2016.06.29

Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.

Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?

Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.

Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:

  • Milyen gyakorisággal (havonta, évente, vagy félévente) fizetjük a szerződést, jellemzően az éves díjfizetés a legolcsóbb.
  • Mennyit teszünk félre havonta (van olyan biztosító, amely sávosan von el költségeket és nagyobb szerződések esetén a terhelés alacsonyabb).
  • Milyen idősek vagyunk, mi a foglalkozásunk, egészségi állapotunk, ez az alapbiztosítás és a kiegészítők díját módosíthatja.
  • Milyen időtávra teszünk félre: jellemzően a kezdeti költségek arányaiban annál alacsonyabbak, minél tovább teszünk félre, viszont van olyan biztosító, amely hosszabb futamidejű szerződések esetén nominálisan magasabb költséget számít fel. Számos megtakarítási biztosítás fizeti vissza bónusz formájában a futamidő alatt elvont költségek egy részét vagy egészét egy bizonyos idő eltelte után, ha mindig minden díjat időben, rendszeresen befizetünk.
  • Indexálás (rendszeres díjnövelés) esetén a kezdeti költségek aránya szintén alacsonyabb lehet, a nominális költségeket azonban a növekvő díjjal arányos vagyonkezelési költség növelheti.
  • Milyen gyakran módosítjuk a befektetési rész portfólióját unit-linked szerződések esetén; általában néhány átváltás ingyenes egy évben, azonban a legtöbb termék a harmadik, negyedik átváltás esetén már számít fel költséget.
  • Visszavásárlás esetén pedig több havi díjat is elkérhet a biztosító, hogy fedezze a tranzakció költségeit, persze gyakran ez is attól függ, hogy mennyi ideje fut a szerződés, amikor visszavesszük belőle a pénzünket.

Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).

Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).

Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.

Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?

Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).

A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:

  • 35 éves,
  • kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
  • 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
  • 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
  • megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.

Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.

Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.

Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:

  • Május 24-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely megköveteli a biztosítóktól, hogy a megtakarítási célú biztosítások költségelnevezései egységesek legyenek és pontosan feltüntessék, hogy melyik költségelem mire megy el. Várhatóan a konkrét megnevezéseket és az erre vonatkozó utasításokat június végén, vagy a jövő év elején ismerjük majd meg. A szerződésünk személyre szabott költségeit már most is persze ki tudjuk számolni, ez az intézkedés mindössze az összehasonlítást teszi könnyebbé.
  • 2017. január 1-jétől lép életbe a megtakarítási célú életbiztosítások esetén fiktív egységek kimutatását betiltó rendelkezés, amely alapján az ügyfél pontosan látni fogja, hogy a kezdeti időszakban mekkora költséget von el a biztosító, nem tudja majd a szolgáltató vélt kezdeti egységek kimutatásával kozmetikázni az elvont költségeket. Ugyanekkor egyébként a TKM számítási módszertana is módosul, összhangban az új európai PRIIPs szabályozással.

Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.

Átlátható, de mennyire?

Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:

  • Önkéntes nyugdíjpénztárak esetén mindössze a befizetéseire vonatkozó költségek ismertek az ügyfél számára, az alapkezelési költség, ami a teljes tőkéjét terheli, nem. Létezik a nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozóan is egy díjterhelési mutató névre hallgató adat, azonban ez a pénztárak múltban levont éves összköltségét mutatja meg, nem pedig a jövőben várható költségeket, egyénre és portfóliókra lebontva.
  • Befektetési alapok esetén a TER-mutató mutatja meg, hogy melyek azok a folyó költségek, amelyek a befektetést érintik, ezeket minden alapnál a Kiemelt Befektetői Információs (KIID) dokumentumokban megtaláljuk, viszont ezek is csak a múlt évben levont költségeket mutatják meg (kivéve, ahol előremutató, becsült értéket tüntetnek fel, mert az alapnak nincs egyéves track-recordja). A tranzakciós költségeket viszont nem tartalmazza ez az érték, amelyeknek pontos mértékét a forgalmazók döntik el. Alapok alapja konstrukciók esetén a mögöttes alapok költségeit szintén nem ismerjük, mivel ezek teljesítménye az alapon magán árfolyamveszteségként jelentkezik.
  • A fix hozamú bankbetétek és lakástakarékok esetén az EBKM megmutatja a megtakarítási termékünk nettó, költségekkel ütköztetett hozamát, egységes költségmutató viszont itt sem létezik.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
  • Általános
Veszélyek nyaralás közben - Ön ugye nem így utazik?
2017 július 04.
Kategória:
Utasbiztosítás

Veszélyek nyaralás közben - Ön ugye nem így utazik?

A külföldre utazók több mint fele továbbra sem gondoskodik megfelelő utasbiztosításról - mondta az InfoRádiónak a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke. Sebestyén László hozzátette: ők többnyire abban bíznak, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya, illetve a bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítás mellett nincs szükség további fedezetre.

Két nagy csoportra oszthatók azok, akik nem kötnek utasbiztosítást: egyrészt akik rövidebb időre: egy-két napra, esetleg hosszú hétvégére utaznak el. A másik nagy csoport pedig úgy gondolja, hogy az Európai Egészségbiztosítási Kártya vagy egy bankkártyához tartozó utasbiztosítás elegendő fedezetet biztosít – mondta el a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke.

„Sajnos ez nem teljesen igaz. Az elmúlt években a bankok szűkítették az olyan bankkártyák körét, ami mellé adnak utasbiztosítást. Másrészt ezek szolgáltatásai, térítési összegei általában limitálva is vannak, általában ezek dobozos termékek. A szolgáltató nem tudhatja, az ügyfél milyen céllal utazik a jövőben.”

Az egészségbiztosítási kártya az adott tagország térítésének megfelelően nyújt fedezetet – tette hozzá Sebestyén László. Biztosítás nélkül két problémával szembesülhetünk: a nyaralóhelyeken általában nem állami, hanem magánszolgáltatók vannak, amelyek valószínűleg nem fogadják el ezt a kártyát, tehát zsebből kell fizetnünk – tette hozzá.

„A másik, hogy a kártya csak az orvosi ellátásra terjed ki, az önrészt és akár a gyógyszert szintén zsebből kell kifizetni.” Ráadásul ennek a felelősség- vagy a poggyászbiztosítás nem része – hangsúlyozta a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke. Sebestyén László jelezte, Európa több országában úgynevezett visszatérítéses biztosítás működik, azaz ellátják az embert, kifizeti a díjat, amelyet később kap vissza.

„Belgiumban, Luxemburgban, Franciaországban, Finnországban működik így a rendszer. Ez nem azonos az önrésszel. Ebben az esetben akkor is meg kell előlegezni az ellátás díját, ha száz százalékig visszafizetik utána.”

Minden helyzetet jól lehet kezelni az üzleti biztosítók ajánlatával – hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke, hozzáfűzve, hogy egy egyhetes, háromfős családi nyaralás esetén átlagosan már nyolcezer forintért nagyon jó, személyre szabott csomagot lehet vásárolni, amiben nincs önrész és tartalmazza a felelősség-, a poggyász- és az egészségügyi szolgáltatások fedezetét is.

Forrás: www.inforadio.hu

CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Pusztító vihar: özönlöttek a kárbejelentések
2017 június 30.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Pusztító vihar: özönlöttek a kárbejelentések

Az utóbbi 8-9 napban 10 ezres nagyságrendű kárbejelentés érkezett a biztosító társaságokhoz vihar, jégverés, felhőszakadás miatt, a végleges összesítés még nem készült el - mondta Gilyén Ágnes a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szóvivője csütörtökön az M1 csatornán.

A szóvivő hangsúlyozta: Magyarországon érzékelhetően megnövekedtek a szélsőséges időjárás miatti károk. Az egész nyár kárveszélyes időszaknak számít, példaként említette, hogy a legtöbb kár ebben az időszakban 2010-ben volt, akkor 310 ezer kárt térítettek meg a biztosítók 30 milliárd forintot meghaladó összegben. Gilyén Ágnes szólt arról, hogy enyhe növekedést tapasztalnak a lakásbiztosítások területén, tavaly év végén 3 millió 122 ezer lakásbizotsítást kezeltek a magyarországi biztosítók, az ingatlanok 72-73 százaléka biztosított, ami - szerinte - európai összehasonlításban jó adat.
Magyarországon a lakás alapbiztosítás vonatkozik az elemi károkra, tartalmaz katasztrófakockázatot. Átlagos magyarországi ingatlanra havonta 2-3 ezer forintért köthető olyan biztosítás, amely a legsúlyosabb kockázatoktól védenek - tette hozzá a Mabisz szóvivője.

Forrás: napi.hu

Pár ezerért már a legnagyobb kockázatok ellen védve vagyunk
2017 június 29.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Pár ezerért már a legnagyobb kockázatok ellen védve vagyunk

Növekedett a lakásbiztosítások száma az elmúlt évek szélsőséges időjárási jelenségei miatt az egyik piaci szereplő szerint. A magyar biztosítási rendszer ráadásul egyedülállónak számít Európában – néhány ezer forintért cserébe biztonságban tudhatjuk értékeinket a biztosítók hazai szövetsége szerint.

Hatalmas pusztítást hagyva maga mögött tombolt néhány nappal ezelőtt a vihar Kecskeméten. Évről évre egyre gyakrabban szólnak a híradások a szélsőséges időjárás okozta káreseményekről. Jégeső, villámcsapás, özönvízszerű esőzés és szélvihar okoz károkat az ingatlanokban és a gépjárművekben. „Csak az elmúlt hétvégén több mint 1200 új kárbejelentést kaptunk, ami viharokkal összefüggésbe hozható, közel 800 millió forint kár értékben jöttek a bejelentések” – tájékoztatta a Hír Televíziót a Generali Biztosító Zrt. vagyon- és gépjármű-kárrendezési igazgatója.

Szikszai József szerint van lehetőség a károk enyhítésére, akár figyelmeztető mobilapplikációk segítségével, amelyek a szélsőséges időjárásváltozásra figyelmeztetnek. Hozzátette: a nagyobb sajtóvisszhangot kiváltó események után nő a biztosítások száma is. „Érezhető ilyenkor, hogy valóban többen szeretnének biztosítást kötni, ez jó hír. Magyarországon a lakásállomány közel 70-80 százaléka biztosítva van. De még mindig vannak olyan területek, szociális okok miatt, esetleg kicsit visszamaradottabbak, ahol ez az arány nagyon alacsony. Múlt héten volt egy példa, egy kis falut vert el a vihar, közel 90 százaléka sérült tetőszerkezeteknek, ott például nagyon alacsony a biztosítottság” – tettet hozzá a kárrendezési igazgató.

Különösen kedvező körülmények

A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint akár havi néhány ezer forint ráfordítással biztonságban tudhatjuk értékeinket, ráadásul hazánkban különösen kedvező körülmények között köthető biztosítás. „Magyarországon egy nagyon kedvező termékfejlesztési irány alakul ki, egyébként az Európai Unióban tulajdonképpen ez egyedi, hogy az elemi károk, tehát a katasztrófakockázatok benne vannak az alap biztosításban. Ez azt jelenti, hogy havonta egy 2-3000 forintos díjért már a legnagyobb kockázatok ellen védve vagyunk. Ilyenek a vihar, az árvíz, a földrengés, a felhőszakadás” – emelte ki Gilyén Ágnes, a Mabisz kommunikációs főosztályvezetője.
A káresemények szempontjából kiemelt időszakban – május és augusztus között – egy átlagos évben 115 ezer káreseményt jelentenek a biztosítók felé, 7-8 milliárd forint kárértékkel.

Forrás: hirtv.hu

CLB TIPP: Ön se bízza a véletlenre, hasonlítsa össze kalkulátorunkban a lakásbiztosítás ajánlatokat! Lakásbiztosítás ajánlatok >>

A magyarok nagy része tudatosan készül a nyaralásra
2017 június 29.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás

A magyarok nagy része tudatosan készül a nyaralásra

Kezdődik a nyaralási szezon, egyre többen hagyják üresen otthonukat napokra, akár hetekre. A Groupama Biztosító legújabb országos, reprezentatív kutatásában arra keresett választ, hogy az emberek menyire tudatosak otthonukat illetően, amikor nyaralni készülnek.

A biztosító felmérése rámutatott: nyaralás előtt az emberek nagy része megteszi a szükséges óvintézkedéseket, annak érdekében, hogy otthona minél nagyobb biztonságban legyen abban az időszakban is, amikor üresen áll. A Groupama Biztosító megbízásából, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által készített kutatásban a válaszadók 83%-a állítja, hogy elutazás előtt áramtalanítja az elektromos készülékeket, pl. a mikrohullámú sütőt, az elektromos tűzhelyet, de a kisebb háztartási gépeket, úgy mint a hajszárítót, a lámpákat is kihúzzák a hálózatból. Ugyancsak sokan, a lakosság 70%-a megkér valakit, hogy amíg üresen áll a lakás vagy ház, időnként nézzen rá, minden rendben van-e, 67%-uk pedig arról is gondoskodik, hogy egy kedves szomszéd vagy rokon időnként ürítse ki postaládájukat.

Természetesen nem csak a fent említett óvintézkedéseket érdemes megtenni annak érdekében, hogy gondtalanul élvezhessük a pihenést. A tudatos nyaralás jegyében jó, ha a nyaralás előtt és közben is odafigyelünk pár dologra:

  1. Készítsük fel otthonunkat a nyaralásra! Ablakokat, ajtókat gondosan zárjuk be, húzzuk be a függönyöket! A kerti bútorokat hordjuk be a teraszról vagy udvarról, hogy ne tegyen bennük kárt egy esetleges vihar! Áramtalanítsuk a távollétünk alatt nem használt elektromos, tűzveszélyes készülékeket, mint pl. a televíziót, mikrót, elektromos sütőt.
  2. Használjuk a meglévő otthonvédelmi rendszereket! Kamerákat, riasztókat beélesítve kell hagyni, pont emiatt nem szabad a teljes lakást áramtalanítani, elég csak a tűzveszélyes elektromos készülékeket kihúzni a hálózatból!
  3. Ha van olyan eszközünk, amely megtévesztheti a potenciális betörőket, feltétlenül helyezzük működésbe a távollétünk alatt is! Ilyen „kütyük” lehetnek például a távolról fel-le kapcsolható világítás, vezérelhető redőnylehúzó, vagy egy TV nézést imitáló szerkezet.
  4. Óvatosan bánjunk a közösségi médiával! Jobb, ha nem osztunk meg információt arról, hogy huzamosabb időre elhagytuk az otthonunkat. Már szinte automatizmus, hogy elutazáskor bejelentkezünk a célországban, és folyamatosan töltünk fel képeket a friss élményeinkről, ezzel azonban csak felhívjuk a figyelmet saját távollétünkre. A kalandokról való beszámolót célszerűbb hazaérkezést követően megmutatni barátainknak!

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Ne induljon el utasbiztosítás nélkül! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Pesszimistábbak a jövő nyugdíjasai
2017 június 29.
Kategória:
Életbiztosítás

Pesszimistábbak a jövő nyugdíjasai

Csak minden második magyar számít arra, hogy kizárólag a nyugdíjából meg tudna élni. A hosszú távú anyagi kockázatokat mérlegelve a legtöbben még mindig attól tartanak, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat, ez a válaszadók 42 százalékát aggasztja komolyan – derült ki a K&H biztos jövő indexéből. Azonban a hosszú távú megtakarításokkal kapcsolatban most a legpozitívabbak a megkérdezettek: mindössze 37 százalék gondolja, hogy ezek keveset érnek majd. A K&H szerint a háztartások jövedelmi helyzetének javulása miatt az öngondoskodási piac bővülhet. Egy havi 20 ezer forintos megtakarítás konzervatív 2-3 százalékos hozammal számolva 30 év múlva közel 10 millió forintot eredményezhet.

Nem állnak túl pozitívan az időskorhoz a magyarok: 14 százalék gondolja csak úgy, hogy kizárólag az állami nyugdíjából kényelmesen megélne – derül ki a K&H biztos jövő indexének első negyedéves eredményeiből. A bizakodók aránya az előző negyedévhez képest némileg csökkent. 37 százalék arra számít, hogy csak nehezen élne meg a nyugdíjából, 33 százalék szerint pedig ez semmire sem lesz elég. Az állami nyugdíjjal egyáltalán nem számolók aránya is emelkedett: a 2016 azonos időszakában mért 13 százalékról 16 százalékra. Ez az arány a 30-asok körében már 28 százalék. A nők jóval pesszimistábban értékelik a nyugdíjkérdést, mint a férfiak (57% vs. 42%).

kevésbé támaszkodnánk a gyerekekre

A felméréséből viszont az is kiderül, hogy csökkent azoknak az aránya, akik a gyerekeik támogatására számítanak majd idős korukban. Az idei első negyedévben ezt a megkérdezettek 30 százaléka tartotta reális forgatókönyvnek, szemben a tavalyi 34 százalékkal. A megkérdezettek harmada azonban még mindig arra számít, hogy nyugdíjasként nélkülözni fog. 31 százalék pedig azt is reálisnak tartja, hogy nem tudja fenntartani majd a lakását, sőt a nők körében már 39 százalék számol ezzel a lehetőséggel.
2017 első negyedévében ellenben rekord kevesen gondolták úgy, hogy a megtakarításaik hosszú távon keveset érnek majd: 37 százalék volt az arányuk, szemben az egy évvel ezelőtti 44 százalékkal.
Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője elmondta: „Egyre többen ismerik fel, hogy minél hamarabb el kell kezdeni takarékoskodni ahhoz, hogy valóban gondtalanok legyenek a nyugdíjas évek. A háztartások jövedelmi helyzetének javulása miatt az öngondoskodási piac is bővülhet. Az öngondoskodásnak számos lépcsőfoka van, kezdve onnan, hogy a váratlan kiadások ellen cascóval és lakásbiztosítással védekezünk, egészen addig, hogy a nyugdíjas évekre is gondolunk”.

érdemes előre gondolkodni

A hivatalos statisztikákat idézve Kuruc Péter azt mondta, hogy az idei első negyedévben - a családi adókedvezmény és a közfoglalkoztatottak nélkül számolt - nettó átlagfizetés 197 ezer forint volt, míg 2015 harmadik negyedévében 168 ezer forintot tett ki, tehát másfél év alatt 17,2 százalékos volt a növekedés. Az öregségi nyugdíj azonban nem követte ezt a növekedést: márciusban átlagosan 124 ezer forint volt, míg 2015 szeptemberében 119 ezer forintot tett ki, így a 17 százalékos béremelkedéssel párhuzamosan az átlagos öregségi nyugdíj mindössze 4,2 százalékkal nőtt. Tehát a nettó jövedelmek és a nyugdíjak között továbbra is van különbség, nem beszélve arról, hogy a bérek sokkal nagyobb sávban oszlanak el, mint a nyugdíjak. Minél magasabb a bére valakinek, annál nagyobb lesz a különbség az utolsó bér és az első nyugdíj értéke között. Ezért kulcsfontosságú a hosszú távú, nyugdíjcélú takarékoskodás.
Kuruc Péter szerint a nyugdíjas korra történő megtakarítások egyik legjobb alternatíváját jelentik az adókedvezménnyel igénybe vehető egyszeri díjas és rendszeres befizetést igénylő nyugdíjbiztosítások. Ezek a konstrukciók pedig egyre népszerűbbek. Az egyszeri díjas nyugdíjbiztosítások díjtartaléka, az ügyfelek által eddig felhalmozott vagyon az idei első negyedév végén közel 1 milliárd forintra rúgott, ami 36 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi értéket. A rendszeres díjú nyugdíjbiztosítások esetében pedig az idei első negyedév végén meghaladta az 1,5 milliárd forintot. Ez éves összevetésben 108 százalékos növekedésnek felel meg.

Forrás: biztositasiszemle.hu

CLB TIPP: Tervezzen időskori éveire is, használja kalkulátorunkat a biztosítások összehasonlításához! Nyugdíjbiztosítás ajánlatok >>

Ezek a magyarok mennek idén luxusnyaralásra: ennyit fizethetnek érte
2017 június 27.
Kategória:
Utasbiztosítás

Ezek a magyarok mennek idén luxusnyaralásra: ennyit fizethetnek érte

Idén az utazók döntő többsége köt utasbiztosítást. Ötből ketten továbbra is ár alapján döntenek a biztosítás megkötésekor, de jelentősen nőtt a kiegészítők fontossága. Ha nem is érdemben, de tavalyhoz képest sajnos kevésbé vagyunk tisztában azzal, mit is tartalmaz egy alap utasbiztosítás csomag.

Sokkal többen utaznak idén

Az elmúlt két évhez képest jelentősen csökkent azok aránya, akik nem engedhetnek meg maguknak egy utazást, 2016-ban 49 százalék, 2015-ben 50 százalék, idén csupán a magyarok 23 százaléka nem utazik sehová. Az utazók 46 százaléka válaszja a belföldi nyaralást, külföldre pedig tavalyhoz képest 12 százalékkal többen, 29 százalék tervez utazást, ez utóbbiak körében még mindig Horvátország a legnépszerűbb.
Nincsen érdemi változás tavalyhoz képest az utasbiztosítást kötők számában, a Genertel felmérésére válaszadók 74 százaléka mondta azt, hogy minden esetben köt, míg 18 százalék csak néha. A tavalyi 19 százalékhoz képest viszont 8 százalékra csökkent azok aránya, akik soha nem kötnek biztosítást.

Ár-érzékeny a magyar

Még mindig nagyon ár-érzékeny a magyar piac, tavalyhoz hasonlóan idén is 40 százalék válaszolta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy utasbiztosítás mellett. Érdekes azonban, hogy nőtt a kiegészítők fontossága; idén 41 százalék dönt ez alapján, tavaly alig 20 százalék. Nőtt azok száma is, akik az adott biztosító ismertsége vagy ajánlása miatt döntenek az adott biztosítás mellett; 34 százalékra a 2016-os 26-ról.

Egyre többen kötnek neten utasbiztosítást

A válaszadók 47 százaléka interneten köti meg biztosítását, ez 7 százalékkal több, mint tavaly. Az elmúlt évhez hasonló arányban (46 százalék) választják a klasszikus személyes kötést. 8 százalék alatti a telefonon kötők aránya.
Ami a preferált napidíjakat illeti, itt jelentős az eltérés tavalyhoz képest; a tavaly mért 45 százalékhoz képest, idén már 74 százalék tart reálisnak 200-400 Ft/fő/nap díjat, alig 12 százalék pedig 400-900 Ft/nap közötti sávban mozgót. A fennmaradó 14 százalék 200 Ft/fő/nap díjjal lenne boldog.

Kicsit kevesebbet tudunk, mint tavaly

A válaszokból kiderült az is, hogy 2016-hoz képest valamivel kevesebbet tudunk magáról az utasbiztosításról; arról, hogy mit tartalmaz jellemzően az egy alap csomag. A megkérdezettek fele, illetve harmada nem tudja, hogy a gépjármű assistance és a poggyászbiztosítás is része lehet az alapcsomagnak, ahogyan 45% nem tudta, hogy az orvosi-és mentési költséget is tartalmazza. Ezek az arányok, kisebbek voltak tavaly, azaz, még ha néhány százalékkal is, de jobban tisztában voltunk az utasbiztosítás által tartalmazott szolgáltatásokkal.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Ne induljon el Ön sem utasbiztosítás nélkül! Kalkulátorunk segítségével összehasonlíthatja és kiválaszthatja az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Vihar: érdemes biztosítást kötni
2017 június 26.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Kárrendezés

Vihar: érdemes biztosítást kötni

Becslések és híradások szerint a viharok leginkább a kisebb falvakban okoznak nagy veszteséget, a szerencsétlenül jártak nagy többségének pedig semmilyen biztosítása nincs – hívja fel a figyelmet a CLB biztosítási alkuszcég.

Beköszöntött a nagyüzem a biztosítóknál, az elmúlt napokban kimagasló rombolást hagytak maguk után a viharok. Nem csupán az épületekben okoztak károkat, hanem embereket is elértek, személyi sérülést okoztak – írja sajtóközleményében a CLB biztosítási alkuszcég hozzátéve: arról csak kevesen tudnak, hogy akár egy szimplának látszó lakásbiztosításban is lehet olyan tétel, amely erre az esetre – vagyis, akár kisebb sérüléssel járó villámcsapásra – is fizet kártérítést.

„Egy ingatlanra kötött jó szerződésben ugyanis nemcsak súlyos esetekre, hanem kisebb, nagyobb sérülésekre vonatkozó baleset-, egészség-, sőt akár utasbiztosítás is lehet” – hívta fel a figyelmet Németh Péter, a CLB biztosítási alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatója. A kérdés csak az, hogy mikor, milyen tartalmú szerződést kötöttek az ingatlanra.

Tapasztalatok szerint éppen a vihartól leginkább sújtott falvakban nincs semmiféle biztosítás, vagy legalábbis ritka. A nagy erővel érkező vihar egész családokat tesz földönfutóvá, s biztosítás híján a szerencsétlenül járt emberek jelentős része nem számíthat másra, csak a szomszédok, barátok, rokonok jóindulatára, alamizsnára. Miközben egy ingatlanra havonta már pár száz forintos díjért is lehetne biztosítást kötni, ami a szerencsétlenségben megtérülne.

Sokan a biztosításon spórolnak

Általános tapasztalat szerint az anyagilag megszorult emberek első körben a biztosítást szüntetik be, a díjon próbálnak spórolni. Pedig, biztosításnak még soha nem volt akkora értéke, mint mostantól, a szélsőségesre forduló időjárás miatt. Németh szerint most mindenkinek érdeke, hogy legyen mibe kapaszkodnia, ha viszi a vihar a ház tetejét, ha rádől a fa az autóra, vagy ha elönti az utcán hömpölygő sár a pincét, a nappalit. A CLB szakértője azt tanácsolja azonban, hogy az se dőljön hátra, akinek van valamilyen biztosítása, hanem minél gyorsabban vegye elő, s nézze – vagy egy szakértővel nézesse – át, mi mindenre van benne jótállás. Még nem késő újítani, jobbítani az elavultakon vagy megkötni egyet, ha nincs, hiszen az előrejelzések szerint az egész nyár ilyen kiszámíthatatlanul szélsőséges lesz, mint az elmúlt napokban. Igaz, az új tételek és egy új szerződés átlagosan két hét után él, de időben még így is belefér a viharos nyárba.

Ha már beütött a baj

A CLB szakértője azt tanácsolja azoknak, akik a napokban kárt szenvednek, hogy a bejelentéseket ne halogassák, a viharkár bekövetkeztétől számított legkésőbb 3 napon belül jelentkezni kell a biztosítónál. Azzal ugyanis, ha még néhány napig víz alatt marad a pince, vagy tovább ázik a bútor a tető nélkül maradt házban, s még biztosabban tönkre megy a berendezés, nem fog több kártérítést fizetni egyetlen biztosító sem, sőt gyanús lesz a halogatás – figyelmeztet a szakértő. A biztosítók ugyanis nemcsak azt várják el az ügyfeleiktől, hogy minden lehetséges módon védekezzenek az esetleges kár ellen, hanem azt is, hogy ha már bekövetkezett a baj, haladéktalanul kezdjék meg a mentést.

Forrás: www.vg.hu

CLB TIPP: Ne hagyja otthonát, értékeit biztosítás nélkül, hasonlítsa össze Ön is ajánlatainkat lakásbiztosítási kalkulátorunk segítségével! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Nem elég az európai egészségbiztosítási kártya
2017 június 26.
Kategória:
Utasbiztosítás

Nem elég az európai egészségbiztosítási kártya

Súlyos sérülés esetén akár ezer eurót is fizethetünk a külföldi ellátásért.

A külföldre utazók több mint fele továbbra sem gondoskodik arról, hogy megfelelően biztosítsa magát, pedig az európai egészségbiztosítási kártya és a bankkártyákhoz kapcsolódó utasbiztosítás nem biztosít teljes ellátást és ingyenességet.

Évente közel félmillió magyar állampolgár igényli az európai egészségbiztosítási kártyát (EEK). A dokumentum a járási hivataltól vagy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől igényelhető azok számára, akik Magyarországon, vagy valamely más uniós tagállamban állandó lakhellyel rendelkeznek.

Ezzel igénybe vehetjük az uniós országokban az alapvető orvosi ellátásokat, és sokan azt gondolják, hogy az EEK vagy a bankkártyákhoz kapcsolódó utasbiztosítás elegendő is. Pedig nem árt kicsivel jobban bebiztosítanunk magunkat, ha külföldre utazunk, ugyanis egyik sem biztosít teljes ellátást és ingyenességet.

A biztosítók szerint érdemes akkor is utasbiztosítást kötnünk, ha az úti cél Európán belül van. Hozzászoktunk már, hogy hazánkban ingyenes az ellátás, az uniós országokban viszont az állampolgárok önrészt is fizetnek.

Egy súlyosabb sérülés vagy betegség esetén az egészségügyi intézményekben a 10-20 százalékos önrész kifizetése nemcsak a szuvenírekre szánt pénzünket emésztheti fel, de akár ezer eurót is fizethetünk.

Abban az esetben ugyanis, ha csak EKK-val rendelkezünk, fizetnünk kell például a járóbeteg-ellátásban orvosi vizitdíjakat, fekvőbeteg-ellátásban pedig a kórházi napidíjakat. A gyógyszereket sem fogjuk olcsón megúszni, a külföldön felkeresett orvos felírja a receptet, de a gyógyszert a betegnek a saját költségén kell kiváltania; ugyanez érvényes a gyógyászati segédeszközökre is, így a mankó és a térdrögzítő megtérítése is ránk hárul.

A kártya a beteg hazaszállításának – mentőautó, mentőhelikopter – költségeit sem fedezi.

Az igazolást ráadásul csak állami szolgáltatók fogadják el, számos nyaralóhelyen csak privát ellátást kaphatunk. Több uniós országban – Belgium, Franciaország, Luxemburg, Finnország – az állami szolgáltatók esetében az ellátás és a gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülőnek kell megelőlegeznie, nem beszélve az esetleges poggyászkárról, amelyet a bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítás sem fedez.

Érdemes tehát az EEK mellett valamilyen utasbiztosítást kötnünk, hogy teljes nyugalommal tudjunk elutazni. Ugyanakkor a biztosítás kiválasztása során érdemes figyelembe venni korunk legnagyobb kockázatát, a terrorizmus veszélyét is.

Mielőtt kiválasztjuk pihenésünk helyszínét, győződjünk meg arról, hogy a célország szerepel-e a konzuli szolgálat által nem ajánlott úti célok között.

Forrás: www.magyaridok.hu

CLB TIPP: Ne bízza a véletlenre, hasonlítsa össze és válassza ki az Önnek megfelelő utasbiztosítást! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Hamis biztonságérzettel utazunk külföldre
2017 június 22.
Kategória:
Utasbiztosítás

Hamis biztonságérzettel utazunk külföldre

A külföldre utazók több mint fele továbbra sem gondoskodik megfelelő utasbiztosításról, mert szerintük a bankkártyákhoz kapcsolódó utasbiztosítás, illetve a kiváltott Európai Egészségbiztosítási Kártya mellett nincs szükség további fedezetre - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége.

Évente már mintegy félmillió magyar állampolgár számára állítják ki az uniós országokban alapvető orvosi ellátásokra feljogosító Európai Egészségbiztosítási Kártyát. Ez a kártya minden EU-s országban az ott lakókkal azonos társadalombiztosítási ellátásra jogosítja tulajdonosát, azonban egy utasbiztosítással szemben számos hiányossága van.

Több uniós országban az állampolgárok önrészt is fizetnek az ellátásért. Komolyabb sérülés vagy betegség esetén egy 10-20 százalékos önrész kifizetése könnyen elérheti az ezer eurós nagyságrendet is. Fontos tudni, hogy az igazolást csak állami szolgáltatók fogadják el, de több nyaralóhelyen csak privát ellátás érhető el, emellett a magánszolgáltatók díjának gyakran csak egy része téríthető az uniós kártyával.

Belgiumban, Franciaországban és Luxemburgban, illetve részben Finnországban az állami szolgáltatók esetében is visszatérítéses rendszer működik, vagyis mind az ellátás, mind a gyógyszerek költségeit az ellátásban részesülőnek kell megelőlegeznie, mivel az uniós kártya csak az egészségügyi ellátásra terjed ki, ezért például a poggyászkár, vagy a hozzátartozók értesítésének és odautazásának, valamint a hazautazásnak a költségei mind a balesetet szenvedett utast terhelik.

A biztosítási alkuszok emlékeztetnek arra, hogy a magasabb szintű bankkártyák többségéhez kapcsolódik utasbiztosítás is, ami mögött legtöbbször komoly biztosító áll, de többségüknél mind a szolgáltatási kör, mind a kártérítési összegek felső határa igen limitált. A szolgáltatás gyakran egyedi feltételekhez kötött, így például az utazási szándékot előre jelezni kell a biztosító felé, vagy az érvényesség feltétele lehet az is, hogy a kártyát már előzetesen használják az adott országban. Fontos, hogy főleg nagyobb utazások előtt az utazók nézzék át a bankkártya-biztosítás feltételeit, emellett Európán kívüli utazásnál érdemes összetettebb biztosítást kötni.

A hazai piacon jelenleg 15 biztosító kínál utasbiztosítási termékeket. Célszerű a betegség, baleset és poggyászkár esetében megvizsgálni a térítési limiteket. Azt is ajánlják, hogy az utazók nézzék át az úgynevezett kizárásokat, így általában nem biztosítható az a betegség, amely már az utazás előtt fennállt. Emellett a terhességgel kapcsolatban előálló problémákat sem fedezi minden utasbiztosítás.

Forrás: www.origo.hu

CLB TIPP: Ne induljon el Ön se utasbiztosítás nélkül! Utasbiztosítás kalkulátor >>

Mitől emelkedhetnek a KGFB-díjak?
2017 június 22.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Mitől emelkedhetnek a KGFB-díjak?

A gépjármű tulajdonosok ugyan nyűgként élik meg a kötelező gépkocsi felelősségbiztosítást, ám ha balesetet szenvednek, többségében elégedettek a biztosítók szolgáltatásaival. Most azonban felmerült a módosítás igénye, amivel az autósok akár rosszul is járhatnak.

Az autósok örök félelme, hogy balesetet szenvednek. Ha a személyi sérülést ilyenkor el is kerülik, ez bizonyos fokú hercehurcával jár, hiszen meg kell javíttatni a kocsit, és a javítás költségeit is érvényesíteni kell a biztosítóval szemben. Utóbbi kapcsán azonban jó hír, hogy a tapasztalatok szerint ha baj van, akkor van segítség, legalábbis a MABISZ számára a Századvég által készített gépjármű-biztosítási témájú kutatás adatai ezt tükrözik. Az idei felmérés szerint jelentősen elégedettebbek a gépjármű tulajdonosok a KGFB-ügyekkel kapcsolatosan biztosítójuk eljárásával és kapcsolattartásának módjával. Valamivel több mint 10 százalékponttal nagyobb arányban elégedettek maximálisan biztosítójukkal, mint 2015-ben vagy 2016-ban, bár már a megelőző években is kifejezetten jó volt a megítélésük. Negatív véleményt kevesebb, mint 5 százalékuk fogalmazott meg.

A CASCO megkötésekor szintén az a legfontosabb szempont, hogy megbízható társasággal kössenek szerződést (59 százalék), az alacsony díj pedig a második, ötödük számára a legfontosabb. Szintén nagyon elégedettek az ügyfelek a CASCO ügyekkel kapcsolatban: több mint 80 százalék pozitív értékelést adott.

Az elmúlt két év felmérési eredményeihez hasonlóan, most is külön vizsgálat tárgyát képezték a kárt szenvedett autótulajdonosok. Ők is kifejezetten elégedettnek bizonyultak a biztosítókkal, különösen a saját biztosítójuk szolgáltatásával. A biztosítási eseményről beszámoló válaszadók kétharmada volt inkább vagy teljesen elégedett a károkozó biztosítójának szolgáltatásával, 85 százalékuk pedig saját biztosítójával.

A közvélemény tehát nem kíván változtatni a kialakult gyakorlaton, ám vannak ellenérdekeltek is. A kárt szenvedett autósok ugyanis kétféle módon juthatnak pénzhez: vagy számlára javíttatja meg az autóját és a biztosító ezt egyenlíti ki, vagy a kárfelvételi jegyzőkönyv alapján kikalkulált összegről egyezséget köt a biztosítóval. Ez esetben eldöntheti, hogy mire fordítja az így kapott pénzt. Míg az újabb autók tulajdonosai szinte minden esetben a számlás javítást igénylik, addig a korosabb járművek tulajdonosai sok esetben egyezségi kárrendezést választanak a számlás helyett. Ez általában akkor éri meg, ha úgy érzik, hogy a biztosító által felajánlott javítási költségeknél olcsóbban tudják megjavíttatni a kocsijukat, például saját munkával. Vagy amennyiben olyan az autó sérülése, hogy az nem zavarja a szabályszerű működtetését, s esetleg másra jobban kell a pénz, akkor is jó választás lehet az egyezségi kárrendezés.

Dr. Hangyási István a MABISZ Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke azt közölte az mfor.hu-val, hogy a piaci adatok alapján körülbelül a károk 30-35%-ánál választ a károsult egyezségi kárrendezést. Két jól elhatárolható csoport él ezzel a lehetőséggel. A hazai gépjárműpark elöregedése miatt azok vállalják elsősorban ezt a kárrendezési módot, akiknek a gépjárművük az 5-8 évet meghaladja és egy márkaszervizben történő javítás költségei nagyobbak lennének, mint a biztosító által kínált kárrendezés. KGFB-re rendezett károknál ugyanis az eredeti állapot helyreállítása a kötelezettség. Tehát egy 5-8 éves autót ilyen alkatrészekkel kell(ene) helyreállítani, illetve adott esetben az esetleges korábbi károk miatt avultat is a biztosító. Ha tehát gyári új alkatrészekkel javítják meg a gépkocsit, akkor magasabb lesz az értéke, mint a baleset pillanatában volt, s ennek az értékemelkedésnek a különbözetét a biztosító értelemszerűen levonja a kifizetéséből. Ezért az ilyen károsultak is inkább egyezségi kárrendezést választanak, hiszen egy kisebb műhelyben utángyártott - a gyári újjal megegyező minőségű, de olcsóbb - alkatrészekből is műszakilag megbízhatóan és megfelelő minőségben helyre tudják állítani a sérült gépjárművet.

Szintén az egyezségi kárrendezést választják azok a tulajdonosok, akiknek a gépjárműve finanszírozott és a gépkocsi javítási költsége a gazdasági totálkár határán mozog, mondta el MABISZ Gépjármű Kárrendezési Bizottság elnöke. Ha ugyanis a gépkocsi gazdaságosan nem javítható, akkor, mint fentebb utaltunk rá, a káridőponti értéket kifizeti a biztosító, de a finanszírozás lezárásának többletköltségét nem. Ezért inkább egy alacsonyabb óradíjjal dolgozó szervizt választanak az ilyen gépkocsik tulajdonosai, mert a munkadíj és alkatrészár ottani alacsonyabb volta miatt az ilyen műhelyben még a jármű gazdaságosan javítható.

Az egyezségi kárrendezés ugyanakkor a szakszervízek szemét csípi, szerintük ugyanis feltételezhető, hogy a javítások egy része számla nélkül, feketén történik. Nem osztja ezen véleményt a MABISZ illetékese. dr. Hangyási István azt hangsúlyozza: a kártérítésnek ez a fajtája nem jelenti, hogy a feketegazdaságba áramlik a pénz. Sokkal inkább azt, hogy a károsult szabadon dönt, kivel javíttatja meg a gépjárművét. A károsult megkeresi a számára legolcsóbban dolgozó szervizt. Ez egyfajta versenyt generál a javítók között. A kártérítést kapott ügyfelek érdeke, hogy a javításról számla készüljön egyezséges kárrendezésnél is, hiszen ezzel tudják a garanciát érvényesíteni. Ráadásul, ha valami ok miatt az egyezségben meghatározott összeg nem lenne elegendő a javításra, akkor a számla összege és az egyezségi kárrendezés közötti differenciát - ha az indokolt - megtéríti a biztosító. Tegyük hozzá, hogy a feketegazdaság elleni harc egyébként is az adóhatóság feladata, s ehhez megvannak a megfelelő olyan eszközei, mint például az online kassza.

Érdemes megemlíteni, hogy a kérdés kapcsán számos álláspont és érdek ütközik. Azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nemrég közölt átfogó piacelemzésben is leszögezi, hogy hiányzik az árverseny a kgfb-alapú javítási szolgáltatásoknál. A számlás biztosítói kárrendezéssel összefüggésben történő javítás speciális piacot jelent a javítói piacon belül, mivel ezekben az esetekben más a megrendelő (károsult) és más a szolgáltatásért konkrétan fizető személy (biztosító). Utóbbi pedig nem számíthat azokra a szolgáltatási díj és alkatrészár kedvezményekre, amelyekkel a szakszervízek a magánügyfeleket próbálják magukhoz vonzani. Biztosítós számlás javítások esetében a javítást végző vállalkozások a munkadíjat és az anyagköltséget a lehető legmagasabb áron számlázzák ki, amit a biztosító kénytelen kifizetni. A javításokat végző cégeknek tehát az a jó, ha minél többen a számlás kárrendezés mellett döntenek, míg a biztosítók számára elvileg az egyezségi megoldás lehet kecsegtetőbb. A károsult számára pedig alighanem az a jó, ha van választási lehetősége.

A MABISZ illetékese is azt mondja, amit az érvényben lévő jogszabályok is rögzítenek: maga a biztosítás nem is a javításra szól, hanem a kár megtérítésére vállalt kötelezettséget jelent. A kártérítés alapvetően pénzbeli kártérítés, senki nem kötelezhető, hogy a kapott összeget ténylegesen a jármű javítására fordítsa. A biztosítók csak azt tudják ellenőrizni, hogy a számlával helyreállított gépkocsiban valóban a számlán szereplő javításokat végezték, illetve az azon feltüntetett alkatrészeket cserélték ki.

Érdemes azt is kiemelni, hogy a fent idézett piackutatás szerint az autósok alapvetően elégedettek a kialakult helyzettel, s számukra minden mást felülíró szempont a megbízhatóság. Az adatok azt mutatják ugyanis, a szerviz kiválasztásánál a legfontosabb tényező, hogy az autó megbízhatóan, biztonságosan működjön (80 százalék) – a gépjármű tulajdonosoknak több mint a háromnegyede ezt válaszolta. Második legfontosabb, hogy eredeti alkatrészt építsenek be (30 százalék), harmadik pedig, hogy gyorsan megjavítsák az autót (28 százalék). A gépjármű tulajdonosok mindössze 14 százalékának fontos csak az, hogy márkaszervizben javítsák az autót, vagy hogy számlát kapjon az elvégzett szolgáltatásról.

Ha azonban az egyezségi rendezést a jövőben korlátoznák, az valószínűleg rosszul érintené az alacsonyabb jövedelműeket valamint az idősebb kocsival rendelkezőket, hiszen most a viszonylag magas rezsióradíjjal és eredeti alkatrészekkel dolgozó márkaszervizeknél olcsóbb megoldást illetve a kapott kártérítés szabad felhasználását is választhatják. Illetve rajtuk, valamint közel ötmillió díjfizető társukon csattanna az ostor akkor is, ha a javítási költségek megemelkedése miatt a magyar KGFB díjak, amelyek még most is Európában a legalacsonyabbak között vannak, ugrásszerűen megdrágulnának.

Forrás: www.mfor.hu

Oldalak