2017.04.06
Biztató növekedés a biztosítási piacon
2016-ban több mint 5 százalékkal bővült a hazai biztosítási piac, a díjbevétel az egy évvel korábbi 875,8 milliárd forintról 920,6 milliárd forintra emelkedett – tette közzé a tavalyi előzetes adatokat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán.
A két nagy ágazat, az élet- és a nem életbiztosítási ágazat közül a nem életbiztosítási ág bővült erősebben 2016-ban: a nem életbiztosítási ágazat díjbevétele 8,1 százalékkal, az életbiztosítási ágazaté 3,3 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A teljes díjbevétel 49,5 százaléka az élet-, 50,5 százaléka a nem életbiztosítási szerződésekre folyt be.
Az életbiztosítási piac növekedése elsősorban a nyugdíjbiztosításoknak volt köszönhető, a bővülés egy év alatt meghaladta az 50 százalékot. A teljes életbiztosítási piaci díjbevétel 9,7 százalékát 2016 végén már a nyugdíjbiztosítások adták.
„Örvendetes a biztosítási piac bővülése és az a tény, hogy a hazai lakosság tudatosabb, felismeri a hosszú távú öngondoskodás fontosságát, ami a nyugdíjbiztosítások növekedésében is megmutatkozik” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára. A személyi jövedelemadó-kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítási szerződések díjbevétele 2016-ban meghaladta a 44 milliárd forintot. Az állomány három év alatt, 2014. január 1-je óta – az szja-kedvezmény bevezetése óta - épült ki. Az egy szerződésre jutó éves átlagdíj 2016-ban meghaladta a 212 ezer forintot, amellyel a futamidő végére már valóban érdemi nyugdíj-kiegészítéshez juttathatnak a biztosítást kötők.
A nem életbiztosítási üzletágak közül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások esetében a szerződések darabszáma közel 260 ezer darabbal, a 2015. év végi 4,6 millióról 4,85 millióra nőtt. A kgfb- átlagdíjak 17 százalékkal emelkedtek, így az éves átlagdíj 2016 végére elérte a 28 ezer forintot. A tehergépjárművek esetében erőteljesebb, a személygépjárműveknél alacsonyabb átlagdíj-emelkedés volt tapasztalható. Ugyanakkor a 28 ezer forintos éves átlagdíj alig több, mint 90 euro, így továbbra is Magyarországon a legalacsonyabbak a kgfb-átlagdíjak az Európai Unióban.
A másik nagy gépjármű-biztosítási üzletág, a casco 2016-ban 4 százalékkal – 32 ezer darab szerződéssel - bővült, így a szerződésszám év végén meghaladta a 853 ezret. A növekedés alatta maradt a kgfb-szerződések esetében tapasztalt szerződésszám- emelkedésnek, feltételezhető ugyanis, hogy az újautó-értékesítés mellett a használtgépjármű-kereskedelem is fellendült, s a használt autókra általában nem, vagy legalábbis ritkábban kötnek casco-biztosítást tulajdonosaik. A casco-biztosítások éves átlagdíja 2016-ban 2,9 százalékkal, a 2015 év végi 81 528 forintról 83 855 forintra emelkedett.
Forrás: biztositasiszemle.hu
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
- Casco biztosítás
- Életbiztosítás
- Általános
Mi történik, ha egy biztosítatlan román autó okoz kárt Magyarországon?
2022 május 23.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Mi történik, ha egy biztosítatlan román autó okoz kárt Magyarországon?
Nagyon magas aránynak számít, hogy Romániában a forgalomban lévő autók 30 százalékának nincs kötelezője, de szerencsére ettől még nem futkároznak tömegével ilyen kocsik a román utakon. Többségük valószínűleg a parkolóban vagy az udvaron áll. Nálunk jobb a helyzet, az 5,8 millió forgalomban lévő gépjármű közül csupán 1-2 százalékának nincs kötelezője. A könnyű ellenőrizhetőség és a komoly anyagi következmények sokakat elriasztanak, hogy biztosítás nélkül furikázzanak. De mi történik, ha egy biztosítatlan román autó okoz balesetet Magyarországon, ki téríti meg a kárt?
A Transtelex szerint Romániában a forgalomba bejegyzett 9,6 millió személygépjármű közül csak 6,7 milliónak volt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása tavaly.
Vagyis a román autók 30 százalékának nem volt kötelező biztosítása.
Ez nagyon magas aránynak tűnik, de szakértők szerint ez nem jelenti azt, hogy tömegével futkároznak a román utakon ilyen kocsik. Nagy részük valószínűleg olyan rossz műszaki állapotban lévő darab, ami a parkolóban vagy az udvaron áll.
A jogszabályok szerint ha az autótulajdonos nem használja a járművét, akkor fel kell függesztenie a biztosítást, illetve egyéb kötelezettségei is vannak ilyen esetben. A statisztikák mégis azt mutatják, hogy a román autósok közül kevesen tartják be ezeket a rendelkezéseket. Dacára annak, hogy akár 2000 lejes (150 ezer forint) pénzbüntetést is kaphatnak a tulajdonosok, és a jármű forgalmi engedélyét is bevonhatják.
A Transtelexnek nyilatkozó biztosítási szakember szerint
sok autótulajdonos egyszerűen nincs tisztában azzal, hogy a forgalomba bejegyzett, de nem használt autókra ugyanúgy biztosítást kell kötni. A román rendőrség 8734 autóst büntetett meg, amiért nem volt kötelező biztosítása.
Elvileg a rendőrségnek kellene elektronikusan ellenőriznie, hogy a forgalmi engedéllyel rendelkező autóknak van-e kötelező biztosításuk. Lejárt műszaki vizsga vagy biztosítás esetén pedig 15 napon belül fel kellene függeszteniük az adott autó forgalmi engedélyét. A belügyminisztérium szerint azonban ehhez sem elég pénzük, sem elég emberük nincs.
Németh Péter, a CLB Független biztosítási alkuszcég egyik vezetője a Telexnek elmondta, hogy Magyarországon is lehet találkozni biztosítással nem rendelkező román autókkal, minden további nélkül át tudnak jönni a határon (Románia ugyan EU-tag, de nem része a Schengeni övezetnek).
A magyar rendőrség olyan az esetekben ellenőrizheti, hogy a jármű rendelkezik-e biztosítással vagy műszaki vizsgával, ha például láthatóan nagyon rossz állapotban van egy kocsi.
Ritkán, de előfordul, hogy balesetet okoznak a biztosítással nem rendelkező román autók. Természetesen nem mindegy, hogy ki a károkozó és a károsult, de most vegyük alapul azt az esetet, amikor a román autós a vétkes, és nincs biztosítása. Szerencsére ilyen esetekben is hozzájutnak pénzükhöz a magyar autósok, a Magyar Biztosítók Szövetségén keresztül (MABISZ) ugyanis megtérítik a kárukat, mondta Lambert Gábor, a MABISZ szóvivője. Előfordulhat persze, hogy a román autós a vétlen, de még úgyis rosszul járhat, hogy megtérítik a kárát, ha a kötelező biztosítás hiánya miatt megbüntetik Romániában és egy úgynevezett fedezetlenségi díjat (amit visszamenőleg arra az időszakra is ki kell fizetnie az autósnak, amíg nem volt biztosítása) is behajtanak rajta, ami együtt már komolyabb összeg lehet.
Németh Péter tapasztalata szerint ötvennél is kevesebb olyan eset történik évente, amikor román, ukrán vagy szerb rendszámú autó okoz balesetet, és nincs biztosítása. Általában a kár sem jelentős, sokszor a helyszínen próbálnak megegyezni a felek.
Tavaly októberig összesen 571 megkeresést kapott a MABISZ biztosítással nem rendelkező gépjárművek károkozása miatt, ebből is látszik tehát, hogy ritka az ilyesmi.
Magyarországon körülbelül 5,8 millió gépjármű (ebbe beleszámítanak a szemgépkocsik, motorok, teherautók, autóbuszok stb.) van forgalomban, csupán kevesebb, mint 1,5 százalékuk nem rendelkezik kötelező biztosítással, ami európai szinten is jó arány, mondta Lambert Gábor. (2020-ban a forgalomban lévő gépjárművel több mint 70 százaléka személygépkocsi volt.) Ez 80 ezer járművet jelent, részben olyanok egyébként, amelyek valahol állnak, nincsenek használatban, tette hozzá.
Németh Péter is úgy látja, hogy idehaza jó a biztosítási kultúra. Benne van a köztudatban, hogy komoly anyagi következményei lehetnek, ha valaki biztosítás nélkül autózik. Ez részben annak is köszönhető, hogy a rendőrség nagyon könnyen tudja ellenőrizni a biztosítás érvényességét. Inkább olyan esetekkel találkoznak, amikor az autósok elfelejtik befizetni a biztosítást és a fedezetlenségi díj miatt reklamálnak, ilyenből több ezer van egy évben. A MABISZ tavaly novemberi közleménye szerint 2022-ra átlagosan 7 százalékkal emelkedtek a fedezetlenségi díjak, ami kategóriától függően naponta 600-1290 forint lehet.
forrás: telex.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban pár perc alatt összehasonlíthatja a kötelező biztosítási ajánlatokat:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Mi a teendő, ha ukrán rendszámú autóval ütközünk?
2022 május 12.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Mi a teendő, ha ukrán rendszámú autóval ütközünk?
Az orosz-ukrán konfliktus február 24-i kirobbanása óta az ENSZ tájékoztatása szerint már közel hatmillió ukrán állampolgár menekült el a hazájából, közülük több mint félmillióan jöttek Magyarországra. Meg is szaporodtak a magyar utakon közlekedő ukrán rendszámos autók, amivel kapcsolatban sokakban felmerült a kérdés, hogy mi a helyzet, ha olyan balesetbe keveredünk, ahol ukrán rendszámú autós a vétkes fél.
Mint minden balesetnél, úgy ebben az esetben is igaz, hogy ha a felek között akár csak az egyet nem értés szikrája is felmerül, rendőrt kell hívni. Ez ebben az esetben is elég könnyen fennállhat, ha nem kárpátaljai magyar a balesetben résztvevő másik fél, vagyis konkrétan nyelvi akadályokba ütközünk. Érdemes ezt olyan baleseteknél is komolyan venni, ahol nem történt személyi sérülés, hiszen rengeteg pontatlanságon elúszhat a biztosító felé intézett kártérítési igény.
Innentől viszont már valószínűleg jó kezekben leszünk, ugyanis a rendőrség a szakszerű helyszínelés után a Magyar Biztosítók Szövetségének is eljuttatja a káresemény részleteit, így amennyiben nem mi voltunk az okozók, a MABISZ a Nemzeti Iroda részlegén keresztül viszonylag hamar fizet majd nekünk, ők pedig tőlünk függetlenül hajtják be az ukrán autó vezetőjén a kárköltséget, amennyiben nem rendelkezett biztosítással. Nem véletlenül írtam, hogy valószínűleg jó kezekben leszünk, ugyanis a nem egyértelmű baleseteknél a rendőrség vizsgálatot indíthat, amely akár két évig is eltarthat. Persze, ez a rizikó minden káreseménynél benne van a pakliban.
Hiába kötelező, Ukrajnában nem olyan nagy divat a KGFB
Érdemes némi kitekintést tenni a magyar és az ukrán biztosítási viszonyokra is. Magyarországon a nyolcvanas években indult el a kötelező biztosítási rendszerek kezdetleges változata. Ekkoriban még hivatalosan az üzemanyag árába volt beépítve az autósok biztosítási díja. Mindez már a rendszerváltáskor megváltozott a ma is ismert piaci alapú modellre, innentől az autósoknak maguknak kellett a biztosítókkal szerződniük, és erre törvényileg is kötelezték őket.
Ezzel szemben Ukrajnában csak 1995-ben érkezett meg a több biztosítós modell, ráadásul kötelezővé is csak 2005-től tették. Magyarországon a régóta bevezetett rendszernek köszönhetően csak 80 ezer körüli azoknak a járműveknek a száma, amelyekre kéne biztosítást kötni, de a tulajdonosaik ezt nem tették meg. Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője kérdésünkre elmondta: „mindez 1,5% alatti eredmény, amivel elég jó helyen állunk az Európai Unióban, és ezeknek a járműveknek egy része utánfutó vagy a közlekedésben nem használt jármű lehet. Ezzel szemben Ukrajnában ennél jóval nagyobb lehet azoknak a járműveknek az aránya, amelyek biztosítás nélkül közlekednek”.
Pontos adatot nem találtam ezzel kapcsolatban, csak az Ukrajnai Gépjármű Közlekedési Biztosítási Hivatal (MTIBU) 2021-es adatait, mely szerint az összes biztosítási káresethez köthető pénzforgalom 65%-át adták olyan közlekedők befizetései, akik úgy okoztak balesetet, hogy nem volt kötelezőjük, így zsebből kellett rendezniük a kárt.
Könnyítések az ukránoknak
A letaglózó számok ellenére Lambert a háború kitörése óta csak tíznél kevesebb olyan magyarországi balesetről tud, amelyben biztosítással nem rendelkező ukrán rendszámú autó érintett lett volna. Mindez több tényezőnek is köszönhető. Németh Péter, a CLB biztosítási alkuszcég online értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint az Ukrajnából érkező menekültek alapvetően keveset autóznak, vagy ha mégis nagyobb távolságot tesznek meg, akkor csak átutaznak az országon, és az út szinte teljes részét autópályán teszik meg, így kicsi az esély a balesetre.
Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a problémák jelentős részét már azzal elkerülhetik az ukrán autótulajdonosok, hogyha megkötötték a kötelező biztosításukat, ugyanis Ukrajna szerepel a nemzetközi Zöldkártya Rendszerben. Ez annyit jelent, hogy ha van rá lehetőségük, elég egy ilyen nemzetközi biztosítást igazoló kártyát igényelniük a saját biztosítójuknál, így a kötelezőjük a rendszerben szereplő országokban, többek között az Európai uniós tagállamokban is érvényes lesz. Az MTIBU a háborús helyzetre való tekintettel május 10-ig 50%-os kedvezményt is adott az ukránoknak az egyébként 15 napra 788 (~9400 Ft), 30 napra 1255 hrivnyába (~15 ezer forintba) kerülő zöldkártyára.
Akkor sincs veszve a helyzetük, ha a körülmények miatt nem tudják ezt elintézni, hiszen a MABISZ tagjai is kedvezményekkel segítenek a menekülteknek. Zöldkártya hiányában ugyanis az országba belépéskor határbiztosítási díjat kellene fizetniük, ami egy hónapra kilencvenezer forint lenne. A háborús helyzetben a hazai biztosítók átvállalják ennek a költségnek a jelentős részét, így mindössze havi ezer forintért is válthatnak autójukra határbiztosítást a menekültek.
forrás: alapjárat.hu
Fedezetlenségi díj: a kötelező felelősségbiztosítás nem várt költsége
2022 április 29.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Fedezetlenségi díj: a kötelező felelősségbiztosítás nem várt költsége
Amennyiben egy gépjárművet forgalomba hoznak Magyarországon, a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítással kell számolnia. A képletet akként tudjuk a legegyszerűbben felírni, hogy nem telhet el egy olyan nap sem, hogy a gépjárművön nincsen biztosítás. De mi történik az ellenkező esetben? A biztosítások fedezetlenségi díjjal fogják ezt meghálálni. Cikkünkben ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.
Fedezetlenségi díj – Miért találták ki?
A kötelező felelősségbiztosítás célja az, hogy a kockázatviselés időtartama alatt a biztosító fizetési kötelezettséget teljesít az üzemeltetés során okozott károk esetére. Azzal, hogy egy gépjárművet a forgalomba helyezünk, már kockázatnak minősül, függetlenül attól, hogy milyen gyakran használjuk az autót. Ezt még érinteni fogjuk a későbbiekben. A kötelezettség elmulasztása esetén a szankció a fedezetlenség időszakára fizetendő pótdíj, azaz a fedezetlenségi díj lesz.
Ki köteles a pótdíjat megfizetni?
A kötelező biztosításnál a gépjármű telephelye számít: ha az Magyarországon van, akkor az üzembentartó köteles biztosítást kötni, függetlenül attól, hogy ő éppen magyar vagy német állampolgár.
A rendszer igazságos annyiban, hogy az összes üzembentartóra ugyanezt a kötelezettséget rója, kibúvót pedig nem ad egyik jogszabály sem. A törvény akként rendelkezik, hogy az érintett időszakban az éppen üzembentartóként bejelentett személynek kell viselnie a fedezetlenségi díjat.
Időközben megváltozik az üzembentartó személye, ilyenkor ki fizet?
A fenti gondolatmenetet követve, ha valamilyen ok miatt megváltozik az üzembentartó, az új személyt nem fogja fedezetlenségi díj terhelni. Fontos azonban, hogy az üzembentartó személyében bekövetkező változást haladéktalanul jelentsük a biztosító felé.
Ez különösen adásvétel vagy ajándékozás esetén nem mindegy. Az eladónak bejelentési kötelezettsége van a biztosító felé, amivel lemondja a fennálló kötelező felelősségbiztosítását. Ilyenkor az adásvétel vagy ajándékozás időpontjára visszamenőlegesen megszűntnek tekintik a biztosítást. Vevőként ezért fontos az, hogy haladéktalanul – már másnap – kössünk biztosítást.
Mi történik akkor, ha elfelejtjük kivonni az autót a forgalomból? Akkor is fizetni kell a fedezetlenségért?
A bevett eljárás az, hogy ha pl. fél évig biztosan nem fogjuk használni az autót, évfordulóra felmondjuk a fennálló biztosítást. Úgy gondoljuk, hogy mivel úgysem fogunk az autóval közlekedni, a garázsban szépen eláll. Ez viszont tévhit! A biztosítókat és a hatóságokat ez nem fogja érdekelni, nekik teljesen mindegy, hogy minden nap közlekedik valaki az autóval, vagy csak félévente egyszer.
A fedezetlenségi díjat ki fogják szabni, ennek elkerüléséhez az a dolgunk, hogy vonassuk ki ideiglenesen a forgalomból az autót a közlekedési hatóságnál. Ezt szüneteltetésnek nevezik. A fedezetlenségi díjtól nincsen lehetőség méltányossági alapon szabadulni vagy arra hivatkozni, hogy elfelejtettük kivonni a forgalomból az autót.
Fedezetlenségi díj – Melyik biztosítónál kell megfizetni?
A jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy a fedezetlenséget követően az a biztosító fogja kikalkulálni a pontos díjat, akinél a biztosítást megköti az üzembentartó. A díjtarifa egységesen van meghatározva a fedezetlenségi díj esetén, így tehát nem ez a tétel lesz a döntő a jövőbeni biztosítónk kiválasztásában.
Mekkora összegre kell számítani?
A bírság összegét évről évre, egységesen határozzák meg nap szerinti elszámolásban, a gépjármű kategóriája és a teljesítménye alapján. A cél az, hogy mihamarabbi szerződéskötésre ösztönözze az üzembentartókat.
A kalkulálás során az utolsó öt év időtartamát veheti számításba a biztosító, ez tehát kvázi elévülési időként funkcionál. Az összeget az üzembentartónak egy összegben kell teljesítenie, részletfizetést a biztosító csak akkor nyújthat, ha meghaladja a 120 napot a fedezetlenséggel érintett időszak. A fedezetlenségi díjat az esedékes éves biztosítási díjjal együtt kell befizetni.
A meghatározott tarifa-táblázat naptári évre vonatkozik. Ha tehát 2021. december 29. napján történik az üzembentartó személyében változás és ő csak 2022. január 2. napján köt biztosítást, akkor a négy nap fedezetlenségi díj ekként oszlik meg: két napot a 2021-es számítás, két napot pedig a 2022-re vonatkozó tarifa alapján kell számolni.
Ezt azért tatjuk fontosnak kiemelni, mert a díj összege évről évre változhat. Személygépkocsinál a tavalyi évhez képest 50-60 forintos díjemelkedéssel kell számolnunk.
Ahogy a címben is utaltunk rá, már egy nap biztosítási időszak is kellemetlen, nem várt többletköltséget eredményez. Összességében tehát nem érdemes halogatni a bejelentést az üzembentartó változást követően. A kötelező felelősségbiztosítást pedig már online, gyorsan meg tudjuk kötni a régi gyakorlattól eltérően.
forrás: das.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban egyszerűen összehasonlíthatja a kötelező biztosítás ajánlatokat:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Sokba kerülhet a húsvéti pálinkázás
2022 április 17.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Sokba kerülhet a húsvéti pálinkázás
Ne bízzon a biztosításában húsvétkor az, aki ittasan balesetet okoz. Az így keletkezett kárt ugyanis a biztosítók nemcsak a részeg vétkes autósokon, hanem minden egyéb járművel - kerékpárral, elektromos rollerrel - közlekedőn is behajtják, akár másfél millió forintig is – közölte a CLB. A biztosítási alkusz cég a hosszú hétvége egyéb veszélyére is felhívja a figyelmet: ilyenkor lényegesen több a betörés főleg olyan lakásokban, amelyek tulajdonosai a közösségi oldalakon is elújságolták, napokra elutaztak.
Döntse el: iszik vagy vezet! Ez a régi, közismert, de ma is érvényes felszólítás különösen aktuális húsvétkor, főleg a locsolkodás napján – jelentette ki Németh Péter. A CLB biztosítási alkuszcég kommunikációs és online értékesítési igazgatója szerint a figyelmeztetés nemcsak az autósokra, hanem a biciklivel és az elektromos rollerrel közlekedőkre is érvényes.
Ugyanis, egy esetleg ittas állapotban előidézett baleset kártérítésének elbírálásakor a biztosítók sem tolerálják az alkoholos állapotot, aminek az általuk meghatározott mértéke a vérben kimutatható 0,8 ezrelék. Ez a szint már 1-2 pohár bor vagy sör, netán egy kupica pálinka legurítása után beállhat – érvel a szakértő.
Szerinte az már eléggé köztudott, hogy az ittas vezetőket egyértelműen kizárják a kártérítésből a biztosítók, s az általuk okozott anyagi veszteség mindenképpen őket terheli.
Azt azonban már kevesebben tudják, hogy mindez igaz az ittasan kerékpározó vagy elektromos rollerrel közlekedőkre is, ezért húsvétkor különösen fontos figyelmeztetni az embereket arra, hogy sokba kerülhet pár pohár alkohol
– véli tapasztalatai alapján Németh Péter.
Annak ellenére, hogy az elektromos rollerekre – úgy tudni – még mindig nincsenek egyértelmű közlekedési szabályok, a biztosítók a kártérítés elbírálásakor nem tesznek különbséget az ittas járművezető, a részeg kerékpáros vagy az illuminált állapotban elektromos rollerren közlekedő által okozott esetek között. Amennyiben egy részegen kacsázó kerékpáros vagy rollerező miatt kell egy autósnak elrántani a kormányt, s esetleg összeütközni egy másik járművel, akkor az esetet előidézőnek vállalnia kell az anyagi következményeket is – szögezi le a CLB szakértője. A vétlen károsultnak fizet a biztosító, ám ezt utólag behajtja a vétkesen, ha kiderül, alkoholos állapotban volt. Ilyenkor rémálommá válhat a húsvét, ezért sem éri meg kockáztatni – jegyzi meg Németh
A kommunikációs igazgató a hosszú hétvége egyéb veszélyeire is figyelmeztet. Közismert, hogy mágnesként vonzzák a betörőket az olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosai kiposztolták a közösségi médiákban az utazásukat. Ettől kezdve a profiknak gyerekjáték, de legalábbis rutinmunka feltérképezni a biztos célpontot, az üres lakást, s így szinte tálcán kapják az ötletet és a potenciális helyszínt is – összegzi a tapasztalatokat a CLB szakértője.
forrás: vg.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban egyszerűen kiszámolhatja a biztosítók kötelező biztosítási díjait:
kötelező biztosítás ajánlatok>>
Hatból öt robogóra nem fizetnek kötelező biztosítást, pedig a károkozás húzós költség lehet
2022 április 13.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Hatból öt robogóra nem fizetnek kötelező biztosítást, pedig a károkozás húzós költség lehet
Becslések szerint mintegy 600 ezer robogó közlekedik Magyarországon, ezek közül azonban csak minden hatodikra fizetnek rendszeresen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb). A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) arra hívja fel a figyelmet, hogy a kategóriától és lakhelytől függően átlagosan 6-8 ezer forintos éves díj kifizetésével a robogótulajdonosok mind a közúti igazoltatás során kirótt mulasztási bírságnak, mind pedig a közúti baleset során okozott kár megtérítésének kockázatát ki tudják küszöbölni.
Sokan nem tudják, hogy a robogóra is kell kötelező biztosítás
A jó idő beköszöntével ismét előkerülnek a garázsokból a robogók. A tulajdonosok jelentős része továbbra sincsen tisztában azzal, hogy a kötelezettség minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban. Az MNB legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában 37 ezer, míg a 13-35kW közötti kategóriában közel 59 ezer kgfb-t kötöttek az üzembentartók. Ez együttesen is csak közelíti a 100 ezres értéket, noha a hazai állomány nagysága eléri a 600 ezer példányt. Mindez azt jelenti, hogy félmilliónyi robogó szabálytalanul közlekedik az utakon.
A robogók által okozott károk átlagos összege gyorsan emelkedik. Az MNB 2020-as évre vonatkozó statisztikái szerint a 12kW alatti teljesítménykategóriában egy év alatt 420 ezerről 505 ezerre, míg a 13-35kW közötti kategóriában 462 ezerről 763 ezer forintra nőtt a balesetek során kifizetett átlagos kártérítés (az utóbbi kategóriában tehát 65 százalékos volt a növekedés). Ugyanakkor személyi sérülés esetén a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós szintet is, biztosítás hiányában a károkozó mindezt saját zsebből téríti.
A károsultaknak ilyenkor a MABISZ Kártalanítási számlája térít, mielőtt az összeget behajtaná a károkozón.
A fenti számok is egyértelműen azt jelzik, hogy nem csak kötelező, de mindenképpen célszerű is megkötni a havi párszáz forintos díjú kgfb-t a robogóra – hívta fel a figyelmet a FBAMSZ elnökségi tagja, Cselovszki Zsolt. Hozzátette, attól sem kell tartani, hogy a robogósokat biztosításkötéskor retorzió éri a korábbi mulasztásuk miatt.
Nem kell fedezetlenségi díjat fizetni, mint a gépkocsik vagy motorok esetében, igazoltatáskor pedig a rendőrök csakis azt vizsgálják, hogy az adott időpontban a jármű rendelkezik-e biztosítással. Ami azonban a megkötés előtt okozott károkra értelemszerűen nem kínál fedezetet.
Amennyiben a jármű nem rendelkezik rendszámmal, a biztosítók az alvázszámra kötnek kötelezőt, melynek meglétét jól látható helyre kiragasztott matrica igazolja. A járművek előtörténetét sehol nem vezetik, így bónusz-málusz besorolás sem befolyásolja a fizetendő díj mértékét.
forrás: 24.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban motorkerékpárra és robogóra is egyszerűen kiszámolhatja a biztosítók kötelező biztosítási díjait:
kötelező biztosítás ajánlatok>>
Kötelező biztosítás: nagyot estek a díjak Budapesten
2022 március 08.
Kategória:
Kötelező biztosítás
Kötelező biztosítás: nagyot estek a díjak Budapesten
A tavalyi IV. negyedévben 1 százalékkal csökkent a személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománydíja 2020 azonos időszakához képest - derül ki az MNB közleményéből. A fővárosi átlagdíjak 2021 végére 7 százalékkal csökkentek, míg a vidékiek két negyedéve változatlanok. A személygépkocsik országos átlagos állománydíja 43,7 ezer forintra mérséklődött december végére. A kárráfordítások eközben egy év alatt 13 százalékkal nőttek, így tovább zárult a kár-díj olló – olvasható az MNB friss negyedéves KGFB-indexében.
Tavaly év végén 43,7 ezer forint volt a személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) átlagos állománydíja, ami 1,5 százalékos csökkenést jelent egy negyedév alatt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves KGFB-indexéből. Éves alapon 1 százalékkal mérséklődött az országos átlagdíj. Ezen belül Budapesten jelentős, 7 százalékos visszaesés történt, miközben a nem fővárosi átlagdíjak szintje két negyedév óta gyakorlatilag változatlanok.
Ezzel párhuzamosan folytatódott a kárráfordítások növekedése: 2021 utolsó negyedévében ezek mértéke 13 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakával összevetve. A jelenség hátterében az egészségügyi krízis óta élénkülő autóhasználat, illetve a szerviz- és alkatrészárak drágulása áll. A kárgyakoriság ugyanis nem nőtt, miközben az átlagos kárnagyság összege emelkedett.
A lassan csökkenő átlagdíjak és a növekvő kárráfordítás miatt az MNB korrigált személyautós KGFB-indexe (amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be) tovább csökkent a 2021. I. negyedévében mért csúcshoz képest. A károk és a díjak közötti olló fokozatosan csökken. Ha a mostani trendek folytatódnának, a korrigált index visszatérhet a pandémia előtti időszakra jellemző 110 százalékos értékhez.
Az egyéb járműkategóriákban vegyesen alakultak az átlagdíjak: az egyedi szerződéses buszok, nehézpótkocsik, illetve – az apadó állományú – taxik átlagdíjai esetében továbbra is csökkenés tapasztalható, miközben a motorok, segédmotorok díjszintje emelkedett. A flottás szerződések díjai a nehézpótkocsik kivételével mindenütt emelkedtek a tavalyi utolsó negyedévben.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Kalkulátorunkban egyszerűen összehasonlíthatja 12 biztosító kötelező biztosítás ajánlatait és pár perc alatt meg is kötheti a megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>
Jön a kátyúszezon, biztosítási figyelmeztetést kaptak az autósok
2022 február 02.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Jön a kátyúszezon, biztosítási figyelmeztetést kaptak az autósok
Az elmúlt hetek télies időjárásának hatására ismét százezernyi kátyú lepte el a hazai közutakat. A veszélyes úthibák okozta káresemények miatti kártérítési igényeknek továbbra is mintegy felét fogadják csupán el az illetékes útkezelők. A körültekintő dokumentáció és egy évi néhány ezer forintos kátyúbiztosítás azonban alapvetően növeli a kártérítés esélyét – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
A kátyúkárok nagy része defekt, az ilyen esetek egy részében a felnit is javítani kell. Emellett gyakran előfordul, hogy a futómű is sérül, sőt, szélsőséges esetben személyi sérülés is bekövetkezhet. Kátyúbiztosítás híján ilyen esetekben kártérítés az érintett útszakasz kezelőjétől kérhető. Ez lakott területen belül az illetékes önkormányzat, kivéve Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalait, ahol a Budapest Közút Zrt. az útkezelő. A lakott területen kívüli utak egységesen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak.
Az illetékes útkezelők legtöbbször a nem megfelelően dokumentált kártérítési igényeket utasítják el, de esélytelenül próbálkoznak azok is, akik úthibára figyelmeztető jelzőtáblával ellátott útszakaszon szenvednek ilyen balesetet.
Számos előnnyel jár a kátyúbiztosítás
Kátyúbiztosítással a tapasztalatok szerint jóval kedvezőbb a sikeres kárrendezések aránya. További előny, hogy egyes módozatok a figyelmeztető táblával jelölt útszakaszokra is fedezetet nyújtanak, az autósoknak nem kell kideríteniük az útkezelő kilétét, mert közvetlenül a biztosítójuk felé jelentik a kárt, más biztosításokkal szemben pedig a térítést sem összegszerű, sem százalékos önrész nem terheli.
A kátyúbiztosítások már évi 2-3 ezer forintért elérhetők, jellemzően kgfb vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként, de egyes biztosítóknál önállóan is elérhetők. Megkötésük casco biztosítás birtokában is indokolt, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 50 ezer forint körül alakul, csak kirívó esetben ugrik 100 ezer forint fölé, vagyis a legtöbbször a casco minimális önrészének mértékén belül marad.
A bizonyítás alapja minden esetben a káresemény megfelelő rögzítése
A megfelelő dokumentáció azonban kátyúbiztosítás megléte esetén is fontos feltétel - mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. - Fontos, hogy az autós maradjon a helyszínen, mert tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet csak így tud szerezni. Autópályán lehetőség szerint a legközelebbi biztonságos helyszínen kell megvárni az útellenőrt. Célszerű minél több fényképet készíteni a kátyúról és a sérülésről, ügyelve arra is, hogy a helyszín ezek alapján jól beazonosítható legyen. A fényképek mellett érdemes az esetleges tanúk elérhetőségét is megszerezni, a kártérítés folyósításáig pedig meg kell őrizni a sérült alkatrészeket is.
A kátyúkárok kétharmadát az első negyedév során jelentik a gépjármű-tulajdonosok. Tekintettel arra, hogy az útkezelők a tapasztalatok szerint csak májusra tudnak végezni a téli időszakban keletkezett kátyúk kijavításával, az úthibák még legalább 3-4 hónapig komoly kockázatot jelentenek minden autós számára, így a következő hetekben, hónapokban még nagyon is időszerű megkötni a kátyúbiztosítást.
forrás: portfolio.hu
CLB TIPP: Kátyúbiztosítást weboldalunkon kgfb és casco biztosítás mellé is köthet kiegészítőként, vagy akár együtt is megkötheti mindezt a gépjárművére:
Kötelező + casco biztosítás ajánlatok>>
Elektromos autók biztosításai: típusfüggő lehet a kgfb, árarányos a casco
2022 január 28.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Elektromos autók biztosításai: típusfüggő lehet a kgfb, árarányos a casco
Tavaly nem egészen egy év alatt több mint másfélszeresére emelkedett a közúti forgalomban lévő tisztán elektromos gépkocsik száma. Bár számtalan anyagi és egyéb érv szól az elektromos autók vásárlása mellett, a vásárlás mérlegelésekor nem szabad megfeledkezni az olyan költségekről sem, mint a gépjármű biztosításai, illetve, hogy a casco egyes esetekben kötelező is lehet – emlékeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).
A kormány 2016 óta több program keretében összesen közel 15 milliárd forint összegben támogatta új elektromos autók beszerzését. Emellett a 4-5 éve elektromos autók is kezdenek megjelenni a használtautó piacon, ami szintén sokkal elérhetőbbé teszi ezeket a gépkocsikat. Ez meg is látszik a forgalomba helyezési adatokon: 2021 első 11 hónapjában több, mint másfélszeresére, 20 022-re nőtt a tisztán elektromos gépkocsik száma Magyarországon a Belügyminisztérium adatai szerint. A Jövő Mobilitása Szövetség előrejelzése alapján 2022 végén már 30 ezer, három év múlva 75 ezer, 2026 végén pedig 125 ezer elektromos autó közlekedik majd a magyar utakon.
Bár az elektromos autók vásárlása mellett szólnak a pályázati források, az egyes számítások szerint alacsonyabb fenntartási költségek, az adókedvezmény, a parkolási kedvezmény, ugyanakkor a vásárlás mérlegelésekor nem szabad megfeledkezni az olyan költségekről sem, mint a gépjármű biztosításainak a díjai, amelyek a hagyományos járművekénél jellemzően magasabbak lehetnek, főként a casco esetében. Ez nem is meglepő, hiszen az elektromos autók javítási költsége is magas. Ezért is érdemes teljes körű cascot kötni, ami egyébként az állami támogatással vásárolt elektromos autók esetén a sikeres pályázat feltétele is.
A hazánkban gépjárműbiztosítást kínáló 12 társaság nagyobb hányada kínál kgfb, illetve casco biztosítást a hazai újautó kínálatban elérhető elektromos modellek döntő többségére. Vannak biztosítók, amelyek azokra a típusokra nem adnak ajánlatot, amelyek hivatalos javítása Magyarországon nem megoldható. Más társaságok egyes modellekre csak egyedi kockázatelbírással, eseti döntés alapján vállalnak fedezetet. A társaságok portfoliójában pár százalékos az elektromos meghajtású járművek aránya.
A casconál a mindenkori kockázati tényezők figyelembevételével történik a díjak megállapítása. A hajtóanyag és akár a modell is több dimenzióban megjelenik a díjszabásban, így végeredményben a gépjármű pontos kivitele és ezen keresztül az üzemanyag is befolyásolja a casco díjat. Az elektromos autók árai magasabbak, mint a hagyományos társaiké, és az alkatrészek is többe kerülnek, amely árkülönbség a casco biztosításban is megmutatkozik.
Az elektromos autókra jellemző fejlett vezetéstámogató rendszerek (vészfékasszisztens, intelligens hajtáselosztás stb.) biztonságosabbá tehetik a közlekedést. Ezen rendszerek jelenléte kedvezően befolyásolhatja a casco biztosítás díjképzését. Azzal is számolni kell ugyanakkor, hogy kármegelőzésre vagy a károk nagyságára gyakorolt hatása nem mutatható még ki ezen rendszereknek, ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a biztonsági berendezések károsodása, helyreállítása, cseréje jelentősen növeli az átlagos kárnagyságot. Óvatosan kell kezelni a vezetést támogató rendszereket. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a jármű vezetője viseli a teljes felelősséget. Semmit nem lehet „rákenni” a vezetéstámogató rendszerre! Még akkor sem, ha a neve alapján úgy gondolnánk, hogy önvezetésről van szó!
Az elektromos- vagy hibrid autó javítási költségei magasabbak a hagyományos járművekhez viszonyítva. Ennek több oka is van: javításukhoz a technológiai háttér és szakértelem szűkebb körben áll rendelkezésre, ami magasabb óradíjat jelenthet. Emellett a villanyautókból még viszonylag kevés van az utakon, ezért a javításhoz az olcsóbb, utángyártott vagy bontott alkatrészek száma is sokkal korlátozottabb. Valamint az elektromos hajtáslánc miatt szükségesek olyan munkalépések (pl. a rendszer áramtalanítása), ami belső égésű motoroknál nem jelentkezik. A Tesla javítását idén őszig az is drágította, hogy hivatalos márkaszerviz csak Bécsben volt. Meg kell említeni az esetleges akkumulátor sérülések miatt bekövetkező károk és tűzveszély kockázatát is. Egy ilyen sérülés után 48 óráig karanténba kell tenni az autót, amíg kiderül, hogy az akkumulátorban nem katalizálódik-e egy robbanás vagy tűz. A hagyományos kialakítású autó átlagkára 400-450 ezer forint körüli, egy elektromos autóé pedig 600-700 ezer forint körül lehet.
Mindezek alapján tanácsolt, hogy elektromos autó vásárlásakor olyan modellt válasszunk, amelyre köthető casco. Érdemes alaposan átolvasni a jármű kézikönyvét és betartani minden gyári előírást a jármű karbantartása és használata során is, hiszen ezek feltételei lehetnek a casco szolgáltatás nyújtásának.
Javasolt a szerződési feltételek szokásosnál gondosabb áttanulmányozása, hogy az ajánlattétel előtt az ügyfél megismerjen minden olyan speciális szabályozást (például a töltésre vonatkozó korlátozás), ami esetlegesen az elektromos járművekre vonatkozik. Érdemes meggyőződni róla, hogy a biztosító feltételei milyen kártérítést biztosítanak elektromos járművekre, valóban kiterjed-e a biztosítás minden alkatrészre, tartozékra, biztosítási eseményre – például töltés közbeni töltőkábel lopásra –, vannak-e az elektromos járművekre vonatkozó különleges megkötések, rendelkezések.
Gyakran előfordul, hogy a jármű forgalmi engedélyében, a teljesítmény mezőben tévesen az akku kapacitása szerepel a névleges teljesítmény helyett. Mivel a teljesítmény díjképző paraméter, ilyenkor a biztosítási díj sem lesz helyes. Javasolják, hogy a hibás adatot javíttassák ki, hogy a későbbi kellemetlenségeknek elejét vegyék. Legyen gyanús, ha a teljesítmény mezőben 50-nél kisebb szám szerepel egy villanyautónál.
Bár szerződéskötés tekintetében nincs különbség az elektromos és a hagyományos gépkocsik között, érdemes közvetlenül érdeklődni a biztosítónál, hogy van-e bármilyen egyedi, interneten még nem elérhető konstrukció az adott típusra.
forrás: mabisz.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók kötelező és casco biztosítási ajánlatait akár elektromos gépjárművére is:
Kötelező + casco biztosítás ajánlatok>>
A károkozói pótdíjjal kapcsolatos jogviták - MNB Pénzügyi sarok
2022 január 10.
Kategória:
Kötelező biztosítás
A károkozói pótdíjjal kapcsolatos jogviták - MNB Pénzügyi sarok
A biztosítók a kgfb szerződéseikre meghirdetett díjtarifájukban a károkozásokat pótdíjjal is „büntethetik" a bonus-malus besorolás alkalmazása mellett. Bár ez a magyar fogyasztók széles körét érinti, részleteit mégis sokan nem ismerik. A pótdíjként alkalmazott díjkorrekció ugyanis a bonus-malus besorolás során alkalmazott feltételektől eltérő kártörténeti adatokat, időszakokat is figyelembe vehet, így olyankor is befolyásolhatja a biztosítás díját, amikor a bonus-malus besorolás nem változik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fellépésére a biztosítók megkezdték a károkozói pótdíj mértékének csökkentését. Dr. Nagy Olga, az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület tagjának cikke.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keretein belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtt is előfordulnak károkozói pótdíj alkalmazásával kapcsolatos pénzügyi fogyasztói jogviták.
Ezekben a fogyasztók a pótdíj mértékét, a figyelembe vett időszak hosszát, vagy azt kifogásolják, hogy a biztosítónak a kárt megtérítették, így a bonus-malus besorolásuk nem változik, a károkozói pótdíj miatt a biztosítási díjuk mégis jelentősen növekszik.
A PBT előtti egyik lezajlott eljárásban a kérelmező például kifogásolta, hogy az alkusz által kalkulált kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjhoz képest a biztosító egy öt évvel ezelőtt kifizetett kárra hivatkozva többszörösére emelte felelőségbiztosítása díját. A kérelmező az előző biztosítási időszakban nem okozott kárt. Ezt beírta az ajánlati dokumentációba is, a biztosító azonban az előzményi káradatok lekérdezése után a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal mégis megemelte a kgfb díjat.
A meghirdetett díjtarifában foglalt károkozói pótdíjra vonatkozó rendelkezései alapján a biztosító ezt megtehette. Szerinte a kérelmező tévesen adta meg az előzménykárokra vonatkozó adatokat, az ajánlaton ez alapján számolták az alacsonyabb biztosítási díjat, majd a biztosító - az előző öt évben kifizetett károkat figyelembe véve - azt jogszerűen módosította.
A PBT eljárásban a biztosító és az ügyfél végül egyezséget kötött, közös megegyezéssel megszüntették a kérelemmel érintett szerződést.
A megszüntetés időpontját követő időszakra befizetett biztosítási díjat a biztosító visszafizette a kérelmező részére. A fogyasztó így azután a piacon kedvezőbb díjú ajánlatot tudott keresni.
Egy másik békéltetési ügyben a kérelmező azt kifogásolta, hogy kgfb szerződése terhére a biztosító kártérítést fizetett, amit az ügyfél a biztosító felhívására 45 napon belül visszafizetett azért, hogy bonusbesorolása ne változzon hátrányosan. Ennek ellenére a következő biztosítási időszakra a biztosító jelentősen megemelte a „kötelező" díját. Ezt panaszban kifogásolta az ügyfél, mire a biztosító tájékoztatta, hogy bonusfokozatát visszaállította, azonban a káreseményre tekintettel - függetlenül a kárösszeg megtérítésétől – pótdíjat alkalmazott.
Ezt ebben az esetben is megtehette saját díjtarifa rendelkezéseinek megfelelően a díj következő biztosítási időszakra történő kiszámításánál. A PBT eljárásában a felek – az első ügyhöz hasonlóan – viszont egyezséget kötöttek: az érintett szerződést közös megegyezéssel megszüntették, a kérelmező ez esetben is kedvezőbb díjú biztosítást kereshetett.
A példaként hozott ügyekben tehát a biztosítók a kérelmezők szerződésének díját a meghirdetett, a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifájuk alapján alakították ki, amelynek szabályaitól – jogszabályi tilalom miatt -utólag nem térhettek el. Fontos tehát, hogy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kötésekor a fogyasztók a biztosítójuk díjtarifájának a károkozói pótdíjra vonatkozó rendelkezéseivel is tisztában legyenek.
A károkozó pótdíjak mértékében az elmúlt években jelentős eltérés volt az egyes biztosítóknál:
Az alapdíjra vetítve 10 százaléktól akár 400 százalékig is terjedtek, a kárkifizetés szempontjából figyelembe vett időszak hossza pedig akár a 7 évet is elérheti.
Az MNB 2020-ban a biztosítóknak szóló vezetői körlevelében rögzítette, hogy nem tartja jó gyakorlatnak a károkozói pótdíj túlzott, akár az alapdíj többszörösét (két-háromszorosát) is kitevő, ezért nagy valószínűséggel a kárstatisztikától elszakadó mértékű alkalmazását. Ez ugyanis a teljes kockázatalapú díjkalkulációt felülírhatja, illetve végső soron a bonus-malus rendszer kiüresedéséhez vezethet. A károkozói pótdíj alkalmazásának jogszabályi lehetősége ugyan 2021-ben is megmaradt, a biztosítók éltek is vele, azonban a piac a károkozói pótdíjak szabályozását tekintve kiegyensúlyozottabb lett.
A kgfb szerződés megkötése előtt, illetve biztosítóváltásnál a fogyasztóknak tehát érdemes tüzetesen tanulmányozni a biztosítók kínálatát. Ezeket nemcsak a biztosítók által megállapított alapdíjak, hanem a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező, így a károkozói pótdíjra vonatkozó rendelkezések alapján is célszerű összehasonlítani, és így kiválasztani a legkedvezőbb ajánlatot.
forrás: origo.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítási ajánlatait gépjárművére, és kösse meg biztosítását egyszerűen, online:
kötelező biztosítás ajánlatok>>
Figyelmeztetés az autósoknak a biztosítóktól: lejárt a műszaki? Az csak egy dolog
2021 december 17.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Figyelmeztetés az autósoknak a biztosítóktól: lejárt a műszaki? Az csak egy dolog
Az nem gond, ha lejárt az igazolás, de ha az autó műszaki állapota nem megfelelő, saját zsebből fizetheti a kártérítést a károkozó - figyelmeztetnek a biztosítók.
A Mabisz már a 2020-ban hatályba lépett kormányrendelet megjelenését követően közleményben tudatta, hogy a biztosító társaságok veszélyhelyzet idején akkor is elfogadják a kárrendezéshez szükséges okmányokat, ha azok időközben lejártak.
Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a veszélyhelyzet alatt lejáró hivatalos okmányok – ideértve különösen a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényesség igazolását, - a veszélyhelyzet alatt és annak megszűnését követő 60 napig érvényesek. A veszélyhelyzetet nemrég hosszabbították meg 2022. június 1-ig, vagyis 2022. július 31-ig nem kötelező megújítani a lejárt műszaki vizsgát az autókon. Emiatt lehetnek olyan autók, amelyek akár már több mint két éve lejárt műszakival közlekednek majd a veszélyhelyzet végefelé.
Hiába érvényes a műszaki, ha elhanyagolt az autó
Az utóbbi időszakban a szövetséghez és az egyes társaságokhoz mégis számos olyan megkeresés érkezett, amely szerint a lejárt műszakival közlekedő autós okozta balesetet nem térítette volna meg a gépjármű kötelező felelősségbiztosítását (kgfb) kezelő biztosító. A Mabisz és a biztosítók is leszögezték: ennek nem az okmányok lejárta volt az oka.
Miután azonban a biztosító kifizette a kártérítést, úgynevezett regressz eljárást indíthat a károkozó autóssal szemben a kártérítési díj visszafizetésére, ha a balesetet okozó gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota miatt történt a karambol. Ez független attól, hogy az okozó gépjármű rendelkezett-e érvényes műszaki vizsgával, vagy sem a baleset időpontjában, érvényes műszaki mellett is indulhat ilyen eljárás, ha a vizsga óta az autó állapota leromlott. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény rendelkezései alapján erre van lehetőségük a biztosítóknak, és a törvény alkalmazása független a veszélyhelyzettől és az okmányok érvényességétől.
forrás: napi.hu
CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítási ajánlatait gépjárművére, és kösse meg biztosítását egyszerűen, online:
kötelező biztosítás ajánlatok>>