2023.01.17

Egyre kiszámíthatatlanabbak a természeti katasztrófák Magyarországon

A tavalyi aszály után az idei év csapadékosan indult. A múlt heti esőzések nyomán 3,7 ezren jelentkeztek a biztosítóknál kárigényükkel, derül ki a MABISZ adataiból.

A januári országos esőzések elsősorban a fővárosban, valamint Pest, Fejér, Veszprém, Baranya és Somogy vármegyékben, valamint Pécsett, Kecskeméten és Tatabányán társultak beázásokkal, főként a tetőkön keresztül. Ennek nyomán a biztosítókhoz több mint 3,7 ezren fordultak kárbejelentéssel, a társaságok pedig közel 340 millió forintot fizettek már ki ezekre vagy különítettek el büdzséjükben. Tekintettel arra, hogy az előrejelzések szerint az előttünk álló napokban akár kéthavi csapadékmennyiség is lezúdulhat, a kárkifizetések januári számlája aligha áll meg ennyinél.

Tavaly a hagyományos, májustól augusztusig tartó viharszezon viszonylag csendesnek bizonyult, annál pusztítóbb volt az aszály. Az elmúlt évek tapasztalata szerint azonban az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak ezekre a hónapokra. Tavaly is például a január 30-i orkán következményei voltak a legsúlyosabbak, amikor huszonhétezer lakossági bejelentésre közel hárommilliárd forintot fizettek ki a biztosítók. A korábbi években februárban és októberben is voltak kirívó viharok, vagy éppen a 2020 decemberi horvátországi földrengések okoztak Magyarországon is súlyos károkat.

A kiszámíthatatlanná váló természeti katasztrófák egyre magasabb átlagos kárkifizetésekkel társulnak, köszönhetően a folyamatosan emelkedő építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy ne váljunk alulbiztosítottakká. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített un. biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterülete helytelenül van megadva.)

A jelenségre a MABISZ január közepétől egy hónapos kampányban hívja fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában. A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez.  Így többek között felhívja a figyelmet arra, hogy a biztosítási szerződés megkötésekor a lehető legpontosabban adjuk meg a biztosító által kért adatokat, különösen a ház, lakás alapterületét és a biztosítási összeget. Ha a lakás, ház bővítésen, jelentős korszerűsítésen esett át, vagy nagy értékű ingóságokat vásároltunk, akkor gondoskodnunk kell a biztosítási szerződés felülvizsgálatáról, a biztosítási összeg emeléséről. A biztosításközvetítők segítenek ennek ügyintézésében. Szerződéseinket pedig érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni, hogy ingatlanunk esetleges korszerűsítése, ingóságaink gyarapodása után, illetve az erős inflációs környezetben is megfelelő biztosítási fedezettel rendelkezünk-e - írja a közlemény.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Számolja ki otthonára a biztosítók ajánlatait a CLB lakásbiztosítás kalkulátorában:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Tömegbaleset az M1-esen: a magyar biztosítási szakma legbonyolultabb ügye lehet ebből
2023 március 13.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Tömegbaleset az M1-esen: a magyar biztosítási szakma legbonyolultabb ügye lehet ebből

A magyar biztosítási szakma talán legbonyolultabb ügye lehet az M1-es autópályán a napokban történt tömeges ütközés. Az eset teljes körű feltárása és a felelősök felderítése miatt a kárrendezés akár hónapokig is eltarthat, és a végén bírósági perek tucatjaira is számítani lehet. Amennyiben ugyanis nem lesznek felelősök, sok károsult még ennél is rosszabbul járhat, mert a biztosítók megtagadhatják a kártérítés kifizetését. Az eset legnagyobb károsultjai azok lehetnek, akik kötelező biztosítás nélkül futottak bele a karambolba, ráadásul utas is volt, aki megsérült – írja közleményében a CLB biztosítási alkusz.

Vakarhatják a fejüket a biztosítási szakértők, szakmai szempontból hogyan is bogozzák ki az ismert, sajnálatos tragikus esetet, s hogyan különítsék el a tömeges szerencsétlenség vétlen károsultjait, károkozóit és a helyzet kialakulásának a felelőseit. Annak ellenére, hogy sokan azt gondolják, ilyen tragikus helyzetben a biztosítók szinte azonnal a károsultak segítségére sietnek, a helyzet nem ilyen egyszerű, előfordulhat, hogy hónapokig kell várni a kártérítésre, ha egyáltalán úgy döntenek a szolgáltatók, hogy fizetnek – közölte Németh Péter.

A CLB biztosítási alkuszcég értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint ugyanis, ha nem lesznek az esetnek bizonyított felelősei, a biztosítók megtagadhatják a kifizetést. Az ilyen helyzetben nehéz felállítani egy felelősségtérképet, amely alapján bizonyítani lehet, hogy ki vezetett a látási viszonyoknak megfelelően és ki nem, hiszen a hírek és több videós felvétel szerint is voltak hosszú másodpercek, amikor szinte semmit nem lehetett látni az úton. Azt a biztosítási szakértőknek is tudniuk kell, hogy kinek a hibájából alakult ki ez a tragédiába torkolló kaotikus helyzet. Még az is lehet, hogy végül úgynevezett kármegosztás miatt marad el a kártérítés, ami nagyjából azt jelenti, hogy a szerencsétlenül járt autósok mindegyike vétlen és egyben vétkes is. Nem tartotta be a követés távolságot, nem a látási viszonyoknak megfelelően vezetett, belefutott az előtte fékezőbe, miközben hátulról vagy oldalról az ő autójába is belecsapódott egy másik – magyarázza a szakértő.

Németh felidézte a 2015-ös emlékezetes tavaszi hózivatart, amikor autók százai rekedtek az autópályák magyar szakaszán – családjával, két kislányával ő maga is 18 órát töltött a kocsijában – a hó fogságában. Akkor is hónapokig tartott a felelősök kiderítése, s csak utána kezdődött meg az eset kapcsán balesetet is szenvedett járművek jogos igényének a feldolgozása.

Így lesz ez most is, sőt! – véli a kommunikációs igazgató. A hosszú eljárás végén perekre is lehet számítani, mert valószínűleg sokan méltatlannak fogják tartani, ha nem kapnak kártérítést vagy esetleg a vártnál jóval kevesebbet. Az viszont biztos, hogy az a járműtulajdonos fog a legrosszabbul járni, akinek összetört a kocsija, utasa is volt, aki megsérült és nincs kötelező biztosítása sem. A sérült utas a Magyar Biztosítók Szövetségétől kaphat kártalanítást, a kifizetett összeget azonban a MABISZ behajtja a jármű tulajdonosán akkor is, ha az milliós tétel. Ez esetben tehát marad az ellentételezés nélkül összetört autó és még a MABISZ számláját is ki kell fizetni. A CLB szakértője szerint viszont azok, akiknek cascójuk is van, viszonylag gyorsan pénzhez fognak jutni, ez a biztosítási forma ugyanis ebben a bonyolult helyzetben is fedezetet nyújt.

Az alkusz cég többször figyelmeztetett a szélsőséges időjárásra, s annak beláthatatlan, pontosabban előre nem kalkulált, gyakran tragikus következményeire. A cég állítását a gyakorlat is igazolja: átlagban szinte minden hónapra jut egy olyan elemi csapás, ami súlyos károkat okoz, s egyre több az ilyen esetekre kifizetett kárösszeg.

Németh Péter felhívta a figyelmet egy fontos és most nagyon hasznos információra: azok, akik megsérültek a tömegkarambolban, tanulmányozzák át a lakásbiztosításukat és azt is, hogy a bankkártyájuk mögött van-e bármilyen biztosítás. Jó esetben ugyanis legalább valamelyiken van balesetre vonatkozó kártérítési kitétel is.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>

KGFB: továbbra is gyorsabban nőnek a kárkifizetések, mint a díjak
2023 március 06.
Kategória:
Kötelező biztosítás

KGFB: továbbra is gyorsabban nőnek a kárkifizetések, mint a díjak

A tavalyi IV. negyedévben 8 százalékkal emelkedett a személyautók átlagos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománydíja 2021 azonos időszakához képest. A kárráfordítások eközben egy év alatt 13 százalékkal nőttek, a szervíz- és alkatrészköltségek drágulása és a devizaárfolyam-változás hatásaként – áll az MNB friss KGFB-indexében.

Tavaly év végén 47,3 ezer forint volt a személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) éves átlagos állománydíja, ami 1 százalékos növekedést jelez az előző negyedéves értékhez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss negyedéves KGFB-indexéből. A vidéki autósok átlagos állománydíja (kb. 43,9 ezer forint) több mint 22 ezer forinttal marad el fővárosi társaikétól (közel 66,5 ezer forint). Éves alapon 8 százalékkal emelkedett az országos átlagdíj. Mind a fővárosi, mind a nem budapesti szerződéseknél 8 százalékos növekedés tapasztalható az előző évhez képest.

Ezt lényegesen meghaladó mértékben, 13 százalékkal emelkedtek a kárráfordítások egy év alatt. A jelenség hátterében már kevésbé azonosítható a koronavírus miatti lezárásokat követő intenzívebb járműhasználat hatása (vagyis a megnőtt járműforgalom miatti több káresemény), sokkal inkább a szervíz- és alkatrészdíjak drágulása, és (külföldi alkatrészek beszerzésénél) a devizaárfolyam-változás játszhatott szerepet.

Az enyhén növekedő díjak és a magasabb ütemben bővülő kárkifizetések eredményeként az MNB személyautókra számított korrigált KGFB-indexe (amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be) csak enyhén változott. A korrigált index 2021. I. negyedévében állt a csúcson, azóta jobbára csökkenés tapasztalható, 2022. IV. negyedévére visszatért a járvány előtti szintre. Ez az index szolgál arra, hogy az árváltozások indokoltságát mérje.

Az egyéb járműkategóriák szinte mindegyikénél emelkedtek a díjak. Az egyedi szerződéses taxiknál 9 százalékos, míg a flottáknál 18 százalékos növekedés látható. Díjcsökkenést csak a kisebb szerződésszámú vontatóknál (-2 százalék), nehézpótkocsiknál (-1 százalék) és a kisebb buszoknál (-1 százalék) lehetett feljegyezni. A nagyobb buszoknál (42 fő feletti férőhelyes) egyedi (15 százalék) és flottás szinten is (30 százalék) díjemelkedés látható.

A jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a KGFB-díjak és károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 I. negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik állománydíja, illetve a többi járműosztály átlagdíjai éves és negyedéves változását.

A KGFB-index rendszeres közzététele a fogyasztók és a közvélemény pontos, átlátható tájékoztatását és a verseny élénkülését segíti elő. A közzétett adatok az átlagos változást mutatják, az egyedi KGFB-szerződéseknél ezek mértéke eltérő lehet. Ha egy ügyfél a folyamatokat, s egyedi szerződését áttekintve nincs megelégedve KGFB-díjával és/vagy a szolgáltatás minőségével, szerződéskötési évfordulóján lehetősége van a számára legkedvezőbb biztosítási ajánlat kiválasztására és új szerződés megkötésére.

forrás: mnb.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Alattomos ellenség leselkedik az autónkra, biztosítással megúszhatjuk a bajt
2023 február 14.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Alattomos ellenség leselkedik az autónkra, biztosítással megúszhatjuk a bajt

A kátyúkárok kétharmadát az első negyedév során jelentik a gépjármű-tulajdonosok, ezért továbbra is időszerű gondoskodni a kátyúbiztosításról: az évi néhány ezer forintért elérhető kátyúbiztosítás jelentősen növeli a veszélyes úthibák által okozott károk megtérítésének esélyét – figyelmeztetett közleményében a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A télies időjárás, a jegesedés és a nagy napi hőingás hatására az elmúlt két hét során robbanásszerűen megnövekedett az országban található kátyúk száma, akár százezres nagyságrendben fordulhatnak elő kockázatos úthibák az ország útjain. Forgalmasabb utakon ilyenkor órák alatt akár egy nagyobb kátyú is kialakulhat: általános tapasztalat, hogy az adott útszakaszt jól ismerő autós is gyanútlanul fut bele olyan gödörbe, amely előző nap még nem volt ott - hívta fel a figyelmet a közlemény.

A legtöbb kátyúkár defekt, ám ezek egy részében a felnit is javítani kell. Gyakran előfordul azonban olyan eset is, hogy sérül a futómű is, sőt, szélsőséges esetben személyi sérüléses baleset is lehet a kátyúba futás következménye, ami már milliós nagyságrendű kártérítéssel is járhat. Kátyúbiztosítás híján az autósoknak az illetékes útkezelőnél kell bejelenteniük a kárt. Lakott területen kívül ez a Magyar Közút Nonprofit Zrt, míg lakott területen belül ilyen ügyekben az adott önkormányzat megfelelő szerve, illetve Budapest fő- és tömegközlekedési útjain a Budapest Közút Zrt. az illetékes.

Az elbírálás során ezek az útkezelők általában a nem megfelelően dokumentált kártérítési igényeket utasítják el, de esélytelenül próbálkoznak azok is, akik úthibára figyelmeztető jelzőtáblával ellátott útszakaszon szenvednek ilyen balesetet. Fentiek miatt az elmúlt évek tapasztalatai szerint a pórult járt autósok az esetek jelentős részében nem tudják érvényesíteni kárigényeiket.

A kátyúbiztosításnak számos előnye van

Bár az útkezelők folyamatosan dolgoznak az úthibák kijavításán, az autósok várhatóan májusig még emelt számban találkozhatnak kátyúkkal az utakon, ezért továbbra is célszerű kátyúbiztosításban gondolkodni, amelynek számos előnye van az útkezelővel intézett kártérítéssel szemben:

Már évi 3 ezer forintos díj ellenében található megfelelő kátyúbiztosítás, amit általában kgfb vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként. Egyes biztosítók azonban önálló termékként is kínálják. A kátyúbiztosítás kedvezményezettjei nem az útkezelő felé, hanem közvetlenül a biztosítójuk felé jelentik a kárt, ami eleve megnöveli a sikeres kárrendezés esélyeit. Egyes módozatok ráadásul a figyelmeztető táblával ellátott útszakaszokra is fedezetet nyújtanak.

A biztosítók ebben a biztosítási konstrukcióban általában nem számítanak fel önrészt, ami azért is fontos, mert egy átlagos kátyúkár összege még ma is belefér 100 ezer forintba, ami miatt a leggyakrabban 100 ezer forintos minimális önrésszel megkötött casco biztosítások ilyen esetekben nem jelentenek megoldást.

A káreseményt minden esetben megfelelően rögzíteni kell

„A megfelelő dokumentációra kátyúbiztosítás esetében is szükség van – hívja fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – Fontos, hogy az autós maradjon a helyszínen, mert tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet csak így tud szerezni. Autópályán lehetőség szerint a legközelebbi biztonságos helyszínen kell megvárni az útellenőrt. Célszerű minél több fényképet készíteni a kátyúról és a sérülésről, ügyelve arra is, hogy a helyszín ezek alapján jól beazonosítható legyen. A fényképek mellett érdemes az esetleges tanúk elérhetőségét is megszerezni, a kártérítés folyósításáig pedig meg kell őrizni a sérült alkatrészeket is.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait is:
Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Lambert Gábor: a biztosítónál is sokba kerül, ha nincs bekötve a biztonsági öv
2023 február 13.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Lambert Gábor: a biztosítónál is sokba kerül, ha nincs bekötve a biztonsági öv

Az egyik leggyakrabban előforduló közlekedési szabálysértés, hogy az autóban ülők nem kapcsolják be a biztonsági övüket. A Mabisz kommunikációs vezetője szerint ezzel nemcsak a súlyos balesetek kockázata nő meg, hanem baleseti sérülés esetén a biztosítás összege is csökkenhet.

"Évente kilencszáz haláleset lenne elkerülhető az Európai Unióban, ha mindenki bekötné a biztonsági övét, vagy ha legalább 98-99 százalékos lenne a biztonsági öv használata" – mondta el az InfoRádióban Lambert Gábor, a Mabisz kommunikációs vezetője.

Magyarországon a rendőrségi felmérések alapján még jóval e szint alatt van a biztonsági öv használata, különösen a hátul ülők nem kötik be magukat. Ez nemcsak hogy veszélyes, de még a biztosítási kockázata is nagy, mivel a Kresz szabályai alapján kötelező lenne becsatolni az övet. A biztosító a személyi sérülés esetén azt vizsgálja, hogy mi lett volna, ha be lett volna kötve a biztonsági öv. Ez az úgynevezett károsulti közrehatás, így esettől függően akár 20-50 százalékkal is kisebb lehet a kártérítése annak, aki a balesetkor nem volt bekötve. A sérült ugyanis jó eséllyel könnyebben megúszta volna a balesetet.

A felnőtteknek nemcsak a saját övük bekötésére kell figyelniük, hanem a gyermekek biztonságos utazására is. A statisztikák alapján a gyereksérülések 50-60 százalékos szintje csökkenthető lenne, ha megfelelő biztonsági eszközöket használnának a bekötésükre. Lambert Gábor megjegyezte: ez is egy kiemelt terület, ahol a biztonsági eszközöket megfelelően kell használni.

A biztosítók a személyi sérüléses balesetnél a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás keretében mindig vizsgálják, hogy a sérült vagy adott esetben az elhunyt be volt-e kötve. Emellett a Casco biztosítások alapvetően töréskárra vonatkoznak, erre nem térnek ki. Viszont van olyan Casco biztosítási termék, ami a személyi sérülésre kiegészítő biztosítást tartalmaz, és kizárásnak minősül, ha az illető nem volt bekötve. Ebben az esetben a biztosítótársaság mentesül a kártérítés alól.

forrás: infostart.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók kötelező és casco biztosítás ajánlatait is:
Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Vihar után: nagy bajok vannak a magyar lakásbiztosításokkal
2023 február 09.
Kategória:

Vihar után: nagy bajok vannak a magyar lakásbiztosításokkal

A magyarok többsége nem tudná biztosítási kártérítésből újjáépíteni a viharban, tűzben vagy éppen földrengésben tönkrement házát, mert annyira régi a szerződése, hogy az a jelenlegi értéke töredékét tartalmazza. Kártérítést pedig csak a biztosított összeg alapján lehet kapni. Gyakori, hogy egy ma 100 millió forintot érő ház még mindig a régi vásárlási áron szerepel a szerződésben – figyelmeztet a napokban lezajlott vihar után is a CLB független biztosítási alkusz.

Az értékkövetés legalább olyan fontos a biztosításban, mint maga a szerződés – írja közleményében a CLB. A független biztosítási alkusz kommunikációs igazgatója, Németh Péter szerint a szerződések aktualitásának fontosságát az érti meg igazán, akinek súlyosan megrongálódik a nagyjából 80-100 millió forintos forgalmi értékű háza, ám ennek mindössze a töredékét kapja meg kártérítésként a biztosítójától. Legfeljebb annyit, amennyiért vette egykor az ingatlant.

Az emberek többsége ugyanis a ház vagy lakásvásárláskor gondosan bebiztosítja az értékét, s ebben megnyugodva évekig, évtizedekig rá sem néz a szerződés tartalmára. Időközben azonban, aki csak tehette, korszerűsítette a háztartását, drágább berendezések kerültek a lakásokba, az ingatlanok is az egykori vételár sokszorosát érik már, de a biztosítási szerződésekben maradt minden a régi áron.

Az ingatlanbiztosítások viszont nem követik automatikusan azt az áremelkedést, ami a lakáspiacon, illetve az építőiparban lezajlott az elmúlt években. Így például a mai, négyzetméterenkénti akár 5-600 ezer forintos újjáépítési költségek helyett a szerződésekben foglalt értékek alapján átlagosan alig 200-250 ezer forintot fizetnek a biztosítók.

Vagyis, egy ingatlan teljes újraépítéséhez a kártérítésből legfeljebb a munkálatok és az anyagár felére futja, hiszen a kifizetés alapját az egykor rögzített érték határozza meg.  A reméltnél lényegesen kevesebb kártérítési összeg tragikus helyzetbe hozhatja azokat a családokat is, ahol egyébként rendesen fizetik a valamikor régen megkötött biztosítást. A folyamatosan ketyegő biztosítási bomba éppen akkor robbanhat, amikor a legnagyobb szükség lenne a segítségre, a minél nagyobb kártérítési össz

Az igazgató szerint az értékkövetés fontosságára nem lehet elég gyakran figyelmeztetni az embereket – saját érdekükben –, mégsem válik általános gyakorlattá a szerződések legalább 3-5 évenkénti megújítása. Pedig az értékkövetés nem feltétlenül jelenti a biztosítási díj drágulását – vagy legfeljebb csak minimálisan –, viszont egy tragikus „káreseménykor” felbecsülhetetlen segítség.

Nem is kell a legtragikusabb kimenetelű esemény ahhoz, hogy valaki csalódjon a kártérítési összegben, elég az, ha a mostanában gyakori viharos szél ledönti a kéményt, elviszi a fél tetőt a házról vagy fákat dönt rá a lakóépületre. A régóta nem frissített és a jelenlegi értékhez nem igazított szerződés alapján kifizetett kártérítési összegből nem lehet ma egy új kéményt vagy tetőt építtetni.

Németh szerint ilyenkor a károsultak a biztosítókat szidják, pedig egyszerűbb lenne időnként átnézni a szerződésbe foglalt értéket, s amennyiben az változott az elmúlt időszakban, akkor módosítani. Ilyenkor egyébként érdemes szétnézni a biztosítók kínálata között, mert gyakran változatlan díjért szélesebb körű biztosítást is lehet találni.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában összehasonlíthatja a lakásbiztosítási ajánlatokat:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Legalább másfél milliárd forint kárt okozott a hétvégi szélvihar
2023 február 07.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Legalább másfél milliárd forint kárt okozott a hétvégi szélvihar

Folyamatosan érkeznek a bejelentések a biztosítókhoz.

Másfél milliárd forintnál is nagyobb kárbejelentési összegre számítanak a a hétvégi viharok miatt a biztosítók.

A Groupama félmilliárd forintra becsüli a rendkívüli időjárás okozta ügyfélkárok összegét. Az ország második legtöbb lakásbiztosítást kezelő biztosítójához hétfő délig csaknem 1500 bejelentés érkezett, de összesen legalább kétszer ennyit vár. A legtöbb bejelentést Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém vármegyéből kapták, ahol tetőket bontott meg, épületelemeket szakított le, fákat döntött ki, vagy szabadon hagyott tárgyakat sodort el a szél. A károk átlagos értéke 85 ezer forint.

Az Aegon is félmilliárd forint körüli kárösszegről ír. Hozzájuk hétfőn 14 óráig 2700 kárbejelentés érkezett, elsősorban Somogyból és Baranyából, épületekben, tetőszerkezetekben, vagyontárgyakban keletkezett károkról.

A Generali hétfő délig majdnem 2500 bejelentést fogadott, a többi társasághoz hasonlóan főképp Közép- és Dél-Dunántúlról. Leginkább Kaposvár, Pécs és Veszprém térsége szenvedte meg az erős szelet. Ők 350 millió forintra becsülik ügyfeleik kárát. Jelezték azt is, hogy az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás, gyakrabban okoz kárt, ezért érdemes aktualizálni a biztosítási szerződéseket.

A hétfő délutáni adatok alapján az Allianz Hungáriához több mint 2000 kárbejelentés érkezett, elsősorban Pécs, Kaposvár, Székesfehérvár, Veszprém, Tatabánya és Baja térségéből. Ott a 200 millió forintot is elérheti a kárösszeg, de a bejelentéseknek még nincs vége, az ügyfelek jelentős része csak napokkal később jelentkezik a biztosítónál.

forrás: hvg.hu

CLB TIPP: A CLB lakásbiztosítás kalkulátorában kiszámoljuk Önnek a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait, így Önnek már csak választania kell közülük:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Időzített bombák a lakásbiztosítások Magyarországon
2023 február 01.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Időzített bombák a lakásbiztosítások Magyarországon

Sokan abban a hitben élnek, hogy a megkötött szerződésük majd fedezi a kiadást, ha leég a házuk, a lakásuk. A veszteség azonban gyakran jóval nagyobb, mint amilyen összeg a megállapodásban szerepel.

Tavaly 7414 lakástűzhöz riasztották a katasztrófavédelem munkatársait, összesen 102 ezer négyzetméter épített terület égett le. A kiégett otthonok helyreállítása óriási feladat, hiszen ilyenkor nemcsak a tűz pusztít, hanem az oltás során használt víz is óriási károkat képes okozni – gyakran nemcsak az érintett otthonban, hanem a szomszédos lakásokban, házakban is.

Nyáry Erzsébet ma is abban a 9. emeleti panellakásban lakik Csepelen, amely 20 évvel ezelőtt kiégett. A tüzet elektromos zárlat okozta, és a háromszobás lakás pillanatok alatt megtelt füsttel, a lángok mindent elborítottak, de szerencsére nem történt személyi sérülés. Az anyagi kár viszont óriási volt, a 2500 kötetes könyvtáruk, a gyerekei értékes sífelszerelése, rengeteg ruha, a bútorok – gyakorlatilag mindenük odalett. A helyreállítás éveket vett igénybe, mivel a biztosító csak részben térítette meg a kárt – mondta Erzsébet. Ennek ellenére ragaszkodott a lakásához, mivel nagyon szereti a környéket, és a renoválás során sokkal élhetőbbé alakították az otthonát, ráadásul már a tűzvédelmi szabályokat is figyelembe vették, például a korábban befelé nyíló ajtókat kifelé nyílókra cserélték.

Magyarországon az ingatlanállomány nagyjából 80 százaléka rendelkezik biztosítással – ez az arány Európában vezetőnek számít –, ennek fő oka, hogy legtöbbször hitelfelvétellel vásárolják meg az ingatlanokat, ilyen esetben pedig kötelező biztosítást kötni.

Azonban sajnos jellemző az alulbiztosítás is, azaz hogy alacsonyabb összegre biztosítjuk az ingatlant és az ingóságokat, mint amennyit valójában érnek. A saját lakásunkban keletkezett kárt a saját lakásbiztosításunk, a más lakásokban keletkezett kárt pedig a felelősségbiztosításunk fedezi tűz esetén is, ahol nagyon gyakori a továbbterjedés – tájékoztatta lapunkat Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója.

– Az oltáskor keletkezett kár gyakran még nagyobb, mint amit maga a tűz okozott, mivel a tűzoltók nagyon extrém eszközökkel oltanak. Egyszer tanúja voltam egy oltásnak, ahol bár alul égett a tűz, de a tetőt kellett locsolni, amíg a tetőszerkezet annyira elnehezedett, hogy beroppant, így oltották el a lenti tüzet – érzékeltette a biztosítási szakember. A sáros, szennyezett víz, a hamu is óriási károkat okoz. A tűzkár harmadik összetevője pedig a bontási költség, ami szintén tetemes összeg lehet. A helyreállításkor növelheti a költségeket az is, ha az épület elektromos hálózata régi, és az elektromos művek csak úgy ad engedélyt a működésre, ha az egész épületben kicserélik a hálózatot, nem csak a kiégett lakásban. Természetesen a lakásban lévő elégett ingóságoknak nagy az értékük. „Ilyenkor merül fel az, hogy mire terjedt ki a biztosításunk. Magyarországon ma túlzás nélkül mondhatom, hogy minden lakásbiztosítás egy időzített bomba újjáépítési szempontból. Ugyanis ezeket a biztosításokat jó néhány évvel ezelőtt kötötték meg, és az akkori négyzetméteráraknak már közük nincs a mostaniakhoz. Tíz évvel ezelőtt 250 ezer forint/négyzetméter volt az újjáépítési ár, ez most 600-650 ezer forint. A biztosító pedig kár esetén annyit fog fizetni, amennyi a szerződés szerinti érték.

Egy kiégett otthont helyreállítani minimum fél év, de egy évig is elhúzódhat, és a családnak addig is laknia kell valahol. Ha nincs olyan családtag vagy ismerős, aki átmenetileg befogadja a károsultakat, vagy a helyi önkormányzat nem tud lakhatást biztosítani számukra, akkor ez óriási kiadást jelent. De ilyen esetre is lehet kiegészítő biztosítást kötni. Németh Péter szerint a biztosítók nagyon rugalmasak, és a kárbejelentés után a lehető leghamarabb utalnak előleget a károsultaknak. Kisebb kár esetén lehetőség van egyezséges kárrendezésre, ilyenkor viszonylag gyorsan lezajlik a folyamat, és nem is kell elszámolni a biztosító felé, hogy mire fordította a kártérítést az ügyfél. Azonban ha teljesen fel kell újítani az ingatlant, akkor mint egy projektfinanszírozás esetében, szakaszosan utalja át a biztosító az összeget annak megfelelően, hogy hogyan halad a munka. Ezeknek a jogosságát a biztosító szakértője állapítja meg és ellenőrzi. – Összességében elmondható, hogy a biztosítók mindent kifizetnek, de szigorúan ügyelnek arra, hogy csak annyit fizessenek ki, amennyi a szerződésben szerepel. Éppen ezért évente érdemes átnéznünk a biztosításunkat, hogy a szerződés pontosan mire nyújt fedezetet és mekkorát. Ha azt látjuk, hogy túl alacsony az ingatlanunk újjáépítési értéke, illetve az ingóságok biztosítási értéke, lehetőség van módosítani ezt az összeget. Így persze valamennyivel magasabb lesz a biztosítási díj is, azonban baj esetén ez megtérül – összegezte Németh Péter.

forrás: nepszava.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt összehasonlíthatja a biztosítók lakásbiztosítási csomagjait:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Ezzel a lehetőséggel élve spórolnak a magyarok a biztosítási díjakon
2023 január 31.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás

Ezzel a lehetőséggel élve spórolnak a magyarok a biztosítási díjakon

Éves díjfizetéssel kötik már több mint a felét a kötelező biztosításoknak és a lakásbiztosításoknak a hazai ügyfelek, akik az így rendelkezésre álló 15-20 százalékos kedvezménnyel érdemi összegeket, akár több tízezer forintot is megtakaríthatnak.

Más szektorokkal ellentétben a biztosítótársaságok már több mint egy évtizede kedvezménnyel honorolják, ha a szolgáltatást igénybe vevők élnek az adminisztrációt csökkentő megoldásokkal, például online egyenlítik ki a biztosításaik díját vagy akár előre, egy összegben rendeznek több hónapot, esetleg egy évet. Így akár 5-20 százalékot is lehet spórolni az adott biztosításon.

Eddig a kedvezmények kevésbé mozgatták meg a fogyasztókat, azonban az emelkedő árak miatt ezek a lehetséges spórolási megoldások is felértékelődtek – legalábbis a biztosítói díjfizetések ezt tükrözik.

Kimaxoljuk a kedvezményeket

Egyre többen választják a biztosítások esetében is a legkomolyabb kedvezményt kínáló, éves díjfizetéses megoldásokat, amelyekkel jelentősebb összeg takarítható meg.

Az Index által megkérdezett biztosítók arról számoltak be, hogy egyre kisebb arányban van jelen a korábban lényegesen többet használt havi és negyedéves díjfizetés.

Az Allianz, az Aegon, a K&H és az Uniqa Biztosító is arról tájékoztatott, hogy egyre több ügyfél dönt az éves díjfizetés mellett. Seregélyes Andrea, az Union Biztosító működésmenedzsment-igazgatója szerint az éves díjfizetés túlsúlya egyértelműen az erre adott díjkedvezménynek köszönhető.

Biztosításonként is komoly eltéréseket lehet tapasztalni. Az életbiztosítások átlagdíja egyértelműen magasabb, ezért magasabb díjú szerződések esetében a havi díjfizetés nagyobb arányt képvisel. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a csak életbiztosításokat kínáló NN Biztosítónál a havi díjfizetés még mindig 75 százalékos arányt képvisel. Ugyanakkor például az Union Biztosítónál az életbiztosításokon belül mindössze 25 százalék a havi díjfizetési arány, miközben az ügyfelek 38 százaléka egy összegben fizeti be az életbiztosítás éves díját – amit Seregélyes Andrea egyértelműen annak tud be, hogy a kedvezmények az éves díjfizetést itt is vonzóbbá teszik.

Az autó- és lakásbiztosítások zömét évente fizetjük

Az Aegon esetében az élet- és nyugdíjbiztosításoknál az NN-hez hasonlóan magas, 85 százalék felett a havi díjfizetési gyakoriság, ugyanakkor a gépjármű-biztosítások (casco és kgfb) esetén az új szerződések 50 százaléka már éves díjfizetéssel jön létre. Erre persze az is magyarázat, hogy bár drágálljuk a kötelező díját, azonban az elmúlt évek béremelései után a 45 ezer forint körüli éves átlagos díj már nem jelent akkora érvágást a keresetekhez képest – főleg, ha az egyösszegű befizetéssel 15 százalékot, akár 5-10 ezer forintot spórolhatunk.

A gépjármű-biztosítások esetében éppen ezért jelentős fölényben van az éves gyakoriságú díjfizetés az Allianz Hungáriánál is – a kgfb-t kötő ügyfelek több mint 60 százaléka, a casco biztosítással rendelkező autósok közel fele évente egyszer fizeti meg a biztosítás díját a társaságnak. Ezzel párhuzamosan a havi díjfizetést már csak a kötelező biztosítással rendelkezők kevesebb mint egy százaléka választja. Fontos tudni, hogy a nem életbiztosítások esetében számos terméknél a havi díjfizetési mód már ma sem választható, ott a negyedéves díjfizetés kerül előtérbe.

Az Allianz adatai szerint a legmarkánsabb változás a lakásbiztosításoknál következett be, ahol az elmúlt három évben immár az éves díjfizetés vette át a vezető szerepet, az ügyfelek csaknem 40 százaléka választja ezt az opciót. Az elmúlt 3 évben a K&H Biztosítónál is a gépjármű- és a lakásbiztosítások terén volt a legkomolyabb elmozdulás az éves díjfizetés felé: a casco esetében 8, a lakásbiztosításoknál 6,4 százalékkal nőtt az éves díjfizetés gyakorisága.

Menet közben változtatunk a díjfizetésen

Meglepő lehet, de az emberek szemmel láthatóan nem kultiválják a két részletben történő díjfizetést. A K&H szerint itt például egyáltalán nem tapasztalható növekedés a féléves díjfizetési konstrukciók esetében, s az is jól látszik, hogy ez a díjfizetési gyakoriság az, amelyet arányaiban a legkevesebben választanak – biztosítónként 3-10 százalék közé teszik a társaságok a féléves díjfizetés részarányát. A legnagyobb részt az Unionnál mértek, ahol a lakásbiztosítások 14 százaléka féléves díjfizetésű. A megkérdezett társaságok várakozásai szerint nem igazán várható, hogy a negyedéves díjfizetésről sokan átpártolnának a későbbiekben a félévesre. Ha lépnek, akkor jó eséllyel az éves díjfizetés mellett teszik le a voksukat.

Az Uniqa Biztosító szerint az elmúlt hónapokban egyébként megnövekedett a többéves időtávra kötött szerződések esetében a biztosítás élettartama alatt díjfizetési módot váltók aránya, tapasztalatuk szerint egyre több esetben más az ügyfelek által kötéskor választott díjfizetési mód a tényleges díjfizetési gyakorlatuknál.

forrás: index.hu

Milliókat bukhat, ha erre nem figyel oda, mielőtt felcsatolná a sílécet
2023 január 31.
Kategória:
Utasbiztosítás

Milliókat bukhat, ha erre nem figyel oda, mielőtt felcsatolná a sílécet

Az elmúlt napok havazása kedvez a síszezonnak, azonban mielőtt felcsatolnánk a sílécet, érdemes utasbiztosítást kötnünk. Ugyanakkor, hogy ne vesszünk el az utasbiztosítások útvesztőjében, érdemes tájékozódnunk a benne rejlő lehetőségekről és limitekről – hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Bár egy közelmúltbeli felmérés szerint az idei télen a külföldre utazók körében a síelés csak a harmadik legnépszerűbb időtöltésnek ígérkezik, az elmúlt napok időjárása befolyásolhatja a korábbi terveket. A múlt év végi, ez év eleji enyhe időjárást követően ugyanis az elmúlt napok havazása számos európai sípályát ismét vonzóvá tett – világított rá a Mabisz.

Mivel pedig amúgy is február–március számít az igazi síszezonnak, és Magyarországon a becslések szerint közel 600 ezren síelnek, sokan valószínűleg csak most kaptak kedvet a környező országokba való kiruccanáshoz.

A különböző felmérések szerint a téli utazók több mint hatvan százaléka köt utasbiztosítást, míg éves átlagban nagyjából csak minden második külföldre látogató.

Azoknak, akik síelni, snowboardozni készülnek, ajánlatos a kifejezetten téli sportokra vagy extrém sportokra szabott biztosítási terméket választaniuk. Ezek ugyanis jellemzően fedezik a helikopteres mentést, a baleset miatt fel nem használt napokra a síbérlet árát, bizonyos feltételek mellett téríthetik a sífelszerelés ellopását is – ismertette a Mabisz.

A freeride síelőknek ezenfelül annak is érdemes alaposan utánajárniuk, hogy a kijelölt sípályák elhagyásával bekövetkezett balesetre akár az extrém sportokra kötött biztosítás is térít-e, ha igen, milyen megkötésekkel, avagy ez a szerződésben kizárásnak minősül.

Milliókat bukhatunk egy eséssel

Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy a nyugati sípályák környezetében gyakran magánegészségügyi intézmények működnek. Márpedig ezekben a szolgáltatást nem fedezi a tb-ellátással rendelkezők számára ingyenesen kiváltható Európai Egészségbiztosítási Kártya.

A kártya nem téríti például az orvosi ellátásért fizetendő önrészt, a poggyászkárt, nincs asszisztencia, jogvédelem-, illetve tolmácsszolgáltatás, nem tartalmaz felelősség és balesetbiztosítást, légi járatra vonatkozó kockázatokat sem, valamint hazaszállítást mentővel vagy repülővel, ami európai területről is sok milliós költség lehet – ismertette a Mabisz.

A magyar snowboardos esete

Év elején nagy visszhangot váltott ki egy osztrák síliftből kizuhant és tömeges balesetet okozó magyar snowboardos. Az eset arra is ráirányította a figyelmet, hogy nagyon nem mindegy, tartalmaz-e a biztosításunk felelősségbiztosítási elemet, és az milyen összeghatárig térít.

A felelősségbiztosításra azokban az esetekben lehet szükségünk, amikor a pályán mi okozunk bajt, sérülést valaki másnak. Ilyenkor a sérült orvosi-kórházi ellátásának vagy egyéb költségeinek (anyagi kár, biztosított ellen indított jogi eljárás stb.) megtérítésére kötelezhető a vétkes fél.

A különböző beszámolók szerint főleg az osztrák, olasz, francia, svájci pályákon egy-egy nagyobb ütközés után már egyre többen nem érik be egyszerű bocsánatkéréssel, hanem jogi útra terelik az ügyet.

Az így adódó költségek vagy azok jelentős részének az átvállalásában lehet segítségünkre a felelősség- és jogvédelmi biztosításunk. Az Olaszországba utazóknak egyébként sem árt tudni, hogy a hírek szerint az olasz síterepeken 2022. január 1-től bevezették a síelők számára kötelező felelősségbiztosítást. Az online sífórumokon megjelentek szerint a felelősségbiztosítás nélkül síelőket 100-150 eurós bírsággal büntethetik. A helyszíneken a bérletünk mellé vásárolható vagy a bérlet árában már benne lévő biztosításoknak pedig viszonylag alacsony limitje van – világított rá a Mabisz.

Kérhetjük szakértő segítségét

Mivel jelentős különbségek vannak a különböző utasbiztosítások tartalmában, limitjeiben, illetve abban, hogy melyik biztosító milyen szituációkban fizet, érdemes a társaságok bő kínálatából a számunkra leginkább megfelelő termék kiválasztására némi időt szánni az interneten, vagy szakértő segítségét igénybe venni.

Amennyiben kizárólag az ár alapján választanánk, jusson eszünkbe, hogy például - mint az említett tömegbalesetnél - amennyiben mentőhelikopterre is szükség lenne, az már önmagában milliós kiadást von maga után.

Ezt érdemes összevetni egy egyhetes európai síelés körülbelül 4000-7500 forintos biztosítási költségével, amikor is a magasabb díjak a térítések akár több millióval megemelt felső határával társulnak.

Aki a téli hónapokban melegebb éghajlatú, netán Európán kívüli országba tervez utazást, annak jó tudni, hogy az utazások kapcsán kétféle biztosítási védelem érhető el: az utasbiztosítás az utazás során érvényes (az utazás első napjától a hazaérkezésig), míg az útlemondás-biztosítás jellemzően az utazást megelőző időszakra szól (az utazás lefoglalásától az utazás kezdetéig).

Ezek a biztosítások elérhetőek külön-külön megvásárolva és egyben (ún. kombinált termékként) is. A magasabb kategóriájú utasbiztosítások tartalmazhatnak már a járattörlésre, járatkésésre vagy a légi járatok csődjére szóló biztosításokat, legalább a károk enyhítésére, illetve kiegészítő elemként választhatunk ilyen fedezeteket.

Különösen az Ázsiába utazóknak nem árt ismét tisztába kerülni a koronavírussal kapcsolatos tudnivalókkal, helyi speciális szabályokkal. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy az utasbiztosítással (is) foglalkozó Mabisz-tagok a pandémia kitörését követően termékeiket jellemzően ellátták a Covid-megbetegedésből eredő fedezetekkel.

Amennyiben tehát a biztosított a külföldi utazás során Covid–19-vírussal megfertőződik, térítik a betegséggel kapcsolatos sürgősségi orvosi ellátás költségeit. A konkrét termék kiválasztásakor azonban figyeljünk arra, hogy mire szeretnénk még fedezetet biztosítani. Például tartalmazza-e biztosításunk az esetleges karantén, a felmerülő pluszkiadások, a repülőjegy átfoglalásának költségeit – ismertette a Mabisz.

forrás: index.hu

CLB TIPP: Utasbiztosítás kalkulátorunkban a síutazására is néhány perc alatt kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait:
Utasbiztosítás kalkulátor >>

Rendkívüli lakáskárokat okozott a januári esőzés
2023 január 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Rendkívüli lakáskárokat okozott a januári esőzés

A hónap eleje óta közel 1400 kárbejelentés érkezett a biztosítóhoz. Sok helyen az özönvízszerű esőzés okozott beázásokat.

Az időjárás az idén már januárban komoly károkat okozott a magyar lakóingatlanokban – közölte a K&H. Az év első 3 hetében közel 1400 kárbejelentés érkezett a pénzintézethez, amelyek elsősorban az esőzések miatti beázásokhoz köthetőek.

A károk felmérése folyamatban van, a pénzintézet becslése szerint összegük elérheti a 21 millió forintot. A biztosító szakemberei felhívták a figyelmet arra, hogy egy-egy káresemény után kulcsfontosságú lehet a fényképes dokumentálás, ezt követően pedig mielőbb meg kell kezdeni a kárelhárítást, hogy ne legyen még nagyobb baj.

Bár az idén egyelőre elmaradtak a szélviharok, az időjárás most is sok otthonban tett kárt a pénzintézet legfrissebb összefoglalója szerint.

A csapadékos időjárás okozta a legtöbb problémát. Sok helyen az özönvízszerű esőzés miatt történtek rendkívüli beázások.

A K&H-hoz január eleje óta közel 1400 lakáskár-bejelentés érkezett, melyek közel fele, 44 százaléka vízkár volt, főként a tetőbeázás és a felhőszakadás okozott gondot. Bár a károk pontos felmérése még folyamatban van, a társaság szakértői szerint az idei időjáráshoz köthető károk összértéke meghaladja a 20 millió forintot. Az egy-egy kárra jutó átlagos kifizetés várhatóan 35 ezer forint lesz.

A K&H azt is közölte, hogy a múlt évben összesen 1,6 milliárd forintot fizetett ki lakásbiztosításokhoz kapcsolódó károkra. Az egy lakásbiztosítási káreseményre jutó kárkifizetések átlagos összege 2022-ben közel 80 ezer forint volt.

forrás: index.hu

CLB TIPP: Számolja ki otthonára a biztosítók ajánlatait a CLB lakásbiztosítás kalkulátorában:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Oldalak