Kgfb nélkül: megjelentek a jövő évben érvényes fedezetlenségi díjak

Nagyon drága mulatság lesz, ha valaki nem fizeti be a kötelező biztosítást, vagy ha az összeg valamilyen hiba miatt nem érkezik meg a biztosítóhoz.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) honlapján már megjelent a 2021-re vonatkozó fedezetlenségi díjtáblázat, ezeket a tételeket a felelősségbiztosítással nem rendelkező gépjárművek tulajdonosainak, üzembentartóinak kell fizetniük - hívta fel a figyelmet a szervezet szombaton.

A személygépjárművek esetében, gépjármű-kategóriától függően 560-1210 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken az autó nem rendelkezett érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel.

Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj a busz férőhelyszámától függően 840-5210 forint, tehergépkocsik esetében pedig a 4260 forintot is elérheti naponta.

Mintegy 90 ezer jármű volt biztosítás nélkül

A tavaly őszi adatok szerint az akkor 5,2 millió magyarországi gépjármű közül több mint 89,5 ezer, mintegy 1,7 százalék nem rendelkezett érvényes kgfb-szerződéssel. Ezek a tulajdonosok, illetve üzembentartók nem csak a fedezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, ha ugyanis balesetért felelősek, akkor az okozott, akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük.

A biztosítók a szerződéskötéskor kötelesek meggyőződni arról, hogy a szerződő eleget tett a korábbi biztosítási időszakokban fennálló díjfizetési kötelezettségének.

A jogszabály nem ad lehetőséget a fedezetlenségi díj elengedésére, így jelentős anyagi kockázatot vállalnak a kgfb-szerződéssel nem rendelkezők.

A szövetség ezért arra figyelmeztet: ha valakinek nem érkezik meg a befizetésre szolgáló csekk, vagy valamilyen okból nem történik meg a banki átutalás, illetve nem teljesül a csoportos beszedés, időben vegye fel a kapcsolatot biztosítójával és jelezze a problémát.

Nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól, ha a jármű hosszabb ideig nincs használatban. Akik hosszabb ideig nem használják járművüket és nem szeretnének erre az időszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történő ideiglenes kivonás lehetőségével élhetnek - jelezte a Mabisz.

forrás: infostart.hu

CLB TIPP: Ne feledkezzen meg a kötelező biztosításáról! A CLB kalkulátorával könnyedén kiszámolhatja a biztosítók ajánlatait a jövő évi kötelezőjére: Kötelező biztosítás ajánlatok >>

Kgfb: ketyegő bomba?

A CLB szerint év közben tovább drágulhatnak a díjak

Bombaként ketyeg, s év közben robbanhat a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díj – vélik a CLB biztosítási alkusz cég szakértői a novemberi, kampánynak már alig nevezhető kgfb-váltási időszak kezdetén. Az alkusz már a mostani díjhirdetéskor is átlagosan 10 százalék körüli drágulással számol, ám az MNB a díjszabások felülvizsgálatára szólította fel a cégeket, s ez év közben fog drasztikus változást, nem kizárt, hogy jelentős drágulást eredményezni.

Nyoma sem lesz idén év végén a régi nagy kgfb-kampányoknak, a legtöbb forgalomban lévő járműnek ugyanis már nem ekkor, hanem – a 2010-es új kgfb törvény értelmében – a vásárlás napján van a kötelező fordulója. Tehát a mintegy 1,1 millió, tíz évnél régebben vásárolt autók, kismotorok, utánfutók, egyéb rendszámozott járművek érintettek. Ezek tulajdonosai most nagyjából átlagosan 10 százalékos kgfb-díj drágulásra számíthatnak – kalkulálnak a CLB biztosítási alkuszcégnél.

A többi, vagyis a 2010 óta vásárolt járműveknek - naponta akár több tízezer autónak – év közben van a fordulója, nekik különösen fontos lesz figyelni a díjakat. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis, egy év közben érkezett ombudsmani jogszabálymódosítási javaslat értelmében a díjszabások felülvizsgálatára szólította fel a biztosítókat. Az intézkedés első ránézésre örvendetes, hiszen így nem büntethetik a biztosítók extra magas díjakkal azokat, akik az előző évben kárt okoztak és nem lesznek extra magas tarifák a nagy teljesítményű, luxus, vagy extrém autókra sem – magyarázza Németh Péter, a CLB értékesítési és kommunikációs igazgatója. Ezek az eddigi plusz tételek azonban valószínűleg szükségesek voltak a biztosítók eredményességéhez és a kgfb-rendszer stabilitásának fenntartásához, ezért vélhetően máshonnan fogják majd pótolni. Ez a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy ezt a kieső bevételt ráterhelik minden járműtulajdonosra. Annak ellenére, hogy ez most még mindössze logikus következtetésnek tűnik, Németh szerint nagy a valószínűsége, hogy ez lesz a megoldás a biztosítók számára. Az alkusz szerint ugyanis a biztosítói árszabások és a gépjármű javítói piac drágulása – alkatrészek, munkaerő, stb. – miatt nincs annyi tartalék a biztosítóknál, hogy ezt a kieső részt le tudják nyelni. Így aztán nem kizárt, hogy azt, amit mostanáig a kárt okozókkal és az extrém kategóriájú járművek tulajdonosaival fizettettek meg, most egy mindenkire érvényes egységes díjkorrekcióval fogják pótolni – latolgat a szakértő. Hogy így lesz-e, az majd év közben fog kiderülni, az MNB ugyanis 2021. július 1-től fogja kiemelten ellenőrizni ennek a bevezetését, addig egy átmeneti időszakra haladékot adott a biztosítóknak.

Németh szerint az MNB változtatás miatt most az évközi váltóknak is nagyon kell figyelniük, mert előre nem látható mértékű lesz a szórás, és aki nem reagál időben, az egy újabb évre be fog ragadni egy esetleges kedvezőtlenebb díjba. A CLB-nél januártól minden napot kgfb kampányként kezelnek és segítenek ügyfeleiknek eligazodni a naponta változó új díjak rendszerében - összegezte a CLB szakértője.

CLB TIPP: Hasonlítsa össze kalkulátorunk segítségével, milyen kgfb díjakat ajánlanak Önnek a biztosítók a következő évre:
Kötelezőbiztosítás ajánlatok >>

Kárt tett a kertemben a szomszéd átkóborolt állata! Mit tehetek?

Összetaposott virágoskert, megdézsmált veteményeskert vagy gyümölcsfa – előfordulhat, hogy a szomszéd telekről átszökött kutya, tyúk vagy más háziállat kárt okoz a birtokunkon. Mit mond ilyenkor a jog, mikor jár kártérítés?

Mi az elvárás az állattartótól?

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény szerint az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.

Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.

Mit jelent a jó gazda gondossága?

A jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).

Az állattartó kifejezetten gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról és szökésének megakadályozásáról.

Az állat szökésének megakadályozását célozza, ha olyan kerítéssel körbevett ingatlanban tartjuk az állatot, ahonnan nem tud elkóborolni, nem tudja magát kiásni és a szomszédba átszökni.

Természetesen azt is meg kell akadályoznia a gazdának, hogy a kutyája esetleg sétáltatás közben betérjen a szomszéd kertbe.

Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

Kivel szemben léphetek fel, ha a szomszéd kutyája a kertemben kárt tesz?

A Ptk. 6:562. § kifejezetten rendelkezik az állattartás körében okozott kárról és kimondja, hogy aki állatot tart, az állat által másnak okozott kárért felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli.

Az irányadó bírósági gyakorlat szerint az állat által okozott kárért való felelősség elbírálása során nemcsak a közvetlen felügyelettel, őrzéssel kapcsolatos feladatok ellátásának, hanem a tartás összes feltételének jelentősége van.

Mivel főszabály szerint minden károkozás jogellenes, ezért ha a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartásával okozati összefüggésben következett be a kára, úgy a károkozás jogellenessége a törvény által vélelmezett, és a károkozás jogellenességének hiányát – amikor a felsorolt kivételes esetekben a károkozás nem minősül jogellenesnek – az arra hivatkozó károkozónak kell bizonyítania.

A károkozás jogellenességét az alábbi négy körülmény zárja ki: a károsult beleegyezése a károkozásba, a jogos védelem, a szükséghelyzet, valamint a jogszabály által megengedett magatartás. Mindez azt jelenti tehát, hogy a kutyánk által okozott kár megtérítése alól csak nagyon szűk körben mentesülhetünk. Nem lesz elegendő hivatkozás azonban, hogy nem láttuk, hogy a kerítésen lyuk van, ahol a kutya kifér, és az sem, hogy azt hittük, a mi kutyánk nagyon rendesen viselkedik és eszébe sem jut, hogy átmenjen a szomszédba.

A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség is terheli. Az e kötelezettségek felróható megszegése miatt keletkezett kárt a károkozó nem köteles megtéríteni. Ilyen kármegelőzésnek minősül például, ha az ingatlanunkat kerítéssel vesszük körbe és így biztosítjuk, hogy a szomszéd kutyája a kertbe ne tudjon bejutni.

A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani.

Köthető biztosítás a kutya által okozott kár miatt?

Lehetőség van arra, hogy a kutya gazdája felelősségbiztosítást kössön – általában az ingatlanra vonatkozó biztosítás keretében, mint kiegészítő biztosítást, – amely keretében nemcsak a gazdi, hanem az általa tartott állat által okozott kárt, így a szomszéd kertjében okozott kárt is megfizeti a biztosító. Természetesen a biztosító felé ez esetben igazolnunk kell, hogy mindent megtettünk a kár elkerülése érdekében (zárt kertben tartottuk, pórázon sétáltattuk, stb..)

Forrás: lakaskultura.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók lakásbiztosítási ajánlatait kalkulátorunkban és évfordulóval aktualizálja, vagy kösse át:
Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Nagy változás jön a kötelező biztosításoknál, itt az MNB javaslata

Az MNB az extrém nagyságú díjak mellett a KGFB károkozói pótdíj túlzott mértéke ellen lép fel, ez ugyanis kiüresítheti az ügyfelek számára átlátható bonus-malus rendszer kockázatalapú díjazását. A szélsőséges károkozói pótdíjak mérséklése önmagában nem növeli meg a KGFB díjakat. Az idei I. félévben a járvány miatt kevesebb volt a járműkár, jobb volt a biztosítók eredménye az üzletágban. Ez és a verseny várható növekedése is a díjemelkedések ellen hat.

Az elmúlt napokban alaposan megmozgatta a szakmai közvéleményt két, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (KGFB) vonatkozó hír. Szeptember 11-én előbb az MNB tette közzé a KGFB díjtarifák felülvizsgálatára felhívó körlevelét, majd szeptember 15-én az Alapvető Jogok Biztosa közölte, hogy a KGFB díjak megállapításáról szóló rendelet módosítását kezdeményezi. Bár az MNB közleményben fejtette ki a körlevél kiadásának célját, azóta többféle interpretáció látott napvilágot.
A KGFB-t mindig is kiemelt figyelem övezte, alapvetően két ok miatt. Egyrészt a hazai biztosítási piac kiemelt terméke, hiszen a teljes biztosítási díjbevétel számottevő részét (2019-ben 20%-át, 230 milliárd forintot) adja. Ezen túl a jogszabályban rögzített kötelező jelleg miatt a lakosság széles rétegét, jelenleg mintegy 5,6 millió ügyfelet érint. A termék kockázataival is kitűnik a többi biztosítás közül: a díjak meghatározását nehezítik például a nemzetközi vagy az előre nehezen kalkulálható személyi sérüléses károk. Ezek rendezése hosszan, akár tíz évnél tovább is eltarthat. Utóbbiaknál megjelenik a tartalékolási kockázat is, azaz, hogy a biztosító mekkora összeget tegyen félre a károk végső kifizetésére.

E bizonytalanságok miatt is ciklikusság jellemzi a KGFB piacot: a biztosítók számára nyereséges időszakot nemritkán veszteséges évek követik. A 2010-es évek elején ez odáig fajult, hogy a nem-életbiztosítási termékek esetében gyakran alkalmazott mérőszám, a kombinált mutató jóval 100% fölé emelkedett. A 2012-ben látott 122%-os kombinált mutató például azt jelentette, hogy a biztosítók átlagosan minden 100 forint díjra, 122 forint kárt és költséget fizettek ki. A KGFB-piac 2016-ra konszolidálódott.

A jelentős kockázatok csökkentésére dolgozta ki az MNB biztosítási statisztikai koncepcióját. Ennek a honlapon közzétett adatok bővítése mellett legfőbb célja a Központi KGFB tételes adatbázis (KKTA) létrehozása volt, mely a 2011-es évre visszanyúló, tételes szerződés- és káradatok révén a korábbiaknál szorosabb felügyeleti monitoringot, mélyebb elemzések készítését teszi lehetővé.

Az MNB célul tűzte ki, hogy a biztosítókat is segítse a KKTA. Hosszas egyeztetés után, 2019 decemberétől a KKTA adatszolgáltatást teljesítő biztosítók összessített adatokat kérdezhetnek le, ezzel támogatva saját díj- és tartalékszámításukat. Az adatvisszaadás enyhíti a kisebb állománnyal, kevesebb tapasztalattal rendelkező intézmények problémáját is: a hiányos adatok, statisztikák miatt nagyobb bizonytalansággal, magasabb biztonsági pótlékkal kalkulálják díjaikat, ezáltal magasabb a díjuk.

E jelenség elsősorban a nem lakossági gépjárműveknél, például a buszok, vontatók vagy a pótkocsik díjváltozásánál jelentkezhet. Az ún. kiárazás azt jelenti, hogy megfelelő kárstatisztikai megalapozás nélkül olyan magas díjat ajánl a biztosító, amelyért egyetlen szerződő se fog biztosítást kötni. Emiatt egy adott csoport nem, vagy csak a paramétereihez képest sokszoros áron talál megfelelő számú ajánlatot. Ez ellentétes a KGFB jogszabályban előírt kötelező jellegével, ami, mint piaci magatartás, mindenképp kifogásolható.

Szintén időről időre felbukkan a különböző, különösen a károkozói pótdíjak ügye is. Az MNB-hez is több fogyasztói beadvány érkezett erről, melyekben az ügyfelek a pótdíj mértéke mellett a figyelembe vett időszak hosszát (hány éven belül okoztak kárt) és azt is kifogásolták, hogy bár megtérített kár mellett a bonus-malus besorolásuk nem változik, a károkozói pótdíj mégis vonatkozik rájuk.

Az MNB a fenti problémák megoldására pár napja körlevelet adott ki a biztosítóknak. Ennek végrehajtásával a piaci szereplők maguk intézkedhetnek a jogszabályi megfelelés érdekében. A biztosítási törvény ugyanis kimondja, hogy a nem-életbiztosítási termékek (így a KGFB) esetében a díjkalkulációnak tartalmaznia kell többek között a felhasznált kár- és kockázateloszlásokat vagy egyéb statisztikákat. Vagyis a biztosítónak számításokkal szükséges alátámasztania a díjszámítást. Az esetek döntő többségében ezen előírásnak megfelelnek a biztosítók, a KKTA-ból elérhető adatok azonban lehetővé teszik, hogy a korábban adathiány miatt nem teljesíthető számszaki levezetést is elvégezzék. Az MNB a körlevél előkészítése során a piaccal, és azt az észrevételek figyelembevételével véglegezte.

Az MNB körlevelével többek között a károkozói pótdíjak kockázat alapon történő meghatározását szorgalmazza a kiárazási szándék helyett, összhangba hozva a bonus-malus rendszerrel. Piaci elemzésünk alapján a pótdíj mértéke bár 50% körül sűrűsödik, de nagyon széles skálán, 10% és 400% között mozog. E nagy szórás is kérdéseket vet fel a kockázati megalapozottságot illetően, de egyéb probléma is felmerül. Az alapdíj többszörösét (két-háromszorosát) kitevő pótdíjak alkalmazása a teljes kockázatalapú díjkalkulációt felülírhatja, kiüresítheti a - széles körben ismert, egyszerűen értelmezhető - bonus-malus rendszert. A nagymértékű károkozói pótdíjak így gyengítik a rendszer érthetőségét, átláthatóságát, ami növelheti a fogyasztói kockázatokat, s gyengítheti a biztosításokba vetett közbizalmat is.

Egyes sajtócikkek azt sugallják, hogy a károkozók agresszív és felelőtlen sofőrök, a károkozói pótdíj viszont elrettentő erővel bír. Leszögezendő, hogy a károkozók döntő többségére ez nem jellemző. A KGFB lényege, hogy károkozás esetén megtéríti a vétlen fél kárát, a károkozó „büntetése” pedig a következő időszakok magasabb díja. Súlyos gondatlanság (pl. ittas vezetés) esetén a biztosító bár fizet, de azt a károkozótól visszakéri (regresszálja). Az alacsonyabb mértékű károkozói pótdíj nagy valószínűséggel nem tenné felelőtlenebbé a vezetők viselkedését az utakon, így nem növelné a kárgyakoriságot sem.

A teljes biztosított állományra vonatkozó kárgyakoriság egyébként az utóbbi években folyamatosan csökkent: a 2016-os 3,33%-ról 2019-re 2,97%-ra esett vissza. A magasabb pótdíjak elsősorban az elrettentést, „kiárazást” szolgálják, tényleges kötés vélhetően csak kis számban történik ilyen áron, a többség olcsóbb megoldást keres. Könnyen belátható, hogy az ügyfelek csekély részét érintő pótdíjban történő változások a többi ügyfél díjára is csekély mértékben hathat, miközben egyéb hatások valóban jelentősen befolyásolják a díjakat mind fölfelé, mind lefelé. A díjak változására sokkal nagyobb hatással van a károk gyakoriságának és nagyságának változása, utóbbin keresztül például az alkatrészárak és a szervizdíjak emelkedése.

A hatást tovább enyhítheti a biztosítók közötti verseny, hiszen az is előfordulhat, hogy a kieső díjbevételt nem, vagy csak részben hárítják át az ügyfelekre. Ez azért is igaz, mivel 2020. I. félévében a pandémiás korlátozások hatására rekord alacsonyan alakultak a KGFB károk, s így a biztosítók KGFB eredménye igen kedvezően alakult
Szintén a díjemelés ellen hat az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által idén júliusban kiadott állásfoglalás, mely szerint a biztosítóknak külön-külön szükséges értékelni termékeiket a pandémiás helyzet szempontjából, például megfelelő fedezetet biztosítottak-e megfelelő áron. Az értékelés eredménye az adott termék átszabásához is vezethet, de felmerülhet például a kármentességi bónuszok növelése vagy akár a biztosítási díjak visszatérítése is.

Mint láttuk a hazai KGFB piacon - egyébként összhangban az európai példákkal - jóval a megszokott szint alatt alakult a kárráfordítás, így érdemes átgondolni, hogy az EIOPA által javasolt lépések közül melyek lehetnek relevánsak a hazai piacon. Figyelembe veendők a KGFB termék sajátosságai, mint például a hosszú kárkifutás, illetve a pandémiás hatás tartóssága vagy éppen egyszeri volta. Mindenesetre az idei, várhatóan kedvező káralakulás határozza majd meg a jövő évi díjemelések mértékét.

Összességében az MNB lépéseinek célja a biztosítók KGFB díjkalkulációjának finomítása, ami a jogszabályi megfelelés támogatása mellett a veszélyközösségen belüli egyensúlyt is megteremtheti és a versenyt is élénkíti.

Forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Kalkulálja ki kötelező biztosításának aljánatát évfordulójakor weboldalunkon: Kötelező biztosítás ajánlatok >>