2021.07.14

Amikor elbukhatjuk új kötelező gépjármű-felelősségbiztosításunk bónuszát

Sokan tudják, hogy az évek során megszerzett kgfb bonust átvihetjük az új szerződésre is. Egy csapásra elveszítjük viszont a kedvező lehetőséget, ha előző kgfb-szerződésünk díjnemfizetés miatt szűnt meg vagy ha legalább két évig nem vásároltunk új autót. A buktatókról szólnak a jegybank pénzügyi békéltetői esettörténetei is.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) körében a jogalkotó a bonus-malus rendszer működtetésével is motiválni igyekszik a gépjármű üzembentartókat a kármentes közlekedésre. A rendszer lényege, hogy az egyedi kgfb-szerződés megkötésekor a biztosító a díj megállapításakor figyelembe veszi, hogy az adott magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója milyen kártörténeti adatokkal rendelkezik. Az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testületnél (PBT) gyakran fordulnak elő olyan ügyek, amelyek e témát érintik.

Egy, a PBT-nél nemrégiben lezárt ügy sokak számára tanulságos lehet. Az ügyfél (aki a békéltetők eljárását utóbb kérelmezte) még 2019 februárjában úgy döntött, hogy a tulajdonában álló személygépkocsit eladja, ezért azt egy közeli autókereskedésbe adta be értékesítés céljából. Hogy az értékesítés ideje alatt se maradjon autó nélkül, vásárolt egy újat, amelyre még 2019 februárjában biztosítási alkuszon keresztül kgfb-szerződési ajánlatot tett a biztosítójánál.

A régi autó szerződésére vonatkozó adatok azonban ebben nem szerepeltek, a biztosító ezért A00 bonus-malus besorolással vette kockázatba az új személygépkocsit. Körülbelül fél év múlva, 2019 júliusában megérkezett a régi személygépkocsi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójától az értesítő az új biztosítóhoz arról, hogy a szerződő előző biztosítását 2019 júliusában díjnemfizetési okkal törölték. A törlési értesítő szerint a tulajdonos bonusbesorolása B10 volt.

Az új személygépkocsi felelősségbiztosítója ekkor lekérte a kártörténeti nyilvántartásból az adatokat, ezután elutasította az üzembentartó kérelmét, amelyben új személygépkocsija szerződésének bonusbesorolását B10-re kérte módosítani. Az elutasítás oka az előző kgfb-szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése volt. Az érintett biztosító kgfb-re vonatkozó szerződési feltételei szerint ugyanis – a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés bonus besorolása nem vihető át egy másik szerződésre.

A kérelmező 2020 februári biztosítási évfordulóját követően tavaly novemberben arról tájékoztatta új járművének biztosítóját, hogy régi személygépkocsiját eladta, és ismételten kérte bonusbesorolásának B10-re történő módosítását. A biztosító ekkor újból ellenőrizte a kártörténeti nyilvántartásban az adatokat, azonban a korábbi indokkal ismét A00 besorolásba tette. Az érintett biztosító az egyeztetés során azt is megállapította, hogy a kérelmező régi autóját 2020. október 16-i eladása előtt két alkalommal hat-hat hónapra ideiglenesen a forgalomból kivonták.

Mindezek után a fogyasztó panasszal élt új személygépkocsijának biztosítójánál a bonusbesorolás miatt. A panaszeljárás azonban nem vezetett eredményre. Ezután fordult általános fogyasztói kérelemmel a PBT-hez kérve új kgfb-szerződésének módosítását B10-es besorolásra.

A békéltető eljárásban a biztosító továbbra is elzárkózott ettől. Azzal érvelt, hogy a kgfb-szerződés díjnemfizetéssel történt megszűnési okon a későbbi ideiglenes forgalomból történt kivonás ténye semmit sem változtatott. A biztosító az új jármű egy éves szerződéses évfordulója után is csak B1-re emelte annak bónuszbesorolását (ráadásul azt is csak késve, igaz, azután visszamenőleg a biztosítási évfordulótól számítva).

A biztosító és az ügyfél a pénzügyi békéltetők előtt sem tudtak megállapodásra jutni, ezért a PBT az eljárást megalapozatlanság okán megszüntette. A kérelmező az eljárás során nem tudta bizonyítani, hogy jogosult érvényesíteni a korábban megszerzett B10 besorolását új személygépkocsijának kötelező gépjármű-felelősségbiztosításánál is. A PBT így kénytelen volt az eljárást lezárni.

Az ügy egyik tanulsága, hogy ha egy ügyfélnek (azaz a jármű üzembentartójának) már van egy hatályban lévő kgfb-je egy személygépkocsira, s új kötelező biztosítást köt egy másik autóra, akkor annak bonus-malus besorolása A00 lesz.

A gépjármű üzembentartónak a régi autó értékesítésekor fontos tudnia, hogy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása nem szűnik meg, és díjfizetési kötelezettsége sem szünetel azzal, ha az autót értékesítésre autókereskedésbe adja. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károkra biztosítási szerződést kötni és azt díjfizetéssel hatályban tartani. Ez a kötelezettség az érintett gépjármű üzembentartóját terheli.

A jelenlegi szabályozás szerint a járműnyilvántartásban szereplő gépjármű a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb egy évre az üzembentartó kérésére ideiglenesen kivonható a forgalomból. Ennek időtartamára a kgfb-díj fizetési kötelezettsége szünetel. Ha a gépjárművet a kivonás napjától számított egy éven belül nem helyezik újból forgalomba, akkor a kgfb-szerződés az egyéves időszak lejártát követő nappal megszűnik. A korábbi szabályozás alapján elég volt a gépjárművet hat hónapra kivonatni a forgalomból. Ezt követő nappal a kgfb-szerződés valóban megszűnt, ha a kivonás idején belül nem kezdeményezték a gépjármű újbóli üzembe helyezését. Az új szabály 2016. január 1-jétől él. A gépjármű ismételt forgalomba helyezésével kapcsolatban fontos, hogy a kgfb-díjfizetési kötelezettség a gépjármű újbóli forgalomba helyezésével folytatódik.

Fontos tanulsága még az esetnek, hogy milyen jogkövetkezménnyel is jár, ha az előző kgfb-szerződés díjnemfizetési okkal szűnik meg. Ez esetben a gépjármű üzembentartójának nemcsak fedezetlenségi díj – azaz a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által központilag megállapított, a „normál” kgfb-díjnál magasabb tarifa – fizetési kötelezettsége keletkezik azokra a napokra, amelyeken a forgalomban lévő gépjárműve érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkezett, hanem számolnia kell azzal is, hogy az előző kgfb-jével kapcsolatban megszerzett bonusbesorolását nem tudja érvényesíteni az új autójánál. Ilyen esetekben a biztosító a másik gépjárműre megkötött kgfb besorolást A00-ban fogja megállapítani.

Egy másik, a PBT-nél bonusbesorolás tárgyában indult ügy hátterét is olyan kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos jogszabályi rendelkezés adja, amely talán kevésbé ismert a gépjárművet üzemeltetők körében. Ennek ismerete nélkül azonban könnyen kellemetlen meglepetés érheti őket.

Közismert, hogy a bonus-malus besorolás a kgfb szerződőjének, a gépjármű üzembentartójának személyéhez és a szerződéssel érintett gépjármű-kategóriához fűződik. A jelenlegi szabályozás szerint a bonus-malus rendszer a következő gépjármű-kategóriákra terjed ki: személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató és mezőgazdasági vontató. Az azonban már kevésbé tudott, hogy egy időbeli korlát is létezik az előző kötelező biztosítással megszerzett bonusbesorolás új szerződésnél történő érvényesítésére.

A PBT előtti eljárásban a fogyasztó autóját új kgfb-szerződésének megkötése előtt évekkel korábban eladta. Az értékesítés miatt az előző B10 besorolású kgfb-szerződés – úgynevezett érdekmúlással – megszűnt.

Ezt követően munkáltatójától személyes használatra egy céges autót kapott. Évekkel később új személygépkocsit vásárolt, amelyre új kgfb-t kötött. Meglepetéssel tapasztalta, hogy biztosítója a bonus besorolását B10 helyett A00-ban állapította meg. Éveken át hiába közlekedett kármentesen a céges személygépkocsival, az így elért bonus besorolás a munkáltatóját, mint gépjármű üzembentartóját illette.

A békéltetési eljárást kérelmező ügyfél az új kgfb-nél megpróbálta az évekkel korábban eladott gépjárművel megszerzett B10 bonusbesorolást érvényesíteni, azonban nem járt sikerrel. A jogszabály szerint ugyanis a biztosító az üzembentartó által ugyanazon gépjármű-kategóriára megszerzett bonusbesorolást akkor veszi figyelembe, ha nem telt el két év az előző kgfb megszűnésétől.

Márpedig a kérelmező nem tudta igazolni, hogy kétéves időintervallumon belül magyarországi telephelyű autó üzemeltetője lett volna. Ezért a biztosító az új kgfb-nél jogszerűen A00-ban állapította meg a besorolást.

Ezek az esetek is jelzik, hogy előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a gépjármű üzembentartója nem tudja érvényesíteni a korábban megszerzett kedvező bonusbesorolását új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésénél. Kellő tájékozottsággal azonban ezek többnyire elkerülhetőek.

A szerző az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) tagja.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Számolja ki néhány kattintással kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait járművére, és kösse meg az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Biztosítás fajta: 

  • Kötelező biztosítás
Kötelező felelősségbiztosítás és pandémia: kevesebb karambol, nagyobb kár
2021 augusztus 02.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kötelező felelősségbiztosítás és pandémia: kevesebb karambol, nagyobb kár

Érdekes kettősséget mutatnak a Magyar Nemzeti Bank kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) adatai a pandémiás, 2020-as évről, írja a money.hu.

A koronavírus-járvány hatásaként többen használtak gépjárművet Magyarországon: tavaly 5,777 millió autó volt biztosítva hazánkban, ez öt százalékot meghaladó növekedést jelent 2019 végéhez képest. Személyautóból majdnem négymillió volt biztosítva az elmúlt évben, 5,2 százalékkal, közel 200 ezerrel több, mint 2019 végén, a biztosított autók számának növekedése nagyobb volt, mint 2019-ben.

Azt, hogy a vírus miatt sokan alternatív megoldásokat kerestek a tömegközlekedés elkerülésére, jól mutatja, hogy 2014 óta nem volt példa arra, hogy ilyen ütemben – 8,5 százalékkal – emelkedjen a biztosított motorkerékpárok száma. Meglepő, de a pandémia idején is növekedett a forgalomban lévő autóbuszok száma – igaz, itt csak kétszázalékos növekedésről beszélhetünk –, ám ezzel a forgalomban lévő buszok száma meghaladta a húszezret. A tehergépjárművek esetében négyszázalékos növekedés volt tapasztalható.

A jegybanki adatok ugyanakkor azt is igazolják, hogy home office-ba kényszerült embereknek köszönhetően – az emelkedő gépjárműállomány ellenére – sokkal kevesebben voltak az utakon, emiatt számottevően csökkentek a gépjárműkárok. Az elmúlt évben nem érte el a 126 ezret a biztosítóknak bejelentett karambolok száma – ilyen kevés balesetre 2012 óta nem volt példa. Akkor viszont még csak alig több mint négymillió autó futott a magyar utakon.

Sokan úgy vélik, hogy a számottevően kevesebb kár következtében csökkennie kellene a kötelező biztosítás díjának. Ennek kapcsán ugyanakkor fontos látni, hogy miközben a károk száma tavaly 23 százalékkal csökkent, addig a biztosítók 86 milliárd forintos kárfelhasználása csak 8,7 százalékos csökkenést mutat. (A kárfelhasználást az adott évben kifizetett, jellemzően az autóban keletkezett „lemezkárok” összege, illetve az a pénz adja ki, amit a biztosítók a súlyosabb balesetek későbbiekben felmerülő kárai­ra – például a személyi sérültek ellátására vagy járadékára – tartalékolnak). Ráadásul a 2020-ban kifizetett 44,1 milliárd forint 2019-et leszámítva a legmagasabb kárösszeg a kgfb történetében.

Az egy kárra jutó kifizetések összege tavaly drámaian megugrott: az elmúlt évben átlagosan egy kár után a biztosítók 682 ezer forintot fizettek ki a károsult ügyfélnek. Ez 18,5 százalékkal magasabb összeg, mint az az 576 ezer forint, amennyibe 2019-ben került egy átlagkár. A legkomolyabb növekedést – a meglehetősen kicsi piacnak számító trolibuszok közel 40 százalékos átlagkár-növeke­dését leszámítva – a tehergépjárműveknél mutatta ki az MNB. Itt hétszázezer forint fölé emelkedett az átlagos kárérték, ami harmincszázalékos bővülést jelent.

Az autóbuszos szakma ennek ellenére remélheti, hogy a kgfb díjai csökkenni fognak, hiszen – itt is összefüggésben azzal, hogy a lezárások miatt számottevően kevesebb volt az autóbuszos forgalom – az egy kárra jutó összeg egyedül ebben a szegmensben csökkent – a 12 százalékos mérséklődés után 565 ezer forintot tett ki. Ennek ellenére a leggyakrabban az autóbuszoknál történik kár: 100 forgalomban lévő autóbuszból hét karambolozott az elmúlt évben. (Tegyük hozzá, hogy ez az elmúlt 20 év legalacsonyabb kárgyakoriság-adata az autóbuszos szegmensben.)

Ami a személygépjárműveket illeti: a pandémia hatása természetesen itt is visszaköszön, hiszen a kárgyakoriság a 2019-es 3,21 százalékról soha nem látott mélységbe, 2,36 százalékra csökkent. Az egy káresetre jutó átlagos kárösszeg ugyanakkor itt is 18 százalékkal növekedett, s így már 619 ezer forintot tett ki. Ha ezt az összeget az elmúlt év alatt a 9 százalékkal, 44,5 ezer forintra emelkedő átlagos kgfb- díjhoz hasonlítjuk – amelynek összegéből leszámítjuk a 23 százalékos, az államnak fizetett biztosítási adót –, akkor azt látjuk, hogy míg 5 éve, 2016-ban 13 biztosítás díja elég volt arra, hogy egy átlagos kárt kifizessen a biztosító, addig ma már 17 ügyfél éves befizetését kell felhasználni egy pórul járt autós kárának rendezésére.

Forrás: veol.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait és kösse meg a kiválasztott biztosítást néhány perc alatt:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Óvatosabbak a külföldre utazók
2021 július 30.
Kategória:
Utasbiztosítás

Óvatosabbak a külföldre utazók

A legkeresettebb nyári mediterrán tengeri célpontokra utazva jellemzően kötnek utasbiztosítást a magyarok.

Az utasbiztosítási piacon várhatóan javul a helyzet az idén: míg korábban a turisták csupán 50-60 százaléka kötött utasbiztosítást, most nyáron előreláthatólag már nő az arány. Bár jellemzően óvatosabbak a külföldre utazók, az utasbiztosítási piac 40 százalékát adó harmadik negyedév bevételeit az is befolyásolja majd, hogy a járványhelyzet miként alakul – tájékoztatta lapunkat Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetője. A szektor díjbevételei tavaly több mint 60 százalékkal zuhantak:

a Mabisz tagjainak az utasbiztosítási díjbevétele alig haladta meg a 6,4 milliárd forintot, szemben a 2019-es 18 milliárddal.

A legkeresettebb nyári mediterrán tengeri célpontokra, azaz Horvátországba, Törökországba és Görögországba utazva jellemzően kötnek utasbiztosítást a magyarok, de más európai úti célok esetében is népszerűek a biztosítások – mondta a VG-nek Varsányi László, az Aegon Magyarország Zrt. utasbiztosítási termékmenedzsere. A hazai lakosok a nyári főszezonon kívül a távol-keleti és egzotikus térségekbe indulva is gyakran biztosították az utazásukat.

A Mabisz minden külföldi látogatáshoz tanácsolja az utasbiztosítás megkötését.

Külön felhívja a figyelmet arra, hogy ha az utas karanténba kerül, az nem minősül biztosítási eseménynek, ezért a legtöbb biztosító nem nyújt erre szolgáltatást. Azonban van olyan termék, amelyben a karanténba kerülés is biztosítási eseménynek minősül, és megtéríti az emiatt felmerült meghosszabbított szállodai tartózkodás vagy a hazautazás többletköltségét a biztosító. Varsányi László elmondta, az Aegonnál a legnépszerűbb szolgáltatás az általános utasbiztosítás, amelyet sok esetben kiegészítenek Covid–19-cel kapcsolatos fedezetekkel is. Különösen igaz ez az útlemondási biztosítások esetében, hiszen fennáll a veszélye, hogy a külföldre induló egy fertőzésből adódó érintettség miatt nem tud elutazni a befizetett útjára.

Lambert Gábor szerint:

az utasbiztosítások idei alapdíjai jellemzően nem emelkedtek, de nincs könnyű dolguk az utazóknak a csomagok összehasonlításakor,

miután a szolgáltatáspaletta szélesedett. Csak a Mabisz tagjai közül kilencen foglalkoznak utasbiztosítással, a teljes piacon 14 társaság verseng az ügyfelekért. Sőt, a biztosítók új kockázatokat építettek be az utasbiztosítási termékeikbe, ami sok esetben nem járt díjnövekedéssel. Varsányi László közlése szerint az Aegon nem emelt árat a tavalyelőtti üzleti éve óta, de számos új kockázatot beemelt a szolgáltatásai közé. A biztosítónál a kockázatviselési szolgáltatások csomagrendszerben érhetők el, az árat a szolgáltatások és a térítési limitek befolyásolják. Az Aegonnál a biztosítás egynapi alapdíja 450–820 forint között alakul, a választott csomagtól függően.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók utasbiztosítási ajánlatait és kösse meg a kiválasztott csomagot néhány perc alatt:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

Könnyen megüthetik a bokájukat a magyar lakásbérlők: 4+1 tipp, hogy ne járj pórul
2021 július 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Könnyen megüthetik a bokájukat a magyar lakásbérlők: 4+1 tipp, hogy ne járj pórul

A korábbi évekre jellemző 14-15 ezres kínálattal szemben ma már 18 ezer lakóingatlan-hirdetés szerepel az országos albérletpiac kínálatban. Az ingatlan.com szakértői 4+1 jótanácsot is összegyűjtöttek bérlőknek és bérbeadóknak egyaránt, ami különösen hasznos lehet az idei albérletszezonban.

Többéves távlatban jelentős kínálatbővülés ment végbe a magyarországi albérletpiacon, amely a járványhatás miatt megváltozott, többek között nőtt a legalacsonyabb árkategóriába tartozó lakások aránya Budapesten és a fővároson kívüli piacon egyaránt - áll az ingatlan.com legújabb összeállításában, amelyből kiderül, hogyan alakult az albérletpiaci kínálat 2015 óta, egyúttal hasznos tanácsokat nyújt a kiadó lakásokat keresőknek és a tulajdonosoknak is.

Az albérletpiaci főszezon a múlt héten indult el a felsőoktatási ponthatárok meghirdetésével, a tanévre készülő diákok megkezdték a keresgélést a piacon, ahol a korábbi évekhez képest komolyabb a kínálat. Az ingatlan.com adatai szerint 2015-ben nyári hónapjaiban hetente átlagosan 14-15 ezer, 2016-ban már 16 ezer, 2017, 2018 és 2019 nyarán pedig 17-18 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetésből lehetett válogatni. 2020-ban pedig már több mint 25 ezer lakóingatlant kínáltak bérbeadásra a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, aminek a száma 2021-ben apadásnak indult, de az idei albérletszezonban ismét bővült a kínálat és már ismét 18 ezer hirdetésből válogathatnak a bérlők.

A 2019 utáni bővülésben nagy szerepet kapott a pandémia, a járványkorlátozások miatt nagyon visszaesett külföldi vendégek száma, így a korábbi években a lakásukat rövid távra kiadó tulajdonosok megjelentek a klasszikus albérletpiacon, azaz hosszú távra kezdtek bérlőt keresni

- mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

4+1 jótanács bérlőknek és bérbeadóknak

Balogh László azt is elmondta, hogy az utóbbi évek lakáspiaci tendenciái, valamint a kínáltbővülésben főszerepet játszó járványhatás más változást is hozott az albérletpiacon, ezért érdemes pár új szempontot is figyelembe venniük az albérlőknek és a lakásukat kiadó tulajdonosoknak, azon túl persze, hogy bérleti szerződést kötnek.

1. Keresni, ahol a bérbeadók hirdetnek és hirdetni, ahol a bérlők keresnek

A jelenlegi bőséges albérletkínálat miatt óriási különbségek adódnak ugyanolyan adottságokkal rendelkező ingatlanok havi bérleti díjaiban. Ha ugyanolyan lakást 10 ezer forinttal olcsóbban tud valaki bérelni, az éves szinten már százezer forintos megtakarítást jelenthet.

Annak érdekében, hogy a bérelhető lakást keresők széles palettáról tudjanak válogatni és össze tudják hasonlítani az azonos lokációkban, városrészekben lévő ingatlanok bérleti díjait, érdemes a nagy ingatlanhirdetési portálokon szétnézniük, majd a kiszemelt lakásra bérleti szerződést kötniük. A bérbeadóknak is ott érdemes hirdetniük, ahol a bérlők keresnek, mivel így jelentősen lerövidülhet a lakáskiadás időtartama.

2. Forgatókönyveket újabb járványhullámok esetére

A múlt évben a járványkorlátozások elrendelése után a munkájukat elvesztő bérlőknek vagy a digitális oktatás miatt a szülőkhöz hazaköltöző diákoknak sok főbérlő kedvezményt adott, például csökkentette a bérleti díjat vagy átvállalta a rezsiköltségeket. Ezért a mostani szezonban érdemes az érintetteknek előre egyeztetniük arról, hogy egy esetleges újabb járványhullám esetén, milyen paraméterek mellett tartható fenn a bérleti viszony.

3. Lakásbiztosítást a bérlő ingóságaira is!

A biztosításról is javasolt egyeztetni. Vannak olyan tulajdonosok, akik csak az ingatlanra kötik meg a biztosítást, az ingóságokra pedig nem. Tehát érdemes áttekinteni, pontosan mire terjed ki a meglévő biztosítás, a bérlő vagy a tulajdonos fizeti annak a díját, pontosan milyen károkra nyújt fedezetet, ezt pedig tanácsos rögzíteni a bérleti szerződésben.

Ha mondjuk a meglévő biztosítás csak az ingatlant “védi”, akkor a bérlőnek érdemes a saját ingóságaira biztosítást kötnie, hogy elkerülje a kellemetlen meglepetéseket baj esetén. Akadnak ma már olyan biztosítási konstrukciók, amelyek asszisztenciaszolgáltatást vagy lakásszerviz-szolgáltatást biztosítanak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha probléma van a lakásban, akkor bizonyos összeghatárig a biztosítás terhére szakemberek oldják meg a lakásban felmerülő problémákat. Így egy csöpögő csap vagy csőtörés esetén a tulajdonosnak sokkal kevesebb teendője lesz a kárelhárítással.

4. Mit tartalmazzon a közös költség?

A bérleti szerződés megkötése során érdemes tisztázni, hogy milyen díjakat hárít át a tulajdonos a bérlőre. A rezsit (víz-,gáz-, villanyszámlák) és a közös költséget hagyományosan a bérlők fizetik, de ha az utóbbi egy része a társasház felújítási alapjába kerül, akkor azt a részt a tulajdonosnak illik megfizetnie, hiszen ez az ingatlan hosszútávú minőségének megőrzését szolgálja, nem pedig az időszakos használattal kapcsolatban felmerült költségeket fedezi.

+1: elkerülni a visszaéléseket!

Lényeges, hogy a visszaélések elkerülése érdekében a bérlők és a bérbeadók meggyőződjenek, hogy a másik fél valóban az, akinek kiadja magát. A bérlők az ügyfélkapun keresztül évente kétszer ingyenesen le tudják kérni a teljes tulajdoni lapot, amiből kiderül a tulajdonos személye is. Fontos, hogy a bérleti díjat és a kauciót ne adják oda magukat ingatlanközvetítőnek mondó embereknek, hiszen ők hivatalosan nem kezelhetik a tulajdonos pénzét.

Mivel általában egy havi bérleti díjat és egy-két havi kauciót kérnek előre a tulajdonosok a szerződés megkötése során, így ez legalább 300-500 ezer forintos kiadás is lehet. Az akár félmillió forintos összeg nagyon tud fájni a bérlőknek, ha a pénz rossz kezekben köt ki, és ezt soha nem látják viszont. A legnagyobb ingatlanhirdetési portálok ezért nem is engedik megjelenni a csalás-gyanús hirdetéseket, azokat már eleve moderálják.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban ingatlanra és ingóságra is kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait és megkötheti az Önnek megfelelőt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Mit tehetek, ha jégkáros lett az autóm?
2021 július 26.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Mit tehetek, ha jégkáros lett az autóm?

Nem minden esetben lehet megúszni a károkat, de a felkészülteket kárpótolja a megfelelő biztosítás.

Az autósok egyik legrosszabb rémálmát hozhatják a nyári záporok sötét fellegei, amikor a lehulló csapadék nem víz, hanem jég formájában érkezik. Sokféle praktikával próbálkoznak megvédeni a karosszéria állapotát a tulajdonosok, de lehetetlen felkészülni minden helyzetre.

Hogyan működik a biztosítás jégkár esetén?

Ha már megtörtént a baj, nincs más hátra, mint az elszenvedett kár csökkentését mérsékleni, arra pedig a gépjármű biztosítók CASCO szolgáltatásait lehet igénybe venni. Persze azt is csak akkor, ha volt annyira felkészült az autótulajdonos, hogy köt ilyen jellegű biztosítást (ráadásul nem mindegyik CASCO terjed ki az elemi károkra).

Bár a biztosításból befolyt összeg aligha fedezi az autók piaci értékét, így újra cserélni sem lehet ebből a pénzből, de akadnak módszerek, amivel menthetőek. A jégkáros autók javítására különféle technikák vannak, jó esetben akár hibátlan állapotra képesek visszahozni az autó karosszériájának felületét, de megeshet, hogy komoly értékvesztést szenved a jármű, sőt akár gazdasági totálkár is lehet a vége.

Mit mond a biztosítási szakértő?

A megkérdeztük Németh Pétert, a CLB független biztosítási alkusz online és offline értékesítésének kommunikációs igazgatóját, hogy milyen trendek jellemzőek a hazai gépjármű-tulajdonosok biztosítás típusaira. Elmondása szerint a hazai utakon nagyjából 5,5 millió rendszámos jármű közlekedik, amiből körülbelül 4 millió személygépkocsi, amelyek kevesebb mint negyede rendelkezik CASCO biztosítással.

Az alacsony CASCO biztosítási arány talán nem is annyira meglepő, ha figyelembe vesszük a magyarországi gépjárművek 14,7 éves átlagos korát, hiszen az idős autók esetében közel sem tűnik logikusnak az évi 80-100 ezer forintos biztosítási díj. Bár az is igaz, hogy az átlagos korban lévő autó állapottól és típustól függően még lehet érdemes a a KGFB-n felüli biztosításra, ezt nagyon kevesen gondolják így. Jellemző ez a hozzáállás a magyar autósok szervizelési szokásainál is, mert többségében akkor viszik javíttatni az autót, amikor már használhatatlanul meghibásodott.

Lízingelt autók esetében kötelező CASCO biztosítást kötni, de jellemzően itt sem a felkészültség a szempont, hanem az ár. Az esetek többségében “mini” vagy “fapados” biztosításokat kötnek, ami az önhibából fakadó közúti balesetek és az autólopások kárrendezésére elegendő. Összességében elmondható, hogy a Magyarországon forgalomban lévő autók alig 15-20%-a rendelkezik olyan teljes körű biztosítással, ami elfogadható kárpótlást nyújt jégkár esetén is.

Pedig az efféle sérülésekre kiterjedő biztosítások létjogosultsága egyre nő, mert a nyári időszak heves zivatarai egyre gyakrabban jégveréssel érkeznek. Németh Péter azt is elmondta, hogy több ezer jégkáros bejelentés érkezik a jégesővel párosult nagyobb viharok után, azonban az autósok többsége hoppon marad a nem megfelelően széles körű CASCO biztosítás hiányában.

Ha már bekövetkezett a baj, menteni kell ami menthetőt és lehetőleg menedéket kell keresni, mert mint megtudtuk, maga a kármentés is része a kárrendezésnek. A helyszínről és a sérült gépjárműről lehetőleg azonnal fényképeket kell készíteni, ezt követően kell felkeresni a biztosítót és leírni a kártörténetet, ami mellé csatolni kell a helyszíni képeket, vagy a megkérdezett alkusz esetében magát a közvetítőt, aki segít a kárbejelentésnél.

Ha a bejelentés megtörtént, a biztosító kárszakértője egyeztet időpontot a tulajdonossal, amikor is a szakember személyesen felméri a kár mértékét. A biztosító ezt követően előzetes kalkulációt végez, azonban sok esetben akkora mértékű a jégkár, hogy helyből gazdasági totálkárra veszik az autót. Sok esetben kellemetlen helyzetet eredményezhet, ha GTK-ra kerül a jármű, hiszen a sérült autó biztosítók által kalkulált használt értéke nem feltétlen kedvező. Az első szemle után kell megkeresni egy jégkárral foglalkozó műhelyt, ahol a szakemberek felmérik az autó állapotát, majd megállapítják a pontos javítási költséget, amit az elemi kárra vonatkozó CASCO biztosítás alapján fizet a biztosító.

Horpadás javítása

Komróczki Sándortól, a Profi Egyengető Centrum Hálózata Kft. (PECH) budapesti, kifejezetten jégkáros autók horpadás mentesítésével foglalkozó szerviz vezetőjétől megtudtuk, hogy bár az utóbbi pár évben jellemzően elkerülték Magyarországot az nagy területeket szőnyegbombázó jégesők, lokálisan azért kisebb-nagyobb károk eddig is voltak.

Az elmúlt hetek időjárása viszont kifejezetten nagy problémát okozott, ami miatt több száz autó javításával kell foglalkozni jelenleg. A szakember szerint milliárdos károk keletkeztek a hazai autóállományban, mert magánszemélyek autóin kívül hatalmas telephelykárok is vannak. A gondok apróbb hibáktól az egész autót érintő drága javításokig terjednek, de az sem kizárt, hogy egyszerűen nem lehet helyrehozni a jármű karosszériáját. A javítási folyamatot lassítja, hogy komoly munkaerőhiányban van a szakma, ezért a megnövekedett kereslet hosszú várakozási időt is eredményez.

Fontos a türelem ilyenkor, hiszen az autó működését nem befolyásolják a többnyire esztétikai sérülések,a kapkodás pedig olyan javítóhoz vezethet, ahol újabb kárt tehetnek az autóban. Talán sokan nem tudják, de a megkérdezett szakember elárulta, hogy kifejezetten rossz döntés újrafényezéssel javítani a horpadásokat. A horpadt lemez anyagában lévő feszültség miatt máshogy viselkedik a hőingadozás és rezgések hatására, így a hibátlan fényezés érdekében feltöltött apró horpadások idővel ledobhatják magukról a szép, új fényezést.

A munkaerőhiány hígítja a szakmát, ezért abban sem lehet biztos a károsult, hogy a márkaszervizekben elvégzett javítás jól sikerül. A laikus, de elemi kárra kiterjedő CASCO-val rendelkező autótulajdonosnak szemfülesnek kell lennie, mert a megnövekedett káresetek miatt leterheltek a biztosító társaságok is, akik olykor alap kárfelvétel helyett azonnal a szakszervízbe küldik kliensüket, akik a szemlével rögtön az ajánlatot is megküldik.

Logikusnak tűnik megspórolni az előzetes szemlét, de nem biztos, hogy jól jár vele az ügyfél. Sok esetben megkezdik a javítás előkészítését, amivel nem is volna gond, de pont az említett szakemberhiány miatt szakszerűtlen az előkészítés, így ha a tulaj időben úgy dönt, hogy más szervizbe vinné az autót, újabb egyezkedés kezdődik a biztosítóval. Következik az újabb szemle, új árajánlatot kell készíteni, vívni kell a biztosítóval és talán még az előkészítés nyomait is el kell tüntetni.

Ilyen nyom például a sérüléseket jelölő alkoholos filccel vagy krétával összefirkált felület, mert fényezésben a nem megfelelő íróeszköz bizony olyan nyomot hagy, amit igen nehéz eltüntetni. Ugyanezt a hibát vétik el sok esetben, ha mégis a biztosító szakemberei szemléznek, ráadásul az alapkár felvétele után rendszerint irreálisan alacsony készpénzes ajánlatot ad a biztosító.

A szerviz horpadás-mentesítési technológiájának köszönhetően a sérült autók elemeit nem feltétlenül cserélik és fényezni sem szükséges. Hideg és melegragasztó, kihúzókalapács és speciális acélpálcák a műhely elsődleges szerszámai, de a hibák felderítéséhez elengedhetetlen a speciális megvilágítás is. Az acélpálcák segítségével belülről történik a javítás, amivel a legtökéletesebb eredményt lehet elérni, de nem minden esetben hozzáférhető az egyengetni szánt felület. A hideg- és melegragasztós megoldásokkal a kevésbé hozzáférhető felületek javítását végzik, valamint nagyobb horpadások kiemeléséhez használják ezt a módszert.

Milyen ára lehet a jégkár javításának?

A javítási költségek horpadásonként néhány ezer forinttól a csillagos égik terjedhetnek attól függően, hogy mennyi és milyen sérülés van az autón. A tulajdonosok ezzel a módszerrel mégis olcsóbb és gyorsabb megoldást kapnak, mintha teljes elemek cseréjével és fenyézésével történne a javítás, másrészt eladásnál sem kell rettegni az autónepper festékmérőjétől, hiszen a karosszéria minden elemén gyári értékek maradnak. A horpadásjavítás menetéről részletes tájékoztatóval szolgál a jégkár javító weboldala.

A felkészülés a legfontosabb, tehát érdemes előrelátóan mérlegelni, hogy megéri a CASCO az autóra, amiből az elemi kárra is kiterjedőt kell megkötni. A javítás megkezdése előtt mindenképpen tájékozódni kell arról, hogy milyen referenciákkal rendelkezik a szakember, aki elvégzi a javítást, hiszen egy rosszul megjavított esztétikai sérülésnek semmi értelme nincs.

forrás: alapjarat.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók casco ajánlatait gépjárművére és kösse meg a kiválasztott biztosítást néhány perc alatt:
Casco kalkulátor >>

Már most több milliárd forintnyi kárt okoztak a heves viharok
2021 július 20.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Már most több milliárd forintnyi kárt okoztak a heves viharok

Az elmúlt hetekben tapasztalt nagyobb viharokat követően a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) körülbelül 48 órán belül ki is adta gyorsbecslését a hozzájuk beérkezett viharkárok mértékéről. Legutóbb múlt hétfőn jártak el így, akkor azt közölték, hogy már hétfő délelőtt is másfél milliárd forint fölé emelkedett a várható számla. Azóta frissebbel nem is jelentkezett a szövetség, hiszen megszaporodtak a nagyobb viharok Magyarországon. A következő ilyen összesítés várhatóan augusztus elején érkezik – a júliusi adatokkal.

Ugyanis az a biztosítók tapasztalata, hogy

A NAGYOBB NYÁRI VIHAROK UTÁN A TÉNYLEGES KÁROK MÉRTÉKE, ILLETVE A KÁRBEJELENTÉSEK SZÁMA AKÁR HÁROMSZOR-NÉGYSZER MAGASABB IS LEHET AZ ELSŐ NAPOK BECSLÉSÉNÉL.

Az elmúlt egy-két hétvége nagyobb viharainak kifizetései valószínűséggel meghaladják majd az idei május-augusztusi viharszezon első két hónapjának teljes összegét (2,1 milliárd forint) – és ezek az összegek csak a lakásbiztosításokhoz kötődnek, a mezőgazdasági, vagy épp az ipari károk ebben nincsenek is benne.

Nagyobb viharok után mindig megugrik az érdeklődés

Tapasztalataink szerint a nagyobb viharok után mindig van egy kisebb megugrás a biztosítások iránt, ugyanakkor a lakásbiztosítások piacán már nem nagyon lehet számítani jelentősebb bővülésre, hiszen az ingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással, de az érdeklődés ilyenkor valóban megnő – mondta az Indexnek Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője.

Felhívta a figyelmet, hogy aki rendelkezik biztosítással, az is mindig tegyen meg minden óvintézkedést, hogy ne merülhessen fel súlyos gondatlanság: például a nyílászárókat be kell csukni. Van olyan biztosító is, amely külön kiértesíti az ügyfeleit, ha nagyobb vihar várható, hogy tegye meg ezeket a szükséges óvintézkedéseket.

Ha mégis megtörténne a baj, akkor az ügyfelek megteszik a kárbejelentéseket, megbecsülik a kárértéket, a biztosítók pedig ezek alapján elkülönítenek a kárigényekre egy összeget. Lambert Gábor elmondta, hogy általában az alacsonyabb összegű károkat a biztosítók szinte azonnal megtérítik, ha megfelelő bizonyítékokkal – például fényképekkel – küldte be a kárigényét az ügyfél.

A VIHARKÁROKAT EGYÉBKÉNT VALAMENNYI LAKOSSÁGI VAGYONBIZTOSÍTÁS FEDEZI

a MABISZ tájékoztatása szerint, hiszen mindegyiknek az alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint például a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés és így tovább. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások pedig már havi néhány ezer forintért elérhetőek.

Nem csak a házak, lakások vannak veszélyben, ugyanis a jégverés a gépjárművekben is komoly károkat tud okozni. A kárigényhez ugyanakkor nem elegendő a kötelező biztosítás, a szélvédő betörésekor vagy a karosszéria megrongálódása esetén azok számíthatnak kártérítésre, akik rendelkeznek casco-biztosítással – ami azonban csak minden ötödik-hatodik gépjármű esetében áll fenn.

forrás: index.hu

CLB TIPP: Számolja ki néhány kattintással kalkulátorunkban a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait, és kösse meg az Önnek megfelelőt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Amikor elbukhatjuk új kötelező gépjármű-felelősségbiztosításunk bónuszát
2021 július 14.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Amikor elbukhatjuk új kötelező gépjármű-felelősségbiztosításunk bónuszát

Sokan tudják, hogy az évek során megszerzett kgfb bonust átvihetjük az új szerződésre is. Egy csapásra elveszítjük viszont a kedvező lehetőséget, ha előző kgfb-szerződésünk díjnemfizetés miatt szűnt meg vagy ha legalább két évig nem vásároltunk új autót. A buktatókról szólnak a jegybank pénzügyi békéltetői esettörténetei is.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) körében a jogalkotó a bonus-malus rendszer működtetésével is motiválni igyekszik a gépjármű üzembentartókat a kármentes közlekedésre. A rendszer lényege, hogy az egyedi kgfb-szerződés megkötésekor a biztosító a díj megállapításakor figyelembe veszi, hogy az adott magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója milyen kártörténeti adatokkal rendelkezik. Az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testületnél (PBT) gyakran fordulnak elő olyan ügyek, amelyek e témát érintik.

Egy, a PBT-nél nemrégiben lezárt ügy sokak számára tanulságos lehet. Az ügyfél (aki a békéltetők eljárását utóbb kérelmezte) még 2019 februárjában úgy döntött, hogy a tulajdonában álló személygépkocsit eladja, ezért azt egy közeli autókereskedésbe adta be értékesítés céljából. Hogy az értékesítés ideje alatt se maradjon autó nélkül, vásárolt egy újat, amelyre még 2019 februárjában biztosítási alkuszon keresztül kgfb-szerződési ajánlatot tett a biztosítójánál.

A régi autó szerződésére vonatkozó adatok azonban ebben nem szerepeltek, a biztosító ezért A00 bonus-malus besorolással vette kockázatba az új személygépkocsit. Körülbelül fél év múlva, 2019 júliusában megérkezett a régi személygépkocsi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójától az értesítő az új biztosítóhoz arról, hogy a szerződő előző biztosítását 2019 júliusában díjnemfizetési okkal törölték. A törlési értesítő szerint a tulajdonos bonusbesorolása B10 volt.

Az új személygépkocsi felelősségbiztosítója ekkor lekérte a kártörténeti nyilvántartásból az adatokat, ezután elutasította az üzembentartó kérelmét, amelyben új személygépkocsija szerződésének bonusbesorolását B10-re kérte módosítani. Az elutasítás oka az előző kgfb-szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése volt. Az érintett biztosító kgfb-re vonatkozó szerződési feltételei szerint ugyanis – a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés bonus besorolása nem vihető át egy másik szerződésre.

A kérelmező 2020 februári biztosítási évfordulóját követően tavaly novemberben arról tájékoztatta új járművének biztosítóját, hogy régi személygépkocsiját eladta, és ismételten kérte bonusbesorolásának B10-re történő módosítását. A biztosító ekkor újból ellenőrizte a kártörténeti nyilvántartásban az adatokat, azonban a korábbi indokkal ismét A00 besorolásba tette. Az érintett biztosító az egyeztetés során azt is megállapította, hogy a kérelmező régi autóját 2020. október 16-i eladása előtt két alkalommal hat-hat hónapra ideiglenesen a forgalomból kivonták.

Mindezek után a fogyasztó panasszal élt új személygépkocsijának biztosítójánál a bonusbesorolás miatt. A panaszeljárás azonban nem vezetett eredményre. Ezután fordult általános fogyasztói kérelemmel a PBT-hez kérve új kgfb-szerződésének módosítását B10-es besorolásra.

A békéltető eljárásban a biztosító továbbra is elzárkózott ettől. Azzal érvelt, hogy a kgfb-szerződés díjnemfizetéssel történt megszűnési okon a későbbi ideiglenes forgalomból történt kivonás ténye semmit sem változtatott. A biztosító az új jármű egy éves szerződéses évfordulója után is csak B1-re emelte annak bónuszbesorolását (ráadásul azt is csak késve, igaz, azután visszamenőleg a biztosítási évfordulótól számítva).

A biztosító és az ügyfél a pénzügyi békéltetők előtt sem tudtak megállapodásra jutni, ezért a PBT az eljárást megalapozatlanság okán megszüntette. A kérelmező az eljárás során nem tudta bizonyítani, hogy jogosult érvényesíteni a korábban megszerzett B10 besorolását új személygépkocsijának kötelező gépjármű-felelősségbiztosításánál is. A PBT így kénytelen volt az eljárást lezárni.

Az ügy egyik tanulsága, hogy ha egy ügyfélnek (azaz a jármű üzembentartójának) már van egy hatályban lévő kgfb-je egy személygépkocsira, s új kötelező biztosítást köt egy másik autóra, akkor annak bonus-malus besorolása A00 lesz.

A gépjármű üzembentartónak a régi autó értékesítésekor fontos tudnia, hogy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása nem szűnik meg, és díjfizetési kötelezettsége sem szünetel azzal, ha az autót értékesítésre autókereskedésbe adja. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károkra biztosítási szerződést kötni és azt díjfizetéssel hatályban tartani. Ez a kötelezettség az érintett gépjármű üzembentartóját terheli.

A jelenlegi szabályozás szerint a járműnyilvántartásban szereplő gépjármű a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb egy évre az üzembentartó kérésére ideiglenesen kivonható a forgalomból. Ennek időtartamára a kgfb-díj fizetési kötelezettsége szünetel. Ha a gépjárművet a kivonás napjától számított egy éven belül nem helyezik újból forgalomba, akkor a kgfb-szerződés az egyéves időszak lejártát követő nappal megszűnik. A korábbi szabályozás alapján elég volt a gépjárművet hat hónapra kivonatni a forgalomból. Ezt követő nappal a kgfb-szerződés valóban megszűnt, ha a kivonás idején belül nem kezdeményezték a gépjármű újbóli üzembe helyezését. Az új szabály 2016. január 1-jétől él. A gépjármű ismételt forgalomba helyezésével kapcsolatban fontos, hogy a kgfb-díjfizetési kötelezettség a gépjármű újbóli forgalomba helyezésével folytatódik.

Fontos tanulsága még az esetnek, hogy milyen jogkövetkezménnyel is jár, ha az előző kgfb-szerződés díjnemfizetési okkal szűnik meg. Ez esetben a gépjármű üzembentartójának nemcsak fedezetlenségi díj – azaz a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által központilag megállapított, a „normál” kgfb-díjnál magasabb tarifa – fizetési kötelezettsége keletkezik azokra a napokra, amelyeken a forgalomban lévő gépjárműve érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkezett, hanem számolnia kell azzal is, hogy az előző kgfb-jével kapcsolatban megszerzett bonusbesorolását nem tudja érvényesíteni az új autójánál. Ilyen esetekben a biztosító a másik gépjárműre megkötött kgfb besorolást A00-ban fogja megállapítani.

Egy másik, a PBT-nél bonusbesorolás tárgyában indult ügy hátterét is olyan kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos jogszabályi rendelkezés adja, amely talán kevésbé ismert a gépjárművet üzemeltetők körében. Ennek ismerete nélkül azonban könnyen kellemetlen meglepetés érheti őket.

Közismert, hogy a bonus-malus besorolás a kgfb szerződőjének, a gépjármű üzembentartójának személyéhez és a szerződéssel érintett gépjármű-kategóriához fűződik. A jelenlegi szabályozás szerint a bonus-malus rendszer a következő gépjármű-kategóriákra terjed ki: személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató és mezőgazdasági vontató. Az azonban már kevésbé tudott, hogy egy időbeli korlát is létezik az előző kötelező biztosítással megszerzett bonusbesorolás új szerződésnél történő érvényesítésére.

A PBT előtti eljárásban a fogyasztó autóját új kgfb-szerződésének megkötése előtt évekkel korábban eladta. Az értékesítés miatt az előző B10 besorolású kgfb-szerződés – úgynevezett érdekmúlással – megszűnt.

Ezt követően munkáltatójától személyes használatra egy céges autót kapott. Évekkel később új személygépkocsit vásárolt, amelyre új kgfb-t kötött. Meglepetéssel tapasztalta, hogy biztosítója a bonus besorolását B10 helyett A00-ban állapította meg. Éveken át hiába közlekedett kármentesen a céges személygépkocsival, az így elért bonus besorolás a munkáltatóját, mint gépjármű üzembentartóját illette.

A békéltetési eljárást kérelmező ügyfél az új kgfb-nél megpróbálta az évekkel korábban eladott gépjárművel megszerzett B10 bonusbesorolást érvényesíteni, azonban nem járt sikerrel. A jogszabály szerint ugyanis a biztosító az üzembentartó által ugyanazon gépjármű-kategóriára megszerzett bonusbesorolást akkor veszi figyelembe, ha nem telt el két év az előző kgfb megszűnésétől.

Márpedig a kérelmező nem tudta igazolni, hogy kétéves időintervallumon belül magyarországi telephelyű autó üzemeltetője lett volna. Ezért a biztosító az új kgfb-nél jogszerűen A00-ban állapította meg a besorolást.

Ezek az esetek is jelzik, hogy előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a gépjármű üzembentartója nem tudja érvényesíteni a korábban megszerzett kedvező bonusbesorolását új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésénél. Kellő tájékozottsággal azonban ezek többnyire elkerülhetőek.

A szerző az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) tagja.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Számolja ki néhány kattintással kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait járművére, és kösse meg az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Sokmilliárdos kárszámlát hagyott maga után a hétvégi jégverés
2021 július 14.
Kategória:
Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Sokmilliárdos kárszámlát hagyott maga után a hétvégi jégverés

Bár a biztosítótársaságok arra számítanak, hogy az elkövetkező napokban még akár sokszorozódhatnak is a hétvégi viharokhoz köthető kárbejelentések, de már hétfő délelőtt is másfél milliárd fölé emelkedett a várható számla, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítók tapasztalata szerint a nagyobb nyári viharok után a tényleges károk mértéke, illetve a kárbejelentések száma akár háromszor-négyszer magasabb is lehet az első napok becslésénél. Az elmúlt hétvége gyorsjelentésének adatait is ennek tudatában érdemes kezelni. A társaságok hétfő délelőtt több mint ötezer bejelentésről és a másfél milliárdot meghaladó kárösszegről számoltak be a MABISZ-nak. Ennek az egy hétvégének a kifizetései nagy valószínűséggel meghaladják az idei május-augusztusi viharszezon első két hónapjának teljes összegét (2,1 milliárd forint). Mindez csak a lakásbiztosításokhoz kötődik, ezekben az adatokban nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.

A szupercellák leginkább Komárom és Baranya megyében, Tatán és Sellyében, valamint Dél-Budapesten (a XXI. kerületben) sújtottak le. A bejelentések közel háromnegyede a jégkárokhoz kötődik. Részben ennek is köszönhető, hogy az ügyfelek által becsült kárösszeg szokatlanul magas, egyes társaságoknál az ötszázezer forintot is meghaladja. (A korábbi években egy átlagos nyári vihar után ez száz-százötvenezer forint között maradt.) Másrészt a társaságok is számolnak azzal, hogy az építőiparban bekövetkezett árrobbanás miatt a korábbiaknál magasabb összegekkel kell kalkulálni.

A hétvégi jégverés a gépjárművekben is komoly károkat okozott. A szélvédő betörése, a karosszéria megrongálódása, idegen tárgy rádőlése, villámárvíz miatti műszaki meghibásodások stb. esetén azok számíthatnak kártérítésre, akik rendelkeznek casco-biztosítással. Ez azonban csak minden ötödik-hatodik gépjármű esetében áll fenn.

A lakásbiztosítások tekintetében lényegesen kedvezőbb, 72-73 százalékos ez az arány. Aki rendelkezik szerződéssel és a hétvégi viharok károsultja, az számíthat arra, hogy a bejelentését követően néhány napon belül megtörténik a kárszemle. A társaságok egyrészt igyekeznek a legsúlyosabban érintett térségekbe átcsoportosítania a munkatársaikat. Másrészt a járványidőszak több mint egy éve alatt felgyorsították digitális fejlesztéseiket és a legtöbb esetben már nemcsak a kárbejelentés, de a kárszemlézés is történhet online módon. A távszemlézés (fotóküldés, videós szemle, stb.) gyorsítja a kárrendezés folyamatát.

A hétvégi viharkárokat valamennyi lakossági vagyonbiztosítás fedezi, hiszen mindegyiknek az alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. (A MABISZ a honlapján alapos tájékoztatást nyújt a lakásbiztosítási ismeretekről, tudnivalókról, hasznos tanácsokkal szolgál a szerződések megkötéséhez.) Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB korábbi statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.) A tizenkét MABISZ-tag már eddig is több tucat, a tűz és elemi károk mellett eltérő fedezeteket kínáló termékkel versengett az ügyfelekért, most pedig már egyre többen jelennek meg a piacon az MNB által jóváhagyott Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítással is. Az MFO-termékek is széles körben kínálnak fedezetet az esetleges károkra, ami kiegészítő biztosításokkal tovább bővíthető, ügyfélbarát, digitális kapcsolattartást biztosítanak a szerződéskötéstől a kárrendezésig, garantálják a kárrendezési időt és egyszerűsített eljárással rendezik a 100 ezer forint alatti károkat. Az egyes társaságok MFO-termékeinek kínálatát a jegybank összehasonlító oldalán lehet egybevetni.

forrás: mabisz.hu

CLB TIPP: Készüljön fel előre a viharkárokra és kösse meg lakásbiztosítását online kalkulátorunkban mindössze néhány perc alatt:
Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Viharszezon: eddig kétmilliárdos a kárkifizetés
2021 július 02.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Viharszezon: eddig kétmilliárdos a kárkifizetés

A legtöbb kárt a jégeső okozta a múlt hétvégén, de viharkár és felhőszakadás miatt is több ezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz. A MABISZ adatgyűjtése szerint most a viharszezon felénél járunk, az eddigi kárkifizetések összege pedig meghaladja a kétmilliárd forintot.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) 2010 óta összesíti a május 1. és augusztus 31. közötti nyári viharszezon adatait. Ezen időszak alatt a lakásbiztosítási szerződések alapján összesen egymillió háromszázezret meghaladó lakossági kárbejelentés érkezett a tagjaihoz, amelyekre több mint 93 milliárd forintot fizettek ki vihar, felhőszakadás, jégverés, tetőbeázás, villámárvíz okozta károkra. Az elmúlt tizenegy év alatt a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófa-sújtott, akkor ugyanis május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók – igaz, akkor nagyobb árvizek is voltak az országban. Az évtized közepéig azután 6-8 milliárd forint között mozogtak a kifizetett összegek, azután csendesebb évek következtek (3-4 milliárd forint), majd tavaly ismét gyakrabban csengett a kassza (6,6 milliárd forint).

Eddig nyugalmasabb a szezon

A MABISZ adatai szerint idén májusban és júniusban több mint húszezer bejelentést kaptak a biztosítók, és a becsült kárösszeg (a már kifizetett pénzek és az elbírálás alatti károkra elkülönített tartalékok) meghaladja a 2,1 milliárd forintot. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben, stb. keletkezett rongálódások.)

A legtöbb kárt vihar, felhőszakadás, redőny és tető sérülése, beázás, jégverés, villámcsapás, idegen tárgy rádőlése okozta. Mindezt egy átlagos szerződés is fedezi, mivel valamennyi lakossági vagyonbiztosítás alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés stb. Számos bejelentés a fagyasztott élelmiszerek áramszünet miatti megromlása kapcsán érkezett. Erre – a szerződés típusától függően – kiegészítő biztosítás nyújthat fedezetet.

Merre pusztítottak a viharok?

Az elmúlt két hónapban a lakásbiztosítási szerződésekhez köthető legtöbb bejelentés Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Baranya, Bács-Kiskun, Jásznagykun-Szolnok, Somogy, Szabolcs-Szatmár megyéből érkezett. A városok esetében Budapestről, Törökszentmiklósról, Pécsről, Szolnokból, Nyíregyházáról, Kecskemétről jelentették a legtöbb kárt. Az időjárás okozta károk az elmúlt két hónapban is valószínűleg ennél jóval nagyobbak és földrajzilag is kiterjedtebbek voltak, mivel a több mint négymillió magyarországi lakóingatlannak csak a 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei pedig értelemszerűen nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.

Jégverés okozta a legtöbb kárt a múlt hétvégén

A múlt hétvégi vihar után a legtöbb kárbejelentés jégverés miatt érkezett a biztosítókhoz. A Groupama Biztosító arról számolt be, hogy a vihar elsősorban a déli-délnyugati országrészeken pusztított, a biztosító a legtöbb kárbejelentést Baranya, Somogy és Bács-Kiskun megyékből fogadta. A társaság szakemberei az eddigi tapasztalatok alapján arra számítanak, hogy a hétvégi viharok következtében összesen több mint ezer kárbejelentés érkezik, így a károk várható értéke a 100 millió forintot is elérheti majd. Az eddigi bejelentések nagy része, mintegy 80 százaléka jégveréshez kapcsolódik, 9 százalékuk viharkárral, 7 százalékuk felhőszakadással, 4 százalékuk pedig villámlással összefüggésben érkezett. Több nagyértékű, 6 millió forintnál magasabb kárösszegű bejelentés is érkezett. Ezek mindegyike jégverés kár, amit az esetenként tojás nagyságot is meghaladó jégeső okozott az épületek tetejében.

A jégeső több autót is megrongált, a biztosítóhoz már most elkezdtek érkezni a gépjármű kárbejelentések is elsősorban a jégveréssel érintett településekről.

Az Aegon Biztosító összesen mintegy háromezer kárbejelentésre számít a múlt hét végi szélsőséges időjárás miatt, a teljes kárérték pedig elérheti a száznyolcvanmillió forintot. Az Aegon arra figyelmeztet, hogy érdemes felkészülni az érkező hidegfrontra és az azzal járó heves zivatarokra, vagy szupercellákra.

Érdemes fedett és zárt helyen tárolni az értékeket és a járműveket, zárva tartani a házak és lakások ablakait, körültekintően parkolni az autókkal, valamint az elektronikai berendezéseket is érdemes lecsatlakoztatni a hálózatról, ha vihar várható, így elkerülhető a villámok következtében kialakuló túláramok rongáló hatása. Viharos időben különösen fontos, hogy a házi kedvenceinknek is gondoskodjunk védett helyről.

forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével könnyen összehasonlíthatja az ajánlatokat és megkötheti lakásbiztosítását:
Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Teljesen eltérő utasbiztosításokkal nyaralhatunk a koronavírus miatt
2021 június 04.
Kategória:
Utasbiztosítás

Teljesen eltérő utasbiztosításokkal nyaralhatunk a koronavírus miatt

A nyári utazási szezon beindulásával idén különös jelentősége van annak, hogy a lehető legszélesebb körben gondoskodjunk a biztonságunkról. Külföldi nyaralás esetén eddig sem volt tanácsos utasbiztosítás nélkül elindulni, most azonban végképp elképzelhetetlen, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Az utasbiztosítási piacon érdekelt társaságok kínálata rendkívül széles. Egy fejlett versenypiacon kell megtalálni a legjobb ajánlatot, amelyen nem csak árverseny van a szereplők között, hanem szolgáltatás és minőségi verseny is. Amit az általános feltételekről érdemes tudni, azt a MABISZ összegyűjtötte a honlapján.

A biztosítók azonban – saját üzletpolitikájuknak valamint a piacot jellemző versenyhelyzetnek megfelelően – eltérői szolgáltatásokat nyújthatnak, és eltérő biztosítási összegeket (szolgáltatási limiteket) alkalmazhatnak, így mindig érdemes az esetleges utazás előtt több biztosító ajánlatát összehasonlítani, vagy szakértőhöz fordulni.

Így például van olyan biztosító, amelyik a Külgazdasági és Külügyminisztérium által a Covid-19 megbetegedések miatt utazásra nem javasolt országban bekövetkező, a járvánnyal kapcsolatos károkat kizárja, egyéb károkat viszont téríti, másik társaság viszont ilyenkor sem, míg megint mások a besorolástól függetlenül bevállalják a koronavírus járvány kockázatait is. Az egyes szerződések lényegesen eltérhetnek egymástól a fedezetbe vont országok, valamint a Covid-19 megbetegedéshez, a járványhelyzethez kapcsolódó szolgáltatások tekintetében is. Érdemes mindig megnézni, hogy a választott alapbiztosítás mellé milyen kiegészítő szolgáltatások vehetőek igénybe a koronavírushelyzet kapcsán. Amennyiben például nem lehetséges a hazautazás az eredeti időpontban kórházi ellátás miatt, kiterjed-e a szerződésünk a hazautazás és szállás többletköltségére? Rákérdezhetünk arra is, hogy milyen szolgáltatást nyújt a biztosító a járvány miatt szükséges hatósági karantén esetére?

Biztosításunk tartalma attól is függ, hogy mivel utazunk. Repülős út esetén válasszunk olyan fedezetet, amely tartalmaz szolgáltatást poggyászkésés, járatkésés esetén is, míg a saját szervezésű, autós út esetén mindenképpen figyeljünk arra, hogy az adott biztosítás tartalmaz-e vagy vásárolható-e hozzá kiegészítő autós fedezet, ami műszaki hiba, baleset esetén az autó javítását, szállítását legalább részben fedezi. Nézzük meg, hogy gépjárművel történő utazáskor kiterjed-e a biztosítás a gépjármű hazajuttatására, ha sürgősségi ellátás miatt nem lehetséges a hazavezetés.

A fentiekhez hasonlóan, lényeges eltérések vannak az útlemondás biztosításokban is, nemcsak a Covid-19 kapcsán, de egyéb élethelyzeteket illetően is. A társaságok ugyanis gyorsan és rugalmasan alkalmazkodnak a változó feltételekhez a fedezetek alakításával, hogy minél gyorsabban visszaálljon a tavaly bezuhant piac a korábbi szintre.

Tavaly a MABISZ tagjainak az utasbiztosítási díjbevétele alig haladta meg a 6,4 mrd forintot, szemben a 2019-es 18 mrd-dal. Jelenleg 9 MABISZ tagbiztosító műveli ezt az üzletágat, de amennyiben a teljes piacot nézzük, akkor 14 társaság verseng az ügyfelekért.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Utasbiztosítás kalkulátorunkban jól láthatóan jelöljük, melyik ajánlat terjed ki a koronavírus általi megbetegedésből származó ellátásra is: Utasbiztosítás díjszámítás >>

A Covid járvány az utasbiztosítási szokásokat is megváltoztatja
2021 május 25.
Kategória:
Utasbiztosítás

A Covid járvány az utasbiztosítási szokásokat is megváltoztatja

Befolyásolják-e az oltási igazolások a biztosítási feltételeket?

A körülményekhez képest meglepően sok magyar utazott a Covid időszak alatt, aki tehette, az elnéptelenedett, drasztikusan „leárazott” luxus szállodákban pihent - véli az elmúlt hónapok saját utasbiztosítási forgalma alapján a CLB. A biztosítási alkusz szerint a szakma kíváncsian várja, hogyan rendezi át az utazási szokásokat és ennek megfelelően esetleg a biztosítási feltételeket is az oltási igazolás szükségessége. A biztosítók egyébként a saját szempontjuk szerint kockázatosnak és kevésbé kockázatosnak tartott úti célok alapján maguk is „beszínezik” a világot.

A járvány miatt egyre tudatosabban kötnek biztosítást a magyarok is – egyebek között ez derült ki az elmúlt hetek utasbiztosítási forgalmából. A járvány ellenére ugyanis sokan előrehozták a nyárra tervezett szabadságukat, hogy márciusban, áprilisban elutazhassanak egy olyan külföldi elnéptelenedett és átmenetileg leárazott luxus üdülőbe, amit a Covid előtti időszakban nem tudtak megfizetni – mondta tapasztalataira hivatkozva Németh Péter. A CLB biztosítási alkusz cég kommunikációs igazgatója szerint akkora volt az olcsóság miatti csábítás, hogy sokan azt a kockázatot is vállalták, hogy a kint tartózkodásuk idején esetleg váratlanul lezárják a régiót, s így a legkörültekintőbb szerződés ellenére sem tudja onnan a kimenekíteni őket a biztosító, s az említett körülmények között még az egyéb szolgáltatási kötelezettségét sem tudja teljesíteni – magyarázza a szakértő. Néhány biztosítónál viszont már megjelent a Covid miatt külföldön rekedt ügyfelek igazolható extra költségének utólagos megtérítése.

Míg korábban a biztosítók pirosnak, vagyis kiemelten kockázatosnak csak a háborús övezeteket, természeti csapással – földrengéssel, vulkánkitöréssel, tájfunnal, stb. – sújtott országokat, övezeteket minősítették, a járvány időszakában az egyes országok fertőzöttsége is befolyásolta az átszínezést. Ebben viszont a biztosítók nem feltétlenül a kormány iránymutatására, hanem saját kockázati elemzésükre támaszkodtak – mondta Németh. Most azonban mindenki már a nyitásra készül, és arra, hogy az utasbiztosítások tartalmát a lehető legtöbb országban érvényesíteni lehessen.

utasbiztosítás

Az oltási igazolvány a biztosítást is átrendezheti

Azt egyelőre nem tudni, hogy az oltási igazolványok hogyan rendezik át – átrendezik-e egyáltalán – a biztosítási feltételeket, ezért a szakma is kíváncsian várja, milyen kötöttségeket és lehetőségeket nyújt majd az új igazolvány. Jó néhány egzotikus országba korábban sem lehetett védőoltások nélkül utazni, ezek meglétét a biztosítók is figyelembe vették. Amennyiben szükséges, a biztosítók rugalmasan alkalmazkodnak a változáshoz.

A CLB-nél elégedetten tapasztalták, hogy a járvány kezdete óta folyamatosan nőtt a biztosítások iránti érdeklődés. Természetesen ez nem azt jelentette, hogy a szigorú lezárások idején tömegével kötöttek volna utasbiztosítást – bár a körülményekhez képest meglepően sokan –, ám a fokozatos nyitás hírére napról napra nő az érdeklődés a biztosítások részletes tartalma iránt. Soha nem érdekelte még ennyire a magyarokat, hogy mire lehet, s mire nem lehet biztosítást kötni – mondta Németh. Az érdeklődő beszélgetések során egyre többen bevallják, korábban notórius biztosítás nélküli utazók voltak és a járvány miatt változtattak ezen a rossz szokáson.

Németh azt is elmondta, hogy a tájékozódások számának felfutásával szinte párhuzamosan nőtt az egészség-, az élet- és a vagyonbiztosítások iránti kereslet is. Összességében ez pedig a biztosítási kultúra és tudatosság javulását eredményezi. Azok a legnépszerűbb ajánlatok és kategóriák, amelyeket a neten lehet gyorsan és könnyen megkötni.

CLB TIPP: Akár indulás előtt közvetlenül is megkötheti utasbiztosítását online, percek alatt: Utasbiztosítás díjszámítás >>

Oldalak