2020.07.02

Az első fecske
Megjelent a Covid-biztosítás!

Felvették a lépést az élettel, egészen pontosan a járványhelyzettel a biztosítók, s némi útkeresés után megjelent az első olyan kínálati csomag, amellyel még ebben a bizonytalan, járványos időszakban is viszonylag nyugodtan útra lehet kelni, még külföldre is – adta hírül a CLB biztosítási alkusz cég. Piacra dobták ugyanis az első olyan csomagot, amely a járványügyi vészhelyzet miatti azonnali hazautazásra szóló garanciákat is tartalmazza csakúgy, mint – egyebek között – a karantén intézkedések miatti többletköltség megtérítésének lehetőségét is.

Kissé nehezen vette fel a lépést a biztosítási szakma, mostanáig hiába várták az emberek, nem köthettek a járványidőszakhoz illeszkedő biztosítást. Most azonban megtört jég, megjelent az első olyan kínálati csomag, amely számos, mostanáig sokszorosan felhalmozott igényt elégíthet ki – közölte a CLB független biztosítási alkusz. Németh Péter, a cég online értékesítési és kommunikációs igazgatója úgy véli, ez olyan áttörés ebben az időszakban, amely meglódítja a piacot, s mostantól akár naponta jöhetnek újabb és újabb „Covid-biztosítási” ajánlatok. Az éppen most megjelent, első fecskének számító ajánlat már kitér a járványügyi vészhelyzet miatt beálló, azonnali hazautazással kapcsolatos költségekre. Biztosítással kapcsolatban mostanában ez a téma foglalkoztatta leginkább az embereket –jegyezte meg Németh. Az ajánlat szerint 400 ezer forintig megtéríti a biztosító annak az ügyfelének a költségét, akinek a kiutazása után derül ki, hogy az adott ország vagy régióa COVID-19 járvány miatt kerül fel a Külgazdasági és Külügyminisztérium által publikált, „Fokozott biztonsági kockázatot” jelentő országok listájára, és a helyi hatóságok a külföldi állampolgárokat az ország elhagyására utasítják. A biztosító a szervezést, költségvállalást ezekben a helyzetekben nem tudja garantálni – magyarázza a CLB szakértője.

Az első ajánlatcsomag kitér a karantén-intézkedések miatti többletköltség megtérítésére is, amennyiben a kint tartózkodás alatt az adott helyen az erre jogosított hatóság zárlatot vagy területi lezárást vezet be. Ez esetben az emiatt felmerülő – igazolt – többletköltségeket a biztosító megtéríti, legfeljebb 300 ezer forintig. A Biztosító a szervezést, költségvállalást ezekben a helyzetekben nem tudja garantálni.

Az új csomagban van már utazásképtelenségre vonatkozó fedezet is. Ez azt jelenti – magyarázza Németh – hogy „amennyiben a biztosított COVID-19 fertőzésből adódó megbetegedése vagy hatósági karanténba kerülése a szerződéskötés után, de az elutazás előtt következik be, akkor a biztosító megtéríti az út lemondásával, máshonnan meg nem térülő indokolt és igazolt szállás és utazási költséget”, legfeljebb 300 ezer forintig.

Németh Péter mostantól bátran ajánlja mindenkinek, hogy gondosan tanulmányozza a biztosítók ajánlatát elutazás előtt, mert megéri. Ez leginkább akkor derül ki, amikor valaki a járvány miatt kinnreked egy idegen országban, vagy ha ugyanolyan okból villámgyorsan távoznia kell onnan.

CLB TIPP: Oldalunkon azonnal megtekintheti, milyen utasbiztosítási ajánlatokat nyújtanak a különböző biztosítók és össze is hasonlíthatja azok fedezetvállalását, hogy az Önnek megfelelőt köthesse meg: Utasbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Utasbiztosítás
Most keletkeznek az igazán nagy károk az üresen hagyott nyaralókban
2021 szeptember 16.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Most keletkeznek az igazán nagy károk az üresen hagyott nyaralókban

A nyaralóövezetek fokozatos elnéptelenedésével nő a betörések esélye. Ráadásul a meghibásodások és az elemi károk helyreállításának költségei is jelentősen megugranak, így célszerű minél előbb megkötni a nyaralóbiztosítást – figyelmeztetnek az alkuszok.

A nyaralóbiztosítás megkötése nem azonnal nyújt védelmet: a szerződés megkötésére 15 nap áll a biztosítók rendelkezésére – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Éppen ezért célszerű minél előbb lépni.

A nyaralók az állandóan lakott ingatlanokhoz képest magasabb kockázatoknak vannak kitéve. Nagyobb az esélye annak, hogy a tűz- és elemi károkat (például a tető sérülését vagy fa rádőlését) nem azonnal észlelik, ami komoly járulékos károkat eredményezhet. Csőtörés esetén az elfolyó víz akár hónapokig is rongálhatja az adott ingatlant, a kárösszeget ráadásul az elfolyó víz költsége is jelentősen növelheti. A betörés pedig nem csupán a lakásban található ingóságokat veszélyeztetheti, mivel a behatolók az épületet akár huzamosabb ideig, téli szálláshelyként is használhatják.

Akár kétszeres díjak

A magasabb kockázatok a nyaralók magasabb biztosítási díjaiban is megmutatkoznak: jelenleg egy siófoki 100 négyzetméteres, átlagos paraméterekkel rendelkező ingatlan éves biztosítási díja átlagosan 50 ezer forint körül alakul, állandó lakos híján azonban a biztosítók többsége 30-100 százalékos pótdíjat számol fel. Ráadásul időszakos használat esetén számos biztosító nem is szerződik.

Az ingatlant általában akkor tekintik lakottnak a biztosítók, ha legalább 180 napot életvitelszerűen eltölt valaki benne. A szerződéskor nem érdemes trükközni az olcsóbb biztosítás reményében, mert például a közműszámlákból nagyon hamar kiderül, ha az adott ingatlant ténylegesen nyaralóként használják. Ilyenkor a biztosító akár a teljes kártérítési összeget jogszerűen visszatarthatja – figyelmeztet Baksa Melinda, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Célszerűbb a biztosító kiválasztásakor alkusz segítségével több ajánlatot is áttekinteni: az egyes biztosítói díjak között (fedezeti körtől és limitektől függően) akár 3-4-szeres is lehet a különbség.

További fontos kikötések

A kárkockázat csökkentése érdekében a biztosítók a nyaralókra számos speciális előírást és korlátozást is alkalmaznak. Néhány ezek közül:

  • Minimális védelmi szint: a nyílászárók elégséges védelmének csakis a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. A minimális védelmi szint alatt az ingóságokra a biztosító nem köteles kártérítést fizetni.
  • Kiemelt értékek kizárása: műtárgyak, ékszerek nyaralóépületekben nem biztosíthatók. Külterületi ingatlan esetén a biztosítók az általános ingóságok kártérítési limitjeit is korlátozhatják.
  • Kötelező gondosság: nyaralók esetében ez főként a villanyóra lekapcsolását, a központi vízcsap elzárását jelenti, valamint fűtetlen épületben a téli víztelenítést. Ha igazolható, hogy a tulajdonos nem tett meg mindent a kármegelőzés érdekében, a biztosító szintén korlátozhatja a kifizetés mértékét.

Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók nem vállalnak fedezetet.

forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban az otthonára szabott lakásbiztosítás ajánlatokat, és kösse meg a kiválasztottat néhány perc alatt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Ki fizeti a kárt, ha más miatt égett ki az autóm?
2021 szeptember 13.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Ki fizeti a kárt, ha más miatt égett ki az autóm?

Nem hétköznapi, de ahogy a héten láttuk, reális eset, hogy egy kigyulladó autó miatt vétlen járművek égjenek ki. Vajon ki áll helyt a kárért? Ér-e valamit a kötelező biztosítás ilyen esetekben? Biztosítókkal, jogásszal járta körbe a témát a Vezess.

Néhány nappal ezelőtt a Vezess is megírta, hogy hétfő délután komoly autós tűz keletkezett a soroksári bevásárlóközpont egyik parkolójában, miután – vélhetően zárlat miatt – kigyulladt egy álló BMW, míg tulajdonosa a boltban tartózkodott. Itt elolvashatod, ha nem hallottad volna:

Egy autó kigyulladása talán még nem érne hírt, ám a BMW-ről a lángok gyorsan átterjedtek egy Toyota Yarisra, egy Škoda Octaviára, egy VW Lupóra és egy Honda Civicre is. Végül a tűzoltók fékezték meg a tüzet. (Érdekesség, hogy a BMW X6 aztán szállítás közben, már Csepelen, a tréleren újra lángra kapott.)

Az ügy érdekes kérdéseket vet fel: vajon a „vétlen” autósok kitől, milyen alapon számíthatnak kártérítésre ilyen esetben, már ha egyáltalán… Biztosítók és jogász segítségével keressük a válaszokat.

A casco mindenkin segíthet

Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel és válasszal: mind az elsőkén kigyulladt autó – esetünkben a BMW –, mind a tűz továbbterjedése miatt megsérült/kiégett autók tulajdonosai – szinte – biztosan számíthatnak káruk megtérítésére, ha rendelkeztek cascóval. Ezt egybehangzóan megerősítette a Vezess megkeresésére válaszoló mindhárom biztosító (Aegon, Allianz, UNIQA), a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), valamint egy jogász is. Természetesen a kártérítés összege függ a vállalt önrésztől és a konkrét casco-csomag egyéb részleteitől is. Persze ilyenkor a legtöbb estben kárenyhítés történik és nem a teljes kár térül meg.

Jóval homályosabb viszont a helyzet, ha nem számolhatunk a cascóra, amire azért nagy esély van, hiszen Magyarországon nem általános az ilyen biztosítás megléte.

Szürke zónában a veszélyes üzem

Első ránézésre egyértelműnek tűnik, hogy amennyiben valakinek az autója azért ég ki, mert egy másik járműről átterjedt rá a tűz, akkor a bennünket így ért milliós kárt egészen biztosan érvényesíthetjük valakin. Közelebbről megnézve már egyáltalán nem ilyen rózsás a helyzet” – kezdte a D.A.S. Jogvédelmi biztosító jogásza, dr. Gombolai Éva a kérdés elemzését.

A MABISZ kommunikációs vezetője Lambert Gábor így mutatott ár a probléma lényegére: A kgfb-törvény (2009. évi LXII. tv.) szerint a biztosítás kiterjed „azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak”. Adott esetben vitatható lehet, hogy a káresemény a jármű üzemeltetése során következett-e be.

Az Aegon is hangsúlyozta, hogy az adott eset részletes körülményei adhatnak választ arra, hogy a káresemény bekövetkezésekor a gépjármű üzemeltetés alatt volt vagy sem, így a kgfb alapján történő térítés is ennek a függvénye lesz.

A D.A.S. jogásza szerint a vétlen autótulajdonosok a károkozó jármű kötelező felelősségbiztosítójától nem várhatnak sokat, az minden valószínűség szerint meg fogja tagadni a kifizetést, hiszen ahogy feljebb is láttuk, a törvény a jármű üzemeltetése során okozott károkra nyújt fedezetet. A gépjármű üzemeltetésének fogalma ugyanakkor jogszabályban nincs rögzítve, pontos határait így egy lassan változó gyakorlat alakítja.

Általában a veszélyes üzemi minőség megszűnéséig terjed így a felelősség, azaz amelyik kárt a jármű, mint veszélyes üzem okozza, az üzemeltetés által okozott kárnak minősül. A veszélyes üzemi jelleg megszűnésének időpontjával kapcsolatban azonban különböző elméletek vannak a gyakorlat által felvetett problémák miatt.

Számos olyan ügy volt ugyanis, mutatott rá Gombolai, ahol például az éppen megálló, már megállt – azaz fő szabály szerint már nem veszélyes üzemnek minősülő – jármű ajtajának kinyitásával okoztak kárt. “Mára az az elfogadott, hogy a tevékenység fokozottan veszélyes jellege akkor nem áll fenn, amikor a gépjárművet szabályszerűen leállítják, elvégzik a teljes üzemen kívüli állapot létrehozásához szükséges tevékenységeket, és megszűnik a gépkocsi emberi irányítás alatt tartása.

Az ügyvéd szerint a kigyulladt parkoló autóra ezek a feltételek már teljesülnek, azaz nem beszélhetünk veszélyes üzemi jellegről, így elvileg üzemeltetés során okozott kár sem merül fel. Ez pedig azt eredményezi, hogy a biztosítónak sem kell helytállnia. Mivel a gyakorlat alakul, mindaddig, amíg pontos jogszabályi meghatározás nem lesz, nem zárható ki, hogy a parkoló jármű által okozott károkat is bevonja a bírói gyakorlat az üzemeltetés körébe, de erre eddig nem volt példa.

Az UNIQA kárrendezési vezetője, Vereczki András a Vezess megkeresésére szintén azzal kezdte, hogy ha az, akinek a gépkocsijára átterjedt a tűz, a károkozó kgfb-biztosítójától szeretne kártérítést kapni, valószínűleg egy hosszabb folyamatra számíthat, akár csak peres eljárás végén lehet eredmény, mert jelenleg erre nincs egységes, konzisztens gyakorlat, ám a „veszélyes üzemmel” kapcsolatban „megengedőbben” vélekedett:

A bírói gyakorlat abban egységes, hogy az autó veszélyes üzemi tevékenységét folyamatában kell értékelni és önmagában a parkoló helyzet nem szünteti meg a veszélyes üzemi jelleget. Az a tény, hogy röviddel a leállítás után kigyulladt a gépkocsi, szintén azt támasztja alá, hogy a járműnek még veszélyes üzemi jellege volt – magyarázta a szakember, kiemelve, hogy a modern autók a leállítás után még nagyon sok tevékenységet végeznek automatikusan, valójában az elektronika folyamatosan működik.

Ezen tényekre alapozva a kárt okozó gépkocsi kötelező gépjármű felelősség biztosítása alapján a tűz miatt károsodott autók és épületek tulajdonosai akár kártérítést is kaphatnak a károkozó jármű felelősségbiztosítójától” – folytatta az UNIQA-s vezető.

Ott sem voltam, miért lennék felelős?

A kártérítés kőbe vésett alapszabálya szerint kártérítési igényt abban az esetben lehet érvényesíteni, amennyiben valaki másnak jogellenesen okoz kárt. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

Kérdés, hogy lehet-e szó jogellenes magatartásról az üzembentartó részéről, amikor mit sem sejtve este leparkol az autóval, és az másnapra kigyulladva megkárosít még egy, kettő, négy, akárhány másik járművet. A választ illetően nagyjából teljes az egyetértés, az a tűz keletkezési okánál keresendő. Vagyis az a kérdés, miért gyulladt ki a jármű, és az felróható-e az üzembentartónak.

Amennyiben nem, mert ő minden karbantartási kötelezettségének eleget tett, semmilyen olyan tárgyat nem hagyott a járműben, amiről észszerűen feltételezhető, hogy akár tüzet is okozhat a távollétében, akkor ki tehet a tűzről? Mivel nem „természetes”, hogy járművek spontán kigyulladjanak, ezért rögzíthető, hogy valami hiba okozza a gyulladást. A kulcskérdés az, hogy kinek a hibája? Ez lehet(ne) karbantartási hiba, szerelési munkálatra visszavezethető ok, gyári eredetű hiba, megállapítása szakkérdés – hangsúlyozta Gombolai Éva.
Vizsgálat tárgyát képezheti harmadik fél felelőssége is utalt ugyanerre a Vezessnek az Allianz is.

A gyártó vagy a szerviz is fizethet?

A szerelési/karbantartási munkálatok hibás teljesítése esetén a szervizzel szemben léphetünk fel, a gyári kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv tartalmaz szabályokat, így termékkárért a hibás termék gyártója tartozik felelősséggel.

Termékkárnak minősül a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónál nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta. Az igényérvényesítés kulcsa azonban az, hogy a termék hibás volta bizonyított-e.

A bíróságoké lehet a végső szó

Látható tehát, hogy a károsodott járművek tulajdonosai csak akkor vannak megnyugtató helyzetben, ha rendelkeznek a káreseményre érvényes casco-biztosítással. Ennek hiányában minden valószínűség szerint hosszadalmas jogi eljárás elé néznek, melynek során jelentősége lesz a kötelezőt kezelő biztosító hozzáállásának, a tűz okának, de még adott esetben annak is, hogy céges jármű károsodott-e. A biztosító – és ha esetleg arra sor kerülne, akkor a bíróság is – a körülményeket és a részleteket mérlegelve tud majd végleges döntést hozni.
Forrás: vezess.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a kötelező és casco biztosítás ajánlatokat, és kösse meg az önnek megfelelőt kényelmesen, percek alatt:
Gépjármű biztosítási ajánlatok>>

Mi a teendő, ha koccanásos balesetet szenvedünk?
2021 szeptember 10.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Mi a teendő, ha koccanásos balesetet szenvedünk?

A kisebb koccanásos balesetek is sok bosszúságot tudnak okozni, arról nem is beszélve, hogy az ilyen jellegű balesetek esetén sok kérdés is felmerülhet. Alapvetően van arra lehetőség, hogy a károkozó és a károsult a közlekedési baleset helyszínén megegyezzenek a kártérítés összegében. Ez a megoldás azonban veszélyeket hordoz magában mind a károsult, mind pedig a károkozó oldalán – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Koccanásos baleset esetén, amikor egyértelműen mi voltunk a hibásak, felmerülhet a kérdés, hogy az egyszerűség kedvéért megérné-e a helyszínen megállapodni és meghatározott összeget megfizetni a károsultnak?

Dr. Bálint Boglárka szerint jogszabályaink alapján ennek ugyan nincs akadálya, azonban számos veszélyt rejt magában ez a megoldás. Az egyik ilyen veszély, hogyha nem születik írásbeli megállapodás a felek között, úgy szinte lehetetlen lesz a későbbiekben bizonyítani, hogy a károkozó a helyszínen adott-e és pontosan milyen összeget át a károsultnak.

A károsultnak pedig elegendő a károkozó fél rendszámát megjegyeznie ahhoz, hogy akár rendőrség előtt szabálysértési eljárást indítson, akár a károkozó fél felelősségbiztosítójához bejelentéssel éljen.

A fenti megoldás esetén a károsult oldalán fennáll annak is a veszélye, hogy a látott sérülések mellett van olyan sérülés is, amely szabad szemmel nem látható. Avagy amelyre csak később, a gépjármű javítása során derül fény. Ebben az esetben sajnos előfordulhat, hogy a vétlen fél adatok hiányában nem tudja minden kártérítési igényét érvényesíteni.

Mindezek alapján azt javasoljuk, hogy kisebb közlekedési baleset esetén is érdemes kitölteni az Európai Baleseti Bejelentő lapot. Amennyiben ez nem áll rendelkezésünkre, úgy az erre szolgáló mobiltelefonos applikációt is használhatjuk. Avagy bármilyen papírlapon rögzíthetjük a felek adatait és a baleset lényeges körülményeit.

Fontos, hogy a bejelentő lap kitöltése nem jelenti a felelősség elismerését egyik fél részéről sem, az pusztán az adatok rögzítésére szolgál. A bejelentő lap viszont akkor is meggyorsíthatja a biztosítási ügyintézést, hogyha a helyszínen rendőri intézkedés is történt.

Bagatell károk és a bonus-malus rendszer

A bonus-malus rendszerről általában véve már mindenki hallott, annak részletszabályaival azonban kevesen vannak tisztában. A bonus-malus rendszer egy nyilvántartás, ami a gépjármű üzembentartójához kötődik. Maga a nyilvántartás 10 bonus és 4 malus fokozatot tartalmaz.

Minden újdonsült üzembentartó A00 fokozatból indul, minden kármentes év után pedig eggyel nő a bonus fokozat. Amennyiben egy adott biztosítási évben azzal a gépjárművel, amelynek az adott személy az üzembentartója, kárt okoznak, a besorolás kettővel csökken. Fontos kiemelni, hogy a bonus-malus besorolás nem attól függ, hogy ki vezette a gépjárművet.

Tehát üzembentartó személyéhez kötött. Ez alól kivétel, hogyha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik (pl. ellopják), és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor. Ez utóbbi esetben a jogtalan használat során okozott baleset miatt nem csökken az üzembentartó bonus-malus besorolása.

Egy új kötelező gépjármú-felelősségbiztosítás megkötésekor a szerződést kötő személy nyilatkozata alapján történik a besorolás, amit a biztosítótársaságok ezután leellenőriznek a kártörténeti nyilvántartás alapján. Nem érdemes valótlan adatokat közölni a szerződéskötéskor, hiszen ha erre fény derül, akkor a legrosszabb, malus 4-es fokozatba kell besorolni a szerződést.

A bonus-malus rendszer tehát egyfajta „jutalmazásra" épülő rendszer, amelyben az üzembentartó által fizetendő díj csökken, ha az elmúlt évben nem okoznak balesetet a gépjárművel.

A bonus fokozat megőrzése és a károkozói pótdíj

A bonus fokozat megőrzésére van lehetőség, bár kevesen tudnak róla. Ez a lehetőség főként a kisebb károkkal járó, koccanásos balesetek esetén éri meg a károkozó fél számára. A biztosítótársaságok ugyanis kötelesek az ügyfeleket értesíteni arról, hogy pontosan egy adott kárüggyel összefüggésben milyen összegű kifizetést teljesítettek az üzembentartó számára.

Ezek után az üzembentartó 45 napon belül dönthet úgy, hogy a kártérítés teljes összegét megfizeti a biztosítója számára. Ebben az esetben úgy kell tekinteni a bonus-malus besorolás szempontjából, mintha a baleset meg sem történt volna.

Fontos tudni azonban, hogy a bonus-malus besorolás mellett a biztosítótársaságok alkalmaznak egy úgynevezett károkozói pótdíjat is, amelyet beleépítenek a biztosítás éves összegébe. Önmagában tehát attól, hogy a károkozó megtéríti a biztosítótársaság számára a kifizetett összeget nem következik az, hogy a biztosítási díja nem fog emelkedni.

A károkozói pótdíj tehát akkor is növelheti a biztosítás éves díját, hogyha a bonus fokozat változatlan marad. Bár a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban vizsgálta a károkozói pótdíj intézményét, annak alkalmazását teljesen nem tiltotta meg, a felügyeleti szerv elvárása arra korlátozódik, hogy azt a biztosítótársaságok ne alkalmazzák túlzóan.

Összegzés

A fentiek alapján tehát alapvetően van arra lehetőség, hogy a károkozó és a károsult a közlekedési baleset helyszínén megegyezzenek a kártérítés összegében. Ez a megoldás azonban veszélyeket hordoz magában mind a károsult, mind pedig a károkozó oldalán.

A kötelező felelősségbiztosítás terhére történő kárrendezés során a károkozónak számolnia kell a bonus-malus besorolás romlásával, melyet magas bonus fokozat és kis összegű kártérítés esetén akár érdemes is lehet megőrizni. A károkozói pótdíj miatt azonban még ebben az esetben is lehet számítani a biztosítási díj emelkedésével.

Forrás: origo.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban kötelező biztosítás ajánlatokat, és kösse meg a kiválasztottat néhány perc alatt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Hiába adta el az autóját, a nevén maradt
2021 szeptember 09.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Hiába adta el az autóját, a nevén maradt

Egy jármű eladása nem ér ott véget, hogy átadjuk az iratokat, a kulcsot, a pénzt pedig zsebre vágjuk. Azzal, hogy az autó elment, a pénz pedig a zsebben, a problémák még visszatérhetnek.

László története megmutatja, hogy a kapu becsukásával nem ér véget egy autó eladásának a folyamata, az eladó érdeke, hogy az előírásoknak megfelelően lejelentse az adásvételt. László Audi A4-esére egy ismerőse jelentkezett be, mondván, kell neki az autó. Az Audin nem volt érvényes műszaki, de az ismerős elvitte átnézetni, leszervizelni – a telefonbeszélgetések, üzenetváltások visszakeresése alapján egy nagyjából egy éve, szeptemberben lehetett, és innen kezdve lett egyre szövevényesebb az ügy.

Lászlónak az autó nem volt sürgős, de egy idő után elkezdte keresni az autóját, aminek a hollétéről csak olyan információmorzsákat kapott vissza az ismerősétől, hogy „szervizben” meg „a műhelyben”, ennél pontosabbat nem. Végül májusban jutottak odáig, hogy az ismerős vevő bekérte az adásvételihez szükséges adatokat, hogy előre kitöltse a szerződést, és azt majd csak alá kell írnia az eladónak. Ám amikor személyesen találkoztak, akkor már a szerződésben nem az ismerős volt a vevő, hanem egy új, személy – akit László nem ismert. Mivel az autótól szabadult volna, aláírta az adásvételit, átvette a pénzt és elköszöntek, majd László a biztosítónál az adásvételivel lemondta a kötelező biztosítást, az előre befizetett KGFB összegét pedig a biztosító visszautalta neki. Itt követett el egy újabb hibát, ugyanis az autó leadását nem jelentette le a Kormányablakban vagy az Ügyfélkapun keresztül.

Augusztus 12-én levelet kapott a Kormányhivataltól, melyben tájékoztatták, hogy a kötelezőbiztosítás hiánya miatt az autót ki akarják vonni a forgalomból, illetve egy tetemes összegű büntetést helyeztek kilátásba. László ekkor bement a hivatalba az adásvételi szerződéssel – ekkor tudta meg azt is az ügyintézőtől, hogy előre kitöltött szerződés esetén a tanúknak minden oldalon külön-külön, kék színű tollal alá kellett volna írniuk a papírokat, mert úgy hivatalos. Az ügyintéző jelezte, hogy a motorszám is hiányzik az adásvételiből, önmagában az alvázszám nem elegendő, és ezen felül elmaradt az eladott autó lejelentése, melyre a törvény szerint 15 nap a határidő.

Mindezek viszont azért derültek ki számukra, mert a vevő nem íratta át az autót – ez a művelet a mai napig nem történt meg. Az autóról azóta sem tudni: elbontották, használják, továbbadták? Ez végső soron Lászlóéknak még szerencsés is, hiszen ha közben gyorshajtás, parkolás vagy szabálytalan parkolás miatt büntetések is érkeztek volna, lényegesen nehezebb helyzetbe kerültek volna. A hivatalokról kialakult sztereotípiával ellenben Lászlóék utólagos lejelentését elfogadták, és még büntetést sem szabtak ki rájuk a kötelezettség elmulasztása miatt, az ügyintéző ráadásul figyelmeztette őket, hogy a továbbiakban még fognak érkezni az ügyben a levelek, mégpedig az elmaradt kötelező biztosítás miatt, ugyanis a fedezetlenségi díj továbbra is ketyeg, viszont a lejelentéssel legalább tisztázták, hogy kin kell majd behajtani.

A fedezetlenségi díjat 2010-ben vezették be, akkor számolják fel, amikor az autó úgy vesz részt a forgalomban, hogy nincs érvényes kötelezője – a forgalomban résztvevés ebben az esetben teoratikus, azt jelenti, hogy nem vonták ki a forgalomból, tehát fizikailag állhat egy garázsban darabokra szedve, jogilag attól még forgalomban van. A fedezetlenségi díj a jármű teljesítményétől függ, és az üzembentartónak kell megtéríteni.

Fontos, hogy ezt naponta számolják fel, Lászlóék esetében tehát a 70-100 kW közötti teljesítményű autó 850 forintos napidíja három hónap alatt 78 ezer forintot jelent, és ez az összeg minden nap 850 forinttal nő. Ezek miatt mindenképpen érdemes az eladásnál is körültekintően eljárni, egyfelől pontosan kitölteni az adásvételit, és utána a lejelentési kötelezettségnek eleget tenni – ezzel elkerülhető, hogy később az eladott autó miatt kelljen bíróságra járni.

forrás: totalcar.hu

CLB TIPP: Hasonítsa össze kalkulátorunkban a kötelező biztosítási ajánlatokat és kösse meg az önnek megfelelőt pár perc alatt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Négy hónap alatt 6400-szor keresték a biztosítókat villámcsapás miatt
2021 szeptember 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Négy hónap alatt 6400-szor keresték a biztosítókat villámcsapás miatt

Az elmúlt tíz év legdrágább viharszezonja volt az idei.

A káresetek számában nem, de a kifizetett összegeket tekintve kirívó volt az idei viharszezon, a biztosítók május 1-je és augusztus 31-e között több mint 9,1 milliárd forintot fizettek ki vagy különítettek el kárrendezésre csaknem 95 ezer, a lakásbiztosítási szerződések alapján érkezett bejelentésre – tájékoztatott a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Tavaly mintegy 6,6 milliárd, egy évvel korábban pedig 4,1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a lakossági viharkárokra.

A Mabisz 2010 óta összesíti azonos paraméterek alapján a nyári viharszezon adatait. Az eltelt 11 év alatt a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófasújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, miután akkor nagyobb árvizek is voltak az országban – írta a szövetség.

Az összesítés szerint 2010-től közel másfél millió lakossági bejelentésre több mint 102 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.

Idén a legtöbb bejelentés a július 9-i, valamint az augusztus 1-i viharokat követte. A főváros mellett Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Komárom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Hajdú-Bihar megyéket, valamint Kadarkutat, Tatát, Pécset, Debrecent, Sellyét és Dunakeszit sújtotta leginkább az időjárás.

A közlemény szerint idén feltűnően sok volt a jégkár; a beázások és a tetőkárok mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai okoztak kiemelt károkat. A Mabisz példaként említette, hogy Sellyén a vihar és jégverés nyomán sok épületen a teljes tetőfedés megsérült, többmilliós károk keletkeztek a házakban.

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban, itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén feltűnően sok, összesen 6400 ilyen kárigény érkezett a biztosítókhoz, csaknem hatszor annyi, mint tavaly. A kifizetett vagy tartalékolt összeg is több mint hatszorosa a tavalyinak, 918 millió forint. Volt villámcsapás, ami 6 millió forintos kárt okozott.

A tavalyihoz képest 500 millió forinttal többet, 2,4 milliárd forintot fizettek ki vagy tettek tartalékba idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káreseményekre. Ilyenkor a közelben lesújtó villám számítástechnikai és szórakoztató elektronikai eszközöket, illetve háztartási készülékeket tesz tönkre. A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében – közölte a Mabisz.

A szervezet jelezte azt is, hogy ennél jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, mert nagyjából minden negyedik ingatlannak nincs biztosítása, és a lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.

forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban az otthonára szabott lakásbiztosítás ajánlatokat, és kösse meg a kiválasztottat néhány perc alatt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Viharkár érte a házad? Nem minden esetben jár a biztosítási összeg: a szakértő elmondta, mik a teendők
2021 szeptember 06.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Viharkár érte a házad? Nem minden esetben jár a biztosítási összeg: a szakértő elmondta, mik a teendők

Biztosítottként jó, ha tudod, mi a teendőd viharkár esetén.

Az utóbbi időben mind tapasztaljuk, hogy egyre sűrűbben fordulnak elő olyan drasztikus viharok, melyek nem egyszerűen időjárási kellemetlenségként sújtanak le a településekre, hanem komoly anyagi kárt is okoznak a lakosoknak. Az épületre dől egy fa, odalesz a tető, és sok egyéb baj is történhet.

Az ilyen sajnálatos helyzetekben az adhat némi megnyugvást, ha a lakóépület biztosított volt, ám még ebben az esetben sem feltétlenül dőlhetünk elégedetten hátra: a biztosítási összeg kézhez kapásához ugyanis több feltételnek is teljesülnie kell. Ezekről, valamint a viharkár esetén esedékes teendőkről Urbán Zsoltot, a DEKRA-Expert Kft. műszaki vezetőjét kérdeztük.

Mikor beszélhetünk viharkárokról?

A vihar okozta kárt a biztosítási szerződések viharkárként említik, ám a definíciót, azaz hogy pontosan milyen időjárási jelenség vehető viharnak, ergo mire jár a biztosítási összeg, minden cég másként árnyalja. Lényeges kérdés például a szél erőssége.

- A szél erősségét, a szél sebességét több kategóriába lehet sorolni a szellőtől az orkánig terjedő skálán. Viharos szélnek a biztosítók általában az 54 km/óra vagy annál erősebb szelet tekintik, de léteznek biztosítási szerződések, amelyek ennél magasabb értéket határoznak meg. Az egyes események alkalmával bekövetkezett károk térítésének első feltétele az, hogy a szerződésben meghatározott értéket a szél sebessége a kárhelyen meghaladja - magyarázza a szakértő.

A vihar jellegének, fizikai sajátosságainak megítélése nem önálló feladat, a biztosítók hivatalos forrásra támaszkodnak, amennyiben szükségesnek ítélik.

- A szél sebességének ellenőrzésére a biztosítók az OMSZ adatait használják, melyek a megfigyelőhálózat sűrűsége miatt igen nagy pontosságúak. Azokban az esetekben, ahol tömeges károk következtek be, ilyen jellegű információk bekérésére nincs szükség - mondja Urbán Zsolt.

Mi a teendő viharkár esetén?

Megsérült a tető, beázott a ház? Biztosítottként, ahogy a szakértő mondja, az első és legfontosabb feladat, hogy azonnal jelentsük a kárt biztosítónknak, ám a teendők sora ezzel nem ért véget.

- Számítani kell arra, hogy a nagy esetszám miatt a kárfelvételi folyamat elhúzódhat, ezért mindenképpen készítsünk fotókat a károsodásról. A kár helyreállítására csak akkor lesz lehetőségünk, ha azt a biztosító már felmérte. Ha a felmérés a fent említett ok miatt csúszik, készítsünk fotókat vagy videófelvételt a helyreállításról. Tetőkárok esetén a törött cserepeket tegyük el a kárszemléig.

Javaslom, hogy vegyék igénybe a biztosítók korszerű kárfelmérési technológiáit. Magyarországon a DEKRA alkalmazott először videoóchates kárfelmérést, mely okostelefon használatával távoli kárszemlét tesz lehetővé. Mára ezt a szolgáltatást szinte mindegyik biztosító kínálja a károsultak részére - tanácsolja a szakértő.

Amire nem, vagy nem mindig vonatkozik a biztosítás

Nyilvánvaló, hogy egy jókora vihar nemcsak a házban, de a kertben lévő ingóságokban, például kerti bútorokban is kárt tehet. Felmerül a kérdés, hogy ezekre vonatkozik-e a biztosítás, és mi a helyzet az udvaron parkoló kocsival, amiben például egy, a vihar során lehulló cserép tett kárt.

- A kerti medencék, trambulinok, kerti sátrak vagy a grillberendezések kárai csak abban az esetben térülnek, ha ezekre külön biztosítást kötött a tulajdonos.

Sok esetben gondolják azt a károsultak, hogy az autóban keletkező kár is térül. Ez sajnos tévedés! Az autóban keletkező, vihar okozta károk kizárólag casco biztosítás alapján térülhetnek, lakásbiztosítás alapján nem - mondja a szakértő.

Hogyan előzhetők meg a viharkárok?

A biztosítás mindenképp hasznos dolog, de mint minden esetben, a viharkárok esetében is kulcsszerephez jut a megelőzés. Ahhoz, hogy hatékonyan védekezhessünk a károk ellen, először is tudnunk kell, mi fordulhat elő.

A lakóépületet ért viharkár sokféle lehet. A szakértő szerint sok esetben beázással is jár, amennyiben a szél megbontja a tetőfedést, és a viharral együtt csapadék is érkezik.

- A lakó- és az ipari épületeket külső, jellemzően időjárási hatások elviselésére tervezik. A különféle szerkezetek, ebben az esetben a tetőfedés kialakítása olyan kell, hogy legyen, hogy ellenálljon akár erősebb viharoknak is. Ha ez nem történik meg, annak két oka lehet: valamiféle szerkezeti hiányosság, karbantartás elmulasztása vagy pedig olyan erősségű szél, amivel a tervezés során számolni nem lehet, mivel igen ritkán fordul elő.

Kivitelezési hiányosság az, ha például, amikor egy tetőfedésnél nincs oromfal nincs lezárva, vagy ledeszkázva az ereszszegély, emiatt a szél megemeli és szétszórja a fedést az épület környezetében. A magas tetők esetében különösen érzékeny területek a tetőgerinc, az orom- és az ereszszegély. Ezek fokozottan érzékenyek a szélhatásokra. Itt a legnagyobb károkat a szél szívó hatására okozza, ezért ezeken a helyeken az építési- és kivitelezési előírások szerint a fedést rögzítésekkel meg kell erősíteni.

Nemcsak magas tetőket, hanem lapos tetőket is érhet viharkár. Itt már kifejezett szívó hatásról beszélhetünk, amikor a szél szívóereje képes a nagy felületű tetőn a szigetelőlemezt felemelni, amennyiben azt nem terhelték le megfelelően - részletezi Urbán Zsolt.

Fontos az ingatlant alaposan felvértezni a lehetséges viharokkal szemben. Ebben a szakértő szerint bizonyos renoválási munkálatok, illetve a rendszeres ellenőrzés segíthet.

- Az ingatlanok esetében a tető, a nyílászárók rendszeres ellenőrzése, karbantartása, a hiányosságok pótlása, hibák javítása jelenthet védelmet a viharkárokkal szemben. Szintén érdemes ellenőrizni a kerti növényzetet, különösen a nagyobb fákat, melynek száraz ágait időben eltávolítva megelőzhetjük az általuk okozott nagyobb károkat.

Tudatossággal, rendszerezéssel kivédhetjük, hogy egy váratlan vihar nagyobb kárt tegyen az ingatlanunkban. Minden esetben tekerjük be a mozgatható napellenzőt, ha nem tartózkodunk otthon. A kerti bútorokat toljuk össze, a napernyőket engedjük le. Ezek az apróságok sok bosszúságtól kímélhetnek meg minket vihar esetén - tanácsolja a szakértő.

forrás: femina.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban ingatlanra és ingóságra is kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait és megkötheti az Önnek megfelelőt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Szarvasveszély az utakon, kezdődik a párzási időszak
2021 augusztus 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Szarvasveszély az utakon, kezdődik a párzási időszak

Ha mégis megtörténik a baleset, a vadhoz nem szabad hozzányúlni, lehúzni az útról, mert ha még életben van, akkor az agancsával, a harapásával, vagy rúgásával sérülést okozhat.

Augusztus végétől november közepéig az országutakon, különösen az erdős, ligetes szakaszokon számítani kell a szarvasok megjelenésére. A szarvasbőgés az időjárási és földrajzi viszonyoktól függően először az ország nyugati részein kezdődik, Somogy, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében hallatják a bikák a hangjukat, és folyamatosan észak, észak-keleti irányba haladva a zempléni tájegységek gímszarvasai zárják a sort.

A bikák bőgési időszakában az állatok jóval aktívabbak, veszélyérzetük csökken, ezért könnyen szaladhatnak ki az úttestre. A szarvasok mozgása szeles időszakban általában alábbhagy, de alkonyat idején, valamint hidegre forduló időjárás esetén mozgékonyabbak.

A szarvaselütés következményei súlyosak lehetnek, nem csak a vadállat sérülhet, hanem a jármű vezetője és utasai is. Ugyanis a viszonylag magas testfelépítésű szarvas a szélvédőbe csapódva az utastérbe juthat. Az elütéskor akkora energiák szabadulnak fel, amelynek hatására annyira megsérülhetnek a tetőoszlopok és a tető, hogy az autó akár totálkárossá is törhet.

Hogy a vadbaleseteket elkerüljük, szürkülettől, illetve az erdős környezetű utakon egyéb időben is, mérsékeljük a sebességet, így csökken a féktávolság. Ha pedig állatot látunk, akkor érdemes lassítani, mert a vadak viselkedése kiszámíthatatlan, megugrásukra, gyors vágtázásukra, hirtelen irányváltásukra bármikor számítani lehet, és arra is, hogy többen vannak a környéken.

forrás: 168.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók casco biztosítási ajánlatait és kösse meg néhány perc alatt:
Casco kalkulátor >>

Kötelező felelősségbiztosítás és pandémia: kevesebb karambol, nagyobb kár
2021 augusztus 02.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kötelező felelősségbiztosítás és pandémia: kevesebb karambol, nagyobb kár

Érdekes kettősséget mutatnak a Magyar Nemzeti Bank kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) adatai a pandémiás, 2020-as évről, írja a money.hu.

A koronavírus-járvány hatásaként többen használtak gépjárművet Magyarországon: tavaly 5,777 millió autó volt biztosítva hazánkban, ez öt százalékot meghaladó növekedést jelent 2019 végéhez képest. Személyautóból majdnem négymillió volt biztosítva az elmúlt évben, 5,2 százalékkal, közel 200 ezerrel több, mint 2019 végén, a biztosított autók számának növekedése nagyobb volt, mint 2019-ben.

Azt, hogy a vírus miatt sokan alternatív megoldásokat kerestek a tömegközlekedés elkerülésére, jól mutatja, hogy 2014 óta nem volt példa arra, hogy ilyen ütemben – 8,5 százalékkal – emelkedjen a biztosított motorkerékpárok száma. Meglepő, de a pandémia idején is növekedett a forgalomban lévő autóbuszok száma – igaz, itt csak kétszázalékos növekedésről beszélhetünk –, ám ezzel a forgalomban lévő buszok száma meghaladta a húszezret. A tehergépjárművek esetében négyszázalékos növekedés volt tapasztalható.

A jegybanki adatok ugyanakkor azt is igazolják, hogy home office-ba kényszerült embereknek köszönhetően – az emelkedő gépjárműállomány ellenére – sokkal kevesebben voltak az utakon, emiatt számottevően csökkentek a gépjárműkárok. Az elmúlt évben nem érte el a 126 ezret a biztosítóknak bejelentett karambolok száma – ilyen kevés balesetre 2012 óta nem volt példa. Akkor viszont még csak alig több mint négymillió autó futott a magyar utakon.

Sokan úgy vélik, hogy a számottevően kevesebb kár következtében csökkennie kellene a kötelező biztosítás díjának. Ennek kapcsán ugyanakkor fontos látni, hogy miközben a károk száma tavaly 23 százalékkal csökkent, addig a biztosítók 86 milliárd forintos kárfelhasználása csak 8,7 százalékos csökkenést mutat. (A kárfelhasználást az adott évben kifizetett, jellemzően az autóban keletkezett „lemezkárok” összege, illetve az a pénz adja ki, amit a biztosítók a súlyosabb balesetek későbbiekben felmerülő kárai­ra – például a személyi sérültek ellátására vagy járadékára – tartalékolnak). Ráadásul a 2020-ban kifizetett 44,1 milliárd forint 2019-et leszámítva a legmagasabb kárösszeg a kgfb történetében.

Az egy kárra jutó kifizetések összege tavaly drámaian megugrott: az elmúlt évben átlagosan egy kár után a biztosítók 682 ezer forintot fizettek ki a károsult ügyfélnek. Ez 18,5 százalékkal magasabb összeg, mint az az 576 ezer forint, amennyibe 2019-ben került egy átlagkár. A legkomolyabb növekedést – a meglehetősen kicsi piacnak számító trolibuszok közel 40 százalékos átlagkár-növeke­dését leszámítva – a tehergépjárműveknél mutatta ki az MNB. Itt hétszázezer forint fölé emelkedett az átlagos kárérték, ami harmincszázalékos bővülést jelent.

Az autóbuszos szakma ennek ellenére remélheti, hogy a kgfb díjai csökkenni fognak, hiszen – itt is összefüggésben azzal, hogy a lezárások miatt számottevően kevesebb volt az autóbuszos forgalom – az egy kárra jutó összeg egyedül ebben a szegmensben csökkent – a 12 százalékos mérséklődés után 565 ezer forintot tett ki. Ennek ellenére a leggyakrabban az autóbuszoknál történik kár: 100 forgalomban lévő autóbuszból hét karambolozott az elmúlt évben. (Tegyük hozzá, hogy ez az elmúlt 20 év legalacsonyabb kárgyakoriság-adata az autóbuszos szegmensben.)

Ami a személygépjárműveket illeti: a pandémia hatása természetesen itt is visszaköszön, hiszen a kárgyakoriság a 2019-es 3,21 százalékról soha nem látott mélységbe, 2,36 százalékra csökkent. Az egy káresetre jutó átlagos kárösszeg ugyanakkor itt is 18 százalékkal növekedett, s így már 619 ezer forintot tett ki. Ha ezt az összeget az elmúlt év alatt a 9 százalékkal, 44,5 ezer forintra emelkedő átlagos kgfb- díjhoz hasonlítjuk – amelynek összegéből leszámítjuk a 23 százalékos, az államnak fizetett biztosítási adót –, akkor azt látjuk, hogy míg 5 éve, 2016-ban 13 biztosítás díja elég volt arra, hogy egy átlagos kárt kifizessen a biztosító, addig ma már 17 ügyfél éves befizetését kell felhasználni egy pórul járt autós kárának rendezésére.

Forrás: veol.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait és kösse meg a kiválasztott biztosítást néhány perc alatt:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Óvatosabbak a külföldre utazók
2021 július 30.
Kategória:
Utasbiztosítás

Óvatosabbak a külföldre utazók

A legkeresettebb nyári mediterrán tengeri célpontokra utazva jellemzően kötnek utasbiztosítást a magyarok.

Az utasbiztosítási piacon várhatóan javul a helyzet az idén: míg korábban a turisták csupán 50-60 százaléka kötött utasbiztosítást, most nyáron előreláthatólag már nő az arány. Bár jellemzően óvatosabbak a külföldre utazók, az utasbiztosítási piac 40 százalékát adó harmadik negyedév bevételeit az is befolyásolja majd, hogy a járványhelyzet miként alakul – tájékoztatta lapunkat Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetője. A szektor díjbevételei tavaly több mint 60 százalékkal zuhantak:

a Mabisz tagjainak az utasbiztosítási díjbevétele alig haladta meg a 6,4 milliárd forintot, szemben a 2019-es 18 milliárddal.

A legkeresettebb nyári mediterrán tengeri célpontokra, azaz Horvátországba, Törökországba és Görögországba utazva jellemzően kötnek utasbiztosítást a magyarok, de más európai úti célok esetében is népszerűek a biztosítások – mondta a VG-nek Varsányi László, az Aegon Magyarország Zrt. utasbiztosítási termékmenedzsere. A hazai lakosok a nyári főszezonon kívül a távol-keleti és egzotikus térségekbe indulva is gyakran biztosították az utazásukat.

A Mabisz minden külföldi látogatáshoz tanácsolja az utasbiztosítás megkötését.

Külön felhívja a figyelmet arra, hogy ha az utas karanténba kerül, az nem minősül biztosítási eseménynek, ezért a legtöbb biztosító nem nyújt erre szolgáltatást. Azonban van olyan termék, amelyben a karanténba kerülés is biztosítási eseménynek minősül, és megtéríti az emiatt felmerült meghosszabbított szállodai tartózkodás vagy a hazautazás többletköltségét a biztosító. Varsányi László elmondta, az Aegonnál a legnépszerűbb szolgáltatás az általános utasbiztosítás, amelyet sok esetben kiegészítenek Covid–19-cel kapcsolatos fedezetekkel is. Különösen igaz ez az útlemondási biztosítások esetében, hiszen fennáll a veszélye, hogy a külföldre induló egy fertőzésből adódó érintettség miatt nem tud elutazni a befizetett útjára.

Lambert Gábor szerint:

az utasbiztosítások idei alapdíjai jellemzően nem emelkedtek, de nincs könnyű dolguk az utazóknak a csomagok összehasonlításakor,

miután a szolgáltatáspaletta szélesedett. Csak a Mabisz tagjai közül kilencen foglalkoznak utasbiztosítással, a teljes piacon 14 társaság verseng az ügyfelekért. Sőt, a biztosítók új kockázatokat építettek be az utasbiztosítási termékeikbe, ami sok esetben nem járt díjnövekedéssel. Varsányi László közlése szerint az Aegon nem emelt árat a tavalyelőtti üzleti éve óta, de számos új kockázatot beemelt a szolgáltatásai közé. A biztosítónál a kockázatviselési szolgáltatások csomagrendszerben érhetők el, az árat a szolgáltatások és a térítési limitek befolyásolják. Az Aegonnál a biztosítás egynapi alapdíja 450–820 forint között alakul, a választott csomagtól függően.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók utasbiztosítási ajánlatait és kösse meg a kiválasztott csomagot néhány perc alatt:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

Könnyen megüthetik a bokájukat a magyar lakásbérlők: 4+1 tipp, hogy ne járj pórul
2021 július 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Könnyen megüthetik a bokájukat a magyar lakásbérlők: 4+1 tipp, hogy ne járj pórul

A korábbi évekre jellemző 14-15 ezres kínálattal szemben ma már 18 ezer lakóingatlan-hirdetés szerepel az országos albérletpiac kínálatban. Az ingatlan.com szakértői 4+1 jótanácsot is összegyűjtöttek bérlőknek és bérbeadóknak egyaránt, ami különösen hasznos lehet az idei albérletszezonban.

Többéves távlatban jelentős kínálatbővülés ment végbe a magyarországi albérletpiacon, amely a járványhatás miatt megváltozott, többek között nőtt a legalacsonyabb árkategóriába tartozó lakások aránya Budapesten és a fővároson kívüli piacon egyaránt - áll az ingatlan.com legújabb összeállításában, amelyből kiderül, hogyan alakult az albérletpiaci kínálat 2015 óta, egyúttal hasznos tanácsokat nyújt a kiadó lakásokat keresőknek és a tulajdonosoknak is.

Az albérletpiaci főszezon a múlt héten indult el a felsőoktatási ponthatárok meghirdetésével, a tanévre készülő diákok megkezdték a keresgélést a piacon, ahol a korábbi évekhez képest komolyabb a kínálat. Az ingatlan.com adatai szerint 2015-ben nyári hónapjaiban hetente átlagosan 14-15 ezer, 2016-ban már 16 ezer, 2017, 2018 és 2019 nyarán pedig 17-18 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetésből lehetett válogatni. 2020-ban pedig már több mint 25 ezer lakóingatlant kínáltak bérbeadásra a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, aminek a száma 2021-ben apadásnak indult, de az idei albérletszezonban ismét bővült a kínálat és már ismét 18 ezer hirdetésből válogathatnak a bérlők.

A 2019 utáni bővülésben nagy szerepet kapott a pandémia, a járványkorlátozások miatt nagyon visszaesett külföldi vendégek száma, így a korábbi években a lakásukat rövid távra kiadó tulajdonosok megjelentek a klasszikus albérletpiacon, azaz hosszú távra kezdtek bérlőt keresni

- mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

4+1 jótanács bérlőknek és bérbeadóknak

Balogh László azt is elmondta, hogy az utóbbi évek lakáspiaci tendenciái, valamint a kínáltbővülésben főszerepet játszó járványhatás más változást is hozott az albérletpiacon, ezért érdemes pár új szempontot is figyelembe venniük az albérlőknek és a lakásukat kiadó tulajdonosoknak, azon túl persze, hogy bérleti szerződést kötnek.

1. Keresni, ahol a bérbeadók hirdetnek és hirdetni, ahol a bérlők keresnek

A jelenlegi bőséges albérletkínálat miatt óriási különbségek adódnak ugyanolyan adottságokkal rendelkező ingatlanok havi bérleti díjaiban. Ha ugyanolyan lakást 10 ezer forinttal olcsóbban tud valaki bérelni, az éves szinten már százezer forintos megtakarítást jelenthet.

Annak érdekében, hogy a bérelhető lakást keresők széles palettáról tudjanak válogatni és össze tudják hasonlítani az azonos lokációkban, városrészekben lévő ingatlanok bérleti díjait, érdemes a nagy ingatlanhirdetési portálokon szétnézniük, majd a kiszemelt lakásra bérleti szerződést kötniük. A bérbeadóknak is ott érdemes hirdetniük, ahol a bérlők keresnek, mivel így jelentősen lerövidülhet a lakáskiadás időtartama.

2. Forgatókönyveket újabb járványhullámok esetére

A múlt évben a járványkorlátozások elrendelése után a munkájukat elvesztő bérlőknek vagy a digitális oktatás miatt a szülőkhöz hazaköltöző diákoknak sok főbérlő kedvezményt adott, például csökkentette a bérleti díjat vagy átvállalta a rezsiköltségeket. Ezért a mostani szezonban érdemes az érintetteknek előre egyeztetniük arról, hogy egy esetleges újabb járványhullám esetén, milyen paraméterek mellett tartható fenn a bérleti viszony.

3. Lakásbiztosítást a bérlő ingóságaira is!

A biztosításról is javasolt egyeztetni. Vannak olyan tulajdonosok, akik csak az ingatlanra kötik meg a biztosítást, az ingóságokra pedig nem. Tehát érdemes áttekinteni, pontosan mire terjed ki a meglévő biztosítás, a bérlő vagy a tulajdonos fizeti annak a díját, pontosan milyen károkra nyújt fedezetet, ezt pedig tanácsos rögzíteni a bérleti szerződésben.

Ha mondjuk a meglévő biztosítás csak az ingatlant “védi”, akkor a bérlőnek érdemes a saját ingóságaira biztosítást kötnie, hogy elkerülje a kellemetlen meglepetéseket baj esetén. Akadnak ma már olyan biztosítási konstrukciók, amelyek asszisztenciaszolgáltatást vagy lakásszerviz-szolgáltatást biztosítanak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha probléma van a lakásban, akkor bizonyos összeghatárig a biztosítás terhére szakemberek oldják meg a lakásban felmerülő problémákat. Így egy csöpögő csap vagy csőtörés esetén a tulajdonosnak sokkal kevesebb teendője lesz a kárelhárítással.

4. Mit tartalmazzon a közös költség?

A bérleti szerződés megkötése során érdemes tisztázni, hogy milyen díjakat hárít át a tulajdonos a bérlőre. A rezsit (víz-,gáz-, villanyszámlák) és a közös költséget hagyományosan a bérlők fizetik, de ha az utóbbi egy része a társasház felújítási alapjába kerül, akkor azt a részt a tulajdonosnak illik megfizetnie, hiszen ez az ingatlan hosszútávú minőségének megőrzését szolgálja, nem pedig az időszakos használattal kapcsolatban felmerült költségeket fedezi.

+1: elkerülni a visszaéléseket!

Lényeges, hogy a visszaélések elkerülése érdekében a bérlők és a bérbeadók meggyőződjenek, hogy a másik fél valóban az, akinek kiadja magát. A bérlők az ügyfélkapun keresztül évente kétszer ingyenesen le tudják kérni a teljes tulajdoni lapot, amiből kiderül a tulajdonos személye is. Fontos, hogy a bérleti díjat és a kauciót ne adják oda magukat ingatlanközvetítőnek mondó embereknek, hiszen ők hivatalosan nem kezelhetik a tulajdonos pénzét.

Mivel általában egy havi bérleti díjat és egy-két havi kauciót kérnek előre a tulajdonosok a szerződés megkötése során, így ez legalább 300-500 ezer forintos kiadás is lehet. Az akár félmillió forintos összeg nagyon tud fájni a bérlőknek, ha a pénz rossz kezekben köt ki, és ezt soha nem látják viszont. A legnagyobb ingatlanhirdetési portálok ezért nem is engedik megjelenni a csalás-gyanús hirdetéseket, azokat már eleve moderálják.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban ingatlanra és ingóságra is kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait és megkötheti az Önnek megfelelőt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Oldalak