CLB

A vegyes biztosítás mellett nem kell aktívan foglalkozni a portfólióval, de nagy hozamokra se kell számítani.

Ha szeretnénk nyugdíjaséveinkre félretenni, mérlegelhetjük az első látásra kiváló lehetőségnek bizonyuló vegyes vagy más néven klasszikus életbiztosításokat, ez esetben nem kell azzal foglalkoznunk, hogy a befektetésünket figyeljük.

Egy vegyes életbiztosítás úgy működik, hogy a biztosító átvállalja a pénzünk befektetését, így nem kell foglalkoznunk a portfólió összeállításával, figyelésével, mint egy unit-linked biztosítás esetében. Ha kötünk egy vegyes életbiztosítást, a biztosító garantál egy bizonyos százalékú technikai kamatot (2-2,5 százalék) a díjtartalék, vagyis a költségek levonása után képezett összegre, és az efölötti többlethozamot bizonyos százalékban (80-100) visszatéríti az ügyfélnek. Emellett szerződéskötéskor a biztosító jellemzően meghatároz egy lejárati értéket, amely az éves befizetések hozamokkal növelt részét jelenti.

A biztosítást éves szinten, a befizetett díjak arányában, 20 százalékos állami támogatással is gyarapíthatjuk (amit a befizetett személyi jövedelemadóból írnak jóvá, 130 ezer forintos maximumig), erre azonban jellemzően nem garantálják a technikai kamatot. Az egyéni szerződésekből sokszor nehéz kihámozni a biztosítások konkrét költségeit, ezért ezeknek összehasonlításában a Mabisz TKM-adatbázisát tudjuk alapul venni, ezek az idei évtől már a vegyes nyugdíjbiztosításokra is elérhetők.

Az összesítőből kiderül, hogy a költségek szinte minden esetben magasabbak, mint a szerződésben vállalt garanciális hozam, persze ezekben az említett hozam-visszatérítés mértéke nincs feltüntetve. Mivel a biztosítók az esetleges veszteségek minimalizálása miatt konzervatív befektetési formákat választanak – hiszen hatalmas veszteség lenne a biztosítónak, ha nem sikerülne elérni a technikai kamatláb hozamát – , a többlethozam mértéke sem kimagasló, alacsony hozamkörnyezetben nem nagyon számíthatunk a technikai kamatnál jóval magasabb hozamokra. 
2015 első kilenc hónapjában a vegyes nyugdíjbiztosítások tették ki a biztosítók nyugdíj-biztosítási díjbevételének 26 százalékát; 17 nyugdíjbiztosítóból nyolc rendelkezett ilyen termékkel, közülük a leginkább az NN, az Aegon és a Posta Biztosító aktív az értékesítésében. A termék befektetési ígéretéből és jutalékszerkezetéből fakadóan kevésbé elterjedt a független biztosításközvetítők körében, értékesítésük a biztosítók saját hálózatában és a postákon kecsegtet nagyobb sikerrel.

Forrás: Világgazdaság

Aktív dolgozókként kénytelenek vagyunk megbarátkozni azzal a ténnyel, hogy hosszú, munkával töltött évtizedek után sem lesz olyan nyugdíjunk, ami elfogadható életszínvonalat biztosít majd. Éppen ezért szükségük van különféle öngondoskodási formákra, vagyis külön is spórolnunk kell nyugdíjas éveinkre. Ennek számos eszköze van, amikkel a magyarok többsége még csak ismerkedik – az egyik ezek közül a nyugdíjbiztosítás.

Nyugdíjbiztosítás régóta létezik, ám tavaly volt az első év, hogy államilag támogatott nyugdíjbiztosításba is fektethettük a pénzünket. Az öngondoskodási formák közül a másik két fő lehetőség – a magánnyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékosság intézménye – már korábban is ebbe a kategóriába esett, ami miatt népszerűbb is volt az ügyfelek körében a nyugdíjbiztosításoknál. 2014 januárjától viszont 20 százalékos, évente legfeljebb 130.000 forintnyi adókedvezményt vehetsz már ezek után is igénybe az SZJA-ként befizetett adódból. Ez már csábítóan hangzik, de ahhoz, hogy kiválasszuk a számunkra megfelelő nyugdíjbiztosítást, nem árt egy-két dologban tájékozódni velük kapcsolatban.

Unit linked és vegyes nyugdíjbiztosítás

Először is jó, ha tudod, hogy alapvetően kétféle nyugdíjbiztosítást köthetsz ma Magyarországon: az egyik a záradékolt nyugdíjbiztosítás másik az új fejlesztésű. Az előzőek gyakorlatilag egy korábban is meglévő befektetéses életbiztosítás átalakított verziói, míg az utóbbiak teljesen új fejlesztésű termékek. De van egy másik, talán ennél fontosabb különbség is, ami alapján szelektálhatsz a kínálatból: a befektetés típusa szerint ugyanis létezik a úgynevezett unit linked nyugdíjbiztosítás, amelyeknél te rendelkezel arról, hogy milyen befektetéseket eszközöljenek az alapkezelők, és van a vegyes nyugdíjbiztosítás, ahol erre nincs lehetőség. A vegyes nyugdíjbiztosítást úgy képzeld el, hogy fizetsz egy fix díjat azért, hogy ha meghalsz, vagy lejár a futamidő, akkor megkapj egy konkrét összeget. Ha a biztosító egy kis plusz nyereségre tesz szert (a 2,5%-os technikai kamat felett), akkor ennek a többlethozamnak a 85-100%-át a futamidő végén odaadja neked. 10-ből 9 esetben a vegyes életbiztosítással várhatóan alacsonyabb lejárat összegre számíthatsz, mint a unit linked befektetéssel, hiszen a vegyes életbiztosításnál a díjak jelentős részét teszik ki a kockázati költségek, a unit linked biztosítások viszont kockázatosabbak – könnyebben nyerhetsz és bukhatsz is velük.

Választási szempontok

Befektetésről beszéltünk az előbb, vagyis a nyugdíjbiztosításoknál nem elég találomra választani egy biztosítást, majd havonta befizetni x összeget, és várni a lejárat napját, hanem előzetesen választani kell a felkínált lehetőségek közül. Éppen ezért nagyon ajánlatos, hogy mielőtt belevágsz egy nyugdíjbiztosításba, az alábbi két szempont szerint készülj fel.

1. Kalkuláld ki, mennyi lesz a nyugdíjad!
Ez azért fontos, mert így tudod majd megállapítani azt is, hogy mennyi extra pénzre lesz szükséged az állami nyugdíjon felül ahhoz, hogy megfelelő színvonalon élj. Ez pedig behatárolja, hogy milyen havi díjat fizess be – ennek mértéke sem mindegy, hiszen 10-20 éven át fogod majd fizetni ideális esetben.

2. Nézz szét a piacon
Jó néhány nyugdíjbiztosítás elérhető már – vagy 30 termék – Magyarországon, és ezek mindegyike más és más. Éppen ezért ugyanúgy, ahogy autót vásárolsz, a biztosításkötés előtt is nézz meg több ajánlatot is – elsőként is a TKM (Teljes Költség Mutató) mutatókat hasonlítsd össze. Ez egy olyan szám, ami igyekszik megmutatni a az ilyen típusú biztosítások összes levont költségét. Azonban ne csak a brosúrákban található számokra hagyatkozz, hanem számoltasd ki egy rád szabott szerződés TKM-jét is!
A TKM mellett a hozamokat hasonlítsd össze: ennek során figyelj rá, hogy azonos kockázati besorolású alapokat vess össze, máskülönben torz eredményt kapsz.

Forrás: NŐK LAPJA CAFÉ

Akiknek az év végével jár le a kötelező gépjármű felelősségbiztosításuk (kgfb-jük) azoknak a meglévő biztosítójuknál legkésőbb december elsején éjfélig kell felmondaniuk azt, a nagy alkusz cégek kedden legkésőbb 14 óráig fogadják el a felmondást – közölték a társaságok az MTI-vel.

A szerződésüket felmondóknak tudniuk kell azt, hogy az új biztosítóval az év utolsó napjáig is megköthetik a szerződést. Akik alkuszon keresztül intézik a kgfb-váltást, azoknak a felmondással egy időben az új szerződést is megkötik a közvetítő társaságok.

A biztositás.hu ügyvezető igazgatója, Rácz István az MTI-nek elmondta, hogy kedden 12 óráig fogadnak el felmondást.

A netrisk.hu délután 2 óráig is elfogadja a felmondást, de csak akkor, ha az ügyfél korábban adott már ennek a cégnek alkuszi megbízást – mondta Sebestyén László vezérigazgató.

A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. is délután 2 óráig fogadja el a megbízást, de arra kéri az ügyfeleit, hogy azért maguk is küldjenek egy elektronikus levelet a meglévő biztosítójuknak arról, hogy felmondják a köztük lévő szerződést. Erről Németh Péter, a CLB kommunikációs és értékesítési igazgatója tájékoztatta az MTI-t.

Tavaly az év végi kgfb-kampányban 300 ezer autós váltott biztosítót. Idén ettől kevesebben lesznek, a biztositás.hu becslése alapján 280 ezren, a netrisk.hu 200-220 ezer, míg a CLB 200-250 ezer váltóval kalkulál.

Új elem az idei kampányban, hogy az autósok – látva azt, hogy minden biztosító díjat emelt – akár a 2-3 ezer forintos díjemelést is elfogadták, és nem kerestek olcsóbb biztosítót.

OrientPress Hírügynökség (OPH)