Érdemes rendszeresen felülvizsgálni az ingatlanbiztosításunk értékét
Hiába biztosított a lakásunk, házunk, ha nem növeljük védelmünk összegét az évek során végzett fejlesztések, beszerzett új ingóságok értékével. Ha bekövetkezik a kár, kiderülhet, hogy a biztosító nem fizet mindent, mert alulbiztosított volt az ingatlanunk. Célszerű ezért elfogadni a biztosítónak az értékkövetésre vonatkozó javaslatait, s ügyfélként is jelezni az új beszerzéseket, lakáskorszerűsítéseket. Léteznek egységáras biztosítási összegre vonatkozó biztosítási szerződések is.
Manapság számos lakásbiztosítás közül választhat az ügyfél, és laikusként sokszor nehéz eldönteni, hogy ezek melyike védi leginkább a biztosítani kívánt ingatlanunkat és egyéb vagyontárgyainkat. A lakásbiztosítás jellemzően hosszútávú kapcsolatot hoz létre a biztosítóval, amely - a mindenkor megfelelő védelem fenntartása érdekében - folyamatos együttműködést feltételez mindkét fél részéről.
A megfelelő lakásbiztosítás kiválasztásánál érdemes átgondolni, hogy mely vagyontárgyakra és milyen biztosítási kockázatokra, kárfajtákra terjedjen ki a fedezet. A jelenlegi lakásbiztosítási termékeknél többféle kárra, biztosítási eseményre is kiterjed a biztosítás. A biztosítások jellemzően fedezetet nyújtanak az alapkockázatként megjelölt elemi károkra (pl. vihar, felhőszakadás, tűz, földrengés, árvíz stb.) és műszaki okú károkra (pl. vezetékes vízkár). A modulokból álló biztosítások esetén az ajánlattételkor a szerződő maga választhatja meg, hogy mely károkra terjedjen ki a védelem.
A biztosítási szerződések másik alapvető eleme a biztosítási összeg. Amíg a biztosított vagyontárgyak és a veszélynemek megjelölése a biztosítás terjedelmét, addig utóbbi a szolgáltatás maximális mértékét határozza meg. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, azaz azt mutatja meg, hogy a biztosított vagyontárgy károsodása esetén legfeljebb mekkora összeget fizet a biztosító a helyreállításra vagy pótlásra.
A biztosítási összegek a lakásbiztosítási szerződésben a biztosítható vagyontárgyak pénzbeli értékét kell, hogy tükrözzék, amelyet külön-külön vagyoncsoportonként (pl. lakóingatlan, melléképület, háztartási ingóságok, értéktárgyak stb.) rögzítenek a szerződésben. A védelem teljessége érdekében nagyon fontos, hogy a biztosítási összegeket a tényleges piaci viszonyoknak, a biztosított vagyontárgyak tényleges értékének megfelelően határozzák meg.
A biztosítási összeget nem a vagyontárgyak aktuális forgalmi értéke, hanem azt az ún. újérték elv alapján kell megállapítani. Ha például a keresleti és kínálati viszonyok következtében csökken az adott ingatlan forgalmi értéke, a biztosítási összeg nem csökken automatikusan. Ezt ugyanis nem a piaci értékhez képest kell meghatározni, hanem ingatlanok esetén az újjáépítési értékhez, amelyet alapvetően az aktuális építőanyagárak és munkabérek határoznak meg. Ingóságok esetén ez az újrabeszerzési értéknek felel meg. E meghatározási módnak azért van kiemelt jelentősége, hogy ha a biztosított vagyontárgy károsodik, megsemmisül, a biztosítási szerződésnek elegendő fedezetet kell nyújtania ahhoz, hogy a vagyontárgyat a káreseményt követően az eredeti állapotnak megfelelően kijavítani, vagy (totálkár esetén) pótolni lehessen.
A lakásbiztosítások egyik alapelve a túlbiztosítás tilalma. Mivel a biztosító a kár megtérítésére köteles, ezért az úgynevezett kárbiztosítások körében általánosan tiltják a káronszerzést. Magyarul a biztosító kárkifizetése nem haladhatja meg az ügyfél által elszenvedett kár mértékét. Ennek alapján törvényi alapvetés, hogy a biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. Az afölötti részre vonatkozóan a biztosítási összeget illető megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani.
A biztosítási összeg pontatlan meghatározása akkor okozza a legjelentősebb problémákat, ha emiatt a biztosított ingatlan, egyéb vagyontárgy alulbiztosítottá válik. Erről akkor beszélünk, ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél, tehát a vagyontárgy újjáépítési/újrabeszerzési értékénél alacsonyabb. Ilyenkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.
Ha pl. egy lakóingatlan biztosítási összegét a szerződésben 15 millió forintban jelölték meg, azonban a tényleges újjáépítési értéke 20 millió forint, úgy az ingatlan 25 százalékkal alulbiztosított. Ha ez az ingatlan pl. tűzkár miatt károsodik, amelynek helyreállítási költsége 4 millió forint, úgy a biztosító emiatt csak a helyreállítási költségek arányos részét (az adott példában 75 százalékát) téríti meg a tulajdonosnak. Ő ezért csak 3 millió forint összegű biztosítási szolgáltatásra jogosult.
Alulbiztosítottság esetén a tulajdonos hiába rendelkezik biztosítással, a tényleges kárt a biztosító csak részlegesen fogja megtéríteni. Ezért kiemelten fontos a biztosítási összeg megfelelő meghatározása.
Alulbiztosítottsághoz vezethet, ha a szerződő már a szerződéskötéskor helytelenül határozza meg a biztosítási összeget. Ilyen eset, ha pl. az ingatlan alapterületét, az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak körét vagy a vagyontárgyak értékét helytelenül veszi számításba. Az alulbiztosítottság azonban leggyakrabban a biztosítás tartama alatt alakul ki: az eredetileg megfelelő értéken biztosított vagyontárgyak (vagy az azok helyébe lépő új vagyontárgyak) az évek során alulbiztosítottá válnak.
Számos esetben az ingatlant a tulajdonos a biztosítás megkötését követően bővíti, korszerűsíti (pl. új lakrészt épít hozzá vagy modern fűtési rendszert épít ki), amelynek újjáépítési költsége így nyilvánvalóan magasabb lesz, mint korábban. Az ingóságoknál hasonló eredményre vezet a korábbi elavult berendezések (pl. hűtőszekrény, tévé) és bútorok új, nagyobb értékűre cserélése, új nagyértékű ingóságok vásárlása. Ezeknél a pótlási érték lesz magasabb a korábbinál. Ha a szerződő a módosítást, módosulást nem jelzi a biztosító felé, alulbiztosítottság alakul ki.
A biztosítók az árszínvonal-változás (így például az építőanyagáraké, munkabéreké) alulbiztosítottságra gyakorolt hatását az éves értékkövetéssel igyekeznek kiküszöbölni. Ennek során a szerződőnek javaslatot tesznek a következő biztosítási időszakra vonatkozó indexálásra, azaz a biztosítási összegek arányos növelésére. Bár az indexálás a biztosítási díjat is arányosan növeli, azonban annak visszautasítása az alulbiztosítottság kockázatát rejti magában.
Ez az értékkövetés csak az átlagos árindexváltozást veszi figyelembe, hiszen a biztosítónak bejelentés nélkül nincs tudomása az esetleges értéknövelő beruházásokról.
Ügyfélként ezért az indexálástól függetlenül is érdemes felülvizsgálni a biztosításunkat néhány évenként, hogy az megfelelő veszélynemekre nyújt-e biztosítási fedezet és különösen, hogy a biztosítási összegek megfelelően tükrözik-e az ingatlan és az ingóságok újjáépítési, illetve újrabeszerzési értékét. Ha nem, a módosításokat mielőbb célszerű jelezni a biztosítónak.
Több biztosító lakásbiztosítási szerződése tartalmazza annak lehetőségét, hogy ha a szerződő elfogadja a biztosító által ajánlott egységárat a biztosítási összegre, úgy
a biztosító kár esetén (szűkkörű kivételektől eltekintve) nem vizsgálja az alulbiztosítottságot és nem alkalmazza az arányos térítést.
A lakásbiztosításunk esetében célszerű folyamatosan figyelemmel követni a biztosítási összegeket! Enélkül azt kockáztatjuk, hogy kár esetén a biztosító nem téríti meg a teljes veszteségünket.
Forrás: hvg.hu
CLB tipp: Aktualizálja lakásbiztosítását, vagy évfordulóval kalkuláljon oldalunkon! Lakásbiztosítás ajánlatok >>
Biztosítás fajta:
- Lakásbiztosítás
Tovább emelkedett a kötelező biztosítás díja. Éveken át folyamatosan csökkentek a tarifák, most viszont fel kell majd készülni a 30-40 ezer forintos biztosításokra - írja a VG.hu.
Január első hetében még alig 18,4 ezer forintért kötöttek az autósok egy-egy szerződést, februárban már 24 ezer forint körül volt az átlagdíj. Éves szinten is kimagasló a drágulás: tavaly februárban még 20-21 ezer forint körül volt az átlagdíj.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a kgfb-piac 15 szereplője között kilenc van, amelyik az idén már módosított a díjain, és mindössze három olyan akad, amelyik nem változtatott és a közeljövőben sem készül erre. Az egyik ezek közül a CIG Pannónia, amely deklaráltan kivonulást tervez a piacról.
A piaci szereplők nem tagadják, hogy emeltek az árakon. A növekvő gépjárműhasználat miatt folyamatosan romló kárgyakoriság következtében bizonyos szegmensekben szükség volt a díjak emelésére – mondja Horváth Andrea, a piacvezető Allianz vezérigazgató-helyettese.
Hasonló szempontokra hívja fel a figyelmet Máhig Attila, a Groupama Garancia nem életbiztosítási ügyvezető igazgatója is. A kgfb-piac díjbevétele 2008-tól 2013-ig 134,5 milliárd forintról 82 milliárd forintra zuhant, az átlagdíjak is csökkentek, ezt úgy lehetett elérni, hogy károk volumene is visszaesett. 2014-ben azonban a károk alakulásának kedvező tendenciája lelassult, majd megfordult, a károk gyakoriságának növekedését tapasztaltuk – mondja Máhig. A jegybank adatai szerint már kicsit korábban megfordult a trend: 2013-ban a kötelezős kárkifizetések 6 százalékkal nőttek, és a kárhányad meghaladta a 82 százalékot. Tavaly az első kilenc hónapban további 2 százalékkal emelkedett a kárkifizetések volumene.
Vannak olyan biztosítók, amelyek csak bizonyos szegmenseket kívánnak kiárazni, az Union például a nehéz haszongépjárművek díját emelte január végén. Mindez abba a stratégiába illeszkedik, hogy fokozatosan csökkenteni kívánjuk kitettségünket ezen a piaci területen – magyarázza Maják Viktor, a cég kommunikációs igazgatója. A Groupama Garanciánál évközben a díjak a kockázatokkal arányosan változnak, az árazáshoz statisztikai elemzéseket vesznek figyelembe – ami esetenként növeléshet, más esetekben csökkentéshez vezethet –, az idén eddig ez a társaság változtatott a legsűrűbben a díjain. A jelenleg hatályos táblázata február 1-jén lépett hatályba, de március 1-jén már új tarifák jönnek, március 16-án pedig ismét módosulnak.
Nem a Groupama Garancia viszont az egyetlen, amelyiknek már február közepén három új tarifahirdetése van: az Astra és a Wáberer is kétszer módosítja még a díjait a következő két hónapban.
Tavaly több mint 9 százalékkal 89,6 milliárd forintra nőtt a biztosítók kgfb-díjbevétele, és a piac szerint az idén további növekedés várható, ami egyúttal a tarifák emelkedését is jelenti. Horváth Andrea szerint átlagosan 5-10 százalékkal drágulhatnak a biztosítások, az Unionnál, a Groupama Garanciánál és a Generalinál is díjbevétel-növekedést várnak. Ezt a károk várható alakulása is indokolja, az alacsony üzemanyagárak miatt ugyanis növekedhet a gépjárműhasználat. Az is a díjbevétel növekedését eredményezheti emellett, ha megélénkül a gépjárműpiac.
(VG)
Megtévesztő állításokkal népszerűsítették az Időskori Biztonság életbiztosítást, összesen 99 milliós büntetést szabott ki a GVH.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a 4Life Direct Kft. és a Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott az Időskori Biztonság életbiztosítás népszerűsítésekor, mert valótlan állításokat jelenítettek meg a szolgáltatás jellemzőiről, valamint megtévesztően azt a látszatot keltették, hogy a biztosítást a 4Life Direct Kft. nyújtja. A jogsértésért összesen 99 millió forint bírságot szabott ki a GVH.
A GVH megállapította, hogy megtévesztő állításokkal népszerűsítették az Időskori Biztonság életbiztosítást a közvetítő honlapján, a rádió- és televízió reklámokban, a teletexten, az online hirdetéseken, a szórólapokon, a direkt marketing levelekben és az SMS-ekben 2012 decembere és 2015 májusa között. A kereskedelmi gyakorlat hamisan sugallta, hogy a biztosítás különböző havidíjakért, de már „akár napi 100 Ft-ért” „érdemi segítséget jelent a temetési és egyéb költségekben”, illetve „a családjának kifizetett készpénz akár 3 500 000 forintot is elérheti, amely segítségükre lesz, ha Ön már eltávozott”. Napi 100 forintért azonban legfeljebb 50 ezer forint biztosítási összeg volt elérhető a reklámokkal megcélzott nyugdíjas korosztály számára, és a hirdetésekben hivatkozott egymilliós temetési költség fedezésében az utóbbi összeg nem nyújt érdemi segítséget. A biztosítást a közvetítő 4Life Direct Kft. nyújtja, hiszen a szolgáltatást a valóságban a Magyarországon képviselettel és fiókkal nem rendelkező Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited biztosítja - állapította meg a GVH.
A GVH a 4Life Direct Kft.-vel szemben 63 millió forint, a Red Sands Life Assurance Company (Europe) Limited-re pedig 36 millió forint bírságot szabott ki. A GVH a bírság kiszabásakor a jogsértéssel érintett kommunikáció költségeire alapozott.
Súlyosító körülményként értékelte mindkét vállalkozás esetében többek között, hogy a megcélzott fogyasztói kör tagjai koruk miatt sérülékenyek és kiszolgáltatottak, figyelemmel a rendelkezésre álló életbiztosítási lehetőségek szűkös kínálatára, illetve hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszú ideig tartott.
Enyhítő körülményként értékelte a GVH, hogy a két vállalkozás módosította kereskedelmi gyakorlatát és a minimális biztosítási összegeket kivezette kínálataiból a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követően, valamint hogy részletes, számításokkal kidolgozott kötelezettségvállalási nyilatkozatot nyújtottak be.
A 4Life Direct Kft. azt közölte lapunkkal: az ítéletet nem fogadják el, az ellen fellebbezni fognak.
"Reklámjaink szövege és feliratainak szövege azonos számos különböző országban, jóllehet különböző nyelveken jelentek meg. Az elmúlt harminc évben több mint száz millióan látták őket különböző országokban, például az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Dél-Afrikában, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban. Mostanáig a világon egyetlen szabályzó testület sem találta reklámunkat a GVH által sugallt módon megtévesztőnek, ezért is lepődtünk meg döntésükön. Véleményünk szerint ez is egyértelműen azt mutatja, hogy a cég marketing kommunikációja nem megtévesztő" - közölte a cég.
Forrás: Világgazdaság
A külföldre utazók kétharmada (67%) köt általában biztosítást indulás előtt – derül ki a Groupama Biztosító legfrissebb kutatásából. Az elmúlt évekhez képest ez lényeges előrelépést jelent, hiszen az ezredforduló környékén ez az arány még csak 40% körüli volt. A reprezentatív felmérésből az is kiderül, hogy inkább a nők a kockázatkerülőbbek, illetve, hogy a biztosításkötés legfőbb motivációja az esetleges orvosi ellátás elérhetővé tétele.
A biztosítók számára továbbra is fontos idény a síszezon, hiszen sokan választanak külföldi úti célt a téli kikapcsolódásra. A Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által elvégzett legfrissebb, reprezentatív felmérés alapján a külföldre utazók 67%-a köt rendszeresen utasbiztosítást, ami javulást mutat a korábbi évekhez képest.
„Tapasztalataink szerint pár éve még a külföldi utazásra induló embereknek csupán 40%-a kötött utasbiztosítást. Az, hogy az ügyfelek egyre tudatosabbak, örömteli, bár természetesen van még hová fejlődnünk” – mondta el Karsai Márta, a Groupama Biztosító utasbiztosítási szakértője.
A külföldre utazók 18%-a soha nem biztosítja magát a kint tartózkodása idejére. Ha külön vizsgáljuk a téli sportokban legaktívabb 18-29 év közötti korosztályt, akkor sajnos még nagyobb ez az arány: a külföldre utazó fiatalok 27%-a nyilatkozott úgy, hogy sosem köt biztosítást. A kutatásból az is kiderült, hogy azok körében, akik utaznak, a minden alkalommal biztosítást kötő nők aránya 16 százalékkal magasabb, mint a biztosított férfiaké.
Egy síbaleset orvosi ellátása akár több millió forintunkba is kerülhet Akik tisztában vannak az utasbiztosítások szolgáltatásaival - különösen a téli sportolás szempontjából aktív időszakban - jelentős anyagi terhektől óvhatják meg magukat. A Groupama Biztosító azt is megvizsgálta, tudják-e az emberek, mennyit kellene fizetni a leggyakoribb balesetek orvosi ellátásáért?
A kutatásból kiderült, hogy a magyarok nagy része egy ausztriai csonttörés egészségügyi ellátásának költségét például 100-500.000 forint összeg közöttire becsülik, és ez valóban közel áll a realitásokhoz, bár a Groupama Biztosító egyik ügyfelének ellátása, akinek három helyen törött karját azonnal meg kellett műteni Ausztriában, kétmillió forintba került.
Hasonlóan helyesen tippelték meg a válaszadók egy franciaországi helikopteres mentés kb. 1 és 5 millió forint közötti várható költségét. „A válaszadók meglepően jól becsülték meg a síeléskor előforduló balesetek ellátásának költségeit, ezért nem is volt meglepő, hogy a biztosítás kötésének legfőbb motivációja - a válaszadók 73%-a válaszolta ezt – az esetleg szükségessé váló orvosi ellátás elérése volt.
Rajtunk múlik csupán, hogy egy egyszerű törés, agyrázkódás vizsgálatokkal, szállítással együtt több millió vagy – biztosítás kötésével – pár ezer forintba kerül. Kutatásunk arra is rávilágított, hogy a speciálisan a téli sportbalesetekre is kiterjedő utasbiztosítások díjairól a lakosság 62%-a nem alkot reális képet, ezen belül 20% alapvetően túlbecsüli az összegét túlbecsüli.” – mondta Karsai Márta, a Groupama Biztosító utasbiztosítási szakértője.
A Groupama Biztosító utasbiztosítási tippjei a téli sportok szerelmeseinek:
1. Akár egyszer, akár évente többször döntünk a téli sportolás mellett, legyünk figyelemmel a szabályokra, ne térjünk le a kijelölt pályáról, hiszen a biztosítás csak itt érvényes.
2. Lehetőleg ne fogyasszunk alkoholos italt síelés vagy snowboardozás közben, mert az alkohol csökkenti a reakcióidőnket ezzel jelentősen megnövelve a balesetveszélyt, ráadásul baleset esetén, ha a sérült véralkoholszintje magasabb, mint 0,50 gramm/liter ezrelék − egy felnőtt férfi esetében ez például egy deci tömény ital elfogyasztását jelenti −, a biztosító általában nem fizeti meg a sürgősségi orvosi ellátás költségeit.
3. Mindig melegítsünk be a nap elején, mert ha az izmok nincsenek lelazítva és megfelelően bemelegítve a szervezetünket ért hirtelen terhelés legtöbbször sérülést okoz. 1. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya megléte nem helyettesíti az utasbiztosítást, hiszen a legtöbb turistaközpontban magánorvosok és kórházak működnek, ahol nem fogadják el azt, továbbá a hegyi mentés és a szállítás költségeit sem téríti meg.
4. Kiemelten fontos utasbiztosítást kötni téli sportoknál, nem elég a bankkártyához tartozó biztosításokra hagyatkozni, hisz azok limitje gyakran nem fedezi egy esetleges síbaleset költségeit.
Forrás: Profitline
Az IoT (Internet of Things) minden egyes iparágban egyre inkább teret nyer, az egyik leglátványosabb változást azonban várhatóan a biztosítási szegmensre gyakorolja majd, különösen ami a különféle okos kiegészítők (okosórák, karkötők, alvásfigyelők, stb.) alkalmazását illeti.
Az IoT-t egyre kevésbé kell magyarázni, de talán legegyszerűbben úgy lehetne leírni, hogy egyedi azonosítóval rendelkező eszközök olyan hálózata, melyek között emberi beavatkozás nélkül áramolnak az adatok. Mára a biztosítás világában sem idegen fogalom, a különféle autótelemetriára épülő konstrukciók is így működnek, csak hogy a legelterjedtebb megoldást említsük. A következő lépést az intelligens kiegészítők jelentik, mint amilyenek az alapszintű diagnosztikai funkciókkal rendelkező fitness-csuklópántok, vagy a valamivel komplexebb alvásfigyelők, sőt lassanként a komolyabb, orvosi kaliberű diagnosztikai funkciókkal felvértezett kiegészítők bevonására is megtörténnek az első lépések. Ezeknek az eszközöknek a közös nevezője, hogy jellemzően egyetlen életmódbeli sajátosság kiszolgálására készültek, ezáltal önmagukban igen korlátozott képességekkel rendelkeznek. Egyéb, más módokon, esetleg más típusú eszközökből kinyert, sőt más felhasználóktól begyűjtött adatokkal kiegészülve illetve összevetve azonban elképesztő potenciál rejlik bennük. Úgy is fogalmazhatnánk, a fentiek alapján előálló adatmennyiség kifinomult analitikai rendszerrel párosítva új dimenziókat nyit meg a döntéssegítő mechanizmusok területén.
Valójában a hálózatra kötött okos kiegészítőknél kevés dolog példázza jobban, hogy voltaképpen mi is az IoT és mire képes. A biztosító első kézből, magától az ügyféltől származó adatok alapján elemezheti a kockázatokat, nincs semmilyen trükközés, nincsenek sztenderd orvosi vizsgálatok, és a különféle kockázati faktorok változásairól, azok trendjeiről is azonnal tudomást szerez. Ez egyfelől nagyobb hatékonyságot és rugalmasságot kölcsönöz számára a biztosítási konstrukciók kialakításában, de ami talán még fontosabb, eddig példátlan interaktív szerepkört engedélyez számára. Utóbbi szerepét semmiképp sem szabad lebecsülni, a biztosító lényegében rendszeres, közvetlen kapcsolatba kerül az ügyféllel, teljesen személyre szabott ajánlatokkal, valóban hasznos tanácsokkal keresheti fel, sőt kézzelfogható előnyöket és hátrányokat kommunikálhat felé.
Az eredmény: teljesen perszonalizált ügyfélélmény, csökkenő kockázatok az ügyfél számára, nagyságrendekkel jobb kockázatkezelés és lojalitásnövelés a biztosító szempontjából.
Milyen eszközök jöhetnek szóba? A valóságban az eddig említettek csak a diagnosztikára alkalmas elérhető eszközök kis szeletét jelentik. Jelenleg a piacon már elérhető megoldásokat és a többnyire még csak prototípusként létező termékek összességét nézve három nagy csoportot különböztethetünk meg. Az elsőbe (Wearables – „Hordhatók”) tartozókkal találkozhatunk a leggyakrabban az intelligens kiegészítőket hallva, ezek az okosórák, csuklópántok, intelligens szemüvegek vagy épp kontaktlencsék. A második csoport sem idegen (Nearables – „Közeli kapcsolatot igénylők”), ezek esetében nem szükséges a közvetlen fizikai kapcsolat, sőt kifejezetten nagy távolságokból is működnek. A harmadik csoport tagjai (Hearables – „Hallgathatók) egyelőre inkább csak koncepció szinten létező megoldások, de egyre gyakoribb szereplői a különféle technológiai kiállításoknak, vásároknak. Ezek lényegében speciális fülhallgatók, melyek egyfelől élettani jellemzők mérésére is alkalmasak, továbbá közvetlen audio visszacsatolást tesznek lehetővé, amellett, hogy együttműködnek más intelligens kiegészítőkkel is.
A fenti típusú készülékekkel kapcsolatban gyakran elhangzó „koncepció” illetve „prototípus” szavak megtévesztők lehetnek, korántsem jelentik azt, hogy érdemes az iparág szereplőinek kivárásra, az egyes technológiák beérésére játszani. Az intelligens kiegészítők globális piaca 2020-ra átlépheti a 11.6 milliárd dolláros bevételt a legfrissebb várakozások szerint, évente hozzávetőlegese 25%-os növekedést produkálva. Érdemes tehát felkészülni, és nem csak az új termékkoncepciók szintjén, hanem a teljes biztosítási értékláncot tekintve.
A folyamatosan áramló információk elsődleges hatása az új alapokon nyugvó fogyasztói szegmentáció megjelenése lesz, egészen más elgondolások mentén, minden eddiginél részletesebben lehet majd a potenciális és meglévő ügyfeleket célcsoportokba rendezni. Ez természetesen célzottabb kommunikációt is igényel majd, ami első ránézésre nagyobb erőforrás igényű, azonban a konverziós rátája is lényegesen magasabb lesz.
A manapság még kuriózumnak tűnő, iparágakon átívelő együttműködések mindennaposak lesznek, létrejöhetnek kizárólagos kooperációk, melyben az egyes biztosítók egy tech cég terméke mellett teszik le a voksukat, kölcsönösen támogatva egymás brand értékeit. A klasszikus konstrukciók háttérbe szorulásával a rugalmas biztosítási formák és díjak előretörnek, aminek határozott keresletnövelő hatása lehet, hiszen nem igényelnek hosszú távú fix elköteleződést az ügyfelek részéről. Ehhez kapcsolódóan a különféle jutalamazó-büntető rendszerekkel is számolni kell, ezek hatására a felhasználó feje fölött nem csak egy időben távolinak érzékelt fenyegetésként jelenik meg a helytelen életmódból fakadó veszély, hanem közvetlenül, azonnal a pénztárcáján érezheti annak következményeit, ha nem változtat az életvitelén.
A már említett perszonalizált ügyfélélmény is megkerülhetetlenné válik, az egyes célcsoportok számára külön szabályrendszerek és módosítási protokollok vezethetők be, amik nem csupán a napi ügyfélkapcsolati munka jelentős részét, de a vállalati döntéssegítési mechanizmusokat és a kockázatkezelést is automatizálhatják. Nagy előrelépés várható a visszaélések kiszűrésében is, illetve kárigények bejelentésének és kivizsgálásának módjában is, ahogy a klasszikus eszközök mellett már digitális audió, videó és képanyagok is használhatókká válnak, s melyek ne feledjük, automatikusan, fogyasztói közreműködés nélkül érkeznek a rendszerbe.
A jelenlegi állás szerint a biztosítás világa jelentős fordulat előtt áll, melynek megkerülhetetlen szereplői lesznek az intelligens kiegészítők. A szép új világ azonban óriási kihívások elé állítja az iparág szereplőit, nem mindegy ugyanis hogyan elemzik majd az új típusú, óriási tömegben előálló adatokat, sikerül-e levonni a megfelelő következtetéseket, gondoskodni a megfelelő adatbiztonságról, illetve alapjaiban átformálni az üzleti és ügyviteli modelleket, csak hogy a legkézenfekvőbb példákat említsük. Kimaradni azonban nem lehet. A lemaradók nem csak óriási lehetőséget szalasztanak el piaci részesedésük növelésére vagy új célcsoportok bevonására, hanem a szó legszorosabb értelmében fennmaradását kockáztatja az, aki nem tud megfelelni az új világ elvárásainak. Hogy ez kettő, tíz, vagy huszonöt év alatt következik be, az lényegében teljesen mindegy.
Forrás: Biztosítási Szemle
Az MNB 12 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az NN Biztosítóra annak életbiztosítási szerződéskötési gyakorlata miatt. A jegybank munkatársai által kötött próbaügyletek során a biztosító egyes esetekben az ügyleti döntéshez szükséges dokumentumokat nem adott át, lényegi információkat nem közölt, sőt egy alkalommal a fogyasztói szándéktól eltérő szerződés megkötését szorgalmazta - írja közleményében az MNB.
Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi vizsgálat keretében próbaügylet-kötéseket végzett az NN Biztosító Zrt.-nél, amelyek során a biztosító szerződéskötési gyakorlatát közvetlen tapasztalatokat szerezve kívánta feltérképezni. A vizsgálat több próbaügylet kapcsán megállapította, hogy a biztosító megsértette a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára, valamint az életbiztosítási szerződések tekintetében a szerződések megkötését megelőző tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
A próbaügylet-kötések keretében az NN Biztosító Zrt. nem biztosította, hogy az elektronikus úton történő biztosítási igényfelmérés és ajánlattétel során a fogyasztók (ebben az esetekben az MNB munkatársai) ellenőrizhessék, hogy valós igényeiket rögzítették. Egy esetben a biztosító megtévesztésre alkalmas tájékoztatást nyújtott az ügyfél igényeinek megfelelő biztosítási termékek köréről.
További jogszabálysértést követett el a biztosító azzal, hogy a fogyasztó részére megküldött elektronikus levélben hiányos tájékoztatást adott a szerződéshez szükséges lényegi dokumentumokról. Végül előfordult, hogy az NN Biztosító Zrt. nem az ajánlattételt megelőzően, hanem csupán azt követően bocsátotta a fogyasztó rendelkezésére a szerződéses dokumentumok egy részét.
Mindezek nyomán az MNB ma közzétett fogyasztóvédelmi határozatában a vonatkozó jogszabályi kötelezettség betartására kötelezte a biztosítót, s a jogsértések miatt 12 millió forint bírságot is kiszabott. A próbavásárlások egy részében ugyanakkor az MNB nem tárt fel jogsértést, s a jegybank a vizsgálat során több pozitív, fogyasztói szempontból előremutató intézkedés bevezetését is tapasztalta a biztosítónál.
A telematika alapú biztosítások színrelépése óta rengeteg szakértő és szakmabeli várja elsősorban a gépjármű biztosítások területének gyökeres átalakulását, ám a forradalom egyelőre még várat magára. A penetráció az Egyesült Királyságban is alatta marad még a várt értékeknek, azonban már elért egy olyan kritikus, reprezentatív tömeget, melyből már jó eséllyel más piacokon is hasznosítható következtetéseket lehet levonni.
Elsőként arra keressük a választ, hogy érzékelhető-e komolyabb változás a telematika alapú biztosításokat igénybevevők viselkedésében, vezetési teljesítményében, valóban tudatosabb, megfontoltabb stílus, ezáltal jellemzően ritkábban jelentkező, vagy alacsonyabb mértékű kárigény jellemzi-e őket. A brit Insurane Research Council éppen ebből a szempontból vizsgált 1135 sofőrt, az eredmények pedig igen érdekesen alakultak.
A megkérdezettek 18 százalékának vezetési stílusa saját bevallása szerint komoly mértékben megváltozott, míg 36 százalék csak kisebb változtatásokat eszközölt. 38 százaléknak ezzel szemben semmilyen hatással nem volt a vezetés minőségére az, hogy telemetriai eszközt szereltek az autójába. Nagyon érdekes a kor szerinti megoszlás, jellemzően minél idősebbek vagyunk, annál kevésbé változtatunk a szokásainkon, a felmérés eredményei szerint 65 év felett a legkevésbé rugalmasak a brit sofőrök. Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a visszajelzésekre sem lennének kíváncsiak. A vizsgált bázis 82 százalékának küld biztosítója rendszeresen részletes elemzéseket vezetési stílusáról, közülük 81 százalék figyelmesen el is olvassa ezeket, és túlnyomó részt (88 százalék) hasznosnak is találja őket.
Jellemzően a 18-34 év közöttiek a legnyitottabbak az ilyen jellegű biztosítások iránt, azaz kifejezetten kívánatos korcsoportok felé nyithat az a biztosító, aki ilyen terméket készül a piacra dobni. Ráadásul ez a korosztály jellemzően a leginkább rugalmas, könnyebben változtatnak rossz beidegződéseiken is. Egyértelmű kapcsolat a vizsgált időszak rövidsége miatt még nem mutatható ki a káresemények gyakorisága és mértéke, valamint a telemetria között, ugyanakkor a leggyakrabban megváltoztatott szokások a leggyakoribb balesetet előidéző okok is egyben. Név szerint a hirtelen fékezések, fordulások és gyorsítások, a gyorshajtás, a követési táv be nem tartása lényegesen kisebb gyakorisággal fordulnak elő.
A telemetria ráadásul a biztosítottaknak és a biztosítónak is megéri. Az amerikai piacon tevékenykedő Allstate biztosító arról számolt be, hogy tízből hét szerződött fél egyértelműen spórol a biztosítási díjon, autónként átlagosan 14 százalékot minden évben. A biztosítók pedig olyan adatokhoz juthatnak hozzá, amelyek segítségével tovább finomíthatják szolgáltatásaikat, precízebben szegmentálhatják ügyfeleiket, célcsoportjaikat.
Másodikként arra voltunk kíváncsiak, mi lehet a relatíve alacsony penetráció, illetve a vártnál lassabb növekedési ütem elsődleges oka. Ebben ugyancsak egy brit kutatás eredményei voltak segítségünkre, a szegmens egyik vezető biztosítója, az Admiral 2000 ügyfele között végzett felmérést. A válaszok igen meghökkentőek, mint kiderült a fogyasztók körében rengeteg félreértés és tévhit uralkodik, melyek jelentősen hátráltatják az értékesítést.
12 százalékuk például meg van róla győződve, hogy a mért adatokat, így a gyorshajtást a biztosító automatikusan továbbítja a rendőrségnek. 30 százalék tudni véli, hogy a biztosítók egymás közt is megosztják a telematikai méréseket, és 17 százalékuk abban is biztos, hogy ezek az adatok korlátlan ideig tárolásra kerülnek. Főleg a fiatalabb korcsoportokban él az a tévhit, hogy a biztosító nem csak rögzíti, de tájékoztatja szüleiket vagy partnerüket arról, hogy épp merre jár, harmaduk pedig úgy tudja mindez valós időben történik, és a biztosító azt is behatárolja, hogy hol és mikor vezethetnek (habár ez utóbbira akadnak példák).
Akadnak aztán olyanok is, akik abszurd módon takarékossági szempontok alapján utasítják el a szolgáltatást. 27 százalék úgy véli akkor is emelkedik a biztosítási díj, ha hirtelen fékeznek vagy félrerántják a kormányt annak érdekében, hogy elkerüljenek egy balesetet. 9 százalék úgy tudja, az eszköz hamar lemeríti az akkumulátort, 5 százalék szerint hangfelvételt készít az autóban zajló beszélgetésekről, 4 százalék szerint pedig öntörvényűen elnémíthatja az autórádiót.
Mint a fentiekből is látszik, a legabszurdabb tévhiteket vallják a legkevesebben, de arányuk azért így is szignifikáns. Ugyancsak érdemes megjegyezni, hogy az olyan kérdéseknél, ahol egy-egy állításról kellett eldönteni, hogy igaz-e vagy hamis, a válaszadók harmada jelölte meg a „nem tudom” opciót. A potenciális célcsoportok tagjai messze nem tudnak eleget arról, hogyan működnek az ilyen jellegű konstrukciók. A biztosítóknak ezért különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az előnyök hangsúlyozása mellett az esetleges félreértéseknek is elejét vegyék kommunikációjuk során, különös tekintettel az adatbiztonsággal és helymeghatározással-követéssel kapcsolatos félelmekre.
Fiatalon érdemesebb kockázati életbiztosítást kötni - írja a VG.hu.
A magyar piacon gyakorlatilag kétféle életbiztosítással találkozhatunk. Az egyik a megtakarítási célú (unit-linked vagy vegyes) biztosítás, ahol a kockázati védelem mellett befektethetjük a pénzünket eszközalapokba vagy a biztosító garantált hozamos megoldásaiba, így megtakarítási céljainknak is eleget tudunk tenni, és pénzügyi védelmet is kap a családunk. Emellett léteznek a kockázati életbiztosítások, amelyek nem a megtakarításunkat gyarapítják; csak akkor fizet a biztosító, ha úgynevezett „kockázati esemény” történik. Ezek jellemzője, hogy egy adott díjfizetésért cserébe általában jóval magasabb térítési összeget fizetnek, mint egy befektetéssel egybekötött biztosítás, befizetésünket viszont jellemzően bukjuk, ha semmi sem történik. A kockázati életbiztosítások között is nagy különbségek lehetnek mind a térítési összeg, mind a fizetendő díjak, mind pedig a fedezetet élvező kockázati események terén. A díjakban komoly eltérést jelenthet, hogy a biztosított dohányzik-e, vagy sem, milyen idős, milyen egészségi állapotú, milyen nemű és milyen munkabeosztásban dolgozik.
Kigyűjtöttünk néhány biztosítót, és összehasonlítottuk a termékeiket, decemberi adatok alapján. Ha egy harmincéves biztosítottat veszünk alapul, nem dohányzó kategóriában a Groupamánál találjuk a legkedvezőbb ajánlatot, itt egy 20 éves tartamú, 15 milliós haláleseti térítési összegre évi 40 000 forintot kell fizetnünk, míg egy dohányzó biztosított az Uniqánál kapja a legkedvezőbb ajánlatot, ahol évi 54 000 forintba kerül egy ugyanilyen biztosítás (ennél a biztosítónál nem tesznek különbséget dohányzó és nem dohányzó biztosított között). Negyvenöt éves biztosított esetében már változik a helyzet, nem dohányzó kategóriában az Aegon nyújtja a legkedvezőbb feltételeket, 100 000 forintos éves díjjal, dohányosoknak pedig ismét az Uniqa, 124 000 forinttal. Külön említést érdemel az Union, ahol 80 százalékos rokkantság esetén is fizet a biztosító.
Ha biztosítást kötünk, két szempontot jó figyelembe venni: minél fiatalabban kötjük meg, annál alacsonyabb díjat kell fizetnünk ugyanazért a térítési összegért, utóbbit pedig úgy érdemes megválasztani, hogy a betegségünkkel, halálunkkal kapcsolatos összes költséget, esetleges tartozásokat, valamint a hátrahagyottak későbbi anyagi biztonságát fedezni tudjuk belőle.
Mintegy 16 ezer olyan magyarországi ügyfele van még a felszámolás alatt lévő román Astra Biztosítónak, akiknek minél előbb át kellene menni másik biztosítóhoz, mivel "potenciális károkozók" is lehetnek az utakon - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője szerda reggel az M1 aktuális csatornán - tájékoztat az MTI.
Binder István hozzátette: ha ezt nem teszik meg, a román felügyelet tájékoztatása szerint két hónapon belül a felszámoló felmondja a szerződésüket.
A szóvivő kitért arra is, hogy bár a felszámolás még nem jogerős, mivel nem jelent meg a román közlönyben, már elkezdtek határidőket szabni az érintett ügyfeleknek. A legközelebbi január 18., amikor a 30 millió forint feletti kárral rendelkezőknek kell jelezni igényüket, mert az ezt meghaladó kárt nem térítik a garanciaalapok - mondta.
Jó hír, hogy ez csak egy kis ügyfélkört érint, a kötelező biztosítással rendelkezőket pedig nem - tette hozzá.
Elindult az Astra Biztosító felszámolása a román pénzügyi felügyelet által a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) küldött tájékoztatás szerint, a nagy összegű, nem kötelező gépjármű-felelősség biztosítási (kgfb) kárral, díjköveteléssel rendelkező magyarországi fogyasztóknak, és a nem biztosítási hitelezőknek január 18-ig be kell jelentkezniük a felszámolásba - közölte az MNB.
Közölték: a többi hazai károsultat - ők a döntő többség - a garanciaalapok kártalanítják, az Astra még meglévő kgfb-ügyfeleinek szerződését a felszámoló felmondhatja.
Jelezték, hogy a döntés még nem jogerős, a felszámoló nem küldött tájékoztatást a potenciális hitelezőknek sem.
Felszámolónak a KPMG Restructuring SPRL-t jelölték ki, aki január 29-ig ellenőrzi az igényeket, és február 24-ig véglegesíti a hitelezők listáját.
A januári bejelentési határidő a nem biztosítási hitelezőket, és a nem kgfb-hez - hanem például lakás, utas vagy casco biztosítási kárhoz - kapcsolódó, 450 ezer lej (mintegy 30 millió forint) feletti biztosítási kár vagy díjköveteléssel rendelkező ügyfeleket érinti alapvetően. A nem kgfb követelések 450 ezer lej feletti részére ugyanis sem a magyar, sem pedig a román garanciaalap nem terjed ki.
Közölték: az Astra magyarországi kgfb-ügyfeleitől kárt szenvedettek jelenleg is rendezhetik jogos kgfb-káraikat a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kártalanítási számlájánál. Amint a felszámolási eljárást elrendelő döntés jogerőssé válik, a még nem rendezett jogos kgfb-károk rendezését a Mabisz kártalanítási alapja fogja intézni.
Az egyéb, nem kgfb jellegű biztosítási károk, illetve a befizetett, de meg nem szolgált biztosítási díjakat a román pénzügyi felügyelet (ASF) mellett működő biztosítási garanciaalap (FGA) fogja visszafizetni. Ezt az érintett ügyfelek legfeljebb a felszámolási eljárás jogerőssé válását követő 90 napig kérhetik írásban az FGA-nál.
A tájékoztatás szerint az Astra Biztosító korábbi, 169 ezer magyarországi kgfb-ügyfelének döntő része mára más biztosítónál kötött szerződést. A még a biztosítónál lévő 16 ezer kgfb-ügyfél úgy szüntetheti meg kgfb-biztosítását, hogy másik biztosítóval szerződik, nem kell a szerződést felmondani.
Az Astra biztosítót tavaly augusztus 26-án nyilvánították fizetésképtelenné, megvonták működési engedélyét és csődeljárást kezdeményeztek ellene.
Forrás: Jogi Fórum/MTI
Az új technológiáknak és digitális adatoknak köszönhetően hatékonyabbá válhat az életbiztosítók működése, kockázatvállalása és árazása, ami teljesen átírhatja az ügyfélszerzés és kapcsolattartás gyakorlatát is - állítja legújabb jelentésében a Swiss Re.
Az életbiztosítási ágazat válaszút előtt áll a viszontbiztosító szerint: az új technológiák forradalmian új működést eredményezhetnek. A legfrissebb Sigma jelentése többek között a biztosítók big data, vagy úgynevezett kognitív számítástechnika (cognitive computing) használatát vizsgálja. Emellett a különféle kihívásokat is feltárja, amelyekkel az életbiztosítóknak szembe kell nézniük, legyen szó a pozitív digitális fogyasztói élmény megteremtésről, a szabályozói változásokkal való lépéstartásról, a potenciális partnerségek kialakításáról, vagy a nem hagyományos piaci szereplők jelentette verseny fokozódásáról.
Már látszanak a digitális kor előnyei
Az egyre bővülő adatforrások és online platformok új lehetőséget kínálnak az életbiztosítók számára az információk kinyerésére és tárolására. A big datanak és új adatelemzési eszközöknek köszönhetően szinte automatikussá válhat a kockázatok értékelése és árazása, vagyis a jegyzési folyamat, aminek a kognitív számítástechnika fejlődése szabhat csak új határokat.
A hangfelismerő és szövegolvasó algoritmusok segítségével hasznos információkat vonhatnak ki a biztosítók a legkülönbözőbb forrásokból, akár strukturálatlan orvosi jelentésekből is – állítja a Swiss Re vezető közgazdásza. A big data és az új adatelemzési eszközök a még születőben lévő prediktív jegyzési folyamatot is előrébb mozdíthatják, ahol az egyes ügyfelek igényeit, preferenciáit és kockázatait lehet előrejelezni –teszi hozzá Kurt Karl.
Az új technológiák az ügyfelek egészségi állapotának javításában is segíthetnek, ami megkönnyítheti a biztosítók számára a kockázatok szelektálását. Példaként említi a Swiss Re, hogy a legtöbb orvos a mai napig csak korlátozottan képes nyomon követni egy páciens egészségi állapotát, amint az elhagyja az adott egészségügyi intézményt. A jövőben azonban akár távolról is figyelemmel kísérheti a beteg pulzusát, köszönhetően az internethez csatlakozó hordható eszközöknek, ami a szívinfarktus kockázatának korai felismerését is segítheti. Ezek az adatok segíthetnek a gyógyszeres kezelések személyre szabásában, illetve a valós idejű kockázatértékelésben.
A fogyasztói élményt is javítja
A jelentés azt is bemutatja, hogy az új technológiák miként egyszerűsíthetik le az életbiztosítások igénylésének folyamatát. Az új adatforrások és a prediktív modellezési eszközök az ügyféligények részletesebb azonosítását is lehetővé teszik, így az életbiztosítók könnyebben kapcsolatot alakíthatnak ki a fogyasztókkal. Az új kommunikációs, és információ-megosztási formák nyomán a termékek könnyebben elérhetővé és vonzóbbá válhatnak az ügyfelek számára, a „gemifikációs” technikákkal pedig az igénylési folyamat is egyszerűbbé tehető.
A technológiai fejlődés lehetőséget ad arra is, hogy új módon lépjenek interakcióba a fogyasztókkal a biztosítók, ami javíthatja az ügyfélmegtartást, és a felmerülő ügyféligények azonosítását. Példaként említ a jelentés néhány olyan életbiztosítót, amelyek valamilyen jutalmazási programot vezettek be azon ügyfelek részére, akik egészséges életmódot folytatnak, például edzenek, rendszeresen szűrővizsgálatokra járnak, vagy abbahagyják a dohányzást. Ezek a programok nem csak az ügyfélhűséget erősíthetik, de az egészségi állapot javításán keresztül a potenciális kárigényeket is csökkentik.
Az új technológiák lehetőséget kínálnak az új vásárlói rétegek eléréséhez is. A fejlődő piacokon például a mobilon keresztül történő értékesítés exponenciálisan nőtt az elmúlt évtizedben.
A digitális kor lehetőségeinek kihasználásához az életbiztosítóknak felül kell vizsgálniuk üzleti modelljeiket, jelentős összegeket kell technológiai fejlesztésekre fordítaniuk, meglévő IT-rendszereiket frissíteniük kell, új kockázatkezelési folyamatokat kell bevezetniük, különösen az ügyféladatok védelme érdekében – állítja a Swiss Re.

