Sokan a megtakarítási célú (vegyes és unit-linked) biztosításokat tartják az egyik legösszetettebb és legátláthatatlanabb befektetési terméknek Magyarországon, hiszen annyiféle költségtípus, szerződéses változó és bónusz létezik, hogy szinte lehetetlen két hasonló célú terméket személyre szabottan összehasonlítani. Az MNB (korábban a PSZÁF) a biztosítókkal karöltve évek óta dolgozik már a megoldáson, ennek fontos mérföldköve a biztosítók által önszabályozó módon 2009-ben létrehozott Teljes Költségmutató (TKM), ami a unit-linked termékeket egy objektív mérőszám alapján összehasonlíthatóvá tette. A következő fontos lépés ezen a lépcsőn a mutató klasszikus termékekre való alkalmazása lesz júliustól, valamint a biztosítások szerződéseiben lévő költségek elnevezésének egységesítése és a nyugdíjcélú termékekre vonatkozó ajánlás egyes rendelkezéseinek kiterjesztése lesz 2017 januárjától.

Mi alapján változik a megtakarítási biztosítások költsége?

Az egységes költségmutató alkalmazása leginkább azért indokolt, mert a megtakarítási célú biztosítások számos költségeleme, eltérő vonatkozási alapja és változója miatt egy laikus ügyfél nehezen tudja kiszámítani, hogy a több évtizedes futamidejű szerződése alatt mennyi lesz az éves költsége és a vélhető nettó hozama.

Egy megtakarítási célú életbiztosítás költségeit elsősorban olyan változók befolyásolják, mint hogy:

  • Milyen gyakorisággal (havonta, évente, vagy félévente) fizetjük a szerződést, jellemzően az éves díjfizetés a legolcsóbb.
  • Mennyit teszünk félre havonta (van olyan biztosító, amely sávosan von el költségeket és nagyobb szerződések esetén a terhelés alacsonyabb).
  • Milyen idősek vagyunk, mi a foglalkozásunk, egészségi állapotunk, ez az alapbiztosítás és a kiegészítők díját módosíthatja.
  • Milyen időtávra teszünk félre: jellemzően a kezdeti költségek arányaiban annál alacsonyabbak, minél tovább teszünk félre, viszont van olyan biztosító, amely hosszabb futamidejű szerződések esetén nominálisan magasabb költséget számít fel. Számos megtakarítási biztosítás fizeti vissza bónusz formájában a futamidő alatt elvont költségek egy részét vagy egészét egy bizonyos idő eltelte után, ha mindig minden díjat időben, rendszeresen befizetünk.
  • Indexálás (rendszeres díjnövelés) esetén a kezdeti költségek aránya szintén alacsonyabb lehet, a nominális költségeket azonban a növekvő díjjal arányos vagyonkezelési költség növelheti.
  • Milyen gyakran módosítjuk a befektetési rész portfólióját unit-linked szerződések esetén; általában néhány átváltás ingyenes egy évben, azonban a legtöbb termék a harmadik, negyedik átváltás esetén már számít fel költséget.
  • Visszavásárlás esetén pedig több havi díjat is elkérhet a biztosító, hogy fedezze a tranzakció költségeit, persze gyakran ez is attól függ, hogy mennyi ideje fut a szerződés, amikor visszavesszük belőle a pénzünket.

Nehezíti a termékek összehasonlítását még, hogy szinte minden költség eltérő néven szerepel minden biztosító szerződésében. Egy egyszerű példával élve: a szerződés élettartamának elején fizetendő költséget van olyan biztosító, amely értékesítési költségnek, vagy szerződésköltési költségnek hívja, de olyan is van, amely félrevezetően bónuszalapba kerülő díjrészként tünteti fel az egyébként költséget jelentő elvonást (a leggyakoribb elnevezés a kezdeti költség erre a költségelemre).

Még kevesebb biztosító van, amely a klasszikus, vagy más néven vegyes életbiztosítások esetén is teljes körű transzparenciát biztosít, ugyanis sok esetben ezeknek a termékeknek a tételes költsége teljesen ismeretlen, (a biztosítási összeg és a visszavásárlási érték ugyanakkor ennél a terméknél is orientációt ad).

Egy nagy biztosító népszerű nyugdíjtermékének költségszerkezete egyébként a következőképpen néz ki; ez a költségelvonási modell viszonylag átlagosnak mondható, a költségelemeket viszont a szokásosnál transzparensebben tálalja a szolgáltató:

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

Átlátható megtakarítást akarsz? Vegyél biztosítást!

A számításban szereplő ügyfél havi 20 000 forintos díjat fizet, az eszközalapok nettó éves hozama 5%, mögöttes kezelési költségeket nem tartalmaz a számítás.

Milyen intézkedések segítik a transzparenciát?

Az elmúlt években jelentős lépéseket tettek a biztosítók és a felügyelet is arra, hogy a megtakarítási életbiztosításokat egyszerűbbé, átláthatóbbá tegyék. Talán a legjelentősebb ezek közül a Teljes Költségmutató (TKM) bevezetése volt unit-linked termékekre, amelyet 2009-ben dolgozott ki és 2010-ben tett közzé először a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), 2015-ben pedig az MNB is átvette és rendeletet adott ki róla. A TKM lényege, hogy összehasonlíthatóvá tegye a megtakarítási célú biztosításokat egy modellszámítás segítségével, ez jelenleg Magyarországon az egyetlen olyan költségmutató, amely egy befektetési termék minden lehetséges elvonását magában foglalja (beleértve a mögöttes befektetési eszközök kezelési költségeit is).

A mutató úgy teszi összehasonlíthatóvá a biztosításokat, hogy az összes változót behelyettesíti egy konkrét, átlagosnak mondható ügyfél paramétereivel, aki:

  • 35 éves,
  • kockázati kiegészítőt nem vesz igénybe, csak az alapbiztosítást fizeti,
  • 210 000 forintos éves díjat fizet rendszeres szerződések esetén (éves díjfizetéssel), 2 200 000 forintot egyszeri díjas szerződések esetén, csoportos beszedéssel,
  • 10, 15 vagy 20 évre indítja a szerződést, és a szerződést a lejáratig megtartja,
  • megkapja az összes bónuszt a futamidő alatt, ami jár, ha rendszeresen fizeti az ügyfél a szerződését.

Bár a szerződésünk konkrét, személyre szabott költségeit nem ismerjük meg a mutató alapján, a különféle biztosítási termékek relatív költségterhelését már össze tudjuk hasonlítani, sőt, idén unit-linked biztosítások esetén április 1-jétől eszközalapokra lebontva megtehetjük ezt az MNB adatai alapján.

Klasszikus biztosítások esetén július 1-jétől lesz elérhető nem-nyugdíjcélú termékekre vonatkozóan is a Teljes Költségmutató, a nyugdíjcélú klasszikus biztosításokra már 2015 július 1-óta számolnak TKM értéket a biztosítók.

Ha mégis ki szeretnénk számolni a szerződésünk konkrét költségeit, ezt két jelentős változás könnyíti majd meg:

  • Május 24-én fogadott el a parlament egy törvényt, amely megköveteli a biztosítóktól, hogy a megtakarítási célú biztosítások költségelnevezései egységesek legyenek és pontosan feltüntessék, hogy melyik költségelem mire megy el. Várhatóan a konkrét megnevezéseket és az erre vonatkozó utasításokat június végén, vagy a jövő év elején ismerjük majd meg. A szerződésünk személyre szabott költségeit már most is persze ki tudjuk számolni, ez az intézkedés mindössze az összehasonlítást teszi könnyebbé.
  • 2017. január 1-jétől lép életbe a megtakarítási célú életbiztosítások esetén fiktív egységek kimutatását betiltó rendelkezés, amely alapján az ügyfél pontosan látni fogja, hogy a kezdeti időszakban mekkora költséget von el a biztosító, nem tudja majd a szolgáltató vélt kezdeti egységek kimutatásával kozmetikázni az elvont költségeket. Ugyanekkor egyébként a TKM számítási módszertana is módosul, összhangban az új európai PRIIPs szabályozással.

Összességében már most is ki tudjuk számolni a szerződésünk konkrét költségeit és össze tudjuk TKM alapján hasonlítani az összes biztosító minden termékét (kivéve egyelőre a nem-nyugdíj típusú klasszikus biztosításokat), az új intézkedések ezt a folyamatot teszik még egy fokkal egyszerűbbé.

Átlátható, de mennyire?

Más befektetési termékek esetén viszont sajnos továbbra is fennmarad az anomália, hogy számos költségelemet nem ismerünk, nagy része ezeknek árfolyamveszteségként jelentkezik és nem is érzékeljük ezért költségnek, pedig az adott pénzintézet, vagy partnere bevételét növeli. Egységes mutatók pedig szinte csak elvétve léteznek a különféle befektetési termékek esetén, ezek jelentős része még csak nem is tartalmaz minden költséget - ellenben a TKM-mel, vagy nem alkalmas arra, hogy előremutató döntések meghozatalát segítse:

  • Önkéntes nyugdíjpénztárak esetén mindössze a befizetéseire vonatkozó költségek ismertek az ügyfél számára, az alapkezelési költség, ami a teljes tőkéjét terheli, nem. Létezik a nyugdíjpénztári megtakarításokra vonatkozóan is egy díjterhelési mutató névre hallgató adat, azonban ez a pénztárak múltban levont éves összköltségét mutatja meg, nem pedig a jövőben várható költségeket, egyénre és portfóliókra lebontva.
  • Befektetési alapok esetén a TER-mutató mutatja meg, hogy melyek azok a folyó költségek, amelyek a befektetést érintik, ezeket minden alapnál a Kiemelt Befektetői Információs (KIID) dokumentumokban megtaláljuk, viszont ezek is csak a múlt évben levont költségeket mutatják meg (kivéve, ahol előremutató, becsült értéket tüntetnek fel, mert az alapnak nincs egyéves track-recordja). A tranzakciós költségeket viszont nem tartalmazza ez az érték, amelyeknek pontos mértékét a forgalmazók döntik el. Alapok alapja konstrukciók esetén a mögöttes alapok költségeit szintén nem ismerjük, mivel ezek teljesítménye az alapon magán árfolyamveszteségként jelentkezik.
  • A fix hozamú bankbetétek és lakástakarékok esetén az EBKM megmutatja a megtakarítási termékünk nettó, költségekkel ütköztetett hozamát, egységes költségmutató viszont itt sem létezik.

Forrás: Portfolio

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
  • Általános
Még mindig nem vesszük komolyan a biztosítás lehetőségét
2019 május 22.
Kategória:
Általános

Még mindig nem vesszük komolyan a biztosítás lehetőségét

Az idősebbek körében bevett szokás, a 18-29 év közötti fiataloknak viszont csak a 20 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással.

Bár saját bevallásunk szerint tudjuk, mik az igazán fontos dolgok az életben, és ennek megfelelően a váratlan balesetektől és betegségektől félünk legjobban, mégis inkább a lakásunkat és gépjárművünket biztosítjuk, mint magunkat – derült ki egy friss kutatásból, amely arra is rámutatott, hogy a 18-29 év közötti fiatalok csupán 20 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással, ők tehát még kevésbé tudatosak ezen a téren.

A Generali Biztosító megbízásából készített reprezentatív kutatás a 18-59 éves korosztály körében mérte fel a biztosítási piac legnépszerűbb termékeit, a megkérdezettek félelmeit és biztosításkötéssel kapcsolatos motivációit. Összességében elmondható, hogy

biztosítással általánosságban az 50 év feletti, felsőfokú végzettséggel és minimum 170 ezer forintos havi nettó jövedelemmel bíró magyarok rendelkeznek.
A 2016-ban készített hasonló Generali kutatás eredményeivel összevetve megállapítható, hogy a biztosítási szerződést kötő ügyfelek köre jellemzően az idősebb korosztály felé tolódott, hiszen 3 évvel ezelőtt még a negyvenesek jártak ebben élen.

A kutatás eredményei szerint 2019-ben a három legerősebb félelem a lakosság körében a családban bekövetkezett haláleset miatti anyagi bizonytalanság (33 százalék), baleset vagy betegség miatti munkakiesésből adódó anyagi bizonytalanság (32 százalék), valamint a lakáskár (32 százalék). Így különösen figyelemreméltó a tény, hogy a magyarok ennek ellenére lakás-, és gépjármű-biztosítás mellett mégsem kötnek személybiztosítást. A 2016-os felmérés 34 százalékos értékéhez képest most az is látható, hogy

a munkahely esetleges elvesztéséből adódó bizonytalanság nagyon kismértékben csökkent,

munkaerő-piaci helyzetünket tehát árnyalatnyival derűsebbnek ítéljük meg.

A kutatás arra is kíváncsi volt, hogy a saját bevallásunk szerint melyik fontosabb számunkra, az egészség és a kikapcsolódás, vagy a mindennapok megkerülhetetlen részéve vált technológiai eszközök, kütyük. Mivel a KSH adatai szerint 100 emberre 120 mobilelőfizetés jut ma Magyarországon, illetve globális szinten is 44 százalékos részesedéssel bírnak a mobileszközök a műszaki fogyasztási cikkek piacán, az attitűdvizsgálatot a mobileszközökkel kapcsolatban végezte el a felmérés.

A válaszok azt mutatják, hogy bár fontosnak tartjuk a használati tárgyainkat, mégis szívesebben költünk hétvégi kikapcsolódásra, mint okostelefonra:

a megkérdezettek 72 százaléka saját bevallása szerint továbbra is inkább egy nyugodt, feltöltődésre fordított hétvégét választana a legújabb, csúcskategóriás mobiltelefon megvásárlása helyett.
Ebben csupán a 18-29 év közötti, alacsonyabb jövedelmű férfiak nem értettek egyet a többséggel. Ha pedig abban a feltételezett helyzetbe kerülnénk, hogy eldöntsük, inkább a kezünk-lábunk törjön-e el, vagy a leejtett telefonunkat óvjuk meg a sérüléstől, még nagyobb arányban választanánk saját testi épségünket (85 százalék).

A felmérés ugyanakkor arra is rávilágított, hogy megkérdezettek csupán egyharmada tervez valamilyen biztosítást kötni; és a prioritások között továbbra is

a lakás-, és gépjármű-biztosítás szerepel, akárcsak 2016-ban.

Ugyanakkor az is kirajzolódik a kutatásból, hogy bár motiváltabb a fiatalabb korosztály a biztosításkötésre, mégis inkább az olvasható ki a számokból, hogy a 18-29 év közöttiek csupán 20 százaléka rendelkezik valamilyen szerződéssel, a 30 alatti generáció tagjai tehát inkább csak tervezik a jövőjük ilyen szempontú biztosítását.

Forrás: vg.hu

CLB TIPP: Élet-, baleset-, nyugdíj-, lakás-, gépjármű- vagy utasbiztosítását is bármikor megkötheti oldalunkon online, könnyedén: Biztosítás kalkulátorok >>

Gazdák, figyelem: szerdán fontos határidő jár le!
2019 május 14.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Gazdák, figyelem: szerdán fontos határidő jár le!

Aki nem köti meg május 15-ig az agrárbiztosítást, nem kapja meg a teljes támogatást. Az idén 5 milliárd forinttal járul hozzá az állam a biztosításokhoz.

Már csak két napjuk van az agráriumban dolgozóknak arra, hogy büntetés nélkül megkössék a díjtámogatott biztosítást. Az idén 5 milliárd forinttal támogatják azokat, akik biztosítással védik a termőföldeket, gyümölcsösöket és más haszonnövényeiket. A gazdálkodók a biztosítási módozattól függően 40 illetve 65 százaléknyi visszatérítéssel számolhatnak.

A visszatérítés feltétele, hogy a gazdálkodók legkésőbb június 11-ig külön feltüntessék az egységes díjtámogatási kérelemben, hogy a támogatást igénybe kívánják venni - magyarázza Póczik András, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) szakértője. - A kérelmet azonban célszerű május 15-ig benyújtani, ezt követően ugyanis késedelmi szankcióval kell számolni, melynek mértéke munkanaponként a támogatási összeg 1 százaléka."

Tízmilliárdos piac

Az idén várhatóan több mint 10 milliárd forintért kötnek támogatott mezőgazdasági biztosítást az érintett gazdálkodók. A díjvisszatérítés mértéke várhatóan a tavalyihoz hasonló módon alakul majd.

Az A típusba tartozó, szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára, illetve idéntől csonthéjas és héjas növényi kultúrákra is kötött csomagbiztosítások esetében a díj 65 százalékát fizethetik majd vissza. A B típusba tartozó ültetvény és zöldségkultúrák, valamint a többi (C típusú) támogatott biztosítások esetében 40-40 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés, erre nyújthat fedezetet a rendelkezésre álló 5 milliárd forintos keretösszeg.

Kétpilléres a rendszer

Az úgynevezett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának egy részét támogatásként visszakapják. A rendszerhez 2018 óta egy harmadik elemet is hozzá szokás sorolni: ekkor kezdte meg működését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kifejlesztett talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER).

Fontos ösztönző elem a rendszerben, hogy csak a második pillérben részt vevők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, a többiek csupán annak 50 százalékából részesülnek. A teljes körű folyósítás további feltétele, hogy az üzleti biztosítás terjedjen ki a megművelt terület referencia-hozamértékének több mint felére.
Kedvező változás, hogy a B típus lehetőségeinek idei bővítésével immár mindhárom biztosítási módozat tartalmazza mind a kilenc kockázati fedezet lehetőségét, ezek: őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta károk. A gyakorlatban azonban a támogatott biztosítások többsége két (tűz és jég), illetve három (tűz, jég és vihar) kockázatra terjed ki, így a különösen az alföldi megyékben pusztító tavaszi aszály okozta károk részleges megtérítése a biztosítókat viszonylag csekély mértékben érinti majd, főként az A típusú biztosítást kötők kárait rendezik majd.

Négy agrárbiztosító van

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók továbbra is négy biztosító: az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak.

Az egyes biztosítót termékei azok eltérő fedezetei, kárrendezési sajátosságai, illetve speciális kockázatai miatt gyakran nehezen hasonlíthatók össze közvetlenül egymással, ezért az eligazodásban jelentős szerepet játszanak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, a biztosítóktól független alkuszok.

Forrás: napi.hu

CLB TIPP: Keresse szakértőinket bizalommal, ha vállalkozására biztosítást szeretne kötni! Vállalati biztosítások >>

6 eset, amikor azonnal meg kell kötnöd egy életbiztosítást
2019 május 13.
Kategória:
Életbiztosítás

6 eset, amikor azonnal meg kell kötnöd egy életbiztosítást

Sokan azt hiszik, hogy az életbiztosítás csak a gazdagok kiváltsága: ma már sok jó ár-érték arányú termék van a piacon, amelyek szélesebb rétegeknek is elérhetők. Sokan nem gondolnak a jövőre, pedig az élet véges, és halálunk után sem árt gondoskodni szeretteinkről. A Pénzcentrum most összeszedett hat okot arra, hogy életbiztosítást köss!

Nagyon tévedsz, ha úgy gondolod, hogy az életbiztosítás csak a gazdagok kiváltsága. Mindenkinek fontos lenne valamilyen biztosítást kötni, hiszen halálod esetén a kifizetett összeg némi segítséget jelenthet azoknak, akik anyagilag függnek tőled. Egy kutatás szerint sokan például azért nem kötnek életbiztosítást, mert az szerintük drága. Ám az is kiderült, hogy a megkérdezettek legalább háromszorosan túlbecsülték a biztosítási termékek árait. A magyaroknak csupán nagyjából 10 százaléka rendelkezik valamilyen életbiztosítással.

A hazai piacon például sok jó ár-érték arányú terméket találunk, amivel megvédhetjük szeretteinket, ha történne velünk valami. A kockázati életbiztosítás például fontos anyagi segítséget nyújthat már életünkben is, halálunk után pedig az itt maradottaknak adhat pénzügyi biztonságot, hogy ne kerüljenek szorult helyzetbe.

A biztosítás elsődleges szolgáltatása a haláleseti térítés, de választhatunk számos olyan kiegészítőt, amely akkor nyújt fedezetet, ha életben maradunk, de valamilyen egészségügyi probléma merül fel, például rokkantság. A díjat alapvetően az életkor és az egészségi állapot határozza meg, egy 30-40 év körüli családfenntartó már napi 100 forint körüli összeggel 5-10 millió forintos biztosítási védelmet szerezhet.

Mutatunk hat esetet, amikor mindenképpen érdemes életbiztosítást kötni!

Ha te vagy az egyetlen kenyérkereső

Ha a családban neked van egyedül jövedelmed a háztartásban, akkor mindenféleképp köss biztosítást! Gondolj csak bele, mi történne a pároddal, gyermekeiddel, ha hirtelen már nem jönne be a fizetésed a családi kasszába. Futná a rezsire, az étkezésre a jövedelmed nélkül? Ha a biztosító által kifiztett összeg nem is oldja meg végleg a gondokat, de ameddig kitart, lehet megoldásokat keresni.

El vagy adósodva

Amennyiben van valamilyen hiteled, kölcsönöd, ajánlatos életbiztosítást kötni - sőt, bizonyos esetekben a bankok el is várják ezt. Ha nem is a teljes összeget, de valamennyit például vissza tudnak fizetni a kedvezményezettek halálod esetén, és így kisebb teher marad a családra.

Gondoskodnod kell valakikről

Sok magyar kénytelen vigyázni idősödő szüleire, ápolni őket. Azonban bármi történhet, nem árt előre gondolkodni: ha neadjisten történik veled valami, és az idősek magukra maradnak, akkor szükség lesz valami gyors segítségre. Erre jelenthet megoldást egy életbiztosítás. Emellett akkor is tanácsos ilyet kötni, ha más, speciális igényű családtagod van. Hiszen például orvosi kezelésekre, fejlesztésre akkor is kellhet járni vele, ha te már nem leszel - ezeknek pedig költsége van.

Ha iskoláztatni akarod a gyereket

A felsőoktatási költségek elég magasak Magyarországon, és itt nem csak a tandíjra gondolunk: hiszen sok diáknak kollégiumban, albérletben kell élnie tanulmányai alatt, amik szintén elég költséges dolgok. Rengetegen még diákhitelt is felvesznek. Egy életbiztosítással halálod után is segíthetsz valamelyest ezen költségek mérséklésében.

Segíteni akarsz Az életbiztosítás a legjobb módja annak, hogy közvetlenül hagyj pénzt szeretteidre, hiszen te határozhatod meg, hogy ki legyen a kedvezményezett - tehát kinek fizessék ki az összeget, ha meghalsz. Emellett a biztosítási összeg arra is jó, hogy az adminisztrációs költségeket kifizessék az örökösok. A közjegyzői díjat például, vagy a fennmaradt adókötelezettségeidet. Ezeket így nem a családodnak kell kifizetnie.

Rendezni akarod a temetési számlát

Sajnos arra is gondolnod kell, hogy egy temetés elég tetemes összegeket emészthet fel: egy sírhely akár több százezer forintba is kerülhet, míg koporsót ritkán találunk 100 ezer forint alatt. És akkor még nem is beszéltünk a szertartás egyéb költségeiről. Ha van életbiztosításod, nem kell a teljes összeget a gyászoló családnak állnia.

Forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze az elérhető biztosítók ajánlatait és kösse meg életbiztosítását néhány kattintással! Életbiztosítás kalkulátor >>

Gyorsabb ügyintézés az e-kárbejelentővel
2019 május 13.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Gyorsabb ügyintézés az e-kárbejelentővel

Könnyebben kezelhetővé válik és átláthatóbb lesz a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) digitális alkalmazása, az e-kárbejelentő a héten megjelent új verziónak köszönhetően – közölte a biztosítók szövetsége hétfőn a távirati irodával. Több technikai változtatás mellett egyebek közt bővült az előre elkészített ikonokkal megrajzolható baleseti helyszín eszköztára.

Gyarapodott egyebek mellett az androidos és az iOS verzió új applikációjában a közlekedési táblák készlete, a különböző jelzések gyakorisági sorrend szerint vannak előrerendezve. Javult a csatolható hangfelvétel kezelése, továbbá az okoseszköz figyelmeztet a haladási irány kötelező megadására, vagy éppen a hálózati kapcsolat hiányára. Mindezek a módosítások azt szolgálják, hogy tovább lehessen csökkenteni a jelenlegi tapasztalatok szerint átlagosan húsz-huszonöt perces kitöltési időt – közölte a Mabisz.

A közleményben hangsúlyozzák, a biztosítótársaságok egyenletes ütemben küldik ügyfeleiknek a kitöltési folyamatot meggyorsító QR-kódokat, illetve helyezik el azokat az új szerződések megkötésekor a biztosítási dokumentumokon. Több mint 800 000 QR kód-van már az ügyfeleknél, vagyis nagyjából minden hatodik gépjármű-tulajdonos egyszerűen, akár előre is feltöltheti telefonos vagy webes alkalmazását ezekkel az adatokkal. A biztosítási szakemberek azt remélik, hogy a nyári utazási csúcsszezonban már több mint kétszázezer gépjárművezető mobiltelefonján rajta lesz a letöltött digitális kárbejelentő.

Várhatóan nyáron a digitális kárbejelentő már olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban.
Az alkalmazás és a webes felület jelenleg csak két, Magyarországon biztosított gépjárművet érintő káresemény bejelentésére használható. Többes baleset esetén párosával lehet kitölteni. Amennyiben a balesetben érintett másik gépjármű rendszáma ismeretlen, a rendőrségen be kell jelenteni a káreseményt, ezután a https://mabisz.hu/gepjarmu-karrendezes/ oldalon online lehet megtenni a kárbejelentést.

Forrás: magyarnemzet.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait és kösse meg kötelezőjét egyszerűen oldalunkon! Kötelező kalkulátor >>

Így kerülhető el, hogy egy családi tragédia anyagi csődöt is okozzon
2019 május 02.
Kategória:
Életbiztosítás

Így kerülhető el, hogy egy családi tragédia anyagi csődöt is okozzon

Egy komolyabb családi tragédia nemcsak érzelmileg nagyon megterhelő, de akár még pénzügyileg is veszélybe sodorhatja a családot. Ilyenkor jöhet jól egy kockázati életbiztosítás, amely egy haláleset, baleset vagy súlyos betegség esetén segít enyhíteni a felmerülő anyagi problémákat - írta blogján az Union Biztosító.

A statisztikák szerint Magyarországon több mint 350 haláleset történik naponta, de csak körülbelül 700 ezer kockázati életbiztosítást tartanak számon a biztosítók.

Mindeközben nagyjából 650 ezer lakáscélú hitel van a hazai piacon, ráadásul sok családnak 10 milliónál is nagyobb a tartozása. Nem mindegy tehát, hogy például a családfő váratlan halála vagy betegsége esetén van-e anyagi védelem, amiből a család kifizeti a lakáshitelt vagy a gyerekek felnevelését.

Annak érdemes kockázati életbiztosítást kötnie, aki eltartó, vagyis akinek a keresetétől függ a háztartás jövője vagy komfortja. Még csak az sem igaz, hogy csak veszélyes foglalkozás esetén célszerű megkötni, hiszen egy baleset vagy (rettegett) betegség bárkit utolérhet. Még fontosabb, hogy legyen biztosítás, ha hitelek van (például autó, lakás vagy személyi kölcsön), hiszen egy nem várt tragédia után ezek kifizetése a családtagokra hárul - olvasható az írásban.

A kockázati életbiztosítás egyetlen költsége a havidíj, amely állandó és fix. A konkrét összeget befolyásolja:

  • az életkor
  • a foglalkozás (mennyire veszélyes az, amivel pénzt keres a biztosított)
  • a hobbik (a búvárkodás például növeli a költségeket)
  • a biztosítás futamideje (milyen hosszú ideig nyújt védettséget)
  • az egészségi állapot
  • a rizikófaktorok (alkoholfogyasztási szokások, dohányos, netán túlsúlyos-e a biztosított; milyen betegségek fordultak elő a családban)
  • a választott kiegészítők

Általánosságban elmondható, hogy a kockázati életbiztosítás havidíja a néhány ezer és tízezer forint közötti sávban mozog.

Fontos, hogy a kockázati életbiztosítás nem megtakarítás, csak nagy baj (azaz haláleset, egy komolyabb betegség vagy baleset) esetén fizet, akkor viszont általában jelentős összeget, azaz több millió forintot.

Forrás: napi.hu

CLB TIPP: Életbiztosítás kalkulátorunkban pár kattintás alatt összehasonlíthatja az ajánlatokat: Kockázati életbiztosítás kalkulátor >>

Idén 10 milliárd forint felett köthetnek támogatott agrárbiztosítást a gazdák
2019 május 02.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Idén 10 milliárd forint felett köthetnek támogatott agrárbiztosítást a gazdák

Idén várhatóan több mint 10 milliárd forintért kötnek támogatott mezőgazdasági biztosítást a gazdálkodók, amely után 2019-ben mintegy 5 milliárd forint díjtámogatást vehetnek igénybe, a díjtámogatási kérelmet május 15-ig érdemes benyújtani.

A díjtámogatás térítésének a feltétele, hogy a gazdálkodók legkésőbb június 11-ig külön tüntessék fel az egységes díjtámogatási kérelemben, hogy a támogatást igénybe kívánják venni – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Póczik András, a FBAMSZ szakértője szerint a kérelmet mindenképpen érdemes május 15-ig benyújtani, ezt követően ugyanis késedelmi szankcióval kell számolni, melynek mértéke munkanaponként a támogatási összeg 1 százaléka.

A FBAMSZ becslése szerint a díjvisszatérítés mértéke várhatóan a tavalyihoz hasonló módon alakul majd: az „A” típusba tartozó, azaz szántóföldi növényekre, borszőlőre és almára, illetve ez évtől csonthéjas és héjas növényi kultúrákra is kötött csomagbiztosítások esetében a díj 65 százalékát fizethetik majd vissza.

A „B” típusba tartozó ültetvény és zöldségkultúrák, valamint a többi („C” típusú) támogatott biztosítások esetében 40-40 százalék körüli mértékű lehet a visszatérítés, erre nyújthat fedezetet a rendelkezésre álló, 5 milliárd forint keretösszeg.

A közleményben kitérnek arra, hogy a támogatott növénybiztosítások rendszere évről évre bővül: 2018-ban az Agrárminisztérium (AM) 4-ről 5 milliárd forintra emelte a pályázható éves támogatás összegét, idén pedig már a „B” biztosítási típusban elérhetővé vált mind a kilenc kockázati fedezet: őszi fagy, téli fagy, tavaszi fagy, tűz, jég, vihar, aszály, árvíz, illetve felhőszakadás okozta károkra egyaránt kiterjeszthető a megkötött biztosítás.

Az alkuszszövetség tapasztalatai szerint a gyakorlatban a támogatott biztosítások többsége tűz- és jégkár, illetve vihar okozta kár kockázatára terjed ki. A különösen az alföldi megyékben pusztító tavaszi aszály okozta károk részleges megtérítésében a biztosítók viszonylag csekély mértékben érintettek.

A tavaszi vetésű növényeknél az aszálykárok kockázatviselési kezdete május 1., az őszi vetés esetében március 1., amennyiben az adott időszakra a gazdálkodó rendelkezik érvényes biztosítással.

Az úgynevezett kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be. Az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának egy részét támogatásként visszakapják.

Az AM korábbi tájékoztatása szerint a díjtámogatási rendszer bevezetése óta több mint 66 ezer kérelmet támogattak mintegy 21 milliárd forint értékben.

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók továbbra is négy biztosító: az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak.

Forrás: hirado.hu

CLB TIPP: Kérjen ajánlatot szakértőinktől! Vállalati biztosítások szakértő segítségével >>

Sokan nem tudják, mire fizet a biztosító
2019 április 29.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Sokan nem tudják, mire fizet a biztosító

A hazai lakások hetven százaléka biztosítva van, mely nemzetközi összehasonlításban is jónak számít. Ennek ellenére sokszor problémát okoz, hogy elmarad a meglévő megállapodások aktualizálása. Sőt, a magyarok egy felmérés szerint alig ismerik lakásbiztosításukat, sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen káresetekre terjed ki a biztosításuk.

Leggyakrabban üveg-, és csőtörés, vihar, személyi sérüléssel járó baleset és beázás miatt fordulnak elő lakásbiztosítással kapcsolatos kárigények megyénkben az Allianz Hungária Zrt. tapasztalatai szerint.

Balasi Edittől, a vállalat hálózati igazgatójától a cég szolnoki irodájában megtudtuk, hogy egy lakásbiztosítási szerződés időnként karbantartást igényel.

— A biztosítók minden évben az árszínvonal változásához igazítják a biztosítási összegeket és ezzel arányosan a biztosítás díját, ezzel garantálva a lakásbiztosítási fedezet értékállóságát.

— Azonban azt is hangsúlyoznám, hogyha változik a biztosítani kívánt vagyontárgyak köre, vagy egy nagyobb beruházás, felújítás történt az ingatlanban, fontos, hogy az indexálástól, vagyis az értékkövetéstől függetlenül is felülvizsgáljuk a szerződésben szereplő biztosítási összegeket – világított rá Balasi Edit.

— Ezért is fontos, hogy rendszeresen, legalább évente hasonlítsuk össze a szerződésben szereplő biztosítási összegeket a meglévő vagyontárgyaink értékével. Ne feledjük, hogy ingóságnak számít például a függöny, szőnyeg, az értékes arany ékszerek, de egy futópad vagy akár egy drága bőrkabát is. Ha pedig változás történik, például újabb vagyontárgyakkal bővült az ingatlan, mindenképp keressük fel biztosítónkat.

— Előfordulhat ugyanis, hogy ezeket a változásokat a meglévő szerződés már nem fedi le, ezért szükséges a módosítása, amelyet az ügyfélnek kell kezdeményeznie. Azt is érdemes jelezni a biztosítónk felé, ha például csökkent az ingóságaink értéke, például volt három értékes festményem, de eladtam őket.

— Sajnos azt tapasztaljuk, hogy az ügyfelek nagyon gyakran nem aktualizálják a biztosításukat, pedig ez az ő érdekük lenne – árulta el a hálózati igazgató.

Hozzátette, hogy még a lakásbiztosítás megléte esetén sem szabad elfelejtkezni a kármegelőzési kötelezettségünkről, hiszen ha ennek nem teszünk eleget, akkor a biztosító mentesülhet a szolgáltatási kötelezettség alól.

Vannak olyan esetek, amelyekről nem is gondolnánk, hogy fedezi őket a lakásbiztosításunk: például elfolyt víz miatti, vagy vandalizmus okozta károkra is térítést nyújthat a biztosítás.

Vagy ott van az assistance szolgáltatás is, amely vészhelyzet gyors elhárítására szól. Ilyen eset lehet, ha a tető vagy a biztosított ingatlan külső nyílászáróinak üvegezése megsérül, vagy a használhatatlanná vált bankkártyát pótolni kell.

Balasi Edit hangsúlyozta, hogy a felelősségbiztosítás megkötése is nagyon fontos, mely arra az esetekre terjed ki, amikor másnak okozunk olyan kárt, amelyért kártérítési kötelezettséggel vagy sérelemdíj megfizetésével tartozunk.

Készítsünk fotókat a kárról

Balasi Edit arról is beszélt hírportálunknak, hogy mire kell figyelnünk egy esetleges káresemény után.

– A legfontosabb, hogy ha valaki megsérült, értesítsük a mentőket, tűz és robbanás esetén a tűzoltókat. Bűncselekményhez kapcsolódó károk, például betörés, lopás, rablás, rongálás esetén pedig a rendőrséget. Ezután időben jelentsük be a kárt, mely megtehető interneten, a biztosító honlapján, telefonon, írásban vagy akár személyesen is.

— Javasolt, hogy készítsünk a káreseményről fotókat is, ezeket az interneten történő kárbejelentés során azonnal be is csatolhatjuk. Arra azonban figyeljünk, hogy a kárbejelentéstől számított öt napig a szükséges kárenyhítésen túl további javítási munkákat ne végezzünk, mert a káresemény szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válhat – magyarázta a hálózati igazgató.

Forrás: szoljon.hu

CLB TIPP: Aktualizálja lakásbiztosítását online, könnyedén: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Ki téríti meg, ha a kátyú kárt tesz a kocsiban? A közutak felét hivatalosan is rossz állapotúnak minősítették
2019 április 29.
Kategória:
Kárrendezés, Általános

Ki téríti meg, ha a kátyú kárt tesz a kocsiban? A közutak felét hivatalosan is rossz állapotúnak minősítették

Rengeteg a kátyú az utakon, ezért tudni kell, mi a teendő, ha kár éri miattuk az autót.

Az útburkolat kátyúi rengeteg bosszúságot okoznak az autóvezetőknek, és akár nagyobb kárt is tehetnek a kocsiban, aminek pedig már súlyos anyagi vonzata is lehet. A biztosítást pedig esetenként nem, vagy csak nagy utánajárás árán lehet érvényesíteni.

A közutak több mint felét hivatalosan is rossz állapotúnak minősítették - derül ki a Napi.hu cikkéből. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Országos Közúti Adatbank osztályának összesítésében az útburkolatok 54%-a - több mint 17 ezer kilométer - a leggyengébb, „rossz” minősítést kapta, és csak 10% kapott „jó” besorolást. A megyék közül Komárom-Esztergom megyében a legrosszabb a helyzet, ott a közutak 73%-a kapta a legrosszabb besorolást, de több megye számadatai is megközelítik ezt.

Teendők kátyúkár esetén

A kár a kátyúméret és a sebesség függvényében általában néhány tízezer forintos, a gumiabroncsban és a felniben, de akár az alvázon vagy a futóműben is keletkezhet. Mivel többnyire a biztosítás nem fedezi az összeget, a kárigény a közút fenntartójának nyújtható be, amihez kellő bizonyítás szükséges.

A bizonyítás egyik legfontosabb lépése a fényképek készítése a helyszínen. A fotókon nemcsak a sérülésnek kell szerepelnie, de a helyszínnek és a kárt okozó kátyúnak is, még jobb, ha mérőszalag vagy viszonyításképp legalább egy kisebb tárgy van kéznél, melyet a kátyú mellé téve a méretek is rögzíthetők.A kátyúkár-bejelentő lapot az adott közút kezelőjének kell benyújtani, ez a legtöbb esetben online felületről is letölthető. A lakott területen kívüli utak és az autópályák a Magyar Közút Zrt.-hez, a lakott területen belüli utak az illetékes önkormányzathoz, a budapesti utak a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-hez tartoznak. A bejelentés tartalmazza a baleset körülményeit, időpontját, helyét, az autó és a tulajdonos jogosítványának, biztosításának adatait is.A szemtanúk mellett nagyobb kár, baleset esetén jobb, ha rendőr is látja a helyszínt, aki hatósági jegyzőkönyvet vehet fel.

A kárigénylés buktatói

A kátyúkár-bejelentés sokszor nem is történik meg, mivel adott esetben nem lehetséges, vagy balesetveszélyes lenne a megállás. A kár, illetve annak mértéke sokszor nem is egyértelmű azonnal, és csak a szervizben derül fény a problémára, utólag pedig gyakorlatilag lehetetlen bizonyítani a káreseményt.

A kártérítési igényt azért is roppant nehéz érvényesíteni, mert a kátyús útszakaszokon gyakran sebességkorlátozó és figyelmeztető tábla is jelzi a problémát, melyek figyelmen kívül hagyása szabálysértésnek bizonyul, így pedig már esély sincs a károk megtérítésére. Ennek ellenére a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-hez tavaly több mint 1500 bejelentés érkezett - noha ebből csupán 640 esetben ítélték jogosultnak a bejelentőt a kártérítésre, a bosszantó eseményt követően mindenképp jobb benyújtani a szükséges dokumentumokat.

Kátyúkár-biztosítás is köthető

Érdemes lehet élni az egyre több szolgáltató által kínált kátyúkár-biztosítással, mely akár a meglevő kötelező vagy Casco biztosítás mellé is köthető, és az útkezelőtől függetlenül járhat. A biztosítás évente csupán néhány ezer forint kiadást jelent, ám már kisebb, pár tízezer forintos károk esetén is térítheti a költségeket.Ezek egy része ráadásul kátyútól függetlenül jelentkező defektre vagy a lámpatestet érintő kavicsfelverődésre is kiterjed, így azokkal a kisebb balesetek miatti szerelési költségek nagyban lecsökkenthetők.

Forrás: femina.hu

CLB TIPP: Soha ne közlekedjen érvényes kgfb nélkül, oldalunkon online megkötheti, otthona kényelméből! Kötelező kalkulátor >>

A legdrágább húsvéti pálinka
2019 április 18.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

A legdrágább húsvéti pálinka

Akár ötmillió forintba is kerülhet néhány kupica húsvéti pálinka, ha annak a hatása alatt okoz valaki különösen nagy kárral járó közúti balesetet. A biztosítók ugyanis nemcsak kategorikusan kizárják a kártérítésből az ilyen vétkeseket, hanem még a másoknak okozott anyagi kárt is behajthatják rajtuk – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég.

Ötmillió forintot is bevasalhat a biztosító azon az autóson, aki alkohol vagy kábítószer, egészen pontosan „a vezetői képességekre hátrányosan ható szer” hatása alatt okoz másoknak különösen nagy anyagi kárral járó közúti balesetet – figyelmeztet a húsvét kapcsán a kötelező gépjármű-felelősség biztosítás (kgfb) ide vonatkozó „passzusára” is Németh Péter. A CLB Független Biztosításai Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója leszögezi, hogy nemcsak a hatóságok, hanem a biztosítók is szigorúan büntetik az ittas vezetőket: egyértelműen kizárják a kártérítésből azokat, akik túllépik az általuk megszabott 0,8 ezrelékes befolyásoltságot. Ez az állapot akár 1-2 pohár bor, vagy két üveg sör legurítása után is bekövetkezhet. Az ittasan okozott kárt a kgfb sem tolerálja, ötmillió forintig behajthatják a vétkesen azt, amit a biztosító a károsultnak kifizetett.

Vagyis az, aki ittasan okoz balesetet a cascóban, a beleset-, sőt az életbiztosításban sem bízhat, mert nincs az a jó szerződés, amely a részegekért, vagy akár csak a szalonspiccesekért, sőt, újabban a kábítószer hatása alatt állókért helytállna. Őket semmi nem védi. Ezt a kockázatot a legjobb húsvéti pálinka sem éri meg – összegzi Németh. A CLB szakértője a tapasztalatok alapján figyelmeztet: egy késő estébe, éjszakába nyúló italozás nyomát még húsvétkor sem lehet 4-5 óra alvással eltüntetni a szervezetből, ezért, ha valaki így okoz balesetet, a szonda még mindig alkoholos állapotot fog mutatni.

CLB TIPP: Kösse meg kötelező biztosítását online, kényelmesen oldalunkon: Kötelező kalkulátor >>

Biztosítási alkuszok: csaknem félmillió robogóra mulasztják el megkötni a kgfb-t
2019 április 16.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Biztosítási alkuszok: csaknem félmillió robogóra mulasztják el megkötni a kgfb-t

Napjainkban már mintegy 600 ezer robogó közlekedik Magyarországon, ezek közül azonban csak minden ötödikre fizetnek rendszeresen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-vel.

Az alkuszok szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy a kategóriától és lakhelytől függően 3-5 ezer forintos éves díj kifizetésével a robogótulajdonosok mind a közúti igazoltatás során kirótt mulasztási bírságnak, mind pedig a közúti baleset során okozott kár megtérítésének kockázatát ki tudják küszöbölni.

A szövetség közleménye szerint a tulajdonosok jelentős része jóhiszeműen mulaszt, feltételezve, hogy csak a rendszámmal ellátott járművek esetében kötelező kgfb-t kötni. Azonban a kötelezettség minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban. Ezekre rendszám híján alvázszámra kötnek kötelezőt a biztosítók, a biztosítás meglétét jól látható helyre kiragasztott matrica igazolja. A járművek előtörténetét sehol nem vezetik, így bónusz-málusz besorolás sem befolyásolja a fizetendő díj mértékét - olvasható a közleményben.

Idézik Cselovszki Zsoltot, az FBAMSZ elnökségi tagját, aki elmondta: "szerencsére a robogók esetében az elmulasztott kötelező későbbi megkötése nem jár visszamenőleges kötelezettségekkel, nem kell fedezetlenségi díjat sem fizetni, mint a gépkocsik vagy a motorok esetében. Igazoltatáskor a rendőrök csakis azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással, ami azonban a megkötés előtt okozott károkra értelemszerűen nem nyújt fedezetet - magyarázta Cselovszki Zsolt.

A robogók által okozott károk átlagos összege gyorsan emelkedik. A jegybank legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában 424 ezer forint, míg a 13-35 kW közötti kategóriában 478 ezer forint volt a balesetek során kifizetett átlagos kártérítés. Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós összeget is, a biztosítás hiányában a károkozó mindezt saját zsebből téríti. A károsultaknak ilyenkor a Mabisz kártalanítási számlája térít, mielőtt az összeget behajtaná a károkozón - olvasható a közleményben.
(MTI)

Forrás: webradio.hu

Hasonlítsa össze a biztosítók kgfb ajánlatait, és kösse meg biztosítását néhány kattintással! Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Oldalak