Durván letarolta az országot a vihar: százmilliós károkat szenvedtek a háztulajok

A kedden és szerdán is vörös riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat több megyében is, nem véletlen: jelentős károkat okozott a vihar az egész ország területén. Az eddigi bejelentések alapján az Aegon mintegy 432 millió forintra becsüli a keletkezett károkat, amelynek legnagyobb részét a jégverés okozta. Eddig több mint kétezer bejelentés érkezett, de a rendelkezésre álló adatok alapján még legalább 6500 bejelentés várható majd az elkövetkezendő időszakban.

Az idei május eddig viszonylag csendes volt, megkímélte a lakosságot a nagyobb meteorológiai károktól. A május 24-i és 25-i viharos időjárás azonban jelentős károkat okozott országszerte, de Somogy, Bács-Kiskun és Baranya megyét érintette talán. A leginkább érintett település Kaposvár volt, ahonnan csaknem 668 bejelentés érkezett eddig. Magyarország piacvezető lakásbiztosítója, az Aegon a nála bejelentett károk várható összértékét jelenleg 432 millió forintra becsüli.

A biztosítóhoz május 27-ig összevontan 2.200 bejelentés érkezett, ám az Aegon, az eddig rendelkezésre álló adatok alapján, mintegy 6.500 meteorológiai kárbejelentést valószínűsít az elkövetkező időszakban. A károk nagy többsége, 70 százaléka jégverés miatt keletkezett, 10 százalékukat vihar, újabb 10 százalékukat villámcsapás okozta, a fennmaradó esetek hátterében beázás, felhőszakadás és különböző tárgyak kidőlése áll. Az átlagos kárérték mintegy félmillió forint.

A szakértők gőzerővel dolgoznak a károk felmérésén, és a megítélt kártérítések kifizetésén, jelentős kárszakértői kapacitást allokál az esetek kezelésére. Az Aegon ügyfelei a biztosító internetes ügyfélszolgálatán online is intézhetik a kárbejelentést. A biztosító arra kéri a károsultakat, hogy a halasztást nem tűrő helyreállítási munkákat megelőzően fotóval dokumentálják a vihar által okozott károkat. A vihar okozta károk bejelentését a biztosító felé haladéktalanul meg kell tenni. A kisebb károkat a biztosító igyekszik teljesen online és videós alapon rendezni, a nagyobb káresetek esetében van szükség helyszíni kárfelmérésre.

A nyár eleji viharos időszakban különösen nagy szerepe van a kármegelőzésnek: az értékes ingóságokat és járműveket érdemes zárt vagy fedett, szélvédett helyen tárolni, és különösen fontos, hogy a házak, lakások ablakait zárva tartsuk. Az értékesebb elektronikai eszközöket érdemes kihúzni a konnektorból, vagy túlfeszültségvédőt használni, hogy az elektromos hálózatban keletkezett túláram ne tegyen kárt bennük.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: A biztosítók lakásbiztosítás ajánlatai kalkulátorunkban egy helyen, kényelmesen összehasonlíthatóak:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Négypercenként törik az autót a magyar cascósok

Gyakran kerülnek bajba a cascóval rendelkező hazai autósok. Így lehet spórolni a biztosítás díjával.

2020-ban nem kevesebb mint 400 bejelentett káresemény történt naponta a casco biztosítással rendelkező hazai autósokkal – a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint.

Ez azt jelenti, hogy minden nap átlagosan négypercenként érte valami baj a cascós ügyfeleket, ami után a biztosító fizetett helyettük. Méghozzá nem is keveset: az Union Biztosítónál például a töréskárokra kifizetett átlagos összeg elérte a félmillió forintot 2021-ben.

A casco a kárgyakoriság és a kárösszegek miatt nem olcsó: a havi átlagdíja tízezer forint körül mozog. Persze az, hogy mennyibe fog kerülni, rengeteg mindentől függ, például, hogy:

• milyen autóra kötnek biztosítást,
• mióta vezet balesetmentesen a szerződő,
• hogyan, hol és milyen gyakran használják az autót.

Jelentős összeget lehet spórolni azzal, ha a casco bónuszt a kötelező biztosítás alapján határozzák meg, persze csak akkor, ha ez kedvezőbb besorolást jelent. Akár tíz százalékkal is csökkenthető a casco díja, ha nem havi vagy negyedéves részletekben, hanem egyben fizetik be az éves díjat. Szintén elérheti a tíz százalékot a távfelügyeleti rendszerrel felszerelt autók cascójának díjára adott kedvezmény.

Olcsóbb lesz a casco akkor is, ha a szerződő hajlandó mélyebben a zsebébe nyúlni baj esetén, azaz bevállalja a magasabb önrészt.

forrás: vezess.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze néhány kattintással a biztosítók casco ajánlatait és válassza ki az Ön számára megfelelőt:
Casco biztosítás ajánlatok>>

Itt a nagy budapesti betöréstérkép: ezeket az otthonokat fosztják ki legszívesebben a bűnözők

A XIV. kerületben történt a legtöbb lakásbetörés 2020-ban, de a fővárosi kerületek közl a lista elején végzet Óbuda, illetve a XI. kerület is. A hatóságok adataiból kiderült, hogy évek óta csökkenő tendenciát mutat a lakásbetörések és a betöréses lopások száma Budapesten. Mutatjuk, milyen ingatlanokat fosztanak ki legszívesebben a bűnözők, és elsőként hol keresik a szajrét a lakásban!

Zuglóban és a III. kerületben történt a legtöbb lakásbetörés 2020-ban: a XIV. kerületben a PRE-STAT adatai alapján 113 ilyen esetet regisztáltak, Óbudán pedig 101 ilyen bűncselekmény történt. De nem sokkal maradt el ezektől a XI. kerület 99-cel, valamint a XVIII. és a XIX. kerület 96 esettel.

A lista másik végén a Várnegyed áll, ahol 12 ilyen bűncselekményt követtek el abban az évben, de a XXIII. kerületben is 20 alatt (13) maradt a vonatkozó esetek száma. Jól teljesítettek még a belvárosi kerületek is, illetve a XV.-ben, Újpesten, és XXI. kerületben is 40 alatt maradt az éves esetszám.

A randőrség külön adatokat közöl a betöréses lopásokról is (itt ugye nem feltétlenül magánlakásokba hatoltak be a bűnözők), amelyek listáját a XI. kerület vezeti 161 esettel, utána következik az előző, lakásbetörési lista másik két dobogósa: a XIV. kerületben 151 ilyen bűncselekményt regisztráltak, a III.-ban pedig 145-öt.

A lista másik végén a XXIII. kerület áll 20 esettel, utána jön az I. kerület 25-tel, míg Újpesten 43 betöréses lopást regisztráltak. Ezen az összesítésen egyébként nem annyira egyértelmű a belvárosi kerületek egységes jó teljesítménye, a listán szinte felváltva követik egymást a külvárosiakkal.

Összességében 2020-ban a fővárosban 1846 betöréses lopást regisztráltak, illetve 1274 lakásbetörést, ami jóval kevesebb, mint az előző évi adatok, ez vélhetően a koronavírus-járvány számlájára írható. Ugyanakkor az is elmondható, hogy az esetszámok évek óta csökkennek: a betöréses lopások esetében utoljára 2015-ben történt több eset, mint az előző évben, a lakásbetörések száma pedig 2013 óta csökken.

Ezeket az ingatlanokat fosztják ki legszívesebben

Korábban maguktól az elkövetőktől tudhattuk meg, hogy melyik ingatlanok vannak a legnagyobb veszélyben: ugyanis az Országos Rendőr-főkapitányság és az Országos Kriminológiai Intézet néhány éve, 139 hazai betöréses lopás elkövetőjének megkérdezésével elvégzett egy kutatást. Ebből kiderült, hogy a bűnözők legkedveltebb célpontjai sorrendben:

• a családi házak
• a társasházi lakások
• a panellakások
• és a sorházi lakások.

A statisztikák alapján a betöréseket leggyakrabban a nyílászárók megrongálásával: azaz az ajtó és ablakbetöréssel, azok befeszítésével, benyomásával követik el. Csalami János, biztonságtechnikai szakértő két féle ingatlant érdemes megkülönböztetni: az egyikben semmiféle vagyonvédelmi berendezés nincs, és itt nemcsak a riasztóra vagy a kamera hiányára gondolok, hanem a mechanikai védelemre is. A másik kategória pedig az, ahol már van vagyonvédelmi berendezés telepítve.

A szakember kifejtette: jó elrettentő hatása van annak is, ha biztonsági védelemmel ellátott jelzés van kirakva, valamint a jól látható riasztófelszerelést sem kedvelik a betörők.

"Ahol csak kamerarendszer van felszerelve az azért nem tökéletes, mert bár felveszi a betörést, de annyira a betörő is ki van képezve, hogy tudja, van a kamerának egy rögíztett képe és ezt magával is viszi. Onnantól kezdve pedig nincs felvétel, hogy mi történt az ingatlanban. Ahol riasztó van és be van kötve a távfelügyeletre, az már szerencsésebb, hiszen amikor megszólal a riasztó a helyszínre érkeznek a járőrök, így, ha be is megy a betörő alig pár perce marad szétnézni, hogy mit vihetne magával" – mondta.

Itt keresik először a szajrét a betörők

A Pénzcentrum korábbi körképéből az is kiderült, hogy milyen szajrét visznek a legszívesebben magukkal a betörők. Kérdésünkre a Groupama biztosító elárulta, hogy adataik szerint a legkeresettebb értékek:

• ékszer,
• otthon tárolt pénz, nemesfém - sajnos gyakran maguktól a károsultaktól jut el az információ az otthon tárolt értékes vagyontárgyakról olyanok részére, ahová nem kellene,
• laptop - jobb minőségűek elsősorban,
• épülő, de már lezárt lakóépületből a közvetlenül a beépítés előtt letárolt gépészeti berendezések,
• melléképületekből a motoros kéziszerszámok - jellemzően ezekből is a jobb minőségűeket keresik,
• egyedi, nagyértékű vagyontárgyak, ha vannak, például értékes hangszer.

Az Allianz közlése szerint az elkövetők körében a készpénz a legkedveltebb, de a betörők szívesen visznek nagy értékű elektronikai eszközöket is (tévék, laptopok, mobiltelefonok stb.). De ugyanígy gyakori szerintük a családi ékszerek eltulajdonítása is. Hozzátették: a digitális technológiák elterjedtsége miatt egyre nagyobb arányt képviselnek az okos eszközök terhére elkövetett lopások is. E körben az okosotthon felszerelések, a smart játékok és még a smart pet eszközök is célpontjai lehetnek a betöréseknek.

A K&H azt közölte, hogy az eltulajdonított tárgyakban az elmúlt évhez képest nem történt változás, még mindig

• a készpénz,
• ékszerek,
• laptopok,
• tabletek,
• mobiltelefonok,
• kerti gépek
• és kisebb műszaki cikkek a leggyakoribb tételek.

Az Aegon listáján a készpénz, illetve az elektronikai kütyük mellett szerepeltek még a márkás órák, illetve a nívós ruházat is. A társaság elárulta, hogy kisebb értékű betörésnél a hálószobában, a nappaliban a szekrényekben keresik a készpénzt, az ékszereket a tettesek. Nagyobb értékű betörés károknál a fali széfet, a pénzkazettát keresik.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Számítsa ki kalkulátorunkban a biztosítók lakásbiztosítás ajánlatait és kösse meg az Önnek megfelelőt néhány perc alatt:
Lakásbiztosítás ajánlatok>>

Fedezetlenségi díj: a kötelező felelősségbiztosítás nem várt költsége

Amennyiben egy gépjárművet forgalomba hoznak Magyarországon, a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítással kell számolnia. A képletet akként tudjuk a legegyszerűbben felírni, hogy nem telhet el egy olyan nap sem, hogy a gépjárművön nincsen biztosítás. De mi történik az ellenkező esetben? A biztosítások fedezetlenségi díjjal fogják ezt meghálálni. Cikkünkben ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat.

Fedezetlenségi díj – Miért találták ki?

A kötelező felelősségbiztosítás célja az, hogy a kockázatviselés időtartama alatt a biztosító fizetési kötelezettséget teljesít az üzemeltetés során okozott károk esetére. Azzal, hogy egy gépjárművet a forgalomba helyezünk, már kockázatnak minősül, függetlenül attól, hogy milyen gyakran használjuk az autót. Ezt még érinteni fogjuk a későbbiekben. A kötelezettség elmulasztása esetén a szankció a fedezetlenség időszakára fizetendő pótdíj, azaz a fedezetlenségi díj lesz.

Ki köteles a pótdíjat megfizetni?

A kötelező biztosításnál a gépjármű telephelye számít: ha az Magyarországon van, akkor az üzembentartó köteles biztosítást kötni, függetlenül attól, hogy ő éppen magyar vagy német állampolgár.

A rendszer igazságos annyiban, hogy az összes üzembentartóra ugyanezt a kötelezettséget rója, kibúvót pedig nem ad egyik jogszabály sem. A törvény akként rendelkezik, hogy az érintett időszakban az éppen üzembentartóként bejelentett személynek kell viselnie a fedezetlenségi díjat.

Időközben megváltozik az üzembentartó személye, ilyenkor ki fizet?

A fenti gondolatmenetet követve, ha valamilyen ok miatt megváltozik az üzembentartó, az új személyt nem fogja fedezetlenségi díj terhelni. Fontos azonban, hogy az üzembentartó személyében bekövetkező változást haladéktalanul jelentsük a biztosító felé.

Ez különösen adásvétel vagy ajándékozás esetén nem mindegy. Az eladónak bejelentési kötelezettsége van a biztosító felé, amivel lemondja a fennálló kötelező felelősségbiztosítását. Ilyenkor az adásvétel vagy ajándékozás időpontjára visszamenőlegesen megszűntnek tekintik a biztosítást. Vevőként ezért fontos az, hogy haladéktalanul – már másnap – kössünk biztosítást.

Mi történik akkor, ha elfelejtjük kivonni az autót a forgalomból? Akkor is fizetni kell a fedezetlenségért?

A bevett eljárás az, hogy ha pl. fél évig biztosan nem fogjuk használni az autót, évfordulóra felmondjuk a fennálló biztosítást. Úgy gondoljuk, hogy mivel úgysem fogunk az autóval közlekedni, a garázsban szépen eláll. Ez viszont tévhit! A biztosítókat és a hatóságokat ez nem fogja érdekelni, nekik teljesen mindegy, hogy minden nap közlekedik valaki az autóval, vagy csak félévente egyszer.

A fedezetlenségi díjat ki fogják szabni, ennek elkerüléséhez az a dolgunk, hogy vonassuk ki ideiglenesen a forgalomból az autót a közlekedési hatóságnál. Ezt szüneteltetésnek nevezik. A fedezetlenségi díjtól nincsen lehetőség méltányossági alapon szabadulni vagy arra hivatkozni, hogy elfelejtettük kivonni a forgalomból az autót.

Fedezetlenségi díj – Melyik biztosítónál kell megfizetni?

A jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy a fedezetlenséget követően az a biztosító fogja kikalkulálni a pontos díjat, akinél a biztosítást megköti az üzembentartó. A díjtarifa egységesen van meghatározva a fedezetlenségi díj esetén, így tehát nem ez a tétel lesz a döntő a jövőbeni biztosítónk kiválasztásában.

Mekkora összegre kell számítani?

A bírság összegét évről évre, egységesen határozzák meg nap szerinti elszámolásban, a gépjármű kategóriája és a teljesítménye alapján. A cél az, hogy mihamarabbi szerződéskötésre ösztönözze az üzembentartókat.

A kalkulálás során az utolsó öt év időtartamát veheti számításba a biztosító, ez tehát kvázi elévülési időként funkcionál. Az összeget az üzembentartónak egy összegben kell teljesítenie, részletfizetést a biztosító csak akkor nyújthat, ha meghaladja a 120 napot a fedezetlenséggel érintett időszak. A fedezetlenségi díjat az esedékes éves biztosítási díjjal együtt kell befizetni.

A meghatározott tarifa-táblázat naptári évre vonatkozik. Ha tehát 2021. december 29. napján történik az üzembentartó személyében változás és ő csak 2022. január 2. napján köt biztosítást, akkor a négy nap fedezetlenségi díj ekként oszlik meg: két napot a 2021-es számítás, két napot pedig a 2022-re vonatkozó tarifa alapján kell számolni.

Ezt azért tatjuk fontosnak kiemelni, mert a díj összege évről évre változhat. Személygépkocsinál a tavalyi évhez képest 50-60 forintos díjemelkedéssel kell számolnunk.

Ahogy a címben is utaltunk rá, már egy nap biztosítási időszak is kellemetlen, nem várt többletköltséget eredményez. Összességében tehát nem érdemes halogatni a bejelentést az üzembentartó változást követően. A kötelező felelősségbiztosítást pedig már online, gyorsan meg tudjuk kötni a régi gyakorlattól eltérően.

forrás: das.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban egyszerűen összehasonlíthatja a kötelező biztosítás ajánlatokat:
Kötelező biztosítás ajánlatok>>