyét. Betöréses lopásnál a rendőrséget, tűzkárnál pedig a tűzoltóságot hívjuk, a kárrendezésnél ugyanis szükség lehet a rendőrségi, illetve a tűzoltósági jegyzőkönyvre.

6. Őrizzük meg a számlákat

Ha biztosított ingatlanunkban nagy értékű ingóságainkban keletkezett kárunk megfizetését kérjük a biztosítótól, akkor szükség lehet a vásárlást igazoló számlákra, ezért azokat mindig érdemes eltenni, illetve megőrizni a garancia lejárta után is, hiszen nagyban segíthetnek a kárrendezés lebonyolításában.

7. Menjünk orvoshoz

Ha egy közlekedési baleset után gyanús tünetet észlelünk magunkon, mindenképpen menjünk orvoshoz. Hiszen a látszólag jelentéktelen vagy egyáltalán nem látható sérülések később veszélyesnek, sőt, akár életveszélyesnek bizonyulhatnak. Ha van balesetbiztosításunk – akár kiegészítőként casco vagy lakásbiztosításhoz –, akkor például csonttörés esetén is számíthatunk fix összegű szolgáltatásra.

8. Időben jelentsük be a kárt

És végül az egyik legfontosabb tudnivaló! A kárigényt minél előbb érdemes bejelenteni: telefonon, interneten, applikáción vagy személyes ügyfélszolgálaton keresztül. Ha valakinek egy közlekedési balesetben okoz kárt egy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező személy, akkor azt 30 napon belül kell közölnie a biztosítójával.

Forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Tájékozódjon biztosítási lehetőségeiről kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor>>

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Érdemes minél fiatalabb korban megkötni az életbiztosítást
2019 szeptember 30.
Kategória:
Életbiztosítás

Érdemes minél fiatalabb korban megkötni az életbiztosítást

A fiatalabb korban megkötött kockázati életbiztosítás díja jellemzően alacsonyabb, ezért kifejezetten érdemes fiatalon biztosítást kötni. 20-as, 30-as éveinkben általában jobb az egészségi állapotunk, mint 40 vagy 50 évesen, így várhatóan kedvezőbb lesz a biztosítási díjunk, ami akár hosszú éveken át ilyen kedvező is maradhat.

Az életbiztosítások igény szerint, személyre szabhatóan nyújtanak lehetőséget arra, hogy váratlan tragédia esetén gondoskodjunk a családunkról, vagy előre tervezett módon gyűjtsünk pénzt céljainkra. A kiegészítőként vásárolható baleset- és egészségbiztosításokkal együtt a biztosítás széles körű fedezetet nyújt az egyén és a család számára – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) tájékoztatásából.

Nincs olyan élethelyzet, amikor ne érné meg

Életbiztosítást mindenkinek érdemes kötnie, hiszen váratlan esemény bárkivel, bármikor történhet. Családosok esetében a fő kereső halála a család anyagi helyzetét alapjaiban változtathatja meg, drámaian csökkenhet az életszínvonal, az anyagi lehetőségek – tájékoztatta a Portfolio-t az Aegon Biztosító. Kockázati életbiztosítással a család jövőjét biztosítjuk, így gondoskodhatunk a gyermekek, illetve a hátrahagyottak anyagi biztonságának fenntartásáról. A hitellel rendelkezőknek is kézenfekvő megoldás lehet, hiszen a hitelt felvevő biztosított halála esetén kiváltható a hitel, vagy nagymértékben könnyíthetők a hitel öröklésével együtt járó terhek.

2018-ban 45,3 milliárd forint volt az életbiztosítások új szerzésének értéke. Átalakult az eladott életbiztosítások struktúrája: nőtt a nyugdíjbiztosítások és a nem megtakarítási célú biztosítások aránya (ma nagyjából 1/3 nyugdíj, 1/3 kockázati, 1/3 unit-linked megtakarítási az arány), valamint nőttek a közvetítők egy főre eső jutalékbevételei – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

Az egyedülállók számára azért jelent biztonságot, mert a szerződéshez választható kiegészítő biztosításokkal teljes körű védelmet vásárolhatnak maguknak egy váratlan betegség vagy egészségi állapot változás esetére. Továbbra is vannak olyan munkáltatók, akik kockázati életbiztosítással gondoskodnak kulcsembereik védelméről.

FONTOS TUDNI, HOGY A FIATALABB KORBAN MEGKÖTÖTT KOCKÁZATI ÉLETBIZTOSÍTÁS DÍJA JELLEMZŐEN ALACSONYABB, EZÉRT KIFEJEZETTEN ÉRDEMES AKÁR MÁR A 20-AS ÉVEINKBEN KÖTNI – TANÁCSOLJÁK A BIZTOSÍTÓ SZAKÉRTŐI. EZ ABBÓL ADÓDIK, HOGY FIATALON ÁLTALÁBAN JOBB AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTUNK, MINT 40 VAGY 50 ÉVESEN, ÍGY VÁRHATÓAN KEDVEZŐBB LESZ A BIZTOSÍTÁSI DÍJUNK, AMI AKÁR HOSSZÚ ÉVEKEN ÁT IS ILYEN KEDVEZŐ MARADHAT.

Mit vizsgál a biztosító?

Sokan nem tudják, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a kockázati életbiztosítás díját befolyásolják. Az Aegon tájékoztatása szerint a legfontosabb tényezők a biztosított életkora és az egészségi állapota, de a választott tartam és a foglalkozás is fontos szempont a biztosító számára. Ezen felül az is befolyásolja az életbiztosítás díját, hogy a szerződésbe bevonunk-e társbiztosítottat, illetve kötünk-e a még teljesebb védelemért kiegészítő biztosításokat.

Az életbiztosítás is változik

Az évek múlásával természetes dolog, hogy igényeink, elvárásaink változnak: az autónkat újabbra, korszerűbbre cseréljük, a háztartásunkat modernebb eszközökkel szereljük fel, újabb szolgáltatásokat veszünk igénybe, és az is természetes, hogy a biztosítók palettáján az életbiztosítások kínálata, szolgáltatásai is folyamatosan bővülnek és megújulnak ennek megfelelően.

Egy kockázati életbiztosításnak hosszú éveken át kell beteljesítenie a feladatát, azaz teljes körű védelmet kell nyújtania az ügyfélnek, ezért az új, korszerűbb szolgáltatások megjelenésével a tanácsadók általában felkeresik régi ügyfeleiket is, akik mérlegelik, hogy élethelyzetüknek megfelelően mire van igényük.

Mire érdemes figyelni, amikor életbiztosítást kötünk?

  • Ha biztosítási szerződést kötünk, ne döntsünk azonnal, szerződéskötés előtt alaposan tájékozódjunk;
  • A biztosítási ajánlat megtétele előtt mindig tanulmányozzuk át a szerződési feltételeket, szabályzatot;
  • Ha valamit nem értünk, kérjük szakember segítségét, magyaráztassuk el a számunkra nem egyértelmű fogalmakat;
  • A felmerülő kérdéseket ajánlott írásban feltenni, és a választ is ilyen módon kérni.Fontos tudni, hogy a biztosító köteles a szerződéskötést megelőzően kellő időben, bizonyítható és azonosítható módon, pontos, közérthető, egyértelmű, nem félrevezető, tisztességes, részletes és díjmentes írásbeli tájékoztatást adni többek között a biztosítási szerződés jellemzőiről. A tájékoztatónak tartalmaznia kell a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító által nyújtott szolgáltatás korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő feltételt is.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze oldalunkon a biztosítók életbiztosítás ajánlatait, és kösse meg akár azonnal, online: Életbiztosítás kalkulátor >>

Ha bajba kerülnek a gyerekek: kevesebből is megúszható
2019 szeptember 30.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Ha bajba kerülnek a gyerekek: kevesebből is megúszható

A gyerekbalaeseteket nyilván nem teszik megtörténtté, de az azokhoz kötődő kiadásokat csökkenthetik a biztosítások. Alapesetben is jár, de érdemes a lakásbiztosításokat is átnézni.

Mint annyi mindenben a biztosítási ügyekben is fontos a tudatosság. Bár a mindennapokban igyekszik mindenki előrelátóan cselekedni és tudatosan irányítani az életünket mégis könnyű a sok információ áramában figyelmen kívül hagyni egyet-egyet.

Ilyenek lehetne például a biztosítások is. Bár a többség tudatosan választ biztosítást az autójához, ingatlanához és az ezekkel kapcsolatos káreseteket viszonylag rutinosan is kezeli, a balesetek esetében ez nem mindig igaz.

A gyermekeket ért kisebb, nagyobb balesetek esetében természetesen az első reakció az aggodalom, ijedtség, aztán igyekszik mindenki biztosítani, hogy a gyermek a megfelelő ellátást megkapja. Majd jön a családi élet esetleges átszervezése az új helyzetben. Gyakran elmarad az utolsó lépés, hogy a biztosítónak is szólni kell.

Talán nem mindenki tudja

Magyarországon minden állandó lakhellyel rendelkező, 3-18 év közötti gyermeknek alapesetben jár az állami baleset-biztosítás. Ez többek között csonttörés vagy maradandó egészségkárosodás esetére nyújt kártérítést.

Bármilyen baleset - akár egy játszóterezés, akár egy új emeletes ágy kipróbálása - , vagy gyerekcsíny következtében bármelyik szülő kerülhet abba a helyzetbe, hogy gyermeke ellátásra szorul. A fájdalmon és a szülői aggódáson túl különböző kiadások merülhetnek fel ilyen esetekben, például egy könnyített gipsz ára, kezelések járulékos költségei vagy a szülő táppénz miatti jövedelem kiesése.

Az állami baleset-biztosítás esetében az ügyintézést 30 napon belül kell megkezdeni az előírt dokumentumok benyújtásával, akár a biztosító (jelenleg Generali) honlapján keresztül. A szolgáltatási összeget jogszabály határozza meg. Ez baleseti halál esetén 200 ezer forint, maradandó egészségkárosodás esetén 3-300 ezer forintig terjedhet. Csonttörés esetén például a biztosító 3 ezer forintot fizet az alapbiztosítás esetén, amiből épp kijöhet egy könnyített gipsz ára.

Átnézni a meglévőket

Itt érdemes végiggondolni, hogy milyen biztosítások vannak a családban. Gyakori eset, hogy eleve van a családra kötött baleset-biztosítás, amit sokan elfelejtenek. Ha nincs kimondottan balesetbiztosítás, akkor is érdemes egyéb biztosításainkat is sorra venni, ugyanis bizonyos lakásbiztosítások illetve bankkártyához tartozó biztosítások szintén tartalmazhatnak gyermekekkel - és akár a házi kedvencekkel - történt balesetekre szóló biztosítási védelmet is.

Bár a biztosító által fizetett összeg a balesetet nem fogja meg nem történtté tenni, mégis talán könnyebbséget jelenthet, ha a bajhoz kötődő kiadások így mérsékelhetőek.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosításához is számos biztosítónál igényelheti a balesetbiztosítást kiegészítő elemként, de önálló biztosításként is megkötheti. Kalkuláljon és hasonlítsa össze az ajánlatokat! Balesetbiztosítás kalkulátor >> Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Nagyszabású programok indultak a magyar lakosság pénzügyi oktatására
2019 szeptember 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Általános

Nagyszabású programok indultak a magyar lakosság pénzügyi oktatására

Egyre több pénzt tesznek félre a magyar emberek és egyre több biztosítást kötnek. Főleg a nyugdíjbiztosítások és az egészségbiztosítások pörögnek, valamint a kgfb-termékek díjbevétele is robusztusan növekszik – hangzott el mindez a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) mai konferenciáján. Mind e szervezet, mind a MABISZ, mind pedig az MNB stratégiai prioritásnak tartja a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését, ezt a célkitűzéseket most már tankönyvek és tájékoztató füzetek is segítik, de hamarosan az alaptanterv része is lehet a pénzügyi oktatás.

Sebestyén László, az FBAMSZ elnöke a következő fontosabb gondolatokat osztotta meg a konferencián:

  • Minél nagyobb a pénzügyi tudatosság, annál nagyobb szeletet szakít ki a biztosítás a nemzeti össztermékből. Magyarországon a Casco-penetráció 20% körül mozog, ez 30 év alatt szinte semmit nem változott. Annak érdekében, hogy a penetráció növekedjen, az oktatásra rendkívül nagy hangsúlyt kell fektetni.
  • A biztosítási alkuszok és többes ügynökök az új szerzések darabszámának 45%-át adják már az MNB adatai szerint. Csak tavaly 2,15 millió biztosítási szerződést adtak el. Az FBAMSZ-tagok az összes biztosítási szerződés 21%-át kezelik Magyarországon.
  • Az FBAMSZ alapszabályába is bekerült 2016-ban az, hogy a nyilvánosság edukációja és tájékoztatása is a szervezet célja. Az MNB támogatásával több mint 30 animatic készült, melynek célja az oktatás, valamint külön microsite-ot és „kabalát” is létrehoztak Füge néven.
  • Az edukáció egyébként összefügg a kormány abbéli statégiájával, hogy 2023-ig elmélyítsék a lakosság pénzügyi ismereteit.

Hergár Eszter, az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója az MNB pénzügyi edukációs programjáról beszélt:

  • 2014-ben hirdette meg az MNB a társadalmi felelősségvállalási programját, melynek kiemelt célja volt a lakosság pénzügyi tudatosságának növelése. Létrehoztak egy pénzügyi navigátor tájékoztatófüzet-sorozatot, ezek többek közt a bankoknál is elérhetők, de készítettek tankönyveket is.
  • Új mobilalkalmazásokat is fejlesztettek: ilyen például a családi költségvetési kalkulátor, a számlaválasztó program, a betétválasztó és a hitelkalkulátor, a betétkalkulátor, hitel- és lízingválasztó, vagy az országos ATM-kereső.
  • Országos pénzügyi tanácsadó hálózatot hoztak létre. Itt minden tanácsadás ingyenes és elfogulatlan, nem értékesítenek semmit. Tavaly több mint 21 ezer ügyfélmegkereséssel számolhatott a tanácsadórendszer.
  • Hátrányos helyzetű fogyasztóknak a kormányhivatallal együttműködve előre meghatározott falvakba kimennek buszokkal és ingyenes pénzügyi tanácsadást végeznek. Eddig ez Borsod megyében működik, kísérleti jelleggel. A legtöbb probléma egyébként a tájékoztatások értelmezésével van, az MNB arra buzdít minden szolgáltatót, hogy fogalmazzon érthetően.
  • Az MNB reméli, hogy az új nemzeti alaptanterv kiemelten kezeli majd a pénzügyi és gazdasági alapismereteket. Az MNB tankönyvei körülbelül 400 ezer diákhoz érnek el. Tavaly ez a szám még csak 210 ezer volt.

Almássy Gabriella, az Union Biztosító igazgatósági tagja a MABISZ statisztikáiról és terveiről beszélt:

  • A háztartások pénzügyi vagyona növekszik, 5%-kal nőtt az idei év első negyedévében. A legnagyobb növekedést az állampapírok produkálták, de enyhén nőttek a nyugdíjpénztári és életbiztosítási díjtartalékok is. A kötvénypiac robusztus növekedését elsősorban a MÁP+-nak lehet köszönni. 1400 milliárd forintnyi MÁP+-t jegyzett eddig a magyar lakosság.
  • A biztosítási piac díjbevétele 12,3%-ot növekedett, 592 milliárd forinttal 2019 Q2-ben, a növekedés oroszlánrészét a nem-életbiztosítások adták.
  • A növekedési potenciál jelenleg az edukációban, a nyugdíjbiztosításban és az olyan újfajta biztosításokban, mint a cyberbiztosítás van.
  • 20% fölötti növekedést tudott produkálni az utóbbi egy évben a nyugdíjbiztosítás díjbevételi szempontból mind a befektetési egységekhez kötött (UL), mind pedig a vegyes termékek esetén.
  • A nyugdíjbiztosítások szerződésszáma 19,7%-ot nőtt 2019 Q2-ben, míg az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 1,5% taglétszám-csökkenés volt megfigyelhető. A befizetések a nyugdíjbiztosításnál 21,6%-ot növekedtek, míg a nyugdíjpénztárnál 7,5% csökkenés volt tapasztalható.
  • Nem-életbiztosítási termékeknél a kgfb-nél volt a legnagyobb növekedés, 31,7%, ez részben az adózási változásoknak köszönhető. Egyébként minden nem-élet termékkategória 10% fölötti növekedést produkált.
  • A MABISZ stratégiai priorításai jelenleg az EU-s szabályozásokra való felkészülés, a nyugdíjbiztosítások jelentőségének növelése, az egészségbiztosítás, a pénzügyi tudatosság növelése és a digitalizációs felkészülés.

Sz. Pap Judit MNB tanácsadó egy 2018-as felmérés fontosabb eredményeit ismertette:

  • 29 országból 22. lett Magyarország a pénzügyi tudatosságról készült nemzetközi felmérésen, de egyes alkategóriákon belül (pl. családi költségvetést készítők aránya és a rendszeres megtakarítás) Magyarország az utolsó lett.
  • A magyar jövedelembővülés sokkal inkább a fogyasztás növelésére ment el, ezért szinte semmivel nem kevésbé sérülékenyek a magyar háztartások, mint 2010-ben.

forrás: portfolio.hu

Országos programsorozattal jön a Biztonság Hete
2019 szeptember 23.
Kategória:
Általános

Országos programsorozattal jön a Biztonság Hete

A jövő héten immár harmadik alkalommal rendezik meg a MABISZ kezdeményezésére elindult tematikus programhetet.

Az Országos Rendőr-Főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottsága (ORFK-OBB) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által megrendezett Biztonság Hete szeptember 23-28. között lesz. Az országos programsorozat megnyitóját szeptember 23-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezik meg. Míg első évben több, mint 5 ezer, 2018-ban már több, mint 15 ezer diákot sikerült bevonni a programba, 2019-ben pedig már a 25-30 ezer főt is elérheti a programokra ellátogatók száma.

A Biztonság Hete célja a mindennapok biztonságának erősítése, amit nemcsak a közlekedési balesetek és egyéb sérülések megelőzése révén szolgál, hanem a biztonságot igen tágan értelmezve, más területeken is értéket teremt. A héten szó lesz közlekedésbiztonságról, a kerékpárok valamint az új közlekedési eszközök biztonságos használatáról, passzív biztonsági eszközökről és azok alkalmazásáról, a katasztrófavédelem és a kutyás mentőszolgálatok révén mentési feladatokról, és tűzmegelőzésről, társterületként a foglalkoztatásban igen kiemelt szerepet kapó munkavédelemről is. Hangsúlyt helyezünk a mindenkit érintő élelmiszerbiztonságra, a biztonságos ivóvíz fontosságára, és ha már a vízről van szó, az árvízvédelemre is. A biztosítások mindezek kapcsán szóba kerülnek a vagyonbiztonsági kérdéseknél, vagy akár a háztartási- és sportbalesetek megelőzésekor, kezelésekor. Mindemellett a hulladékbiztonság, a biztonságos mobilhasználat, vagy az erdőtüzek megelőzése is napirenden lesz. Vezető szimulátortól balesethelyszínelő versenyen át rengeteg interaktív és játékos módszerrel várják a résztvevőket.

A hét folyamán a MABISZ oktatási szakértői a különböző helyszíneken egységes tematika alapján, játékos formában szeretnék közelebb hozni az iskolás korosztályokhoz a biztonság témáját. Idén kibővült a paletta vagyonvédelmi edukációval, jó gyakorlatok és játékok bemutatásával. Ezt a célt szolgálják a MABISZ honlapján elérhető képregények is, amelyek a 9-14 éves korosztálynak magyaráznak el biztosítási alapfogalmakat. A középiskolások számára interaktív, gyakorlatias oktatási segédanyag készült, amely önállóan, személyes szakértői jelenlét nélkül is feldolgozható minden osztályban és csoportban. Szintén a Biztonság Hetén kerül sor a májusban meghirdetett Tanári óravázlat verseny pályamunkáinak díjazására is, melynek célja olyan közkinccsé tehető órai anyagok elkészítése, amelyeket országosan használhatnak tanárok és diákok a gyakorlatias közlekedési és a baleset-megelőzésről szóló ismeretek átadására, elsajátítására. A kezdeményezők vállalt célja és törekvése az is, hogy a mindennapok biztonságának a kérdésköre egyre jobban beépüljön a közoktatás rendjébe is.

forrás: privatbankar.hu

CLB TIPP: Vegyen részt családjával együtt a Biztonság Hete keretében rendezett programokon, hogy gyermekei is megismerkedjenek a biztonságos mindennapok alapjaival!

Vége a nyárnak, jönnek a betörők
2019 szeptember 19.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Vége a nyárnak, jönnek a betörők

A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedése jelentősen növeli mind a betörések, mind a meghibásodások által okozott károk kockázatát. Az alkuszok arra figyelmeztetnek, hogy célszerű minél előbb nyaralóbiztosítást kötni.

A kiürülő nyaralóterületeken nem csupán a betörések esélye nő meg, hanem az olyan károké is, amelyekről a tulajdonos nem szerez időben tudomást, ez pedig jelentősen emelheti a károk összegét – mondta Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. Egy csőtörés során például az akár hetekig tartó eláztatás mellett az elfolyt víz díja is komoly tétel lehet. A vihar által megbontott tetőn elázó lakásban szintén további jelentős járulékos károk keletkezhetnek, de egy hosszabb időszakra beköltöző betörő is jócskán növelheti a helyreállítás költségeit.

A károkra fedezetet kínáló nyaralóbiztosítások kötési folyamatát célszerű mielőbb megkezdeni, mivel a biztosítóknak 15 nap áll a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, szerződnek-e az adott ingatlan védelmére – hangsúlyozta a szakember.

Magasabb díjak

A nyaralókhoz kapcsolódó magasabb kockázat magasabb biztosítási díjakkal is jár: a nem állandóan lakott ingatlanok biztosítási védelméért a biztosítók többsége 30 és 100 százalék közötti pótdíjat számít fel. Egy siófoki 100 négyzetméteres ingatlan esetében például – átlagos paraméterek mellett – 22 ezer forinttól indul a lakásbiztosítások díja. Ha ugyanezt az épületet nyaralóként használják, hasonló biztosítást 33 ezer forinttól lehet találni. Az egyes biztosítók díjai biztosítótól, fedezeti körtől és limitektől függően ennek akár 3-4-szeresére is rúghatnak.

Nem érdemes trükközni

Egy ingatlan általában akkor tekinthető lakottnak a biztosítási feltételek szerint, ha abban legalább 180 napot életvitelszerűen ott tartózkodik valaki. Hiába jelentkezik be egy családtag állandó lakosnak, hogy ezáltal alacsonyabb díjon lehessen szerződést kötni: ha a kárfelmérés során a biztosító – például a közműszámlákból – bizonyítani tudja, hogy az adott lakóházat valójában nyaralóként használják, akár a teljes kárösszeget visszatarthatja.

Kármegelőzés – minimális védelmi szint

ovábbi fontos követelmény a szerződéshez tartozó betörésvédelmi szabályok betartása. A biztosító a feltételek között részletesen meghatározza a nyílászárók minimális védelmi szintjét. Például a közönséges lakat alkalmazását általában nem tekintik elégséges védelemnek, csupán a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. Egyes biztosítók többféle védelmi szintet is meghatároznak, és az egyes szintekhez különböző maximális térítési limiteket határoznak meg. Minimális védelmi szint alatt betörés esetén a biztosító visszautasíthatja a kártérítési igény ingóságokra vonatkozó részét.

Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.

Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók eleve nem vállalnak fedezetet.

forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Ne hagyja védelem nélkül lakását, kössön lakásbiztosítást weboldalunkon pár kattintással! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Itt tuti nem keresnek értéket a betörők: elárulták a titkokat a volt tolvajok
2019 szeptember 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Itt tuti nem keresnek értéket a betörők: elárulták a titkokat a volt tolvajok

Korántsem a fiókban, vagy a széfben vannak a legnagyobb biztonságban az értékeink: ugyanis a betörők pont itt keresik őket először. Most korábbi tolvajok javasoltak tuti rejtekhelyeket, ahová érdemes eldugni a cuccokat.

Hihetetlen, de a legnagyobb biztonságban a tészták között, a gabonapelyhes dobozban, illetve a gyerekjátékok közé eldugva vannak az értékeink - legalábbis erre jutott egy hat egykori betörőkből felállított testület. A korábbi bűnelkövetők a Daily Mailnek elmondták, hogy a legtöbben a fiókokba, serpenyőkbe, edényekbe próbálják eldugni az értékeiket: persze sikertelenül, hiszen a tolvajok nagyjából ezeket a helyeket nézik meg először. A másik nagy hiba, amit rendszeresen elkövetnek az emberek, hogy ugyan széfbe rakják az értékeket, de az nincs rögzítve se a falhoz, se a padlóhoz.

A John Lewis csoport szerint a gyerekszoba mellett a kanapé, vagy a bútorok alá is jó eldugni a cuccokat - hiszen a betorők igyekeznek viszonylag gyorsan és csendben dolgozni, így nem vesződnek a bútorok tologatásával.

A volt tolvajok arról is beszéltek, hogy az autó, vagy a ház kulcsait nem érdemes külön erre a célra árult szekrényben tárolni: ehelyett jobb a spájzba, hűtőbe eldugni a kulcsokat az ételek közé. Nem fogják átkutatni az összes kaját, ahogyan például a DVD-tokokba sem néznek bele, így oda is el lehet dugni az értékeket.

Emellett a betörők igyekeznek kifigyelni, hogy melyik lakás üres: árulkodó jel lehet a teli postaláda, az üres parkoló vagy garázs, és az is, ha napokig sötét van esténként. Így a korábbi bűnözőkből álló szakértőgárda azt javasolja, hogy ha hosszabb ideig távol vagy otthonról, akkor mindig legyen valaki, aki üríti a postaládát. És olyan időzítős kapcsolókat is érdemes beszerezni, amik néha felkapcsolnak egy lámpát - így nem lehet biztosan tudni, hogy üres-e a kégli.

Mindez azért fontos, mert a korábbi betörők szerint a bűnözők akár 1-2 hónapig és képesek megfigyelni egy-egy ingatlant, mielőtt kirabolják - ilyenkor pedig nagyjából 5 percet töltenek bent.

Claire Nee, a Portsmouth Egyetem Nemzetközi Igazságügyi Pszichológiai Kutatóközpontjának igazgatója több száz betörővel készített interjút a bűncselekmények mintáinak elemzése céljából. Ő a Daily Mailnek arról beszélt, hogy a személyazonosító okmányok is nagyon értékesek a bűnözőknek, hiszen így könnyen ellophatják identitásunkat.

Ezekre utaznak a magyar betörők

Korábban a Pénzcentrum a hazai biztosítókat kérdezte arról, hogy mire utaznak itthon a bűnözők: bár a közhiedelem szerint a betörők mindent visznek, amit érnek, ennél azért egyszerűbb a helyzet. Kiderült ugyanis, hogy a sláger továbbra is a készpénz és az ékszer, emellett a kisebb, de értékes műszaki cikkekre utaznak a tolvajok (például telefon, tablet, laptop).

Azt is fontosnak tartották kiemelni, hogy a kertben sem érdemes nagyobb értékű tárgyakat elől hagyni, hiszen ezek kifejezetten csalogatják a betörőket. Nem beszélve például egy kerti létráról, ami a házba való bejutást is megkönnyítheti.

Még kárt is tesznek Azt sem szabad elfelejteni, hogy a betörés gyakorta jár rongálással is, aminek az utólagos költségével is számolni kell. Így például szerencsésebb esetben lehet, hogy csak egy zárat tesznek tönkre az elkövetők vagy betörnek egy ablakot. Ám, ha egy drága nyílászárót feszítenek szét azért, hogy bejussanak, akkor már sokkal magasabb lehet a kár.

A szórás tehát a nyílászárók, zárak káresetében is nagy, megközelítőleg azonban úgy számolhatunk, hogy "a rongálási kár általában az eltulajdonított vagyontárgyak értékének a 10 százalékát teszi ki" - mondta el lapunknak az Aegon Biztosító.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítással nyugodtabban utazhat el akár hosszabb időre is, hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait, és kösse meg az Önnek tetszőt! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Több milliárdos kárt okoztak az idei nyári viharok
2019 szeptember 12.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Több milliárdos kárt okoztak az idei nyári viharok

Az idei viharszezon biztosítási szempontból belesimul az elmúlt évek átlagába, nem számít kiemelkedőnek. Ugyanakkor a villámcsapások másodlagos hatásai nyomán okozott károkra egyre többet fizetnek ki a biztosítók - állapítja meg a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) a közleménye.

Az idei nyári viharmérleg első összesítése szerint több mint 4,1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a május elseje és augusztus 31 közötti időszakban.
A társaságokhoz ebben a periódusban közel százezer bejelentés érkezett egyéni és társasházak részéről vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás címén, harmadával több, mint tavaly. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

Az adatok alapján ebben az évtizedben továbbra is a 2010-es nyári időszak volt a katasztrófákkal legerősebben sújtott, amikor május-augusztusi időszakban 312 ezer kárbejelentésre, 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. Igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az elmúlt tíz évben összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben.
Idén a legtöbb bejelentés június elején és végén, valamint a július végi viharokat követően futott be, elsősorban Budapestről, valamint Baranya, Borsod és Szabolcs megyékből. Az okok között az átlagosnál többször szerepelt a felhőszakadás, ami például Fejér megyében milliós nagyságrendű egyedi kárt is okozott.

Egyre több gondot jelentenek a villámcsapások, amelyek külön tételt képeznek és 2010 óta több mint harmadannyival terhelték meg a társaságok kárráfordítási összegeit, mint a viharok. Igaz, ezeket a károkat a MABISZ nem szezonális jelleggel, hanem éves szinten összesíti. Tavaly egész évben közel két és félezer elsődleges és majdnem 35 ezer másodlagos hatás nyomán 3,3 milliárd forintot térítettek meg ügyfeleiknek a társaságok, idén az első nyolc hónap után közel kétmilliárdnál tartanak. Baranya megyében például egy nagyösszegű villámcsapáskár utáni kifizetés megközelítette a 2,4 millió forintot.

Mint az adatokból is kitűnik, egyre több a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káresemény, amikor a közelben lesújtó villám számítástechnikai és szórakoztató elektronikus eszközöket vagy háztartási készülékeket tesz tönkre. Ennek oka az is, hogy a korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében.
Ezzel kapcsolatban a biztosítók szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen károk mérséklésére a megelőző villámvédelmi intézkedéseket (villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszer) és a biztosítást egymással kombinálva célszerű alkalmazni. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége konkrét ajánlásokat is kidolgozott a villám- és túlfeszültség okozta károk megelőzésére és csökkentésére.

Az éves adatok kapcsán még néhány dolgot mindenképpen érdemes megemlíteni: így például azt, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak.
Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra avagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy valóban kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezettel/fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

A biztosítói adatokhoz hozzátartozik az is, hogy a valóságban ezen összegeknél is jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak,hiszen nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással. Holott az erős piaci versenynek köszönhetően tizenhárom társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek.

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre otthona biztonságát! Kalkulátorunkban percek alatt személyre szabott ajánlatot kaphat számos biztosítótól, melyek közül ugyanilyen egyszerűen meg is kötheti a saját igényeinek tetszőt: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Beázott a lakásunk, mégsem kapunk kártérítést: mikor nem fizet a lakásbiztosító?
2019 szeptember 11.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Beázott a lakásunk, mégsem kapunk kártérítést: mikor nem fizet a lakásbiztosító?

– Alulról beázott a házunk a nagy esők után, a biztosító mégsem állja a kárt. Miért? – fordult panasszal J. Ottó Bajáról a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőihez.

Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára gyűjtötte össze azokat az eseteket, amelyekben az ügyfelek veszteségét egyáltalán nem vagy csak részben téríti a lakásbiztosítás.

Feltételekhez kötött

A biztosítók számos káreseménynél – az általuk kínált konstrukcióktól, azon belül is az ügyfél által választott, eltérő díjú csomagtól függően – feltételeket szabnak a kifizetésekre. Emellett jellemzően 15-30 napos várakozási időt kötnek ki a szerződéskötés után kockázatvállalásuk megkezdésére. Egyes esetekben pedig az ügyfelek által fizetendő önrészt írnak elő, illetve limitálják kárkifizetésük maximumát.

Vannak kizáró okok

- Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója szándékosan vagy súlyosan gondatlanul (pl. alkohol hatása alatt) okozta a kárt.

- Nem fizetnek akkor sem, ha kiderül, hogy a biztosított lakóingatlant teljes egészében vállalkozás céljára használták, vagy abban az ottlakás mellett veszélyes – pl. vegyi anyagokkal történő – cégtevékenységet folytattak.

- Viharkárnál sok biztosító kizárja szerződéses feltételeiben a talajvíz megemelkedése miatti vagy a belvíz okozta károk megtérítését. Nem, vagy csak külön biztosítás esetén számíthatunk kifizetésre, ha a felhőszakadás, jégverés, hónyomás vagy villámárvíz (a hőszigetelő elemek kivételével) az ingatlan külső vakolatában, burkolatában, napelemeiben, üveg- vagy polikarbonát tetejében vagy korlátjában tesz kárt.

- A helyiségeken belül pedig még a huzat okozta károkra sem jár minden esetben térítés.

- Vezetékes vízkárnál általában egyik biztosító sem fizeti meg a kárt okozó és elromló háztartási gép (pl. bojler, kazán, mosógép, mosogatógép, csaptelep, fűtőtest) javításának vagy cseréjének árát. Kizárt, korlátozott vagy külön díjas a sérült vezetékszakasz javításának, cseréjének térítése, csakúgy, mint – kertes házaknál – az elfagyott vízóra pótlása és a csőtörés miatt elfolyt víz költségének megfizetése.

- Kő- és földomlás esetén sok biztosítónál nem jár kártérítés, ha az épület alapja süllyedt meg, illetve, ha a kár bekövetkezéséért felelős közeli támfal szerkezete elavult volt vagy hibásan tervezték.

Szaktanácsadó segít

A biztosítók részletes lakásbiztosítási feltételei gyakran 100 oldalasak, a piaci szereplők által kötelezően elkészítendő (nagyon hasznos) 2 oldalas terméktájékoztatók pedig a konstrukciók alapjellemzőit mutatják be. A szerződés megkötése előtt szánjunk időt a feltételek és egyéb írásbeli tájékoztatók áttanulmányozására, ismerjük meg a biztosító mentesülésének szabályait, a szolgáltatás korlátozásának feltételeit, s az alkalmazott kizárásokat!

Biztosításközvetítővel vagy független szaktanácsadóval is áttekinthetjük, hogy milyen kockázatokra szeretnénk szerződni, s melyek feleslegesek számunkra!

Bírósághoz is fordulhatunk

Ha egy, a szomszédban váratlanul keletkezett olyan üreg repeszti meg az épületünk falát, amelyet tudatos emberi tevékenység (pl. alagútépítés) okozott, vagy ha ott építési engedély nélkül dolgoztak, a biztosítók jellemzően nem nyújtanak szolgáltatást. Ilyen esetekben azonban közvetlenül a felelőshöz fordulhatunk, és követelhetjük kárunk megtérítését. Ha ez nem történik meg, végső esetben bírói úton kényszeríthetjük ki költségeink megfizettetését.

Olvassuk végig

A biztosítók a szerződéses feltételekben tételesen rögzítik, hogy mikor mentesülnek a kifizetés alól és milyen kockázatok vállalását zárják ki eleve, vagy vállalják csak borsosabb tarifáért, akár az alapbiztosítás mellé köthető kiegészítő biztosítással.

forrás: blikk.hu

CLB TIPP: Oldalunkon bármikor összehasonlíthatja a különböző biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait, pár kattintással: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Ha magától is megy, akkor az már nem bicikli
2019 szeptember 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás

Ha magától is megy, akkor az már nem bicikli

Jó, ha pontosan tudja a közlekedő, hogy elektromos kerékpáron vagy robogón ül, az utóbbihoz kell sisak, a jogosítvány és a kötelező biztosítás hiányáért is felelnie kell. A rend­őrök először jellemzően csak figyelmeztetnek a ,,helytelen besorolásért".

Néhány napja a Petőfi Sándor sugárúti kerékpárúton félelmetes tempóban és veszélyesen halkan előzött meg egy villanyrobogó, ketten ültek rajta, bukósisak nélkül. Rájuk még nem kötelező, hogy figyelmeztető hangot adjanak, miközben nagyon sokan nincsenek tisztában azzal, hogy biciklin vagy segédmotoros kerékpáron ülnek.

– Kerékpár olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet em­beri erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor se­­gíti, rajta a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen – válaszolta kérdésünkre Szabó Szilvia, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Ami mellettem elszáguldott, az ekkora teljesítménnyel szinte biztosan nem a kerékpárok családjába tartozott.

Jó tudni, hogy az olyan járművek, amelyek pedálozás nélkül elindulnak, önerejükből, tekerés nélkül is képesek ha­­ladni, azok nem kerékpárok, tehát rendőri igazoltatáskor a sisak, a jogosítvány és a kötelező biztosítás hiányáért is felelnie kell a vezetőnek. Kü­­lön csavar, hogy ha az egyébként szabályos e-kerékpáron a vezető a motort is használja, akkor alkoholfogyasztás szempontjából motorosnak mi­nő­sül, vagyis – a biciklisekkel ellentétben – egy kortyot sem ihat.

Ennek ellenére sok kereskedésben úgy árulják a 250-300 wattos elektromos robogókat, hogy azok egyszerű kerékpárok, mivel teljesítményük nem haladja meg a 0,3 kW-ot. Ez tehát nem igaz, és akár nagyon sokba is kerülhet!

– Amennyiben rendőrök a közúti ellenőrzés során megállapítják, hogy az intézkedés alá vont jármű nem minősül ke­­rékpárnak, úgy erről szóban tájékoztatják a tulajdonost. Ezenkívül írásos figyelmeztetésben részesíthetik a vezetőt, amelyben pontosan megnevezik a KRESZ azon szakaszát, az 1. számú függelék II. részét, amely szerint a jármű nem kerékpár – részletezte a szóvivő.

Mivel az ilyen gépek jellemzően 30-45 km/órás sebességre képesek, támogatható, hogy csak sisakban vezethessék őket és legyen rajtuk érvényes biztosítás. Azt azért nem lehet állítani, hogy a szabályozás tökéletesen követte volna az elektromobilitás fejlődését – az e-rollerekkel Európa sem nagyon tud mit kezdeni –, mindenesetre a vékony kerék, és a kipufogó hiánya arra utal, egy elektromos kerékpáron ülünk, ám ha nincs rajta pedál, akkor a KRESZ szerint segédmotornak minősül.

Rákérdeztünk az elektromos rokkant kocsikra is. Kiderült, a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló gépi mozgatású kerekes szék – ha sík úton önerejéből maximum 10 kilométer/óra sebességre képes – nem minősül járműnek. Szabó Szilvia hangsúlyozta, mielőtt valaki elektromos járművet vásárol, használatának szabályairól tájékozódjon a KRESZ-ből.

forrás: delmagyar.hu

CLB TIPP: Pár kattintással kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait, és ugyanilyen könnyen meg is kötheti a kiválasztott biztosítást: KGFB kalkulátor >>

A külföldre utazó magyarok 12 százalékának már lopták el holmiját
2019 szeptember 02.
Kategória:
Utasbiztosítás

A külföldre utazó magyarok 12 százalékának már lopták el holmiját

A külföldre utazó magyarok többsége utasbiztosítással indul útnak.

A külföldre utazó magyarok többsége utasbiztosítással indul útnak, 67 százalékuk minden esetben köt biztosítást, 19 százalékuk viszont csak hosszabb utazás esetében teszi meg ezt. Az előbbi az 50 éves korosztályra, utóbbi pedig a 30-asokra jellemző leginkább - derül ki a K&H felméréséből.

A K&H és a Free Association közvélemény-kutató cég reprezentatív felmérése a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban 500 fő vett részt, az adatfelvétel 2019. március 1. és 12. között zajlott.

Az MTI-hez eljuttatott összegzés szerint az utazók 79 százaléka használ internetes összehasonlító oldalakat, 65 százalék kéri ki rokonok véleményét, 50 százalék tájékozódik biztosítók honlapjáról is. A megkérdezettek 39 százaléka mindig ugyanazt a biztosítót, 38 százaléka mindig mást választ.

A K&H-nál 2019 első hat hónapjában több mint 22 ezer utasbiztosítást kötöttek, a díjbevétel pedig közel 9 százalékkal 149,4 millió forintra nőtt. Átlagosan egy-egy utas több mint 6500 forintért kötött utasbiztosítást, a társaság 2019 első félévében közel 59 millió forintot fizetett ki utasbiztosítási károkra.

A felmérés alapján a magyarok 47 százaléka tart attól, hogy az utazás során ellopják az értékeit, és ugyanennyien aggódnak amiatt is, hogy megsérül a csomagjuk. Az iratok elvesztését a megkérdezettek 35 százaléka említette kockázatként, 34 százalékuk pedig egy esetleges balesettől fél.

Viszonylag kevesen számolnak azzal a rizikóval, hogy kórházi ápolásra vagy jogi képviseletre lenne szükségük, előbbit 28 százalék, utóbbit 25 százalék sorolta a kockázatok közé. Az utazási irodák csődjétől sem tartanak sokan: a megkérdezettek mindössze 28 százalékát aggasztja ez. Még kevesebben, a válaszadók 18 százaléka tartja reálisnak, hogy másnak kárt okozna.

Az aggodalmakat igazolja, hogy az elmúlt 3 évben külföldön nyaraló magyarok 12 százalékának lopták el a holmiját, vagy sérült a csomagja. Értékek elvesztése miatt 8 százalékukat érte kár. Minden 20. utazó szorult már sérülés miatt kórházi ellátásra.

Turista útra leginkább Ausztriába, Horvátországba, Szlovákiába és Olaszországba mennek a magyarok, ezek az országok a legnépszerűbb célpontok. Ha munkáról van szó, akkor változik a sorrend: Németország és Ausztria áll az élen, a harmadik helyen pedig holtversenyben szerepel Lengyelország és Szlovákia - olvasható a K&H kutatásában.

forrás: alon.hu

CLB TIPP: Már napi 1 kávé áráért köthet utasbiztosítást, akár 2 perc alatt, online. Ne mulassza el külföldi utazás előtt! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak