Egyre népszerűbbek a magánkórházak a magyar betegek körében, egy komolyabb betegség kezelése azonban hatalmas költségeket jelenthet. Itt lépnek be a képbe az egészségbiztosítások, ezeknek viszont jelenleg még nem túl jelentős a szerepük itthon - hangzott el a Portfolio Biztosítás 2016 konferenciáján, ahol a biztosítók és a magán-egészségügyi szolgáltatók szinergiájáról volt szó.

Egyre népszerűbbek a magánkórházak

Lantos Gabriella (Róbert Károly Magánkórház) elmondta, hogy ha valaki magánszolgáltatás vesz igénybe, gyakorlatilag kétszer fizet a szolgáltatásért, mert befizeti a TB-t és magánszolgáltatóhoz megy.

Szerinte a páciensek azért választják ennek ellenére egyre nagyobb számban a magánegészségügyet, mert nagyon világosan meg tudják határozni a páciensek, hogy mit szeretnének és mi az, amit nem kapnak meg az állami szolgáltatóktól:

• Ilyen az idő (várólisták hosszúsága),
• a személyes törődés (ügyfélként, nem kiszolgáltatott alattvalóként jelennek meg) - megszervezik az útjukat, mi mennyibe kerül és mi a menete a szolgáltatásnak,
• valamint hogy nem kell hálapénzt fizetni, számlát kapnak a szolgáltatásért.

Lantos szerint komoly gondot jelentenek a nozokómiális (kórházban tartózkodás alatt kialakuló) fertőzések is. Szerinte a gond egyik forrása az, hogy a magyar finanszírozási rendszer azt támogatja, hogy a beteg minél tovább van a kórházban, így annál nagyobb az esélye a fertőzésnek is.

Schiszler István (Duna Medical Center) szerint probléma az is, hogy Magyarországon nem áll a betegek rendelkezésére olyan statisztika, amely alapján az egészségügyi intézményeket össze lehetne hasonlítani. Szerinte a nozokomiális jelentések is működnek, a probléma az, hogy az esetek jelentős része a kórházi menedzsmentig sem jutnak el, ezért az adatok nem feltétlen hitelesek. Schiszlerék most egy olyan rendszeren dolgoznak, amely az összehasonlítást lehetővé teszi.

Mi a biztosítók szerepe?

Lantos szerint a kórháza 30 000 tavalyi betegének mindössze 300-nak volt egészségbiztosítási fedezete, ezért a biztosítók nem jelentős szereplők az egészségügyi szektorban. Schiszler szerint jelenleg lehet, hogy nem jelentős ez a szerep, a jövőben viszont egyre fontosabb lesz.

Bóna Katalin (Union) és Vadas-Földvári Anett (Vienna Life) szerint a biztosítói szolgáltatásokban a járóbeteg-ellátások és a diagnosztikai szolgáltatások vesznek részt elsősorban, ezért valójában fontosabbak a biztosítók, mint az Lantos statisztikájából kiderül. Vadas-Földvári kiemelte, hogy körülbelül 300 kórház az ügyfelük, amelyhez irányíthatják a betegeiket.

Zahal Levy (MediHelp) szerint a biztosítók és egészségügyi szolgáltatók kapcsolata elengedhetetlen, mert a gyógyszerek drágulnak, a népesség öregszik, a régió kormányai pedig titkolják a nép elől, hogy nincs pénzük a közegészségügyet megfelelő minőségben finanszírozni. Szerinte egy mellrákkal való tízéves küzdelem félmillió euróba is kerülhet, amely szinte minden anyagi helyzetben megterhelő költség, így egyre inkább a magánszférának kell átvennie az egészségügy finanszírozását, amellyel a szakemberek részben vagy egészben egyetértettek.

Forrás: Portfolio

Jönnek a robottanácsadók, de vajon megváltoztatják-e a biztosítási piacot? Az önvezető autókra milyen biztosítást lehet kötni? A P2P biztosításokkal foglalkozó startupok egyáltalán lehetnek életképesek? Hogyan lehet a közösségi médiából származó adatokkal vagy agilis szoftverfejlesztéssel felkészülni a kihívásokra? Többek között ezeket a témákat boncolgattuk Biztosítás 2016 konferenciánk informatikai szekciójában.

A biztosítási piacra is rendkívül sok külső, nem biztosítási szereplő pályázik a legkisebb startupoktól kezdve a gigászi multikig, mint például a Google. Ezért is fontos, hogy a biztosítók olyan értékesítési és marketing csatornákat építsenek ki, amelyekkel a korábbinál hatékonyabban és eredményesebben tudnak ügyfeleket szerezni - hívta fel a figyelmet előadásában a biztosítókat fenyegető veszélyekre Roland Blösch (hybris Software, SAP SE). Ezután Földvári Csaba (Shiwaforce) az agilis szoftverfejlesztésről adott elő, amivel a biztosítók a kis, piacukra törő insurtech cégek rugalmasságát szerezhetik meg.

Világszerte összesen 12 ezer olyan fintech startup van, amely a pénzintézetek piacaira tör, ami ezen belül érdekes, hogy ebből 1000 biztosítási piacon tevékenykedik. Ha minden startupnál csak 3 ember dolgozik, akor minimum 3000 ezer ember dolgozik komolyan azon, hogy a biztosítók kenyerét elvegye - vezette fel Biztosítás 2016 konferenciánk informatikai panelbeszélgetését Kurtisz Krisztián (Uniqa). A felvezető után arról volt szó, hogy a vagyonkezelésben már egyre elterjedtebb robottanácsadók vajon hogyan integrálódnak majd a biztosítóknál, illetve hogyan változhat meg emiatt az értékesítés.

Bácsfalvi Mihály (Groupama) leszögezte, hogy a biztosítási piac hatalmas változás előtt áll, de van itt pár probléma, ami komoly fékező tényezőként működik. A biztosítókra erős nyomás helyeződik a tulajdonosok és a felügyelet részéről is. Ahhoz, hogy az IT-fejlesztések nagyobb teret kapjanak, két dolgot kell figyelembe venni: az IT-szakemberek bére nagyon magas, másrészt a szabályozás oldalon egy csomó fék van beépítve a rendszerbe. Például egy aláírás helyett húsznál is több aláírás kell egy ügyfél megszerzéséhez, és az informatikát és adatokat a felhőbe áthelyezni is nagyon nehéz.

Kenesei János (Magyar Posta Biztosító) egy vallomással kezdte első felszólalását: "mi is néha csak a béklyóinkig látunk, és krokodilkönnyekkel üldözzük el a kreatív fejlesztéssel nálunk kopogtatókat". Majd hozzátette, azt látni kell, hogy az informatika is hard core módon üzleti kérdésekről szól már, nem csak szoftverekről és kiszolgálásról. Egy brazil testvérvállalatuknál már egy Sofi nevű robottanácsadó segíti az ügyfeleket a weboldalon, és ez segíti a tájékozódásban. Az első pár hónapban több mint 10 ezer kérdést válaszolt meg, és az ügyfelek így tovább is léptek azon a ponton, ahol egyébként megrekedtek volna. A mesterséges intelligencia fejlődésével már most ki lehetne alakítani egy olyan tanácsadókat, amelyek akár már komolyabb komplexebb kérdésekben is tudnak segíteni.

A P2P biztosítás is egy olyan terület, ami nagy növekedés előtt állhat, de egyelőre nem tudni, mennyire lesz működőképes. A kockázatközösségek úgy szerveződnek, hogy egy hasonló kockázatot szeretnének vállalni, de ez is akkor működőképes, ha elég nagy és homogén közösséget tudnak létrehozni. Lemák Gábor (Fintech Group) hozzátette, hogy a biztosítók számára a p2p irányából érkezik az egyik legnagyobb veszély, az insurtech cégek harmada ilyen területen mozog. Ugyanakkor jó hír a biztosítóknak, hogy ezek üzleti modellje még eléggé fejletlen.

Csikós Dániel (Genertel) a Friendsurance nevű német céget említette meg példaként, amely a terület egyik nagy úttörője. Ahogyan szállodát is az ismerőseink vagy éppen közösségek ajánlásai alapján keresünk, úgy elképzelhető, hogy biztosítást is az ismerőseink vagy más felhasználói értékelések alapján választunk majd. A Friendsurance mögött 70 biztosítótársaság áll, ennek a 70 cégnek az ügynöke. A biztosítók is felismerték, hogy ezek a platformok sokkal hatékonyabban tudnak ügyfelet akvirálni a digitális térben, mint ők. Lehet, hogy a jövőben ilyen cégek végzik majd az értékesítést a biztosítóknak.

A panelen szóba kerül az önvezető autók kérdése, hogy mi lesz, ha egyszer ezek nagy számban terjednek el az autnóm autók. A paneltagok szerint Magyarországon erre még sokat kell várni már csak azért is, mert a használtautók átlagos életkora 13 év, tehát eleve lassan fognak elterjedni. Egy hosszú átmeneti időszakra kell számítani, amikor az okosautók és a buta vezetők együtt közlekednek az utakon. Erre az időszakra a telematikus biztosítások jelenthetnek megoldást.

A panelbeszélgetést egy gyors kérdéssel zárták a beszélgetők. Mennyire lehet pontos a McKinsey becslése, miszerint a biztosítóknál dolgozók negyedének munkáját szünteti meg az automatizáció 2025-ig?
Kenesei János szerint pontos lehet: 25%

• Bácsfalvi Mihály és Csikós Dániel szerint egyharmad,
• Kurtisz Krisztián szerint akár 50 % is lehet,
• Lemák Gábor viszont kérdéssel válaszolt: lesz még olyan, hogy biztosító?

Forrás: Portfolio

Az utóbbi három évben ugyan javult a biztosítók megítélése, de még mindig van min dolgozni a szektor megítélésével kapcsolatban.

Összességében jó hír, hogy legtöbben az öngondoskodás miatt kötnek biztosításokat, ugyanakkor az emberek közel harmada kifejezetten bonyolultnak tartja a biztosítási termékeket. A biztosítók számára a keresztértékesítés, illetve a biztosítással nem rendelkező társadalmi szegmensek minél pontosabb beazonosítása tartogathat növekedési potenciált – ez derült ki a Biztosítási Indexből, a Deloitte Magyarország és a Scale Research reprezentatív felméréséből a lakossági biztosítási szolgáltatások igénybevételéről.

Úgy látjuk, hogy a magyar háztartások körében az EU-átlaghoz képest kisebb a biztosítások pénzügyi megtakarításokon belül betöltött szerepe. Ez a lemaradás nemcsak az EU viszonylatában, hanem – bár kisebb mértékben – a V4 országokkal való összehasonlításban is megfigyelhető a biztosítási díjtartalékok és az egy főre eső biztosítási díjbevétel esetében is egyaránt. Mind a biztosítási tartalékok, mind az egy főre eső díjbevétel szintjén ez mintegy 20 százalékos elmaradást jelent a háztartások pénzügyi eszközállományára vetítve a legközelebb eső Lengyelországhoz képest.

Javul a megítélés

Az utóbbi három évben javult a hazai biztosítók lakossági megítélése, de az eredmények még így is felemás képet mutatnak. 31-ről 41 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a biztosítók tisztességesen működnek; 31-ről 40 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a biztosítók korrektek az ügyfelekkel; 29-ről 39 százalékra nőtt azok aránya, akik megbíznak a biztosítókban.

Ez a javuló tendencia kicsivel jobb a hazai bankok megítélésénél, amint azt a nemrég publikált Deloitte-Scale BankIndex-kutatás is kimutatta. (A lakosság percepciójáról az sem elhanyagolható adat, hogy az átlagember inkább biztosítót ajánlana jó szívvel az ismerőseinek, mint bankot vagy banki szolgáltatást.) Az ambivalenciát tovább erősíti, hogy mindemellett az emberek mintegy 72 százaléka tartja fontosnak a biztosítók tevékenységét, ami egyértelműen jó hír a piaci szereplők számára.

A megkérdezettek leginkább a biztosítási termékekkel (70 százalék), valamint az ügyintézés egyszerűségével (69 százalék) és gyorsaságával (68 százalék) elégedettek. A termékek közül a gépjármű-, a lakás- és az életbiztosítás foglalja el a képzeletbeli dobogó három fokát. Az eredmények alapján azonban azt is ki lehet jelenteni, hogy a válaszadók túlnyomó része nem tervez biztosítóváltást, meglévő biztosítás megszüntetését vagy új biztosítás megkötését. Felmerül kérdésként, hogy ez tényleges hűséget jelent, vagy egyszerűen túl bonyolult és időigényes biztosítást, illetve terméket váltani.

Forrás: Privátbankár

Az emberek 38 százaléka azért nem köt több biztosítást, mert egyszerűen nem engedheti meg magának, 34 százalék-uk pedig csak akkor köt biztosítást, ha kötelező. Az emberek mintegy harmada állítja, hogy a biztosításokat túl bonyolultnak találja, és nehezen igazodik el bennük. Ezzel szemben viszont mindenképpen üdvözölendő, hogy a megkérdezettek több mint fele az öngondoskodás mellett tette le a voksát, ami egy egyre tudatosabb fogyasztói attitűdöt feltételez. Ebben a folyamatban a biztosítók kulcsfontosságú szerepet töltenek be, hiszen releváns alternatívát nyújthatnak a fogyasztóknak az állami nyugdíjrendszerrel szemben – mondta Mérth Balázs, a Deloitte partnere.

Forrás: Privátbankár

Jövő év elejétől Magyarországon is alkalmazni kell majd az unió új, biztosításokra vonatkozó irányelvét.

Jövő év elejétől Magyarországon is alkalmazni kell majd az unió új, biztosításokra vonatkozó irányelvét, amely szigorítja a biztosítási termékek értékesítésének szabályait – mondta Gordos József, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyi, szabályozási főosztályának helyettes vezetője, a portfolio.hu biztosítási konferenciáján kedden, Budapesten.

Elmondta: ennek előkészítéseként a biztosítási törvény közelmúltbeli változtatásai 2014-től már fokozatosan szigorították a szabályozást, ezáltal erősödött a fogyasztóvédelem, nőtt a biztosítási termékek átláthatósága.
Az új szabályozással „olyan világ kezdődik, amelyben minden biztosítási vállalkozásnál rendben kell lennie a termékek ismertetésének és az értékesítés átláthatóságát is növelni kell” – fogalmazott.

Az új irányelvek kitérnek a keresztértékesítések erőteljesebb szabályozására, a befektetési termékek átláthatóságának növelésére, másrészt szigorodik a biztosítók ellenőrzése is. Az uniós tagállamokban bevezetik továbbá az úgynevezett KID-et (Kulcs Információk Dokumentumát), amely tartalmazza majd a befektetések terén egész Európában érvényes, kötelező előírásokat.

A főosztályvezető-helyettes szólt arról is, hogy erőteljesebben szabályozzák majd a biztosításközvetítők oktatását és szakmai továbbképzését is.

Gordos József elmondta: mivel a biztosítások terén is egyre nagyobb szerepet kapnak a biztosító cégek határon átnyúló szolgáltatásai, ezek ellenőrzését erősítik, e téren növelni kell a fogadó és a székhely szerinti tagállamok felügyeleteinek együttműködését.

Az új szabályok várhatóan 2017 januárjától, vagy februárjától lépnének hatályba Magyarországon.

Forrás: Világgazdaság