CLB

Jóváhagyta a bu­ka­res­ti tör­vény­szék a ro­mán Astra biz­to­sí­tó el­le­ni csőd­el­já­rást csü­tör­tö­kön, ame­lyet az össze­vont pénz­ügyi fel­ügye­let (ASF) kez­de­mé­nye­zett. A tör­vény­szé­ki dön­tés el­len jog­or­vos­la­ti ké­rel­met nyújt­hat­nak még be a tu­laj­do­no­sok, de a fel­leb­be­zés nem ha­lasz­tó ha­tá­lyú.

Az Astrát au­gusz­tus vé­gén nyil­vá­ní­tot­ta fi­ze­tés­kép­te­len­né az ASF, meg­von­va mű­kö­dé­si en­ge­dé­lyét ar­ra hi­vat­koz­va, hogy a tár­sa­ság nem haj­tot­ta vég­re a ha­tó­ság ál­tal elő­írt fel­tő­ké­sí­tést. Azóta az Astra 1,8 mil­lió ro­má­ni­ai ügy­fe­le kö­zül csak­nem 60 ezer for­dult kár­té­rí­té­si ké­re­lem­mel az ál­la­mi ga­ran­cia­alap­hoz, a kár­igé­nyük – a Hotnews.​ro por­tál sze­rint – mint­egy 650 mil­lió lej­re rúg.

Az Agerpres hír­ügy­nök­ség úgy tud­ja, ugyan­csak a ro­mán ga­ran­cia­alap vet­te át az Asra 191 ezer ma­gyar­or­szá­gi biz­to­sí­tá­si köt­vé­nyét és a ma­gyar­or­szá­gi ügy­fe­lek ál­tal be­nyúj­tott 4800 kár­té­rí­té­si igény ren­de­zé­sét. A biz­to­sí­tó né­met­or­szá­gi fi­ók­já­tól 6100 köt­vényt és 200 kár­igényt, a szlo­vá­ki­ai fi­ók­tól pe­dig 23 ezer biz­to­sí­tást és 640 kár­igényt vett át a ro­mán ga­ran­cia­lap.

Az Astra ro­má­ni­ai ká­ro­sult­jai azt re­mé­lik, hogy a tör­vény­szék csü­tör­tö­ki dön­té­se nyo­mán ügyük ki­len­dül a holt­pont­ról és a ga­ran­cia­alap meg­kez­di a ki­fi­ze­té­se­ket.

A mű­kö­dé­si en­ge­dély meg­vo­ná­sa­kor az ASF el­nö­ke si­e­tett meg­nyug­tat­ni az érin­tet­te­ket, hogy a je­len­leg egy mil­li­árd lej­jel ren­del­ke­ző ga­ran­cia­lap­ban ele­gen­dő fe­de­zet van ar­ra, hogy a 700 mil­lió lej­re be­csült kár­te­rí­té­si kö­te­le­zett­sé­get át­vál­lal­ja a csőd­be­ment Astrától.

Romániában a kár­té­rí­té­sek fel­ső ha­tá­ra 100 ezer eu­ró (31 mil­lió fo­rint) mind a cé­gek, mind a ma­gán­sze­mé­lyek ese­té­ben.

Az ak­kor még pi­ac­ve­ze­tő Astra élé­re ta­valy feb­ru­ár­ban ren­delt ki fel­ügye­le­ti biz­tost az ASF, amely 490 mil­lió le­jes tő­ke­eme­lést ren­delt el. A rész­vé­nye­sek csak 70 mil­lió le­jes tő­ke­eme­lést haj­tot­tak vég­re. A fel­ügye­le­ti biz­tos ki­ren­de­lé­se­kor az Astra port­fó­li­ó­ja 800 ezer kö­te­le­ző gép­jár­mű-fe­le­lős­ség­biz­to­sí­tás­ból és 2 mil­lió 150 ezer la­kás­biz­to­sí­tás­ból állt.

Az Astra csőd­je nyo­mán 20 és 200 szá­za­lék kö­zöt­ti mér­ték­ben drá­gul­tak a kö­te­le­ző gép­jár­mű fe­le­lős­ség­biz­to­sí­tá­sok Romániában.

Forrás: Biztosítási Szemle

Egyre több baleset történik munka közben: a KSH adatai alapján az elmúlt két évben itthon 15 százalékkal emelkedett a munkahelyi balesetek száma. Kevesen gondolnák azonban, hogy egy irodai lábujjtörés után is több százezer forintot fizethet a biztosító. A balesetekben a stressz is közrejátszhat, ezért fontos a bizalomépítés, amiben a megfelelő, személyre szabott biztosítások is segíthetnek.

Egy amerikai kutatóintézet szerint a munka során bekövetkezett káresetek legnagyobb része túlterhelésből, cipekedésből fakad. A második leggyakoribb probléma az egyszerű megbotlás, ami esetében még emelet vagy lépcső sem játszik közre. Igaz, magasból is sokan esnek le, ez a rangsorban a negyedik helyen szerepel. A tárgyakkal, felszerelésekkel történő összeütközés került fel még a dobogóra, ez a harmadik leggyakoribb oka a munkahelyi baleseteknek.

  A KSH kutatása alapján 2012-ben itthon 17 ezer164-en szenvedtek balesetet a munkahelyükön, ugyanez a szám 2014-ben már 19 ezer787-re emelkedett. A Generali szakértői szerint a káresetek számának növekedésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik a munkáltatói balesetbiztosítás, hiszen napi pár száz forintért, azaz mindössze egy csésze kávé áráért cserébe már széleskörűen biztonságban tudhatják a vállalkozások a kollégáikat. Munka közben ugyanis bárkivel megeshetnek balesetek, de kevesen gondolnák, hogy egy egyszerű lábujjtörés után akár több mint 700 ezer forintot is téríthet a biztosító.

  Úgy tűnik, a hasonló problémák a világsztárokat sem kímélik, akiknek az utóbbi időben is bőven kijutott a bajból – derül ki a listából, amit a Generali készített az elmúlt hónapok legmeglepőbb munkabaleseteiről.

  De mit tehetünk a hétköznapokban alkalmazottaink biztonságáért? „Ebben a bizalomhiányos környezetben kitűnő döntés lehet egy cégvezető részéről, ha gondoskodik munkavállalóiról. Sajnos a Generali adatai is azt támasztják alá, hogy egyre több munkahelyi baleset történik. A munkáltatói kockázati élet-, baleset- és egészségbiztosítás nemcsak abban segíthet, hogy a kollégák hamarabb felépüljenek, hanem béren kívüli juttatásként növelheti a vállalat iránti elkötelezettséget is. Az elérhető konstrukciók pedig igyekeznek az egyéni igényeket is kielégíteni” – mondja Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója.

Budapest, 2015. október 21. – A biztosítóknak október 1-jei határidővel akkor is be kell fogadniuk a – korábbi szerződésüket szeptember 30-ig közös megegyezéssel megszüntetett, és ezt jelző – volt Astra-biztosítottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatát, ha az Astra Biztosító még nem jelentette be a központi kártörténeti nyilvántartási rendszerben a régi szerződés lezárultát.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosításközvetítők, illetve ügyfelek jelzése alapján értesült egy, néhány korábbi Astra-ügyfelet érintő biztosítói gyakorlatról. Eszerint az Astra Biztosító hazai fióktelepénél 2015. szeptember 30-ig kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésüket közös megegyezéssel megszüntetett egyes üzembentartók (autósok) új, másik biztosítónál megkötött kgfb-szerződését visszamenőleges hatállyal törlik, s a már befizetett díjat az ügyfél részére visszafizetik, ha a biztosítók központi kártörténeti nyilvántartási rendszerében (KKNYR) a korábbi kgfb-szerződés megszűnését az Astra Biztosító még nem jelentette be. (Ilyenkor az új biztosítónak a kárelőzmény igazolás lekérdezésekor a KKNYR jelzi, hogy az adott gépjármű üzembentartójának az új szerződés első napjára még másutt élő biztosítása van.)

Az MNB álláspontja szerint – függetlenül attól, hogy a régi szerződés kapcsán a kötvénynyilvántartásban, illetve a KKNYR-ben milyen adatok szerepelnek (vagy nem szerepelnek) – a biztosítóknak az új szerződést érvényesnek kell elfogadniuk, és ekként rögzíteni belső nyilvántartásukban. Ha egy biztosító a KKNYR-ből visszakapott hibaüzenet miatt – visszamenőleges hatállyal – esetlegesen saját belső nyilvántartásában törölte a nála kötött új szerződést, azt ismételten köteles rögzíteni és a tartalma szerint kezelni.

Előbbiek feltétele, hogy az ügyfél az új biztosítóhoz benyújtott kgfb-szerződéskötési ajánlatán előző biztosítóként az Astra Biztosítót, a régi kgfb-szerződés megszűnésének okaként közös megegyezést, az újszerződés kockázatviselési kezdeteként pedig 2015. október 1-ét tüntette fel. Az új biztosítótól elvárt az is, hogy az Astra Biztosítóval kötött régi kgfb-szerződés 2015. szeptember 30-i időponttal, közös megegyezéssel történt megszüntetéséről a kötvénynyilvántartásnak és a KKNYR-nek adatot szolgáltasson.

Mint ismert, a kgfb-t szabályozó törvénynek a Parlament által sürgősséggel elfogadott és 2015. október 8-án hatályba lépett módosítása szerint egy itthon fióktelepet működtető vagy határon átnyúló szolgáltatást nyújtó biztosító – így az Astra – anyaországi felügyeleti engedélyének visszavonása (és az MNB erről szóló nyilvános tájékoztatása) után annak magyarországi kgfb-ügyfelei azonnal új szerződést köthetnek egy másik biztosítónál. Régi biztosításuk az új szerződés kockázatviselésének kezdete előtti napon automatikusan megszűnik. Így tehát a probléma a továbbiakban átszerződni kívánó Astra kgfb-ügyfeleket már nem érinti.

Forrás: Magyar Nemzeti Bank