Eladta az autóját, átverte a vevő, egy fillérje sem maradt
Mindenki befejezett történetnek tekinti az autóeladást, miután a vevő fizetett, megírták az adásvételi szerződést, majd egymás tenyerébe csaptak és elbúcsúztak. Pedig a magyar törvények szerint az eladó nevén marad az autó, amíg nem íratják át. Olvasónk egymillió forintot veszített egy öreg tragacs eladása után, most harcol a pénzéért.
Zsolt bankszámlájáról múlt héten 937 ezer forintot emelt le a végrehajtó. Pontosabban valamivel több mint háromszázezret azonnal, a különbözettel pedig előre megterhelte a számlát, ezért ha Zsolt mostanában bárhonnan pénzt kap, az csupán a tartozását csökkenti majd.
Olvasónk nem értette, mi történt, én viszont nem hittem neki, hiszen nem életszerű, hogy valaki a tudtán kívül bárkinek tartozik közel egymillió forinttal. Kikérte a végrehajtási lapot, így megtudta, hogy a hirtelen jött milliós ügy két éve kezdődött, miután szabályosan eladta az autóját egy ismeretlennek.
Bár az öreg Mitsubishi Carisma akkoriban sem ért többet 250 ezer forintnál, Ernő, a vevő részletfizetést kért, így mindössze százezerért kapta meg az autó papírjait és a kulcsokat. A hátralékkal a mai napig tartozik, de ez mellékes.
A 2015. áprilisi adásvételi szerződés teljesen szabályosnak tűnik. Szerepel benne az átadás hónapja, napja, sőt az óra és a perc is. Néhány sorral feljebb olvasom, hogy a törvény szerint az eladónak 8 napon belül be kell jelentenie az okmányirodában, hogy megvált az autótól, míg a vevőnek 15 napja van, hogy elintézze az átíratást. Zsolt nem tagadja, hogy nem rohant azonnal a hivatalba a szerződésmásolattal, de ezzel nincs egyedül. Az erre vonatkozó jogszabályi passzus egy úgynevezett lex imperfecta, vagyis bár minden autótulajdonost kötelez az eladás bejelentésére, semmilyen szankciót nem helyez kilátásba, ha ezt elmulasztják.
A nyolcnapos határidőt szinte senki nem veszi komolyan. A magyar piacon teljesen általánossá vált, hogy bizonyos vevők késve, vagy egyáltalán nem íratják nevükre az autójukat, mert ezzel is spórolni akarnak néhány tízezer forintot. Évente több mint félmillió használt autó cserél gazdát Magyarországon, és egyetlen állami forrásom sem tudta megmondani, hogy pontosan hányszor mulasztanak az eladók vagy a vevők, mert erről nem készül összesített statisztika.
Miközben az adásvételi szerződés aláírásának pillanatától hivatalosan megszűnik az addigi kötelező biztosítás, ha egyik fél sem megy el a hivatalba, az autó továbbra is az eladó nevén szerepel a nyilvántartásban. Pontosan ez történt Zsolt esetében is. Mivel már az eladás előtt sem használta a Mitsubishit, egy idő után felmondta a saját biztosítását az Uniqua. Ezért egyébként meg is büntették, de azt időben kifizette. Így viszont tényleg semmilyen biztosítás nem volt a Carismán, amikor a vevő megkapta a kulcsokat, majd néhány héttel később két autót is összetört az autóval egy budapesti P+R parkoló közelében. Ernő megnyugodhatott, hiszen nem vette a nevére a Carismát, mielőtt balesetet okozott vele.
A napokban az is világossá vált, hogy a MABISZ többször próbálta ajánlott levélben értesíteni Zsoltot a két eset után, de mivel időközben elköltözött a korábban bérelt lakásából, a lakás tulajdonosa pedig nem jelezte, hogy ajánlott levelei érkeztek, a múltheti végrehajtásig egyszerűen semmit nem tudott az egykori autójával okozott balesetekről.
Az ajánlott leveleket kétszer viszi ki a postás a címzettnek, ám ha az nem veszi át, és nem is megy be a postára, a kézbesítést teljesítettnek tekintik. Vagyis bár a biztosítók szövetsége "címzett nem jelentkezett" jelzéssel kapta vissza a Zsoltnak küldött felszólítóleveleket, más módon, például e-mailben nem értesítette őt a tartozásáról. Talán nem is volt meg nekik az e-mail címe, mert azt viszont nem kapja meg a szövetség automatikusan a biztosítótársaságoktól. A biztosítók szövetsége egyébként úgy nyilatkozott, hogy összesen négyszer próbálkoztak, majd jött a fizetési meghagyás, amelyben közjegyzővel kerestették Zsoltot, hiába.
Zsolt egy másik típushibát is elkövetett. Az autó új tulajdonosa 2015. júliusában, vagyis három hónappal a tényleges eladás után ismét megkereste őt, hogy írjanak egy második szerződést. Beleegyezett. Segíteni akart az anyagi gondokkal küzdő Ernőnek, hátha hálából kifizeti végre a hátralévő 150 ezer forintot. A vevő viszont nemhogy nem fizetett, nem szólt neki a hetekkel korábban okozott balesetekről és a több százezer forintos kárról sem, pedig jó eséllyel eleve ezért akart új szerződést írni Zsolttal, ne neki kelljen megtérítenie a kárt.
Amikor tegnap reggel felhívtam Ernőt, azt mondta, emlékszik a 2015. tavaszán vásárolt Carismára, de az autót már rég eladta. Éjjel dolgozik, még álmos, ismételgette a következő percekben, ezért nem tudta felidézni nekem a milliós karambolok történetét. Zsolt délután szintén felhívta, akkor is álmos volt, és szintén nem emlékezett a két karambolra, vagy akár arra, hogy miért nem rendezte a kárt és miért nem szólt Zsoltnak erről az egészről.
Hiába adja el ma, Magyarországon bárki az autóját, az állami nyilvántartás szerint egészen addig a tulajdonosa marad (vagyis nem vezetik át a rendszerben a tulajdonjog-változást), amíg a vevő nem intézi el az átíratást. Bár a Belügyminisztériumhoz tartozó járműnyilvántartó hivatal és az okmányirodák elvileg akár a 15 napos határidő lejárta után rögtön kivonathatják a forgalomból az át nem íratott autókat, ez nem jellemző, még ha minden évben meg is történik néhány alkalommal. Többre nincs kapacitásuk, és a számítógépes nyilvántartás sem jelez automatikusan, a megfelelő időpontban.
Így működik a rendszer ma, Magyarországon, ezért aki eladná az autóját és szeretné elkerülni, hogy a vevő átverje, két dolgot tehet - egyik sem tökéletes megoldás. Egyrészt az autó átadása után azonnal menjen be a szerződés egy példányával a közeli okmányirodába, hagyjon ott egy másolatot, és pecsételtessen le egy másikat az ügyintézővel, hogy legyen nyoma a rendszerben az ügyletnek, ha később szükség lesz rá. A másik lehetőség, amelyre olvasóim a cikk megjelenése után emlékeztettek, a Magyarorszag.hu-s, on-line bejelentés, amely kényelmesebb és percek alatt megoldható, bár előtte regisztrálnunk kell hozzá a rendszerben.
Ezzel biztosan elkezd ketyegni a tizenöt napos határidő, vagyis a vevő lépéskényszerbe kerül. A másik megoldás ebből következik. A lepecsételt szerződésmásolatot érdemes elvinni az eladó biztosítójához is, amely szintén rögzíti a rendszerében, hogy mikor szűnt meg a régi kötelező biztosítás.
Mindkettő részmegoldás csupán, hiszen ha az autó új tulajdonosa a vásárlást követő napokban-hetekben balesetet okoz, tankolás után nem fizet a benzinkútnál, bliccel a fizetős utakon, nem fizet parkolási díjat a belvárosban, esetleg bármilyen közlekedési szabálysértést, illetve bűncselekményt követ el, a hatóságok és a cégek először biztosan az eladót fogják megkeresni. Az ő nevét kapják meg az állami nyilvántartásból. Ha az eladó lakcíme eközben megváltozik, könnyen ugyanabba a helyzetbe kerülhet, mint Zsolt.
Az ügy kapcsán megkerestem Németh Pétert, a CLB Független Biztosítási alkuszcég szakértőjét is, aki szerint magánokirathamisítási ügybe keveredik, aki hajlandó dupla, vagy tripla adásvételi szerződést írni egy autóeladás után. A törvény bizonyos esetekben nem zárja ki ezt a lehetőséget, de Németh szerint teljesen felesleges egy vadidegen vevő kedvéért vállalni a kockázatot, hiszen eleve gyanús, hogy valaki nem számol az átíratási költségekkel, amikor vesz egy használt autót.
A Mitsubishi vevője tegnap azt ígérte Zsoltnak, hogy "nem fogja letagadni az ügyet, mert nagyon rendes gyereknek tartja Zsoltot és nem akarja, hogy ő húzza a rövidebbet". Annyit mondott még, hogy beszéljenek máskor és próbálják normális emberek módjára megoldani az ügyet. Zsolt szerint Ernő hárítani próbált a telefonban, miután előre kitervelt módon becsapta őt, ezért nem tudja, mikor látja viszont a pénzét.
Ha történetük így vagy úgy folyatódik, arról szintén beszámolunk majd, de ideje volna kitalálni valamit a jóhiszemű eladók védelmében, mert ez a csalás bármikor megismétlődhet.
Forrás: www.totalcar.hu
Biztosítás fajta:
- Gépjármű biztosítás
- Kötelező biztosítás
A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a - korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző - volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben (KKNYR) a régi szerződés lezárultát - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A jegybank biztosításközvetítőktől és ügyfelektől értesült arról, hogy egyes ügyfeleknél, ahol ez a bejelentés az Astra részéről elmaradt, az új biztosító törölte az ügyféllel kötött új biztosítást, mert a KKNYR azt jelezte, hogy az adott gépjármű üzembentartójának még másutt élő biztosítása volt. Ezekben az esetekben az új biztosító a megkötött kgfb-szerződést visszamenőleges hatállyal törölte, a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizette.
Az MNB álláspontja szerint - függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) - a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt - visszamenőleges hatállyal - esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.
A jegybank megjegyzi: ennek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az új szerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-jét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.
Az MNB felidézi, hogy a kgfb-t szabályozó törvény 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító - így az Astra - anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása, illetve az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.
A román pénzügyi felügyelet (ASF) augusztus 26-án nyilvánította fizetésképtelenné a Magyarországon is működő Astra biztosítótársaságot, megvonta működési engedélyét és csődeljárást kezdeményezett ellene, miután a társaság nem hajtotta végre a hatóság által előírt feltőkésítést. A társaság Magyarországon többek között kgfb-biztosításokat kötött nagyobb számban.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke a múlt héten elmondta: az Astra Biztosító 160 ezer kgfb-ügyfele közül eddig 124 ezer váltott biztosítót közös megegyezéssel. Javasolta, hogy akik eddig elmulasztották a váltást, tegyék meg mielőbb.
(forrás: napi.hu)
A 161 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadott változtatás alapján az ügyfélnek 30 napja lesz a javasolt módosítás elutasítására, ha így dönt, a biztosító akkor sem mondhatja fel a szerződést. Amennyiben az ügyfél a 30 nap lejártáig nem tesz semmit, akkor a szerződése a biztosító által javasolt módosításokkal él tovább.
A jövőben ha a biztosítási szerződés után igénybe vehető adókedvezmény vagy adójóváírás változik, akkor a biztosítók 60 napon belül olyan szerződésmódosítást dolgozhatnak ki az ügyfélnek, amely továbbra is lehetővé teszi a kedvezmény igénybevételét.
Az életbiztosítás díját úgy kell kalkulálni, hogy az elegendő legyen a biztosító valamennyi kötelezettségének a teljesítésére, különös tekintettel a biztosítástechnikai tartalékok képzésére.
Változnak a biztosítási titok szabályai is. Jelenleg a kiszervezett tevékenységet végzőnek nem kell megtartania a biztosítási titkot. A módosítás ezt kiterjeszti a könyvvizsgálóra is, a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatokra.
Egy új szabály a biztosítók kötelességévé teszi a felügyeleti határozat rendelkező részének közzétételét a honlapjukon; azt 5 évig kell ott tartani.
Az elfogadott csomag a tőkepiacról szóló törvényt is módosítja. Az értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó uniós, úgynevezett transzparencia-irányelvnek való megfelelés érdekében szükségessé vált a székhely szerinti tagállam definíciójának meghatározása. A változtatás rögzíti, hogy a rendszeres tájékoztatás körébe eső információnak nem öt, hanem tíz évig kell nyilvánosan hozzáférhetőnek lennie. Pontosították az éves és féléves jelentések alóli kivételek körét. A jövőben csak a szabályozott piacra bevezetett értékpapír-kibocsátókra vonatkozik a mentesség.
Figyelembe véve az egyidejűleg több uniós piacon is jelen lévő kibocsátókat, módosult a féléves jelentések közzétételének határideje is. A jelenlegi szabályozás szerint a beszámolási időszakot követő két hónapon belül kell közzétenni a féléves jelentést, a jövőben ez az időszak három hónapra emelkedik.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása nyomán az európai hosszú távú befektetési alapok felügyeletét az MNB látja el.
A képviselők átültették a magyar jogrendbe az EU-s irányelv által a tájékoztatási kötelezettségek megsértése esetére bevezetett új szankciókat is. A törvény legnagyobb része november 26-án hatályba lép. (MTI)
A biztosítók azt is elmondták, hogy egyre nagyobb kihívást jelent számukra, hogy lépést tartsanak a kockázatkezeléshez szükséges speciális készségekkel és ismeretekkel. Mindössze 7 százalék mondta azt, hogy a cég elegendő belső erőforrással rendelkezik néhány speciális területen, mint amilyen a kockázatok modellezése, 21% azonban bízik abban, hogy 2 éven belül formába lendül ezen a területen.
A tehetséges munkavállalók hiánya sajnos pont azokat a területeket érintő leginkább, ahol a válaszadók úgy érzik, a legtöbb fejlesztésre szorulnának, amit az Accenture aggasztónak tart. Számos biztosító jelezte például, hogy az adatkezelés és – elemzés, valamint a kiberkockázatok területén különösen nehéz megfelelő szakembert találni.
Ezt a kihívást csak fokozza, hogy a bankok és a pénzügyi szolgáltatókon kívüli szervezetek is hasonló szakembereket keresnek, igaz, a biztosítók valamivel jobb helyzetben vannak a felmérés szerint. Például 50%-uk mondta azt, hogy adatkezelés területén megfelelő szakemberekkel és szaktudással rendelkezik, míg a bankok esetében 40% nyilatkozott hasonlóan. A megkérdezett biztosítók ezen kívül abban is jobban bíznak, hogy a digitális technológiák és a számítógépes kockázatok terén elegendő szaktudással rendelkeznek.
A felmérés szerint számos biztosító egyre nagyobb figyelmet szentel a működési kockázatoknak, különösen azokon a területeken, ahol az új technológiák gyorsan fejlődnek. A válaszadók 79%-a számít arra, hogy a digitális kockázatok növekedni fognak, 74%-uk pedig a kiberkockázatok és az IT-kockázatok súlyosbodására számít a következő két évben.
A biztosítók a digitális technológiák, a big data és a közösségi média területén jellemzően még nem rendelkeznek beépített kockázatkezelési mechanizmusokkal. A Financial Executives Research Foundation (FERF) megbízásából készült felmérés szerint például a cégvezetők 71%-a úgy véli, hogy a közösségi média kockázatok csökkenthetők, sőt elkerülhetők lennének, ugyanakkor 59% egyáltalán nem rendelkezik közösségi média kockázatkezelési tervvel.
Forrás: Biztosítási Szemle
Egyre gyűlnek a káresetek és a csalódott emberek
Egyelőre egyetlen fillér kártérítés sem érkezett a csőd előtt álló Astra biztosítótól, de még a kártalanítási alapok sem nyíltak meg a magyar ügyfelek számára. Azt sem tudni, hogy a romániai káralap felveszi-e a kapcsolatot a magyarokkal, miközben egyre csak gyűlnek a kártérítéses ügyek és a kétségbeesett ügyfelek. Csaknem háromezer olyan autó vár javításra, amelyet Astrás ügyfél tört össze. A rossz hír az, hogy ugyanez a helyzet az itt kötött lakásbiztosításokkal is: az Astrás felelősségbiztosítás már semmire nem jó.
Annak ellenére, hogy egyre többen kérik a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) felajánlott segítségét a „bezárt” Astra biztosító kártérítési eljárásához, egyelőre senki nem tudja, fizet-e valaha is a magyar ügyfeleknek a romániai cég, a MABISZ által kezelt kártalanítási alap vagy a román garancia alap (FGA). Csak az a biztos, hogy meg kell várni, amíg a „kinti” bíróság elrendeli a biztosító elleni csődeljárást és a felszámolást, mert csak ezt követően kezdődhetnek kifizetések. Azt viszont végképp nem tudni, hogy a magyar káreseményeket hányadik helyre rangsorolják majd a kifizetésre várók kígyózó sorában. Félő, hogy előbb a romániai károsultak kapják meg a pénzüket, s a magyarok csak a legvégén.
Miközben telik az idő, egyre több a csalódott ügyfél, s a kárrendezésre váró ügy – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója. Csak a sérült járművekből mostanra legalább háromezer gyűlt fel úgy, hogy addig nem javítják meg, amíg nincs garancia arra, hogy valahonnan kifizetik a költségeket. Ha más nem, akkor maga a tulajdonos, ha van cascója, akkor azon keresztül, ha nincs, akkor készpénzért. Németh a CLB-s ügyfelek visszajelzésére alapozva állítja, egyre többen félnek, hogy Astrás autóval ütköznek, ezért azt tanácsolja, most az is kössön cascót, aki ezt korábbam csak pénzkidobásnak gondolta.
A szakember azonban az Astra biztosítóval kapcsolatban felhívja a figyelmet arra is, hogy ugyanez a helyzet az ott kötött lakás- és felelősségbiztosítással kapcsolatban is. Bárki, bárkinek, bárhol okoz kárt, az Astra már senki helyett és semmiért sem fizet. Ebben a helyzetben a szakma is tehetetlen, mert ilyen még nem volt Magyarországon – ismeri el Németh. Miközben a MABISZ segítő szándéka megkérdőjelezhetetlen, egyelőre a szövetség sem tud érdemben intézkedni. Egyelőre még azt sem tudni – véli –, hogy érkezik-e valamikor akár csak hivatalos visszajelzés Romániából a magyarok ügyintézési kezdeményezésére. A szakértő szerint csak egyetlen jó megoldás létezik: minél előbb elhagyni az Astra biztosítót és új biztosítást kötni más társaságnál. Ugyanis a károkozó autósokat a károsultak akár később be is perelhetik, amennyiben a kártérítés elmarad, hiába van érvényes és befizetett Astra felelősségbiztosítása.
A hiányzó díjakat még be kell fizetni
Többszázezer ügyfelet és még ennél is több szerződést hagyhat maga után Magyarországon a romániai Astra biztosító, amennyiben a napokban kezdődött csődeljárás végén „bezárják” a céget. A még hiányzó díjakat mégis be kell fizetni, mert baleset, vagy egyéb káresemény után csak így jár kártérítés. Kgfb évfordulón pedig érdemes biztosítót váltani – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz.
Százezrek érintettek a napokban nyilvánosságra került hír kapcsán: visszavonták a romániai Astra biztosító működési engedélyét. Annak ellenére, hogy a céghazai képviselete közölte, a károsultakat két irányból is – a romániai állami garancia alapból és a magyarországi kártérítési alapból (KALAP) – ki tudják fizetni, egyes szerződések esetében nem árt más biztosító után is nézni – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz. Németh Péter, a cég értékesítési és kommunikációs vezetője azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a kgfb-s ügyfelek csak a szerződésük fordulóján válthatnak szolgáltatót. Azok viszont, akiknek nincs díjhátralékuk, egy esetleges baleset kapcsán változatlanul számíthatnak kártérítésre, az ügyfélszolgálat és a kárrendezés ugyanis továbbra is működik – hivatkozik az Astra hivatalos tájékoztatására Németh.
A casco, a lakás- és a vagyonbiztosításokat szintén az évfordulókon, a szerződésre érvényes feltételek szerint lehet felmondani az Astránál. Vagyonbiztosításra azonban, aki megteheti, párhuzamosan másik céggel is szerződhet. Korábban erre a duplikálásra nem volt lehetőség, de a tavaly életbe lépett új Ptk. azonban már megengedi ezt a formát. Kárrendezéskor azonban ez nem jelent majd dupla kifizetés, hiszen a biztosítás továbbra sem szolgálhat vagyonosodást és változatlanul csak a kár utáni helyreállítás lehet a cél. Abban az esetben, ha a károsultak mindkét biztosítónak jelentik az esetet, a társaságoknak joguk van a részarányos, vagy részvállalásos kártérítésre – tájékoztat a szakértő. Ez azt jelenti, hogy a kárösszeget az adott biztosítók megoszthatják egymás között. Igaz, ez a megoldás kétszeres díj befizetését feltételezi, ám ebben az esetben csak így lehetnek biztosabb fedezetben az Astra-ügyfelek vagyontárgyai.
A szakértő szerint az érintetteknek mostantól érdemes minden eddiginél jobban figyelni az Astrával kapcsolatos híreket, elsősorban az MNB hivatalos közleményeit, mert napról, napra változhat az ügyintézéssel kapcsolatos tudnivaló.