2016.06.29

Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.

Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?

Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.

Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:

  • Milyen gyakorisággal (havonta, évente, vagy félévente) fizetjük a szerződést, jellemzően az éves díjfizetés a legolcsóbb.
  • Mennyit teszünk félre havonta (van olyan biztosító, amely sávosan von el költségeket és nagyobb szerződések esetén a terhelés alacsonyabb).
  • Milyen idősek vagyunk, mi a foglalkozásunk, egészségi állapotunk, ez az alapbiztosítás és a kiegészítők díját módosíthatja.
  • Milyen időtávra teszünk félre: jellemzően a kezdeti költségek arányaiban annál alacsonyabbak, minél tovább teszünk félre, viszont van olyan biztosító, amely hosszabb futamidejű szerződések esetén nominálisan magasabb költséget számít fel. Számos megtakarítási biztosítás fizeti vissza bónusz formájában a futamidő alatt elvont költségek egy részét vagy egészét egy bizonyos idő eltelte után, ha mindig minden díjat időben, rendszeresen befizetünk.
  • Indexálás (rendszeres díjnövelés) esetén a kezdeti költségek aránya szintén alacsonyabb lehet, a nominális költségeket azonban a növekvő díjjal arányos vagyonkezelési költség növelheti.
  • Milyen gyakran módosítjuk a befektetési rész portfólióját unit-linked szerződések esetén; általában néhány átváltás ingyenes egy évben, azonban a legtöbb termék a harmadik, negyedik átváltás esetén már számít fel költséget.
  • Visszavásárlás esetén pedig több havi díjat is elkérhet a biztosító, hogy fedezze a tranzakció költségeit, persze gyakran ez is attól függ, hogy mennyi ideje fut a szerződés, amikor visszavesszük belőle a pénzünket.

Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).

Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).

Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.

Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?

Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).

A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:

  • 35 éves,
  • kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
  • 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
  • 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
  • megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.

Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.

Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.

Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:

  • Május 24-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely megköveteli a biztosítóktól, hogy a megtakarítási célú biztosítások költségelnevezései egységesek legyenek és pontosan feltüntessék, hogy melyik költségelem mire megy el. Várhatóan a konkrét megnevezéseket és az erre vonatkozó utasításokat június végén, vagy a jövő év elején ismerjük majd meg. A szerződésünk személyre szabott költségeit már most is persze ki tudjuk számolni, ez az intézkedés mindössze az összehasonlítást teszi könnyebbé.
  • 2017. január 1-jétől lép életbe a megtakarítási célú életbiztosítások esetén fiktív egységek kimutatását betiltó rendelkezés, amely alapján az ügyfél pontosan látni fogja, hogy a kezdeti időszakban mekkora költséget von el a biztosító, nem tudja majd a szolgáltató vélt kezdeti egységek kimutatásával kozmetikázni az elvont költségeket. Ugyanekkor egyébként a TKM számítási módszertana is módosul, összhangban az új európai PRIIPs szabályozással.

Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.

Átlátható, de mennyire?

Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:

  • Önkéntes nyugdíjpénztárak esetén mindössze a befizetéseire vonatkozó költségek ismertek az ügyfél számára, az alapkezelési költség, ami a teljes tőkéjét terheli, nem. Létezik a nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozóan is egy díjterhelési mutató névre hallgató adat, azonban ez a pénztárak múltban levont éves összköltségét mutatja meg, nem pedig a jövőben várható költségeket, egyénre és portfóliókra lebontva.
  • Befektetési alapok esetén a TER-mutató mutatja meg, hogy melyek azok a folyó költségek, amelyek a befektetést érintik, ezeket minden alapnál a Kiemelt Befektetői Információs (KIID) dokumentumokban megtaláljuk, viszont ezek is csak a múlt évben levont költségeket mutatják meg (kivéve, ahol előremutató, becsült értéket tüntetnek fel, mert az alapnak nincs egyéves track-recordja). A tranzakciós költségeket viszont nem tartalmazza ez az érték, amelyeknek pontos mértékét a forgalmazók döntik el. Alapok alapja konstrukciók esetén a mögöttes alapok költségeit szintén nem ismerjük, mivel ezek teljesítménye az alapon magán árfolyamveszteségként jelentkezik.
  • A fix hozamú bankbetétek és lakástakarékok esetén az EBKM megmutatja a megtakarítási termékünk nettó, költségekkel ütköztetett hozamát, egységes költségmutató viszont itt sem létezik.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
  • Általános
PSZÁF bírságok: Generali-Providencia és Allianz Hungária
2010 május 12.
Kategória:
Általános

PSZÁF bírságok: Generali-Providencia és Allianz Hungária

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megbírságolta a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-t és az Allianz Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot hibásan működő tájékoztatási és nyilvántartási rendszere miatt.

A Felügyelet kötelezte a két biztosítót, hogy a független közvetítők felelősségbiztosítása megszűnésekor esedékes, a felügyelet és a független közvetítők felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének tegyen eleget, és nyilvántartási rendszerét e kötelezettség teljesítése érdekében alakítsa át.

A felügyelet emellett megbírságolta a két biztosítót. A Generali-Providenciát 5 millió forint, az Allianz Hungáriát pedig 10 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.

Forrás: Világgazdaság Online

Egyre több kutyában már ott a csip
2010 május 12.
Kategória:

Egyre több kutyában már ott a csip

A kutyatulajdonosok többsége már decemberben beültette kutyájába azt a csipet, amit egy önkormányzati rendelet tett kötelezővé januártól. A csip azért kell, hogy az elkóborolt állat azonosítható legyen. Januárban még csak figyelmeztetik az állatok tulajdonosait, ha nem ültették kutyájukba az azonosítót, februártól már büntetik a felelőtlen gazdákat.

Január elsejétől minden kutyatulajdonosnak kötelező csipet ültetni kedvencébe, hogy az állat és gazdája is azonosítható legyen.  A csip azért kell, hogy az elkóborolt állat és gazdája is azonosítható legyen, és hogy minden eb megkapja a szükséges oltásokat.

A kutyák csipjeit egy leolvasóval a gyepmesterek és a közterület-felügyelők ellenőrizhetik. Januárban még csak figyelmeztetik a gondatlan gazdikat, de februárban már 30 ezer forintra is büntethetik azokat a kutyatulajdonosokat, akik nem gondoskodtak az állatok csipezéséről.

A csipet az állatorvos ülteti be az eb bőre alá, ez néhány ezer forintos költséget ró a gazdikra.

Hamarosan prémium alkuszokra is bízhatjuk biztosításaink intézését
2010 május 12.
Kategória:
Általános

Hamarosan prémium alkuszokra is bízhatjuk biztosításaink intézését

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) még az idén egy új közvetítői kategória, az úgynevezett prémium alkuszi minősítés bevezetését tervezi, amitől a biztosításközvetítés és az egész biztosítási piac színvonalának további erősítését várja.

Erről a FBAMSZ pénteki közgyűlésén döntött a tagság, amely megbízta az elnökséget azzal, hogy dolgozza ki azokat szigorú minőségi követelményeket, amelyek az ügyfelek számára egyértelmű garanciát jelentenek a minőségi közvetítői szolgáltatásokra.

A változtatást a válság által módosult körülmények, és igények indokolják: az alkuszok tapasztalata alapján az ügyfelek minden eddiginél jobban igénylik a minőségi közvetítői szolgáltatásokat. Ennek megfelelően megnőtt a jelentősége egy, a biztosításközvetítők számára kidolgozott minőségi követelményrendszernek is, hiszen az ügyfeleknek érezniük kell, hogy biztosítási ügyeik jó kezekben vannak – áll a FBAMSZ közleményében.

„Egy ilyen követelményrendszer nem csupán a fogyasztók, hanem a partnerbiztosítók számára is fontos igazodási pont lehet – hangsúlyozta Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Ezért, bár a biztosítási piacot szerencsére jórészt elkerülték a pénzügyi piacon megmutatkozó közvetítői problémák, a FBAMSZ, mint a hazai alkuszok legnagyobb tömörülése, fontosnak érezte a prémium alkuszi követelményrendszer kialakítását, amelyet – a követelmények egyértelmű megfogalmazását és szövetségi elfogadása után még az idén szeretne bevezetni.”

Korábbi kezdeményezések

A szövetség törekvése a biztosítási kultúra erősítésére nem új keletű: 2008-ban sikerrel vezette be a közvetítői piacon dolgozók magasabb szintű, rendszeres képzését biztosító Alkuszakadémiát, idei tervei között pedig egy középiskolai program is szerepel a biztosítási alapismeretek terjesztésére.

A FBAMSZ az elmúlt évek során számos biztosításpiaci szabályozás ügyében lépett fel kezdeményezőként: ezek közül a legnagyobb visszhangot a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerének átalakítása keltette. Évek óta a szakterület legnagyobb hazai összejövetelének számít a FBAMSZ által szervezett Biztosításszakmai Konferencia, amely évente néhány napos közös együttgondolkodásra gyűjti össze a szakma valamennyi szereplőjét: biztosítók és alkuszcégek szakértőit, valamint a pénzügyi kormányzat és a felügyelet vezető tisztségviselőit egyaránt.

Hamarosan prémium alkuszokra is bízhatjuk biztosításaink intézésétA Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) még az idén egy új közvetítői kategória, az úgynevezett prémium alkuszi minősítés bevezetését tervezi, amitől a biztosításközvetítés és az egész biztosítási piac színvonalának további erősítését várja.

Szerző: FBAMSZ

Biztosítások: a teljesköltség-mutató első három hónapja
2010 május 12.
Kategória:
Általános

Biztosítások: a teljesköltség-mutató első három hónapja

A unit-linked életbiztosítások teljesköltség-mutatói (TKM) az év eleje óta nyilvánosak. Az átlátható piac kialakítása felé vezető lépés a kissé megcsappant bizalom erősítését célozza, ami is rá is fér a 2008-ban és 2009-ben egyaránt 10 százalék körül visszaesést mutató piacra.

A MABISZ honlapján az év eleje óta elérhetők a unit-linked (UL) életbiztosítások teljesköltség-mutatói. A standardizált (35 éves férfi ügyfélre, rendszeres díjfizetés esetén 10-15-20 évre, egyszeri díjas szerződéseknél 10-15-20 évre, élethosszig tartó biztosításoknál 20 évre számított) TKM azt mutatja meg százalékos formában, hogy az ügyfél által ténylegesen realizált hozam mennyivel lesz kisebb az adott termékben lévő befektetési instrumentumok által elért elméleti (költségmentes) hozamnál. A TKM-ben szereplő tételek között szerepel például az adminisztrációs és a vagyonkezelési díj és az alapkezelési költség.

A TKM-eket a társaságok jellemzően sávos formában adják meg, a sávok pedig biztosítónként és termékenként is komoly eltéréseket mutathatnak. A jellemző értékek – a leghosszabb, 20 éves időtartam esetén – 3 és 5 százalék közöttiek, a 10 éves mutatók jellemzően egy-két százalékponttal magasabbak. (Akad termék, amelynél a tíz évre számított TKM felső sávhatára meghaladja a 9 százalékot, és olyan is, amelynél a 20 éves mutató kisebb, mint egy százalék.)

A sávok összehasonlítása nem mindig egyszerű: kérdés lehet például, hogy – azonos időtartam mellett – egy 4-6 százalékos, vagy egy 4,5-5,5 százalékos sáv-e a kedvezőbb. Persze maguk a biztosítók is hangsúlyozzák, hogy a TKM nem az egyetlen lényeges szempont. A döntéskor figyelembe kell venni többek között azt is, hogy milyen jellegű a konkrét ajánlatban szereplő fedezet és hogy mennyire rugalmas – továbbá, hogy milyen kényelmi megoldásokat tartalmaz – a szerződés.

Forrás: Hvg.hu

Újabb biztosításközvetítő engedélyét vonták vissza
2010 május 12.
Kategória:
Általános

Újabb biztosításközvetítő engedélyét vonták vissza

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatában visszavonta a Star Finance Pénzügyi Tanácsadó Kft. független biztosításközvetítői tevékenységi engedélyét és a társaságot törölte a felügyeleti nyilvántartásból.

A Felügyelet ugyanehhez az ügykörhöz kapcsolódóan, további határozataiban 5 millió forint bírság megfizetésére kötelezte Kupecz Richardot, a felszámolás alatt lévő Fund De La Salle Befektetési Alapkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját, és 1 millió forint bírság megfizetésére Molnár Kristófot, a Fund De La Salle Befektetési Alapkezelő Zrt. portfóliókezelési tevékenységének irányítóját.

A befektetési alapkezelővel üzleti és tulajdonosi kapcsolatban álló Star Finance Kft. alkuszcégnél lefolytatott helyszíni célvizsgálat megállapította: a társaság – a számára engedélyezett biztosításközvetítői tevékenységen felül – jogosulatlanul befektetési szolgáltatást is közvetített.

Az alapkezelővel való együttműködés során e tevékenység –a tulajdonosi, vezetői összefonódásból adódóan – nem volt megfelelően átlátható, és lehetőséget adott sorozatos szabálytalanságok, jogsértések elkövetésére, illetve az ügyfelek megkárosítására. A Star Finance Kft. emellett a biztosításközvetítői tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi előírásokat is sorozatosan megsértette.

Kupecz Richardnak az alapkezelőnél végzett tevékenységére vonatkozóan a felügyeleti vizsgálat megállapította: a vezető nem biztosította a társaság működéséhez szükséges tárgyi, technikai, személyi feltételeket, tevékenysége során megsértette a vonatkozó jogszabályi, szabályzati előírásokat, s nem alakított ki olyan kockázatkontrollokat, amelyekkel biztosítani lehetett volna az ügyfelek érdekeinek védelmét, pontos tájékoztatását. Molnár Kristóf az alapkezelő portfóliókezelési irányítói tevékenysége során súlyosan, folyamatosan megsértette a jogszabályi, munkaköri és az – egyebek között az ügyfelek egyedi tranzakcióival kapcsolatos hozamszámítási – feladatköreihez kapcsolódó előírásokat.
Mint emlékezetes, a Felügyelet tavaly – több intézkedést követően – kezdeményezte a Fund De La Salle Befektetési Alapkezelő Zrt. felszámolását, amelyet a Fővárosi Bíróság 2009. december 7-én hozott és december 30-án jogerőre emelkedett végzésével rendelt el.

Forrás: Vg.hu

Újra terjesztheti termékeit a Wabard Biztosító Zrt.
2010 május 12.
Kategória:
Általános

Újra terjesztheti termékeit a Wabard Biztosító Zrt.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatában 2010. április 15-től megszünteti a Wabard Biztosító Zrt. kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb), casco és hazai, illetve nemzetközi közúti árufuvarozók felelősségbiztosítási termékeinek terjesztésének felfüggesztését. A terjesztést korlátozó döntést még 2009. szeptember 25-től visszavonásig hozta meg tavalyi határozatában a Felügyelet.

A Felügyelet 2010. január és február között utóvizsgálatot folytatott le a biztosítónál, amelyben a felfüggesztő határozatában elrendelt kötelezések teljesítését, illetve a Wabard Biztosító Zrt. termékeinek díjkalkulációit vette górcső alá. A vizsgálat megállapításai szerint a biztosító számos intézkedést tett azért, hogy a felfüggesztésre okot adó jogszabálysértő tényállásokat megszüntesse. A szabályozottság, a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer fejlesztése terén elért eredmények, s a kitűzött célok alapján valószínűsíthető, hogy a Wabard Biztosító Zrt. képes lesz a jogszabályokkal összhangban lévő, a terjesztést is magában foglaló működésre.

A Felügyelet ugyanakkor egyúttal kötelezte a biztosítót, hogy a nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszerét a továbbiakban úgy működtesse, hogy maradéktalanul eleget tehessen a jogszabály erejénél fogva megszűnt kgfb-szerződéseihez kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségeinek.

A Fővárosi Bíróság tegnap született, még nem jogerős ítéletében elutasította a Wabard Biztosító Zrt. keresetét, amelyben a társaság a Felügyelet tavaly szeptemberi, a biztosító termékterjesztését felfüggesztő határozatát támadta meg. A bíróság ítélete szerint a Felügyelet 2009 őszén meghozott felfüggesztő határozata maradéktalanul jogszerűnek bizonyult.

Budapest, 2010. április 15.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Kárrendezési 10 nap alatt: szolgálatatási garanciát indít a Groupama
2010 május 12.
Kategória:

Kárrendezési 10 nap alatt: szolgálatatási garanciát indít a Groupama

A válság sújtotta biztosítási piacon a Groupama Garancia Biztosító ügyfélbarát hozzáállással, testreszabott megoldásaival és innovatív fejlesztéseivel kíván az ügyfelek igényeire választ adó, minél magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtani. A kárrendezés időtartamára vonatkozó Szolgáltatási Garancia hiányt pótol a hazai biztosítási piacon, hiszen a biztosítótársaság Magyarországon elsőként olyan önkéntes vállalást tesz, mely szerint a meghatározott kárügyeket a jogosultság megállapításától számított 10 munkanapon belül lezárja, és erre garanciát is vállal.

A nehéz gazdasági helyzetben tovább nő az ügyfélközpontúság jelentősége

A Groupama Garancia Biztosító az egy évvel ezelőtti fúzió idején több célt is maga elé tűzött. Piaci pozíciója megerősítésének kulcsa az ügyfelek igényeire választ adó, jó ár/érték arányú termékek fejlesztése, valamint a szolgáltatás színvonalának emelése. Ez utóbbi cél érdekében új, Magyarországon egyedülálló szolgáltatást vezetett be.

Szolgáltatási Garancia

A Groupama Garancia Biztosító új szolgáltatása több szempontból is nóvum. Egyrészt a biztosító a kárrendezés időtartamára vonatkozó Szolgáltatási Garancia elnevezésű új szolgáltatása keretében elsőként a piacon vállalja, hogy a TeleCenteren vagy interneten bejelentett, meghatározott lakossági lakás- és casco biztosítási kárügyeket a jogosultság megállapításától számított 10 munkanapon belül lezárja. Ennek értelmében a biztosító garanciát vállal arra, hogy az önként vállalt határidőn belül intézkedik a szolgáltatási/kártérítési összeg kifizetéséről, illetve amennyiben a kárügy elutasításra került, akkor a kárigényt elutasító levél kiküldéséről.

A Groupama Garancia Biztosító fenti vállalására garanciát is nyújt: abban az esetben, ha túllépné a 10 munkanapos határidőt, akkor a biztosítás következő 6 havi díját elengedi.

Proaktív kárrendezés

A fentieken kívül újdonság az is, hogy a kárügyintézés során addig, amíg meg nem állapítható, hogy a kárigény jogos-e, a biztosító munkatársai minden héten felveszik telefonon a kapcsolatot az ügyféllel, melynek során tájékoztatást nyújtanak a kárügy aktuális helyzetéről, és jelzik, amennyiben szükséges valamilyen további információ vagy hivatalos irat benyújtása.

"A Szolgáltatási Garancia igénybevétele rendkívül egyszerű. Ügyfeleinktől azt kérjük, hogy lakás-, illetve casco biztosítási kárukat TeleCenterünkön vagy honlapunkon keresztül jelentsék be. Az interneten történő kárbejelentés indításához nem kell regisztrálni, az a honlapunk Ügyfélszolgálat/Szolgáltatási Garancia oldalán elérhető linkről a szerződésszám megadásával indítható." - hangsúlyozta Birkás Balázs, szolgáltatási vezérigazgató-helyettes.

A tesztidőszak eredményei

A kárrendezés időtartamára vonatkozó Szolgáltatási Garanciát 2010. április 1-jén vezette be a Grouapama Garancia Biztosító. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján elmondható, hogy a biztosítótársaság közel 1000 db kárügyet rendezett új szolgáltatása keretében, és 10 munkanapos önkéntes vállalását az esetek 100%-ban tartani tudta.

"Új szolgáltatásunk bevezetése nyitánya egy folyamatnak, annak a folyamatnak, amely során hasonló szolgáltatásokat vezetünk be. Bízunk abban, hogy ügyfeleink megismerik, és értékelik ezt a fajta hozzáállásunkat.

Reméljük, hogy ez a fajta attitűd beépül a vállalat valamennyi dolgozójának gondolkodásmódjába, és önkéntes vállalásunk hozzájárul ahhoz, hogy ügyfeleinknek minél magasabb szintű szolgáltatásokat nyújthassunk" - hangsúlyozta Yann Ménétrier a Groupama Garancia Biztosító vezérigazgatója.

Forrás: Pénzcentrum.hu

Wabard: Hűségjutalom a Wabardtól
2010 május 12.
Kategória:
Általános

Wabard: Hűségjutalom a Wabardtól

A Wabard Biztosító Zrt. nyereményjátékot szervezett azon ügyfelei részére, akik kötelező gépjármű-felelősségbiztosításukat meghosszabbították a 2010-es évre. Bonyolult feltételek helyett csupán érvényes biztosítási szerződésre volt szükség a részvételhez. Az ügyfelek zárt adatbázisából a számítógép – közjegyző jelenlétében – véletlenszám-generálással választotta ki a nyerteseket. Összesen 561 ajándéktárgy talált gazdára: 500 darab digitális guminyomásmérő, 50 Navon gps, 10 Dell Inspiron laptop, a fődíj pedig egy Ford Mondeo Ambiente 1,6 típusú személygépkocsi volt, amelyet április 27-én adtak át a Planet Autó M1 szalonjában.

„Amikor biztosítót váltottunk, a Wabard mellett szólt, hogy új szereplő a piacon, méltányos, mondhatni alacsony díjakkal. Tavaly év végén úgy határoztunk, maradunk náluk. Továbbra is kedvező díjakat ajánlottak, és mindvégig elégedettek voltunk velük. A döntésben ez a »jutalomjáték« nem volt szempont, hiszen, nem is tudtunk róla” – mondta az autó átvétele előtt a szerencsés nyertes, Farkas Katalin, majd hozzátette –, fenntartásokkal fogadta a hírt, arra is gondolt, hogy átverés. Még akkor sem hitte el, amikor megnézte a Wabard honlapját – a különféle nyereményjátékokat hirdető csalóka levelek kétkedővé teszik az embert. „Vannak cégek, amelyek egy sor lehetetlen feltételt támasztanak az ügyféllel szemben, ha részt akar venni a nyereményjátékban, itt viszont semmi ilyesmiről nem volt szó. Nem kellett sem újabb biztosítást, sem hűségnyilatkozatot aláírnom még a fődíj átvételéhez sem”.

Farkas Katalin a fővárosban él, pénzügyi területen dolgozik, tíz hónapja otthon van a kisfiával. Tizenhét éves kora óta vezet, eddigi autóját, egy hétéves Opel Corsát a tervek szerint édesanyja kapja meg. Farkas Katalinéknál kezdett aktuálissá válni egy nagyobb kocsi beszerzése, és a probléma most megoldódott. Fortuna még azelőtt új autóhoz juttatta a családot, hogy egyáltalán eldöntötték volna, milyen típust szeretnének.

A Ford kulcsát Czakóné Kovács Anna, a Wabard Biztosító Zrt. vezérigazgatója adta át. „Nagyon örülök annak, hogy jó helyre került a fődíj. A kötelező felelősségbiztosítás elemzései szerint Katalin járművezetőként minden szempontból kedvező besorolásba tartozó ügyfél. A baleseti statisztikák alapján a harminc és negyven év közötti, kisgyermekes hölgyek óvatosan vezetnek, az általuk okozott károk alapján alacsony kockázatot jelentenek. Ők a legkedvezőbb ügyfeleink, ennek hatása az általunk meghirdetett kedvező díjakban is látható, A lakosság ezen része a leginkább preferált célcsoport” – említette a vezérigazgató asszony.

Milliárdos üzlet lehetne egy újabb katasztrófa
2010 május 12.
Kategória:
Általános

Milliárdos üzlet lehetne egy újabb katasztrófa

Nem gondolták a hazai biztosítók korábban, hogy a magyarokat vulkánkitörés is fenyegetheti valamilyen formában, ezért nincs erre az esetre semmiféle ajánlatuk. Ugyanakkor úgy tűnik, mostantól végérvényesen be kell venni az utazni vágyóknak, a felmerülhető kockázatok közé a vulkán-problémát is. Ilyen biztosításra napról-napra nagyobb lenne az igény - nyilatkozta Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz cég értékesítési igazgatója.
 
Az alkuszoknál koncentráltan jelentkezik az ügyfelek elvárása, hiszen e cégek munkájának lényege éppen az, hogy egy helyen kínálják lehetőleg minden biztosító ajánlatát, azok közül is ügyfélre szabottan a legjobbat. Az izlandi természeti katasztrófából felocsúdva a CLB-nél szinte folyamatosan csörög a telefon, s minden második ügyfél vulkánbiztosítást keres. Úgy tűnik, az ügyfelek gyorsabban reagálnak a piacra, mint maguk a szolgáltatók - összegzi a szakértő.
 
Németh úgy véli, most milliárdos üzletet szerezhetne meg az a szolgáltató, amelyik elsőként reagál a piaci igényre, főleg, hogy újabb, az előzőnél is nagyobb vulkánkitörést prognosztizáltak a szakértők. A szakértő elismeri, korábban viccesnek tartotta volna minden magyar utas, ha ilyen természeti csapás esetére is ajánlottak volna neki biztosítást, ám mostantól ez nem vicc, a világ számos repülőterén rekedt emberek százezreinek a példája és az összességében többmilliárd eurós anyagi kiesés bizonyítja, ezt a természeti katasztrófát érdemes minden országban komolyan venni.
Németh úgy véli, mostantól az sem lehetne kifogás, ha egy ilyen extra csomag jóval drágább lenne egy normál utasbiztosításnál, mert az, akinek drága az ideje, hajlandó lenne erre az eshetőségre is felkészülni, s valamivel többet áldozni az esetleges kár megelőzésére. A CLB szakértője, azonban egyetért a biztosítók félelmeivel is, miszerint egy ilyen nagyságrendű kárkifizetési igény akármelyik biztosítót a csődbe is vihetné.

Így lehet, hogy mégsem lesz vulkánbiztosításunk egyhamar, de Németh Péter inkább azért aggódik, mert a hazai utasok jelentős része még alap utasbiztosítást sem köt, mielőtt külföldre utazna. Ebben sajnos, az európai országok között eléggé hátul kullogunk, pedig azt mindenki tudja, hogy a magyar pénztárcákhoz mérve külföldön szinte megfizethetetlen a gyógykezelés, de még egy sürgősségi ellátás is. Ez a váratlan természeti katasztrófa talán rávilágít az utasbiztosítás lényegére és fontosságára is - véli a cég szakértője.

A gyerekeknek jár a biztosítás
2010 május 12.
Kategória:
Általános

A gyerekeknek jár a biztosítás

Magyarországon minden 3 és 18 év közötti gyermek balesetbiztosításban részesül, de a szülők többsége nem tud róla.
 
A Magyar Állam nevében a Magyar Köztársaság Pénzügyminisztere 2006. december 27-én 3 évre szóló szerződést kötött a Generali-Providencia Biztosítóval azért, hogy az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosításról szóló 119/2003. sz. Kormányrendeletnek megfelelően biztosított korosztály tagjai a 3. életévük betöltésének napjától 18. életévük betöltésének napjáig államilag finanszírozott biztosítási védelemben részesüljenek.
 
Az általános balesetbiztosítási szolgáltatás automatikusan, semmilyen szerződéskötésre nincs szükség.
A biztosítás a nap 24 órájában érvényes bel- és külföldön bekövetkezett balesetekre egyaránt.
Ha a szülők ezen felül valamilyen csoportos gyermek vagy tanulói biztosítást az óvodában, iskolában vagy kollégiumban, akkor két egymástól független biztosításuk van, vagyis egy baleset után kétszer vehetik fel a biztosítási összeget.
 
 
 
 

 

Oldalak