CLB

Elveszik a zöldkártyából a zöldet

Pénteken hatályba lépett az a pénzügyminisztériumi rendelet, amely a jövőben lehetővé teszi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) meglétét igazoló zöldkártya fekete-fehér alapon történő kibocsátását – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

A hagyományos, papíralapú igazolások néhány éve bevezetett elektronikus terjesztésének lehetőségével – közölte a Mabisz – már eddig is több biztosító élt, több tízezer zöldkártya jutott el ily módon az ügyfelekhez. A zöldkártyák használatának további egyszerűsítése érdekében született nemzetközi megállapodáshoz csatlakozó tagállamok, illetve biztosítóik a jövőben fekete-fehér alapon bocsássák ki a fedezetigazolást.

Pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben, és még aznap hatályba is lépett az a pénzügyminisztériumi módosító rendelet, amely erre Magyarországon is lehetőséget biztosít. Ennek nyomán a Zöldkártya Rendszer hazai szervezete, a Mabisz által működtetett Nemzeti Iroda péntektől mindegyik kgfb-vel foglalkozó biztosító számára engedélyezi a fekete-fehér alapszínű zöldkártyák kibocsátását. Ugyanakkor a járványhelyzet és a nyári szabadságolások miatti munkaszervezési nehézségekre való tekintettel átmeneti időszakot biztosít az átállásra.

Szeptember 30-ig így zöld alapszínű zöldkártyák kibocsátására is marad lehetőség mind papír alapon, mind elektronikus úton. Október elsejétől viszont már csak fekete-fehér zöldkártyák adhatók ki. A digitalizáció további erősödése, az elektronikus kapcsolattartás az ügyfelekkel a járványveszély idején különösen fontos mindenki számára. Kedvező szolgáltatás az is, hogy több biztosítónál az elektronikus igénylésnek köszönhetően akár hétvégén vagy az utazás megkezdése után is beszerezhető a zöldkártya, amely fekete-fehér formátumban már könnyen nyomtatható lesz

forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Kötelező biztosítása megkötéséhez sem kell személyesen ügyet intéznie: oldalunkon percek alatt kiszámolhatja, milyen ajánlatokat kínálnak a biztosítók és ugyanilyen könnyen meg is kötheti a kiválasztott biztosítást. KGFB kalkulátor >>

Bicikliseknek, motorosoknak, e-rollereseknek is fontos lenne a biztosítás

A kötelező biztosításról általában a gépjárművek jutnak eszünkbe, pedig sokan közlekedünk kétkeréken, vagy új típusú elektromos közlekedési eszközökkel is, melyekre szintén érdemes lehet biztosítást kötni.

Becslések alapján bő 500 ezer robogóval rendelkeznek a magyarok. Ezek a közlekedési eszközök ugyan nem gépjárművek, azonban - a gépjárművekhez hasonlóan - ezekkel is csak érvényes kötelező biztosítási szerződéssel vehetünk részt a közúti forgalomban. Ennek ellenére az alkuszok szerint a robogók mintegy felére kötöttek csak ilyen biztosítást hazánkban, és mintegy 15-20 százalékuk után fizetnek díjat rendszeresen.

A robogókra, motorokra is érdemes felelősségbiztosítást kötni, hiszen az évi néhány ezer forintos spórolásért cserébe büntetésre számíthatunk a közúti ellenőrzéskor, ha pedig másoknak okozunk kárt, akkor több százezer, személyi sérülésnél pedig akár több millió forintot kell fizetnünk a saját pénzünkből.

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a segédmotoros kerékpárok tulajdonosai okozta káreseménnyel összefüggő károkra az átlagos kifizetés értéke elérte a 672 ezer forintot. Ez is mutatja, hogy érdemes megelőzni a baj esetén bekövetkező pénzügyi terhet. A hazai biztosítók szövetsége, a Mabisz ugyan kifizeti a biztosítatlan robogók által okozott károkat, hogy ez ne a vétlen fél kockázata legyen, de azt utólag behajtja a károkozón.

A kerékpárosoknál is hasonló a helyzet, főleg, hogy az Európai Unióban nálunk az egyik legmagasabb az egymillió lakosra jutó halálos kerékpáros balesetek száma, és gyakran maguk a kerékpárosok a károkozók a személyi sérüléses közúti közlekedési baleseteknél. A bicikliseknek azonban a segítségükre lehet a lakásbiztosításhoz kapcsolódó általános felelősségbiztosítás is, ha ilyen káreseményre is kiterjed. Ellenkező esetben a vétkes kerékpárosnak kell fizetnie a kárt.

A lakásbiztosítás ráadásul akkor is térít, ha ellopják a kerékpárt, persze csak akkor, ha megfelelő nyílászárókkal és zárral felszerelt, zárt helyiségből történt a lopás. Léteznek viszont speciális kerékpár biztosítások, melyek még akár az utcáról ellopott kétkerekűek kárát is állják, vagy az olyan károkat is, mint elemi és töréskár, illetve rongálás, mindezt akár még kölcsönzött kerékpárral is.

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Számolja ki kötelezőjét percek alatt és kösse meg az Önnek tetsző ajánlatot: KGFB kalkulátor >>

Érdemes rendszeresen felülvizsgálni az ingatlanbiztosításunk értékét

Hiába biztosított a lakásunk, házunk, ha nem növeljük védelmünk összegét az évek során végzett fejlesztések, beszerzett új ingóságok értékével. Ha bekövetkezik a kár, kiderülhet, hogy a biztosító nem fizet mindent, mert alulbiztosított volt az ingatlanunk. Célszerű ezért elfogadni a biztosítónak az értékkövetésre vonatkozó javaslatait, s ügyfélként is jelezni az új beszerzéseket, lakáskorszerűsítéseket. Léteznek egységáras biztosítási összegre vonatkozó biztosítási szerződések is.

Manapság számos lakásbiztosítás közül választhat az ügyfél, és laikusként sokszor nehéz eldönteni, hogy ezek melyike védi leginkább a biztosítani kívánt ingatlanunkat és egyéb vagyontárgyainkat. A lakásbiztosítás jellemzően hosszútávú kapcsolatot hoz létre a biztosítóval, amely - a mindenkor megfelelő védelem fenntartása érdekében - folyamatos együttműködést feltételez mindkét fél részéről.

A megfelelő lakásbiztosítás kiválasztásánál érdemes átgondolni, hogy mely vagyontárgyakra és milyen biztosítási kockázatokra, kárfajtákra terjedjen ki a fedezet. A jelenlegi lakásbiztosítási termékeknél többféle kárra, biztosítási eseményre is kiterjed a biztosítás. A biztosítások jellemzően fedezetet nyújtanak az alapkockázatként megjelölt elemi károkra (pl. vihar, felhőszakadás, tűz, földrengés, árvíz stb.) és műszaki okú károkra (pl. vezetékes vízkár). A modulokból álló biztosítások esetén az ajánlattételkor a szerződő maga választhatja meg, hogy mely károkra terjedjen ki a védelem.
A biztosítási szerződések másik alapvető eleme a biztosítási összeg. Amíg a biztosított vagyontárgyak és a veszélynemek megjelölése a biztosítás terjedelmét, addig utóbbi a szolgáltatás maximális mértékét határozza meg. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, azaz azt mutatja meg, hogy a biztosított vagyontárgy károsodása esetén legfeljebb mekkora összeget fizet a biztosító a helyreállításra vagy pótlásra.

A biztosítási összegek a lakásbiztosítási szerződésben a biztosítható vagyontárgyak pénzbeli értékét kell, hogy tükrözzék, amelyet külön-külön vagyoncsoportonként (pl. lakóingatlan, melléképület, háztartási ingóságok, értéktárgyak stb.) rögzítenek a szerződésben. A védelem teljessége érdekében nagyon fontos, hogy a biztosítási összegeket a tényleges piaci viszonyoknak, a biztosított vagyontárgyak tényleges értékének megfelelően határozzák meg.

A biztosítási összeget nem a vagyontárgyak aktuális forgalmi értéke, hanem azt az ún. újérték elv alapján kell megállapítani. Ha például a keresleti és kínálati viszonyok következtében csökken az adott ingatlan forgalmi értéke, a biztosítási összeg nem csökken automatikusan. Ezt ugyanis nem a piaci értékhez képest kell meghatározni, hanem ingatlanok esetén az újjáépítési értékhez, amelyet alapvetően az aktuális építőanyagárak és munkabérek határoznak meg. Ingóságok esetén ez az újrabeszerzési értéknek felel meg. E meghatározási módnak azért van kiemelt jelentősége, hogy ha a biztosított vagyontárgy károsodik, megsemmisül, a biztosítási szerződésnek elegendő fedezetet kell nyújtania ahhoz, hogy a vagyontárgyat a káreseményt követően az eredeti állapotnak megfelelően kijavítani, vagy (totálkár esetén) pótolni lehessen.

A lakásbiztosítások egyik alapelve a túlbiztosítás tilalma. Mivel a biztosító a kár megtérítésére köteles, ezért az úgynevezett kárbiztosítások körében általánosan tiltják a káronszerzést. Magyarul a biztosító kárkifizetése nem haladhatja meg az ügyfél által elszenvedett kár mértékét. Ennek alapján törvényi alapvetés, hogy a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. Az afölötti részre vonatkozóan a biztosítási összeget illető megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.

A biztosítási összeg pontatlan meghatározása akkor okozza a legjelentősebb problémákat, ha emiatt a biztosított ingatlan, egyéb vagyontárgy alulbiztosítottá válik. Erről akkor beszélünk, ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél, tehát a vagyontárgy újjáépítési/újrabeszerzési értékénél alacsonyabb. Ilyenkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.
Ha pl. egy lakóingatlan biztosítási összegét a szerződésben 15 millió forintban jelölték meg, azonban a tényleges újjáépítési értéke 20 millió forint, úgy az ingatlan 25 százalékkal alulbiztosított. Ha ez az ingatlan pl. tűzkár miatt károsodik, amelynek helyreállítási költsége 4 millió forint, úgy a biztosító emiatt csak a helyreállítási költségek arányos részét (az adott példában 75 százalékát) téríti meg a tulajdonosnak. Ő ezért csak 3 millió forint összegű biztosítási szolgáltatásra jogosult.
Alulbiztosítottság esetén a tulajdonos hiába rendelkezik biztosítással, a tényleges kárt a biztosító csak részlegesen fogja megtéríteni. Ezért kiemelten fontos a biztosítási összeg megfelelő meghatározása.

Alulbiztosítottsághoz vezethet, ha a szerződő már a szerződéskötéskor helytelenül határozza meg a biztosítási összeget. Ilyen eset, ha pl. az ingatlan alapterületét, az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak körét vagy a vagyontárgyak értékét helytelenül veszi számításba. Az alulbiztosítottság azonban leggyakrabban a biztosítás tartama alatt alakul ki: az eredetileg megfelelő értéken biztosított vagyontárgyak (vagy az azok helyébe lépő új vagyontárgyak) az évek során alulbiztosítottá válnak.

Számos esetben az ingatlant a tulajdonos a biztosítás megkötését követően bővíti, korszerűsíti (pl. új lakrészt épít hozzá vagy modern fűtési rendszert épít ki), amelynek újjáépítési költsége így nyilvánvalóan magasabb lesz, mint korábban. Az ingóságoknál hasonló eredményre vezet a korábbi elavult berendezések (pl. hűtőszekrény, tévé) és bútorok új, nagyobb értékűre cserélése, új nagyértékű ingóságok vásárlása. Ezeknél a pótlási érték lesz magasabb a korábbinál. Ha a szerződő a módosítást, módosulást nem jelzi a biztosító felé, alulbiztosítottság alakul ki.

A biztosítók az árszínvonal-változás (így például az építőanyagáraké, munkabéreké) alulbiztosítottságra gyakorolt hatását az éves értékkövetéssel igyekeznek kiküszöbölni. Ennek során a szerződőnek javaslatot tesznek a következő biztosítási időszakra vonatkozó indexálásra, azaz a biztosítási összegek arányos növelésére. Bár az indexálás a biztosítási díjat is arányosan növeli, azonban annak visszautasítása az alulbiztosítottság kockázatát rejti magában.

Ez az értékkövetés csak az átlagos árindexváltozást veszi figyelembe, hiszen a biztosítónak bejelentés nélkül nincs tudomása az esetleges értéknövelő beruházásokról.
Ügyfélként ezért az indexálástól függetlenül is érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat néhány évenként, hogy az megfelelő veszélynemekre nyújt-e biztosítási fedezet és különösen, hogy a biztosítási összegek megfelelően tükrözik-e az ingatlan és az ingóságok újjáépítési, illetve újrabeszerzési értékét. Ha nem, a módosításokat mielőbb célszerű jelezni a biztosítónak.
Több biztosító lakásbiztosítási szerződése tartalmazza annak lehetőségét, hogy ha a szerződő elfogadja a biztosító által ajánlott egységárat a biztosítási összegre, úgy
a biztosító kár esetén (szűkkörű kivételektől eltekintve) nem vizsgálja az alulbiztosítottságot és nem alkalmazza az arányos térítést.

A lakásbiztosításunk esetében célszerű folyamatosan figyelemmel követni a biztosítási összegeket! Enélkül azt kockáztatjuk, hogy kár esetén a biztosító nem téríti meg a teljes veszteségünket.

Forrás: hvg.hu

CLB tipp: Aktualizálja lakásbiztosítását, vagy évfordulóval kalkuláljon oldalunkon! Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Hamarabb indított buszok, lemondott utak - improvizálnak az irodák a szigorítások miatt

Az utazni vágyók és a szervezők is keresik a megoldást, hogy kikerüljék a koronavírus külföldi terjedése miatt szerdától érvénybe lépő szigorításokat, de sokan inkább lemondják az utat. Mire számíthatunk, ha a kedvelt dél-európai nyaralóhelyek valamelyikére utaznánk? Van olyan biztosítás, amelyik fedezi ezeket a kockázatokat?

Azonnal lemondta az e hét péntekre kiírt montenegrói útját az Adria Tours Kft., amint kiderült vasárnap, hogy milyen beutazási korlátozásokat vezet be a kormány a koronavírus-helyzet durvulása miatt. A Montenegróra, Albániára és Horvátországra specializálódott iroda vezetője szerint utasaik közül senki nem vállalta volna a karanténnal vagy a tesztekkel járó bonyodalmakat. Az iroda következő hétre tervezett buszának az indulása is kérdéses (várják, változtat-e bármit a kormány szerdán), és a vezető tud olyan partnerirodáról, ahol hozzájuk hasonlóan lemondták a görögországi buszos túrákat.

Vasárnap jelentette be Gulyás Gergely miniszter, hogy a koronavírusos megbetegedések növekvő száma miatt egy sor országgal szemben beutazási korlátozásokat, az onnan hazaérkező magyarok számára pedig kötelező óvintézkedéseket - házi karantén, Covid-tesztek - léptet érvénybe a kormány. Egy sor népszerű nyári úticél is érintett, mint Portugália és Nagy-Britannia vagy épp az egész Balkán, kivéve - legalábbis egyelőre - Szlovéniát, Horvátországot és Görögországot.

Az Adria Tours vezetője szerint saját buszaik lemondása összesen 40-50 embert érint, akiknek igény szerint vagy visszafizetik az utat vagy vouchert adnak, esetleg horvátországi utat ajánlanak. A vezető úgy tapasztalta, hogy - akárcsak a korábbi járványidőszakban - sokan mondják vissza az utakat a bizonytalanságok miatt.
Elmondása szerint az egyénileg utazók gyakran hívogatják azzal, hogy ha - a jelenleg zöld besorolású - Horvátországon keresztül térnek haza Montenegróból, vajon akkor is kötelező lesz-e karanténba vonulniuk. Ezt megkérdezte az ORFK-tól, de még nem kapott rá választ.

Nem kell azonban korlátozások alá eső országba utazni ahhoz, hogy vakarjuk a fejünket a hazatérés utáni kötelező karantén miatt. A Görögországból szárazföldön hazatérők például csak olyan országokon keresztül tudnak átjönni, amelyek esetében szerdától életbe lépnek a jelzett óvintézkedések.

Az utazókat azonban nem csak a magyar kormány lépései tántoríthatják el. Görögország például azt fontolgatja, hogy szigorít a beutazási feltételeken, sőt a hétvégén úgy döntöttek, hogy július 15-én nulla órától a Bulgária felől szárazföldön - az egyetlen nyitva tartó promahonaszi határátkelőn - beutazóktól negatív koronavírus-tesztről szóló igazolást kérnek (szerb állampolgárokat pedig be sem engednek).

A hvg.hu beszélt olyan, buszos túrákat szervező céggel, amelyik emiatt indította útnak hamarabb az aktuális túrájukat - a résztvevőkkel egyeztetve -, hogy az intézkedés bevezetése előtt átérjenek a határon. Úgyanígy, az épp kint lévő turnus is hamarabb indul el, hogy még a magyar kormány által bejelentett karanténszabály életbe lépése előtt hazaérjen - ugyancsak kedd éjfélig. A többi turnusról kedden döntenek majd, a most kiutazók pedig egyelőre arra számíthatnak, hogy hazatérés után még legalább pár napig otthon kell maradniuk.

Az érintett utazásszervezők ugyanakkor értetlenkedtek amiatt, hogy például Montenegró miért lett kockázatos ország, vagy hogy Szerbián keresztül miért nem működhet egy magyarországihoz hasonló tranzitútvonal Görögország felől. A nagyobb irodákat is megkerestük, ahol viszont jelezték, hogy annyira frissek a fejlemények, hogy még nem tudnak nyilatkozni róluk.

Érthető, ha a bizonytalanságok és nehézségek miatt sokan elgondolkodnak azon, hogy lemondják vagy átfoglalják az esetleg korábban befizetett utazást, mert könnyen kellemetlen helyzetbe kerülhet külföldön vagy ülhet otthon tétlenül, arra várva, hogy a mentősök kiszálljanak és elvégezzék a tesztet, vagy hogy leteljen a két hét karantén.

De mire figyeljünk az utazás lemondásakor?

A biztosításokkal foglalkozókkal folytatott beszélgetés alapján először is ne számítsunk arra, hogy az esetleges utasbiztosításunk fedezi majd a lemondással járó költségeket. Ehhez eleve egy legalább 30 nappal az utazás előtt megkötött útlemondási biztosításra lenne szükségünk, de ez is csak akkor fizet, ha személyesen velünk vagy közeli hozzátartozónkkal történik valami (betegség, haláleset vagy munkaviszony megszűnése), ami miatt meghiúsul az utazásunk. Az, hogy azért mondjuk le az utat, mert szeretnénk elkerülni hazatérés utáni karantént, már nem tartozik ide.

Ami miatt azonban nyugodtak lehetünk, hogy ha külföldi utazásunk alatt betegszünk meg az új koronavírustól, és van megfelelő utasbiztosításunk, akkor az a szerződése szerinti mértékben fedezni fogja a kezelés költségeit. Ezt az utasbiztosítások hasonlóan kezelik, mint bármilyen más betegséget vagy balesetet.

Az is pozitív fejlemény, hogy míg korábban egyes biztosítóknál kizáró ok volt utasbiztosítás kötésére a járványveszély, most már minden cég biztosítási eseményként kezeli ezt a helyzetet.

Jelenleg az a jellemző, hogy ha valaki utazás közben kapja el a Covid-19-et és orvosi kezelésre szorul, akkor - ha van betegségre vonatkozó utasbiztosítása - ennek költségeit ki tudja fizettetni a biztosítóval - mondta a hvg.hu-nak Németh Péter, a CLB független biztosítási alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója.

Abiztosítók a hétvégi bejelentések alapján - egyelőre - nem tesznek különbséget az országok között. Ők ugyanis utazásra nem javasolt országok Külügyminisztérium által összeállított listája alapján állapítják meg, hogy vállalják-e a kockázatot egy adott országban. A külügy listája nem fedi le a kormány "színskáláját": Románia és Portugália utóbbi szerint közepesen fertőzött, tehát sárga besorolást kapott, míg a külügy biztonságosnak tartja az utat.

Július elejétől már arra is tudunk biztosítást kötni, ha egy ország a kint tartózkodásunk alatt válik fokozottan járványveszélyes hellyé. A napi 700-800 forintos díjjal futó magasabb kategóriájú biztosításban megtérítik többek között a járványhelyzet miatti azonnali hazautazás, a kinti karanténba kerülés vagy épp a kintrekedéssel kapcsolatos esetleges költségeket - 400 ezer forintig -, és akkor is térítenek, ha valaki még elutazása előtt kapja el a vírust vagy kerül karanténba, és emiatt kell lemondania az útját.

Nem számíthatunk viszont kártérítésre akkor, ha a járványhelyzet miatt eddig kivártunk az utazással, és például a múlt héten fizettünk be egy olyan országba, ami most kockázatossá minősítettek. Ha erre hivatkozva mondanánk le az utat, csak az utazási irodával tudunk alkudozni.

forrás: hvg.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze az elérhető utasbiztosítás ajánlatokat, ahol azt is láthatja, melyik csomag, milyen fedezetet nyújt koronavírusos megbetegedésekkel kapcsolatos események kapcsán: Utasbiztosítás ajánlatok >>