A saját lakásukban élők 93 százalékának van lakásbiztosítása, meg az albérletben lakók kevésbé elővigyázatosak: csak 52 százalékuknak van lakásbiztosítása - derül ki a K&H biztos jövő felméréséből.

Saját lakás vagy albérlet?

A magyar piacra jellemző, hogy sokan laknak saját tulajdonú ingatlanban: a kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 77 százaléka lakik saját vagy részben saját tulajdonú lakóingatlanban, 12 százalékuk a szülők vagy más rokon kezében lévő lakóingatlanban él, és mindössze 8 százalék lakik bérleményben - emelte ki Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, nem-életbiztosításokért és működésfejlesztésért felelős vezetője.

Az életkor előrehaladtával egyre többen döntenek a saját tulajdonú ingatlan mellett: a 40 évnél fiatalabbak esetében 63 százalék, a 40 éves korosztályban 82 százalék, míg az 50-es korosztályban már 88 százalék ez az arány. Ebből adódóan a bérlemény aránya egyre kevésbé jellemző az idősebbeknél: a 40 évnél fiatalabbak 15 százaléka él bérelt lakóingatlanban, a 40 és 50 év közöttieknek az 5 százalékára, az 50 év felettieknek pedig csak a 3 százalékára igaz ez.

A kutatásból az is kiderül, hogy a lakóingatlan-bérlés elsősorban a fővárosra jellemző, itt 20 százalékos volt a bérelt lakóingatlanban élők aránya. A legtöbben, 34 százaléka a megkérdezetteknek 50-74 négyzetméteres ingatlanban él, 75-99 négyzetméteren már csak 25 százalék tölti a mindennapjait. A válaszadók közül egyébként a budapestiek élnek a legkisebb területen: a fővárosban átlagosan 64 négyzetméteresek az ingatlanok, míg a falvakban már 100 négyzetméter az átlag. A falvak esetén 92 százalék él családi házban, míg Budapesten ez az arány csak 20 százalék.

A saját lakást jobban féltjük

A felmérés felemás képet fest a lakásbiztosítási hajlandóságról. Összességében a megkérdezettek 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik lakásbiztosítással, ugyanakkor például a harmincas korosztályban csak 73 százalékos volt a lakásbiztosítási lefedettség, míg a 40 évnél idősebbek esetében már 89 százalékos.

A felmérés szerint a saját lakóingatlanban élők 93 százalékának van lakásbiztosítása, a lakóingatlant bérlőknek azonban alig több mint a fele - 52 százaléka - kötött lakásbiztosítást. Pedig a bérelt lakásoknál is szükség van biztosításra: sokszor a lakást kiadó tulajdonos ugyan köt biztosítást az ingatlanra, de az esetenként az ingóságokra nem vagy nem feltétlenül nyújt fedezetet - mondta Kaszab Attila.

Bár a válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy rendelkezik lakásbiztosítással, a piaci adatok szerint ez alacsonyabb. Összességében azonban a kutatásból is látszik, hogy a lakástulajdonosok és bérlők döntő többsége fontosnak tartja biztosítással védeni az ingatlant- tette hozzá a szakember.

A felmérés szerint a 30-as éveikben járók több mint ötöde, 22 százaléka tartja valószínűnek, hogy a következő 3 évben lakóingatlant vásárolna.
A szakember kiemelte, hogy mivel a jelenleg bérelt lakóingatlanban élő fiatalok többsége saját tulajdonba költözik a későbbiekben, akkor már szinte elengedhetetlen lesz a lakásbiztosítás, különösen, ha hitelből finanszírozzák a saját lakóingatlan megvásárlását.

A kutatásból az is kiderül, hogy a természeti csapások bekövetkezését a biztosított lakóingatlanban élők valószínűbbnek tartják. 60 százalékuk számít felhőszakadásra, míg a lakásbiztosítás nélkülieknek csak a 47 százaléka tart ettől. A lakásbiztosítással rendelkezők 57 százaléka rendkívüli hőséget, 29 százalékuk pedig az orkán erejű szelet is valószínűnek tartja.

Mi alapján választunk?

Kaszab Attila elmondta, hogy a tudatosság terén továbbra is van tér a fejlődésre. A K&H Biztosító felmérése szerint ugyanis a lakásbiztosítással rendelkezők mindössze 28 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen megnézi a lakásbiztosítási ajánlatokat. A megkérdezettek 38 százaléka azt mondta, hogy ugyan nem veti össze évente az ajánlatokat, de azért néha felméri a piacot. Emellett jelentős, 24 százalékos volt azoknak az aránya, akik a biztosítás megkötése óta soha nem válogattak a lakásbiztosítási ajánlatok között, ráadásul a budapestieknél kiemelkedő, 31 százalékos volt ezen arány.

Forrás: Pénzcentrum