2018.03.02
Egymillió magyar emberre várnak a biztosítók
Mit szól az MNB biztosításpiaci jövőképéhez? Mi lesz a baleseti adó és a biztosítási adó - különböző piaci pletykákban gyakran előkerülő - csökkentésével? Mekkora visszaesést hozott az életbiztosítások értékesítésében az etikus koncepció? Többek között ezekről is megkérdeztük Pandurics Anettet, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnökét, aki jövő heti biztosítási konferenciánk nyitóelőadója. A biztosítóvezér a brüsszeli döntéshozatallal szemben határozott kritikát fogalmaz meg interjúnkban.
A MABISZ elnökeként Ön tartja a nyitóelőadást a Portfolio március 8-i Biztosítás 2018 konferenciáján. Dióhéjban mit tart ma a szektor előtt álló legfontosabb kihívásnak és lehetőségnek?
A legfontosabb kihívás egyben lehetőség is - tovább kell növelni a biztosítási penetrációt. Reális célnak tartom a 3%-os penetráció elérését 10 éves időtávon. Az MNB 10 éves stratégiai terve 1 millió új nyugdíjcélú megtakarítással rendelkező ügyfelet vizionál, ez szép eredmény lenne. Ehhez a jelenlegi átlag 42-43 éves korosztályt nagyobb arányban el kell tudnunk érni, s emellett az ennél 5-10 évvel fiatalabbakat is sikeresen meg kellene tudni szólítani nyugdíjcélú megtakarításokkal. A megvalósításnak most kedvezhet az alacsony kamatkörnyezet - nem nagyon találni más, vonzóbb megtakarítási terméket a piacon, de az érdemi mentalitásváltáshoz még sok teendője van a szektornak.
Az MNB első háromnegyed évi adatai alapján a nyugdíjbiztosítás és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adta a tavalyi díjemelkedés döntő részét. Milyen hangsúlyeltolódást hozhat ebben az idei év a piacon?
A már említett kamatkörnyezetben a nyugdíjbiztosítások mellett előtérbe kerülhetnek a kockázati életbiztosítások. A lakásértékesítések felfutásának természetes következményként lehet számolni az új lakásbiztosítások terén is növekedéssel. Fontos lenne a vállalati biztosítások számának emelkedése is, ám e téren egyelőre kevés előrelépés történik - persze, az uniós pályázatokból megvalósuló beruházások mellett ésszerűen itt is lehet némi előrelépést várni. A gépjármű-biztosítások pedig szintén növekedni fognak - hiszen növekvő autóeladásról szólnak a szakmai vélemények, a számok.
Ahogy az imént utalt rá, 10 éves jövőképet állított össze az MNB a biztosítási szektor számára. Nyilván sok mindenben egyetért a jegybank céljaival, ami viszont ennél sokkal érdekesebb: mi az, amiben vitatja, ellenzi az elképzeléseket?
Az alapelvek többsége teljesen összhangban van a szakma érdekeivel, elképzeléseivel. Vitánk legfeljebb abban lehet, hogy a további költségcsökkentések fedezetének előteremtése nem könnyű feladat akkor, amikor továbbra is egy sor szabályozási változás implementációja zajlik. Ezek egy része valóban az ügyfelek érdekét szolgálja, ám sok közülük csak az adminisztrációt, a papírmunkát és a költségeket növeli - az IFRS-átállástól egyetlen ügyfél sem számíthat helyzetét javító változásra - hogy csak egy példát mondjak. Egyébként a múlt és a jelen helyzet elemzésére vonatkozó megállapításokkal egyetértek, és nincs okunk sem vitatni, sem ellenezni a jegybanknak a szektorra vonatkozó, előremutató vízióját. Inkább abba az irányba mozdulnék el, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a felvázolt pozitív jövőkép meg is valósulhasson. A siker nem csupán a biztosítókon múlik, hanem azon is, hogy a célokhoz milyen eszközrendszert, szabályozói környezetet kíván társítani a felügyelet, illetve a gazdaságpolitika. Hiszen egyértelmű, hogy például a nyugdíjcélú öngondoskodásnak az elmúlt években tapasztalt, kedvező irányba történő elmozdulása elválaszthatatlan az adópolitikai ösztönzéstől.
A tanulmány talán legérzékenyebb pontját a szektor jövedelmezőségével kapcsolatos megállapításai jelentik. Többen felvetették, hogy ezt a kérdést egy versenyző környezetben egyszerűen a piacra, illetve a tulajdonosokra kellene bízni. Én azt tartom fontosnak, hogy erről a kérdésről is nyílt, szakmai vita folyhat, s a szektor megismerhette a jegybank álláspontját ebben a kérdésben.
Ilyen rövid idő alatt még nem születhetett meg a szakma véleménye, de a makro-trendeket figyelembe véve szektorszinten én nem tartom irreálisnak a megfogalmazott 10-15%-os ROE-sávot. Egyedi társasági szinten ugyanakkor biztosan lesznek eltérések akár az adottságoknak, a különböző életciklusnak, az eltérő stratégiáknak és tulajdonosi elvárásoknak köszönhetően.
Több mint egy éve a felügyelet etikus életbiztosítási koncepciója alapján fejlesztik és értékesítik a hazai biztosítók megtakarítási célú életbiztosításaikat. Ez a TKM-szintek jelentős csökkenését hozta, vagyis összességében csökkent a biztosítók és a közvetítők közös tortája. Az értékesítési költségek (főleg jutalékok) vagy a biztosítói profit látta ennek kárát elsősorban?
A hatás mindkét oldalon érezhető volt, a piac minden szempontból egészségesebb lett, mivel az etikus életbiztosítási koncepció a társaságok részéről a korábbi termékportfóliójuk áttekintését és racionalizálását követelte meg.
Egy biztos: a tavaly lebonyolított TKM-audit azt mutatta, hogy a piacon elérhető megtakarítási biztosítások száma az egy évvel korábbinak a felére csökkent és kétharmad részükben az új feltételeknek alapból megfelelő termékek jelentek meg a piacon. A sikeres végrehajtás hatásai kapcsán úgy gondolom, hogy az etikus koncepció már rövid távon jó az ügyfeleknek, hosszabb távon pedig az egész szektor számára is kedvező lesz.
Bár nyilvános adatok erről nincsenek, a piaci szereplők tapasztalatai alapján hozott-e visszaesést az etikus koncepció az új értékesítésben? Vár-e hasonlót a szerzésijutalék-korlát (idén januártól 13 havi díjnak, jövő évtől 12 havi díjnak megfelelő szintre) csökkentésétől?
Egyrészt az MNB adatai azt mutatják, hogy az értékesítésben 10-12 százalékkal visszaesett ugyan az új szerzések darabszáma, ugyanakkor a szerződések átlagdíja hasonló mértékben - a tavalyi év első félévében 11,5 százalékkal - nőtt, azaz a bevezetés nem okozott a piacon látható szintű visszaesést. Én erre is számítottam, s 2018-ban sem várok drámai hatást a jutalékszabályok változása miatt.
Egyrészt a szektor az elmúlt időszakban többször bizonyította kiváló alkalmazkodóképességét, másrészt ez egyes szereplőknél várható jutalékcsökkenés mellett ügyfélértéktöbblet is keletkezik, így 2018-ra is inkább mérsékelt erősödésre számíthatunk. Nem szabad elfelejteni, hogy a jutalék egy költségelem, s az ügyfél számára az adott termék teljes költsége (és teljesítménye) sokkal fontosabb.
Mivel egyre magasabbak a kgfb-díjak, terjed a piacon a baleseti adó csökkentésére vonatkozó kívánság, pletyka. Mekkora esélyét látja annak, hogy erről idén döntés születik? Kiterjedhet-e ez a casco biztosítási adójának csökkentésére is?
A számok azt mutatják, hogy a kgfb-hez kapcsolt balesetiadó-bevétel 5 év alatt 80 százalékkal növekedett a gépjárművek számának növekedése és a szektorkockázatokat jelentősen csökkentő díjemelések hatására. A kgfb-díjak növekedése az emelkedő gépkocsi- és alkatrészárakkal, valamint a szervizdíjak változásával áll összefüggésben. A megnövekedett gépjárműforgalom hatásáról sem szabad elfeledkeznünk, mely következtében ismét több a koccanásos baleset. Ráadásul egy, az európai környezetben is kedvező, kirívóan alacsony szintről indult el a növekedés. Ma a harminc százalékos baleseti hozzájárulás terhe hozzáadódik a biztosítási díjhoz.
Természetesen a fogyasztó szempontjából a baleseti adó kulcsának csökkentése azonnali pozitív élményt hozva, díjmérséklésként jelentkezne, viszont tekintettel arra, hogy a biztosítási összegek emelkedtek, nominálisan a költségvetés sem járna rosszabbul az alacsonyabb kulccsal. Ezt a kérdést természetesen a kormánynak kell eldöntenie - a gazdaság teljesítőképességének figyelembe vételével.
A casco esetében a díjnövekedés hajtóerői jórészt ugyanazok, mint a kgfb-nél. Ebben a termékkörben a tizenöt százalékos biztosítási adó közvetlenül a termék árába épül be, s kétségtelenül magasabb öt százalékponttal, mint a vagyonbiztosításokra vonatkozó adókulcs.
Ezen termék esetében sem vállalkoznék a kormányzati szándékok megjósolására, mert erről nincs információnk, de az nem kérdés, hogy a szakma üdvözölné a biztosítási adó kulcsának csökkentését és egységesítését.
Szintén az értékesítést érintő kérdés az IDD nevű EU-s direktív hatályba lépésének elhalasztása február 23-áról október 1-jére, miközben a magyar parlament már az előbbi határidővel elfogadta a szabályokat. Megelőzzük ezek szerint az implementációval Európa többi részét, vagy egyfajta könnyített időszak jön addig nálunk is? Mekkora a bizonytalanság a piacon?
A kormányzat ezen a területen is (miként a psd2 szabályozásnál) szeretett volna biztos pontokat meghatározni, amelyhez a piaci szereplők alkalmazkodni tudnak.
Abból a szempontból nincs semmilyen bizonytalanság, hogy az új szabályozás Magyarországon 2018. február 23-án hatályba lépett. Magyarország tehát nehezített pályán elvégezte a házi feladatát.
Az IDD európai születése, majd - éppen folyamatban lévő - halasztása (október 1-re) ugyanakkor kiválóan rámutat a brüsszeli döntéshozatali mechanizmus gyenge pontjaira. Már nem először történik az meg, hogy miután elhúzódó, kompromisszumokkal terhes folyamatok eredményeképpen születik meg egy direktíva, a részletszabályok sem születnek meg időben, majd a végrehajtásra egyszerűen nem marad elegendő idő. Az IDD körüli turbulencia európai szinten élesen rávilágít erre a problémára.
Itt lenne az ideje, hogy a kitűzött bevezetési dátumok mind az élethez, mind pedig a felkészülés időszükségletéhez igazodnának. Miért is vezetünk be valamit amúgy február 23-án, pénteken? Ez vajon mennyire szükséges vagy életszerű? S miért nem kaphat az érintett szektor legalább fél éves felkészülési időt? Itt lenne az ideje napirendre venni ezeket a kérdéseket Brüsszelben.
Dinamikusan bővül a hazai magán-egészségügyi szektor, az egészségbiztosítások területén viszont továbbra sincs áttörés. Vár-e előrelépést szabályozási oldalon az áprilisi választások után, ami felgyorsíthatja e szegmens bővülését?
Az egészségügyi reform kormányzati ciklusokon átívelő koncepcionális és politikai kérdés. Többször megfogalmazta a szektor, hogy úgy látja, hozzá tudna tenni az egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, s ezért szívesen vállalna nagyobb szerepet a kiegészítő egészségbiztosítási piac felépítésében. A biztosítók fontos szereplők lehetnek a szervezésben és a finanszírozásban is. Nemzetközi összehasonlításban vizsgálva a kérdést, kétségtelen, hogy az egészségbiztosítások piacán nagyok a lehetőségek, ez lehet az egyik terület, amely segíthet megvalósítani azt a szándékot, hogy tíz év alatt megduplázódjon a biztosítási piac. Egy közelmúltbeli kutatás szerint jelenleg csak minden nyolcadik munkavállalónak van ilyen biztosítása a vállalati cafetéria vagy csoportos biztosítás keretében, a magánszemélyek kötéseit illetően pedig még rosszabb a helyzet. Vegyük mindehhez, hogy ma ezen biztosítások körében is főként az összegbiztosítások dominálnak, vagyis meghatározott orvosi beavatkozások esetén tételesen megjelölt összeghez jut a kedvezményezett. Szolgáltatásfinanszírozó biztosítást egyelőre valóban kevesen kötnek. Ám keresleti oldalon érzékelhetően növekszik az igény, s már ma is közel tíz társaság verseng a piacon és jelentkezik egyre újabb termékekkel. Az ezek iránti érdeklődés növekedését a gazdaság és a fogyasztás gyorsuló ütemű bővülése már önmagában elősegítheti. Mikor lesz valós áttörés? Ez jelentős részben kormányzati szándék kérdése.
Úgy tűnik, megindult a hozamemelkedés az állampapírpiacon, különösen a biztosítók szempontjából érdekes hosszú lejáratokon. Összességében jó vagy rossz hír a hozamemelkedés a biztosítási szektor számára rövid-, közép- illetve hosszú távon?
Ha a folyamat tartós lesz, az természetesen kedvező lesz a szakma számára, hiszen a biztosítástechnikai tartalékok döntő része kötvényekben fekszik. Az alacsony hozamkörnyezet minden esetben felértékeli a hosszú időtáv és a professzionális kockázatkezelést, ez pedig kedvezhet a biztosítótársaságoknak.
Felgyorsult a digitalizáció a biztosítási piacon is, emellett egy új slágertéma hódít: a blockchain. Reálisan mikor vezethetik be magyar biztosítók is ezt a technológiát, és milyen jövőt lát előtte?
A digitalizáció évtizedek óta velünk él - nem volt szó még se fintechről, sem insurtechről, amikor a biztosítók a kgfb kapcsán megtapasztalhatták, mit jelent az online összehasonlítás. Csak akkor a közvetítőrendszert forradalmian átalakító változást még senki nem hívta insurtech-megoldásnak. Ma már annak neveznénk. Közhelyesen fogalmazva, ma már napi életünket teljesen átszövi a bitek világa. Mégis valószínűleg nehezen tud nekem olyan iparágat mondani, amely több mint egy évtizede komoly, esetenként 10-20 százalékos díjkedvezményt ad az elektronikus ügyintézésre az ügyfeleknek. A biztosítók rengeteg energiát tettek abba, hogy ügyfélkapcsolati és kárrendezési folyamataikat modernizálják.
A MABISZ keretein belül pedig folyik a munka, amely a híres "kék-sárga baleseti bejelentő" modernizálásán dolgozik - az elsők között Európában.
A blockchain technológia az elmúlt időszakban lett "divatos", elsősorban a kriptovaluták népszerűségének növekedésével párhuzamosan. A blockchain technológia már adott, de alkalmazási területeit illetően ma még a helyét keresi a világban, így a biztosítási területen is. Egyelőre a felderítési, kísérletezési szakaszban járunk, néhány kisebb jelentőségű gyakorlati alkalmazást látunk a világban (okosszerződések, járatkésés-biztosítás, stb.) - de még ezeknél is gyakran felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora hozzáadott értéke van a blockchain technológia használatának. Úgy tudom, hogy a biztosítótársaságoknál zajló innovációk mellett a pénzügyi-biztosítási piac prudens működésére figyelő hatóságok is készülnek az új logika megjelenésére.
Forrás: www.portfolio.hu
Így kerülhet egy vagyonba az ausztriai kiruccanás
2017 március 20.
Kategória:
Utasbiztosítás
Így kerülhet egy vagyonba az ausztriai kiruccanás
A téli szezonban bekövetkezett balesetekre, köztük a síbalesetekre átlagosan 80 ezer forint kártérítést fizetett ki utasbiztosítás formájában a K&H. A legjelentősebb kiadást egy helikopteres mentés jelentette, amely 1,5 millió forintba került. A Biztosító szakértői szerint egyre tudatosabbak a magyar turisták, többen kötnek utasbiztosítást a külföldi utak előtt, amelyek átlagos díja tavaly 6756 forintot tett ki.
A téli balesetekre átlagosan 80 ezer forintot fizetett ki a K&H Biztosító, ám a kártérítések összege között jelentős a szórás. A legmagasabb összeget, 1,5 millió forintot egy kulcscsonttörés miatti helikopteres mentésre, és az azt követő kezelésre fizetett ki a társaság. A múlt év egészében az utasbiztosítási átlagdíj 6756 ezer forint volt, a teljes kárösszeg pedig közel 84 millió forintra rúgott. Bár a téli utazások kárstatisztikája még nem teljes, a biztosító előzetes mérlege szerint a kártérítéssel járó balesetek 70 százaléka Ausztriában történt.
A tapasztalatok szerint az elmúlt években óvatosabbak lettek a külföldre tartó magyarok, többen kötöttek utasbiztosítást. Ezek a biztosítások az utazási kiadások töredékéért nyújtanak biztonságot egy-egy baleset esetén, így akár több millió forintos kiadást is megspórolhatunk.
Ráadásul a magyarok utazási kedve is nőtt az elmúlt években: a külföldi utazások száma 2013-ban 16 millió, egy évvel később 16,3 millió volt, 2015-ben pedig megközelítette a 17,3 milliót. A biztosító szerint érdemes komplex utasbiztosításokat kötni, amelyek teljes körű védelmet garantálnak, tehát az esetleges poggyászkárok mellett egészségügyi és baleseti eseményekre is fedezetet biztosítanak. Szintén jól jöhet baj esetén külföldön a jogvédelmi és személyi felelősségbiztosítás, bár ezek a legtöbb esetben eleve részét képezik az utasbiztosításoknak.
Forrás: www.penzcentrum.hu
CLB TIPP: Ne induljon el Ön se utasbiztosítás nélkül! Utasbiztosítás kalkulátor >>
Tízből egy magyar egyáltalán nem számít állami nyugdíjra
2017 március 10.
Kategória:
Életbiztosítás
Tízből egy magyar egyáltalán nem számít állami nyugdíjra
Százezer forint mínusz: ekkora lesz a különbség az utolsó havi fizetés és az első állami nyugdíj között a magyarok várakozása szerint. A Groupama Biztosító megbízásából készült országos reprezentatív kutatás annak járt utána, milyen félelmek övezik a nyugdíjrendszert, s számszerűen milyen nagyságú időskori juttatásra számítanak a nyugdíj előtt álló magyarok.
Nyugtalan nyugdíjas évek?
A magyarok 71%-a már tudja, hogy nem lesz elég a nyugdíja a megélhetéshez sem, kétharmada egyenesen igazságtalannak érzi, milyen kevés összegre számíthat az állami rendszerből ahhoz képest, amennyit be fog fizetni élete során. Emiatt is van, hogy egyre kevesebben, a magyarok mindössze negyede (27%) várja a nyugdíjas éveket. Ezen belül az 50-es éveikben járók fele (48%), a 29 év alattiak pedig mindössze 15 százaléka gondol jó érzéssel előre erre az időszakra – derült ki abból a kutatásból, melyet a Groupama Biztosító készített az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft.-vel.
A kutatás eredményeinek feldolgozásában részt vevő szociológus szerint további oka is van az anyagiak mellett, hogy a 39 év alattiak nem várják ezt az időszakot. Szvetelszky Zsuzsa szerint számukra nem olyan vonzó az a jelenlegi állapot, amit ma „nyugdíjasságnak” nevezünk. A passzivitás, a kiszolgáltatottság és ezzel összefüggésben a társadalmi megbecsülés hiánya, amit ők hozzá társítanak. Ez a korosztály az előttük álló évtizedek során minden bizonnyal ki fogja találni magának a saját „nyugdíjas imidzsét”, amiben a jelenleginél nagyobb szerepe lesz az anyagi függetlenségnek, biztonságnak, az aktív, élményekben is gazdag időskori életnek.
Az álom: 200 ezer forint körüli fizetés, és ugyanekkora nyugdíj
A kutatásban megkérdezték az embereket, mekkora összegre számítanak utolsó havi jövedelemként, milyen mértékű kezdőnyugdíjjal lennének elégedettek, és végül mekkora nyugdíjra számítanak reálisan az államtól.
A válaszok alapján átlagosan 218.900 forintos utolsó havi jövedelemmel kalkulálnak, amelyből csak minimálisan adnának lejjebb a munkaerőpiacról való távozáskor: az ideális nyugdíj a magyarok szerint 198.600 forint lenne.
„Csakhogy a magyarok 11%-a – elsősorban a fiatal generáció – már egyáltalán nem is számít állami nyugdíjra, és csupán 6% azoknak az idealistáknak az aránya, akik szerint a vágyott 200 ezer vagy e fölötti nyugdíjat tud majd biztosítani az állam” – ismertette a kutatás eredményeit Halasi Melinda, a Groupama Biztosító Értékesítés Támogatási Főosztályának vezetője.
A fiatalok szerint jövedelmük 40%-át kapják majd nyugdíjként
A válaszok alapján nyugdíjasként átlagosan 118.400 forint fog hiányozni az utolsó jövedelmükből. Az, hogy a fiatalabb korosztályok pesszimistábbak, nem meglepő.
Míg az 50 év felettiek jövedelmük 57%-ára számítanak nyugdíjként, a 30 év alattiak úgy gondolják, hogy időskori megélhetésükhöz az államtól csupán utolsó jövedelmük 40%-át kapják majd.
Ezek a számok összhangban vannak azokkal az előrejelzésekkel, melyek szerint a demográfiai folyamatok következményeként a jelenlegi állami nyugdíjak 20-30 éven belül akár harmadára csökkenhetnek.
Bakancslista helyett realitáslista
A magyarok többsége alapvetően klasszikus nyugdíjasként látja magát; pihenéssel, utazással, olvasással és főzéssel töltené idejét családja és barátai körében, a terveik közül azonban nem mindegyiket tartják megvalósíthatónak. Azt 80%-ban reálisnak tartják, hogy több időt töltenek el családunk körében, és ugyanígy megvalósíthatónak tartják, hogy tévézzenek (87%), vagy olvassanak (83%). Ugyanakkor már csak 46%-ban tartják valószínűnek, hogy utazni is tudnak majd idős korunkban, és mindössze 56% tartja reálisnak a színházba járást, vagy, hogy fürdőbe is eljutnak nyugdíjasként (55%). A nagy valószínűséggel megvalósítható tervek között, azaz a „realitáslistán” tehát többnyire olyan programok szerepelnek, amelyek alapvetően nem kell, hogy pénzbe kerüljenek.
Valamivel bátrabban terveznek a fiatalabbak: náluk nagyobb hangsúlyt kapnak az újdonságok, mint például új hobbi, vagy új sportág kipróbálása. Ez megerősíti a Groupama Biztosító korábbi kutatásainak eredményeit, melyből egyértelművé vált, hogy a mai fiatalok idős korukban is aktívabb életre vágynak.
Forrás: www.biztositasiszemle.hu
CLB TIPP: Kezdjen el időben gondoskodni nyugdíjas éveiről! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Magyarországon is nagy biznisz lehet a használat alapú biztosítás
2017 március 09.
Kategória:
Gépjármű biztosítás
Magyarországon is nagy biznisz lehet a használat alapú biztosítás
A használat alapú biztosítás (Usage-based insurance, UBI) egy telematikai berendezés segítségével monitorozza és tárolja a biztosított jármű vezetés közben gyűjtött kvantitatív és kvalitatív adatait. Ez a fajta szolgáltatás jelentős piaci résnek bizonyul számos európai ország biztosítási piacain, míg Magyarországon egyelőre nem terjedt el a lakosság körében, holott népszerű szolgáltatási forma lehetne - az UBI szisztémájú biztosítások jelenét és jövőjét a Deloitte szakértője tekinti át.
A használat alapú termékek a gépjármű-biztosítások jelenleg leggyorsabban növekvő szegmensét jelentik világszerte: egyes becslések szerint 2020-ra a telematikai típusú termékekből származó díjbevételek globálisan elérhetik az 50 milliárd dollárt, a szerződések száma pedig a 100 milliós darabszámot. Az elmúlt évek tendenciáját követő, globális díjbevétel növekedés túlnyomó részét a fejlődő régiók jelentős megerősödése, illetve a jelenleg is élenjáró Észak-Amerika és Európa piacai fogják leginkább kitenni.
A használat alapú gépjármű biztosítási termékek elterjedésének és fejlesztésének ütemét jól mutatja, hogy míg 2013-ban 17 országban 155 aktív UBI termék volt elérhető, addig 2015 év végére már 34 országban 204 db használat alapú gépjármű-biztosítási terméket lehetett beazonosítani világszerte.
A megfelelő adatok begyűjtése a biztosítási termékek pontosabb árazását és pozícionálását támogatja, a telematikai berendezés segítségével szerzett információk alapján a biztosítók nemcsak a szegmentációjukat javíthatják, ami hosszú távon a nyereségességet javíthatja. Meglátásunk szerint a legnagyobb kihívást jelenleg a telematikai berendezések által begyűjtött, hatalmas méretű adatmennyiség tárolása és az adatok harmadik félnek történő kiadása jelentheti - emelte ki Mérth Balázs, a Deloitte Zrt. pénzintézetekért felelős partnere.
Az autókba épített telematikai berendezés a begyűjtött és elemzett adatoknak köszönhetően például különbséget tud tenni két, hasonló biztosítási csomaggal rendelkező vezető között: ha az egyik tizedannyi utat tesz meg, vagy kevésbé zsúfolt időszakban vezet, a biztosítónak lehetősége van a tapasztalati információk alapján a fennálló kockázatnak megfelelő árat meghatározni a biztosított számára.
A kárrendezési folyamat technológia általi átalakulása ezen túl még további előnyökkel is járhat: a káresemény bekövetkeztét például a gyorsulási adatok (pl. gravitációs erő vagy fékerő) hirtelen változásából a berendezés azonnal képes jelezni, amire azonnal reakció adható a biztosító részéről (például SMS küldése az ügyfél számára az esetleges probléma megoldására, rendőrség értesítése a gépjármű ellopása esetén, segélyhívás indítása baleset esetén stb.) Ezáltal a kárbejelentési folyamat lerövidülhet, a biztosító kárrendezési folyamata pedig optimalizálhatóvá válik - arról nem is beszélve, hogy a gyorsabban továbbított segítségnyújtás sok esetben akár életeket is menthet.
Forrás: www.portfolio.hu
Garantált hozamot akarsz a nyugdíjadra? Íme az 5 legolcsóbb biztosítás
2017 március 09.
Kategória:
Életbiztosítás
Garantált hozamot akarsz a nyugdíjadra? Íme az 5 legolcsóbb biztosítás
Az Union, az MKB, az Aegon és a Posta Biztosító kínálja most garantált hozam mellett a legolcsóbb nyugdíjbiztosításokat.
Régen a vegyes életbiztosítások egy jelentős része olyan drága volt, hogy a garantált hozam illúziójával eladott termékek még a költségeiket is csak nagyon nehezen (vagy egyáltalán nem) tudták kitermelni, ez különösen a közelmúltban tapasztalható, alacsony hozamkörnyezetben okozhatott problémát. Szerencsére az etikus életbiztosítási koncepció ennek a gyakorlatnak (többnyire) véget vetett és bár továbbra sincs olyan vegyes nyugdíjbiztosítás a piacon, amely magasabb technikai kamatot ajánl, mint amekkora költséget levon, már sokkal nehezebb mellényúlni.
Gyakorlatilag két fontos különbség van egy vegyes és egy befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás között:
- Ha vegyes nyugdíjbiztosítást indítunk, nem kell bíbelődnünk azzal, hogy saját magunk választjuk ki az eszközalapok összetételét és így viseljük a befektetési kockázatot, hanem lényegében a biztosító vagyonkezelőjére bízzuk a megtakarításunkat.
- A vegyes nyugdíjbiztosítások minimális (bruttó) hozamot is garantálnak (amelynek törvényi maximuma 2,3%), amit minden évben legalább kifizetnek a megtakarításunkra, az efölött elért befektetési hozam 80-100%-át pedig jóváírják.
A portfóliómenedzserek azonban nem zsonglőrködhetnek a pénzünkkel, többnyire csak állampapírokba helyezhetik el a megtakarításunkat, így a jelenlegi hozamkörnyezetben nem számíthatunk orbitális hozamokra.
Előfordulhat, hogy a technikai kamatláb önmagában arra sem lesz elég, hogy a költségeinket kitermelje, mivel a szerződésben a garantált minimális hozam bruttó érték.
Szerencsére több tényező is segíti a megtakarításunk sikerességét az esetleges többlethozam mellett:
- a nyugdíjbiztosításokra járó 20%-os állami támogatás / adójóváírás (amely 130 ezres felső határig vehető igénybe évente) bőven elég ahhoz, hogy a költségeket kitermelje, tehát erről nem érdemes elfeledkezni,
- az etikus életbiztosítási koncepció keretein belül a vegyes életbiztosítások költségeinek felfedése és a TKM-értékek szabályozása leradírozta a kifejezetten drága termékeket a piacról, így nehezebb mellényúlni.
Íme az öt legolcsóbb vegyes, nyugdíjcélú életbiztosítás, ami jelenleg elérhető a piacon, illetve ezeknek fontosabb adatai. Látható, hogy a technikai kamatláb továbbra sem magasabb egy esetben sem, mint a költségek, a többlethozam és az adójóváírás viszont ellensúlyozhatja ezt:
Legolcsóbb vegyes nyugdíjbiztosítók fontosabb paraméterei
| Termék | TKM10 | TKM15 | TKM20 | Technikai kamatláb | Többlethozam visszatérítés |
| Aegon Exclusive (vegyes) | 3,02% | 3,11% | 2,67% | 1,0% | 100% |
| MKB Értékmegőrző | 2,34% | 1,76% | 1,51% | 2,1% | 85% |
| Union24 | 1,55% | 1,25% | 1,13% | 0,0% | 80% |
| Union Idill | 2,19% | 1,56% | 1,32% | N/A | 80% (?) |
| PostaNyugdíj Aranytartalék | 3,13% | 3,16% | 3,24% | 1,6% | 80% |
Forrás: www.portfolio.hu
A nők vagy a férfiak takarékoskodnak ügyesebben?
2017 március 08.
Kategória:
Életbiztosítás
A nők vagy a férfiak takarékoskodnak ügyesebben?
Miben különböznek a nők és a férfiak, ha pénzügyekről van szó? A nők jobban odafigyelnek kiadásaikra és megtakarításaikra, mint a férfiak. Pénzügyekről tájékozódni a többség az interneten szeret, ám a nők szívesebben fordulnak tanácsért biztosítójukhoz, bankjukhoz...
Igaz-e az a sztereotípia, hogy a pénzügyekkel, biztosításokkal kapcsolatos döntéseket többségében a férfiak hozzák meg, mert ők "jobban értenek a pénzhez"? Leegyszerűsítve erre a kérdésre kereste a választ a CIG Pannónia friss kutatása. Az idei nőnap egyik jó híre, hogy ez az állítás így nem igaz. A mai magyar társadalomban pénzügyi tudatosság és döntéshozatal szempontjából már majdnem megvalósult a női-férfi egyenjogúság.
A cég kutatása kimutatta: a magyarok döntő többsége valamilyen szinten odafigyel a pénzügyeire (95 százalék), ám a férfiak mindössze 54, a nők 59 százaléka állította, hogy rendszeresen számon tartja kiadásait és megtakarításait.
A közhiedelemmel ellentétben a nők és a férfiak egyforma arányban (73 illetve 72 százalék) vesznek részt a rájuk vonatkozó anyagi természetű kérdések eldöntésében.
A megkérdezettek mintegy fele teljesen önállóan hozza meg pénzügyi döntéseit, és a párkapcsolatban élők közel 40 százaléka is egyedül dönt. Ugyanakkor a kapcsolatban lévő nők szívesebben vonják be partnerüket a döntésbe, 41 százalékuk számít párja véleményére, míg ez az arány a férfiaknál csupán 31 százalék.
Az internet hatalma
Pénzügyekkel kapcsolatban általánosságban a férfiak háromnegyede, míg a nők valamelyest kisebb aránya, 68 százaléka szokott tájékozódni. Lényeges különbség van ugyanakkor abban, hogy melyik nem honnan tájékozódik. Nem meglepő módon a férfiak és a nők is leginkább az interneten szeretnek információt gyűjteni, ám míg a férfiak közel fele, addig a nők mindössze harmada böngészi a világhálót, ha többet szeretne tudni az éppen aktuális pénzügyi kérdésekben. Ugyanakkor a nők számára csak úgy, mint a hétköznapi életben, itt is fontosabb a személyes kontaktus és a beszélgetés: 32 százalékuk veszi fel a kapcsolatot bankjával, biztosítójával vagy kérdezi meg párját, ismerősét, rokonát, ha pénzbeli tanácsra van szüksége, míg ez az arány a férfiaknál mindössze 24 százalék.
A nőknek is fontos a biztosítás
Abban szinte mindenki egyetért, hogy érdemes biztosítást kötni. A biztosítások terén az anyagi javak az elsődlegesek, mindkét nem tekintetében a legfontosabb a vagyontárgyak és az ingatlanok védelme. A férfiaknál ez az arány 50 százalék, míg a nőknél némileg kevesebb, 47 százalék. Az életbiztosításokat nagyjából minden ötödik ember hasznosnak tartja. A nők nagyobb fokú óvatosságát mutathatja, hogy 21 százalékuk szerint érdemes életbiztosítást, valamint balesetek, betegségek esetére biztosítást kötni, míg ez az arány a férfiaknál valamelyest kevesebb, átlagosan 18 százalék.
Párnacihában vagy bankszámlán van a pénz?
A felmérés szerint a nők kicsit kevesebb, a férfiak pedig valamivel több mint háromnegyede rendelkezik megtakarítással. A befektetési eszközök használata tekintetében mindkét nem óvatos, hatoduk otthon tart készpénzt forintban, felük pedig bankszámlán lekötés nélkül tartja pénzét.
A férfiaknak némileg több befektetésük van, ám az eltérés nem jelentős a nemek között. Annál érdekesebb ellenben, hogy mintegy kétszer annyi férfi rendelkezik forint alapú lekötött betéttel és tartós befektetési számlával, mint nő. Bár az életbiztosítást a hölgyek valamelyest hasznosabbnak tartják, a gyakorlatban azonban mégis több férfi rendelkezik befektetéshez kötött életbiztosítással.
Örömmel tapasztaljuk, hogy szinte a teljes a magyar lakosság figyelmet és időt szán pénzügyei alakulásának követésére. A kutatás eredménye azt mutatja, hogy napjainkban sem a tájékozottság, sem az anyagi kérdések kezelése terén nincsenek igazán szembeötlő különbségek nők és férfiak között. Az öngondoskodás és a pénzügyi tudatosság javulását mutatja, hogy a lakosság közel 90 százaléka alapvetően hasznosnak tartja bármilyen típusú biztosítás megkötését - mondta Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termék- és üzletfejlesztési igazgatója a kutatás eredményeit értékelve.
Forrás: www.penzcentrum.hu
A biztosítást kérjük, csak a kedvezményt nem?
2017 március 03.
Kategória:
Életbiztosítás
A biztosítást kérjük, csak a kedvezményt nem?
Egyre népszerűbb a nyugdíjbiztosítás az ügyfelek között, de nem mindenki veszi igénybe a hozzá kötődő adókedvezményt - mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a Portfólió Biztosítás 2017 konferencián.
Rámutatott: a 2015-ös adatok alapján a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek mintegy harmada nem vette igénybe a neki járó 20 százalékos adókedvezményt, a 137 ezer nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfélből csupán 91 ezren éltek az adókedvezmény lehetőségével. Pandurics Anett kiemelte: a piac egyik motorja a nyugdíjbiztosítás, 2015-ben a 137 ezer biztosításból 31 milliárd forint díjbevétel keletkezett, amiből 24 milliárd forint az úgynevezett unit-linked szerződésekből származott. Az átlagos éves díj 208 ezer forintot ért el, a szerződő ügyfelek átlagéletkora 45 év volt.
A Mabisz elnöke elmondta: a Deloitte biztosítási indexe szerint az emberek 72 százaléka fontosnak tekinti a biztosítók tevékenységét, és a biztosítók megítélése kedvezőbb az ügyfelek körében, mint a bankoké. Pandurics Anett elmondta: a legerősebb 5 biztosító társaság piaci részesedése 57,8 százalékról 57,6 százalékra mérséklődött, a “top 10” biztosítócégé viszont 82,3 százalékról 83,3 százalékra nőtt a biztosítási piacon.
Kifejtette: az egyszeri díjas életbiztosítások 0,8 százalékkal, a folyamatos díjas életbiztosítások 1,0 százalékkal, a vagyon- és egyéb biztosítások 4,8 százalékkal, a gépjármű-biztosítások viszont 16,5 százalékkal nőttek az elmúlt év első három negyedévének számai alapján. A Mabisz elnöke rámutatott: a gépjárműbiztosítások díjszintje még mindig nagyon alacsony a magyar piacon, még a válság előttitől is elmarad.
Hangsúlyozta: a január 1-je óta bevezetett etikus életbiztosítási koncepció (ld. keretes írásunkat) első tapasztalata, hogy a biztosítási termékek több mint felét, 168 konstrukciót kivezettek biztosító társaságok a piacról, a költségek mértéke pedig nagyot esett, az egy évvel korábbi 5-6 százalékról 3-4 százalékra csökkent a teljes költségmutató (TKM).
Jelezte az is, hogy a biztosítók számára kitörési pontnak számíthat a nyugdíjbiztosítások mellett az egészségbiztosítások, a gépjárműbiztosítások, és a vállalati vagyon- és felelősségbiztosítások is ilyennek tekinthetők.
A biztosítócégek vezetőinek a konferencián elhangzott panelbeszélgetéséből kiderült: az idei január és február visszaesést hozott a megtakarítási célú életbiztosítások piacán, amit az etikus életbiztosítási koncepció indulása idézhetett elő. A főbb piaci ágakban növekedést várnak a biztosítók vezérigazgatói az eljövő években.
Ebben a körben Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatójaként arról beszélt, hogy a növekedési adatok elfedik a kihívásokat, az etikus koncepció és az alacsony hozamkörnyezet csökkenti a fedezeteket. Egyre jobban számít a biztosító társaságok mérete, a kis biztosítók nem minden kihívásnak tudnak megfelelni.
Raveczky Zsolt, az Erste Biztosító elnök-vezérigazgatója örvendetesnek nevezte, hogy a GDP-vel párhuzamosan a biztosítási piac is bővül. Szerinte a nyugdíj- és a kötelezőbiztosítás húzóerőt jelentenek a biztosítók számára, a fajlagos költségek esetleges növekedését az ügyfelek számának emelkedése mérsékelheti.
Forrás: www.piacesprofit.hu
CLB TIPP: Ne habozzon! Tekintse meg kalkulátorunkat az Ön számára ideális nyugdíjbiztosítás kiválasztásához! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Baleseti haláltól félünk a leginkább
2017 március 01.
Kategória:
Életbiztosítás
Baleseti haláltól félünk a leginkább
Magyarországon összesen 600 ezer egyedi és csoportos balesetbiztosítási szerződés van. A Genertel által végzett felmérés során ennél lényegesen többen; a megkérdezettek 68 százaléka válaszolta azt, hogy rendelkezik balesetbiztosítással, ám ennek többségét lakás-, gépjármű és egyéb biztosítások kiegészítő elemeként kötötték. A megkérdezettek közel 80 százaléka baleseti haláltól való félelmet jelölte meg a kötés okának.
A Genertel legújabb felmérése a balesetbiztosítást járta körbe; 1800-an vettek részt a kutatásban. A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 68 százaléka rendelkezik balesetbiztosítással, igaz ennek 70 százalékánál nem önálló, hanem mint lakás-gépjármű vagy egyéb biztosítás mellé kötött kiegészítőként rendelkeznek. A biztosítással rendelkezők döntő többsége (69%) férfi és csupán 31 százalék nő. Lakóhely szerinti bontásban, nem meglepő módon 68 százalék vidéki, míg 32% budapesti lakos.
Miért kötünk balesetbiztosítást?
Arra a kérdésre, hogy mire kötnek leginkább ilyen biztosítást, több választ is meg lehetett jelölni: 78% a baleseti halált jelölte meg (pl. közlekedési-, vagy háztartási-, vagy egyéb halál), 62% a baleseti kórházi díj térítését, 24% pedig a gyerek által elszenvedett balesetet, míg 14% az égési sérüléseket.
A téli időszakban négy veszélytől tartunk leginkább; ezek közé tartozik ha a gyerek könnyen megcsúszik és eltöri a kezét vagy a jeges utakon történő koccanások, a hóátfúvások miatt veszélyes autópályák, illetve a tetőről leeső hó és jég okozta balesetek.
Mennyit szánunk rá?
A felmérésből kiderült továbbá, hogy a válaszadók közel 40 százaléka 500-1000 forint havidíjat tartaná reálisnak, közel 25 % 1000-2000 forintot sem sajnálna érte. A két végleten van az a 27%, amely 500 forint alatti havidíjat, illetve az a 9 %, amely 2000 forintnál többet is áldozna erre havonta.
Forrás: biztositasiszemle.hu
CLB TIPP: Ha még nincs balesetbiztosítása, akkor vessen egy pillantást kalkulátorunkban szereplő ajánlatokra! Balesetbiztosítás kalkulátor >>
Szerda estig kell beérkeznie a kötelező díjának
2017 február 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Szerda estig kell beérkeznie a kötelező díjának
Annak a mintegy 120 ezer személyautó-tulajdonosnak, aki év végi évfordulóval kötötte újra kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (kgfb), március elsejéig kell rendeznie az esedékes, baleseti adóval növelt díjrészletét.
Mivel a március 1-jei határidő az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik, csekken hétfőtől már senki ne próbálja rendezni az összeget. Szerda délelőttig az átutalás, azután zárásig az adott biztosító ügyfélszolgálati irodájában történő személyes befizetés a biztonságos opció – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
„Bár a biztosítók kár esetén már január elsejétől fizetnek, a törvény az ügyfeleknek 60 napos díjfizetési haladékot tesz lehetővé – magyarázza Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Ha azonban egy biztosító a határidő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi őt: már másnap törölnie kell az adott szerződést. Ezért aki eddig még nem intézkedett, mindenképpen olyan fizetési módot válasszon, hogy pénze biztosan idejében célba érjen.”
A csekkes fizetés a néhány napos átfutás miatt hétfőtől már nem garantált megoldás. Mivel az átutalás a magyar bankszámlák között immár néhány óra alatt megtörténik, szerda délig a banki átutalás a megfelelő opció a csekkes befizetés helyett. Az utolsó napon azonban az a legbiztosabb, ha az aktuális biztosítónk pénztárába fizetjük be az esedékes díjat. Fontos, hogy tisztában legyünk az adott ügyfélszolgálati iroda nyitva tartásával. Emellett arra is ügyelni kell, hogy több biztosító már nem működtet pénztárat az ügyfélszolgálati pontjain.
A nem fizetés következményei
Az az ügyfél, akinek a díj nem fizetése miatt megszűnt a kötelező biztosítása, a fedezetlenség időtartamára fedezetlenségi díjat köteles fizetni, melynek mértéke – az autó teljesítményétől függően – idén naponta 310-690 forint között mozog. Emellett ugyanannál a biztosítónál kell újra szerződést kötnie, visszamenőleg a türelmi időre járó díjat is le kell rónia és választási lehetőség nélkül azonnal a teljes évre járó biztosítási díjösszeget kell kifizetnie. Ráadásul mindhárom összegre meg kell fizetni a 30 százalékos baleseti adót is. Így együtt ez már igen tetemes összeg lehet egy egyszerű személyautónál is.
A legsúlyosabb következmény ugyanakkor az lehet, ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában kárt okoz: ilyenkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmilliós kártérítést is, ami akár életre szóló fizetési kötelezettséget is jelenthet.
A százezernyi értesítés közül persze óhatatlanul elkallódhat néhány a postai kézbesítés során, ez azonban sajnos nem mentesíti az ügyfelet a következményektől. A díjfizetés elmaradása a szabályozás szerint egyértelműen az ő felelőssége.
Forrás: www.vg.hu
Legyen profi: így juthat pénzhez, ha kátyúkárt szenved
2017 február 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Legyen profi: így juthat pénzhez, ha kátyúkárt szenved
Napi 500 új kátyú keletkezik csak a főváros útjain, elég komoly esély van belefutni egybe. Az ilyen károknak, statisztikák szerint csak mintegy felét térítik meg. Érdemes rögtön mindent a lehető legjobban dokumentálni.
A kárigények elutasításának legfőbb oka, hogy az autós a kár megfelelő rögzítése nélkül hagyta el a helyszínt, vagy az, ha a megengedettnél bizonyíthatóan gyorsabban haladt, illetve, ha az adott útszakasz problémáit figyelmeztető tábla jelezte.
Ha kátyúba futott a gépjármű, és megsérült az autó, a kátyúkárt "főszabály" szerint az adott út tulajdonosának kell bejelenteni, lehetőleg minél hamarabb, ha nincs cascónk vagy kátyúkár kiegészítő biztosítás a kötelező biztosítás mellé. Fontos kiemelni, hogy biztosítás hiányában a károk kifizetésének jogalapjára vonatkozó döntés az út tulajdonosának a hatásköre, nem a biztosítóé.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) Gépjárműszekciójának vezetője Cselovszki Zsolt kifejtette: országosan több tízezerre tehető az autók épségét veszélyeztető kátyúk száma. Az elmúlt hetekben volt olyan időszak, amikor csak Budapesten naponta négy-ötszáz új úthibát regisztráltak a karbantartók.
Rámutatott: települések közti útvonalak az autópályákkal együtt a Magyar Közút Zrt. kezelésében állnak, míg a lakott területen belüli útszakaszok az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiért a BKK Közút Zrt. a felelős, míg a többi utat a kerületi önkormányzatok kezelik. A fővárosi közút például üzemeltet egy keresőt is, amely segít eldönteni kihez tartozik az érintett útszakasz, és ugyancsak itt van egy kárbejelentő dokumentum is.
Ha a károsultnak van biztosítása, a kárrendezés hatékonyságát nagyban növeli, ha pontosan dokumentálja a történteket. Érdemes például mobiltelefonnal fotókat készíteni a helyszínről és a gépjármű sérüléséről. Mindez egy esetleges jogvita kapcsán is nagymértékben megkönnyítheti a gépjárművezető dolgát – mondta el a Generali biztosító egyik szakembere.
Komolyabb kár esetén ragaszkodjunk a rendőri jegyzőkönyvhöz, egyéb esetekben a helyszínen tartózkodók közül próbáljunk tanúkat szerezni. A fényképekre célszerű a méretek érzékeltetésére egyértelműen beazonosítható tárgyakat (gyufásdoboz, golyóstoll stb.) helyezni, természetesen ideális esetben mérőszalag is kéznél lehet.
A casco biztosítás szerződőjének közvetlenül nyújt kártérítést a biztosító, amennyiben a fedezete kiterjed a biztosított gépjárműben bekövetkező törés- vagy sérülés károkra. Érdemes azt is figyelembe venni a casco biztosítási szerződés kötésekor, hogy a biztosító fedezetet nyújt-e a gépjármű elszállítására, tárolására. A casco alapesetben nem helyettesíti az úgynevezett kátyúbiztosítást, mivel a kátyúkárok összege általában az önrészhez hasonló mértékű.
Mindezeken kívül, ha látjuk, hogy elkerülhetetlen a kátyú, a biztonságos közlekedés keretein belül minél jobban csökkentsük a sebességet. Amikor viszont a kátyúba érkezünk, engedjük fel a fékpedált. Ha ugyanis a gumi fékezetlenül tud átgördülni az úthibán, lényegesen kisebb erőhatás éri az abroncsot, illetve rajta keresztül a felnit és a futóművet is.
Forrás: www.hvg.hu
Komoly károkat okozhat a felelőtlen hajózás
2017 február 24.
Kategória:
Casco biztosítás, Vállalkozói biztosítás
Komoly károkat okozhat a felelőtlen hajózás
Már itthon is egyre többen szállnak vízre rendszeresen: a Generali becslése szerint a balatoni kikötőkben több mint 5000 vitorlás szeli a habokat. A felhőtlen időtöltés közben azonban még mindig sokan feledkeznek meg a biztonságról. Bár a biztosító statisztikái szerint a károk átlagos értéke 700 ezer forint körül mozog, becslések szerint a vitorlások mindössze 20-25%-a rendelkezik felelősség- és lényegesen kisebb hányada casco biztosítással. A Generali a Budapest Boat Show-n segít eligazodni a kockázatok és megoldások között.
Magyarországon évről évre közkedveltebb szabadidős tevékenység a vitorlázás: a Balaton kitűnő adottságai és a horvát tengerpart közelsége egyaránt hozzájárul a vízi sport terjedéséhez. Amellett, hogy a balatoni kikötők számos lehetőséget biztosítanak a hajótulajdonosoknak és a hobbivitorlázóknak, az utóbbi években egyre keresettebbek az élményvitorlázások is.
A biztosító becslése szerint a hajózási engedéllyel rendelkezők száma Magyarországon 2016-ban meghaladta az ötezret, tudatosság kérdésében azonban még mindig van hova fejlődni. Csak kevesen veszik figyelembe, hogy az autókhoz hasonlóan a vízi járműveknél is az üzemben tartót terheli az összes felelősség, amennyiben hajójával kárt okoz – mondta Szikszai József, a Generali vagyon- és gépjármű-kárrendezési igazgatója. „Az érvényes hajólevéllel rendelkező vitorlások mindössze 20-25 százalékának van biztosítása, ami a hajókban esetlegesen keletkező károk értékét tekintve nagyon alacsony. Szerencsére azonban pozitív tendencia mutatkozik, egyre több hajótulajdonos választja a vízi járművek számára kialakított csomagokat” – tette hozzá.
Az ütközés a leggyakoribb károk
Egy rossz manőver miatt bekövetkezett kisebb ütközés, sőt egy elhibázott kikötés is több százezer forintba kerülhet, ráadásul komoly személyi sérülés is történhet. Akárcsak a vitorlások fenntartása és tárolása, a javíttatásuk is meglehetősen költséges. Mint kiderült, a károk átlagos értéke körülbelül 700 ezer forint, míg egy kisebb vitorlás esetében csupán 20 ezer forint körül mozog a biztosítás költsége a teljes hajózási szezonra. Anyagi kár azonban nem csupán csak akkor érheti a tulajdonost, amikor a jármű a vízen van, hiszen a hajó a szárazföldi tárolás vagy szállítás során is bármikor megsérülhet. Érdemes ezért komplexen gondolkodni, minden eshetőségre felkészülni.
A Generali adatai szerint a leggyakoribb károk az ütközés, de a biztosító egyéb esetekre is rendelkezik megoldással. Az utóbbi években olyan megoldásokat alakított ki a cégcsoport, amelyek kifejezetten a hajótulajdonosok igényeihez igazodnak. A kikötő biztosítás casco és felelősség- mellett egyben balesetbiztosítást is kínál az érvényes hajólevéllel rendelkező, 15 évnél fiatalabb vitorlás és motoros hajók tulajdonosai számára. A biztosító ott lesz a Hungexpón megrendezett Budapest Boat Show-n február 23. és 26. között, ahol kifejezetten hajósok számára kialakított termékeivel járul hozzá a biztonságos vízre szálláshoz. A hajózás és a vízi sportok szezonnyitó nagyrendezvénye idén is felvonultatja a hazai vitorlás-, elektromos- és motoroshajó-piacot, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat.
Forrás: profitline.hu