2023.01.17

Egyre kiszámíthatatlanabbak a természeti katasztrófák Magyarországon

A tavalyi aszály után az idei év csapadékosan indult. A múlt heti esőzések nyomán 3,7 ezren jelentkeztek a biztosítóknál kárigényükkel, derül ki a MABISZ adataiból.

A januári országos esőzések elsősorban a fővárosban, valamint Pest, Fejér, Veszprém, Baranya és Somogy vármegyékben, valamint Pécsett, Kecskeméten és Tatabányán társultak beázásokkal, főként a tetőkön keresztül. Ennek nyomán a biztosítókhoz több mint 3,7 ezren fordultak kárbejelentéssel, a társaságok pedig közel 340 millió forintot fizettek már ki ezekre vagy különítettek el büdzséjükben. Tekintettel arra, hogy az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban akár kéthavi csapadékmennyiség is lezúdulhat, a kárkifizetések januári számlája aligha áll meg ennyinél.

Tavaly a hagyományos, májustól augusztusig tartó viharszezon viszonylag csendesnek bizonyult, annál pusztítóbb volt az aszály. Az elmúlt évek tapasztalata szerint azonban az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak ezekre a hónapokra. Tavaly is például a január 30-i orkán következményei voltak a legsúlyosabbak, amikor huszonhétezer lakossági bejelentésre közel hárommilliárd forintot fizettek ki a biztosítók. A korábbi években februárban és októberben is voltak kirívó viharok, vagy éppen a 2020 decemberi horvátországi földrengések okoztak Magyarországon is súlyos károkat.

A kiszámíthatatlanná váló természeti katasztrófák egyre magasabb átlagos kárkifizetésekkel társulnak, köszönhetően a folyamatosan emelkedő építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített un. biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterülete helytelenül van megadva.)

A jelenségre a MABISZ január közepétől egy hónapos kampányban hívja fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában. A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez.  Így többek között felhívja a figyelmet arra, hogy a biztosítási szerződés megkötésekor a lehető legpontosabban adjuk meg a biztosító által kért adatokat, különösen a ház, lakás alapterületét és a biztosítási összeget. Ha a lakás, ház bővítésen, jelentős korszerűsítésen esett át, vagy nagy értékű ingóságokat vásároltunk, akkor gondoskodnunk kell a biztosítási szerződés felülvizsgálatáról, a biztosítási összeg emeléséről. A biztosításközvetítők segítenek ennek ügyintézésében. Szerződéseinket pedig érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e - írja a közlemény.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Számolja ki otthonára a biztosítók ajánlatait a CLB lakásbiztosítás kalkulátorában:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Hiába adta el az autóját, a nevén maradt
2021 szeptember 09.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Hiába adta el az autóját, a nevén maradt

Egy jármű eladása nem ér ott véget, hogy átadjuk az iratokat, a kulcsot, a pénzt pedig zsebre vágjuk. Azzal, hogy az autó elment, a pénz pedig a zsebben, a problémák még visszatérhetnek.

László története megmutatja, hogy a kapu becsukásával nem ér véget egy autó eladásának a folyamata, az eladó érdeke, hogy az előírásoknak megfelelően lejelentse az adásvételt. László Audi A4-esére egy ismerőse jelentkezett be, mondván, kell neki az autó. Az Audin nem volt érvényes műszaki, de az ismerős elvitte átnézetni, leszervizelni – a telefonbeszélgetések, üzenetváltások visszakeresése alapján egy nagyjából egy éve, szeptemberben lehetett, és innen kezdve lett egyre szövevényesebb az ügy.

Lászlónak az autó nem volt sürgős, de egy idő után elkezdte keresni az autóját, aminek a hollétéről csak olyan információmorzsákat kapott vissza az ismerősétől, hogy „szervizben” meg „a műhelyben”, ennél pontosabbat nem. Végül májusban jutottak odáig, hogy az ismerős vevő bekérte az adásvételihez szükséges adatokat, hogy előre kitöltse a szerződést, és azt majd csak alá kell írnia az eladónak. Ám amikor személyesen találkoztak, akkor már a szerződésben nem az ismerős volt a vevő, hanem egy új, személy – akit László nem ismert. Mivel az autótól szabadult volna, aláírta az adásvételit, átvette a pénzt és elköszöntek, majd László a biztosítónál az adásvételivel lemondta a kötelező biztosítást, az előre befizetett KGFB összegét pedig a biztosító visszautalta neki. Itt követett el egy újabb hibát, ugyanis az autó leadását nem jelentette le a Kormányablakban vagy az Ügyfélkapun keresztül.

Augusztus 12-én levelet kapott a Kormányhivataltól, melyben tájékoztatták, hogy a kötelezőbiztosítás hiánya miatt az autót ki akarják vonni a forgalomból, illetve egy tetemes összegű büntetést helyeztek kilátásba. László ekkor bement a hivatalba az adásvételi szerződéssel – ekkor tudta meg azt is az ügyintézőtől, hogy előre kitöltött szerződés esetén a tanúknak minden oldalon külön-külön, kék színű tollal alá kellett volna írniuk a papírokat, mert úgy hivatalos. Az ügyintéző jelezte, hogy a motorszám is hiányzik az adásvételiből, önmagában az alvázszám nem elegendő, és ezen felül elmaradt az eladott autó lejelentése, melyre a törvény szerint 15 nap a határidő.

Mindezek viszont azért derültek ki számukra, mert a vevő nem íratta át az autót – ez a művelet a mai napig nem történt meg. Az autóról azóta sem tudni: elbontották, használják, továbbadták? Ez végső soron Lászlóéknak még szerencsés is, hiszen ha közben gyorshajtás, parkolás vagy szabálytalan parkolás miatt büntetések is érkeztek volna, lényegesen nehezebb helyzetbe kerültek volna. A hivatalokról kialakult sztereotípiával ellenben Lászlóék utólagos lejelentését elfogadták, és még büntetést sem szabtak ki rájuk a kötelezettség elmulasztása miatt, az ügyintéző ráadásul figyelmeztette őket, hogy a továbbiakban még fognak érkezni az ügyben a levelek, mégpedig az elmaradt kötelező biztosítás miatt, ugyanis a fedezetlenségi díj továbbra is ketyeg, viszont a lejelentéssel legalább tisztázták, hogy kin kell majd behajtani.

A fedezetlenségi díjat 2010-ben vezették be, akkor számolják fel, amikor az autó úgy vesz részt a forgalomban, hogy nincs érvényes kötelezője – a forgalomban résztvevés ebben az esetben teoratikus, azt jelenti, hogy nem vonták ki a forgalomból, tehát fizikailag állhat egy garázsban darabokra szedve, jogilag attól még forgalomban van. A fedezetlenségi díj a jármű teljesítményétől függ, és az üzembentartónak kell megtéríteni.

Fontos, hogy ezt naponta számolják fel, Lászlóék esetében tehát a 70-100 kW közötti teljesítményű autó 850 forintos napidíja három hónap alatt 78 ezer forintot jelent, és ez az összeg minden nap 850 forinttal nő. Ezek miatt mindenképpen érdemes az eladásnál is körültekintően eljárni, egyfelől pontosan kitölteni az adásvételit, és utána a lejelentési kötelezettségnek eleget tenni – ezzel elkerülhető, hogy később az eladott autó miatt kelljen bíróságra járni.

forrás: totalcar.hu

CLB TIPP: Hasonítsa össze kalkulátorunkban a kötelező biztosítási ajánlatokat és kösse meg az önnek megfelelőt pár perc alatt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Négy hónap alatt 6400-szor keresték a biztosítókat villámcsapás miatt
2021 szeptember 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Négy hónap alatt 6400-szor keresték a biztosítókat villámcsapás miatt

Az elmúlt tíz év legdrágább viharszezonja volt az idei.

A káresetek számában nem, de a kifizetett összegeket tekintve kirívó volt az idei viharszezon, a biztosítók május 1-je és augusztus 31-e között több mint 9,1 milliárd forintot fizettek ki vagy különítettek el kárrendezésre csaknem 95 ezer, a lakásbiztosítási szerződések alapján érkezett bejelentésre – tájékoztatott a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Tavaly mintegy 6,6 milliárd, egy évvel korábban pedig 4,1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók a lakossági viharkárokra.

A Mabisz 2010 óta összesíti azonos paraméterek alapján a nyári viharszezon adatait. Az eltelt 11 év alatt a 2010-es nyári időszak volt a leginkább katasztrófasújtott, amikor május-augusztus között 312 ezer kárbejelentésre 30 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, miután akkor nagyobb árvizek is voltak az országban – írta a szövetség.

Az összesítés szerint 2010-től közel másfél millió lakossági bejelentésre több mint 102 milliárd forintot fizettek ki a társaságok.

Idén a legtöbb bejelentés a július 9-i, valamint az augusztus 1-i viharokat követte. A főváros mellett Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Komárom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Hajdú-Bihar megyéket, valamint Kadarkutat, Tatát, Pécset, Debrecent, Sellyét és Dunakeszit sújtotta leginkább az időjárás.

A közlemény szerint idén feltűnően sok volt a jégkár; a beázások és a tetőkárok mellett a villám és annak másodlagos, indukciós hatásai okoztak kiemelt károkat. A Mabisz példaként említette, hogy Sellyén a vihar és jégverés nyomán sok épületen a teljes tetőfedés megsérült, többmilliós károk keletkeztek a házakban.

A villámcsapás okozta károk külön tételt képeznek a biztosítói statisztikákban, itt az összesítések az év első nyolc hónapjára vonatkoznak. Idén feltűnően sok, összesen 6400 ilyen kárigény érkezett a biztosítókhoz, csaknem hatszor annyi, mint tavaly. A kifizetett vagy tartalékolt összeg is több mint hatszorosa a tavalyinak, 918 millió forint. Volt villámcsapás, ami 6 millió forintos kárt okozott.

A tavalyihoz képest 500 millió forinttal többet, 2,4 milliárd forintot fizettek ki vagy tettek tartalékba idén a biztosítók a villámcsapások másodlagos, indukciós hatása miatt bekövetkezett káreseményekre. Ilyenkor a közelben lesújtó villám számítástechnikai és szórakoztató elektronikai eszközöket, illetve háztartási készülékeket tesz tönkre. A korszerű, integrált áramköröket tartalmazó műszaki berendezések jobban ki vannak téve a villámok hatásának, így a hálózatokon keresztül beérkező túlfeszültség gyakrabban okozza a meghibásodásukat, mint a korábban használt, hasonló berendezések esetében – közölte a Mabisz.

A szervezet jelezte azt is, hogy ennél jóval több kárt okozhatott a viharszezon a lakosságnak, mert nagyjából minden negyedik ingatlannak nincs biztosítása, és a lakásbiztosítási szerződéssel nem rendelkező károsultak veszteségei nincsenek benne a kárkifizetési statisztikákban.

forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban az otthonára szabott lakásbiztosítás ajánlatokat, és kösse meg a kiválasztottat néhány perc alatt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Viharkár érte a házad? Nem minden esetben jár a biztosítási összeg: a szakértő elmondta, mik a teendők
2021 szeptember 06.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Viharkár érte a házad? Nem minden esetben jár a biztosítási összeg: a szakértő elmondta, mik a teendők

Biztosítottként jó, ha tudod, mi a teendőd viharkár esetén.

Az utóbbi időben mind tapasztaljuk, hogy egyre sűrűbben fordulnak elő olyan drasztikus viharok, melyek nem egyszerűen időjárási kellemetlenségként sújtanak le a településekre, hanem komoly anyagi kárt is okoznak a lakosoknak. Az épületre dől egy fa, odalesz a tető, és sok egyéb baj is történhet.

Az ilyen sajnálatos helyzetekben az adhat némi megnyugvást, ha a lakóépület biztosított volt, ám még ebben az esetben sem feltétlenül dőlhetünk elégedetten hátra: a biztosítási összeg kézhez kapásához ugyanis több feltételnek is teljesülnie kell. Ezekről, valamint a viharkár esetén esedékes teendőkről Urbán Zsoltot, a DEKRA-Expert Kft. műszaki vezetőjét kérdeztük.

Mikor beszélhetünk viharkárokról?

A vihar okozta kárt a biztosítási szerződések viharkárként említik, ám a definíciót, azaz hogy pontosan milyen időjárási jelenség vehető viharnak, ergo mire jár a biztosítási összeg, minden cég másként árnyalja. Lényeges kérdés például a szél erőssége.

- A szél erősségét, a szél sebességét több kategóriába lehet sorolni a szellőtől az orkánig terjedő skálán. Viharos szélnek a biztosítók általában az 54 km/óra vagy annál erősebb szelet tekintik, de léteznek biztosítási szerződések, amelyek ennél magasabb értéket határoznak meg. Az egyes események alkalmával bekövetkezett károk térítésének első feltétele az, hogy a szerződésben meghatározott értéket a szél sebessége a kárhelyen meghaladja - magyarázza a szakértő.

A vihar jellegének, fizikai sajátosságainak megítélése nem önálló feladat, a biztosítók hivatalos forrásra támaszkodnak, amennyiben szükségesnek ítélik.

- A szél sebességének ellenőrzésére a biztosítók az OMSZ adatait használják, melyek a megfigyelőhálózat sűrűsége miatt igen nagy pontosságúak. Azokban az esetekben, ahol tömeges károk következtek be, ilyen jellegű információk bekérésére nincs szükség - mondja Urbán Zsolt.

Mi a teendő viharkár esetén?

Megsérült a tető, beázott a ház? Biztosítottként, ahogy a szakértő mondja, az első és legfontosabb feladat, hogy azonnal jelentsük a kárt biztosítónknak, ám a teendők sora ezzel nem ért véget.

- Számítani kell arra, hogy a nagy esetszám miatt a kárfelvételi folyamat elhúzódhat, ezért mindenképpen készítsünk fotókat a károsodásról. A kár helyreállítására csak akkor lesz lehetőségünk, ha azt a biztosító már felmérte. Ha a felmérés a fent említett ok miatt csúszik, készítsünk fotókat vagy videófelvételt a helyreállításról. Tetőkárok esetén a törött cserepeket tegyük el a kárszemléig.

Javaslom, hogy vegyék igénybe a biztosítók korszerű kárfelmérési technológiáit. Magyarországon a DEKRA alkalmazott először videoóchates kárfelmérést, mely okostelefon használatával távoli kárszemlét tesz lehetővé. Mára ezt a szolgáltatást szinte mindegyik biztosító kínálja a károsultak részére - tanácsolja a szakértő.

Amire nem, vagy nem mindig vonatkozik a biztosítás

Nyilvánvaló, hogy egy jókora vihar nemcsak a házban, de a kertben lévő ingóságokban, például kerti bútorokban is kárt tehet. Felmerül a kérdés, hogy ezekre vonatkozik-e a biztosítás, és mi a helyzet az udvaron parkoló kocsival, amiben például egy, a vihar során lehulló cserép tett kárt.

- A kerti medencék, trambulinok, kerti sátrak vagy a grillberendezések kárai csak abban az esetben térülnek, ha ezekre külön biztosítást kötött a tulajdonos.

Sok esetben gondolják azt a károsultak, hogy az autóban keletkező kár is térül. Ez sajnos tévedés! Az autóban keletkező, vihar okozta károk kizárólag casco biztosítás alapján térülhetnek, lakásbiztosítás alapján nem - mondja a szakértő.

Hogyan előzhetők meg a viharkárok?

A biztosítás mindenképp hasznos dolog, de mint minden esetben, a viharkárok esetében is kulcsszerephez jut a megelőzés. Ahhoz, hogy hatékonyan védekezhessünk a károk ellen, először is tudnunk kell, mi fordulhat elő.

A lakóépületet ért viharkár sokféle lehet. A szakértő szerint sok esetben beázással is jár, amennyiben a szél megbontja a tetőfedést, és a viharral együtt csapadék is érkezik.

- A lakó- és az ipari épületeket külső, jellemzően időjárási hatások elviselésére tervezik. A különféle szerkezetek, ebben az esetben a tetőfedés kialakítása olyan kell, hogy legyen, hogy ellenálljon akár erősebb viharoknak is. Ha ez nem történik meg, annak két oka lehet: valamiféle szerkezeti hiányosság, karbantartás elmulasztása vagy pedig olyan erősségű szél, amivel a tervezés során számolni nem lehet, mivel igen ritkán fordul elő.

Kivitelezési hiányosság az, ha például, amikor egy tetőfedésnél nincs oromfal nincs lezárva, vagy ledeszkázva az ereszszegély, emiatt a szél megemeli és szétszórja a fedést az épület környezetében. A magas tetők esetében különösen érzékeny területek a tetőgerinc, az orom- és az ereszszegély. Ezek fokozottan érzékenyek a szélhatásokra. Itt a legnagyobb károkat a szél szívó hatására okozza, ezért ezeken a helyeken az építési- és kivitelezési előírások szerint a fedést rögzítésekkel meg kell erősíteni.

Nemcsak magas tetőket, hanem lapos tetőket is érhet viharkár. Itt már kifejezett szívó hatásról beszélhetünk, amikor a szél szívóereje képes a nagy felületű tetőn a szigetelőlemezt felemelni, amennyiben azt nem terhelték le megfelelően - részletezi Urbán Zsolt.

Fontos az ingatlant alaposan felvértezni a lehetséges viharokkal szemben. Ebben a szakértő szerint bizonyos renoválási munkálatok, illetve a rendszeres ellenőrzés segíthet.

- Az ingatlanok esetében a tető, a nyílászárók rendszeres ellenőrzése, karbantartása, a hiányosságok pótlása, hibák javítása jelenthet védelmet a viharkárokkal szemben. Szintén érdemes ellenőrizni a kerti növényzetet, különösen a nagyobb fákat, melynek száraz ágait időben eltávolítva megelőzhetjük az általuk okozott nagyobb károkat.

Tudatossággal, rendszerezéssel kivédhetjük, hogy egy váratlan vihar nagyobb kárt tegyen az ingatlanunkban. Minden esetben tekerjük be a mozgatható napellenzőt, ha nem tartózkodunk otthon. A kerti bútorokat toljuk össze, a napernyőket engedjük le. Ezek az apróságok sok bosszúságtól kímélhetnek meg minket vihar esetén - tanácsolja a szakértő.

forrás: femina.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban ingatlanra és ingóságra is kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait és megkötheti az Önnek megfelelőt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Szarvasveszély az utakon, kezdődik a párzási időszak
2021 augusztus 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Szarvasveszély az utakon, kezdődik a párzási időszak

Ha mégis megtörténik a baleset, a vadhoz nem szabad hozzányúlni, lehúzni az útról, mert ha még életben van, akkor az agancsával, a harapásával, vagy rúgásával sérülést okozhat.

Augusztus végétől november közepéig az országutakon, különösen az erdős, ligetes szakaszokon számítani kell a szarvasok megjelenésére. A szarvasbőgés az időjárási és földrajzi viszonyoktól függően először az ország nyugati részein kezdődik, Somogy, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében hallatják a bikák a hangjukat, és folyamatosan észak, észak-keleti irányba haladva a zempléni tájegységek gímszarvasai zárják a sort.

A bikák bőgési időszakában az állatok jóval aktívabbak, veszélyérzetük csökken, ezért könnyen szaladhatnak ki az úttestre. A szarvasok mozgása szeles időszakban általában alábbhagy, de alkonyat idején, valamint hidegre forduló időjárás esetén mozgékonyabbak.

A szarvaselütés következményei súlyosak lehetnek, nem csak a vadállat sérülhet, hanem a jármű vezetője és utasai is. Ugyanis a viszonylag magas testfelépítésű szarvas a szélvédőbe csapódva az utastérbe juthat. Az elütéskor akkora energiák szabadulnak fel, amelynek hatására annyira megsérülhetnek a tetőoszlopok és a tető, hogy az autó akár totálkárossá is törhet.

Hogy a vadbaleseteket elkerüljük, szürkülettől, illetve az erdős környezetű utakon egyéb időben is, mérsékeljük a sebességet, így csökken a féktávolság. Ha pedig állatot látunk, akkor érdemes lassítani, mert a vadak viselkedése kiszámíthatatlan, megugrásukra, gyors vágtázásukra, hirtelen irányváltásukra bármikor számítani lehet, és arra is, hogy többen vannak a környéken.

forrás: 168.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók casco biztosítási ajánlatait és kösse meg néhány perc alatt:
Casco kalkulátor >>

Kötelező felelősségbiztosítás és pandémia: kevesebb karambol, nagyobb kár
2021 augusztus 02.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Kötelező felelősségbiztosítás és pandémia: kevesebb karambol, nagyobb kár

Érdekes kettősséget mutatnak a Magyar Nemzeti Bank kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) adatai a pandémiás, 2020-as évről, írja a money.hu.

A koronavírus-járvány hatásaként többen használtak gépjárművet Magyarországon: tavaly 5,777 millió autó volt biztosítva hazánkban, ez öt százalékot meghaladó növekedést jelent 2019 végéhez képest. Személyautóból majdnem négymillió volt biztosítva az elmúlt évben, 5,2 százalékkal, közel 200 ezerrel több, mint 2019 végén, a biztosított autók számának növekedése nagyobb volt, mint 2019-ben.

Azt, hogy a vírus miatt sokan alternatív megoldásokat kerestek a tömegközlekedés elkerülésére, jól mutatja, hogy 2014 óta nem volt példa arra, hogy ilyen ütemben – 8,5 százalékkal – emelkedjen a biztosított motorkerékpárok száma. Meglepő, de a pandémia idején is növekedett a forgalomban lévő autóbuszok száma – igaz, itt csak kétszázalékos növekedésről beszélhetünk –, ám ezzel a forgalomban lévő buszok száma meghaladta a húszezret. A tehergépjárművek esetében négyszázalékos növekedés volt tapasztalható.

A jegybanki adatok ugyanakkor azt is igazolják, hogy home office-ba kényszerült embereknek köszönhetően – az emelkedő gépjárműállomány ellenére – sokkal kevesebben voltak az utakon, emiatt számottevően csökkentek a gépjárműkárok. Az elmúlt évben nem érte el a 126 ezret a biztosítóknak bejelentett karambolok száma – ilyen kevés balesetre 2012 óta nem volt példa. Akkor viszont még csak alig több mint négymillió autó futott a magyar utakon.

Sokan úgy vélik, hogy a számottevően kevesebb kár következtében csökkennie kellene a kötelező biztosítás díjának. Ennek kapcsán ugyanakkor fontos látni, hogy miközben a károk száma tavaly 23 százalékkal csökkent, addig a biztosítók 86 milliárd forintos kárfelhasználása csak 8,7 százalékos csökkenést mutat. (A kárfelhasználást az adott évben kifizetett, jellemzően az autóban keletkezett „lemezkárok” összege, illetve az a pénz adja ki, amit a biztosítók a súlyosabb balesetek későbbiekben felmerülő kárai­ra – például a személyi sérültek ellátására vagy járadékára – tartalékolnak). Ráadásul a 2020-ban kifizetett 44,1 milliárd forint 2019-et leszámítva a legmagasabb kárösszeg a kgfb történetében.

Az egy kárra jutó kifizetések összege tavaly drámaian megugrott: az elmúlt évben átlagosan egy kár után a biztosítók 682 ezer forintot fizettek ki a károsult ügyfélnek. Ez 18,5 százalékkal magasabb összeg, mint az az 576 ezer forint, amennyibe 2019-ben került egy átlagkár. A legkomolyabb növekedést – a meglehetősen kicsi piacnak számító trolibuszok közel 40 százalékos átlagkár-növeke­dését leszámítva – a tehergépjárműveknél mutatta ki az MNB. Itt hétszázezer forint fölé emelkedett az átlagos kárérték, ami harmincszázalékos bővülést jelent.

Az autóbuszos szakma ennek ellenére remélheti, hogy a kgfb díjai csökkenni fognak, hiszen – itt is összefüggésben azzal, hogy a lezárások miatt számottevően kevesebb volt az autóbuszos forgalom – az egy kárra jutó összeg egyedül ebben a szegmensben csökkent – a 12 százalékos mérséklődés után 565 ezer forintot tett ki. Ennek ellenére a leggyakrabban az autóbuszoknál történik kár: 100 forgalomban lévő autóbuszból hét karambolozott az elmúlt évben. (Tegyük hozzá, hogy ez az elmúlt 20 év legalacsonyabb kárgyakoriság-adata az autóbuszos szegmensben.)

Ami a személygépjárműveket illeti: a pandémia hatása természetesen itt is visszaköszön, hiszen a kárgyakoriság a 2019-es 3,21 százalékról soha nem látott mélységbe, 2,36 százalékra csökkent. Az egy káresetre jutó átlagos kárösszeg ugyanakkor itt is 18 százalékkal növekedett, s így már 619 ezer forintot tett ki. Ha ezt az összeget az elmúlt év alatt a 9 százalékkal, 44,5 ezer forintra emelkedő átlagos kgfb- díjhoz hasonlítjuk – amelynek összegéből leszámítjuk a 23 százalékos, az államnak fizetett biztosítási adót –, akkor azt látjuk, hogy míg 5 éve, 2016-ban 13 biztosítás díja elég volt arra, hogy egy átlagos kárt kifizessen a biztosító, addig ma már 17 ügyfél éves befizetését kell felhasználni egy pórul járt autós kárának rendezésére.

Forrás: veol.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait és kösse meg a kiválasztott biztosítást néhány perc alatt:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Óvatosabbak a külföldre utazók
2021 július 30.
Kategória:
Utasbiztosítás

Óvatosabbak a külföldre utazók

A legkeresettebb nyári mediterrán tengeri célpontokra utazva jellemzően kötnek utasbiztosítást a magyarok.

Az utasbiztosítási piacon várhatóan javul a helyzet az idén: míg korábban a turisták csupán 50-60 százaléka kötött utasbiztosítást, most nyáron előreláthatólag már nő az arány. Bár jellemzően óvatosabbak a külföldre utazók, az utasbiztosítási piac 40 százalékát adó harmadik negyedév bevételeit az is befolyásolja majd, hogy a járványhelyzet miként alakul – tájékoztatta lapunkat Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kommunikációs vezetője. A szektor díjbevételei tavaly több mint 60 százalékkal zuhantak:

a Mabisz tagjainak az utasbiztosítási díjbevétele alig haladta meg a 6,4 milliárd forintot, szemben a 2019-es 18 milliárddal.

A legkeresettebb nyári mediterrán tengeri célpontokra, azaz Horvátországba, Törökországba és Görögországba utazva jellemzően kötnek utasbiztosítást a magyarok, de más európai úti célok esetében is népszerűek a biztosítások – mondta a VG-nek Varsányi László, az Aegon Magyarország Zrt. utasbiztosítási termékmenedzsere. A hazai lakosok a nyári főszezonon kívül a távol-keleti és egzotikus térségekbe indulva is gyakran biztosították az utazásukat.

A Mabisz minden külföldi látogatáshoz tanácsolja az utasbiztosítás megkötését.

Külön felhívja a figyelmet arra, hogy ha az utas karanténba kerül, az nem minősül biztosítási eseménynek, ezért a legtöbb biztosító nem nyújt erre szolgáltatást. Azonban van olyan termék, amelyben a karanténba kerülés is biztosítási eseménynek minősül, és megtéríti az emiatt felmerült meghosszabbított szállodai tartózkodás vagy a hazautazás többletköltségét a biztosító. Varsányi László elmondta, az Aegonnál a legnépszerűbb szolgáltatás az általános utasbiztosítás, amelyet sok esetben kiegészítenek Covid–19-cel kapcsolatos fedezetekkel is. Különösen igaz ez az útlemondási biztosítások esetében, hiszen fennáll a veszélye, hogy a külföldre induló egy fertőzésből adódó érintettség miatt nem tud elutazni a befizetett útjára.

Lambert Gábor szerint:

az utasbiztosítások idei alapdíjai jellemzően nem emelkedtek, de nincs könnyű dolguk az utazóknak a csomagok összehasonlításakor,

miután a szolgáltatáspaletta szélesedett. Csak a Mabisz tagjai közül kilencen foglalkoznak utasbiztosítással, a teljes piacon 14 társaság verseng az ügyfelekért. Sőt, a biztosítók új kockázatokat építettek be az utasbiztosítási termékeikbe, ami sok esetben nem járt díjnövekedéssel. Varsányi László közlése szerint az Aegon nem emelt árat a tavalyelőtti üzleti éve óta, de számos új kockázatot beemelt a szolgáltatásai közé. A biztosítónál a kockázatviselési szolgáltatások csomagrendszerben érhetők el, az árat a szolgáltatások és a térítési limitek befolyásolják. Az Aegonnál a biztosítás egynapi alapdíja 450–820 forint között alakul, a választott csomagtól függően.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók utasbiztosítási ajánlatait és kösse meg a kiválasztott csomagot néhány perc alatt:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

Könnyen megüthetik a bokájukat a magyar lakásbérlők: 4+1 tipp, hogy ne járj pórul
2021 július 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Könnyen megüthetik a bokájukat a magyar lakásbérlők: 4+1 tipp, hogy ne járj pórul

A korábbi évekre jellemző 14-15 ezres kínálattal szemben ma már 18 ezer lakóingatlan-hirdetés szerepel az országos albérletpiac kínálatban. Az ingatlan.com szakértői 4+1 jótanácsot is összegyűjtöttek bérlőknek és bérbeadóknak egyaránt, ami különösen hasznos lehet az idei albérletszezonban.

Többéves távlatban jelentős kínálatbővülés ment végbe a magyarországi albérletpiacon, amely a járványhatás miatt megváltozott, többek között nőtt a legalacsonyabb árkategóriába tartozó lakások aránya Budapesten és a fővároson kívüli piacon egyaránt - áll az ingatlan.com legújabb összeállításában, amelyből kiderül, hogyan alakult az albérletpiaci kínálat 2015 óta, egyúttal hasznos tanácsokat nyújt a kiadó lakásokat keresőknek és a tulajdonosoknak is.

Az albérletpiaci főszezon a múlt héten indult el a felsőoktatási ponthatárok meghirdetésével, a tanévre készülő diákok megkezdték a keresgélést a piacon, ahol a korábbi évekhez képest komolyabb a kínálat. Az ingatlan.com adatai szerint 2015-ben nyári hónapjaiban hetente átlagosan 14-15 ezer, 2016-ban már 16 ezer, 2017, 2018 és 2019 nyarán pedig 17-18 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetésből lehetett válogatni. 2020-ban pedig már több mint 25 ezer lakóingatlant kínáltak bérbeadásra a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, aminek a száma 2021-ben apadásnak indult, de az idei albérletszezonban ismét bővült a kínálat és már ismét 18 ezer hirdetésből válogathatnak a bérlők.

A 2019 utáni bővülésben nagy szerepet kapott a pandémia, a járványkorlátozások miatt nagyon visszaesett külföldi vendégek száma, így a korábbi években a lakásukat rövid távra kiadó tulajdonosok megjelentek a klasszikus albérletpiacon, azaz hosszú távra kezdtek bérlőt keresni

- mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

4+1 jótanács bérlőknek és bérbeadóknak

Balogh László azt is elmondta, hogy az utóbbi évek lakáspiaci tendenciái, valamint a kínáltbővülésben főszerepet játszó járványhatás más változást is hozott az albérletpiacon, ezért érdemes pár új szempontot is figyelembe venniük az albérlőknek és a lakásukat kiadó tulajdonosoknak, azon túl persze, hogy bérleti szerződést kötnek.

1. Keresni, ahol a bérbeadók hirdetnek és hirdetni, ahol a bérlők keresnek

A jelenlegi bőséges albérletkínálat miatt óriási különbségek adódnak ugyanolyan adottságokkal rendelkező ingatlanok havi bérleti díjaiban. Ha ugyanolyan lakást 10 ezer forinttal olcsóbban tud valaki bérelni, az éves szinten már százezer forintos megtakarítást jelenthet.

Annak érdekében, hogy a bérelhető lakást keresők széles palettáról tudjanak válogatni és össze tudják hasonlítani az azonos lokációkban, városrészekben lévő ingatlanok bérleti díjait, érdemes a nagy ingatlanhirdetési portálokon szétnézniük, majd a kiszemelt lakásra bérleti szerződést kötniük. A bérbeadóknak is ott érdemes hirdetniük, ahol a bérlők keresnek, mivel így jelentősen lerövidülhet a lakáskiadás időtartama.

2. Forgatókönyveket újabb járványhullámok esetére

A múlt évben a járványkorlátozások elrendelése után a munkájukat elvesztő bérlőknek vagy a digitális oktatás miatt a szülőkhöz hazaköltöző diákoknak sok főbérlő kedvezményt adott, például csökkentette a bérleti díjat vagy átvállalta a rezsiköltségeket. Ezért a mostani szezonban érdemes az érintetteknek előre egyeztetniük arról, hogy egy esetleges újabb járványhullám esetén, milyen paraméterek mellett tartható fenn a bérleti viszony.

3. Lakásbiztosítást a bérlő ingóságaira is!

A biztosításról is javasolt egyeztetni. Vannak olyan tulajdonosok, akik csak az ingatlanra kötik meg a biztosítást, az ingóságokra pedig nem. Tehát érdemes áttekinteni, pontosan mire terjed ki a meglévő biztosítás, a bérlő vagy a tulajdonos fizeti annak a díját, pontosan milyen károkra nyújt fedezetet, ezt pedig tanácsos rögzíteni a bérleti szerződésben.

Ha mondjuk a meglévő biztosítás csak az ingatlant “védi”, akkor a bérlőnek érdemes a saját ingóságaira biztosítást kötnie, hogy elkerülje a kellemetlen meglepetéseket baj esetén. Akadnak ma már olyan biztosítási konstrukciók, amelyek asszisztenciaszolgáltatást vagy lakásszerviz-szolgáltatást biztosítanak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha probléma van a lakásban, akkor bizonyos összeghatárig a biztosítás terhére szakemberek oldják meg a lakásban felmerülő problémákat. Így egy csöpögő csap vagy csőtörés esetén a tulajdonosnak sokkal kevesebb teendője lesz a kárelhárítással.

4. Mit tartalmazzon a közös költség?

A bérleti szerződés megkötése során érdemes tisztázni, hogy milyen díjakat hárít át a tulajdonos a bérlőre. A rezsit (víz-,gáz-, villanyszámlák) és a közös költséget hagyományosan a bérlők fizetik, de ha az utóbbi egy része a társasház felújítási alapjába kerül, akkor azt a részt a tulajdonosnak illik megfizetnie, hiszen ez az ingatlan hosszútávú minőségének megőrzését szolgálja, nem pedig az időszakos használattal kapcsolatban felmerült költségeket fedezi.

+1: elkerülni a visszaéléseket!

Lényeges, hogy a visszaélések elkerülése érdekében a bérlők és a bérbeadók meggyőződjenek, hogy a másik fél valóban az, akinek kiadja magát. A bérlők az ügyfélkapun keresztül évente kétszer ingyenesen le tudják kérni a teljes tulajdoni lapot, amiből kiderül a tulajdonos személye is. Fontos, hogy a bérleti díjat és a kauciót ne adják oda magukat ingatlanközvetítőnek mondó embereknek, hiszen ők hivatalosan nem kezelhetik a tulajdonos pénzét.

Mivel általában egy havi bérleti díjat és egy-két havi kauciót kérnek előre a tulajdonosok a szerződés megkötése során, így ez legalább 300-500 ezer forintos kiadás is lehet. Az akár félmillió forintos összeg nagyon tud fájni a bérlőknek, ha a pénz rossz kezekben köt ki, és ezt soha nem látják viszont. A legnagyobb ingatlanhirdetési portálok ezért nem is engedik megjelenni a csalás-gyanús hirdetéseket, azokat már eleve moderálják.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítás kalkulátorunkban ingatlanra és ingóságra is kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait és megkötheti az Önnek megfelelőt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Mit tehetek, ha jégkáros lett az autóm?
2021 július 26.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás

Mit tehetek, ha jégkáros lett az autóm?

Nem minden esetben lehet megúszni a károkat, de a felkészülteket kárpótolja a megfelelő biztosítás.

Az autósok egyik legrosszabb rémálmát hozhatják a nyári záporok sötét fellegei, amikor a lehulló csapadék nem víz, hanem jég formájában érkezik. Sokféle praktikával próbálkoznak megvédeni a karosszéria állapotát a tulajdonosok, de lehetetlen felkészülni minden helyzetre.

Hogyan működik a biztosítás jégkár esetén?

Ha már megtörtént a baj, nincs más hátra, mint az elszenvedett kár csökkentését mérsékleni, arra pedig a gépjármű biztosítók CASCO szolgáltatásait lehet igénybe venni. Persze azt is csak akkor, ha volt annyira felkészült az autótulajdonos, hogy köt ilyen jellegű biztosítást (ráadásul nem mindegyik CASCO terjed ki az elemi károkra).

Bár a biztosításból befolyt összeg aligha fedezi az autók piaci értékét, így újra cserélni sem lehet ebből a pénzből, de akadnak módszerek, amivel menthetőek. A jégkáros autók javítására különféle technikák vannak, jó esetben akár hibátlan állapotra képesek visszahozni az autó karosszériájának felületét, de megeshet, hogy komoly értékvesztést szenved a jármű, sőt akár gazdasági totálkár is lehet a vége.

Mit mond a biztosítási szakértő?

A megkérdeztük Németh Pétert, a CLB független biztosítási alkusz online és offline értékesítésének kommunikációs igazgatóját, hogy milyen trendek jellemzőek a hazai gépjármű-tulajdonosok biztosítás típusaira. Elmondása szerint a hazai utakon nagyjából 5,5 millió rendszámos jármű közlekedik, amiből körülbelül 4 millió személygépkocsi, amelyek kevesebb mint negyede rendelkezik CASCO biztosítással.

Az alacsony CASCO biztosítási arány talán nem is annyira meglepő, ha figyelembe vesszük a magyarországi gépjárművek 14,7 éves átlagos korát, hiszen az idős autók esetében közel sem tűnik logikusnak az évi 80-100 ezer forintos biztosítási díj. Bár az is igaz, hogy az átlagos korban lévő autó állapottól és típustól függően még lehet érdemes a a KGFB-n felüli biztosításra, ezt nagyon kevesen gondolják így. Jellemző ez a hozzáállás a magyar autósok szervizelési szokásainál is, mert többségében akkor viszik javíttatni az autót, amikor már használhatatlanul meghibásodott.

Lízingelt autók esetében kötelező CASCO biztosítást kötni, de jellemzően itt sem a felkészültség a szempont, hanem az ár. Az esetek többségében “mini” vagy “fapados” biztosításokat kötnek, ami az önhibából fakadó közúti balesetek és az autólopások kárrendezésére elegendő. Összességében elmondható, hogy a Magyarországon forgalomban lévő autók alig 15-20%-a rendelkezik olyan teljes körű biztosítással, ami elfogadható kárpótlást nyújt jégkár esetén is.

Pedig az efféle sérülésekre kiterjedő biztosítások létjogosultsága egyre nő, mert a nyári időszak heves zivatarai egyre gyakrabban jégveréssel érkeznek. Németh Péter azt is elmondta, hogy több ezer jégkáros bejelentés érkezik a jégesővel párosult nagyobb viharok után, azonban az autósok többsége hoppon marad a nem megfelelően széles körű CASCO biztosítás hiányában.

Ha már bekövetkezett a baj, menteni kell ami menthetőt és lehetőleg menedéket kell keresni, mert mint megtudtuk, maga a kármentés is része a kárrendezésnek. A helyszínről és a sérült gépjárműről lehetőleg azonnal fényképeket kell készíteni, ezt követően kell felkeresni a biztosítót és leírni a kártörténetet, ami mellé csatolni kell a helyszíni képeket, vagy a megkérdezett alkusz esetében magát a közvetítőt, aki segít a kárbejelentésnél.

Ha a bejelentés megtörtént, a biztosító kárszakértője egyeztet időpontot a tulajdonossal, amikor is a szakember személyesen felméri a kár mértékét. A biztosító ezt követően előzetes kalkulációt végez, azonban sok esetben akkora mértékű a jégkár, hogy helyből gazdasági totálkárra veszik az autót. Sok esetben kellemetlen helyzetet eredményezhet, ha GTK-ra kerül a jármű, hiszen a sérült autó biztosítók által kalkulált használt értéke nem feltétlen kedvező. Az első szemle után kell megkeresni egy jégkárral foglalkozó műhelyt, ahol a szakemberek felmérik az autó állapotát, majd megállapítják a pontos javítási költséget, amit az elemi kárra vonatkozó CASCO biztosítás alapján fizet a biztosító.

Horpadás javítása

Komróczki Sándortól, a Profi Egyengető Centrum Hálózata Kft. (PECH) budapesti, kifejezetten jégkáros autók horpadás mentesítésével foglalkozó szerviz vezetőjétől megtudtuk, hogy bár az utóbbi pár évben jellemzően elkerülték Magyarországot az nagy területeket szőnyegbombázó jégesők, lokálisan azért kisebb-nagyobb károk eddig is voltak.

Az elmúlt hetek időjárása viszont kifejezetten nagy problémát okozott, ami miatt több száz autó javításával kell foglalkozni jelenleg. A szakember szerint milliárdos károk keletkeztek a hazai autóállományban, mert magánszemélyek autóin kívül hatalmas telephelykárok is vannak. A gondok apróbb hibáktól az egész autót érintő drága javításokig terjednek, de az sem kizárt, hogy egyszerűen nem lehet helyrehozni a jármű karosszériáját. A javítási folyamatot lassítja, hogy komoly munkaerőhiányban van a szakma, ezért a megnövekedett kereslet hosszú várakozási időt is eredményez.

Fontos a türelem ilyenkor, hiszen az autó működését nem befolyásolják a többnyire esztétikai sérülések,a kapkodás pedig olyan javítóhoz vezethet, ahol újabb kárt tehetnek az autóban. Talán sokan nem tudják, de a megkérdezett szakember elárulta, hogy kifejezetten rossz döntés újrafényezéssel javítani a horpadásokat. A horpadt lemez anyagában lévő feszültség miatt máshogy viselkedik a hőingadozás és rezgések hatására, így a hibátlan fényezés érdekében feltöltött apró horpadások idővel ledobhatják magukról a szép, új fényezést.

A munkaerőhiány hígítja a szakmát, ezért abban sem lehet biztos a károsult, hogy a márkaszervizekben elvégzett javítás jól sikerül. A laikus, de elemi kárra kiterjedő CASCO-val rendelkező autótulajdonosnak szemfülesnek kell lennie, mert a megnövekedett káresetek miatt leterheltek a biztosító társaságok is, akik olykor alap kárfelvétel helyett azonnal a szakszervízbe küldik kliensüket, akik a szemlével rögtön az ajánlatot is megküldik.

Logikusnak tűnik megspórolni az előzetes szemlét, de nem biztos, hogy jól jár vele az ügyfél. Sok esetben megkezdik a javítás előkészítését, amivel nem is volna gond, de pont az említett szakemberhiány miatt szakszerűtlen az előkészítés, így ha a tulaj időben úgy dönt, hogy más szervizbe vinné az autót, újabb egyezkedés kezdődik a biztosítóval. Következik az újabb szemle, új árajánlatot kell készíteni, vívni kell a biztosítóval és talán még az előkészítés nyomait is el kell tüntetni.

Ilyen nyom például a sérüléseket jelölő alkoholos filccel vagy krétával összefirkált felület, mert fényezésben a nem megfelelő íróeszköz bizony olyan nyomot hagy, amit igen nehéz eltüntetni. Ugyanezt a hibát vétik el sok esetben, ha mégis a biztosító szakemberei szemléznek, ráadásul az alapkár felvétele után rendszerint irreálisan alacsony készpénzes ajánlatot ad a biztosító.

A szerviz horpadás-mentesítési technológiájának köszönhetően a sérült autók elemeit nem feltétlenül cserélik és fényezni sem szükséges. Hideg és melegragasztó, kihúzókalapács és speciális acélpálcák a műhely elsődleges szerszámai, de a hibák felderítéséhez elengedhetetlen a speciális megvilágítás is. Az acélpálcák segítségével belülről történik a javítás, amivel a legtökéletesebb eredményt lehet elérni, de nem minden esetben hozzáférhető az egyengetni szánt felület. A hideg- és melegragasztós megoldásokkal a kevésbé hozzáférhető felületek javítását végzik, valamint nagyobb horpadások kiemeléséhez használják ezt a módszert.

Milyen ára lehet a jégkár javításának?

A javítási költségek horpadásonként néhány ezer forinttól a csillagos égik terjedhetnek attól függően, hogy mennyi és milyen sérülés van az autón. A tulajdonosok ezzel a módszerrel mégis olcsóbb és gyorsabb megoldást kapnak, mintha teljes elemek cseréjével és fenyézésével történne a javítás, másrészt eladásnál sem kell rettegni az autónepper festékmérőjétől, hiszen a karosszéria minden elemén gyári értékek maradnak. A horpadásjavítás menetéről részletes tájékoztatóval szolgál a jégkár javító weboldala.

A felkészülés a legfontosabb, tehát érdemes előrelátóan mérlegelni, hogy megéri a CASCO az autóra, amiből az elemi kárra is kiterjedőt kell megkötni. A javítás megkezdése előtt mindenképpen tájékozódni kell arról, hogy milyen referenciákkal rendelkezik a szakember, aki elvégzi a javítást, hiszen egy rosszul megjavított esztétikai sérülésnek semmi értelme nincs.

forrás: alapjarat.hu

CLB TIPP: Számolja ki kalkulátorunkban a biztosítók casco ajánlatait gépjárművére és kösse meg a kiválasztott biztosítást néhány perc alatt:
Casco kalkulátor >>

Már most több milliárd forintnyi kárt okoztak a heves viharok
2021 július 20.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Már most több milliárd forintnyi kárt okoztak a heves viharok

Az elmúlt hetekben tapasztalt nagyobb viharokat követően a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) körülbelül 48 órán belül ki is adta gyorsbecslését a hozzájuk beérkezett viharkárok mértékéről. Legutóbb múlt hétfőn jártak el így, akkor azt közölték, hogy már hétfő délelőtt is másfél milliárd forint fölé emelkedett a várható számla. Azóta frissebbel nem is jelentkezett a szövetség, hiszen megszaporodtak a nagyobb viharok Magyarországon. A következő ilyen összesítés várhatóan augusztus elején érkezik – a júliusi adatokkal.

Ugyanis az a biztosítók tapasztalata, hogy

A NAGYOBB NYÁRI VIHAROK UTÁN A TÉNYLEGES KÁROK MÉRTÉKE, ILLETVE A KÁRBEJELENTÉSEK SZÁMA AKÁR HÁROMSZOR-NÉGYSZER MAGASABB IS LEHET AZ ELSŐ NAPOK BECSLÉSÉNÉL.

Az elmúlt egy-két hétvége nagyobb viharainak kifizetései valószínűséggel meghaladják majd az idei május-augusztusi viharszezon első két hónapjának teljes összegét (2,1 milliárd forint) – és ezek az összegek csak a lakásbiztosításokhoz kötődnek, a mezőgazdasági, vagy épp az ipari károk ebben nincsenek is benne.

Nagyobb viharok után mindig megugrik az érdeklődés

Tapasztalataink szerint a nagyobb viharok után mindig van egy kisebb megugrás a biztosítások iránt, ugyanakkor a lakásbiztosítások piacán már nem nagyon lehet számítani jelentősebb bővülésre, hiszen az ingatlanok 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással, de az érdeklődés ilyenkor valóban megnő – mondta az Indexnek Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője.

Felhívta a figyelmet, hogy aki rendelkezik biztosítással, az is mindig tegyen meg minden óvintézkedést, hogy ne merülhessen fel súlyos gondatlanság: például a nyílászárókat be kell csukni. Van olyan biztosító is, amely külön kiértesíti az ügyfeleit, ha nagyobb vihar várható, hogy tegye meg ezeket a szükséges óvintézkedéseket.

Ha mégis megtörténne a baj, akkor az ügyfelek megteszik a kárbejelentéseket, megbecsülik a kárértéket, a biztosítók pedig ezek alapján elkülönítenek a kárigényekre egy összeget. Lambert Gábor elmondta, hogy általában az alacsonyabb összegű károkat a biztosítók szinte azonnal megtérítik, ha megfelelő bizonyítékokkal – például fényképekkel – küldte be a kárigényét az ügyfél.

A VIHARKÁROKAT EGYÉBKÉNT VALAMENNYI LAKOSSÁGI VAGYONBIZTOSÍTÁS FEDEZI

a MABISZ tájékoztatása szerint, hiszen mindegyiknek az alapját képezik a tűz- és elemi károk összefoglaló néven említhető kockázatok, úgy mint például a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés és így tovább. Az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások pedig már havi néhány ezer forintért elérhetőek.

Nem csak a házak, lakások vannak veszélyben, ugyanis a jégverés a gépjárművekben is komoly károkat tud okozni. A kárigényhez ugyanakkor nem elegendő a kötelező biztosítás, a szélvédő betörésekor vagy a karosszéria megrongálódása esetén azok számíthatnak kártérítésre, akik rendelkeznek casco-biztosítással – ami azonban csak minden ötödik-hatodik gépjármű esetében áll fenn.

forrás: index.hu

CLB TIPP: Számolja ki néhány kattintással kalkulátorunkban a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait, és kösse meg az Önnek megfelelőt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Amikor elbukhatjuk új kötelező gépjármű-felelősségbiztosításunk bónuszát
2021 július 14.
Kategória:
Kötelező biztosítás

Amikor elbukhatjuk új kötelező gépjármű-felelősségbiztosításunk bónuszát

Sokan tudják, hogy az évek során megszerzett kgfb bonust átvihetjük az új szerződésre is. Egy csapásra elveszítjük viszont a kedvező lehetőséget, ha előző kgfb-szerződésünk díjnemfizetés miatt szűnt meg vagy ha legalább két évig nem vásároltunk új autót. A buktatókról szólnak a jegybank pénzügyi békéltetői esettörténetei is.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) körében a jogalkotó a bonus-malus rendszer működtetésével is motiválni igyekszik a gépjármű üzembentartókat a kármentes közlekedésre. A rendszer lényege, hogy az egyedi kgfb-szerződés megkötésekor a biztosító a díj megállapításakor figyelembe veszi, hogy az adott magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója milyen kártörténeti adatokkal rendelkezik. Az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testületnél (PBT) gyakran fordulnak elő olyan ügyek, amelyek e témát érintik.

Egy, a PBT-nél nemrégiben lezárt ügy sokak számára tanulságos lehet. Az ügyfél (aki a békéltetők eljárását utóbb kérelmezte) még 2019 februárjában úgy döntött, hogy a tulajdonában álló személygépkocsit eladja, ezért azt egy közeli autókereskedésbe adta be értékesítés céljából. Hogy az értékesítés ideje alatt se maradjon autó nélkül, vásárolt egy újat, amelyre még 2019 februárjában biztosítási alkuszon keresztül kgfb-szerződési ajánlatot tett a biztosítójánál.

A régi autó szerződésére vonatkozó adatok azonban ebben nem szerepeltek, a biztosító ezért A00 bonus-malus besorolással vette kockázatba az új személygépkocsit. Körülbelül fél év múlva, 2019 júliusában megérkezett a régi személygépkocsi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójától az értesítő az új biztosítóhoz arról, hogy a szerződő előző biztosítását 2019 júliusában díjnemfizetési okkal törölték. A törlési értesítő szerint a tulajdonos bonusbesorolása B10 volt.

Az új személygépkocsi felelősségbiztosítója ekkor lekérte a kártörténeti nyilvántartásból az adatokat, ezután elutasította az üzembentartó kérelmét, amelyben új személygépkocsija szerződésének bonusbesorolását B10-re kérte módosítani. Az elutasítás oka az előző kgfb-szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése volt. Az érintett biztosító kgfb-re vonatkozó szerződési feltételei szerint ugyanis – a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés bonus besorolása nem vihető át egy másik szerződésre.

A kérelmező 2020 februári biztosítási évfordulóját követően tavaly novemberben arról tájékoztatta új járművének biztosítóját, hogy régi személygépkocsiját eladta, és ismételten kérte bonusbesorolásának B10-re történő módosítását. A biztosító ekkor újból ellenőrizte a kártörténeti nyilvántartásban az adatokat, azonban a korábbi indokkal ismét A00 besorolásba tette. Az érintett biztosító az egyeztetés során azt is megállapította, hogy a kérelmező régi autóját 2020. október 16-i eladása előtt két alkalommal hat-hat hónapra ideiglenesen a forgalomból kivonták.

Mindezek után a fogyasztó panasszal élt új személygépkocsijának biztosítójánál a bonusbesorolás miatt. A panaszeljárás azonban nem vezetett eredményre. Ezután fordult általános fogyasztói kérelemmel a PBT-hez kérve új kgfb-szerződésének módosítását B10-es besorolásra.

A békéltető eljárásban a biztosító továbbra is elzárkózott ettől. Azzal érvelt, hogy a kgfb-szerződés díjnemfizetéssel történt megszűnési okon a későbbi ideiglenes forgalomból történt kivonás ténye semmit sem változtatott. A biztosító az új jármű egy éves szerződéses évfordulója után is csak B1-re emelte annak bónuszbesorolását (ráadásul azt is csak késve, igaz, azután visszamenőleg a biztosítási évfordulótól számítva).

A biztosító és az ügyfél a pénzügyi békéltetők előtt sem tudtak megállapodásra jutni, ezért a PBT az eljárást megalapozatlanság okán megszüntette. A kérelmező az eljárás során nem tudta bizonyítani, hogy jogosult érvényesíteni a korábban megszerzett B10 besorolását új személygépkocsijának kötelező gépjármű-felelősségbiztosításánál is. A PBT így kénytelen volt az eljárást lezárni.

Az ügy egyik tanulsága, hogy ha egy ügyfélnek (azaz a jármű üzembentartójának) már van egy hatályban lévő kgfb-je egy személygépkocsira, s új kötelező biztosítást köt egy másik autóra, akkor annak bonus-malus besorolása A00 lesz.

A gépjármű üzembentartónak a régi autó értékesítésekor fontos tudnia, hogy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása nem szűnik meg, és díjfizetési kötelezettsége sem szünetel azzal, ha az autót értékesítésre autókereskedésbe adja. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károkra biztosítási szerződést kötni és azt díjfizetéssel hatályban tartani. Ez a kötelezettség az érintett gépjármű üzembentartóját terheli.

A jelenlegi szabályozás szerint a járműnyilvántartásban szereplő gépjármű a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb egy évre az üzembentartó kérésére ideiglenesen kivonható a forgalomból. Ennek időtartamára a kgfb-díj fizetési kötelezettsége szünetel. Ha a gépjárművet a kivonás napjától számított egy éven belül nem helyezik újból forgalomba, akkor a kgfb-szerződés az egyéves időszak lejártát követő nappal megszűnik. A korábbi szabályozás alapján elég volt a gépjárművet hat hónapra kivonatni a forgalomból. Ezt követő nappal a kgfb-szerződés valóban megszűnt, ha a kivonás idején belül nem kezdeményezték a gépjármű újbóli üzembe helyezését. Az új szabály 2016. január 1-jétől él. A gépjármű ismételt forgalomba helyezésével kapcsolatban fontos, hogy a kgfb-díjfizetési kötelezettség a gépjármű újbóli forgalomba helyezésével folytatódik.

Fontos tanulsága még az esetnek, hogy milyen jogkövetkezménnyel is jár, ha az előző kgfb-szerződés díjnemfizetési okkal szűnik meg. Ez esetben a gépjármű üzembentartójának nemcsak fedezetlenségi díj – azaz a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által központilag megállapított, a „normál” kgfb-díjnál magasabb tarifa – fizetési kötelezettsége keletkezik azokra a napokra, amelyeken a forgalomban lévő gépjárműve érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkezett, hanem számolnia kell azzal is, hogy az előző kgfb-jével kapcsolatban megszerzett bonusbesorolását nem tudja érvényesíteni az új autójánál. Ilyen esetekben a biztosító a másik gépjárműre megkötött kgfb besorolást A00-ban fogja megállapítani.

Egy másik, a PBT-nél bonusbesorolás tárgyában indult ügy hátterét is olyan kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos jogszabályi rendelkezés adja, amely talán kevésbé ismert a gépjárművet üzemeltetők körében. Ennek ismerete nélkül azonban könnyen kellemetlen meglepetés érheti őket.

Közismert, hogy a bonus-malus besorolás a kgfb szerződőjének, a gépjármű üzembentartójának személyéhez és a szerződéssel érintett gépjármű-kategóriához fűződik. A jelenlegi szabályozás szerint a bonus-malus rendszer a következő gépjármű-kategóriákra terjed ki: személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató és mezőgazdasági vontató. Az azonban már kevésbé tudott, hogy egy időbeli korlát is létezik az előző kötelező biztosítással megszerzett bonusbesorolás új szerződésnél történő érvényesítésére.

A PBT előtti eljárásban a fogyasztó autóját új kgfb-szerződésének megkötése előtt évekkel korábban eladta. Az értékesítés miatt az előző B10 besorolású kgfb-szerződés – úgynevezett érdekmúlással – megszűnt.

Ezt követően munkáltatójától személyes használatra egy céges autót kapott. Évekkel később új személygépkocsit vásárolt, amelyre új kgfb-t kötött. Meglepetéssel tapasztalta, hogy biztosítója a bonus besorolását B10 helyett A00-ban állapította meg. Éveken át hiába közlekedett kármentesen a céges személygépkocsival, az így elért bonus besorolás a munkáltatóját, mint gépjármű üzembentartóját illette.

A békéltetési eljárást kérelmező ügyfél az új kgfb-nél megpróbálta az évekkel korábban eladott gépjárművel megszerzett B10 bonusbesorolást érvényesíteni, azonban nem járt sikerrel. A jogszabály szerint ugyanis a biztosító az üzembentartó által ugyanazon gépjármű-kategóriára megszerzett bonusbesorolást akkor veszi figyelembe, ha nem telt el két év az előző kgfb megszűnésétől.

Márpedig a kérelmező nem tudta igazolni, hogy kétéves időintervallumon belül magyarországi telephelyű autó üzemeltetője lett volna. Ezért a biztosító az új kgfb-nél jogszerűen A00-ban állapította meg a besorolást.

Ezek az esetek is jelzik, hogy előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a gépjármű üzembentartója nem tudja érvényesíteni a korábban megszerzett kedvező bonusbesorolását új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésénél. Kellő tájékozottsággal azonban ezek többnyire elkerülhetőek.

A szerző az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) tagja.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Számolja ki néhány kattintással kalkulátorunkban a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait járművére, és kösse meg az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Oldalak