Az aszály miatt a tavalyi négyszeresére rúg a növénykár

Október végéig csak aszálykárokra négyszer akkora összeget fizettek ki a biztosítók, mint tavaly növénykárokra (döntően a jégverések miatt) összesen. Az elkövetkező időszakban ez a számla előreláthatólag még 1,2 milliárd forinttal nő, derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közleményéből.

Október végéig a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok 39,96 milliárd forintot fizettek ki az idei aszálykárokra, közel 8500 bejelentés nyomán. Ennek keretében az augusztusi, a kártérítések kifizetését, valamint a biztosítók kárrendezését gyorsítani hivatott kormányrendelet alapján 68 bejelentés érkezett, 138 millió forint kifizetéssel. Akadt biztosító, amely szemle nélküli végleges kárrendezési folyamatot is kialakított.

A kifizetések nagyságrendjét érzékelteti, hogy tavaly ugyanebben az időszakban az összes növénybiztosítási kárbejelentés száma hétezer körül volt, a kárösszeg pedig tízmilliárd forintot ért el, amiből majd nyolcmilliárd forintot tett ki a több mint négy és félezer jégkár. Most csak az aszálykárok ennek négyszeresénél tartanak, és a továbbiakban még további 1,2 milliárd forintnyi kifizetésre lehet számítani.

A bejelentések alapján az aszálykárok tizenkét megyét érintettek különösen súlyosan. Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével valamennyi, a Dunától keletre fekvő megyét, valamint Fejért, Veszprémet és Győr-Moson-Sopront. Leginkább a kukoricát és a napraforgót, mellettük a búzát, árpát, repcét, tritikálét, szóját, valamint az almát, körtét, szilvát, szőlőt viselte meg a szárazság.

Jelenleg a mezőgazdasági biztosítást a 24 MABISZ tag biztosítóból csak 4 műveli országos lefedettséggel. Mellettük 8 helyi kisbiztosító egyesület is jelen van lokálisan. A mezőgazdaság ugyanis a MABISZ szerint nem túlzottan jövedelmező és nagy kockázatokkal járó ágazata a biztosításoknak. Az idei ágazati adatok összegzése áprilisra várható, a tavalyi adatok alapján a biztosítók mezőgazdasági díjbevétele 2021-ben összesen 22 milliárd forint volt, vagyis csak az idei aszálykároknak alig több mint a fele.

Ebből a növénybiztosításoknál a díjfizetés 19,2 milliárd forintot tett ki, amiből mintegy 17,2 milliárd forint (a befizetések közel 90 százaléka) után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást. Közel 20 ezer termelő kötött díjtámogatott biztosítást. A MABISZ által gyűjtött adatok szerint 9602 biztosítási szerződésben szerepel aszálykárra fedezet, mely 683.309 hektár termőterületre vonatkozik.

forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Kérjen biztosítási ajánlatot vállalkozására a weboldalunkon található űrlap segítségével:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Egyre több a vadkár a magyar utakon, amit nem feltétlenül fedez a kötelező biztosítás

Majdnem 7500 nagyvadat ütöttek el 2021-ben Magyarországon, ami 17 százalékkal több, mint a megelőző évben - derült ki a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének közleményéből. A szervezet fokozott óvatosságra inti az autósokat, mivel az őszi párzási időszakban sok állat téved az utakra. Közleményükben az is olvasható, hogy a kötelező biztosítás nem feltétlenül véd az vadkárral szemben.

Tavaly közel 7500 nagyvadat ütöttek el gépjárművel Magyarországon, ami 17 százalékkal meghaladja az egy évvel korábban regisztráltat - tájékoztatta a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) kedden az MTI-t. A közleményükben kiemelték, hogy az elmúlt hetekben ismét megnőttek a vadbalesetek, ami összefügésben áll az állatok párzási időszakban megváltozó viselkedésével.

A károk megelőzése érdekében az őszi időszakban indokolt a fokozott elővigyázatosság - figyelmeztetett a szervezet.

Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke a közlemény szerint elmondta, hogy a károk átlagos értéke eléri a milliós szintet, így kiemelt szerep jut a megfelelő biztosítási fedezetnek. Ez olyan casco-szerződés lehet, amely kiterjed a töréskárra, ezen kívül több biztosítónál is köthető a kötelező biztosítás mellé kiegészítő vadkárbiztosítás - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra hogy maga a kötelező biztosítás nem nyújt védelmet a saját kárra, mivel az baleset okozásakor csupán az érintett vétlen károsultaknak térít.

A FBAMSZ jelezte, hogy Magyarországon a gépjárműveknek csupán ötöde rendelkezik casco-védelemmel. Az MNB adatai szerint 2022 második negyedévében valamivel több mint egymillió gépjárműnek volt ilyen biztosítása. Ezeknek a casco-biztosításoknak egy része ráadásul csupán részkockázatokra - hangsúlyozták. Ilyen például a lopáskár.

A szövetség kiemelte azt is, hogy a nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek, tavaly több mint 5800 ilyen esetet rögzítettek a vadgazdálkodási adattárban.

Ezen felül közel 1200 szarvast és 430 vaddisznót ütöttek el a járművek.

Apróvaddal - nyúl, fácán, fogoly - további több mint 10 ezer balesetet regisztráltak.

Vadbaleset esetén a rendőrség mellett értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot is, a sérült vadat nem szabad megközelíteni, az elpusztult állat tetemének elvitele pedig lopásnak minősül - idézték fel a közleményben.

forrás: vg.hu

CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók casco biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Casco biztosítás kalkulátor >>

Durva különbségek jöhetnek elő a biztosítási díjakban

Mi befolyásolja a benzines és a dízelautókhoz képest a villanyosok biztosításait? Végigvesszük a törések gyakoriságától az átlagos kárösszegig a lehetséges válaszokat. Az idősebb Teslák cascója alapból problémás lehet.

Fittyet hányva az új személyautók rendelési nehézségeire és a használtak összezsugorodó külföldi kínálatára, az elektromosok forgalomba állítása látványosan növekszik. A vadonatújak vásárlása és több évesek szürkeimportja is meghaladta az esztendő első felében a tavalyi év hasonló időszakának számait.

A részben még féken tartott üzemanyagár körüli félelmek és az ellátás akadozása sokakat fordít a villanyosok felé, akik közül a bölcsebbek azért elvégeznek néhány számítást, hogy kiderüljön: az általuk évente megtett kilométer mennyisége mellett vajon mennyi idő alatt térül meg az elektromos autó nem is olyan kicsi felára. Kevesebben veszik be az Excelbe a biztosítási díjakat, három nagy biztosítót kérdeztünk meg róla, hogy itt mi a helyzet.

Miben különböznek a biztosítások?

Ugyan az elektromos személyautók újkori ára jellemzően magasabb, a használtak átlagéletkora pedig alacsonyabb, vagyis a kötelező felelősségbiztosításukat (kgfb) alapból magasabbnak gondoljuk a belső égésű motorral meghajtottakhoz képest, ennél a biztosításfajtánál semmilyen speciális különbség nincs a szolgáltatások között. Vagyis ugyanúgy a jármű jellemzői és a tulajdonos körülményei a meghatározóak, ahogy a benzineseknél és a dízeleknél, állítják a biztosítók.

Más a helyzet a cascónál, ami azért is fontos, mert a Magyarországon futó elektromos autóknál magasabb az így is biztosított járművek aránya a hagyományos személyautókéhoz képest, itt vannak különbségek. “A cascónál meg kell vizsgálni, hogy a szabályzat kiterjed-e a jellemzően elektromos járművekben keletkező eseményekre, pl. ilyenek a túlfeszültség okozta károk, a villámcsapás másodlagos hatása töltés közben, a töltőkábellopás, a csatlakozók rongálódása stb.” – sorolja a Vezessnek Cserkuti Nándor, az Aegon kárrendezési és szolgáltatási igazgatója.

Használt villanyautó vásárlása esetén a legelső lépés ne is ez legyen, hanem a konkrét jármű hazai biztosítási hátterérének lecsekkolása, ugyanis a régebbi Tesla Model S-től a várhatóan egyre terjedő kínai villanyosokig számos személyautónál alapprobléma merülhet fel. “Érdemes arra figyelni, hogy casco biztosítást jellemzően azokra a típusokra lehetséges kötni, melyet forgalmaztak Magyarországon, ezért a különleges, régebbi elektromos típusokra (pl. Tesla S modell) jellemzően nem ajánlanak a biztosítók fedezetet” – állítja a Groupama.

Mi befolyásolja az éves díjak összegét?

Alkatrészárak, a szervizek villanyautós rezsióradíja, az átlagkár összege…, vegyük sorra ezeket! A K&H Biztosító szerint “az elektromos autók esetén a rezsióradíj valóban magasabb az azonos kategóriájú járművekhez viszonyítva, de az alkatrészárak jellemzően nem magasabbak egy adott típuson belül.” Vagyis a 15 milliós benzineshez, a 15 milliós dízelhez és a 15 milliós elektromoshoz nagyjából ugyanannyiba kerülnek a lámpák és a karosszéria különböző elemei. Ráadásul hajtáslánctól függetlenül minden személyautón ezek sérülnek meg a leggyakrabban.

Rögtön felmerül azonban a villanyosok legdrágább alkotóelemének számító akkumulátorcsomag esetleges sérülése, amely minden ilyen jármű tulajdonosának első számú félelme egy-egy kisebb-nagyobb koccanás alkalmával. A K&H tapasztalatai szerint “az akkumulátorcsomagok javítása vagy cseréje jellemzően nem jelentkezik a töréskárok javításánál”.

Ennek egyszerű oka van. A személyautóknak leggyakrabban a padlójába, komoly oldalvédelemmel ellátva szerelik be az akkumulátorpakkokat, amelyek sérülése esetén jellemzően már olyan mértékű a baleset során keletkezett kár, hogy nem gazdaságos a javítás.

Visszatérve az akksik feletti “maradék” autóra, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az új és a páréves elektromos személyautók extrái jellemzően a magasabban felszelelt hagyományos autók szintjén vannak. Gyakran LED-es lámpákkal és speciális (esőérzékelős, fűtött) szélvédővel szerelik őket, ütközőik tele vannak radarokkal, kamerákkal. “Döntően ezeknek a hagyományos hajtású autókban is meglévő alkatrészeknek az árszintje határozza meg az elektromos autókra kifizetett javítási költségek nagyságát” – mondja Cserkuti Nándor Aegon-igazgató.

Mennyi az átlagos kárösszeg?

Az Aegonnál átlagosan 600 ezer forint körül mozog, a másik két megkérdezett biztosító nem írt konkrét összeget a kérdésünkre. Abban is különbség van köztük, hogy tapasztalataik szerint van-e érdemi különbség a hagyományos, benzines vagy dízelmotorral szerelt személyautókhoz képest az átlagkár mértékében.

Nem tapasztalható számottevő különbség az átlagkárban, mondja saját portfóliójára a K&H. Az Aegon szerint a javítási összegek megfelelnek a magasabb felszereltségű benzines és dízelhajtású járművek javítási költségeinek.

“Az átlagos károk az elektromos modellek esetén a casco biztosítások szempontjából jelentősen magasabbak lehetnek. De érdemes figyelembe venni, hogy az átlagos károk gyártmányonként és típusonként eltérőek, valamint az elektromos modellek esetén a használat jellegéből kifolyólag a károk gyakorisága is eltérő” – ezt már a Groupama válaszolta, ami újabb kérdéseket vet fel.

Több vagy kevesebb a törés? Gyakrabban állapítanak meg pl. gazdasági totálkárt az elektromos autóknál?
Egyértelmű igennel felelt a járműtörések számában megmutatkozó esetleges különbségekre a Groupama. “Igen, eltérő a hagyományos és az elektromos járművek kárgyakorisága. Az elektromos autók jellemzően a használat alapján gyakrabban szenvednek kárt mint a hagyományos meghajtású járművek, kiemelten a benzines járművek. Elég, ha belegondolunk abba, hogy milyen eltérés van a két meghajtás között olyankor, amikor álló helyzetből indulnak a járművek. Sok koccanásos baleset történik ilyenkor normál hajtás esetében is.”

Ezzel szemben a K&H azt állítja, ügyfeleik körében számottevő eltérés nem tapasztalható, míg az Aegon itt passzol: nem rendelkeznek statisztikai szempontból kellő mennyiségűnek mondható adattal.

A gazdasági totálkárt könnyen előidéző akkumulátorcsomagok erős védettség miatti ritka sérüléseiről már írtunk, ezért az Aegon szerint a villanyautó-állományban nem gyakoribb a totálkár, mint a hagyományosaknál. Ha a négymillió személyautó egészét nézzük, akkor viszont a Gorupama szerint ez egyre sűrűbben fordul elő.

“Sajnos az elmúlt időszakban a járműjavítási költségek jelentősen növekedtek, így alapvetően megállapítható, hogy növekedett a totálkár eshetősége.” Minden hajtáslánc esetén.

Nézzük meg azonos modelleknél, de eltérő motorokkal a konkrét biztosítási díjakat!

Szerencsére egyre több modellből van a benzines és/vagy a dízel mellett elektromos változat is, az Aegon segítségével most meglehetősen szemléletes különbségeket mutatunk egy-egy új és használt személyautó benzines és villanyos modelljeinek a casco-díjai között, három különféle magyarországi települést feltételezve lakhelyként ugyanannak a tulajdonosnak.

Elsőként nézzük meg a képzeletbeli, 32 éves tulajdonos esetén gyermekkedvezménnyel, 10 százalékos, legalább 120 ezer forintos önrésszel egy új, Fiat 500 1.0 BSG Dolce Vita éves díjait:
– budapesti lakhelynél 160 200 forint/év,
– váci szerződő esetén 132 200 forint/év,
– nyíregyházi ügyfélnél 108 873 forint/év.

Ugyanez a képzeletbeli tulajdonos ugyanezekkel a paraméterekkel, ám immár egy új, de elektromos Fiat 500e RED 42kWh esetén ennyit fizet:
– budapestiként 367 056 forint/év,
– váci lakcímmel 302 910 forint/év,
– nyíregyháziként 249 456 forint/év.

Használt villanyautónál a jármű értékéhez képest még ennél is nagyobb különbségről írt az Aegon a Vezessnek.

Egy 2017-es évjáratú, vagyis ötéves Volkswagen Golf VII 1,2 TSI éves díja Trendline felszereltséggel ugyanennél a 32 éves, gyermekes és budapesti tulajdonosnál 138 700 forint.

Ezzel szemben ugyanő a szintén 2017-es évjáratú, ámde villanyos VW e-Golfra már 318 732 forintot kell hogy fizessen évente. Ha nem is lenne árrobbanás a magyarországi elektromos áramnál, ez akkor is igen komoly többletköltség hónapra lebontva a – most még – csak 480 forintos benzinhez képest.

forrás: vezess.hu

CLB TIPP: Kötelező biztosítás kalkulátorunkban könnyedén összehasonlíthatja a biztosítók ajánlatait:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Drasztikus díjemelés várható a biztosításoknál

Veszteségessé vált a nem életbiztosítási szektor a második negyedévre. A kárráfordítás kétszer olyan gyorsan nő, mint a díjbevétel, az infláció az egekben, a díjemelés a biztosításoknál borítékolható. Fel kell készülni a két számjegyű mértékben emelkedő tarifákra.

Drasztikus áremelkedés várható a biztosítási szektorban a következő hónapokban. Szinte borítékolható, hogy az ügyfelek fizetik meg hamarosan a kivetett különadó és a magas infláció miatt a biztosítókra háruló többletköltségeket. A borús jelek tisztán kiolvashatók a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból is. A hazai biztosítási szektor az első félévet fele akkora adózott eredménnyel zárta, mint a tavalyit. Ez még nem olyan nagy probléma, de a két ágazat közül a nem életág biztosítástechnikai eredménye alig a harmada lett a 2021-es első félévinek, a második negyedében pedig konkrétan mínuszba fordult. Erre utoljára 2013-2014 körül volt példa.

"Az MNB által szeptember elején közzétett adatok szerint a biztosítók nem-életbiztosítási díjbevétele 14 százalékkal, míg a bruttó kárráfordítások ennek duplájával, 28 százalékkal emelkedtek ez év második negyedéve végére az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva. Minél nagyobb a két mutató közötti eltérés, annál inkább égető kérdés a díjszint további alakulása, a szükséges díjkorrekció. A jövedelmezőségre hatást gyakorol a rendkívüli ágazati adó, valamint a kárinfláció" - magyarázza a számokat a K&H Biztosító.

Szemérmes hallgatás

Az világos, hogy tartósan nem maradhat veszteséges a nem életbiztosítási ág, az ágazatot eddig is terhelte már mintegy 115 milliárd forintnyi adó, ezt most mintegy 50 milliárd forinttal fejelte meg az extraprofitadó, amit ki kell gazdálkodni. Az is evidens, hogy a díjbevételnek hasonló ütemben kell növekednie, amint a kárráfordításoknak ahhoz, hogy az intézmények hosszútávon is biztonságosan tudjanak működni.

Már tavaly is viszonylag magas, 5,1 százalékos volt az infláció, az idén szinte minden ügyfél, akinek ehhez indexálták a biztosítási díját, ennyivel magasabb számlát kapott. Az idén pedig most már szinte biztosan két számjegyű inflációval kell számolni, vagyis jövőre legalább ennyivel nőnek majd a díjak a legtöbb esetben.

Arról viszont, hogy ehhez képest pontosan mekkora díjemelés várható, minden cég szemérmesen hallgat. "A biztosító árazási szempontjaira, valamint a piaci árazási várakozására vonatkozó kérdésekre, üzleti-, és versenyjogi szempontokat is figyelembe véve sajnos nem áll módunkban válaszolni" - közölte például az Uniqa. Nik Vincke, a K&H Biztosító vezérigazgatója ugyanakkor lapunk kérdésére válaszolva egy sajtótájékoztatón nemrég sejttette, hogy két számjegyű drágulás várható a piacon, persze a verseny és más tényezők ezt még befolyásolhatják.

Még nagyobb áremelkedést lehet sejteni a Generali válaszából. "Hasonlóan azokhoz a vállalatokhoz, ahol termelő tevékenységet végeznek, a termékeknek van egy bekerülési költségük, ez a biztosítás esetében a károk fedezete. Az általános infláció a KSH adatai alapján 15,6 százalék. A fogyasztói árindex a járműalkatrész esetén 18,2 százalékos, a járműjavítás, -karbantartás esetén 18,1 százalékos, míg az építőipari termelőiár-index 25 százalék. A piacon az általános inflációnál nagyobb mértékben növekednek a gépjármű-alkatrészek, rezsióradíjak, az építőipari anyagárak, a szakmunka ára. Ez azt jelenti, hogy a káresemények kifizetése is egyre többe kerül. Ezzel összhangban, bár változó, hogy a biztosítási piacon a szereplők mekkora díjemeléseket realizáltak, a folyamatnak, azaz a kárinfláció ellensúlyozásának még nincs vége, hiszen ahhoz, hogy olyan kártérítési összegeket tudjunk kifizetni, amelyek az ügyfelek valós kárát fedezik, a díjon is emelni szükséges. Ennek oka is alapvetően az inflációra vezethető vissza, de alakítják a díjemelés mértékét a keresleti forgalom, az energiahordozók áremelkedése, az alapanyaghiány, vagy a szakember-elvándorlás is" - közölte a biztosító a Napi.hu-val.

Az alkuszok szerint az áremelés már megkezdődött. Az idén már 15 százalékkal emelkedek a díjak, jövőre pedig még jelentősebb díjemelésre lehet számítani - mondja Németh Péter, a CLB értékesítési igazgatója.

Sokan már meglepődtek

Hiába nem beszélnek erről a biztosítók, az ügyfelekhez érkező ajánlatok és új díjak néha sokkolóan magasak. "Megjöttek a jövő évi autós biztosítási díjaink, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításé 95 százalékkal, a cascóé 23 százalékkal emelkedett, semmilyen kárunk nem volt" - panaszkodott egy ügyfél az egyik közösségi portálon.

Mások azzal szembesültek, hogy éltek az állami otthonfelújítási program lehetőségével, ami után arra figyelmeztette őket a biztosító szakértője, nem ártana megújítani a lakásbiztosítást is, mivel napelemeket szereltek fel, és a többi felújítás miatt is többet ér az ingatlan. Emellett az építőanyagok ára, a munkadíj is nőtt, ami az újjáépítési költséget is jócskán megnöveli. A régi biztosítás mellett erősen alulbiztosított maradt volna az ingatlan, az újnak a díja viszont a korábbi mintegy két és félszerese lett. A Pest megyei családi háznál a korábbi 80 ezerről csaknem 200 ezer forintos éves díjra akarta emelni a biztosító a tarifát.

Az MNB adatai szerint 2021 első féléve és 2022 első féléve között a fontosabb vagyonbiztosítások mindegyikében nőtt az egy szerződésre jutó díjbevétel, vagyis emelkedett az átlagdíj. A lakossági vagyonbiztosításoknál több mint 8,5 százalékos volt az emelkedés, ez meghaladja az inflációt, a vállalati vagyonbiztosításoknál ennél jóval nagyobb, 20 százalék fölötti emelkedés olvasható ki a számokból. A kkv-s vagyonbiztosítások átlagos díja 9, a kgfb-é 5,5, a cascóé több mint 11 százalékkal nőtt. A Netrisk kgfb-kalkulátora 2021. december 1. óta most szeptemberig, vagyis 10 hónap alatt 16,65 százalékos tarifaemelkedést mért, az átlagos kgfb-díj már közel jár az 50 ezer forinthoz.

forrás: napi.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók ajánlatait és válassza ki az Ön számára megfelelőt, legyen szó gépjármű-, lakás-, élet-, baleset- vagy utasbiztosításról:
Kössön biztosítást okosan >>