CLB

Sok munkát adott az extrém hideg a biztosítóknak

Sokan kötnek biztosítást, így tavasszal dömping van a biztosítótársaságoknál. Hiszen sokan most mennek ki a nyaralójukhoz és a tél utáni első látogatáskor szembesülnek azzal, hogy mi történt télen a hétvégi háznál.

Ha van hétvégi házuk, tudják, hogy milyen gondok lehetnek vele. Víz, gáz és egyéb meghibásodások, időjárási károk, sőt akár betörés is megtörténhet. Minderre anyagilag megoldást kínálhatnak a biztosítások. Sokan kötnek is biztosítást, így tavasszal dömping van a biztosítótársaságoknál. Hiszen sokan most mennek ki a nyaralójukhoz és a tél utáni első látogatáskor vészeik észre, hogy mi történt télen a hétvégi háznál.

Minden tavasszal megugrik a hétvégi házakkal kapcsolatos biztosítási bejelentések száma, de az idei tavasz különösen terhelt - mondta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában Gilyén Ágnes.

A Mabisz szóvivője arról számolt be, hogy a január végén és februárban lévő extrém hideg nem múlt el nyomtalanul, sok hétvégi házban ugyanis elfagyott a vízvezeték és ezzel kapcsolatban sok káresetet jelentettek be a biztosítókhoz. „Sok problémát okozott a kemény tél. A statisztikák szerint 10 évente van átlagosan ilyen kemény tél, s ez a kárbejelentések számán meglátszik. Szemmel láthatóan, ezres nagyságrenddel ugrott meg a bejelentések száma” – nyilatkozta a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője.

Tavasszal egyébként két tendencia jelentkezik – hívta fel a figyelmet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője. Egyrészt az emberek szembesülnek az esetleges károkkal, például vízelfagyás esetén azzal, hogy a víz hetekig áztatta a padlót vagy a berendezési tárgyakat, másrészt a jó idő beköszöntével, mindenki „leköltözik” a hétvégi házba, azaz leviszik a nyárhoz elengedhetetlenül szükséges tárgyakat. Bicikliket, televíziót, sütőt és hasonlóakat. Ezt a besurranó tolvajok is pontosan tudják és a hétvégék után, hétfőn vagy kedden eljön a tolvajok időszaka.

Éppen ezért nagyon fontos, hogyha a szomszédokkal jóban vagyunk, kérjük meg őket arra, hogyha lent vannak, nézzenek körül a nyaralónk táján, s gyanús körülmények esetén értesítsenek minket – hívta fel a figyelmet Gilyén Ágnes.

A fokozott figyelem fontos tehát a besurranó tolvajokkal szemben, de ez még mindig nem véd meg a korábban említett vízelfagyásoktól. Az ilyen problémára megoldást nyújthat, ha biztosítást köt a tulajdonos, de a biztosítás megléte nem jelenti azt, hogy bárki hanyag is lehet. „Egy nyaralónál elvárható, hogy víztelenítsük a rendszert így megóvható a házat az elfagyásos esetektől” – mondta Gilyén Ágnes.

Németh Péter felhívta a figyelmet arra, hogy bár fizet a biztosító saját hanyagság esetére is, de pontosan megvizsgálnak mindent, és ha túlzott volt a hanyagság, például nyitva hagyott ablakok, ajtók esetén a szakértő túlzott hanyagságot állapíthat meg, és könnyen megtörténhet, hogy nem kap kártérítést a biztosított. „A gondoskodást minden biztosítás elvárja” – nyilatkozta Németh Péter.

Magyarországon egyébként már több mint 3 millió 100 ezer lakásbiztosítás van, bár ezeknek csak elenyésző része nyaralóbiztosítás. Ez annak tudható be, hogy bár Magyarországon magas lakástulajdonlások aránya, de ahhoz hogy lakáshoz jussunk az esetek nagy részében hitelre van szükség, a bankok pedig kötelezően előírják a biztosítás meglétét. Sok nyaraló viszont általában régebbi, amelyen már nincs hitel és tulajdonosok csak legyintenek, ha arról van szó, hogy biztosítsák hétvégi házukat. Holott, ha kár keletkezik annak javítása pontosan ugyanannyiba kerül egy régi ingatlan esetében is, mint egy újnál.

Forrás: www.hirado.hu

CLB TIPP: Ha még az Ön nyaralója sem rendelkezik biztosítással, akkor hasonlítsa össze az ajánlatokat kalkulátorunkban! Lakásbiztosítás >>

Agrárkamara: Április 15-ig jelenthetik be a gazdák a fagykárt

Április 15-ig igényelhetnek kárenyhítést a gazdák a téli fagy miatt; a fagykár bejelentésére a határidőt követően már nem lesz lehetőség - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

A károsodás napját a gazdáknak a Magyar Államkincstár (MÁK) mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (mkr) felületén kell bejelenteniük, azok a napok jöhetnek számításba, amelyeken mínusz 15 Celsius-fok vagy annál alacsonyabb hideget mértek a területen. Az mkr elektronikus felületén lehetőség van arra is, hogy a gazdálkodó a parcelláin rajzolással, illetve adatmegadással jelentse be a fagykárt.

Kárbejelentést az is tehet, aki még nem tagja a kárenyhítési rendszernek, önkéntes csatlakozását az áprilisban megnyíló egységes kérelem felületén kérheti majd.

Amennyiben a termelő idei hozamának legalább 50 százalékára biztosítással rendelkezik, a kárenyhítés mértéke hozamcsökkenés 80 százaléka, biztosítás hiányában annak 40 százaléka csak.

A közleményben emlékeztetnek arra is, hogy a növénybiztosítások május 31-ig folyamatosan köthetők, azok díjához idén is 4 milliárd forintos keretösszegű támogatás áll rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programból.

Forrás: www.biztositasiszemle.hu

Biztosítás? Csak ha kötelező

A hazai cégek többsége csak akkor köt biztosítási szerződést, ha azt valamilyen jogszabály előírja számára. Ágazati szereplők ugyanakkor bizakodók, az elmúlt évekhez hasonlóan idén további növekedésre számítanak.

Ahogyan a november a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások váltási időszakaként vonult be a köztudatba, úgy a január a vállalati biztosítások felülvizsgálatának évfordulóját jelenti.

Hogy az év első hónapja vállalati biztosítás szempontjából ennyire fontossá vált, annak részben praktikussági okai vannak. Azok a vállalkozások ugyanis, amelyeknek január 1-vel jár le a biztosításuk, első kézből és idejekorán tudhatják meg azokat a pénzügyi, irányítási, illetve adózási tudnivalókat, amelyeknek figyelembevételével képesek lehetnek megfelelően összeállítani a következő évi biztosításukat. Ezért a legtöbb cég rögtön az év elején köt biztosítási szerződést – mondja Póczik András, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) elnökségének tagja. – Idén is vállalkozások egész sora ért a szerződésváltás, -hosszabbítás vagy éppen – új ügyfélként – a szerződéskötés fázisába. Bár a biztosítási szerződések száma évről évre növekszik – azaz egyre több vállalkozás biztosítja be magát, hogy nyugodtan működjön –, a kép mégsem rózsás.

A hazai biztosítási piac jelenleg a nyugat-európai szemlélet irányába halad, biztosítási kultúránk folyamatosan fejlődik – hangsúlyozza Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója.

A nyugalom iránti vágy elsősorban a hazai kis- és középvállalkozások körében figyelhető meg, ahol már a cégek több mint hetven százaléka rendelkezik valamilyen felelősségbiztosítással. Ennek ellenére ez a szektor az, amelyik a legalacsonyabb szinten biztosított. Holott ez a kör a legsérülékenyebb, ha váratlan káresemény történik.

Nem luxus a biztosítás

Egy jó biztosítás mindenképpen a cég hasznára válik. A vállalkozások azonban – néhány kivételtől eltekintve – kizárólag abban az esetben kötnek bármiféle biztosítást, ha azt semmilyen módon nem tudják elkerülni.

Ennek oka a biztosítási kultúra jelenlegi hiányosságaiban keresendő. Például abban, hogy a cégek körül hiányoznak az olyan szakemberek, akik biztosításokkal foglalkoznak – mutat rá Németh Péter.

Pedig erre nagy szükség lenne, egy hozzáértő szakértő ugyanis – legyen az külső vagy belső munkatárs – képes lehet a megfelelő biztosítási lehetőségek monitorozására, a biztosítási ügyek lebonyolítására. Az ilyen szakemberek megjelenése a hazai piacon azonban még várat magára.

A hazai vállalkozások körében ma a legelterjedtebb termék Németh szerint a kötelező felelősségbiztosítás. A termék alapvető feladata – ahogyan az a Magyar Biztosítók Szövetsége honlapján olvasható – biztosítani, hogy egy a cég vagy annak dolgozója által okozott kárt megtérítsenek annak függvényében, hogy azt az erre vonatkozó jogszabályok kötelezővé teszik-e. A felelősségbiztosítás ugyancsak fontos feladata, hogy segítséget nyújtson a károkozóval szemben fellépő, alaptalan kártérítési igények elhárításában. A termék nagy előnye, hogy az egyaránt vonatkozhat a Magyarországon, illetve a külföldön okozott károkra is. A felelősségbiztosítások szolgáltatásai nagyon különbözőek lehetnek, ezért érdemes ismerni azok típusait (lásd keretes írásunkat). De ezek csak a kötelező terhet jelentik a vállalkozások számára, melléjük érdemes kiegészítő biztosításokat is választani.

Hasznos lehet, ha a cégek saját vagyontárgyaikat is biztosítják, hiszen azok épsége és megóvása mindennapi működésük feltétele.

Erre szolgál a vállalati vagyonbiztosítás. A szerződésben meghatározott biztosítási események rendszerint valamely kár bekövetkezését jelentik, amelyek a biztosított tárgyak értékcsökkenését eredményezik.

Vegyünk egy egyszerű fuvarozó vállalkozót, aki alig tudja kifizetni a kötelező biztosítását saját kamionjára. Ha a jármű egyszer összetörik, a kár vélhetően több millió forint lesz. Mivel a fuvarozónak nincs elég pénze, nem lesz képes megjavíttatni a kamiont, vagyis nem tud majd tovább dolgozni. Ha kötött volna vagyonbiztosítást, a járművet feltehetően meg lehetett volna javítani a kártérítésből, munkáját pedig némi pihenő után képes lett volna a korábbiakhoz hasonló színvonalon elvégezni.

A számok tükrében e téren sem drasztikusan rossz a helyzet: a UNION Biztosító tavaly novemberi felmérése szerint a Magyarországon fellelhető mintegy egymillió 150 ezer mikro-, közép- és kisvállalkozás csupán 24 százalékának (276 ezer vállalkozásnak) nincs semmiféle vagyonbiztosítása. Ám akinek van, annak sem biztos, hogy az számára a legkedvezőbb konstrukció.

Félreértelmezett nyugalom

Póczik András szerint gyakori probléma, hogy a cégek legtöbbször nem az adott vagyonelem teljes értékére, hanem a tárgy bruttó összegére kötik meg biztosításaikat.

Ez a félreértelmezett nyugalom érzésével töltheti el a szerződő felet, azt a hatást keltve benne, hogy vagyontárgya békében és biztonságban van, holott ez egyáltalán nincs így. Egy bruttó értéken kötött biztosítással a vállalkozások egy káreset bekövetkeztekor csak jóval alacsonyabb kártérítésre lesznek jogosultak. Ezért a legtöbb biztosítócég ma már felhívja a figyelmet arra, hogy vagyontárgyaikat mindig új értéken biztosítsák a cégek.

A szakember szerint a kkv-k általános vagyoni alulbiztosítottságáért az a hibás szemlélet tehető felelőssé, amelynek lényege, hogy ha egy vállalkozás „rosszul” köti meg a biztosítását, legfeljebb kár esetén a biztosító nem fizet. Ez a sztereotípia sajnos nem csak a vállalkozói szektor gondolkodásmódját fertőzte meg, de sok magánszemély is hasonlóan gondolkodik.

A biztosítási alkuszok folyamatosan próbálnak ezen a szemléleten változtatni, de ez nem egyszerű, még a legjobbak számára is igazi kihívást jelent – fogalmaz Póczik, aki szerint a kkv-s vagyonbiztosítási szerződések egyik nagy hiánya, hogy azoknak csak elenyésző része tartalmaz üzemszünet-biztosítást. A vállalati ügyfelek láthatóan nem számolnak ezzel a tényezővel, pedig nem csupán termelő cégeket, hanem különböző szolgáltatást végzőket is könnyen bedönthet, ha egy időre kiesik az árbevételük, miközben az üzemeltetési költségeket továbbra is fizetniük kell.

Az üzemszünet-biztosítás lényege éppen az, hogy megkötése esetén a biztosító nem csupán a káresemény miatt felmerülő költségeket, hanem a tevékenység szüneteltetése miatt felmerülő fix költségeket és az elmaradt hasznot is megtéríti – magyarázza a szakember.

A biztosítók tapasztalatai szerint üzemszünet-biztosítást leggyakrabban különleges gépek és berendezések meghibásodásakor fizetnek – például esztergagép törése esetén –, de bőven volt már példa szolgáltatások kieső bevételének térítésére is: egy szuterénben működő étterem külső okok miatt bekövetkező egy hónapos leállása során például a vállalkozás a munkatársait és a bérelt berendezéseinek díját kizárólag az üzemszünet-biztosításból tudta fedezni.

Összességében a szakemberek abban egyetértenek: a hazai biztosítási piac nyugati szintre fejlődése nagyon lassú és hosszú növekedés eredménye lesz, amely folyamat már tart. A biztosítócégek ezért bizakodóak. Úgy vélik, ha a biztosítási díjak idén nem emelkednek jelentősen, és a gazdasági bővülés a következő néhány évben fennmarad, a biztosítást kötő kis- és középvállalkozások aránya az évtized végére elérheti majd a 80 százalékot.

Hogy a gazdasági fellendülés mennyire lesz tartós, azt nehéz megjósolni. Mindenesetre Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tavalyi 2-3 százalékos nagyságrendű növekedést idén már a 3-5 százalékos tartományban szeretné tudni. S nagyon úgy tűnik, a biztosítási piaci tendenciák is bizakodásra adnak okot: egyelőre nem látni annak a jelét, hogy markánsan megváltozna a jelenlegi pozitív folyamat. Az alkuszcégek idén nem számítanak a biztosítási szerződések számának drasztikus megugrására, de az új ügyfelek tömeges megtorpanására sem.

Forrás: www.piacesprofit.hu

CLB TIPP: Kérjen ajánlatot szakértő kollégáinktól! Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>

Nevet váltanak az MKB Biztosítók

Az MKB Biztosítók pénteki közgyűlései arról határoztak, hogy az MKB Életbiztosító Zrt. neve Pannónia Életbiztosító Zrt.-re, az MKB Általános Biztosító Zrt. neve pedig Pannónia Általános Biztosító Zrt.-re változik - olvasható a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken közzétett tájékoztatásban.

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. közölte, hogy az érintett felek kezdeményezik az új nevek cégbírósági bejegyzését, a névváltás a cégbírósági bejegyzést követően válik hatályossá.

A CIG egyúttal felidézte, hogy a társaság 2017. január 1-jével az MKB Életbiztosító Zrt.-ben 98,97 százalékos, leányvállalata, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. pedig az MKB Általános Biztosító Zrt.-ben 98,98 százalékos részesedést szerzett. A két biztosító CIG Pannóniába történő integrációs folyamatának egyik állomása a mostani névváltás.

Korábbi tájékoztatás szerint a CIG Pannónia Életbiztosító igazgatósága március 9-én döntött arról, hogy az MKB Életbiztosító Zrt. CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-be való beolvadását javasolja a társaság április 13-ra összehívott közgyűlésének. Az igazgatóság szükségesnek tartja azt is, hogy az MKB Általános Biztosító Zrt. leányvállalatába, a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.-be (Emabit) olvadjon.

Az igazgatóság egyebek mellett azzal indokolta a beolvadások szükségességét, hogy a hatékonyság növelése és a jövedelemtermelő képesség javulása akkor várható, ha a biztosítástechnikai rendszerek azonos platformra kerülnek, és a működés azonos jogi keretek között történik. A párhuzamos rendszerek fenntartása és a párhuzamos szervezeti formák működtetése szükségtelen és költséges.

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában kereskednek. A csütörtöki kereskedést 217 forinton zárta a papír, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 222, a legalacsonyabb 160 forint volt.

Forrás: www.vg.hu