Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.
Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?
Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.
Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:
- Milyen gyakorisággal (havonta, évente, vagy félévente) fizetjük a szerződést, jellemzően az éves díjfizetés a legolcsóbb.
- Mennyit teszünk félre havonta (van olyan biztosító, amely sávosan von el költségeket és nagyobb szerződések esetén a terhelés alacsonyabb).
- Milyen idősek vagyunk, mi a foglalkozásunk, egészségi állapotunk, ez az alapbiztosítás és a kiegészítők díját módosíthatja.
- Milyen időtávra teszünk félre: jellemzően a kezdeti költségek arányaiban annál alacsonyabbak, minél tovább teszünk félre, viszont van olyan biztosító, amely hosszabb futamidejű szerződések esetén nominálisan magasabb költséget számít fel. Számos megtakarítási biztosítás fizeti vissza bónusz formájában a futamidő alatt elvont költségek egy részét vagy egészét egy bizonyos idő eltelte után, ha mindig minden díjat időben, rendszeresen befizetünk.
- Indexálás (rendszeres díjnövelés) esetén a kezdeti költségek aránya szintén alacsonyabb lehet, a nominális költségeket azonban a növekvő díjjal arányos vagyonkezelési költség növelheti.
- Milyen gyakran módosítjuk a befektetési rész portfólióját unit-linked szerződések esetén; általában néhány átváltás ingyenes egy évben, azonban a legtöbb termék a harmadik, negyedik átváltás esetén már számít fel költséget.
- Visszavásárlás esetén pedig több havi díjat is elkérhet a biztosító, hogy fedezze a tranzakció költségeit, persze gyakran ez is attól függ, hogy mennyi ideje fut a szerződés, amikor visszavesszük belőle a pénzünket.
Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).
Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).
Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:


A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.
Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?
Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).
A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:
- 35 éves,
- kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
- 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
- 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
- megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.
Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.
Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.
Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:
- Május 24-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely megköveteli a biztosítóktól, hogy a megtakarítási célú biztosítások költségelnevezései egységesek legyenek és pontosan feltüntessék, hogy melyik költségelem mire megy el. Várhatóan a konkrét megnevezéseket és az erre vonatkozó utasításokat június végén, vagy a jövő év elején ismerjük majd meg. A szerződésünk személyre szabott költségeit már most is persze ki tudjuk számolni, ez az intézkedés mindössze az összehasonlítást teszi könnyebbé.
- 2017. január 1-jétől lép életbe a megtakarítási célú életbiztosítások esetén fiktív egységek kimutatását betiltó rendelkezés, amely alapján az ügyfél pontosan látni fogja, hogy a kezdeti időszakban mekkora költséget von el a biztosító, nem tudja majd a szolgáltató vélt kezdeti egységek kimutatásával kozmetikázni az elvont költségeket. Ugyanekkor egyébként a TKM számítási módszertana is módosul, összhangban az új európai PRIIPs szabályozással.
Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.
Átlátható, de mennyire?
Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:
- Önkéntes nyugdíjpénztárak esetén mindössze a befizetéseire vonatkozó költségek ismertek az ügyfél számára, az alapkezelési költség, ami a teljes tőkéjét terheli, nem. Létezik a nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozóan is egy díjterhelési mutató névre hallgató adat, azonban ez a pénztárak múltban levont éves összköltségét mutatja meg, nem pedig a jövőben várható költségeket, egyénre és portfóliókra lebontva.
- Befektetési alapok esetén a TER-mutató mutatja meg, hogy melyek azok a folyó költségek, amelyek a befektetést érintik, ezeket minden alapnál a Kiemelt Befektetői Információs (KIID) dokumentumokban megtaláljuk, viszont ezek is csak a múlt évben levont költségeket mutatják meg (kivéve, ahol előremutató, becsült értéket tüntetnek fel, mert az alapnak nincs egyéves track-recordja). A tranzakciós költségeket viszont nem tartalmazza ez az érték, amelyeknek pontos mértékét a forgalmazók döntik el. Alapok alapja konstrukciók esetén a mögöttes alapok költségeit szintén nem ismerjük, mivel ezek teljesítménye az alapon magán árfolyamveszteségként jelentkezik.
- A fix hozamú bankbetétek és lakástakarékok esetén az EBKM megmutatja a megtakarítási termékünk nettó, költségekkel ütköztetett hozamát, egységes költségmutató viszont itt sem létezik.
Forrás: Portfolio
Biztosítás fajta:
- Életbiztosítás
- Általános
Csaló telefonálgat a PSZÁF nevében
Az állampolgárokat megtévesztve, magát jogtalanul a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) képviselőjének mondva keres meg biztosítási szerződéssel rendelkező ügyfeleket egy magánszemély. A Felügyelet feljelentést tett az ügyben.
A PSZÁF ügyfélszolgálatára érkezett fogyasztói bejelentések szerint egy ismeretlen személy 2011 júniusától telefonon biztosítási szerződéssel rendelkező magánszemélyeket keresett meg, azt közölve, hogy a Felügyelet képviseletében személyes találkozó során átvizsgálná biztosítási szerződéseiket. Az elkövető a PSZÁF hatósági tevékenységének látszatát kívánta felhasználni arra, hogy a megkeresett személyeknek biztosítási termékeket értékesítsen, meglévő szerződéseik helyett újat kínáljon, vagy más módon megkárosítsa őket. Az ismertté vált ügyekben kár eddig nem merült föl.
A PSZÁF nem adott senkinek semmilyen megbízást ilyen célú vizsgálati tevékenységre, s a Felügyeletnek nincs olyan feladata, hogy bármelyik felügyelt intézmény konstrukcióját ajánlja. A PSZÁF vizsgálatait minden esetben hivatalos okirat előzetes kikézbesítésével, a megadott jogszabályi keretek között végzi. A vizsgálat megkezdése előtt a felügyeleti munkatársak hivatalos megbízólevelük és arcképes igazolványuk bemutatásával igazolják magukat.
A PSZÁF ezért felszólítja a biztosítással rendelkező állampolgárokat, hogy ne működjenek együtt az elkövetővel és a megkeresésről haladéktalanul értesítsék a Felügyeletet. Mivel az elkövető magatartása felvetheti a biztosítási és üzleti titok sérelmét, illetve alkalmas a PSZÁF működésébe vetett közbizalom megsértésére, a Felügyelet rendőrségi feljelentést tett az eset kapcsán.
Forrás: Biztosítási szemle
Paradigmaváltásra van szükség a biztosítási piacon - ING elemzés
Jelentős eltérések mutatkoznak a magyarok biztosítókkal kapcsolatos attitűdjében a globális átlaggal szemben. Így a következetes teljesítmény, az empatikus-emocionális megközelítés alapvető fontosságú a számunkra, amikor megítélünk egy biztosítót. Az ING Biztosító hollandiai anyacégének Magyarországon frissen publikált kutatásából kiderül az is: 40 százalékunk az úgynevezett „elkerülők” csoportjába tartozik, ők azok, akik komplexebb szolgáltatásokat már nem igen vesznek igénybe. A kutatás alapján világosan látszik: a szakmában paradigmaváltásra van szükség.
A hosszú időre visszanyúló, következetesen jó teljesítmény az egyik legfontosabb szempont a magyarok számára, amikor megítélik biztosítójukat – derül ki az ING Biztosító hollandiai anyacégének Magyarországon frissen publikált kutatásából. Az anyag által konzisztenciának nevezett tulajdonság a harmadik helyen áll a magyarok prioritási rangsorában, míg a globális sorrendben az első öt között sem szerepel. Rajtunk kívül még a csehek számára kimagaslóan fontos ez az érték, náluk szintén a harmadik helyen szerepel.
„Az ok világos: egy olyan bizalomhiányos átmeneti társadalomban, mint a magyar, a biztosítók, és általában a pénzügyi szolgáltatók megítéléséhez fogódzókat keresnek az emberek. A kutatásunkban konzisztenciának nevezett fogalom pedig pontosan ilyen fogódzó” – vélekedik Kovács Zsolt, az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója.
A kutatást az ING Group nyolc országban készíttette el; hazánk mellett Csehország, Dél-Korea, Hollandia, India, Lengyelország Malajzia, Mexikó, Románia és az USA lakosságát kérdezték meg a biztosítási szektorral kapcsolatos véleményéről. A válaszok alapján négy alapdimenzió rajzolódott ki, amelyek mentén az emberek megítélik a biztosítókat, ezek az egyszerűség, a biztonság, az ismertség és a színvonal. Az alapdimenziók mindegyikét öt további aldimenzióra bontották.
A kutatás további érdekessége, hogy arra a kérdésre, hogy miként látják a pénzügyi jövőjüket, a magyarok szignifikánsan eltérő érzelmi reakciót adtak, mint a globális átlag. A pozitív érzelmek oldaláról a remény kiugróan magas – több mint 50 százalékos – gyakorisággal szerepelt a magyarok válaszaiban, amitől a globális átlag mintegy húsz százalékponttal elmaradt. Abban nem volt eltérés az országok között, hogy az aggodalom volt a leggyakrabban – több mint 50 százalékos gyakorisággal – megjelenő válasz, ám a magyarok szűk ötöde emellett még a kétségbeesést is megjelölte, mint jellemző negatív érzelmet – a globális átlagban ez az emóció alig-alig jelent meg.
„Nagy örömünkre szolgált a kutatásnak az az eredménye, hogy a magyar ügyfél számára az egyedi – részben érzelmi – igényeire maximális ráhangolódást szavatoló megoldások jelentik az igazi értéket” – vonja le a következtetést Kovács Zsolt.
Az ING Biztosító elnök-vezérigazgatójának meglátását támasztja alá a kutatásnak az az eredménye is, amely szerint a magyar ügyfelek számára a globális átlagnál fontosabb az emocionális-empatikus megközelítés a pénzügyi szolgáltató oldaláról. Míg ugyanis a magyarok válaszaiban 51 százalékos súllyal szerepel ez az érték, a globális mintában csak 46 százalékkal. A racionális-funkcionális megközelítés ugyanakkor kevésbé fontos a számunkra, súlya 49 százalék, szemben az 54 százalékos globális átlaggal.
Végezetül fontos megállapítása a kutatásnak az is, hogy az erős negatív érzelmek következtében a magyarok jelentős hányada egyszerűen ki sem lép a pénzügyi szolgáltatások piacára. A kutatás ezt az arányt ugyan nem számszerűsíti, ám már az is sokatmondó, hogy a megkérdezett honfitársaink 40 százaléka az „elkerülő” kategóriába tartozik. Ők azok, akik nem bíznak a biztosítóban, ám maguknak sem tulajdonítanak olyan készségeket, amelyek alapján igénybe mernének venni egy komplexebb szolgáltatást, emiatt jellemzően távol maradnak a piactól. További 20 százalék ugyan szintén nem bízik magában, ám biztosítójában igen („delegátorok”), 18 százalék csak magában bízik („gyanakvók”), így mindössze 22 százalék azoknak az aránya, akik megbíznak biztosítójukban is, és magukról is feltételezik, hogy képesek átlátni egy bonyolultabb szolgáltatást („kompetensek”).
„A számok magukért beszélnek: a pénzügyi szolgáltatói szektornak bizony igen komoly bizalmi deficitet kell ledolgoznia” – vélekedik Kovács Zsolt. „A jó hír, hogy a megoldás is világosan látszik: alapvető változásokra van szükség a közvetlen ügyfélkapcsolatban. A valódi ügyféligények felismerése és kiszolgálása, párosulva egy ügyfélcentrikus érzelmi attitűddel – ez a kiút a jelenlegi helyzetből. Mindez persze új gondolkodásmódot, és nem mellesleg rengeteg munkát követel meg valamennyiünktől: a közvetítőktől, a biztosítóktól, a szabályozótól. Azonban a jelzett paradigmaváltás nélkül nincs esély az előrelépésre” – hangsúlyozza az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója.
Forrás: Biztosítási szemle
Kipróbált belső ember vezeti tovább az Union Biztosítót
Lehel Gábor három éve az Union Biztosító igazgatósági tagja, július 16-tól pedig ő a Vienna Insurance Group magyarországi leánybiztosítójának az elnök-vezérigazgatója.
„Lehel Gábor munkájával az Union Biztosító hosszú távú fejlődését, a vállalat sikeres jövőjét fogja biztosítani. Személyében olyan vezetőt köszönthetünk, aki sokéves biztosítási szaktudással, nemzetközi tapasztalokkal rendelkezik, és a cégcsoportunkat is kiválóan ismeri. Lehel Gábor a Vienna Insurance Groupnál az elmúlt években különböző vezető pozíciókban bizonyította rátermettségét. Nagyon örülök, hogy a fő piacainkhoz tartozó Magyarországon egy fiatal, de nagyon tapasztalt menedzserre bízhatjuk ezt a fontos pozíciót“ - mondta Dr. Günter Geyer, a Vienna Insurance Group vezérigazgatója, az Union Biztosító Felügyelő Bizottságának elnöke.
Lehel Gábor az Union Biztosító anyavállalatánál, a bécsi székhelyű Vienna Insurance Groupnál 2003-ban kezdett el dolgozni, a főtitkárság munkatársaként. 2005-től a csoport controlling- és rating- vezetője, majd 2006-tól a főtitkárság vezetője. 2008 óta az Union Biztosító igazgatóságának tagja, ezzel párhuzamosan 2010-ben a szlovák Kooperativában is igazgatósági taggá nevezték ki.
A Szombathelyről származó menedzser tanulmányait Tatabányán és Budapesten végezte, közgazdász diplomával rendelkezik. A Vienna Insurance Groupot megelőzően Lehel Gábor elemzőként, brókerként Budapesten dolgozott.
Forrás: Privátbankár.hu
Stresszelték a biztosítókat - A németek bajba kerülhetnek
Súlyos válság esetén Európában minden tízedik biztosító társaságnak komoly problémái lennének a jövőbeni tőkeelőírásokkal. Ez tűnik ki az ágazatra vonatkozó második stressztesztből, amelyet az európai biztosítási felügyelet (Eiopa) mutatott be.
Az erősen csökkenő kamatok, a zuhanó részvénykurzusok, az ingatlanok értékeinek hirtelen esése és jelentős katasztrófakárok a megvizsgált 129 konszern és vállalat közül 13-at a 2013-tól bevezetendő Szolvencia II szabályozásban megjelölt minimális tőkére vonatkozó küszöb alá nyomna -írja a Die Presse
A stresszteszten megbukott 13 biztosítónál a feltételezett legsúlyosabb válság esetén 4,4 milliárd euró hiányozna - közölte Gabriel Bernardino, az Eiopa elnöke. A teszten - a piaci részarányt mérve - az EU-beli ágazat kereken 60 százaléka vett részt. Összességében az ágazat robosztus képet mutat a tesztek legsúlyosabb forgatókönyve szerint feltételezett kockázatokat illetően, a válság elleni pufferek általában megfelelőek.
A stresszteszttel az Eiopa a jövőbeni válságokra akarja felkészíteni a biztosítási ágazatot. "A vállalatok most már ismerik a gyenge pontjaikat és ennek megfelelően tudnak cselekedni" hangoztatta Bernardino. Más kérdés, hogy a tesztben való részvétel önkéntes alapon zajlott és az egyes cégekre vonatkozó eredményeket nem közölték. És a teszteléskor nem vették figyelembe egy esetleges görög államcsőd következményeit.
Egy másik tanulmány szerint ugyanakkor a német életbiztosítók nem úsznák meg a válságot tőkeproblémák nélkül. A Szolvencia II szabályozás alapján ugyanis minden negyedik német életbiztosítónál a fizetőképességi kvóta a kritikus 100 százalékos határ alá szorulna. A rossz eredmény oka elsősorban a hosszú futamidejű életbiztosításoknak az európai országokhoz viszonyított magas az aránya. Ugyanakkor a német biztosítók szövetsége (GDV) nem számol azzal, hogy nagy tőkeigény jelentkezne az ágazat számára.
Az Európai Bizottság egyébként jelenleg dolgozik az életbiztosításokra vonatkozó eltérő tőkekövetelmények kidolgozásában, mivel az EU a jelek szerint felismerte, hogy ebben a kategóriában az általános biztosításokra vonatkozótól eltérő követelményeket kell szabni.
Forrás: vg.hu
Többen kötnének utasbiztosítás online, mint telefonon
Egy brit autótulajdonosok körében végzett kutatás alapján többen bíznak az online biztosításkötésben, mint a telefonos, vagy alkuszon keresztüli szerződéskötésben.
A brit autósok igen nagy százaléka már most is interneten keresztül köt autóbiztosítást. A több mint 2000 fős vizsgálat résztvevőinek 42 százaléka azt állította, hogy mióta online köti biztosítását, sokkal több információval rendelkezik szerződésének részleteiről, mint amikor telefonon, vagy alkuszon keresztül kötött szerződést.
Tízből kevesebb mint egy ember (8,5%) válaszolta azt, hogy a telefonos értékesítéssel elégedettebb, és mindössze minden huszadik érezte úgy, hogy az alkuszok megfelelő információval látják el. A válaszadók 11 százaléka pedig csak interneten keresztül kötött eddig biztosítást.
A felmérésből az is kiderült, hogy igen alacsony (14%) azok aránya, akik egyedül a díj alapján döntenek. A brit autósok 52 százaléka szerint a biztosítók nem díjazzák kellőképpen az ügyfelek lojalitását. Kevesebb mint negyedük végez ugyanakkor rendszeresen termék-összehasonlítást, hogy megtudja, valóban a legjobb ajánlattal rendelkezik, 6 százalékuk pedig a szerződéskötés után többé rá se néz biztosítására.
A válaszadók 22 százaléka tapasztalt költségnövekedést szerződésével kapcsolatban, ugyancsak 22 százalékuknak pedig az tűnt fel, hogy már csak extra díj ellenében nyújt fedezetet biztosítása olyan kockázatokra, melyekre korábban kiterjedt szerződése.
Az amerikai J.D. Power and Associates által végzett felmérés szerint idén első alkalommal az amerikai autótulajdonosok többsége online kért ajánlatot autóbiztosítása megkötése előtt. A válaszadók 54 százaléka interneten köt általában biztosítást, azonban az alkuszi csatorna is igen nagy jelentőséggel bír az Egyesült Államokban.
Forrás: biztositasiszemle.hu
Okostelefonok: óriási lehetőség a biztosítók számára
A román pénzügyi piacokon is kezdnek teret hódítani a különféle mobiltelefon alkalmazások, melyek a biztosításpiaci szereplők számára is óriási lehetőségeket hordoznak.
Romániában az okostelefon használók száma idén átlépheti az 500 ezres határt, ami a cégek számára azt jelenti, hogy kiszélesíthetik szolgáltatásaik körét, és a meglévők színvonalát továbbfejlesszék.
"Úgy látjuk, hogy ezen a piacon óriási fejlődésre lehet számítani a következő években, ami a biztosítási területet is érinteni fogja. A magánszféra, de még az állami hatóságok is tisztában vannak vele, hogy az ügyfelekkel való interakcióban egyre nagyobb szerepet töltenek be modern eszközök, így az okostelefonok is – véli a román i-Tom Solutions cég vezetője.
Az i-Tom Solutions márciusban dobta piacra okostelefonokra telepíthető alkalmazását, mely segítséget nyújt a bajba jutott autósoknak azáltal, hogy egy helyen elérhetővé teszi a casco biztosításokkal kapcsolatos információkat, az autóasszisztencia szolgáltatásokat, a szervizek elérhetőségét, valamint a legközelebbi rendőrség, illetve egészségügyi intézmények címét. A program segítségével egyéb, biztosítással kapcsolatos ügyintézések is kezdeményezhetők.
A szoftver segítségével egyetlen gombnyomással kapcsolatot teremthet az ügyfél a biztosítóval, a közúti rendőrséggel és a Pointer RAS, közúti szolgáltatásokat végző céggel. A társaság munkatársa visszahívja az ügyfelet, a Pointer pedig műholdas helyazonosító segítségével méri be az autó földrajzi helyét, és 45 percen belül a helyszínre érkezik – Európa bármelyik pontján.
A szoftver célja az, hogy a biztosító és az ügyfél között hatékony kommunikáció alakulhasson ki egy baleset kapcsán.
A Romániában abszolút újdonságnak számító csomagot egyelőre csak a BCR Asigurãri kínálja ügyfeleinek, a kiegészítés hozzávetőlegesen évi 50 euróval növeli egy klasszikus Casco-biztosítás árát.
Forrás:Biztosítási szemle
Alulbiztosítottságot hozhat a "dobozos" termékek dömpingje
A piaci verseny miatt a személyre szabott konstrukciók helyett a dobozos biztosítások terjednek. Ez nem tetszik az alkuszoknak, de a biztosítók sem örülnek az alulbiztosítottság miatt
A pénzügyi, biztosítási termékek minőségi közvetítése érdekében a szakmának, de a szabályozó szerveknek is sokat kell tenniük - hangzott el a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetségének (MABIASZ) éves konferenciáján. Püski András a MABIASZ Elnöke és Nátrán Roland pénzügypolitikáért felelős helyettes-államtitkár egyetértett abban, hogy a hazai biztosítás problémáinak megoldása nem képzelhető el az alkusztársadalommal folytatott együttműködés nélkül.
Pandurics Anett, a Posta Biztosító vezérigazgatója, a Magyar Biztosítók Szövetségének alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben nominális fejlődés nem következett be a biztosítók díjbevételében, sőt mi több, az utolsó három évben már reálértékben számítva is csökkenésről beszélhetünk. A magán-nyugdíjpénztárak államosítása, a különadó és a természeti katasztrófák miatt elszenvedett veszteségek nyomán a piac összességében tavaly már veszteséges lett, s további gondok magasodnak a szakma előtt.
A piac további problémája a résztvevők szerint, hogy az 1991-93-as években, az életbiztosítási bumm idején megkötött szerződések rövidesen lejárnak, így további jelentős díjbevételek kerülhetnek ki az ágazatból. Mások szerint ez ugyanakkor lehetőséget is teremt, hiszen a felszabaduló forrásokat az ügyfelek újabb biztosításokba fektethetik. E téren teret kell nyernie az öngondoskodásnak, hiszen nemzetközi példák is mutatják, hogy az állam mellett ugyanis további két pillér is kell az aktív keresőként megszokott életszínvonal a nyugdíjas években való biztosítására. Ebből az egyik a nyugdíj-előtakarékossági biztosítás, a második pedig a Nyugat-Európában és a tengerentúlon tradicionálisnak számító vállalati nyugdíjkassza - ez utóbbi láb hazánkban egyelőre gyerekcipőben van. .
A biztosítók jövőjét firtató vita során egyértelmű volt az az álláspont, hogy a cégek jelentős része további karcsúsítás, szervezet-átalakítás, kiszervezés előtt áll, mint ahogy az is bizonyosnak látszik, hogy a termékek egyszerűsítése, on-line felületre vitele és így díjalapú összehasonlíthatóvá tétele - miként az a kgfb mellett immár a Casco- és a lakásbiztosítási piacon már látszik is - komoly díjversenyt, s ezzel párhuzamosan a piac átrendeződését hozza magával. A kérdés az, hogy az olcsó árakat kereső ügyféltendenciák mikor mennek immár a nyújtott szolgáltatások rovására. Püski András szerint az alkuszok minden eddiginél fontosabb feladata lesz a jövőben, hogy az egyes biztosítók által kínált termékek tartalma és a díjak mellett az adott biztosító kárrendezési és adminisztrációs, illetve ügyfélszolgálati munkájáról is tájékoztassák ügyfeleiket - csak így lehet megakadályozni a szakember szerint a szolgáltatási színvonal csökkenését.
Hasonlóan a kockázatokra figyelmeztet az egyszerűsített, "dobozos" lakásbiztosításokkal kapcsolatban a másik alkusszövetség a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) is. A tömegesen megköthető biztosítások legfeljebb egy átlagos ügyfél átlagos igényeire lettek kialakítva. A lakásbiztosítás által kínált védelem ezért csak akkor lesz optimális, ha a biztosítani kívánt ingatlant szakértőnek is bemutatjuk, akik sok olyan egyedi szempontra is fel tudják hívni a figyelmet, amelyekre magunktól nem figyelnénk - hangsúlyozza Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. Egy ilyen szakértő, alkusz segítségével elkerülhetjük, hogy olyan szerződést kössünk, amely bizonyos feltételek fennállása esetén például kizáró ok lehet a kártérítési igény érvényesítésére - kevesen tudják ma a biztosítást kötők például, hogy az ajtón lévő zárat elfogadja-e betörés esetén okozott kár esetén a biztosító. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy a lakásban található ingóságok esetében bizonyos társaságok egydi limitértéket határoznak meg, így ha nem tüntettük fel külön is plazmatévénket, értékének töredékét kaphatjuk meg esetleg. Az alkuszok épp ezért segítenek ingóságok értékének becslésében, és testre szabott kiegészítő biztosításokat is javasolnak. Az alkuszok tapasztalatai szerint a lakásbiztosítások megkötésekor kevés figyelmet szentelünk a részleteknek, ez pedig alulbiztosítottsághoz vezet - ezt a trendet félő, hogy csak erősíteni fogják a diszkont árú dobozos-biztosítások. Papp Lajos szerint pedig nem árt körülnézni: az elmúlt évekhez képest számottevően bővült az új lakásbiztosítási-konstrukciók által fedezett káresemények köre.
Egyre több cég nyújt a cafeterián belül biztosítást
Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugdíjjal kapcsolatban nem támaszkodhatunk csupán az államra. Az emberek sokkal tudatosabbak lettek e téren, de a vállalatok is egyre több nyugdíjprogramot, előtakarékossági lehetőséget biztosítanak a munkavállalóknak. Sok cég a biztosítási termékeket is beemelte cafeteria rendszerébe - derült ki egy szakmai konferencián.
Nyugdíj, Biztosítás, Cafetéria Trendek témában rendeztek konferenciát május végén a Marsh Kockázatkezelési, Tanácsadó és Biztosítási Alkusz Kft. szervezésében és támogatásában, amelyen a vállalati juttatások és öngondoskodás tekintetében adtak átfogó képet a szakemberek.
Tudatosabban gondolkodunk a nyugdíjas évekről
A nyugdíjrendszer jövőjéről, az előttünk álló kihívásokról és megoldási lehetőségekről beszélt Szabics Zsolt, a Portfolio.hu elemzője, nyugdíjszakértője. Előadásában felvázolta az omladozó társadalombiztosítási rendszert, amely rövid és középtávon még orvosolható, viszont hosszabb távon (2035 után) már borúsak a kilátások. Szabics Zsolt elmondta, a jelenlegi intézkedések többsége nagy megvalósíthatósági kockázattal jár, a nyugdíjrendszer hiánya nem fog egy csapásra eltűnni. Az öngondoskodás, mint egy lehetséges megoldási út Szabics véleménye szerint a szó nyugat-európai értelmében csak nagyon kevés esetben létezik Magyarországon, hiszen túl gyorsan várjuk el az emberektől, hogy képesek legyenek a szükséges megtakarításokra. Véleménye szerint a pénztárak visszaállamosításának megvolt az az előnye, hogy a téma előtérbe került és elkezdtünk tudatosabban gondolkodni a nyugdíjas éveinkről.
Azt a vélekedést, hogy a végső menedék az állam, és csakis rá támaszkodhatunk a szakember szerint le kell rombolnunk. Meg kell takarítani idős korunkra, nem tehetjük ki magunkat teljesen a külső zord körülményeknek, saját lábunkra kell állnunk áldozatok felvállalásával is. Szabics Zsolt úgy véli, minden adott a fordulóponthoz, amiben nemcsak a pénzügyi szektor vállalhat szerepet, hanem a vállalati is. Számtalan megoldás kínálkozik a nyugdíj előtakarékosságra és az öngondoskodás növelésére, a végső lökést viszont nem várhatjuk csak a munkavállalóktól - kulcsszerepe van tehát a munkáltatónak a folyamat elindításában - összegezte Szabics Zsolt.
A nyugdíj- és előtakarékossági programok jellegét, célkitűzéseit vitatta meg a munkáltató szemszögéből Zugrovics Loránd, a QUAESTOR Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt., vezérigazgatója, Juhos András, az UNIQA Biztosító Zrt. igazgatósági tagja valamint Gaál Csaba, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója, alapítója.
Az öngondoskodás előnyei
Juhos András úgy véli, hogy a vállalati nyugdíj- és előtakarékossági programok segítségével növelhető a munkavállalói lojalitás, továbbá csökkenthető a bizonytalan jövőhöz kapcsolódó stressz. Gaál Csaba a kulcsemberek megtartását hangsúlyozta, mivel hosszabb időre elkötelezhetjük a munkavállalókat és nehezebb lesz őket elcsábítani. Ugyanakkor úgy véli, a munkáltató számára ezek a juttatási formák egy versenyelőnyt is jelenthetnek, melyek segítségével megkülönböztetheti saját magát versenytársaitól.
Zugrovics Loránd meglátása szerint az utóbbi néhány hónapban a magyar társadalom többet tanult nyugdíj témában, mint az elmúlt húsz évben együttvéve. A vállalati nyugdíjprogramok tekintetében fontosnak tartja, hogy azok a juttatási programok tekinthetők hatékonynak, amelyek amellett, hogy a munkavállalók számára számos előnyt kínálnak - pl. adó-és járulékmentes juttatás formájában hozzájárulást a nyugdíj-előtakarékossághoz - a foglalkoztatók számára is hozzáadott értéket képviselnek. Ilyen foglalkoztatói előny lehet a feltételes jogszerzési időtartam, hiszen egy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásnál például a munkáltató aktív szerepet vállal a munkavállaló jövőbeni nyugdíjának megteremtésében, mindezért cserébe lojalitást kap dolgozóitól, kulcsemberei motivációját pedig növelheti a befizetés mértékének differenciálásán keresztül.
Juhos András hangsúlyozta: fontos tudatosítani a munkavállalókban, hogy a nyugdíj előtakarékosságot, az öngondoskodást nem érünk rá holnap elkezdeni. Hiszen minél korábban látunk hozzá, annál kevesebb erőfeszítés lesz szükséges végső céljaink eléréséhez. Gaál Csaba úgy véli, hogy a munkáltatónak fontos feladata a megfelelő tájékoztatás, a nyugdíj témával kapcsolatos tévhitek eloszlatása. Véleménye szerint az öngondoskodási hajlandóságot jelentősen meghatározza az adórendszer is, de a döntés mindig a munkavállaló kezében van, amelyet a munkáltatónak is felelőssége segíteni.
Biztosítás a cafeteria rendszerben
A nyugdíj kérdéskörön túl a biztosításhoz kapcsolódó vállalati juttatások is szerves részét képezték a konferencia programjának. Biztosítási termékek esetében kérdés lehet, hogyan is találjuk meg a számunkra, mint vállalat számára a legmegfelelőbb termékeket. Buda Andrea, a Marsh Kft. vállalati üzletágának vezetője úgy véli, hogy a vállalat részéről a célok meghatározása a legfontosabb, mindig az adott célnak leginkább megfelelő eszközt kell megtalálni.
A Marsh Kft. saját dolgozói körében is alkalmaz több biztosítási terméket, mint például a csoportos személybiztosítást, valamint a cafetéria rendszerbe építve életbiztosítást hozzátartozók részére, továbbá unit-linked biztosítást. Buda Andrea elmondta, hogy ezen, az ügyfeleknél is népszerű termékek mellett a május 1-jétől érvénybe lépett táppénzváltozások kapcsán megnövekedett a táppénz kiegészítéssel kapcsolatos megkeresések aránya.
Buda Andrea bemutatta, hogy egy bruttó 500 ezer forintos havi bér esetén 70 százalékig történő táppénz kiegészítés évi 15 ezer forintból, 90 százalékig évi 31 ezer forintból, 100 százalékig évi 38 ezer forintból valósítható meg. Mindez havi bruttó 1 millió forintos bér esetében 70 százalékos kiegészítés esetében évi 38 ezer forint, 90 százalékos kiegészítésnél 103 ezer, míg 100 százalékos kiegészítésnél 113 forintot jelent évente.
A biztosítási termékek népszerűsége az elmúlt néhány évben folyamatosan nőtt az előadók tapasztalati szerint. Virágné Botka Éva, a Generali Biztosító Zrt. ügyfélkapcsolati menedzsere úgy véli, leginkább a nemzetközi nagyvállalatok körében elterjedtek a kollektív személybiztosítási termékek kiemelten az autóipar, gyógyszergyártás, élelmiszeripar és a pénzügyi, tanácsadó szektor tekintetében.
Dara Péter, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója véleménye szerint akkor lesznek népszerűek a biztosítási termékek egy vállalatnál, ha a munkatársak motiváltak és elkötelezettek ezek iránt. Ennek alapfeltétele a folyamatos kommunikáció, ami jelenti a munkavállalók megkérdezését, véleménynyilvánítási lehetőséget, továbbá az új elemek bevezetése kapcsán az információ átadást és támogatást. Fontos, hogy ne csak az adott termékre vonatkozó ismereteket kommunikáljuk, hanem azt is, hogy miért is adjuk az adott juttatást, mi a célja, mi az előnye. A kommunikáció során lehet kulcsfontosságú szerepe az alkusznak, véli Bászler Mária, a Duna-Dráva Cement HR igazgatója, hiszen elengedhetetlenül fontos, hogy hiteles és objektív helyről szerezzük be az információinkat. Emellett az alkusz független szakértőként a kommunikáció folyamatába is be tud kapcsolódni, tájékoztatókat tart, elérhető a munkatársak számára.
Új cafetéria elemek bevezetése során számtalan félelem megfogalmazódik mind munkáltatói, mind pedig munkavállalói oldalról. A dolgozók nem érzik úgy, hogy ténylegesen kaptak valamit, Virágné Botka Éva tapasztalatai szerint különösen igaz ez az alacsonyabb jövedelműeknél, a fizikai állománynál, ahol az azonnal felhasználható cafetéria elemek kedveltebbek. Véleménye szerint gyakori tendencia, hogy egy-egy új biztosítási elemet a bevezetés évében még kevesen választanak a cafetéria rendszerben, viszont ahogy elterjed a dolgozók között az informális csatornákon is, hogy milyen élethelyzetekben, milyen szolgáltatásokat kaptak a biztosításuk alapján, a következő évben szignifikánsan megnő a választások aránya.
Buda Andrea azt tapasztalta ügyfelei körében, hogy sokszor az a vélt félelem áll a bevezetés útjában, hogy a biztosítási elemek rendkívül sok adminisztrációval járnak. Alkuszi közreműködéssel, amikor is a legmegfelelőbb ajánlat megtalálása, a biztosítóval való kapcsolattartás, az esetleges kárügyintézés mind az alkusz feladata, ez az adminisztráció nem jelent többet más cafetéria elemek adminisztrációjánál: évente egyszeri nyilatkoztatás és díjfizetés, ami a munkáltató feladata.
Amikor a HR-es elköteleződik egy új juttatási elem mellett, fontos, hogy a vezetőséget is képes legyen maga mellé állítani. A vezetők meggyőzése során fontos, hogy a HR-es megfelelő kalkulációkkal, számokkal is alá tudja támasztani ezeknek az elemeknek az előnyeit - hangsúlyozta Dara Péter. Fontosnak tartja továbbá, hogy ne csak a vezetőség meggyőzésére fordítsunk időt, hanem figyeljünk azokra az informális vezetőkre is, akik nem formális hatalmuknál fogva, hanem a közösségben betöltött szerepük szerint hangadók. Buda Andrea véleménye szerint fontos, hogy a menedzsment számára sem pusztán kész megoldásokat próbáljunk eladni HR-esként, hanem először definiáljuk, mire van igényük, mik az elképzeléseik.
Virágné Botka Éva tapasztalatai szerint nagyvállalatok esetében szinte lehetetlen alkuszi segítség nélkül biztosítási elemeket beépíteni a juttatási rendszerbe. Az alkusz az, aki képes megfelelő szakértelemmel összehasonlítani a piacon lévő ajánlatokat, és egy nagyvállalat számára általában kiemelten fontos szempont, hogy munkatársainak a lehető legkedvezőbb juttatásokat tudja nyújtani. Véleménye szerint a megfelelően kiválasztott alkusz cégek jól meg tudják fogalmazni a biztosító felé a fogyasztói igényeket, egy nyelvet beszélnek a biztosítóval és napi kapcsolatban állnak egymással. Fontosnak tartja azt is, hogy olyan alkuszt érdemes választani, ahol van külön vállalati juttatásokra specializálódott szakember, mivel ez a terület sok tekintetben speciális biztosítási szaktudást igényel. Bászler Mária úgy véli, hogy a jó alkusz a célok és az elvárások teljesülése alapján ítélhető meg, vagyis, hogy mennyire találja el az alkusz a cég elképzeléseit. Szempont lehet még, hogy milyen szakmai összetételű ajánlatot kér be az alkusz és hány biztosítóval áll kapcsolatban.
Összességében új biztosítási elemek bevezetése kapcsán a szakemberek a pontos, hatékony kommunikáció fontosságát hangsúlyozták; az igényt lefedő megoldást; a jól megválasztott szakember gárdát (alkuszt), aki proaktívan elébe megy az eseményeknek; a vezetés meggyőzésére fordított időt és energiát, valamint azt, hogy mind rövid, mind közép és mind hosszú távú célokat vegyünk figyelembe az adott juttatási elem kiválasztásánál.
Forrás:ugyvezeto.hu
Nemzetközi elismerést kapott a MABISZ
Német és francia biztosítási szakemberek elismerését nyerte el a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a Teljes Költség Mutató (TKM) és a Díjnavigátor kifejlesztéséért, valamint a szervezet átalakításáért - közölte a szövetség.
Volker Henke, a Német Biztosító Szövetség (GIA) külkapcsolatokért felelős vezetője, aki Budapesten az együttműködés lehetőségeiről szóló konzultáción vett részt úgy vélte: a jövő egyik lehetséges szövetségi struktúráját alakították ki a biztosítók azzal, hogy egy mátrix rendszerű szervezetet hoztak létre. A megújult szervezet szerinte hatékonyabban tudja majd képviselni a szövetség tagjainak érdekeit - derül ki a közleményből.
Volker Henke, a Német Biztosító Szövetség (GIA) külkapcsolatokért felelős vezetője, aki Budapesten az együttműködés lehetőségeiről szóló konzultáción vett részt úgy vélte: a jövő egyik lehetséges szövetségi struktúráját alakították ki a biztosítók azzal, hogy egy mátrix rendszerű szervezetet hoztak létre. A megújult szervezet szerinte hatékonyabban tudja majd képviselni a szövetség tagjainak érdekeit - derül ki a közleményből.,
Forrás: elemzeskozpont.hu
A tavalyival azonos nyereséget tervezett idénre is az Uniqa Biztosító
Annak ellenére, hogy a különadó miatt a magyar biztosítási piac 3,3 milliárd forint veszteséget regisztrált 2010-ben, az Uniqa Biztosító még 536 millió nyereséget ért el, és hasonló nyereséggel számol az idén is - mondta Othmar Michl vezérigazgató pénteken sajtótájékoztatón.
Az Uniqa díjbevétele 2010-ben közel 56 milliárd forint volt, ezzel a magyar piacon a hatodik helyen állt. A különadó nélküli adózás előtti eredmény 2,4 milliárd forint volt, ebből lett a különadó megfizetése után 536 millió forint. Az idei terv 2,3 milliárd forint adózás előtti eredmény, amelyből 1,66 milliárd lesz a különadó. Az életbiztosítások tavalyi díjbevétele 24 milliárd forintot tett ki, a piaci átlag feletti, 10 százalékos növekedés mellett.
A nem életbiztosítások 32 milliárdos díjbevétele viszont csak 2 százalékkal haladta meg a 2009. évit. Az idei első negyedévi 16,5 milliárdos díjbevétel 4,5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, míg a magyar biztosítási piac díjbevétele 3,6 százalékkal csökkent ebben az időszakban. A piacból 6,8 százalékkal részesedik az Uniqa. Kurtisz Krisztián, az Uniqa nem életbiztosításokért felelős vezetője elmondta, hogy a vagyonbiztosításból - így a lakásbiztosításból - kíván nagyobb bevételhez jutni a biztosító, illetve bővíti az egészségbiztosítási palettáját.
Például olyan járóbeteg biztosítást kínál, amely megkíméli az ügyfelet a diagnosztikai, illetve a rendelőintézeti sorbanállástól. Az Uniqa Group Austria tavaly 8,4 százalékkal, 6,2 milliárd euróra növelte a díjbevételét. A szokásos üzleti tevékenységből származó eredménye pedig több mint felével, 153 millió euróra emelkedett. A 21 európai országban jelen lévő csoport díjbevételének a 38,5 százalékát adják a külföldi leányvállalatok. A kárrendezést végző Dekra-Expert Kft.-ben nemrégiben 50 százalékra emelte tulajdoni hányadát a Dekra International - mondta Lányi László ügyvezető igazgató.
Az eredetileg az Uniqa által alapított cég több biztosítónak nyújt szolgáltatást, és a Dekra két lépésben azért lett ilyen arányú társtulajdonos, mivel önmagában nem tudta megvetni a lábát a magyar piacon. Az Uniqa részére azért előnyös a tulajdonostárs, mivel az eddig a szolgáltatásukat kerülő biztosítók a jövőben nem a konkurens Uniqatól, hanem egy európai cégtől vásárolhatnak, így bővülhet a piac. Másrészt a közös cég kelet felé terjeszkedik tovább Európában - mondta Othmar Michl. Tavaly a kárrendező cég árbevétele 1,4 milliárd forint volt, ebből az adózás előtti nyereség 180 millió forintot tett ki.
Forrás: profitline.hu

