2011.06.14
Egyre több cég nyújt a cafeterián belül biztosítást
Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugdíjjal kapcsolatban nem támaszkodhatunk csupán az államra. Az emberek sokkal tudatosabbak lettek e téren, de a vállalatok is egyre több nyugdíjprogramot, előtakarékossági lehetőséget biztosítanak a munkavállalóknak. Sok cég a biztosítási termékeket is beemelte cafeteria rendszerébe - derült ki egy szakmai konferencián.
Nyugdíj, Biztosítás, Cafetéria Trendek témában rendeztek konferenciát május végén a Marsh Kockázatkezelési, Tanácsadó és Biztosítási Alkusz Kft. szervezésében és támogatásában, amelyen a vállalati juttatások és öngondoskodás tekintetében adtak átfogó képet a szakemberek.
Tudatosabban gondolkodunk a nyugdíjas évekről
A nyugdíjrendszer jövőjéről, az előttünk álló kihívásokról és megoldási lehetőségekről beszélt Szabics Zsolt, a Portfolio.hu elemzője, nyugdíjszakértője. Előadásában felvázolta az omladozó társadalombiztosítási rendszert, amely rövid és középtávon még orvosolható, viszont hosszabb távon (2035 után) már borúsak a kilátások. Szabics Zsolt elmondta, a jelenlegi intézkedések többsége nagy megvalósíthatósági kockázattal jár, a nyugdíjrendszer hiánya nem fog egy csapásra eltűnni. Az öngondoskodás, mint egy lehetséges megoldási út Szabics véleménye szerint a szó nyugat-európai értelmében csak nagyon kevés esetben létezik Magyarországon, hiszen túl gyorsan várjuk el az emberektől, hogy képesek legyenek a szükséges megtakarításokra. Véleménye szerint a pénztárak visszaállamosításának megvolt az az előnye, hogy a téma előtérbe került és elkezdtünk tudatosabban gondolkodni a nyugdíjas éveinkről.
Azt a vélekedést, hogy a végső menedék az állam, és csakis rá támaszkodhatunk a szakember szerint le kell rombolnunk. Meg kell takarítani idős korunkra, nem tehetjük ki magunkat teljesen a külső zord körülményeknek, saját lábunkra kell állnunk áldozatok felvállalásával is. Szabics Zsolt úgy véli, minden adott a fordulóponthoz, amiben nemcsak a pénzügyi szektor vállalhat szerepet, hanem a vállalati is. Számtalan megoldás kínálkozik a nyugdíj előtakarékosságra és az öngondoskodás növelésére, a végső lökést viszont nem várhatjuk csak a munkavállalóktól - kulcsszerepe van tehát a munkáltatónak a folyamat elindításában - összegezte Szabics Zsolt.
A nyugdíj- és előtakarékossági programok jellegét, célkitűzéseit vitatta meg a munkáltató szemszögéből Zugrovics Loránd, a QUAESTOR Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt., vezérigazgatója, Juhos András, az UNIQA Biztosító Zrt. igazgatósági tagja valamint Gaál Csaba, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. vezérigazgatója, alapítója.
Az öngondoskodás előnyei
Juhos András úgy véli, hogy a vállalati nyugdíj- és előtakarékossági programok segítségével növelhető a munkavállalói lojalitás, továbbá csökkenthető a bizonytalan jövőhöz kapcsolódó stressz. Gaál Csaba a kulcsemberek megtartását hangsúlyozta, mivel hosszabb időre elkötelezhetjük a munkavállalókat és nehezebb lesz őket elcsábítani. Ugyanakkor úgy véli, a munkáltató számára ezek a juttatási formák egy versenyelőnyt is jelenthetnek, melyek segítségével megkülönböztetheti saját magát versenytársaitól.
Zugrovics Loránd meglátása szerint az utóbbi néhány hónapban a magyar társadalom többet tanult nyugdíj témában, mint az elmúlt húsz évben együttvéve. A vállalati nyugdíjprogramok tekintetében fontosnak tartja, hogy azok a juttatási programok tekinthetők hatékonynak, amelyek amellett, hogy a munkavállalók számára számos előnyt kínálnak - pl. adó-és járulékmentes juttatás formájában hozzájárulást a nyugdíj-előtakarékossághoz - a foglalkoztatók számára is hozzáadott értéket képviselnek. Ilyen foglalkoztatói előny lehet a feltételes jogszerzési időtartam, hiszen egy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásnál például a munkáltató aktív szerepet vállal a munkavállaló jövőbeni nyugdíjának megteremtésében, mindezért cserébe lojalitást kap dolgozóitól, kulcsemberei motivációját pedig növelheti a befizetés mértékének differenciálásán keresztül.
Juhos András hangsúlyozta: fontos tudatosítani a munkavállalókban, hogy a nyugdíj előtakarékosságot, az öngondoskodást nem érünk rá holnap elkezdeni. Hiszen minél korábban látunk hozzá, annál kevesebb erőfeszítés lesz szükséges végső céljaink eléréséhez. Gaál Csaba úgy véli, hogy a munkáltatónak fontos feladata a megfelelő tájékoztatás, a nyugdíj témával kapcsolatos tévhitek eloszlatása. Véleménye szerint az öngondoskodási hajlandóságot jelentősen meghatározza az adórendszer is, de a döntés mindig a munkavállaló kezében van, amelyet a munkáltatónak is felelőssége segíteni.
Biztosítás a cafeteria rendszerben
A nyugdíj kérdéskörön túl a biztosításhoz kapcsolódó vállalati juttatások is szerves részét képezték a konferencia programjának. Biztosítási termékek esetében kérdés lehet, hogyan is találjuk meg a számunkra, mint vállalat számára a legmegfelelőbb termékeket. Buda Andrea, a Marsh Kft. vállalati üzletágának vezetője úgy véli, hogy a vállalat részéről a célok meghatározása a legfontosabb, mindig az adott célnak leginkább megfelelő eszközt kell megtalálni.
A Marsh Kft. saját dolgozói körében is alkalmaz több biztosítási terméket, mint például a csoportos személybiztosítást, valamint a cafetéria rendszerbe építve életbiztosítást hozzátartozók részére, továbbá unit-linked biztosítást. Buda Andrea elmondta, hogy ezen, az ügyfeleknél is népszerű termékek mellett a május 1-jétől érvénybe lépett táppénzváltozások kapcsán megnövekedett a táppénz kiegészítéssel kapcsolatos megkeresések aránya.
Buda Andrea bemutatta, hogy egy bruttó 500 ezer forintos havi bér esetén 70 százalékig történő táppénz kiegészítés évi 15 ezer forintból, 90 százalékig évi 31 ezer forintból, 100 százalékig évi 38 ezer forintból valósítható meg. Mindez havi bruttó 1 millió forintos bér esetében 70 százalékos kiegészítés esetében évi 38 ezer forint, 90 százalékos kiegészítésnél 103 ezer, míg 100 százalékos kiegészítésnél 113 forintot jelent évente.
A biztosítási termékek népszerűsége az elmúlt néhány évben folyamatosan nőtt az előadók tapasztalati szerint. Virágné Botka Éva, a Generali Biztosító Zrt. ügyfélkapcsolati menedzsere úgy véli, leginkább a nemzetközi nagyvállalatok körében elterjedtek a kollektív személybiztosítási termékek kiemelten az autóipar, gyógyszergyártás, élelmiszeripar és a pénzügyi, tanácsadó szektor tekintetében.
Dara Péter, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója véleménye szerint akkor lesznek népszerűek a biztosítási termékek egy vállalatnál, ha a munkatársak motiváltak és elkötelezettek ezek iránt. Ennek alapfeltétele a folyamatos kommunikáció, ami jelenti a munkavállalók megkérdezését, véleménynyilvánítási lehetőséget, továbbá az új elemek bevezetése kapcsán az információ átadást és támogatást. Fontos, hogy ne csak az adott termékre vonatkozó ismereteket kommunikáljuk, hanem azt is, hogy miért is adjuk az adott juttatást, mi a célja, mi az előnye. A kommunikáció során lehet kulcsfontosságú szerepe az alkusznak, véli Bászler Mária, a Duna-Dráva Cement HR igazgatója, hiszen elengedhetetlenül fontos, hogy hiteles és objektív helyről szerezzük be az információinkat. Emellett az alkusz független szakértőként a kommunikáció folyamatába is be tud kapcsolódni, tájékoztatókat tart, elérhető a munkatársak számára.
Új cafetéria elemek bevezetése során számtalan félelem megfogalmazódik mind munkáltatói, mind pedig munkavállalói oldalról. A dolgozók nem érzik úgy, hogy ténylegesen kaptak valamit, Virágné Botka Éva tapasztalatai szerint különösen igaz ez az alacsonyabb jövedelműeknél, a fizikai állománynál, ahol az azonnal felhasználható cafetéria elemek kedveltebbek. Véleménye szerint gyakori tendencia, hogy egy-egy új biztosítási elemet a bevezetés évében még kevesen választanak a cafetéria rendszerben, viszont ahogy elterjed a dolgozók között az informális csatornákon is, hogy milyen élethelyzetekben, milyen szolgáltatásokat kaptak a biztosításuk alapján, a következő évben szignifikánsan megnő a választások aránya.
Buda Andrea azt tapasztalta ügyfelei körében, hogy sokszor az a vélt félelem áll a bevezetés útjában, hogy a biztosítási elemek rendkívül sok adminisztrációval járnak. Alkuszi közreműködéssel, amikor is a legmegfelelőbb ajánlat megtalálása, a biztosítóval való kapcsolattartás, az esetleges kárügyintézés mind az alkusz feladata, ez az adminisztráció nem jelent többet más cafetéria elemek adminisztrációjánál: évente egyszeri nyilatkoztatás és díjfizetés, ami a munkáltató feladata.
Amikor a HR-es elköteleződik egy új juttatási elem mellett, fontos, hogy a vezetőséget is képes legyen maga mellé állítani. A vezetők meggyőzése során fontos, hogy a HR-es megfelelő kalkulációkkal, számokkal is alá tudja támasztani ezeknek az elemeknek az előnyeit - hangsúlyozta Dara Péter. Fontosnak tartja továbbá, hogy ne csak a vezetőség meggyőzésére fordítsunk időt, hanem figyeljünk azokra az informális vezetőkre is, akik nem formális hatalmuknál fogva, hanem a közösségben betöltött szerepük szerint hangadók. Buda Andrea véleménye szerint fontos, hogy a menedzsment számára sem pusztán kész megoldásokat próbáljunk eladni HR-esként, hanem először definiáljuk, mire van igényük, mik az elképzeléseik.
Virágné Botka Éva tapasztalatai szerint nagyvállalatok esetében szinte lehetetlen alkuszi segítség nélkül biztosítási elemeket beépíteni a juttatási rendszerbe. Az alkusz az, aki képes megfelelő szakértelemmel összehasonlítani a piacon lévő ajánlatokat, és egy nagyvállalat számára általában kiemelten fontos szempont, hogy munkatársainak a lehető legkedvezőbb juttatásokat tudja nyújtani. Véleménye szerint a megfelelően kiválasztott alkusz cégek jól meg tudják fogalmazni a biztosító felé a fogyasztói igényeket, egy nyelvet beszélnek a biztosítóval és napi kapcsolatban állnak egymással. Fontosnak tartja azt is, hogy olyan alkuszt érdemes választani, ahol van külön vállalati juttatásokra specializálódott szakember, mivel ez a terület sok tekintetben speciális biztosítási szaktudást igényel. Bászler Mária úgy véli, hogy a jó alkusz a célok és az elvárások teljesülése alapján ítélhető meg, vagyis, hogy mennyire találja el az alkusz a cég elképzeléseit. Szempont lehet még, hogy milyen szakmai összetételű ajánlatot kér be az alkusz és hány biztosítóval áll kapcsolatban.
Összességében új biztosítási elemek bevezetése kapcsán a szakemberek a pontos, hatékony kommunikáció fontosságát hangsúlyozták; az igényt lefedő megoldást; a jól megválasztott szakember gárdát (alkuszt), aki proaktívan elébe megy az eseményeknek; a vezetés meggyőzésére fordított időt és energiát, valamint azt, hogy mind rövid, mind közép és mind hosszú távú célokat vegyünk figyelembe az adott juttatási elem kiválasztásánál.
Forrás:ugyvezeto.hu
Biztosítás fajta:
- Általános
A nők vagy a férfiak takarékoskodnak ügyesebben?
2017 március 08.
Kategória:
Életbiztosítás
A nők vagy a férfiak takarékoskodnak ügyesebben?
Miben különböznek a nők és a férfiak, ha pénzügyekről van szó? A nők jobban odafigyelnek kiadásaikra és megtakarításaikra, mint a férfiak. Pénzügyekről tájékozódni a többség az interneten szeret, ám a nők szívesebben fordulnak tanácsért biztosítójukhoz, bankjukhoz...
Igaz-e az a sztereotípia, hogy a pénzügyekkel, biztosításokkal kapcsolatos döntéseket többségében a férfiak hozzák meg, mert ők "jobban értenek a pénzhez"? Leegyszerűsítve erre a kérdésre kereste a választ a CIG Pannónia friss kutatása. Az idei nőnap egyik jó híre, hogy ez az állítás így nem igaz. A mai magyar társadalomban pénzügyi tudatosság és döntéshozatal szempontjából már majdnem megvalósult a női-férfi egyenjogúság.
A cég kutatása kimutatta: a magyarok döntő többsége valamilyen szinten odafigyel a pénzügyeire (95 százalék), ám a férfiak mindössze 54, a nők 59 százaléka állította, hogy rendszeresen számon tartja kiadásait és megtakarításait.
A közhiedelemmel ellentétben a nők és a férfiak egyforma arányban (73 illetve 72 százalék) vesznek részt a rájuk vonatkozó anyagi természetű kérdések eldöntésében.
A megkérdezettek mintegy fele teljesen önállóan hozza meg pénzügyi döntéseit, és a párkapcsolatban élők közel 40 százaléka is egyedül dönt. Ugyanakkor a kapcsolatban lévő nők szívesebben vonják be partnerüket a döntésbe, 41 százalékuk számít párja véleményére, míg ez az arány a férfiaknál csupán 31 százalék.
Az internet hatalma
Pénzügyekkel kapcsolatban általánosságban a férfiak háromnegyede, míg a nők valamelyest kisebb aránya, 68 százaléka szokott tájékozódni. Lényeges különbség van ugyanakkor abban, hogy melyik nem honnan tájékozódik. Nem meglepő módon a férfiak és a nők is leginkább az interneten szeretnek információt gyűjteni, ám míg a férfiak közel fele, addig a nők mindössze harmada böngészi a világhálót, ha többet szeretne tudni az éppen aktuális pénzügyi kérdésekben. Ugyanakkor a nők számára csak úgy, mint a hétköznapi életben, itt is fontosabb a személyes kontaktus és a beszélgetés: 32 százalékuk veszi fel a kapcsolatot bankjával, biztosítójával vagy kérdezi meg párját, ismerősét, rokonát, ha pénzbeli tanácsra van szüksége, míg ez az arány a férfiaknál mindössze 24 százalék.
A nőknek is fontos a biztosítás
Abban szinte mindenki egyetért, hogy érdemes biztosítást kötni. A biztosítások terén az anyagi javak az elsődlegesek, mindkét nem tekintetében a legfontosabb a vagyontárgyak és az ingatlanok védelme. A férfiaknál ez az arány 50 százalék, míg a nőknél némileg kevesebb, 47 százalék. Az életbiztosításokat nagyjából minden ötödik ember hasznosnak tartja. A nők nagyobb fokú óvatosságát mutathatja, hogy 21 százalékuk szerint érdemes életbiztosítást, valamint balesetek, betegségek esetére biztosítást kötni, míg ez az arány a férfiaknál valamelyest kevesebb, átlagosan 18 százalék.
Párnacihában vagy bankszámlán van a pénz?
A felmérés szerint a nők kicsit kevesebb, a férfiak pedig valamivel több mint háromnegyede rendelkezik megtakarítással. A befektetési eszközök használata tekintetében mindkét nem óvatos, hatoduk otthon tart készpénzt forintban, felük pedig bankszámlán lekötés nélkül tartja pénzét.
A férfiaknak némileg több befektetésük van, ám az eltérés nem jelentős a nemek között. Annál érdekesebb ellenben, hogy mintegy kétszer annyi férfi rendelkezik forint alapú lekötött betéttel és tartós befektetési számlával, mint nő. Bár az életbiztosítást a hölgyek valamelyest hasznosabbnak tartják, a gyakorlatban azonban mégis több férfi rendelkezik befektetéshez kötött életbiztosítással.
Örömmel tapasztaljuk, hogy szinte a teljes a magyar lakosság figyelmet és időt szán pénzügyei alakulásának követésére. A kutatás eredménye azt mutatja, hogy napjainkban sem a tájékozottság, sem az anyagi kérdések kezelése terén nincsenek igazán szembeötlő különbségek nők és férfiak között. Az öngondoskodás és a pénzügyi tudatosság javulását mutatja, hogy a lakosság közel 90 százaléka alapvetően hasznosnak tartja bármilyen típusú biztosítás megkötését - mondta Sallai Linda, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termék- és üzletfejlesztési igazgatója a kutatás eredményeit értékelve.
Forrás: www.penzcentrum.hu
A biztosítást kérjük, csak a kedvezményt nem?
2017 március 03.
Kategória:
Életbiztosítás
A biztosítást kérjük, csak a kedvezményt nem?
Egyre népszerűbb a nyugdíjbiztosítás az ügyfelek között, de nem mindenki veszi igénybe a hozzá kötődő adókedvezményt - mondta Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a Portfólió Biztosítás 2017 konferencián.
Rámutatott: a 2015-ös adatok alapján a nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfelek mintegy harmada nem vette igénybe a neki járó 20 százalékos adókedvezményt, a 137 ezer nyugdíjbiztosítással rendelkező ügyfélből csupán 91 ezren éltek az adókedvezmény lehetőségével. Pandurics Anett kiemelte: a piac egyik motorja a nyugdíjbiztosítás, 2015-ben a 137 ezer biztosításból 31 milliárd forint díjbevétel keletkezett, amiből 24 milliárd forint az úgynevezett unit-linked szerződésekből származott. Az átlagos éves díj 208 ezer forintot ért el, a szerződő ügyfelek átlagéletkora 45 év volt.
A Mabisz elnöke elmondta: a Deloitte biztosítási indexe szerint az emberek 72 százaléka fontosnak tekinti a biztosítók tevékenységét, és a biztosítók megítélése kedvezőbb az ügyfelek körében, mint a bankoké. Pandurics Anett elmondta: a legerősebb 5 biztosító társaság piaci részesedése 57,8 százalékról 57,6 százalékra mérséklődött, a “top 10” biztosítócégé viszont 82,3 százalékról 83,3 százalékra nőtt a biztosítási piacon.
Kifejtette: az egyszeri díjas életbiztosítások 0,8 százalékkal, a folyamatos díjas életbiztosítások 1,0 százalékkal, a vagyon- és egyéb biztosítások 4,8 százalékkal, a gépjármű-biztosítások viszont 16,5 százalékkal nőttek az elmúlt év első három negyedévének számai alapján. A Mabisz elnöke rámutatott: a gépjárműbiztosítások díjszintje még mindig nagyon alacsony a magyar piacon, még a válság előttitől is elmarad.
Hangsúlyozta: a január 1-je óta bevezetett etikus életbiztosítási koncepció (ld. keretes írásunkat) első tapasztalata, hogy a biztosítási termékek több mint felét, 168 konstrukciót kivezettek biztosító társaságok a piacról, a költségek mértéke pedig nagyot esett, az egy évvel korábbi 5-6 százalékról 3-4 százalékra csökkent a teljes költségmutató (TKM).
Jelezte az is, hogy a biztosítók számára kitörési pontnak számíthat a nyugdíjbiztosítások mellett az egészségbiztosítások, a gépjárműbiztosítások, és a vállalati vagyon- és felelősségbiztosítások is ilyennek tekinthetők.
A biztosítócégek vezetőinek a konferencián elhangzott panelbeszélgetéséből kiderült: az idei január és február visszaesést hozott a megtakarítási célú életbiztosítások piacán, amit az etikus életbiztosítási koncepció indulása idézhetett elő. A főbb piaci ágakban növekedést várnak a biztosítók vezérigazgatói az eljövő években.
Ebben a körben Pandurics Anett, a Posta Biztosító elnök-vezérigazgatójaként arról beszélt, hogy a növekedési adatok elfedik a kihívásokat, az etikus koncepció és az alacsony hozamkörnyezet csökkenti a fedezeteket. Egyre jobban számít a biztosító társaságok mérete, a kis biztosítók nem minden kihívásnak tudnak megfelelni.
Raveczky Zsolt, az Erste Biztosító elnök-vezérigazgatója örvendetesnek nevezte, hogy a GDP-vel párhuzamosan a biztosítási piac is bővül. Szerinte a nyugdíj- és a kötelezőbiztosítás húzóerőt jelentenek a biztosítók számára, a fajlagos költségek esetleges növekedését az ügyfelek számának emelkedése mérsékelheti.
Forrás: www.piacesprofit.hu
CLB TIPP: Ne habozzon! Tekintse meg kalkulátorunkat az Ön számára ideális nyugdíjbiztosítás kiválasztásához! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>
Baleseti haláltól félünk a leginkább
2017 március 01.
Kategória:
Életbiztosítás
Baleseti haláltól félünk a leginkább
Magyarországon összesen 600 ezer egyedi és csoportos balesetbiztosítási szerződés van. A Genertel által végzett felmérés során ennél lényegesen többen; a megkérdezettek 68 százaléka válaszolta azt, hogy rendelkezik balesetbiztosítással, ám ennek többségét lakás-, gépjármű és egyéb biztosítások kiegészítő elemeként kötötték. A megkérdezettek közel 80 százaléka baleseti haláltól való félelmet jelölte meg a kötés okának.
A Genertel legújabb felmérése a balesetbiztosítást járta körbe; 1800-an vettek részt a kutatásban. A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 68 százaléka rendelkezik balesetbiztosítással, igaz ennek 70 százalékánál nem önálló, hanem mint lakás-gépjármű vagy egyéb biztosítás mellé kötött kiegészítőként rendelkeznek. A biztosítással rendelkezők döntő többsége (69%) férfi és csupán 31 százalék nő. Lakóhely szerinti bontásban, nem meglepő módon 68 százalék vidéki, míg 32% budapesti lakos.
Miért kötünk balesetbiztosítást?
Arra a kérdésre, hogy mire kötnek leginkább ilyen biztosítást, több választ is meg lehetett jelölni: 78% a baleseti halált jelölte meg (pl. közlekedési-, vagy háztartási-, vagy egyéb halál), 62% a baleseti kórházi díj térítését, 24% pedig a gyerek által elszenvedett balesetet, míg 14% az égési sérüléseket.
A téli időszakban négy veszélytől tartunk leginkább; ezek közé tartozik ha a gyerek könnyen megcsúszik és eltöri a kezét vagy a jeges utakon történő koccanások, a hóátfúvások miatt veszélyes autópályák, illetve a tetőről leeső hó és jég okozta balesetek.
Mennyit szánunk rá?
A felmérésből kiderült továbbá, hogy a válaszadók közel 40 százaléka 500-1000 forint havidíjat tartaná reálisnak, közel 25 % 1000-2000 forintot sem sajnálna érte. A két végleten van az a 27%, amely 500 forint alatti havidíjat, illetve az a 9 %, amely 2000 forintnál többet is áldozna erre havonta.
Forrás: biztositasiszemle.hu
CLB TIPP: Ha még nincs balesetbiztosítása, akkor vessen egy pillantást kalkulátorunkban szereplő ajánlatokra! Balesetbiztosítás kalkulátor >>
Szerda estig kell beérkeznie a kötelező díjának
2017 február 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Szerda estig kell beérkeznie a kötelező díjának
Annak a mintegy 120 ezer személyautó-tulajdonosnak, aki év végi évfordulóval kötötte újra kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (kgfb), március elsejéig kell rendeznie az esedékes, baleseti adóval növelt díjrészletét.
Mivel a március 1-jei határidő az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik, csekken hétfőtől már senki ne próbálja rendezni az összeget. Szerda délelőttig az átutalás, azután zárásig az adott biztosító ügyfélszolgálati irodájában történő személyes befizetés a biztonságos opció – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
„Bár a biztosítók kár esetén már január elsejétől fizetnek, a törvény az ügyfeleknek 60 napos díjfizetési haladékot tesz lehetővé – magyarázza Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Ha azonban egy biztosító a határidő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi őt: már másnap törölnie kell az adott szerződést. Ezért aki eddig még nem intézkedett, mindenképpen olyan fizetési módot válasszon, hogy pénze biztosan idejében célba érjen.”
A csekkes fizetés a néhány napos átfutás miatt hétfőtől már nem garantált megoldás. Mivel az átutalás a magyar bankszámlák között immár néhány óra alatt megtörténik, szerda délig a banki átutalás a megfelelő opció a csekkes befizetés helyett. Az utolsó napon azonban az a legbiztosabb, ha az aktuális biztosítónk pénztárába fizetjük be az esedékes díjat. Fontos, hogy tisztában legyünk az adott ügyfélszolgálati iroda nyitva tartásával. Emellett arra is ügyelni kell, hogy több biztosító már nem működtet pénztárat az ügyfélszolgálati pontjain.
A nem fizetés következményei
Az az ügyfél, akinek a díj nem fizetése miatt megszűnt a kötelező biztosítása, a fedezetlenség időtartamára fedezetlenségi díjat köteles fizetni, melynek mértéke – az autó teljesítményétől függően – idén naponta 310-690 forint között mozog. Emellett ugyanannál a biztosítónál kell újra szerződést kötnie, visszamenőleg a türelmi időre járó díjat is le kell rónia és választási lehetőség nélkül azonnal a teljes évre járó biztosítási díjösszeget kell kifizetnie. Ráadásul mindhárom összegre meg kell fizetni a 30 százalékos baleseti adót is. Így együtt ez már igen tetemes összeg lehet egy egyszerű személyautónál is.
A legsúlyosabb következmény ugyanakkor az lehet, ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában kárt okoz: ilyenkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmilliós kártérítést is, ami akár életre szóló fizetési kötelezettséget is jelenthet.
A százezernyi értesítés közül persze óhatatlanul elkallódhat néhány a postai kézbesítés során, ez azonban sajnos nem mentesíti az ügyfelet a következményektől. A díjfizetés elmaradása a szabályozás szerint egyértelműen az ő felelőssége.
Forrás: www.vg.hu
Legyen profi: így juthat pénzhez, ha kátyúkárt szenved
2017 február 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
Legyen profi: így juthat pénzhez, ha kátyúkárt szenved
Napi 500 új kátyú keletkezik csak a főváros útjain, elég komoly esély van belefutni egybe. Az ilyen károknak, statisztikák szerint csak mintegy felét térítik meg. Érdemes rögtön mindent a lehető legjobban dokumentálni.
A kárigények elutasításának legfőbb oka, hogy az autós a kár megfelelő rögzítése nélkül hagyta el a helyszínt, vagy az, ha a megengedettnél bizonyíthatóan gyorsabban haladt, illetve, ha az adott útszakasz problémáit figyelmeztető tábla jelezte.
Ha kátyúba futott a gépjármű, és megsérült az autó, a kátyúkárt "főszabály" szerint az adott út tulajdonosának kell bejelenteni, lehetőleg minél hamarabb, ha nincs cascónk vagy kátyúkár kiegészítő biztosítás a kötelező biztosítás mellé. Fontos kiemelni, hogy biztosítás hiányában a károk kifizetésének jogalapjára vonatkozó döntés az út tulajdonosának a hatásköre, nem a biztosítóé.
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) Gépjárműszekciójának vezetője Cselovszki Zsolt kifejtette: országosan több tízezerre tehető az autók épségét veszélyeztető kátyúk száma. Az elmúlt hetekben volt olyan időszak, amikor csak Budapesten naponta négy-ötszáz új úthibát regisztráltak a karbantartók.
Rámutatott: települések közti útvonalak az autópályákkal együtt a Magyar Közút Zrt. kezelésében állnak, míg a lakott területen belüli útszakaszok az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiért a BKK Közút Zrt. a felelős, míg a többi utat a kerületi önkormányzatok kezelik. A fővárosi közút például üzemeltet egy keresőt is, amely segít eldönteni kihez tartozik az érintett útszakasz, és ugyancsak itt van egy kárbejelentő dokumentum is.
Ha a károsultnak van biztosítása, a kárrendezés hatékonyságát nagyban növeli, ha pontosan dokumentálja a történteket. Érdemes például mobiltelefonnal fotókat készíteni a helyszínről és a gépjármű sérüléséről. Mindez egy esetleges jogvita kapcsán is nagymértékben megkönnyítheti a gépjárművezető dolgát – mondta el a Generali biztosító egyik szakembere.
Komolyabb kár esetén ragaszkodjunk a rendőri jegyzőkönyvhöz, egyéb esetekben a helyszínen tartózkodók közül próbáljunk tanúkat szerezni. A fényképekre célszerű a méretek érzékeltetésére egyértelműen beazonosítható tárgyakat (gyufásdoboz, golyóstoll stb.) helyezni, természetesen ideális esetben mérőszalag is kéznél lehet.
A casco biztosítás szerződőjének közvetlenül nyújt kártérítést a biztosító, amennyiben a fedezete kiterjed a biztosított gépjárműben bekövetkező törés- vagy sérülés károkra. Érdemes azt is figyelembe venni a casco biztosítási szerződés kötésekor, hogy a biztosító fedezetet nyújt-e a gépjármű elszállítására, tárolására. A casco alapesetben nem helyettesíti az úgynevezett kátyúbiztosítást, mivel a kátyúkárok összege általában az önrészhez hasonló mértékű.
Mindezeken kívül, ha látjuk, hogy elkerülhetetlen a kátyú, a biztonságos közlekedés keretein belül minél jobban csökkentsük a sebességet. Amikor viszont a kátyúba érkezünk, engedjük fel a fékpedált. Ha ugyanis a gumi fékezetlenül tud átgördülni az úthibán, lényegesen kisebb erőhatás éri az abroncsot, illetve rajta keresztül a felnit és a futóművet is.
Forrás: www.hvg.hu
Komoly károkat okozhat a felelőtlen hajózás
2017 február 24.
Kategória:
Casco biztosítás, Vállalkozói biztosítás
Komoly károkat okozhat a felelőtlen hajózás
Már itthon is egyre többen szállnak vízre rendszeresen: a Generali becslése szerint a balatoni kikötőkben több mint 5000 vitorlás szeli a habokat. A felhőtlen időtöltés közben azonban még mindig sokan feledkeznek meg a biztonságról. Bár a biztosító statisztikái szerint a károk átlagos értéke 700 ezer forint körül mozog, becslések szerint a vitorlások mindössze 20-25%-a rendelkezik felelősség- és lényegesen kisebb hányada casco biztosítással. A Generali a Budapest Boat Show-n segít eligazodni a kockázatok és megoldások között.
Magyarországon évről évre közkedveltebb szabadidős tevékenység a vitorlázás: a Balaton kitűnő adottságai és a horvát tengerpart közelsége egyaránt hozzájárul a vízi sport terjedéséhez. Amellett, hogy a balatoni kikötők számos lehetőséget biztosítanak a hajótulajdonosoknak és a hobbivitorlázóknak, az utóbbi években egyre keresettebbek az élményvitorlázások is.
A biztosító becslése szerint a hajózási engedéllyel rendelkezők száma Magyarországon 2016-ban meghaladta az ötezret, tudatosság kérdésében azonban még mindig van hova fejlődni. Csak kevesen veszik figyelembe, hogy az autókhoz hasonlóan a vízi járműveknél is az üzemben tartót terheli az összes felelősség, amennyiben hajójával kárt okoz – mondta Szikszai József, a Generali vagyon- és gépjármű-kárrendezési igazgatója. „Az érvényes hajólevéllel rendelkező vitorlások mindössze 20-25 százalékának van biztosítása, ami a hajókban esetlegesen keletkező károk értékét tekintve nagyon alacsony. Szerencsére azonban pozitív tendencia mutatkozik, egyre több hajótulajdonos választja a vízi járművek számára kialakított csomagokat” – tette hozzá.
Az ütközés a leggyakoribb károk
Egy rossz manőver miatt bekövetkezett kisebb ütközés, sőt egy elhibázott kikötés is több százezer forintba kerülhet, ráadásul komoly személyi sérülés is történhet. Akárcsak a vitorlások fenntartása és tárolása, a javíttatásuk is meglehetősen költséges. Mint kiderült, a károk átlagos értéke körülbelül 700 ezer forint, míg egy kisebb vitorlás esetében csupán 20 ezer forint körül mozog a biztosítás költsége a teljes hajózási szezonra. Anyagi kár azonban nem csupán csak akkor érheti a tulajdonost, amikor a jármű a vízen van, hiszen a hajó a szárazföldi tárolás vagy szállítás során is bármikor megsérülhet. Érdemes ezért komplexen gondolkodni, minden eshetőségre felkészülni.
A Generali adatai szerint a leggyakoribb károk az ütközés, de a biztosító egyéb esetekre is rendelkezik megoldással. Az utóbbi években olyan megoldásokat alakított ki a cégcsoport, amelyek kifejezetten a hajótulajdonosok igényeihez igazodnak. A kikötő biztosítás casco és felelősség- mellett egyben balesetbiztosítást is kínál az érvényes hajólevéllel rendelkező, 15 évnél fiatalabb vitorlás és motoros hajók tulajdonosai számára. A biztosító ott lesz a Hungexpón megrendezett Budapest Boat Show-n február 23. és 26. között, ahol kifejezetten hajósok számára kialakított termékeivel járul hozzá a biztonságos vízre szálláshoz. A hajózás és a vízi sportok szezonnyitó nagyrendezvénye idén is felvonultatja a hazai vitorlás-, elektromos- és motoroshajó-piacot, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat.
Forrás: profitline.hu
Fontos KGFB határidő jár le - ezt nagyon komolyan kell venni!
2017 február 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Fontos KGFB határidő jár le - ezt nagyon komolyan kell venni!
Már csak pár napjuk maradt azoknak az autósoknak a KGFB fizetésre, akik év végén kötötték újra biztosításukat.
Annak a mintegy 120 ezer személyautó-tulajdonosnak, aki év végi évfordulóval kötötte újra kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását (KGFB), március elsejéig kell rendeznie az esedékes, baleseti adóval növelt díjrészletét - hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Bár a biztosítók kár esetén már január elsejétől fizetnek, a törvény az ügyfeleknek 60 napos díjfizetési haladékot tesz lehetővé. Ha azonban egy biztosító a határidő lejártáig nem kapja meg az esedékes díjösszeget, a hatályos jogszabály komoly lépésre kötelezi őt: már másnap törölnie kell az adott szerződést. Ezért aki eddig még nem intézkedett, mindenképpen olyan fizetési módot válasszon, hogy pénze biztosan idejében célba érjen. Ezért csekkes befizetéssel hétfőtől már nem érdemes próbálkozni.
Az az ügyfél, akinek a díj nem fizetése miatt megszűnt a kötelező biztosítása, a fedezetlenség időtartamára fedezetlenségi díjat köteles fizetni, melynek mértéke - az autó teljesítményétől függően - idén naponta 310-690 forint között mozog. Emellett ugyanannál a biztosítónál kell újra szerződést kötnie, visszamenőleg a türelmi időre járó díjat is le kell rónia és választási lehetőség nélkül azonnal a teljes évre járó biztosítási díjösszeget kell kifizetnie. Ráadásul mindhárom összegre meg kell fizetni a 30 százalékos baleseti adót is. Így együtt ez már igen tetemes összeg lehet egy egyszerű személyautónál is.
A legsúlyosabb következmény ugyanakkor az lehet, ha az ügyfél a fedezetlenség időszakában kárt okoz: ilyenkor neki kell állnia a személyi sérülés esetén akár több tízmilliós kártérítést is, ami akár életre szóló fizetési kötelezettséget is jelenthet.
Forrás: www.napi.hu
A kátyúbiztosítás és a kár körültekintő dokumentációja növelheti a kártérítés esélyét
2017 február 24.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás
A kátyúbiztosítás és a kár körültekintő dokumentációja növelheti a kártérítés esélyét
Az úthibák okozta autós károknak a tapasztalatok szerint csupán a felét bírálják el pozitívan, a kártérítés esélyét azonban jelentősen növelheti a kár körültekintő dokumentációja és a kátyúbiztosítás - mondta a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) Gépjárműszekciójának vezetője az MTI-nek.
Cselovszki Zsolt kifejtette: országosan több tízezerre tehető az autók épségét veszélyeztető kátyúk száma. Az elmúlt hetekben volt olyan időszak, amikor csak Budapesten naponta négy-ötszáz új úthibát regisztráltak a karbantartók.
Rámutatott: a kátyúkárokért az adott útszakasz fenntartója felel. A települések közti útvonalak az autópályákkal együtt a Magyar Közút Zrt. kezelésében állnak, míg a lakott területen belüli útszakaszok az illetékes önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiért a BKK Közút Zrt. a felelős, míg a többi utat a kerületi önkormányzatok kezelik.
A kárigények elutasításának legfőbb oka, hogy az autós a kár megfelelő rögzítése nélkül hagyta el a helyszínt, vagy az, ha a megengedettnél bizonyíthatóan gyorsabban haladt, illetve, ha az adott útszakasz problémáit figyelmeztető tábla jelezte - magyarázta az FBAMSZ szakembere.
Cselovszki Zsolt rámutatott: a télen keletkező kátyúk kijavítása a tapasztalatok szerint májusig is elhúzódik, ezért még most is érdemes kátyúkár-biztosítást kötni. Ennek előnye, hogy a közút kezelője helyett a saját biztosító felé kell jelezni a kárt, és így magasabb a pozitív elbírálás aránya is. Egy kátyúkár-biztosítás éves díja néhány ezer forint, jellemzően kötelező vagy casco-biztosítások mellé kötik, de önállóan is elérhető egyes biztosítóknál - tette hozzá.
Máhig Attila, a Groupama Biztosító szolgáltatási ügyvezető igazgatója elmondta: a téli hónapok után a tavaszi olvadáskor komoly károk keletkezhetnek az útburkolatban, és ezek az úthibák jelentős károkat is okozhatnak a gépjárműben.
Jelezte: a Groupama Biztosító tapasztalatai szerint az éves szinten jelentkező, mintegy ezer kátyúkár bejelentést zömében februárban, márciusban és áprilisban juttatják el a társasághoz. Idén a Groupamához még csupán 170 kátyúkár bejelentés érkezett, a biztosítótársaság azonban az idei kemény fagyok után a korábbinál magasabb számú bejelentésre számít.
A Generalinál az MTI-nek elmondták: 2016 során közel száz kátyúval kapcsolatos bejelentést regisztráltak, melyekre 3 millió forintos nagyságrendben fizettek kártérítést. A legtöbb esetet Budapestről jelentették, a kátyúk okozta károkat elsősorban áprilisban és novemberben szenvedik el a Generali ügyfelei.
Rámutattak: ha kátyúba futott a gépjármű, és megsérült az autó, a kátyúkárt "főszabály" szerint az adott út tulajdonosának kell bejelenteni, lehetőleg minél hamarabb, ha nincs cascónk vagy kátyúkár kiegészítő biztosítás a kötelező biztosítás mellé. Fontos kiemelni, hogy biztosítás hiányában a károk kifizetésének jogalapjára vonatkozó döntés az út tulajdonosának a hatásköre, nem a biztosítóé.
Ha a károsultnak van biztosítása, a kárrendezés hatékonyságát nagyban növeli, ha pontosan dokumentálja a történteket. Érdemes például mobiltelefonnal fotókat készíteni a helyszínről és a gépjármű sérüléséről. Mindez egy esetleges jogvita kapcsán is nagymértékben megkönnyítheti a gépjárművezető dolgát - mondták el a Generalinál.
Vereczki András, az Uniqa lakossági biztosítások és kárrendezési vezetője elmondta: a tavalyi enyhe téli időszakban néhány száz ilyen jellegű bejelentés érkezett a biztosítóhoz, az idei kemény tél után azonban várhatóan ennél nagyobb számban jelentik majd be a kátyúkárokat.
Közölte: a casco biztosítás szerződőjének közvetlenül nyújt kártérítést a biztosító, amennyiben a fedezete kiterjed a biztosított gépjárműben bekövetkező törés- vagy sérülés károkra. Érdemes azt is figyelembe venni a casco biztosítási szerződés kötésekor, hogy a biztosító fedezetet nyújt-e a gépjármű elszállítására, tárolására.
Az Uniqa Biztosító Zrt. casco biztosítási szolgáltatásaiban szerepel, hogy a cég - a biztosítási feltétel szerinti limitösszegek keretei között - megtéríti a sérült jármű indokolt mentésével, szállításával, vontatásával, idegen helyen történő tárolásával, őrzésével felmerült költségeket, de ezeket számlával igazolni kell.
Kiemelte: casco biztosítási kár esetén a biztosított maga viseli - az igazoltan felmerült járulékos költségekkel együtt - a megállapított kárösszegből a casco szerződésben vállalt nagyságú összeget. Az önrészesedést százalékban és emellett fix összegű minimális önrészesedési összegben határozzák meg - mondta Vereczki András.
Forrás: webradio.hu
CLB TIPP: Ne felejtsen el Ön se gépjármű biztosítást kötni! Kötelező és casco biztosítás kalkulátor >>
Tízből négy magyar várja a betörőket
2017 február 22.
Kategória:
Lakásbiztosítás
Tízből négy magyar várja a betörőket
A közbiztonság javulására számítanak a magyarok a következő években - derül ki a K&H biztos jövő indexéből: 31 százalékuk szerint 5 éves távlatban javulhat a helyzet Magyarországon. A lakásbetörés a magyarok 39 százaléka szerint reális veszély, a nők és az alacsony jövedelműek tartanak ettől a leginkább.
Összességében javult a magyarok biztonságérzete a múlt év utolsó negyedében. A K&H biztos jövő indexe szerint a megkérdezettek 26 százaléka szerint javulni fog hazánkban a közbiztonság 2017 végéig, a következő öt évben pedig 31 százalékuk számol ezzel. Egy évvel korábban 22, illetve 25 százalékos volt az 1 és 5 éves távlatban kedvező változást valószínűsítők aránya. A biztonságérzet Nyugat-Európával kapcsolatban is javult, 16-ról 23 százalékra nőtt az egy éven belüli javulásban bizakodók aránya 2015 utolsó negyedévéhez képest.
A felmérés szerint a magyarok a beázás, üvegtörés és természeti csapások mellett leginkább a tolvajoktól féltik az ingatlanjaikat: 39 százalékuk valószínűnek tartja, hogy betörnek a lakásába, 37 százalékuk pedig besurranó tolvajok megjelenésétől retteg. A betörést és a besurranó tolvajokat a nők, a kisebb településeken élők és az alacsony jövedelműek valószínűsítik leginkább. Ugyanakkor a megkérdezettek 31-33 százaléka szerint teljesen kizárt, hogy betörnének a lakásukba.
Az ingatlanokkal kapcsolatos félelmeket azonban a beázás és a csőtörés vezeti, ezektől a megkérdezettek fele tart, míg az üvegtörést 49, a természeti csapásokat pedig 43 százalék gondolja valós veszélynek. A felmérés kezdete óta megfigyelhető, hogy a megkérdezettek a másoknak okozott anyagi kártól nem igazán tartanak, ez mindig a lista végére kerül.
Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese, nem-életbiztosításokért felelős vezetője elmondta: a K&H-nál 2016-ban mintegy 18 ezer lakásbiztosításhoz köthető kárbejelentés érkezett, idén eddig pedig összesen 1275. Tavaly az átlagos kárérték 50 ezer forint volt, idén januárig pedig 40 ezer forint. A leggyakoribb károk a vezetéktörés, a vihar és villámcsapás okozta elektromos berendezésekben keletkezett hibák voltak.
A szakember kiemelte, hogy érdemes lakásbiztosítással védeni értékeinket, hiszen a díjak átlaga idén 29 017 forint, azonban egy-egy káreset esetén előfordul több millió forintos kár is.
Forrás: penzcentrum.hu
CLB TIPP: Ha még nincs lakásbiztosítása, akkor az ajánlatok összehasonlításához használja kalkulátorunkat! Lakásbiztosítás kalkulátor >>
Több igazolás is kellhet, ha kéri a rendőr a kötelező biztosítást
2017 február 21.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás
Több igazolás is kellhet, ha kéri a rendőr a kötelező biztosítást
Itthoni közúti rendőri ellenőrzéskor az érvényes „kötelezőnk” meglétének igazolására a szerződés hatályba lépte után két hónappal nem elég a biztosítási kötvény felmutatása. Magunknál kell tartani még az aktuális díjbefizetési csekk bizonylatát vagy egyéb, díjfizetést igazoló dokumentumot is. Mindezek viszont kiválthatók az önállóan is érvényes – aktuális díjbefizetés tanúsító – biztosítói igazolással, vagy éppen a belföldre is érvényes zöldkártyával.
Pórul járt olvasónknak közúti ellenőrzéskor nem fogadták el önmagában a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának (kgfb) a biztosítási kötvényét igazolásként, noha, mint jelezte, volt érvényes szerződése. Az is fáj neki, hogy külföldi autóútja előtt miért kell neki külön „könyörögni” a biztosítójánál, hogy küldjék el neki a zöldkártyát. Panaszairól a felügyeleti szervet, a Magyar Nemzeti Bankot kérdeztük.
A kgfb-ről szóló törvény szerint a biztosító jellemzően a kötvény megküldésével jelzi, hogy létrejött a biztosítási szerződés. Kevesen tudják viszont, hogy ez a papír önmagában csak a biztosító kockázatvállalásának első 60 napjában igazolja, hogy van érvényes kgfb-szerződésünk – mondta Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője. Ha nincs kötvény, az első 60 napban e célra a biztosítási ajánlat ügyfélnél található példánya is megfelelő lehet igazolásra – ám csak akkor, ha a biztosító és az ügyfél is megfelelően rögzítették azon a jogszabály által előírt adatokat.
A kgfb díját fizethetjük negyed- vagy félévente, sőt előre egy évre is, akár átutalással, csoportos beszedési megbízással vagy csekken. A befizetést ennek megfelelően az ügyfél (akit legtöbbször biztosítósan „üzembentartónak” hívnak) a befizetett csekkszelvénnyel, az utalásról szóló bizonylat másolatával vagy pedig a biztosítótól automatikusan erre kapott igazolással bizonyíthatja.
A lényeg, hogy legyen nálunk egy dokumentum, ami a díjfizetést – és így a biztosítás fedezettségét – igazolja – mondta a szóvivő. Átutalásnál célszerű kinyomtatni és magunknál tartani a díjfizetést igazoló dokumentumot. Ilyenkor fontos az is, hogy az utalási bizonylaton pontosan ott legyen azon időszak dátuma is (vagyis mondjuk a következő fél év), amire befizettük a pénzt.
A biztosítói szerződés kezdete utáni 60. naptól tehát már nem elég önmagában a szerződés megkötését igazoló dokumentum (például kötvény). Emellé egy, az adott időszakra vonatkozó díjfizetésről szóló bizonylatot is a járműben kell tartanunk. Ezt a két (szerződési, illetve díjfizetési) igazolást egyetlen papírral is kiválthatjuk. Binder szerint ez lehet a nemzetközi zöldkártya vagy egy olyan – persze megfelelő tartalmú – biztosítós igazolás, amelyet az aktuális díj befizetését követően küld ki biztosítótársaságunk. Ezeken együtt szerepel nemcsak az, hogy van biztosítási szerződésünk, de a kifizetett biztosítási időszak dátuma is.
A nemzetközi zöldkártyát viszont általában csak ügyfélkérésre, a külföldi utazást megelőzően küldik ki a biztosítók – mondta el a jegybanki szóvivő. Eredeti célja mellett viszont ez a belföldi igazoló szerepet is betöltheti – persze csak a már kifizetett időszakra vonatkozóan. A másik említett biztosítós igazolást a biztosítók ügyfélkérésre is kiküldhetik, de a gyakorlatban ezt jellemzően azok az ügyfelek kapják, akik nem a csekkes díjbefizetést választották. Mindezeken felül a különböző hatósági (pl. rendőrségi, bírósági) eljárásoknál, illetve más biztosítónál a kárrendezésnél a megszokottnál több adatot tartalmazó kgfb-fedezetigazolásra is szükség lehet. Ezeket a biztosítók külön kérésre állítják ki.
A jegybanknál nyomatékosították: jogszabályi előírások alapján a biztosító köteles – persze az aktuálisan befizetett díjnak megfelelően – e bizonylatok valamelyikének megküldésére. Ennek típusát viszont szabadon határozhatja meg. Biztosítónk lényegében a díjfizetési csekk kiküldésével már eleget tesz a jogszabályi kötelezettségének (amelyet aztán az ügyfél az időben történő befizetéssel érvényesít), a nem csekkes szerződéseknél pedig jellemzően utólag küldi meg a befizetésről szóló igazolást, vagy annak kiváltásaként a zöldkártyát. Az MNB a rendszeresen ellenőrzi a biztosítók szerződés-nyilvántartó és ügyfél-kommunikációs rendszereit a kgfb-hez kapcsolódóan (is). Ha a jegybank bármelyik piaci szereplőnél a jogszabályok megsértését tapasztalja az ügyfelek kiszolgálásakor, levelezések lebonyolításában, akkor az adott biztosítót a hiányosságok megszüntetésére kötelezi, és ezzel párhuzamosan bírsággal is sújtja – mondta Binder István.
Forrás: origo.hu