Egekbe nő a kötelező biztosítások díja

Már megjelentek az idei kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) díjai, ami átlagosan tízszázalékos drágulást hozott. Az olcsóbb kötvényre váltás csak annak lehetséges, akinek a fordulónapja év végére esik.

Elindult a szokásos év végi KGFB-kampány, amiben várhatóan 100-125 ezer autós vált majd biztosítót. Jellemzően tíz százalékkal emelkedtek a kötelező biztosítási díjak egy-egy biztosítónál tavaly óta, az egy-két ezer forinttal olcsóbb biztosításért az autótulajdonosok kilencven százaléka már biztosítót vált. A kötelező biztosítások díjai 2010 óta folyamatosan emelkednek, mára ismét évi 30 ezer forintos éves biztosítási díj az átlag.

A váltás lehetősége csak annak nagyjából egymillió autósnak él, akik év végi fordulónappal rendelkeznek. A többiek biztosításkötésük fordulónapja előtt legkésőbb harminc nappal jelezhetik a biztosítójuknak, hogy felmondják régi szerződésüket.
A legtöbbet most is akkor spórolhatnak az autósok, ha az éves díjat egy összegben, lehetőleg elektronikusan utalják át a biztosítónak, más biztosítások egyidejű kötésével tovább faragható a kötelező biztosítás díja is.

Forrás: nlcafe.hu

CLB TIPP: Használja kalkulátorunkat az Önnek megfelelő kötelező biztosítás kiválasztásához! Kötelező biztosítás kalkulátor >>
 

Biztosítás fajta: 

  • Gépjármű biztosítás
  • Kötelező biztosítás
Kitört a botrány a budapesti reptéren: utazás előtt ezt jobb, ha tudod
2018 március 13.
Kategória:
Utasbiztosítás

Kitört a botrány a budapesti reptéren: utazás előtt ezt jobb, ha tudod

Január-február folyamán nagy nyilvánosságot kaptak a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren elkövetett lopások, melyekről a Pénzcentrum is többször beszámolt. A fosztogatók senkit sem kíméltek: áldozataik között voltak külföldi és magyar áldozatok is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a biztosítók éreztek-e bármit a lopásokról szóló hírekből: emelkedett-e a szerződéskötések, esetleg a bejelentett káresemények száma az azóta eltelt időszakban?

Először január közepén értesülhettünk arról, hogy nagy baj van a budapesti reptéren: Dél-Korea budapesti nagykövetsége január 19-én tett közzé egy nyilvános Facebook-posztot, amelyben arra figyelmeztették állampolgáraikat, hogy az utóbbi időben sok honfitársuk értéke tűnt el a bőröndjeikből.

A reptéri fosztogatókat ez nem riasztotta el tevékenységüktől, a következő hetekben sorra láttak napvilágot az újabb, lopásokkal kapcsolatos hírek. Február elején például Babos Tímea teniszező is arról számolt be a Facebookon, hogy táskáját nyitott állapotban vette át az utazást követően, és hiányzott is belőle néhány holmija.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a fosztogatásról szóló hírek hatására emelkedett-e a új poggyászbiztosítások száma, illetve a lopásokhoz köthető bejelentett káresemények mennyisége.

Volt változás?
Bár logikusnak tűnt, hogy a fosztogatásokról szóló hírek hatására többen kötnek biztosítást utazásuk előtt, a biztosítók számunkra eljuttatott válaszaiból mégsem ez derült ki. De nem volt változás a bejelentett káresemények mennyiségét tekintve sem.

"Az elmúlt 4 hétben megközelítőleg azonos számú volt a poggyászkár bejelentések száma a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva" - tudtuk meg Tallárom Tamástól, a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület kárigazgatójától. Hasonlóan nyilatkozott például az Aegon Biztosító és a K&H Biztosító is. Ugyanakkor nem minden biztosító tudott választ adni a kérdéseinkre, mivel a poggyászbiztosítások sok esetben nem külön biztosítások, hanem az utasbiztosítások részei, tehát nincsenek külön adatok róluk.

"Jelenleg köthető utasbiztosításaink automatikusan kiterjednek a poggyászbiztosításra is, nem kell külön igényelni, ezért nem kimutatható, hogy az igénybe vevők száma a kérdésben megfogalmazott okok miatt emelkedne. Ugyanakkor korábban kötött, éves bérlet jellegű termékeink esetében - ahol kiegészítőként kell megkötni a poggyászbiztosítást - sem tapasztaltuk az ilyen jellegű igények emelkedését" - tudtuk meg Vereczki Andrástól, az Uniqa Biztosító Lakossági Biztosítások és Kárrendezés Területének vezetőjétől.

"Bár a december-januári hónapokban az utasbiztosítást kötők száma emelkedett, ennek alakulása a korábbi évek tapasztalatait is figyelembe véve jellemzően a szabadidős időszakokat követi, nincs extrém szerződésszám emelkedés, illetve kárnövekedés az utóbbi időben" - tette még hozzá Vereczki András. Bár az okokat nem részletezték, de az Allianz Biztosító is azt a választ adta, hogy nem rendelkeznek adatokkal a szóban forgó kérdéssel kapcsolatban.

Meddig térítenek a biztosítók?
Kíváncsiak voltunk, hogy mekkora összeghatárig védett az, akinek van érvényes poggyászbiztosítása. Valószínűleg senkit sem lep meg, hogy ez elsősorban a megkötött biztosításon belül választott csomag függvénye, tehát adott biztosítón belül is többféle lehet a térítési limitet.
Az általunk megkérdezett biztosítók válaszaiból azonban úgy tűnik, hogy a legtöbb esetben a térítési limit 100 ezer és 500 ezer forint között található. Azt azonban fontos tudni, hogy sok esetben létezik egy külön, úgynevezett tárgyankénti limit is, amely egy alacsonyabb összeg a térítési limitnél.
De a biztosító eltérő mértékben téríthet attól függően is, hogy hol keletkezett kár a poggyászban. Az Uniqa Biztosító válaszából például megtudtuk, hogy a választott utasbiztosítás csomagjától függően 200 ezer, 250 ezer illetve 400 ezer forint értékhatárig térítik a poggyászkárt, ám kifejezetten légipoggyászkár esetén a térítési limitek már alacsonyabbak: 50 ezer, 75 ezer vagy 150 ezer forint.

Mi a teendő a káresemény észlelésekor?
Mindegyik biztosítói válasz egyezett abban, hogy a legfontosabb, hogy minél előbb jelezzük a biztosító felé, ha valamilyen kárunk keletkezett. A biztosítói adatlapok kitöltése mellett nagyon fontos, hogy írásban, jegyzőkönyvvel tudjuk igazolni a káresemény megtörténtét. Lopás, rablás esetén rendkívül fontos, hogy azt bejelentsük a rendőrségen vagy más illetékes hatóságnál, és az erről készült jegyzőkönyvből nekünk is legyen egy példányunk.
Ha a kár egy légi-, hajó- vagy busztársaság szolgáltatásának igénybevétele közben történik meg, akkor fontos, hogy ezek felé is azonnal jelezzük ezt, és itt is vetessünk fel jegyzőkönyvet. Repülőtéri poggyászkár esetén a légitársaság vagy a repülőtér üzemeltetője által felvett jegyzőkönyvre lehet szükségünk.
Érdemes lehet már eleve úgy útnak indulni, hogy nálunk van a biztosítónk telefonszáma, így baj esetén azonnal felvehetjük velük a kapcsolatot, és felvilágosítást kaphatunk azzal kapcsolatban, hogy milyen dokumentumokra lesz feltétlenül szükségünk a káresemény bejelentéséhez, illetve a szolgáltatás igénybevételéhez.

Forrás: penzcentrum.hu

Etikus biztosítás? Ez lett belőle
2018 március 13.
Kategória:
Életbiztosítás

Etikus biztosítás? Ez lett belőle

Jól jártak az ügyfelek az etikus életbiztosítás bevezetésével, és a biztosítóknak sem okozott sokkot az MNB koncepciója – derült ki az elmúlt egy év számaiból. Az ügyfelek ennek köszönhetően 10-15 százalékkal több megtakarításhoz juthatnak hozzá, és sokkal többet kapnak vissza, ha lejárat előtt van szükségük a pénzre.
 

Nem okozott sokkot a biztosítóknak az MNB 2017. január 1-jén bevezetett etikus életbiztosítási koncepciója – mondta Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a Portfolio múlt heti Biztosítás konferenciáján. Tavaly az életbiztosítási rendszeres díjas díjbevételek 3,9 százalékkal nőttek. A közvetítők száma ugyan 1700-zal 28 ezerre csökkent, ez azonban nem hozott visszaesést. Az első negyedév megtorpanása után magára talált a piac, és csak a megkötött szerződések száma csökkent 14 százalékkal, 200 ezerről 172 ezerre, az átlagdíj 184 ezer forintról 11 százalékkal, 206 ezerre emelkedett. Így az új szerzések összességében 35,5 milliárd forintra mérséklődtek 2017-ben a 2016-os 37 milliárdhoz képest.
A díjbevétel 21 százaléka a nyugdíjbiztosításoknak köszönhető, az eladott szerződések átlagos hossza 19,2 év. Az átlagos megmaradási idő 6,4 év helyett 8,08 évre nőtt – hangsúlyozta az igazgató. Az MNB eleve úgy számolt, hogy ha az átlagos megmaradási idő 8-10 évre emelkedik, a biztosítók is jól járnak az etikus koncepcióval. (Az ügyfelek jelentős része nem tartja meg lejáratig az életbiztosítást, hanem jóval előbb hozzányúl a megtakarításhoz, így az átlagos tartási idő növelése a cél.)

Csökkenő költségek
Az etikus életbiztosítási koncepció bevezetésével a korábbi 304 helyett 170-re csökkent a piacon elérhető termékek száma. Az átlagos TKM (teljes költségmutató) 2016. év végi 4,23 százalékról 3,55 százalékra csökkent 2017 végére. Vagyis átlagosan ennyivel olcsóbb az ügyfeleknek egy etikus életbiztosítás az egy évvel korábbinál. A tapasztalatok szerint a maximális költségek is az ajánlott sávokban maradnak, a korábbi akár 10-12 százalékról 5,5-5,75 százalékra mérséklődtek – hangsúlyozta Nagy Koppány.
Az igazgató hangsúlyozta: a felügyelés fókuszában állt az elmúlt időszakban az etikus életbiztosítás, 1 év után vizsgálati levélben 19 megállapítást tett az MNB, és 10 határozatot hozott.
Problémát jelentett, hogy bónuszos termék esetén jogszabályi limit alá ment a visszavásárlási érték, de volt olyan eset, ahol vagyonkezelési költség címén egyéb, nem vagyonkezeléssel kapcsolatos költséget számolt fel a biztosító. (A jegybank ajánlása határozottan fellép a rejtett vagy "bagatellizált" költségekkel szemben. A különböző megtakarítási életbiztosítási költségek nevének összhangban kell lenniük valós tartalmukkal.) Volt, ahol a magasabb költség esetén hiányos volt a szöveges indoklás, amit vizsgálati levélben állapított meg a hatóság.

Ezért jobb az ügyfélnek
Az MNB korábban úgy számolt, hogy a költségek maximálásának köszönhetően az ügyfelek lejáratkor 10-15 százalékkal nagyobb megtakarításhoz jutnak . A bizalom növekedése révén pedig nem mondják fel idő előtt életbiztosításukat.
Jelentős lépést jelentett az is, hogy a biztosítás megkötését követő 3 éven belül nagyot nőtt a visszavásárlási érték. Az első évben minimum 20 százalékra, a másodikban minimum 50 százalékra, a harmadik évtől pedig minimum 80 százalékra emelkedett. Ez a megtakarítási részre (kockázati díj nélkül) vonatkozik. Most sokkal jobban jár az ügyfél, ha korábban kell kiszállnia.
További előrelépés, hogy az új, mindössze háromoldalas, kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak (KID) köszönhetően az ügyfelek idén januártól könnyebben össze tudják hasonlítani a megtakarítási célú életbiztosításokat. Noha már minden biztosító rendelkezik ilyennel, Nagy Koppány azt hangsúlyozta, hogy az MNB fogyasztóbarát dokumentumokat vár el a biztosítóktól, azaz jelenleg még nem mindegyik felel meg ennek az elvárásnak.

Forrás: azenpenzem.hu

Az idei a hosszú hétvégék éve: így utazzunk biztonságosan
2018 március 13.
Kategória:
Utasbiztosítás

Az idei a hosszú hétvégék éve: így utazzunk biztonságosan

Az idei esztendő a hosszú hétvégékről szól: egyre többen vághatnak neki a néhány napos utazásoknak, legközelebb például a március 15-i négynapos ünnep kínál erre lehetőséget. Akik külföldre készülnek – akár síelni, akár más módon kikapcsolódni – jó, ha az esetleges kellemetlen meglepetésekre is felkészülnek, és kötnek utasbiztosítást.

Remek évük lesz a rövidebb kiruccanásokat kedvelőknek az idén: 2018-ban összesen kilenc hosszú hétvége szerepel a különböző ünnepekhez kapcsolódóan a naptárban, ami jóval több az átlagosnál. Nyitásként mindjárt két ilyen alkalom is jön egyetlen hónapon belül, először március 15-e, majd a húsvéti ünnepek miatt.

Utasbiztosítás – de kinek?

Azoknak, akik külföldi túrát terveznek, célszerű megfelelő biztosítási védelemről is gondoskodni, hiszen egy váratlan baleset a kellemetlenségeken túl súlyos anyagi következményekkel is járhat. A biztosítás kapcsolódhat egy-egy alkalomhoz, a külföldre gyakran indulóknak azonban érdemes fontolóra venniük olyan konstrukciót, amely egyetlen éves díjért korlátlan számú utazásra nyújt fedezetet.

Alapvetően a következő szolgáltatások tartozhatnak egy utasbiztosításhoz: betegségbiztosítás, balesetbiztosítás, poggyászbiztosítási, valamint asszisztenciaszolgáltatás. Utóbbi egyfajta „call center”, amelyet baj esetén a megadott telefonszámon tudunk elérni. Általános ügyekben és orvosi kérdésekben is segítséget kaphatunk így. A balesetbiztosítási szolgáltatás keretében a biztosítók fedezik az orvosi ellátás költségét, illetve szükség esetén a hazaszállítást is. Ha pedig autóval utazunk, akár abban is segítenek, hogy egy sofőr hazavezesse a gépkocsinkat, ha olyan balesetet szenvedünk, ami miatt ezt mi nem tudjuk megtenni. A poggyászbiztosítás a csomagunk sérülése, ellopása, elvesztése miatti kárunk megtérítését biztosítja – ez kiterjed például a repülőtéren elvesző csomagokra is.
Fontos tudni, hogy az alapbiztosítások esetén az extrém sportok nem tartoznak a biztosítási eseményekbe, valamint, hogy az utazás előtt már fennálló betegségek külföldi kezelésére és a terhességgel kapcsolatos ellátásokra korlátozottan, vagy egyáltalán nem terjed ki a fedezet. Természetesen van lehetőségünk pótdíj ellenében szinte mindenre biztosítást kötni, ezért érdemes utazás előtt alaposan átgondolni, mire lehet szükségünk a saját egyedi körülményeinknek megfelelően.

Hogyan válasszuk ki a nekünk valót?

Először is célszerű átgondolnunk, mit fogunk utazásunk során csinálni, mennyire egzotikus a helyszín, ahova utazunk, és ennek megfelelően felmérni a kockázatokat. Például az extrém sport vagy az egzotikus ételek okozta allergia vagy gyomorrontás esélye is lehet kockázati tényező, de teljesen más típusú védelemre van szükségünk egy városnézős kiránduláson. Érdemes online kalkulátort is igénybe venni a tervezéskor, hiszen így gyorsan és egyszerűen össze tudjuk hasonlítani a különböző biztosítók ajánlatait, a különböző kiegészítő biztosítások árait, de segítenek azt is átgondolni, hogy pontosan milyen típusú védelemre van szükségünk.

Forrás: hirado.hu

CLB TIPP: Utasbiztosítás ajánlatok összehasonlítása 2 perc alatt: Utasbiztosítás kalkulátor >>

Drágul a kötelező biztosítás, nagyot szívnak a cascón a biztosítók
2018 március 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Drágul a kötelező biztosítás, nagyot szívnak a cascón a biztosítók

A díjemelkedés folytódására, de mérséklődésére számíthatunk a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacán - hangzott el Biztosítás 2018 konferenciánkon. A casco még inkább versenyző termék, mint a kötelező biztosítás, de a 15%-os biztosítási adó miatt ez a termék szinte sehol sem nyereséges a biztosítóknak.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokról (kgfb) szólt mai biztosítási konferenciánk egyik utolsó szekciója, a panelbeszélgetés során többek között az alábbiak hangoztak el.

Mi lesz a kgfb-díjakkal, és hogy látják ennek kapcsán az MNB jövőképét?

Lassulóban van a díjszint növekedése a kgfb-piacon, de a díjemelkedést továbbra is hajtja az alkatrészárak emelkedése és a munkaerőhiány - mondta Almássy Gabriella (Union). Kaszab Attila (K&H) felhívta a figyelmet: 2017-ben megállt a kárgyakoriság előző két évben mért jelentős emelkedése, de az átlagkárok összege megnőtt, és továbbra sem jelentős a kötelező biztosításokon elérhető nyereség. Ráadásul az alacsony hozamkörnyezet is sújtja a biztosítókat: a kgfb-tartalékokon 4% alatti hozamot tudnak csak elérni a K&H Biztosítónál, 2017-ben pusztán ezért 400 millió forinttal lett kevesebb a nyereségük. Rácz István (biztositas.hu) is a díjnövekedés lelassulásáról beszélt, sőt, vannak olyan társaságok, amelyek már csökkentettek tavaly év végén a díjaikon. A piacszerzési próbálkozásoknak azonban nem volt számottevő hatásuk, így többen is felhagytak ezzel, ismét növelve díjaikon. Újnak tűnő elem az is, hogy az ügyfelek érzékenyebben reagálnak az áremelkedésre. Összességében a drágulás lassulására van kilátás. Németh Péter (CLB) szerint nagyon erős az autókereskedők szerepe a piacon, ebben a szegmensben kevésbé árérzékeny az értékesítés. Az autók minőségi változása felfelé hajtja az árakat. Papp Lajos (FBAMSZ) az MNB kombinált hányadra vonatkozó elvárásihoz kapcsolódóan felhívta a figyelmet, hogy minden szereplőt megillet a tisztességes profit. Az MNB 85-90%-os kombinált hányadot és 30% körüli költséghányadot vár el hosszú távon a nem-életbiztosítási piactól. A két szám különbségét jelentő 60%-os kárhányad megvalósítható Kaszab Attila és Almássy Gabriella szerint is, ugyanakkor a casco területén a 85%-os kombinált hányad a 15%-os biztosítási adóval már nyereség nélküli casco tevékenységet jelent.

Hogy hatnak a versenyre a szabályozói változások?

Papp Lajos (FBAMSZ) szerint indokolhatók voltak a jogszabályi változások a kgfb-piacon, az ügyféltudatosság és az átláthatóság is meredeken nőtt, miközben az MNB joggal egyensúlyi állapotról beszél. Magyarországon rendkívül alacsony a kgfb átlagdíja, a szegmens konszolidációját mérsékelt díjemelkedés biztosíthatja. Németh Péter (CLB) szerint a casco területén is kemény verseny zajlik a biztosítók közül, bár az ügyfelek ennek kevésbé vannak tudatában, és az ügyféltudatosság e területen jelentősen elmarad a kgfb-piacétól. Rácz István (biztositas.hu) emlékeztetett: az év végi kampány háttérbe szorulásával visszaesett a váltási hajlandóság, ugyanakkor ez nem véletlen, év végén tele volt a sajtó és a hirdetési piac a kgfb-vel. Olyan időszak jön, amikor a szolgáltatások színvonalának a javítása lesz a verseny terepe. Kaszab Attila (K&H) szerint is a cascóban mindig jóval nagyobb volt a verseny, mint a kgfb-ben, csak kevesen vették észre, és alig van olyan biztosító, amely profitot tudna termelni a jelenlegi biztosítási adó mellett a cascón.

Forrás: www.portfolio.hu

A kórházi térítéstől a különszobáig – miért érdemes egészségbiztosítást kötni?
2018 március 05.
Kategória:
Általános

A kórházi térítéstől a különszobáig – miért érdemes egészségbiztosítást kötni?

Egészségbiztosításnak több fajtája is van, a magyarok többsége azonban csak az állami ellátást ismeri. A biztosítók számtalan terméket kínálnak a pénzügyi segítségtől a magánorvosi ellátáson át, de hogyan válasszunk a különböző konstrukciók között? A Kossuth Rádió Napközben című műsorából választ kaphatunk, és azt is megtudhatjuk, hogy egyáltalán mikor érdemes egészségbiztosítást kötni.

Még nem lehet érezni az egészségbiztosítás-kötésekben az ügyfélrohamot, habár a statisztikákat olvasva növekvő számokat lehet látni. Ezt a CLB Biztosítási Alkuszcég értékesítési igazgatója is megerősítette. Németh Péter szerint az érdeklődés egyre nagyobb az ilyen termékek iránt Magyarországon. Azonban Nyugat-Európában sokkal elterjedtebbek az egészségbiztosítások.

„Ha az emberek majd egyszer valóban megtanulják, feltérképezik saját maguk számára ezeket az előnyöket, akkor biztos, hogy sokkal nagyobb számmal fogják keresni őket” – vélte az értékesítési igazgató.

Sokaknak nem tiszta a kép

Még nagy lehet a zavar a fejekben. Zolnay Judit, a MetLife vezérigazgatója szerint tisztázni kell mindenkinek, hogy pontosan mire is van szüksége. Az egészségpénztár egy olyan egyéni számlán alapuló rendszer, amelynek lényege, hogy valamennyi költség mellett ott gyűjtik a pénzt az emberek. Ezt elsősorban egészségügyi szolgáltatásra, vagy azonnali, kisebb összegű kifizetésekre érdemes használni. Az egészségügyi biztosításokat alapvetően két csoportra lehet osztani, az egyik a szolgáltatásfinanszírozó biztosítás, másik pedig az összegbiztosítás.

A vezérigazgató kifejtette, az összegbiztosítás lényege, hogy egy kockázatközösséget gyűjt a biztosító, amely például ha valakinél rákot diagnosztizálnak, már az első diagnózis után a biztosító a befizetett összeghez képest sokkal több pénzt fizet a biztosítottnak.

Példának hozta, hogy egy ismerőse összegbiztosítást kötött, nagyjából évente 70 ezer forintot fizetett a biztosítónak, majd három évvel később mellrákkal diagnosztizálták. Sokan tudják, hogy a társadalombiztosítás nem finanszíroz minden kezelést, többek között azt a Magyarországon is kapható svájci gyógyszert sem, ami mintegy hárommillió forintba kerül, azonban nagyban felgyorsítja a gyógyulási folyamatot, illetve a tüneteket is enyhíti. „Az összegbiztosításból ezt ki tudta fizetni” – mondta Zolnay Judit.

A szolgáltatásfinanszírozással elsősorban szűrővizsgálatokat és különböző járóbeteg-ellátási szolgáltatásokat tudnak az ügyfelek igénybe venni.

Minél előbb, annál olcsóbb

Minél hamarabb köt valaki egészségbiztosítást, annál kedvezőbb díjjal tudja ezt megtenni, és gyakorlatilag annál jobb befektetést tesz a későbbi egészségi kockázatok kivédésére, világított rá a vezérigazgató. Hozzátette, habár a biztosítók nem tudják megakadályozni, hogy valaki beteg legyen, de amikor nagy baj van, két dologgal mindenképp szembesül az ember: megnőnek a kiadások, és a keresetünk is kiesik.

Németh Péter úgy vélekedett, az egészségbiztosítás előnye, hogy minél gyorsabban és minél több szolgáltatást vagy terméket igénybe tudjunk venni. Az árazás általában attól függ, hogy mennyi idősek vagyunk. A fiatalabbak olcsóbban juthatnak egészségbiztosításhoz, hiszen az ő esetükben alacsonyabb rizikófaktor mint egy 50 éves felnőttnél.

Hatalmas különbség lehet egészségbiztosítás és egészségbiztosítás között. Zolnay Judit rávilágított, ha valaki 35 évesen köt szerződést, hatodannyit fizethet, mint más, aki 50 évesen hozza meg a döntést. A biztosító ugyanis az árazáskor egy adott kockázatot mérlegel, hogy egy adott korban milyen valószínűséggel fordulhat elő egy bizonyos kockázat.

Elbagatellizálni nem jó ötlet

A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a statisztikák alapján nem lehet kijelenteni, hogy csak 45-50 éves kor után következhet be olyan betegség, ami anyagi szempontból komoly problémát okoz az egész családnak. Hozzátette, sokan csak akkor jönnek rá, hogy könnyelműek voltak, ha már bekövetkezett a baj.

„Felismerik, hogy olyan sok minden másra elköltötték a pénzt, és a saját egészségüket nem biztosították. Pedig annak köszönhető a ház, a lakás, az egzisztencia, és az is, hogy el tudnak menni nyaralni” – összegezte a MetLife vezérigazgatója.

Forrás: CLB, www.hirado.hu

Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók
2018 március 02.
Kategória:

Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók

Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.

A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?

A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.

Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?

A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.

Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?

Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.

A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.

Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.

Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?

A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.

Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.

Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?

Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.

Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.

Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?

A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.

Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.

A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.

Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.

Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?

A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.

Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.

Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.

Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.

Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?

Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.

Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?

Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.

Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?

A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.

A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.

A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.

Forrás: www.portfolio.hu

Kiderült, mi okozza a legtöbb autós balesetet
2018 március 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Kiderült, mi okozza a legtöbb autós balesetet

Az autós káresetek negyedét a követési távolság be nem tartása okozza. A nők leggyakrabban parkolási, a férfiak az elsőbbségadás be nem tartásából fakadó károkat okoznak. A felső kategóriás autók közül a tolvajok körében még mindig az Audi és a BMW a legnépszerűbb márkák, ezek gyakran alkatrészként végzik - derül ki a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító (EMABIT) Zrt. elemzéséből, amelyet a lakossági casco-piacról készítettek.

A magánhasználatban lévő személyautók esetében a leggyakoribb káreseteket jellemző módon a sofőrök figyelmetlensége okozza. A CIG Pannónia EMABIT 2017-es adataiból az derült ki, hogy a káreseteket legtöbbször a követési távolság be nem tartása (24%), a figyelmetlen parkolás és tolatás (21%), valamint az elsőbbségi szabályok - például jobbkéz szabály, sávváltás, stop tábla - be nem tartása (15%) okozza. Az előző eseteknél ritkábban fordul elő, de jellemző eset a vadállattal ütközés (8%) vagy a parkolóban hagyott gépjármű sérült állapotban találása (6%) is. Utóbbi leginkább a céges autót használókra jellemző, akik sok esetben ezzel az indokkal próbálják elkerülni az anyagi vagy erkölcsi felelősségre vonást.

Előfordulnak nem vezetési hibából eredő, úgynevezett elemi károk is, amelyek egy-egy időszakban kiugró káreset-számot okozhatnak a biztosítóknál - ilyen például a nyári jégeső.

A balesetet okozó vezető nemét ugyan a biztosító nem rögzíti, de a CIG tapasztalatai azt mutatják, hogy a nők esetében legtöbbször a kis sebességű, parkolási károk a jellemzőbbek. A férfiak az agresszívebb vezetéssel együtt járó, elsőbbség meg nem adásban és az utoléréses károkban járnak élen. Valamennyi, a sofőr vezetéséből adódó káresetet előidézhetik vagy súlyosbíthatják bizonyos tényezők, például a relatív gyorshajtás.

Ezek a "legnépszerűbb" autók a tolvajok listáján

A lopott autók száma és márkája érthető módon a hazai piac eladási statisztikáit tükrözi. A lopáskárok száma erősen összefügg a járműállomány összetételével: minél több példány fut egy bizonyos típusú kocsiból az utakon, annál magasabb számban lopják az adott autót. A biztosító tapasztalatai alapján a lopások területi megoszlását tekintve Pest megye és Budapest a leginkább kockázatos területek.

A CIG Pannónia ügyfelei körében végzett elemzések alapján a felső kategóriás autók közül a lopásokat tekintve a "legnépszerűbb" autómárka az Audi és a BMW. Ezeket a lopott járműveket később a legtöbb esetben jellemzően alkatrészként használják fel. Az elektromos és hibrid autók egyelőre nincsenek a lopott autók toplistáján.

Forrás: www.portfolio.hu

Csak minden tizedik kötelező biztosítást kötöttek át a magyarok
2018 március 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Csak minden tizedik kötelező biztosítást kötöttek át a magyarok

A tavalyi kampányidőszakban 160 ezer szerződést mondtak fel a gépjármű tulajdonosok, ebből 100 ezret személyautóval rendelkező magánszemélyek szüntettek meg. Nekik és mindazoknak, akiknek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) január 1-jei évfordulós, március 1-én éjfélig kell eljuttatniuk az esedékes díjrészleteket régi vagy új biztosítójukhoz - írja a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) legfrissebb közleményében.

A 2010 után vásárolt gépjárművek kgfb-szerződésének évfordulója már nem január 1-je, hanem a szerződés megkötésének dátumához igazodik. Így - a korábbi évekhez hasonlóan - tavaly is tovább gyengült az év végi kötelező kampány intenzitása, azonban a MABISZ adatai szerint mintegy 1,5 millió jármű kgfb-szerződésének az évfordulója továbbra is az év első napja.

A tavaly novemberi kampányidőszakban közülük mintegy 160 ezren mondták fel addigi szerződésüket, köztük százezer személyautóval rendelkező magánszemély.

Annak, hogy csak kb. minden tízedik érintett váltott biztosítót, egyik oka lehet az autójuk öregebb életkora, valamint az ebben a körben jellemzően magas bónusz fokozat (mintegy háromnegyedük B10 besorolású). Éves átlagdíjuk ezért jóval alatta marad a teljes gépjármű állományénak, nem éri el a húszezer forintot. Ebből adódóan a biztosítói ajánlatok közötti különbségek is kisebbek, mint más időszakokban. Mivel pedig az új ügyfeleknek ugyanolyan kedvezmények járnak, mint a régebbieknek, így ezeknek is kisebb a szerepük a versenyben.

A január elsejével felmondott felelősségbiztosítási szerződésekből 2300 díjnemfizetés miatt szűnt meg, a magánszemélyek közül pedig mintegy ezren február utolsó napjáig valamilyen ok miatt nem kötöttek új szerződést. Nekik és mindenkinek érdemes felhívni a figyelmét arra, hogy a jogszabály szerint az aktuális díjrészletnek legkésőbb a kgfb-díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő végéig be kell érkeznie a biztosító társasághoz - ez a január 1-jei évfordulós szerződéseknél március 1-je éjfél. Amennyiben ez elmarad, akkor az ügyfél szerződése díjnemfizetés miatt megszűnik, és a díjjal nem fedezett időszakra a törvény rendelkezései szerint fedezetlenségi díjat kell fizetni. Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a károkozónak kell megtérítenie.

A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében - a gépjárművek teljesítményétől függően - 300-800 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi 2100-2600 forintot is elérheti. Érdemes még tudni, hogy ha a kgfb-szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, azt kizárólag a korábbi biztosítónál lehet újrakötni ugyanazon biztosítási időszakra.

Forrás: www.portfolio.hu

10 röhejesen olcsó nyugdíjbiztosítás, amely mellé megdob az állam 130 ezer forinttal
2018 február 28.
Kategória:
Életbiztosítás

10 röhejesen olcsó nyugdíjbiztosítás, amely mellé megdob az állam 130 ezer forinttal

Jelentősen olcsóbbak lettek tavaly a megtakarítási célú életbiztosítások, így a nyugdíjbiztosítások is, melyekhez 20%-os éves, befizetésarányos adójóváírás is igénybe vehető, 130 ezer forintos felső határig. Megnéztük, melyek a legolcsóbb termékek azoknak, akik ezzel a megtakarítási formával tennének félre nyugdíjas éveikre.

2017. január 1-je óta él az MNB etikus életbiztosítási koncepciójához köthető ajánlás, amely korlátozza a megtakarítási célú életbiztosítások Teljes Költségmutatóját (TKM). A szabályzás miatt számos biztosító átszabta a termékpalettáját; a kifejezetten drága termékek eltűntek a piacról, míg sok terméknek csökkent a TKM-értéke. A szabályozás a nyugdíjbiztosítások piacát is érintette, pedig itt korábban is volt érvényben (a 2017-esnél enyhén engedékenyebb) TKM-korlát.

A legolcsóbb, széles körben elérhető termékekkel kapcsolatosan elmondható, hogy

  1. A legalacsonyabb húszéves TKM-értékekkel működő befektetési egységekhez kötött (unit-linked) nyugdíjbiztosítások évek óta az Allianz termékei, melynek egyszerűbb (pénzpiaci, hazai piacon befektető) eszközalapjai a termék core-költségeivel együtt mindössze 1% körüli költségterhet jelentek befektetőinek. Összetettebb eszközalapok esetén sem éri el a termék teljes költsége az éves 3%-ot.
  2. Az Allianz termékeit a Groupama Életív termékei követik, ezeknek a TKM-értéke is 1,9 és 3% közé szorítható. Kezdetben (10 évnél) a TKM értékek viszont lényegesen magasabbak, amely miatt könnyen feltételezhető, hogy a bónuszok nyomják radikálisan lejjebb a termék teljes költségét.
  3. Az ötödik a listán az NN 158-as jelű (unit-linked) Motivája, ennek a terméknek a húszéves TKM-értékei 2,55 és 3,11% közé tehetők. Érdemes megjegyezni, hogy egyébként a Motiva 10 éves TKM-jénél az összetett eszközalapok díjterhelése majdnem 1 százalékponttal alacsonyabb, mint az előbbi riválisáé.

Vegyes nyugdíjbiztosítások esetén (vagyis ahol nem eszközalapok közül válogathatunk, hanem a biztosító befekteti nekünk a pénzt, többnyire állampapírokba), még a fentinél kedvezőbb költségekkel is találkozhatunk:

  1. vegyes nyugdíjbiztosítások közül a 20 éves időtávon legolcsóbb az 500 ezer forintos éves befizetéstől elérhető PostaNyugdíj Prémium nevű termék, mindössze 1,28%-os TKM-mel,
  2. ezt követi a CIG Pannónia Értékmegőrző biztosítása 2,01%-os TKM-mel,
  3. a Grawe eurós nyugdíjbiztosítása 2,27%-os TKM-mel,
  4. majd az Uniqa két azonos, 2,64%-os TKM-mel működő terméke.

Végül fontos megjegyezni, hogy a TKM nem a saját szerződésünk, személyre szabott költségeit mutatja meg, hanem egy előre meghatározott paraméterek alapján összerakott modellszámítás. Érdemes azt is megjegyezni, hogy idén január 1-jétől elérhetőek a termékek transzparenciáját javító Kiemelt Befektetési Információs dokumentumok, melyekben az ügyfél szerződéskötés előtt modellszámításokat is találhat.

Forrás: portfolio.hu

Kötelező biztosítás: még megúszhatja a pótdíjat
2018 február 26.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Kötelező biztosítás: még megúszhatja a pótdíjat

Még négy nap kegyelem: azok az év végén biztosítót váltó autósok, akik nem fizették be az első negyedéves kötelező gépjármű felelősségi biztosítás díját, március 1-jéig ezt még szankciómentesen pótolhatják.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint másfélmillió gépjármű-tulajdonos évfordulója esik még egybe a naptári évvel. Aki közülük nem fizette be a biztosítási díjat és balesetet okoz, helyette március 1-jéig térít a biztosító, azt követően azonban már nem. A közlemény idézi Papp Lajost, az FBAMSZ gépjárműszekciójának elnökét, aki jelezte: ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában esetleg kárt okoz, akkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmilliós kártérítést is.

Hozzátette: ha egy biztosító a türelmi idő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi a biztosítócéget, mert már másnap törölnie kell az adott szerződést.

A nem fizető autóst szigorúan büntetik a jogszabályok. Felmondják a szerződését, és visszamenőleg, a nem fizetett időszakra – idén naponta 340–760 forint – fedezetlenségi díjat kell fizetniük, továbbá a teljes éves díjat le kell róniuk azonnal egy összegben, mindehhez hozzáadva a 30 százalékos baleseti adót is. Így kötnek vele új szerződést, másik biztosítóhoz nem mehet át.

A 60 napos türelmi idő szabálya vonatkozik minden kötelező biztosítást váltó autósra, függetlenül attól, hogy mikor van a biztosítási évfordulója.

Az FBAMSZ közleménye szerint, mivel március 1-je az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik, postai csekken keddtől már senki ne próbálja rendezni az összeget. Csütörtök délelőttig az átutalás, azután zárásig az adott biztosító ügyfélszolgálati irodájában a személyes befizetés a biztonságos megoldás – figyelmeztet az FBAMSZ.

Forrás: www.szeged.hu

Oldalak