2021.02.18

Érdemes körültekintőnek lenni, ha a kötelező biztosításról van szó

Az autótulajok élete nem csak játék és mese, hiszen amellett, hogy nagy figyelmet kell szentelniük a folyamatos karbantartási feladatokra, számos – a kötelező biztosítás körüli hercehurcával az élen – jogi és pénzügyi teendőik is vannak. Ráadásul a KGFB-t érintő ügyeket senki nem odázhatja el, mivel ahogyan azt a neve is mutatja, kötelező, tehát nem választás kérdése.

A kötelező biztosításról nagy vonalakban

A kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás egy olyan védelmi szolgáltatás, amely felhatalmazza a biztosított személyt arra, hogy az általa okozott károk megtérítésének egy részét maga a társaság állja. Amennyiben a baleseti károkért a másik fél tehet, akkor természetesen az ő biztosítója kell, hogy fedezze a javítási költségeket. Gyakran fordulhat elő olyan szituáció is, amikor mindkét személy felelősségre vonható. Az ilyen ügyek végére viszont a legtöbbször bírósági döntés tesz pontot.

Legyünk rugalmasak a biztosítással!

A KGFB alapvetően határozatlan ideig szól, a biztosítás időtartama viszont minden esetben egy év. A díjszabás számos feltétel függvénye, ráadásul a biztosítótársaságok is más-más árakkal operálnak, kiélezett versenyt folytatva a gépkocsi-tulajdonosok kegyeiért. Ne lepődjön meg tehát, ha egy kis utánajárással a jelenleginél jóval kedvezőbb díjazású kötelező biztosítás lehetőségére talál. Szerencsére az autó üzembentartója évente egyszer megszüntetheti az aktuális biztosítását, hogy aztán egy másik cégnél keressen vigaszt.

Mik a teendők a kötelező biztosítás váltásakor?

Ahogyan a kötelező biztosítás megkötése, úgy annak megszüntetése is szigorú szabályokhoz kötött. A biztosítás váltása kizárólag a KGFB szerződésének évfordulóján tehető meg. Amennyiben a gépkocsi 2010. január 1-je előtt lett vásárolva, a szerződés évfordulója december 31-e. Ha a kocsi viszont az adott dátum után lett az Öné, akkor az évforduló a tulajdonszerzés napjára esik. Rendkívül fontos továbbá megjegyezni, hogy a kötelező biztosítás megszüntetését legalább 30 nappal az évforduló előtt jelezni kell a jelenlegi biztosítónál.

forrás: nemzetisport.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban néhány perc alatt kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, majd egyszerűen meg is kötheti az Önnek megfelelőt:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>

Biztosítás fajta: 

  • Kötelező biztosítás
A casco-szerződés megszüntetésének jogi kérdései
2020 március 02.
Kategória:
Casco biztosítás

A casco-szerződés megszüntetésének jogi kérdései

A casco-szerződés megszüntetése több ok miatt is történhet. Például: egy másik biztosító kedvezőbb díjszabása, vagy az a tény, hogy járművünk értéke az idők folyamán olyannyira lecsökken, hogy egyszerűen nem gazdaságos casco-t kötni rá. Netán azért, hogy egyszerűen nem lesz rá szükségünk – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A biztosítás automatikusan megszűnik akkor, ha a járművet értékesítjük, kivéve, ha a jármű például üzembentartói vagy kölcsönszerződéssel már korábban is az új tulajdonos birtokában volt – fejtette ki dr. Gombolai Éva.

Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős.

A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel mondhatja fel, de erre a határidőre ügyelni kell, elmaradása esetén ugyanis legközelebb csak a biztosítási évfordulóra mondhatjuk fel szerződésünket.

Casco-szerződés megszüntetése esetén mindig ügyeljünk arra, hogy a – határozatlan időre kötött – szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel mondhatják fel. Ez a biztosítóra is vonatkozik.

A felmondási jog legfeljebb három évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.

Az írásbeli felmondás azt jelenti, hogy rendes levélben, vagy a biztosítónál személyesen benyújtva tehetjük meg. Ügyeljünk arra, hogy az évforduló előtt beérkezzen a biztosítóhoz, és a felmondás pontosan tartalmazza azokat az adatokat, amelyek alapján a szerződésünk beazonosítható.

Amennyiben a biztosítótól a casco szerződés hosszabb tartamára tekintettel díjkedvezményt kaptunk, azt a biztosító követelheti, ha az adott idő előtt mondjuk fel.

Sokan arra számítanak, hogy a díjnemfizetéssel akkor szüntetik meg a szerződést, amikor csak akarják.
Fontos szem előtt tartani, hogy hogy a díj meg nem fizetése részünkről szerződésszegés. Ilyen esetben a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal valóban megszűnik, de a biztosítónak lehetősége van arra is, hogy bírósághoz forduljon, és a díjat így érvényesítse. Ebben az esetben a szerződés nem szűnik meg.

Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése miatt a fenti módon mégis megszűnik, százhúsz napon belül írásban kérhetjük a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására.

A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetjük – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

forrás: origo.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze a biztosítók elérhető casco ajánlatait oldalunkon, és kösse meg biztosítását a határidők betartásával! CASCO Kalkulátor >>

Itt a friss jelentés a nyugdíjakról: Magyarországon az átlagnál is rosszabb a helyzet
2020 március 02.
Kategória:
Életbiztosítás

Itt a friss jelentés a nyugdíjakról: Magyarországon az átlagnál is rosszabb a helyzet

Tíz vizsgált európai ország felnőtt lakossága közel felének egyáltalán nincs önálló nyugdíjmegtakarítása. Magyarországon az átlagnál még rosszabb is a helyzet. Az ilyen termékekkel nem rendelkezők túlnyomó többsége ugyanakkor érdeklődést mutat a nyugdíjkiegészítés célú megtakarítások iránt – derül ki egy friss európai felmérésből, amelyben a MABISZ is részt vett. A nyugdíjfelmérést részletesen is bemutatja Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője a Portfolio csütörtöki Biztosítás 2020 konferenciáján.

Az európai biztosítók nemzetközi szervezete, az Insurance Europe tegnap mutatta be Brüsszelben azt a felmérést, amelyet tíz, a kutatásban együttműködő tagállamában, több mint tízezer fő megkérdezésével készített a lakosság öngondoskodási szokásairól. A magyarok mellett a lengyelek, németek, osztrákok, svájciak, luxemburgiak, franciák, olaszok, spanyolok és portugálok válaszoltak azokra a kérdésekre, amelyekből kiderül, hogy miként készülnek pénzügyi szempontból a nyugdíjazásra, és mit várnak el a nyugdíjmegtakarításoktól.

Az Európai Unió 80 év feletti népessége az előrejelzések szerint 2017 és 2080 között több mint kétszeresére növekszik, ami a nyugdíjrendszereket egész Európában jelentős nyomás alá helyezi. Becslések szerint évente mintegy 2 ezer milliárd euró kiegészítő nyugdíjmegtakarításra lenne szükség Európában. Nem véletlen, hogy szinte minden ország igyekszik arra ösztönözni az egyéneket, hogy kiegészítő nyugdíjmegtakarítások révén vállaljanak felelősséget jövőbeli nyugdíjjövedelmükért. A biztosítók kiemelt szerepet játszanak a nyugdíjhiány megszűntetésében, miután ők a kiegészítő nyugdíjtermékek egyik legfőbb szolgáltatói.

A felmérés szerint a válaszadók közel fele (43 százalékuk) nem rendelkezik még nyugdíjcélú megtakarítással, bár 62 százalékuk érdeklődését fejezte ki ezek iránt. (A magyar válaszadók esetében 46 százalék, illetve 59 százalék az arány.) A nem megtakarítók 42%-a ugyanakkor azt mondta, jelenleg nem engedheti meg magának ilyen célú megtakarítás megkezdését. A jelenleg nem megtakarítók aránya az átlagnál magasabb a nők, a fiatalok (18-35 év közöttiek), az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a munkanélküliek, illetve részmunkaidőben dolgozók körében.

Számos kérdés vonatkozott a nyugdíjmegtakarításokkal szembeni elvárásokra is. Messze a legfőbb prioritásnak számít a biztonság a befektetett összeget illetően. Erre utal az is, hogy a megkérdezettek 73%-a magasabb hozam helyett szeretne bizonyos lenni abban, hogy legalább a befektetett összeget visszakapja egy 20 éves befektetési időszak végén.

Emellett a fizetési rugalmasság (hozzájárulás növelése/felfüggesztése), az örökösök részesülése a megtakarításokból és a likviditás (nyugdíj előtti hozzáférhetőség) is fontos szempontok. Természetesen az életkor, a foglalkoztatási helyzet, vagy a nem erősen befolyásolják az egyéni preferenciákat.

A biztosítók által kínált nyugdíjtermékek egy része széles körű kockázatokkal - például halálozás, rossz egészségi állapot – szemben, illetve hosszú élettartam esetén is képesek pénzügyi védelmet nyújtani. A megkérdezettek szignifikáns hányada hajlandó is fizetni ilyen kiegészítő fedezetek iránt.

Ami a kifizetési preferenciákat illeti, a válaszadók többsége elvben általában a járadékfizetést (46%) és a rugalmas kivételeket (30%) preferálja az egyösszegű kifizetés (19%) helyett. Konkrét összegek megadása estén ugyanakkor nagyjából fele-fele arányban választották a járadékfizetést és az egyösszegű kifizetést a megkérdezettek.

A nyugdíjjal kapcsolatos megalapozott döntések meghozatalához a megtakarítóknak megfelelő információkra van szükségük. A válaszadókat leginkább a garanciákkal kapcsolatos információk érdeklik mind szerződéskötés előtt (64%), mind a szerződést követően (51%). Szintén fontosnak tartják a költségekkel, a kockázatokkal, a kifizetésekkel és a befektetési teljesítménnyel kapcsolatos információk. A legkevésbé fontosnak a befektetési stratégiákkal, az országok közötti hordozhatósággal és a szolgáltatóváltással kapcsolatos információk számítanak.

A megkérdezettek 67%-a ezeket az információkat digitálisan szeretné megkapni.

A felmérés alapján az Insurance Europe szakértői úgy látják, hogy az európai lakosság körében tovább kell növelni a pénzügyi tudatosságot illetve a nyugdíjcélú megtakarítások iránti igény szükségességét. A nyugdíjtermékeknek pedig fogyasztó-központúaknak kell lenniük, és valós igényeken, valamint szükségleteken kell alapulniuk.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Gondoskodjon időben jövőbeni anyagi biztonságáról, oldalunkon pár kattintással megkötheti nyugdíjbiztosítását! Nyugdíjbiztosítás kalkulátor >>

Koronavírus - CLB: Mit fizetnek, és mit nem tudnak megtéríteni a biztosítók a járvány idején
2020 február 27.
Kategória:
Utasbiztosítás, Kárrendezés

Koronavírus - CLB: Mit fizetnek, és mit nem tudnak megtéríteni a biztosítók a járvány idején

Megrohamozták az emberek a biztosítókat a koronavírussal kapcsolatos kérdéseikkel, legtöbben a kockázatosnak minősített országokba történő kiutazásokra, s az esetleges karanténban rekedésre vonatkozó feltételekről érdeklődnek. Egyre többen kérdezik, fizet-e kártérítést a biztosító a vírus miatt lemondott, de már befizetett sí utakra. A válasz egyértelműen: nem. Ugyanakkor az úgynevezett storno biztosítások fedezhetik a félbe maradt kikapcsolódások, idő előtti hazautazások költségeit - figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég.

A biztosítók is egyre tudatosabban készülnek a koronavírus hatásaira, mivel a járvány közeledése sok utazásra készülő magyart érint. Ezekben a napokban leginkább azokat, akik éppen síelni mennének, például Olaszországba. A legtöbben az iránt érdeklődnek, ha van útlemondás biztosításuk is, ezen a címen kaphatnak-e kártérítést, amennyiben a járvány miatt, akár a Külügyminisztérium figyelmeztetésének hatására lemondanak egy már befizetett utazást. A válasz egyértelműen: nem – közölte a CLB független biztosítási alkusz cég. Az útlemondás olyan tétel a biztosításban, amely akkor lép életbe, ha magával a biztosítottal vagy közvetlen hozzátartozójával történik valami – például, igazoltan beteg lesz –, ami miatt nem tud elutazni – magyarázza Németh Péter. A cég kommunikációs igazgatója felhívja a figyelmet a Külügyminisztérium által kiemelten kockázatosnak minősített országokba való utazás veszélyeire is. Egy esetleges vesztegzár területén bajba került ügyfeleken ugyanis a biztosítók sem tudnak segíteni, nem tudják érvényesíteni a szerződésben vállalt szolgáltatásokat. Vagyis, nem a szándék, hanem a teljesítés feltételei hiányoznak.

Nagyon sokan azt is kérdezik, hogy ha karanténba kerülnek, hogyan fog rajtuk segíteni a biztosító. A válasz sajnos erre is az, hogy közvetlenül sehogy. Ugyanis erre a helyzetre is az érvényes, hogy egy lezárt területen a biztosítók sem képesek megfelelő szolgáltatást nyújtani. Viszont a külföldön karanténba került magyarok legalább számíthatnak a kórházi napi térítésre és a megfigyelés idején kiesett aktív kereset és táppénz különbözetének a megtérítésére, ha van ilyen kitétel a biztosításukban. Németh szerint ezekben a napokban érdemes különösen gondosan átnézni az utasbiztosítási szerződéseket, s ha kell, inkább egyeztetni a biztosítóval, hogy minden szükséges tétel szerepel-e benne.

A szinte óránként változó helyzetben sajnos az is előfordulhat, hogy egy tegnap még biztonságosnak gondolt külföldi várost mára lezárnak, ott rekednek a turisták, s a régió státuszát is veszélyessé minősíti a Külügyminisztérium. Nem árt tudni – magyarázza a szakértő -, hogy attól kezdve ott sem adottak a feltételek ahhoz, hogy működjenek az utasbiztosítási szolgáltatások. Azok viszont, akiknek van storno biztosításuk, s esetleg megbetegedés miatt, még a lezárás előtt hazautaznak, számíthatnak rá, hogy a tervezett program bizonyíthatóan visszamaradt költségeit – szállodai díj, befizetett programok, már megvásárolt síbérletek, stb. – megtérítik a biztosítók.

Németh felhívja a figyelmet a biztosítás meghosszabbításának fontosságára is: azok, akik már nem tudnak hazajönni, gondoskodjanak a szerződésük meghosszabbításáról, hogy a zárlat feloldása utáni hazaúton ne maradjanak védtelenül. Ehhez a szolgáltatóval közös megegyezés szükséges, ezért a biztosítóval akár telefonon is egyeztetni kell – figyelmeztet a szakértő.

CLB TIPP: További információkat a koronavírussal kapcsolatban weboldalunkon ITT >> talál.

Hiába van több biztosítóval szerződésünk, nem járhat haszonnal a kár
2020 február 26.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Hiába van több biztosítóval szerződésünk, nem járhat haszonnal a kár

A kifizetések nem adódnak össze, annyit kapunk, amennyi jár.

– Elfelejtettem, mikor jár le a lakásbiztosításom, így kötöttem egy másikat. Most a tetőbeázás után az egyik nem akar fizetni. Ez jogtalan, ugye? – érdeklődött S. Géza Érdről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőinél. Kérdésére Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője, a Blikk jegybankára válaszol.

Törvényi szabályozás

A Polgári Törvénykönyv tiltja a „káron gazdagodást”, vagyis hogy a (pl. a lakásunkat védő) vagyonbiztosításnál ne csak az elszenvedett veszteség összegét kapjuk meg, hanem azon felüli pénzt is. Pár éve már megengedett, hogy ugyanarra az ingatlanra vagy/és ingóságra egyszerre több biztosítónál is legyen biztosításunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy több pénzhez jutunk az otthonunkat ért baj esetén.

Egymás között is elszámolnak

Ha több biztosításunk volt egyszerre, a bekövetkezett kárt az érintett biztosítók egyikéhez, de akár egyszerre többhöz is benyújthatjuk. A biztosítók saját vállalt fedezetük mértékéig fizetik ki a kárt, de úgy, hogy egymás között is elszámolnak (a másikkal szemben is arányos megtérítési igényt nyújtanak be). Az ugyanolyan típusú kárra így a kifizetések nem adódnak össze, annyit kapunk valós tehervállalásuk arányában a biztosítóktól, amennyi jár nekünk.

Nem kérhetjük vissza az eltelt időszakra a második, esetleg további biztosítóknak már befizetett díjainkat sem. Valamennyi biztosító ugyanis, amelyikkel szerződést kötöttünk, kockázatban állt.

30 nap a felmondási idő

Lakásbiztosításainkat szabályosan a biztosítás évfordulója előtti 30. napig mondhatjuk fel. Írjuk fel az évforduló napját, nehogy elfelejtsük! Ha kicsúszunk az időpontból, egy év múlva lesz rá megint lehetőségünk. A Minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításokat viszont már bármelyik naptári negyedév végével is megszüntethetjük majd (a megkötésük utáni első háromnegyed év után).

Lakásbiztosításunkat biztosítónknak küldött aláírt írásos nyilatkozattal vagy az ügyfélszolgálaton tett írásbeli nyilatkozat útján, személyesen mondhatjuk fel (e-mailben nem). E nyilatkozatban írjuk le a szerződő nevét, lakcímét – ha ezzel nem azonos, a biztosított otthon címét –, s a biztosítási szerződésünk (kötvényünk) azonosítószámát. Jelezzük egyértelműen, hogy felmondjuk a szerződést! A biztosítóknál elérhető e célra szolgáló nyomtatvány, de bármilyen levél is megfelel.

Kivételes esetek

Év közben csak akkor szűnhet meg a lakásbiztosításunk, ha eladtuk otthonunkat. Ha az adásvételt igazoljuk, a biztosító visszaadja az előre befizetett díjunkat. Ha pedig a lakásbiztosítást megkötött szerződő ügyfél elhunyna, az örökös(ök)nek ezt célszerű minél hamarabb tudatni a biztosítóval, illetve átvenni a díjfizetés terhét. Előfordulhat az is, hogy a lakásunk egy káresemény során teljesen elpusztul (pl. ne adj’ isten!, porig ég). Ilyenkor a biztosító a teljes kárkifizetés után nyomban megszünteti a szerződést, ezt a feltételt általában minden piaci szereplő beleírja szerződéses feltételeibe.

forrás: blikk.hu

CLB TIPP: Válogasson az elérhető lakásbiztosítások közül, és válasszon saját igényei szerint! Oldalunkon azonnal kalkulálhat: Lakásbiztosítás ajánlatok >>

Veszélyes éjszakai síelés, kockázatos szánkózás
2020 február 24.
Kategória:
Utasbiztosítás

Veszélyes éjszakai síelés, kockázatos szánkózás

Lesiklás zárás után: új orosz rulett. Sokan még nappal sem tudják felmérni, mire képesek sílécen, hogyan kell viselkedni a pályán és mi az, ami határozottan tilos a hegyoldalon – írja közleményében a CLB. A biztosítási alkusz cég felhívja a figyelmet a főként a gyerekek számára kitalált úgynevezett „fun” pályák veszélyeire is. A cég összeszedte a síbalesetek leggyakoribb okait.

Nem tudni, hogy a sötét hegyoldal romantikája vagy az adrenalinfüggőség-e az ok, ám az biztos, hogy egyre többen hódolnak az éjszakai síelésnek. Ez egyértelműen életveszélyes kísérlet, amibe az utóbbi hetekben már többen - sajnos magyarok - is belehaltak – közölte a CLB biztosítási alkusz cég kommunikációs igazgatója. Németh Péter és kollégái maguk is rendszeresen síelnek – jól jön ez a munkájukhoz tapasztalatszerzésnek is –, ám eszükbe sem jutna pályazárás után, sötétben kimenni a terepre. Már csak azért sem, mert nem ajánlott a hatalmas karbantartó gépekkel – ratrakokkal – ütközni, amelyek éppen zárás után egyengetik a sípályákat. Egy ilyen monstrummal szemben csak veszíteni lehet, a kérdés csak az, hogy ennek a kalandnak az ára "mindössze" egy sérülés vagy akár egy élet lesz. Ezért szinte öngyilkosságnak számít sötétben síelni – szögezi le Németh. Mégis egyre többen megteszik, pedig ez a kísérlet felér az orosz rulettel: csak a szerencsén múlik, hogy meg lehet-e úszni – magyarázza. De még ratrak sem kell ahhoz, hogy valaki éjszakai síelés közben megsérüljön, hiszen elég, ha csak „benéz” egy kanyart, netán nekimegy egy fának, s máris megvan a baj – érvel a szakértő, aki szerint gyakran éppen ez történik.

Sok magyar nappal is megsérül a külföldi sípályákon, ezért a CLB szakértői figyelmeztetésül összeszedték a leggyakoribb baleseti okokat. A kommunikációs vezető hangsúlyozza: ebben az összeállításban kivételesen nem a biztosítás fontosságára hívják fel a figyelmet – bár sajnálatos tapasztalat, hogy a kiutazó magyaroknak alig több mint a fele köt balesetbiztosítást, s egy sérülés kapcsán gyakran több százezer sőt, milliós kórházi számlát kell saját zsebükből kiegyenlíteni –, hanem arra, hogy alap fegyelmezettséggel és a sípályákon érvényes KRESZ betartásával milyen könnyen el lehetne kerülni a baleseteket, s életeket lehetne megmenteni.

A leggyakoribb síbaleseti okok:

- túlértékelt sítudás – nem a képességeknek megfelelő pályatípus, vagy sebesség választása

- száguldozás miatti ütközés – nem ritkán több embert, akár egész családokat – gyerekeket – is letarolnak a tömegben felelőtlenül száguldozó síelők,

- tilosban, pályán kívüli síelés –, amely miatt a biztosítók megtagadhatják a kártérítést, de a balesetveszély mindenképpen nagyobb és az esetleges mentés költségei is „húzósabbak” lehetnek,

- síelés ittasan – mivel alkoholos befolyásoltság alatt sokkal gyakoribbak a sérülések, több régióban már tervezik a sípályán való alkoholfogyasztás betiltását,

- fáradtság, pályazárás előtti „még egy utolsó lesiklás” – amikor már úgy érezzük, hogy pihenni kellene, akkor tényleg tegyük meg,

- szánkózás tiltott területen – a sípályák egyértelműen egyik legveszélyesebb eleme a szánkózás, amely miatt minden évben több komoly baleset történik ebből az okból, még a kijelölt területeken is.

A CLB szakértője felhívja a figyelmet: amennyiben a biztosítók egy balesetről bebizonyítják, hogy az egyértelműen a sérült szándékos és felelőtlen kockáztatása miatt következett be, megtagadhatják a kártérítést.

Németh Péter a magyarok körében is egyre kedveltebb úgynevezett „fun” sí-parkok és pályák veszélyeire is figyelmeztet. Ezeket az ügyességi feladatokkal is tűzdelt zónákat elsősorban gyerekek számára alakítják ki, ám néhány helyen kisebb ugratókkal nehezített szakaszokat is, amelyeken nagyot lehet esni, s gyakori a baleset. A szakértő szerint a gyerekeket ezekre a pályákra is csak felügyelettel érdemes kiengedni, mert a felhőtlen szórakozás egy szerencsétlen ugratás miatt balesettel, s végül kórházban végződhet.

CLB TIPP: Soha ne induljon el biztosítás nélkül síelni! A kötés néhány kattintás, elmaradása baj esetén azonban vészesen sokba kerülhet. Kalkuláljon és kössön oldalunkon: Utasbiztosítás kalkulátor >>

Kötelező biztosítás: 1,1 millió autóst érintő figyelmeztetést adtak ki
2020 február 20.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Kötelező biztosítás: 1,1 millió autóst érintő figyelmeztetést adtak ki

Annak az 1,1 millió gépjármű-tulajdonosnak – köztük több mint 700 ezer személyautó üzembentartójának –, akinek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb) továbbra is január elsejei évfordulós, az idei évben két nappal korábban, legkésőbb február 28-ig kell rendeznie esedékes díjrészletét – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). A szigorú határidő az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik.

Az idei szökőévben a 60 napos díjfizetési haladék nem március 1-jén, hanem február 29-én jár le. Mivel azonban mindkét nap hétvégére esik, a befizetésnek mindenképpen a február 28-i, pénteki zárásig kell teljesülnie .

„Az összeg biztos beérkezése érdekében figyelembe kell venni a befizetés választott módját is – hangsúlyozza Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – A csekken történő befizetést legkésőbb szerdáig végre kell hajtani, és ugyanez vonatkozik a bankkártyás fizetésre is, amelynek átfutási ideje szintén több nap is lehet. Jövő péntek délig a banki átutalás, azután már csak a biztosítónál történő személyes befizetés a megfelelő opció. Ez utóbbi esetben probléma lehet a pénteki rövidített nyitva tartás, ráadásul ma már nem minden ügyfélszolgálati irodában működik pénztár.”

A díjat késedelmesen fizető ügyfelek nem hivatkozhatnak arra, hogy a díjfizetésről nem kaptak értesítést: a szabályozás értelmében ennek számon tartása egyértelműen az ő felelősségük.

A késői fizetés következményei A jogszabály egyértelmű rendelkezése alapján a biztosítónak befizetés híján a határidőt követő napon az adott szerződést törölnie kell. A késedelmes autósnak pedig számos szankcióval kell számolnia:

  1. a díjjal nem fedezett időtartamra – ebben az esetben több mint két hónapra – fedezetlenségi díjat kell fizetnie, amelynek mértéke idén személyautóknál - teljesítménytől függően – naponta 510-1140 forint, teherautóknál pedig elérheti a napi 3940 forintot.
  2. ugyanannál a biztosítónál kell újra megkötnie a szerződést az adott időszakra,
  3. a türelmi időre járó díjat is le kell rónia,
  4. a biztosítás összegét pedig a teljes éves időszakra kell azonnal befizetnie.

Ha pedig az autós a fedezetlenség időszakában okoz kárt, nem számíthat a biztosító térítésére. Ilyen helyzetben egy személyi sérülés esetén akár több tízmillió forint is lehet az a kártérítés, amit a vétkes fél – anyagi helyzetétől függően – akár egész élete során kénytelen törleszteni.

forrás: portfolio.hu

Viharkárok: sok helyen még mindig nem végeztek a helyreállítással
2020 február 20.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Viharkárok: sok helyen még mindig nem végeztek a helyreállítással

Magyarországon a biztosítók eddigi adatai szerint a hárommilliárd forintot is elérheti az elmúlt két hét viharainak kárértéke. Nyáron már megszokhattuk, hogy egy-egy komolyabb zivatarlánc ehhez hasonló nagyságú károkat okoz, de télen ez ritkább. Sok helyen még mindig nem végeztek a helyreállítással – hangzott el az M1 Híradójában.

Tetőket téptek le, jelzőlámpákat szakítottak le és fákat is kicsavartak az elmúlt két hét viharai. Veszprém megyében az egyik kidőlt jegenyefa egy arra haladó autóra dőlt, a sofőr halálát okozva.

A helyenként 80-100 kilométer per órás szél az egyik törökszentmiklósi középiskola tornacsarnokának tetejét szakította le még február elején. Szerencsére nem sérült meg senki. Az épületet azóta lefóliázták, de egyelőre csak szélcsendes időben használhatják a diákok.

Orosházán egy héttel a károk után is javában folyt a helyreállítás, nem csak a vásárcsarnok, hanem a mellette lévő társasház épületén is. Ugyanis a csarnok lefújt tetődarabjai légkondicionálókat szakítottak le és több lakás ablakát is betörték. Az utóbbi években ez a harmadik eset, hogy az erős szél megbontja a vásárcsarnok tetejét, így ezúttal megerősítik a szerkezetet.

Fóliával terítették le a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház egyik telephelyét is. A vihar 300 négyzetméteren rongálta meg a tetőt, de a teljes 550 négyzetméteres felületet cserélni kell. A tetőn napelemek is voltak, ezeket le kellett szerelni, így kevesebb áramot tud termelni a létesítmény, ami tovább növeli a kárt. A kárenyhítésre már több mint tízmillió forintot fordított a kórház, de a teljes helyreállításhoz további tízmilliókra lesz szükség.

A Magyar Biztosítók Szövetségének összegzése szerint több mint 32 ezer lakáskárra 2,2 milliárd forintot fizettek ki a társaságok. Ipari létesítményekből és közintézményekből pedig kétezer kárbejelentés érkezett, ami 750 millió forintos kárösszeget jelent. Ezek a számok vetekszenek egy-egy viharos nyári hónap adataival.

„Februárban szokatlannak számít ez az időjárás, a viharok okozta károk nagyjából a nyári viharokhoz mérhetőek. A tavalyi évben például a biztosítók a május-augusztusi viharszezonban összesen 4,1 milliárd forintot fizettek ki, különösen a júniusi viharok számítanak hasonló nagyságrendűnek”–fogalmazott Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs vezetője.

A tapasztalatok szerint a szélsőséges időjárási jelenségek után sokan kötnek új biztosítást, ám még így is mintegy egymillió lakásnak – a hazai ingatlanok több mint negyedének – nincs semmilyen biztosítása.

forrás: hirado.hu

CLB TIPP: Ne bízza a szerencsére otthona védelmét! Kösse meg lakásbiztosítását pár perc alatt, hogy ne maradjon anyagi segítség nélkül a viharok pusztítása után! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Jóval nagyobb kárt okozott a vihar Magyarországon, mint gondolni lehetett
2020 február 17.
Kategória:
Lakásbiztosítás

Jóval nagyobb kárt okozott a vihar Magyarországon, mint gondolni lehetett

A februári viharkárok a korábban becsültnél is jóval magasabbak. Csak a lakásbiztosításokra már átutalt vagy folyamatban lévő kifizetések összege is jóval meghaladja a kétmilliárd forintot, amit tovább növelnek az ipari létesítményekben bekövetkezett károk, tette közzé a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A februári szélviharok pusztításai előreláthatólag több milliárd forinttal terheli meg a biztosítók kárkifizetéseit. Csak a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó bejelentések száma meghaladja a harminckétezret. Ezek nyomán a biztosítók közel 2,2 milliárdnyi összeget fizettek már ki, illetve különítettek el kárrendezésre. Ezekhez az adatokhoz társulnak még az ipari létesítményekből és közintézményekből érkező közel kétezer bejelentés, illetve a 750 millió forintot meghaladó kárösszeg.

ÖSSZESEN TEHÁT MAJD HÁROMMILLIÁRD FORINTOS FEBRUÁRI VIHARSZÁMLÁRÓL BESZÉLHETÜNK.

Különösen február első hetének viharai bizonyultak pusztító erejűnek: a múlt heti gyorsbecsléseket jóval meghaladták, csaknem megkettőzték a tényleges adatok: a több mint húszezer bejelentés nyomán több mint 1,8 milliárd forintnyi kifizetés történt meg vagy várható az elkövetkező időszakban. Ehhez képest Ciara tombolásának következményei várhatólag egymilliárd forint környékén lesznek.

Az elmúlt tíz évre visszatekintve nem volt még ilyen katasztrofális időjárás februárban: az elmúlt évek júniusi viharaihoz mérhető az utolsó téli hónap ciklonjainak pusztítása. Hagyományosan a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a MABISZ az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni.

forrás: portfolio.hu

CLB TIPP: Ne maradjon segítség nélkül viharkárok esetén! Kösse meg lakásbiztosítását online, pár perc alatt, hogy védelem alatt tudja ingatlanát! Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Viharkár: tízezer bejelentés érkezett
2020 február 10.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Kárrendezés

Viharkár: tízezer bejelentés érkezett

A múlt heti viharok után közel tízezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz – adta hírül a MABISZ. A társaságok szerint a kárkifizetések összege akár az egymilliárd forintot is elérheti.

A múlt heti szélviharok pusztításai után az észak-dunántúli megyéktől kezdve Békésig és Hajdú-Biharig érkeztek nagyszámú kárbejelentések a biztosítókhoz. A lakossági bejelentések mellett jelentős számban és nagyobb kárösszeget megjelölve futottak be ipari létesítmények, illetve középületek megrongálódásáról szóló értesítések is. Az eddig összesen mintegy 9500 bejelentés nyomán a várható kárösszeg elérheti az egymilliárd forintot – adta hírül a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

Nem ilyenkor tombolnak a viharok

Az évnek ebben a szakában mind a kárbejelentések száma, mind pedig a várható kárösszeg szokatlanul nagynak számít. Tekintettel arra, hogy az elkövetkező napokban is nagy erejű szélviharokra kell felkészülni az ország több térségében, február hónap biztosítási szempontból előreláthatólag felzárkózik majd a hagyományos május-augusztusi viharszezon által okozott károkhoz.
Az Aegon Biztosítóhoz péntek reggelig 2190 kárbejelentés érkezett, a viharkárok értéke pedig megközelíti a 200 millió forintot. Az Allianz Biztosítónál is több mint 2000 káresetet jelentettek. A Groupama Biztosítóhoz csütörtök reggelig 800 kárbejelentés érkezett, de a biztosító több mint 2000 bejelentésre számít.
Az elmúlt tíz évben a nyári időszakban összesen egy és negyedmillió kárt regisztráltak a társaságok, több mint 86 milliárd forint értékben. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.)

Azonnal kérik a bejelentést

A biztosítók arra kérik ügyfeleiket, hogy amint szembesülnek a viharok által okozott károkkal, tegyék meg bejelentéseiket személyesen, telefonon vagy akár e-mailen is. Több biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési lehetőséget is kialakított a honlapján, sőt, akár élő videós kárbejelentésre is van már lehetőség némelyiküknél. A kárszemléig – amit a társaságok a bejelentést követően néhány napon belül igyekeznek elvégezni – csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével. A kisebb összegű lezárt károk esetén számíthatunk arra, hogy a kifizetések napokon belül megtörténnek, mint a múlt heti viharok nyomán is tapasztalhatták a károsultak.

Vizsgáljuk felül a biztosítást!

A MABISZ ezúttal is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden nagyobb lakáskorszerűsítés után vizsgáljuk felül a biztosításunkat, nem lettünk-e alulbiztosítottak. Azaz a szerződéses összegünk elegendő lehet-e a helyreállításra vagy ingóságaink pótlására egy nagyobb kár bekövetkezése esetén. A felülvizsgálat során érdemes azt is ellenőrizni, hogy kiterjed-e minden vagyontárgyunkra a biztosítás, esetleg újabb fedezetekkel kell-e bővíteni a szerződésünket a megváltozott kockázati igény miatt.

A több mint négymilliónyi hazai lakóingatlan 72-73 százaléka rendelkezik lakásbiztosítással. A piacon erős a verseny: tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások (otthonunk méretétől és típusától függően) már havi néhány ezer forintért is elérhetőek.

Forrás: azenpenzem.hu

CLB TIPP: Vizsgálja felül lakásbiztosítását évfordulójakor: Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Csak a koronavírus-járvány kitörése előtt kezdődött utazásoknál fedezheti a biztosító az orvosi ellátást
2020 február 10.
Kategória:
Utasbiztosítás, Kárrendezés

Csak a koronavírus-járvány kitörése előtt kezdődött utazásoknál fedezheti a biztosító az orvosi ellátást

A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint, ha a külügyminisztérium által utazásra nem javasolt térségbe indul valaki, a biztosító elutasíthatja a kárigényét.
Amennyiben az út során betegszik meg az ügyfél, akkor a legalapvetőbb utasbiztosítás is fedezi az orvosi ellátást vagy az esetleg szükségessé váló útmegszakítás költségeit, feltéve, hogy az utazás a járvány kihirdetése előtt kezdődött – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz).

Arra is felhívták azonban a figyelmet, hogy ha az ügyfél annak ellenére utazik az adott országba, régióba, hogy az szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által utazásra nem javasolt térségek között, akkor számolnia kell azzal, hogy a biztosító elutasíthatja az esetleges kárigényt, függetlenül a szerződéskötés időpontjától.

Mindez pedig azért fontos, mert a KKM Kína teljes Hupej tartományát az I. utazásra nem javasolt biztonsági kategóriába sorolta. Mivel a beutazás és az ott tartózkodás fokozott biztonsági kockázattal jár, ezért Kína egész területe a II. fokozott biztonsági kockázatot rejtő térségek kategóriába került, ahova csak halaszthatatlan ügyben javasolt utazni.
A közlemény szerint a legtöbb útlemondás biztosítás valószínűleg nem nyújt fedezetet a Kínába tervezett utazások lemondásának költségeire, mert az nem biztosítási esemény, ha az ügyfél a megbetegedéstől való félelme miatt nem utazik el.

Azt is elmondták ugyanakkor, hogy az utazási csomagra és az utazási szolgáltatás együttesre vonatkozó kormányrendelet kimondja: ha az utazásszervező azért mondja fel az utazási szerződést, mert a célország felkerült az utazásra nem javasolt térségek közé, akkor az utazó az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt. Akkor pedig, ha az utazásszervező helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes, vagy az utazó a felkínált lehetőséget nem fogadja el, az utazásszervező köteles a teljes befizetett díjat azonnal visszafizetni.

A legtöbb utas- és útlemondási biztosítás tartalmazza a kizárások között a geopolitikai, éghajlati, ökológiai és járványügyi helyzet miatt kialakuló káreseményeket, beleértve egy esetleges karanténból adódó többletköltségek térítését is. A Mabisz szerint ennek oka egyrészt az, hogy az ilyen események kockázatát és költségeit nehéz beárazni, másrészt, hogy a biztosító nem tudja garantálni szolgáltatásának egyik legfontosabb elemét, az asszisztenciát. Az orvosi segítség, a betegszállítás, továbbá a kapcsolódó költségek átvállalása nem garantálható ezekben az élethelyzetekben.

Mindezek miatt a szövetség azt javasolja, hogy azok, akik a térségbe utazást terveznek mindenképpen tájékozódjanak a Konzuli Szolgálat honlapján a koronavírussal összefüggő legfrissebb hírekről, információkról és korlátozásokról.

Forrás: hvg. hu

Oldalak