2017.05.08

Erre figyeljen, ha őstermelőként nyugdíjat szeretne

Mezőgazdasági őstermelőként voltam bejelentve az elmúlt években, de súlyos, visszafordíthatatlan betegségem miatt egyre kevesebbet tudok dolgozni. Milyen rokkantsági ellátásra vagyok jogosult? Hogyan kaphatok majd nyugdíjat?

A mezőgazdasági őstermelők táppénzre való jogosultsága alapvetően ugyanaz, mint az egyéb jogcímen biztosított személyeké, tehát mindenki kaphat táppénzt, aki az idő alatt válik keresőképtelenné, amíg a biztosítása fennáll és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A mezőgazdasági őstermelő abban az esetben biztosított, ha a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. Azt fontos tudni, hogy mezőgazdasági őstermelőként a járulék megfizetése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a biztosítotti jogviszonya is fennáll. Az őstermelőkre a kötelező biztosítás csak akkor terjed ki, azaz az őstermelő csak akkor minősül biztosítottnak, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig tud annyi szolgálati időt szerezni – a meglévő szolgálati ideje mellett –, hogy az a 20 évet elérje.

Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a járulékfizetés ellenére sem fog az őstermelő biztosítottnak számítani. Ha az érintett életkora indokolja (így ha a nyugdíjkorhatár eléréséig már 20 évnél kevesebb van hátra), célszerű a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási hivatalnál adategyeztetési eljárás keretében kezdeményezni a megszerzett szolgálati idő megállapítását. Abban az esetben, ha az igénylő mezőgazdasági őstermelőként biztosítottnak minősül (pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettsége is fennáll), táppénzre jogosult lehet.

A rokkantsági/rehabilitá­ciós­ ellátásra való jo­gosultság – hasonlóan a táppénzhez – szintén biztosítási jogviszonyhoz kötött ellátási forma. A rokkantsági/rehabilitációs ellátásra az lehet jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőző években meghatározott számú napon, például 5 éven belül legalább 1095 napon át a Tbj. 5. § szerint biztosított volt, továbbá keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül. Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a mezőgazdasági őstermelő a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra – egészségi állapotától függően – jogosultságot szerezhet.

Ha az őstermelői tevékenységéből származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni, akkor az igénylő kereső tevékenységet folytat, tehát nem lesz jogosult az ellátás igénybevételére csak akkor, ha ez a tevékenysége megszűnik.

Érdemes arra ügyelni, hogy aki a rokkantsági ellátás folyósítása mellett keresőtevékenységet végez és a munkáját betegsége, kórházi kezelése miatt – orvos által igazoltan – nem tudja ellátni, a rokkantsági ellátás folyósítása mellett táppénzt is kaphat.

Forrás: www.baon.hu

Biztosítás fajta: 

  • Életbiztosítás
Téli viharok Európában: Mit tanulhatunk a múltból?
2015 december 23.
Kategória:
Lakásbiztosítás, Vállalkozói biztosítás

A 19. században is történtek brutális viharok Európában, amelyek mai értéken számolva akár 8-14 milliárd euró körüli biztosítási kárt is eredményeztek volna. Három ilyen téli vihart is kielemzett a világ legnagyobb viszontbiztosítója, hogy az eredményeket felhasználja új kockázati modellje megalkotásához.

A Swiss Re légköri veszélyekkel foglalkozó szakértői friss tanulmányukban múltbeli eseményeket járnak körül, amelyekből az Európát érintő jövőbeli viharokat, illetve azok várható veszteségeit próbálják értékelni. Három nagy téli vihar söpört végig a 19. század végén Európában, melyek elemzése a szerzők szerint legalább olyan hasznos, mint az időjárási, vagy éghajlati modellek alapján generált fiktív forgatókönyvek vizsgálata.

A Swiss Re azért is szentelt időt ezen viharok elemzésének, mert egy új modellt fejlesztett ki az európai téli vihar-kockázatok elemzéséhez, amihez elengedhetetlen a múltbeli adatok ismerete. Sajnos az európai téli viharok esetében nem állnak rendelkezésre olyan széleskörű adatok, illetve feljegyzések, mint például a hurrikánokról – utóbbiakról a 19. század óta vezetnek listát – így a szerzőknek korabeli újságokból, tudományos lapokból, erdészeti jelentésekből kellett dolgozniuk.

A jelentés egyik kijózanító következtetése az, hogy az 1875-1895 közötti húsz évben Európát három olyan jelentős téli vihar is megtépázta, melyek jóval nagyobb biztosítási veszteséget okoztak volna ma, mint bármely hasonló esemény az elmúlt évtizedekben.

Lothar vihar: 1876 március
1876 februárjában az időjárás Európa-szerte szokatlanul nedves és szelessé vált, majd március 12-én, a korai órákban egy kicsi, de nagyon intenzív vihar érkezett az Atlanti óceán felől, Dél-Írország és Anglia partjaihoz, majd később Európa nagy részén végigsöpört.

A Swiss Re azt is megbecsülte, hogy az akkori viharok mekkora biztosítói kárt okoztak volna, ha 2014-ben következnek be. Ehhez az európai biztosítási iparág számára katasztrófa-biztosítási adatokat szolgáltató független szervezet, a Perils adatait használta fel, amely szerint összesen több, mint 10 milliárd eurónyi kár keletkezett volna. A jelentés megjegyzi, hogy ez az összeg ugyan alacsonynak tűnik a vihar súlyosságához képest, azonban azt is hozzáteszi, hogy a nagyobb európai városokat elkerülte, és ha csak 75 km-rel északabbra haladt volna, úgy Németországban és Belgiumban a károk többszöröse keletkezett volna.

Daria vihar: 1884 január
Az 1884 január 26-i vihar az előzőnél egy sokkal ismertebb és pontosabban dokumentált esemény volt, főleg azért, mert ekkor mérték minden idők legalacsonyabb nyomását a Brit-szigeteken és kontinentális Európában.

Az egész Egyesült Királyságon és közel Franciaország nagy részén átsöprő, Németországot, Belgiumot és Hollandiát is érintő vihar jelentős károkat okozott. Franciaországban például egy acél rácsot fújt le a szél egy Gustave Eiffel által tervezett vasúti hídról a szakadékba.

A Swiss Re becslései szerint ez a vihar 2014-ben közel 14 milliárd eurónyi biztosítói kárt okozott volna, ami messze a legmagasabb az európai szélviharok történetében.

1894 február, Észak-Németország
Bár Dánia déli része és az észak-német part menti régiókban egyáltalán nem ritka az erős szél, az 1894 február 12-i viharban fák és épületek sem maradtak érintetlenül, sőt, a szigetországon is végigsöpört. Az akkori megemlékezések szerint még Hamburg 130 méter magas Szent Petri temploma is majdnem összeomlott a szélben. Több száz épület kéménye, köztük gyárkémények is leomlottak, mint ahogy néhány épület is a vihar áldozatául esett.

Ha ez a vihar ma következne be, a károk igen jelentősek lennének. A Perils adatai alapján számolva egyedül a biztosított vagyoni károk értéke meghaladná a 8 milliárd eurót.

A vizsgált három vihar tehát 8-14 milliárd euró körüli vagyoni károkat okozott volna ma biztosítói szinten, amely az erdészeti, vagy gépjármű-károkat, balesetbiztosítási károkat még nem is tartalmazza.

A Swiss Re szerint egy-egy ilyen vihar nem csak a helyi, de még a multinacionális biztosítótársaságok viszontbiztosítási fedezetét is kimerítené.

(Biztosítási Szemle)

CLB TIPP
lakásbiztosítás >>
vállalati vagyonbiztosítás >>

FENNTARTHATATLAN A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER: EZT TANÁCSOLJÁK A KÖZGAZDÁSZOK
2015 december 23.
Kategória:
Életbiztosítás

Előrejelzések szerint tíz évig még nem fordul negatívba a Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlege, 2026-tól azonban elkezdődik a hiány halmozódása. Húsz év múlva már megközelíti a 300 milliárd forintot is a hiányzó összeg, ami az összes bevétel közel 8 százaléka – írja a Portfolio.hu Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmány alapján.

A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról című tanulmány szakértői jövőbeli népességi mutatók és feltételezett makrogazdasági és nyugdíjparaméterek segítségével előrejelző modellt építettek, hogy vizsgálhatóvá tegyék ezen mutatók hatását a nyugdíjrendszerre.

A kutatók előrejelző modellje fogyó magyarországi lakosságot prognosztizál: 2035-ben hozzávetőlegesen 8 647 505 fős lakossággal lehet számolni, amelynek 51,5 százaléka lesz nő, a migráció hatását figyelmen kívül hagyva.

Ez alapján mind a női, mind a férfi időskori függőségi ráta monoton és egyre gyorsuló ütemben emelkedik, aminek közvetlen hozadékaként egy aktív egyénre (járulékfizetőre) mind több passzív (nyugdíjas) jut.

A demográfiai folyamat a szerzők szerint nyomást gyakorol a nyugdíjrendszerre, a munkaerőpiaci kínálatra, így a munkanélküliségre, valamint a szürke- és feketegazdaságra is.

A szerzők ezek alapján számításokat készítettek a Nyugdíjbiztosítási Alap várható bevételeinek és kiadásainak előrejelzésére, amelyből arra a következtetésre jutottak, hogy a 2015-2030 közti időszakban a rendszer bevételei és kiadásai igen közel lesznek egymáshoz és csak néhány év esetében figyelhető meg kisebb rés közöttük.

Ezeket a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése okozza. A kiadások először 2026-ban haladják majd meg a bevételeket, majd a hiány egyre gyorsuló ütemben növekedni fog. Ehhez elsősorban az járul hozzá, hogy csökken a bevételek növekedési üteme, Ratkó-unokák munkaerő-piaci aktivitásának csökkenésével.

A tanulmány szerint 2026-tól kezdve az előrejelzési időszak végéig a nyugdíjrendszer egyenlege folyamatosan negatív is marad. Az első deficites évben a hiány 13,4 milliárd forintról indul, majd ezt követően egyre gyorsuló ütemben növekedve a vizsgált időszak végére már megközelíti a 300 milliárd forintot is, ami az összes bevétel közel 8 százaléka.

A közgazdászok az elemzések alapján a nyugdíjkorhatár 2022 utáni emelését javasolják, a korhatáron várható áltagos hátralévő élettartam emelkedésének megfelelően, azonban még ez sem jelentene hosszú távon megoldást az egyenleg egyensúlyban tartásához. Ahhoz egy intézkedéscsomagot kellene kidolgozni, ami a gyermekvállalás ösztönzésére épül, melynek hatása azonban leghamarabb csak 20-30 év múlva kezdheti el érzékeltetni hatását.

(Biztosítási Szemle)

CLB TIPP nyugdíjbiztosítás >>

Félmilliárd forinttal több jut az agrárbiztosításokra jövőre
2015 december 22.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

A korábbi 3 milliárdról 3,5 milliárd forintra növeli a keretet a Miniszterelnökség. A döntést az évről évre növekvő érdeklődés indokolja; az idén benyújtott kérelmek összege 700 millió forinttal haladta meg a rendelkezésre álló keretet.

Várhatóan január elején jelenik meg a mezőgazdasági biztosítások díjtámogatását célzó felhívás, de a pályázati oldalon elérhető tájékoztatóból annyi már kiderült, hogy jövőre összesen 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. Ez mintegy félmilliárd forinttal haladja meg az idei keretet. Bár az idén nemzeti forrásból finanszírozta a kormány az agrárbiztosítást kötő gazdálkodók támogatását, a jövő évtől ismét európai uniós forrás használható erre a célra.

A mezőgazdasági termelők az új rendszerben is évente pályázhatnak a díjtámogatásra. Változatlanul olyan mezőgazdasági biztosítási szerződések díja támogatható, amelyek 30 százalékot meghaladó hozam­csökkenés okozta veszteségre nyújtanak fedezetet. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a támogatható növénykultúrákban sem várható változás, a kör biztosan nem szűkül 2016-ban.

Az új támogatási rendszerben változatlanul háromféle biztosításhoz kérhetnek támogatást a gazdálkodók. Az A típusúba a szántóföldi növények mellett az alma, a körte- és a szőlőültetvények tartoznak. Ebben az esetben például a jégeső, az aszály, az árvíz és a fagy okozta kárra együttesen köthető biztosítás. A B típus keretében a gabonanövények mellett a bab, a borsó, a lencse, a burgonya, a cukorrépa, valamint számos zöldség és gyümölcs biztosítható. A szerződésben külön lehet megkötni a jégesőre, a fagy, a vihar és a tűz okozta kárra a biztosítást.

A C típus azokat a konstrukció­kat tartalmazza, amelyek kimaradtak az előbbi felsorolásból. Fontos, hogy a biztosító csak abban az esetben fizethet kártérítést, ha a kárt tűz esetén az illetékes hatóság, míg az időjárás okozta károkat az Országos Meteoro­lógiai Szolgálat igazolja.

Évről évre népszerűbb a díjtámogatott biztosítás hazánkban, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) adatai alapján ebben az évben összesen 8600 termelő kötött támogatott növénybiztosítást, mintegy 5,7 milliárd forint értékben. Az utólagos támogatás összegének folyósítását már megkezdte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a napokban 3900 gazdálkodónak mintegy 1,3 milliárd forintot fizetnek ki.

Az ez évre vonatkozó keret 3 milliárd forint volt, a benyújtott támogatási kérelmek azonban ezt az összeget mintegy 700 millió forinttal meghaladták, így a legtöbben csökkentett összeget kapnak. Alapesetben a befizetett biztosítás díjának 65 százalékát kaphatják meg támogatás formájában a gazdálkodók. A teljes összeget azonban az idén csak az A típusú biztosítást kötött gazdák kaphatják meg, a B típusnál 52 százaléknyi, míg a többi konstrukció esetén 30 százalékos visszatérítés illeti meg a termelőket.

Forrás: agroinform

A biztosításról a nők döntenek
2015 december 17.
Kategória:
Általános

Megdőlni látszik a sztereotípia, amely szerint a pénzügyi döntéseket a férfiak hozzák. A Genertel felméréséből az derült ki, hogy a megkérdezett nők közel 80 százaléka felelős a biztosításokért, azaz ők döntenek arról, hogy milyen biztosítást kössenek ők vagy akár az egész család. Érdekesség, hogy a biztosításokról való döntéshozatal leginkább (85 százalékban) a 40 év felettiekre jellemző, lakóhely szerint meg inkább a vidéki lakcímmel rendelkező nőkre.


A Genertel Biztosító Zrt. 500 nőt kérdezett meg a legutóbbi felmérése alkalmával. Arra voltunk kíváncsiak, vajon ki hozza meg a döntést a családban biztosítási kérdéseket illetően. A felmérés meglepő eredményeket hozott: a megkérdezett nők 77 százaléka válaszolta azt, hogy ő dönt, és csak 23 százalékuk mondta azt, hogy nem folyik bele az ilyen jellegű pénzügyi kérdésekbe, inkább ráhagyja a férfira.

Megvizsgáltuk azt is, milyen mértékű a női nem aktivitása az egyes biztosítási típusokon belül és az derült ki, hogy elég jelentős különbségek vannak: lakásbiztosítás esetén szinte mindig a nő dönt, ezzel szemben a másik véglet a nyugdíjbiztosítás, ahol viszont csak a nők kevesebb, mint 25 százaléka mondja ki a végső szót.

Ha korosztály szerint nézzük meg azokat a nőket, akik biztosításról döntenek, akkor jól látszik a felmérésből, hogy döntően – 85 százalék -, 40 feletti nőkről van szó; azon belül is nagyobb számban az 50. életkorukat betöltöttekről: a döntést hozók 21 %-a 40-és 50, míg 64%-a 50 év feletti. A fiatalok -30-40 év közötti korosztály – alig 15 százaléka válaszolta azt, hogy ő az „illetékes”, ha biztosításról van szó.

Talán a legmeglepőbb hozadéka a felmérésnek az, hogy a várthoz képest nem a fővárosi nők a „határozottabbak”, sokkal inkább a Budapesten kívüliek. Lakóhely szerinti bontásban ugyanis az derült ki a Genertel felméréséből, hogy a biztosításokról döntést hozó nők alig 36 százaléka budapesti, a többi, 64 százalék, vidéken él.

Mi alapján döntenek a nők?

A Genertel három, a Társaság által is nyújtott biztosításnál arra is rákérdezett, hogyan hozzák meg a nők a döntéseiket, milyen tényezőket vesznek figyelembe.
Lakásbiztosítás esetén a nők 70 százaléka az árat, illetve a kedvezményeket említette elsődleges szempontnak, amikor biztosítót választ, csak kis részüknek fontos, ha megbízható ismerősöknek már voltak jó tapasztalatai egy adott biztosítóval, míg a hirdetések alig játszanak szerepet a választásnál.

Cascónál is hasonló a helyzet, itt a válaszadó nők döntő többségénél; - közel 90 százalék - fontos szerepet játszik az ár a döntés meghozatalnál: ezen belül 30 százalék mondta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy-egy casco biztosítás mellett, azaz a legolcsóbbat választja, 59 százalék - pedig ott köti meg biztosítását, ahol már meglévő egyéb biztosításai révén kedvezményt kap az árból. A nők csupán 12 százaléka vesz figyelembe egyéb szempontot, mint például a a biztosító ismertségét, a „brandet”, amikor döntést hoz.

Utasbiztosításnál sem volt túl sok meglepetés; a női válaszadók közel 35%-a leginkább az árak összehasonlítása alapján dönt. Ugyanakkor, nem feltétlenül a legolcsóbb csomagot választják az ár alapján döntők, 40 százalék ugyanis a közép árkategória mellett teszi le voksát; ezt a csomagot „biztonságosabbnak” tartják az alsó-kategóriához képest. 27 százalék a kiegészítők alapján dönt, és csak kevesen – 25 százalék - vesznek figyelembe olyan szempontokat, mint a biztosító ismertsége vagy mások ajánlásait (14 százalék).

(Biztosítási Szemle)

Pénzügyi kérdések többségében a nők döntenek?
2015 december 17.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás

Megdőlni látszik a sztereotípia, amely szerint a pénzügyi döntéseket a férfiak hozzák; a Genertel felméréséből az derült ki, hogy a megkérdezett nők közel 80 százaléka felelős a biztosításokért, azaz ők döntenek arról, hogy milyen biztosítást kössön a család. A biztosításokról való döntéshozatal leginkább a 40 év felettiekre jellemző, lakóhely szerint pedig inkább a vidéki nőkre.

A Genertel Biztosító Zrt. 500 nőt kérdezett meg a legutóbbi felmérése alkalmával. Arra voltunk kíváncsiak, vajon ki hozza meg a döntést a családban biztosítási kérdéseket illetően. A felmérés meglepő eredményeket hozott: a megkérdezett nők 77 százaléka válaszolta azt, hogy ő dönt, és csak 23%-uk mondta azt, hogy nem folyik bele az ilyen jellegű pénzügyi kérdésekbe, inkább ráhagyja a férfira.

Megvizsgálták azt is; milyen mértékű a női nem aktivitása az egyes biztosítási típusokon belül és az derült ki, hogy elég jelentős különbségek vannak: lakásbiztosítás esetén szinte mindig a nő dönt, ezzel szemben a másik véglet a nyugdíjbiztosítás, ahol viszont csak a nők kevesebb, mint 25 százaléka mondja ki a végső szót.

Ha korosztály szerint nézzük meg azokat a nőket, akik biztosításról döntenek, akkor jól látszik a felmérésből, hogy döntően –85%--, 40 feletti nőkről van szó; azon belül is nagyobb számban az 50. életkorukat betöltöttekről: a döntést hozók 21 %-a 40-és 50, míg 64%-a 50 év feletti. A fiatalok -30-40 év közötti korosztály – alig 15%-a válaszolta azt, hogy ő az „illetékes”, ha biztosításról van szó.

Talán a legmeglepőbb hozadéka a felmérésnek az, hogy a várthoz képest nem a fővárosi nők a „határozottabbak”, sokkal inkább a Budapesten kívüliek. Lakóhely szerinti bontásban ugyanis az derült ki a Genertel felméréséből, hogy a biztosításokról döntést hozó nők alig 36 százaléka budapesti, a többi, 64%, vidéken él.

A Genertel három, a Társaság által is nyújtott biztosításnál arra is rákérdezett, hogyan hozzák meg a nők a döntéseiket, milyen tényezőket vesznek figyelembe.

Lakásbiztosítás esetén a nők 70 százaléka az árat, illetve a kedvezményeket említette elsődleges szempontnak, amikor biztosítót választ, csak kis részüknek fontos, ha megbízható ismerősöknek már voltak jó tapasztalatai egy adott biztosítóval, míg a hirdetések alig játszanak szerepet a választásnál.

Cascónál is hasonló a helyzet, itt a válaszadó nők döntő többségénél; - közel 90 százalék - fontos szerepet játszik az ár a döntés meghozatalnál: ezen belül 30% mondta azt, hogy kizárólag ár alapján dönt egy-egy casco biztosítás mellett, azaz a legolcsóbbat választja, 59%- pedig ott köti meg biztosítását, ahol már meglévő egyéb biztosításai révén kedvezményt kap az árból. A nők csupán 12 százaléka vesz figyelembe egyéb szempontot, mint például a a biztosító ismertségét, a „brandet”, amikor döntést hoz.

Utasbiztosításnál sem volt túl sok meglepetés; a női válaszadók közel 35%-a leginkább az árak összehasonlítása alapján dönt. Ugyanakkor, nem feltétlenül a legolcsóbb csomagot választják az ár alapján döntők, 40% ugyanis a közép árkategória mellett teszi le voksát; ezt a csomagot „biztonságosabbnak” tartják az alsó-kategóriához képest. 27% a kiegészítők alapján dönt, és csak kevesen – 25%- vesznek figyelembe olyan szempontokat, mint a biztosító ismertsége vagy mások ajánlásait (14%).

Forrás: OrientPress Hírügynökség (OPH)

James Bond milliárdos kárt okozott
2015 december 17.
Kategória:
Assistance, Gépjármű biztosítás, Motor biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás, Lakásbiztosítás, Utasbiztosítás, Életbiztosítás, Vállalkozói biztosítás, Flotta biztosítás

Novemberben a legszenzációsabb filmesemény a 007 Spectre – A Fantom visszatér című film premierje volt, melyben a 007-es ügynök újra akcióba lépett. Az Allianz szakértői megvizsgálták James Bond milyen károkat okozott a filmben, ezt követően áttekintették, hogy a Military Intelligence Section 6 (MI6) ügynökeinek milyen biztosításokat érdemes kötniük a hétköznapjaikra.

A 007-es filmek rendezői eddig egyetlen epizódban sem aprózták el a látványos akció jeleneteket, ezért biztosak lehettünk abban, hogy most is elmaradhatatlan kellékei lesznek a hatalmas robbanások, az autós kaszkadőr jelenetek, valamint a rengeteg személyi sérüléssel járó baleset.

A különleges ügynök külföldi utazásai során több mint 70 millió forint értékű kárt okoz a különböző ingatlanokban. Habár a filmben megjelenő vadonatúj Fiat 500-asban a 007-es ügynök nem tett 500 ezer forintnál nagyobb értékű kárt, a többi felelősségbiztosítás terhére elkönyvelhető kártérítési limitet bőven meghaladták a becsült kártérítési összegek. A számos légi járműben, terepjáróban, valamint az Aston Martinnal okozott károk összesen több mint 4,5 milliárd forintnyi kárösszeget is jelenthetnének, ha a valóságban felbecsülnénk őket. „A károk jelentős részét a biztosító nem is fedezhetné a valóságban az érvényes kgfb törvény alapján, ugyanis káreseményenként a személyi sérüléssel járó károkra a kártérítési limit 1,6 milliárd forint, a dologi károk fedezetére pedig 500 millió forint” – mondta dr. Borsányi Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési igazgatója.

Az Allianz szakértői azt javasolnák egy MI6 ügynöknek, vagy a filmben szereplő titkosszolgálati munkatársnak, hogy a kgfb-n kívül mindenképpen rendelkezzen az alábbi biztosítási fedezetekkel:

  1. Általános utasbiztosítás

James Bond rengeteget utazik, egy héten belül akár többször is. Fontos, hogy az utasbiztosítást olyan elemekkel is kiegészítsük, ami nemcsak véd bennünket, de megkönnyíti a mindennapi ügyintézést is. A külföldön ellopott mobiltelefon jogtalan használatából eredő költségek fedezésére az utazási assistance biztosítás a legalkalmasabb. Ha véletlenül (vagy akció közben) elhagyná egy ügynök az okostelefonját, akkor az érzékeny tartalmú üzenetek, fotók és információk már nem biztos, hogy visszanyerhetőek a szolgáltatónál, de az ebből fakadó anyagi veszteség térítését kérheti a biztosítótól.

  1. Jogsegély Assistance

James Bonddal – akinek külföld a műveleti területe – gyakorta megesik, hogy külföldön szenved el vagy okoz balesetet. Számára kellemetlen lehet a rendőrségi egyeztetés olyan idegen nyelven, amit nem beszél. Érdemes tehát a jogsegély biztosításokat is megtekinteni, mert akár már egy csomag rágógumi áráért is segítséget nyújt a biztosító, akár az ügyvédi közreműködésben, vagy az eljárási és szakértői költségek kifizetésében.

  1. Légi jármű biztosítás

A repülőgépek biztosítása mind a tulajdonosnak és az üzemeltetőnek is fontos, hiszen – ahogy ezt a filmben is láthattuk – egy balesetnek mindig komoly anyagi következményei lehetnek. A légi jármű biztosítások között található a géptest biztosítás, amely csak a repülőgép géptestében keletkezett károkra terjed ki, a balesetbiztosítás a légi jármű utasainak kárát is fedezheti, illetve a légiközlekedési tevékenységet folytatók részére is rendelkezésre áll felelősségbiztosítás, ami harmadik személynek okozott károk fedezetére vonatkozik.

  1. Egészségbiztosítási megoldások

A 007-es ügynök nemcsak másokra, de önmagára nézve is egészségi kockázatokat rejtő tevékenységeket folytathat. Az emberi életpálya kezdeti szakaszában elsősorban a baleseti kockázatok jelentenek kiemelt veszélyforrást, de a kor előrehaladtával egyre intenzívebben megjelennek a betegségi kockázatok is. Egy kevésbé súlyos, de elhúzódó betegség esetén fel kell készülni a kórházi tartózkodással összefüggő megnövekedett kiadásokra és átmeneti bevételcsökkenéssel is számolni kell a munkából való kiesés miatt, egy komolyabb betegség esetén a fentieken túl arra is gondolni kell, hogy nagymértékben megváltozik az ember élete, ami jelentős és azonnali pénzügyi nehézségeket okoz.

  1. Nem árt, ha felkészülünk a váratlanra is

A filmben számos olyan káreset történik, amelyre a szerződési feltételek szerint a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki, illetve a balesetek többségénél nincs kizárólagos felelős, hanem több vétkes fél együttes károkozásáról beszélhetünk, ezek bonyolíthatják a kárrendezés folyamatát. A felelősségbiztosítás esetében, ha kiderül, hogy szándékos vagy súlyos gondatlan magatartásnak a következménye a károkozás, ez a biztosítót nem feltétlenül mentesíti a kifizetéstől, s a biztosító a törvényi feltételek alapján felszólíthatja a károkozót, hogy térítse meg a károsult számára kifizetett kártérítési összeget. Így érdemes az MI6 kötelékében ezekre az esetekre is valamennyi plusz tartalékkal rendelkezni, ha szupertitkos küldetésre indulunk.

Forrás: brandtrend.hu

 

Növelte az előnyét az NN
2015 december 15.
Kategória:
Életbiztosítás

Húsz százalék fölé növelte díjbevétel alapján mért részesedését az életbiztosítási piacon az NN Biztosító, miközben több nagy versenyző is sokat veszített pozíciójából.

Nagymértékben átrendeződött az első kilenc hónapban a hazai életbiztosítási piac, annak ellenére, hogy a dobogós helyezésekben – a díjbevétel alapján számolva – nincs változás. A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai alapján a legszembetűnőbb változás, hogy az élet üzletágban tavaly is élen álló NN Biztosító tovább erősítette vezető pozícióját: miközben a teljes piac összesített díjbevétele 1,58 százalékkal 329,4 milliárd forintra csökkent az első háromnegyed évben az egy évvel korábbihoz képest, az NN 10,7 százalékkal 60 milliárd forint fölé növelte díjbevételét, és ezzel piaci részesedése 16,28-ról 20,37 százalékra ugrott.

A második helyen álló Magyar Posta Életbiztosító díjbevétele viszont 22 százalékkal, 41,93 milliárd forintra esett az első kilenc hónapban, így az ennek alapján mért piaci részesedése 16-ról 12,7 százalékra olvadt. Valamelyest javítani tudott ugyanakkor pozícióin a Groupama Biztosító, amely bő 2 százalékkal valamivel 34 milliárd forint fölé tornászta díjbevételét, így stabilan őrzi dobogós helyét az élet üzletágban. Javított viszont pozícióján a Generali, amely 3,49 százalékos növekedést követően 30,96 milliárdos első kilenchavi díjbevételt ért el 9,4 százalékos piaci részesedés mellett. Szintén egy helyet tudott javítani az Aegon, amely az 5,80 százalékos díjbevétel-növekedés révén szeptember végén az ötödik helyen állt, megelőzve az idén két helyet rontó – és életági díjbevételét 18,9 százalékkal csökkentő – Allianzot.

A rangsor alsóbb részeiben is történtek érdekes mozgások. A nagy nyertesnek itt a K&H számít, amely 40,53 százalékkal 13,24 milliárd forintra növelte díjbevételét 2014 első kilenc hónapjához képest, ezzel a tizenegyedikről mindjárt a kilencedik helyre ugrott, 2,8-ról 4 százalék fölé növelve piaci részesedését. A CIG Pannónia ugyanakkor – bár hat százalékkal növekedtek a díjbevételei – kiesett az első tízből, a K&H mellett ugyanis a Signal is megelőzte.

Az viszont a viszonylag jelentős mozgások ellenére is jól látszik, hogy a nyugdíjbiztosításoknak egyelőre csekély a szerepük a piaci sorrend alakításában. Az ezen a területen dobogós három biztosító – NN, Allianz, Generali – ugyanis a teljes élet piacon is meghatározó szereplőnek számít, így náluk viszonylag keveset nyom a latban az egyenként 2,3–2,8 milliárdos, nyugdíjcélú termékekből származó díjbevétel. Más kérdés, hogy ez a terület rohamosan fejlődik a teljes életbiztosítási üzletághoz viszonyítva, és a következő években fontos szerepe lehet a teljes piac alakításában is.

A piaci koncentráció viszont nem változott érdemben, a nagy mozgások láthatóan semlegesítették egymást: míg tavaly az első kilenc hónapban az öt legjelentősebb szereplő az élet üzletág díjbevételének 61,17 százalékát adta, idén 59,77 százalék volt ez az arány.

Forrás: vg.hu

Viszik a nyugdíjbiztosítást
2015 december 14.
Kategória:
Életbiztosítás

Akciók is vannak, de az adókedvezmény önmagában is meggyőző. Nagyon mennek az év végén a nyugdíjbiztosítások. Sokan kihasználják az adókedvezményt, és fizetnek be eseti díjat, de új szerződéseket is kötnek az ügyfelek.

Megsokszorozódott novemberben, decemberben pedig még nagyobbat nőhet a nyugdíjbiztosítások díjbevétele. Adókedvezményt tavaly óta lehet igénybe venni az ilyen megtakarításokra, az államtól visszajáró 20 százalékos, maximum évi 130 ezer forintos juttatásra pedig minden biztosító felhívja az ügyfelek figyelmét. Sok piaci szereplő az adókedvezmény mellett más akciókkal is csábítja az ügyfeleket, a K&H-nál díjjóváírást, a Posta Biztosítónál tabletet kaphat, aki most szerződést köt, és a múlt hét végéig a Groupama is akciózott díjkedvezménnyel.

A nyugdíj-biztosítási piac már az első kilenc hónapban is jól ment az idén, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint tavaly egész évben 11,6 milliárd forint volt a személyijövedelemadó-kedvezménnyel támogatott biztosítások díjbevétele, a korrigált díjbevétel pedig nem egészen 10 milliárd forintot tett ki. Az idén már szeptember végéig több mint 18 milliárd forintnyi díjbevétel folyt be, és korrigáltan is csaknem 16,8 milliárdot tett ki a díjbevétel. A szerződések száma is szépen gyarapodott, a tavaly év végi 67,6 ezerről 111,5 ezerre nőtt a számuk kilenc hónap alatt. Több biztosítónál látványos a növekedés, a K&H-nál a rendszeres díjas termékből az idén ötször annyit adtak el, mint tavaly, a Posta eddig 70 százalékos növekedést ért el, a Vienna Life-nál arra számítanak, hogy a tavalyi díbevétel több mint a duplájára nő.

A negyedik negyedév pedig még sokkal erősebbnek ígérkezik nemcsak az új szerződések, hanem a korábbiak egyszeri díjas befizetései miatt is. Kuruc Péter, a K&H Biztosító divízióvezetője azt tanácsolja az ügyfeleknek, hogy olyan havidíjat válasszanak, amelyet biztosan tudnak majd rendszeresen fizetni, és ha marad még pénzük, inkább az év végén egészítsék ki a biztosításukat az adókedvezmény maximalizálása érdekében egy nagyobb összeggel. Az adókedvezményt 650 ezer forintos éves befizetéssel lehet maximalizálni, és a K&H ügyfelei valószínűleg tudatosan törekszenek erre, az utolsó negyedévben átlagosan 539 ezer forint volt az egyszeri befizetések átlagdíja.

A Posta Biztosítónál az utolsó negyedévben már több mint kétszer annyi egyszeri díj folyt be, mint az első kilenc hónapban összesen. A Vienna Life-nál novemberben háromszor-négyszer annyi egyszeri díjat fizettek az ügyfelek, mint egy átlagos hónapban, decemberben pedig még több befizetést várnak, a Generalinál szintén december a legerősebb hónap, és bár konkrét számokat sok biztosító nem közölt, szinte kivétel nélkül arra számítanak, megugrik az év vége előtt az eseti díjak volumene.

A nyugdíjbiztosítások piacát szeptember végéig az NN vezette csaknem 2,8 milliárd forintos díjbevétellel. Az NN-nél az az érdekes, hogy a versenytársai többségével szemben vegyes életbiztosítást kínál nyugdíjcélra. Szinte fej fej mellett haladt a céggel a Generali és az Allianz 2,37 milliárd, illetve 2,32 milliárd forintos díjbevétellel. Az Allianz korrigált nyugdíj-biztosítási díjbevétele egyébként magasabb volt a Generaliénál. A felsoroltakon kívül az Aegon, a Uniqa, a Metlife és a CIG Pannónia adott még el milliárdos nagyságrendben nyugdíjbiztosítást szeptember végéig. A nyugdíjbiztosítások csaknem háromnegyede befektetési egységhez kötött (unit linked) típusú volt, az eseti befizetések is szinte kizárólag ezekhez a konstrukciókhoz kapcsolódtak.

Forrás: vg.hu

Ennyit tegyen félre most, hogy elég legyen a nyugdíja
2015 december 12.
Kategória:
Életbiztosítás

A statisztikák szerint a magyarok 40 éves koruk után kezdenek el nyugdíjcélra megtakarítani. Vagyis nagyjából húsz évet szánnak arra, hogy megalapozzák majdani nyugdíjas éveik biztonságát, az állami nyugdíj kiegészítését.

Pályakezdőként túl fiatalnak érzik magukat ehhez, a nyugdíjas évek ködös jövőbe vesző probléma számukra. Később az egzisztencia felépítése és fenntartása lesz az elsődleges, a lakáshitel, vagy autóhitel. Amikor már kevesebb, mint 25 év van hátra a nyugdíjig, akkor jön a felismerés: az öngondoskodásra is költeni kell.

Szembe kell nézni azzal, hogy a nyugdíjrendszerek a mai formájukban nem lesznek fenntarthatók, sem Magyarországon, sem más fejlett államokban. Az elöregedő társadalom egyre kevesebb aktív tagja hosszú távon nem lesz képes ellátni az egyre nagyobb számú időskorút. Az állam nem fogja tudni magas színvonalon kiszolgálni a nyugdíjasokat, ami azt jelenti, hogy szükség lesz az egyéni kiegészítésre.

A társadalmi szokások, a folyamatosan emelkedő átlagéletkor, ezen belül a hosszabbodó egészségesen töltött évek ráadásul a nyugdíjasok számára is kinyitják a világot. Van idő utazgatni, új hobbit, szórakozást kipróbálni, összességében minőségi életet élni. Az időskori igények kielégítésére komplett iparág kezd épülni, a lehetőségek tárháza gyakorlatilag végtelen. Ehhez a magas színvonalú élethez azonban jelentősen ki kell egészíteni az állami nyugdíjat.

Sosem késő elkezdeni a takarékoskodást és öngondoskodást, de nem mindegy, hogy 15 vagy 35 évig tart a folyamatos megtakarítás időszaka. Az NN Biztosító szakemberei kiszámolták, hogy ha egy 30 éves fiatal szeretné biztosítani a jelenlegi átlagnyugdíj összegét idős napjaira, akkor havonta mindössze 9700 forintot kellene megtakarítania Motiva Nyugdíjbiztosítással. Ha azonban elodázza a döntést, és csak 10 év múlva, 40 évesen kezd megtakarításba, akkor havi 20 000 forinttal kell kezdenie a megtakarítást a nyugdíjszakadék áthidalásához. Ha még később hoz döntést, és csak 50 évesen kezd el nyugdíjára félretenni, már 48 000 forintot kell havonta félretennie ugyanakkora nyugdíjmegtakarítás eléréséhez.

Nem könnyű azonban meghatározni, mekkora összegű megtakarításra is van szükség, hiszen az emberek igényei és szokásai eltérőek. Ebben segítenek a kalkulátorok. Az NN Biztosító kalkulátorával például könnyedén kiszámítható, hogy a Motiva nyugdíjbiztosítással előreláthatólag mekkora összeget vehet kézhez, ha minden hónapban félretesz egy bizonyos összeget. A kalkulátorban a biztosítás időtartama és a havi félretett pénzösszeg is szabadon változtatható.

Az eredmény fényében érdemes elgondolkodni azon, milyen megtakarítás lenne ideális. Az átlagnyugdíj jelenleg nem sokkal haladja meg a 110 ezer forintot, vagyis egy aktív és felfedező nyugdíjas számára kiemelten fontos lesz a saját forrás. Az NN hosszú távú becslése szerint ráadásul az átlagnyugdíj 2050-re a jelenlegi nyugdíj 79%-ra csökken, így a nyugdíjasok egyre kisebb hányadát lesznek képesek kifizetni azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak, amelyeket ma még megengedhetnek maguknak. Kiegészítés lényegében tehát minden nyugdíjasnak kell, de az extra igények jelentősen befolyásolhatják a döntést, illetve a havi utalandó összeget.

A megfelelő megtakarítási forma vagy termék kiválasztásában az NN Biztosító szakemberei évtizedes tapasztalatuk révén tudnak segítséget nyújtani: segítenek eldönteni, hogy a hagyományos vagy befektetési egységhez kötött biztosítás lesz-e az ideális, illetve utóbbinál az egyszeri díjas vagy a rendszeres díjas a jobb megoldás ahhoz, hogy a nyugdíjas éveinket hogyan és milyen minőségben töltsük el.

forrás: hvg.hu

Ez lehet az özvegyek megmentője: havi 3 ezerből kijön
2015 december 11.
Kategória:
Életbiztosítás

A jelzáloghitelek mellé szinte elengedhetetlen kockázati életbiztosítás kötése, apuka halála esetén ugyanis a kisgyerekes anyuka egyedül maradhat a sokmilliós adóssággal a nyakán. A biztosítás viszont garantálhatja, hogy a család talpra tud állni a kifizetett összegből, ráadásul már havi 3 ezer forintból biztosíthatjuk ezt a védelmet. Persze az sem mindegy, hogy melyik biztosítót választjuk, amikor megkötjük az életbiztosításunkat.

Ha nagyobb értékű hitelt veszünk fel, akkor érdemes mellé legalább a futamidővel magegyező tartamú életbiztosítást kötni, de hitel nélkül sem árt előre felkészülni a váratlan eseményekre Ki ne hallott volna már olyan történetet, ahol a fiatal férfi magára hagyta a két-három gyermekes anyukát sokmilliós adóssággal.

Melyik biztosító a legolcsóbb?
Megkérdeztük a biztosítókat, hogy mennyibe kerül náluk a kockázati életbiztosítás, az első esetben 15 millió forintos biztosítási összeggel számoltunk, 20 éves időtartamra, 30 éves biztosítottal. Lényeges, hogy egyes biztosítóknál van különbség a dohányzó és a nemdohányó ügyfeleknél, de van olyan szolgáltató, ahol egy kategóriába esnek.

A nemdohányzó kategóriában a Groupamánál találhatjuk a legolcsóbb ajánlatot, a biztosításunk éves díja 40 ezer forint lenne (kb. 3 300 forint havonta), míg a dohányos kategóriában az Uniqánál csupán 54 ezer forintot kell fizetni évente (kb. 4 500 forint havonta).
Ez utóbbi azért ennyire kedvező, mert az Uniqa nem tesz különbséget az ügyfelek között dohányzási szokások szerint. Egyébként több biztosítónál találhatunk olyan feltételeket, amelyek a keveset dohányzók vagy csak esetenként rágyújtó biztosítottaknak kedveznek.
A második esetnél 45 éves biztosítottal számoltunk, 15 millió forintos összeggel, 10 éves tartamra. Ezekkel a feltételekkel a nemdohányzó kategóriában az Aegon a legkedvezőbb, 100 ezer forintos éves díjjal (kb. 8 400 forint), a dohányosoknak pedig az Uniqa 124 ezer forintos ajánlata (kb. 10 ezer forint) a legkedvezőbb.

Milyen biztosítást érdemes kötni?
Ha kifejezetten hitel mellé kötjük (jellemzően lakáshitel mellé) az életbiztosítást, akkor a biztosítási összegnek legalább a felvett hitelösszeggel kell megegyeznie, így gondoskodhatunk a hitel kifizetéséről halálunk esetén.

Ezzel ugyan gondoskodunk a hitel kifizetéséről, viszont a kieső jövedelem így is nagy problémát okozhat az egyedül maradt (esetenként kisgyermekes) anyukának. Emiatt a hitelnél annyival nagyobb biztosítási összeggel érdemes megkötni az életbiztosítást, amely legalább egy évnyi jövedelemnek felel meg (a hitel kifizetésre kerül, így ennek a törlesztőrészletét kivonhatjuk ebből).

Emellett nem árt arra is gondolni, hogy mi lesz akkor, ha rokkantság miatt nem tudunk tovább dolgozni, vagy csak néhány hónapig kiesünk a munkából betegség miatt. Ilyenkor jönnek jól a kiegészítő biztosítások, amellyel betegségek vagy baleset esetén védhetjük be magunkat. Így néhány hónapos kiesés sem okoz gondot a hitel törlesztőrészleteinek kifizetésénél és a család is fenn tudja magát tartani a kieső jövedelem ellenére, a fizetendő összeget ennek megfelelően érdemes kiválasztani.

Az életbiztosítást a családnak, a kiegészítő biztosítást magunknak kötjük
Érdemes egyébként odafigyelni a minimum megköthető díjakra is, ugyanis bizonyos éves díj alatt nem köthetjük meg az adott biztosításokat, ez különösen fiatal nemdohányzóknál fordul elő, az ő biztosítási díjaik ugyanis eleve alacsonyak. A haláleseti összeg növelésével, vagy kiegészítő biztosításokkal (pl: műtéti térítés, kórházi napidíj, kritikus betegség stb.) viszont a minimum díj fölé növelhetjük a fizetendőt, ráadásul ezzel szélesebb körű védelmet biztosíthatunk magunknak. Ebből a szempontból a biztosítók egy része a díjfizetési gyakorisághoz köti a minimum díjat (Groupama, Uniqa, Union), másik része pedig fix minimum díjat határoz meg (Generali, Aegon, CIG Pannónia).

A biztosítások minimum összege lehet a másik korlátozó tényező a szerződés megkötésekor. A szolgáltatók többsége alacsony minimum összeget határoz meg, viszont akad két kivétel:
- Az Uniqánál egyáltalán nincs minimum összeg, itt a munimum díjból vezethető le az elindításhoz szükséges biztosítási összeg,
- Az Aegon pedig aránylag magas, 10 milliós minimális biztosítási összeget ír elő.
Az alacsony előírt összeg egyébként azoknak lehet kedvező, akik aránylag alacsony haláleseti biztosítás mellett nagy összegű, kiterjedt kiegészítő biztosítási csomagot szeretnének maguknak.

Forrás: penzcentrum.hu

Oldalak