2020.05.15

Ezek a leggyakoribb otthoni balesetek: elég egy apró hiba és máris kész a baj

Hatvannegyedik napja tart a veszélyhelyzet, amely rengeteg magyar számára azt jelenti, hogy több mint 2 hónapja lényegesen több időt tölt otthon, mint korábban bármikor. A lakosság jelentős része szorult a négy fal közé, dolgozni, iskolába, vásárolni, de szórakozni sem jár el már otthonról a kijárási korlátozások miatt. A bent töltött idő megnövekedése pedig azt eredményezi, hogy egyre több az olyan baleset, amely az otthonában éri az embert. A Pénzcentrum most annak járt utána, melyek az ilyen leggyakoribb balesetek, melyek esetén lehet a biztosítóhoz kárigénnyel fordulni, valamint milyen biztosítást érdemes kötni.

Mivel jelenleg rengeteg magyar dolgozó home office-ból dolgozik, az iskolások otthonról tanulnak, és aki csak megteheti, sokkal kevesebbet mozdul ki, mint más körülmények között - sokkal több időt töltenek az emberek otthon. Ez pedig azt eredményezi, hogy a munkahelyi balesetek, de akár a közúti baleset száma is jelentősen csökken, viszont megnőhet azoknak az eseteknek a száma, amikor az embert otthonában éri valamilyen szerencsétlenség.

A Pénzcentrum megkérdezte a nagy biztosítótársaságokat, hogy várható-e az otthon történt balesetek számának emelkedése tekintettel a koronavírus járvány miatt elrendelt korlátozásokra, a home office-ra és a digitális oktatásra. Vereczki András, az UNIQA Biztosító Kárigazgatójának nyilatkozata szerint most, hogy az emberek kényszerűen otthon vannak, a háztartási balesetek aránya nagyobb, mint a közlekedéssel összefüggő balesetek. A szakértő azt mondta lepunknak:

Összességében valamivel kevesebb balesetet szenvednek el, mint normál helyzetben. Viszont a súlyos következményekkel járó háztartási balesetek (barkácsolás, kertészkedés, takarítás) nagyobb arányban fordulnak elő. Szurgyi Nándor, az Aegon Biztosító lakásbiztosítási üzletágának vezetője szerint várható, hogy több lesz a háztartási baleset, és azt is elmondta, hogy akinek van a lakásbiztosításán belül vagy egyéb formában balesetbiztosítása, az ilyen balesetek esetén számíthat a térítésre.

Maknics Anita, az Allianz Hungária Zrt. Lakossági vagyon termék-és portfolió menedzsment osztály vezetője, is úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi veszélyhelyzet időszakában egyelőre nem tapasztaltak növekedést a baleseti károk számában. Schaub Erika, a Generali Biztosító személybiztosítási területéért felelős igazgatósági tagja azt nyilatkozta lapunknak, egyelőre nem látnak markáns növekedést az ebből fakadó kárbejelentések számában. Véleménye szerint ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem növekedett az otthoni balesetek száma. Mindenesetre számítanak az esetleges növekedésre.

Dr. Máhig Attila, a Groupama Biztosító szolgáltatási ügyvezető igazgatója azt mondta lapunknak, hogy eddigi tapasztalataik szerint az otthon töltött idő növekedése miatt nem váltak gyakoribbá a balesetek, jellegükben történt inkább változás. Elmondása szerint

megnövekedett az olyan típusú balesetek száma, mint például a kézi szerszám használata során történő kézsérülés, lábujj törések (ágyba rúgott, ajtóba rúgott, lépcsőn megbotlott). A gyerekek kartöréseinek száma is megnövekedett (trambulinon ugráltak, nagyobb testvérrel játszottak) és gyakoribb, hogy felnőttek létráról vagy lépcsőről leesnek.

Melyek a leggyakrabban előforduló balesetek? A Pénzcentrum arra is kíváncsi volt, hogy melyek azok a balesetek, amelyeknek a leggyakrabban esnek áldozatul a biztosítók ügyfelei. A halálos balesetek közül is jelentős azoknak a száma, amelyek otthon érik az embereket: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 3664 halálos balesetből 1733 otthon történt, és ezek csak a súlyos esetek. Rengeteg kisebb-nagyobb háztartási baleset történik minden évben.

Az Allianz Hungária Zrt. kárrendezési statisztikái szerint a személyi sérüléssel járó baleseti károk körülbelül 90 százaléka otthoni környezetben történik. A baleseti károk többségét a múlékony sérülések, főleg csonttörések teszik ki, a vizsgált időszaktól függetlenül - mondta el lapunknak a biztosító szakértője.

A Generali tapasztalatai szerint a leggyakoribb otthoni balesetek a következők: forrázás, kertészkedés közben bekövetkező balesetek, tetőről való leesés, barkácsolás közben elszenvedett sérülés, elcsúszás, lépcsőn leesés. A szakember néhány konkrétumot is említett:

előfordult már flexelés közbeni sérülés, kutyasétáltatás közben szerzett bokaficam, macskaharapás, lábujjtörés a kanapé lábába rúgva vagy éppen olyan súlyos sérülés is előfordulhat, mint medencetörés létráról leesve - mondta el Schaub Erika.

Az UNIQA szakértője, Vereczki András elmondása szerint szintén a háztartási balesetek döntő többsége (63%) csonttörés, amelynek különböző okai lehetnek:

Elsősorban a gyerekek a leginkább veszélyeztettek. Játék, biciklizés, rollerezés, gördeszkázás stb. miatt elesnek, illetve a lakáson belül szenvednek balesetet - mondta el, és olyan példákat is említett, mint amikor a gyermekek az ajtót egymás kezére csapják vagy nehezebb tárgyakat leejtve okoznak sérülést, valamint előfordul, hogy leesnek az emeletes ágyról. A szakértő a balesetek arányairól úgy nyilatkozott:

A háztartási balesetek aránya általában az összes baleset 40%-a. A maradék 60% a sportolással, közlekedéssel, kerékpár-, roller-, esetleg segédmotorkerékpár-használattal függ össze.
Vereczki András azt is kiemelte, hogy a háztartási balesetek oka szezonális:

A legsúlyosabb baleseteket barkácsolás, kertészkedés, fűnyírás, favágás közben szenvedik el az emberek, amit a szerszámok, a flex, a motorfűrész és a fűnyíró okoznak. A következmény lehet csonkolás, lágy rész, szem sérülés vagy csonttörés. A szakértő elmondása szerint jellemző a tavaszi, őszi, téli nagytakarítások időszakában a létráról leesés, ami súlyos, akár bénulással járó sérülésekhez is vezethet. Ugyanígy a gyümölcsszezon időszakában a fáramászás, illetve leesés is egy jellemző baleset, aminek szintén súlyos akár tragikus következményei lehetnek. Télen pedig az elcsúszás elesés miatti ütés, zúzódás és csontsérülés a leginkább gyakori.

Az UNIQA szakértője szerint ezeken kívül a konyhai baleseteket is érdemes még kiemelni. A legjellemzőbbek a késsel, esetleg bárddal történt vágás, csonkolás, idegsérülés, illetve a főzés, sütés közben elszenvedett égés és forrázás miatti sérülések.

A tűzhelyen felejtett sütőolaj miatti tűzkárok is gyakoriak. Ezek pedig nem csak személyi sérülést, hanem komoly anyagi károkat is okoznak. Akár a teljes egzisztenciát is veszélyezteti, ha egy család egy tűzkár miatt elveszíti az otthonát. A maradandó egészségkárok, égési sérülés vagy tragikus halálesetek aránya a balesetbiztosítások esetében 3% - mondta el a szakértő. Tehát a biztosítók tapasztalatai alapján a felnőtteknek érdemes óvatosnak lenniük, és gondoskodniuk a megfelelő biztonságról, amikor létrára másznak, lépcsőznek, barkácsolnak, sütnek-főznek és kertészkednek - különösen ha fűrésszel dolgoznak, vagy gyümölcsöt szednek.

A gyerekekre külön érdemes odafigyelni - ezt nehezíti, hogy a dolgozó szülők most a gyermekfelügyeletet a munka mellett látják el. Biciklizés, rollerezés, gördeszkázás során könnyen megsérülhetnek, vagy testvérek okozhatnak egymásnak sérüléseket a lakáson belüli játékkal.

Mit fedeznek az egyes biztosítások? Mit érdemes kötni?

Egyes biztosító társaságoknál a lakásbiztosítások esetén köthető olyan csomag, kiegészítő biztosítás, amely tartalmaz baleseti biztosítást is, hogyha otthon történik meg a baj: kisebb csonttörések, repedések, nyolc napon túl gyógyuló sérülések, 10%-os vagy annál magasabb fokú egészségkárosodást okozó balesetek, vagy legrosszabb esetben rokkantságot, esetlegesen halált okozó belesetek esetén jár térítés.

Más biztosítóknál a különböző balesetbiztosítások esetén nincs kikötve, hogy a baleset otthon, vagy más helyszínen történik, így egyaránt kérhető kártérítés bárhol esik meg az emberrel kisebb vagy nagyobb baleset. Az általunk megkérdezett biztosítók arról számoltak be, hogy a járvány kezdete óta megnőtt, vagy éppen stagnál az érdeklődés az otthoni balesetek esetén térítést nyújtó biztosítások iránt. A Generali szaekértője például elmondta lapunknak, hogy a kockázati biztosítások iránti igény az elmúlt években folyamatosan növekedett. Ez a növekedés a jelen helyzetben sem állt meg, de némileg lassult.

Nem rendelkezünk dedikáltan otthoni balesetekre vonatkozó termékkel, szinte kivétel nélkül minden kockázatunk -legyen az baleseti, vagy legyen bármely okú - kiterjed az otthoni balesetekre is
- mondta el Schaub Erika.

A Groupama arról számolt be, hogy az ügyfelek részéről a veszélyhelyzet elrendelése óta enyhe mértékben megnövekedett érdeklődést és nyitottságot tapasztaltak az olyan biztosításaik iránt, amelyek otthoni baleseti károk esetén térítenek. Kérdésünkre dr. Máhig Attila elmondta, sokféle biztosításuk térít otthoni, illetve háztartási balesetekre:

Ezek a fedezetek jellemzően személybiztosítási szolgáltatások, azaz élet, baleset- és egészségbiztosítások, azaz akkor nyújtanak szolgáltatást, ha pl. ha valaki egy otthoni baleset miatt kórházba kerül, meg kell műteni, keresőképtelenség miatt táppénzre kerül, a baleset miatti következmények miatt költségei merülnek fel, vagy olyan súlyos a sérülés, hogy maradandó egészségkárosodást szenved vagy legrosszabb esetben elhalálozik. Ezen kockázati fedezetek akár önállóan balesetbiztosításként, akár egyéb biztosításokba - pl. életbiztosításokba, csoportos személybiztosításokba, lakásbiztosításokba, bankbiztosításokba - beépítve, illetve ott választhatóan is elérhetőek. A szolgáltatási ügyvezető igazgató hozzátette azt is, hogy sok olyan egyéb fedezet van, ami a lakásbiztosításukban választható, valamint anyagi és/vagy asszisztencia segítséget nyújt háztartási balesetek esetén:

  • Családi balesetbiztosítás, amely súlyos személyi sérülés esetén (pl. harmadfokú égési sérülés vagy rokkantság) vagy halál esetén anyagi segítséget jelent, vagy hosszantartó betegállománynál visszatéríti a betegállomány idejére szóló lakásbiztosítási díjat.
  • Felelősségbiztosítás azokra az esetekre, ha valaki másnak személyi vagy vagyoni kárt okozna az ügyfél (pl. ha valaki elcsúszik a járdánk előtt).
  • Csonttörés esetén egyösszegű segítség a gyógyuláshoz, ha a családban valakit baleset ér.
  • Súlyos baleset esetén, a ruházatban, cipőben, szemüvegben keletkezett károkat is megtérítik.
  • Telefonos segítség: azonnali segítség egészségügyi kérdésekben az orvosi asszisztencia szolgáltatás keretében.
  • Ha baleset miatt kórházba kerül az ügyfél, akkor 3 napon túli betegellátás esetén egyösszegű segítséget nyújtanak.

Az Allianz szakértője elmondta, hogy lakásbiztosításaik kiegészítő biztosításként tartalmaznak családi balesetbiztosítást. Hozzátette, hogy bár nem tapasztaltak érdemi növekedést a fedezet iránti érdeklődésben, azonban a sokéves tapasztalat alapján megállapítható, hogy

a szerződést kötők több mint fele választja a baleseti kiegészítő biztosítást, amely a család tagjaira is kiterjed. A biztosítás fedezetet nyújt az otthon elszenvedett balesetekre, valamint kiterjed a váratlan balesetek miatti bekövetkező múlékony vagy maradandó egészségkárosodásra, illetve baleseti halál esetére
- mondta el Maknics Anita.

Az UNIQA kárigazgatója, Vereczki András is azt mondta lapunk kérdésére, hogy érezhető a biztosítások iránti igény növekedése:

Ilyen krízishelyzetben ez érthető, hiszen mindannyian biztonságra vágyunk. Számszerű növekedést ez nem jelent a korábbi időszakhoz képest, de az mindenképpen figyelemre méltó, hogy a korlátozott kommunikációs és személyes kapcsolattartási lehetőségek ellenére sincs visszaesés. Ügyfeleink tudatosan keresik a betegség, baleset és haláleseti kockázatokat fedező biztosításokat
- mondta el a szakértő. Az Aegon Biztosító, mivel általános balesetbiztosítást kínálnak, ezért nem tudnak számottevő növekedésről beszámolni az otthoni balesetek esetén térítő biztosítások esetén. Viszont Szurgyi Nándor elmondta:

A lakásbiztosítások és egyes életbiztosítások tartalmaznak balesetbiztosítási szolgáltatást, de egyre nagyobb mértékben vásárolnak az ügyfelek önálló balesetbiztosításokat is. Ezek általában az alábbi estekben térítenek: balesetből eredő halál, rokkantság, csonttörés, csontrepedés, égési sérülések. A biztosító térítése a különböző kategóriákban a tízezer forinttól a több millió forintig terjedhet, attól függően, hogy az ügyfél mekkora fedezetet igényelt
- nyilatkozta a lakásbiztosítási üzletág vezetője. A biztosítók összesített tapasztalataiból az állapítható meg, hogy a lakosság szeretné biztonságban érezni magát annak ellenére, hogy most jelentősen több időt töltenek a négy fal között. Nem csak azért, mert a járvány alatt több idő juthat kertészkedésre, barkácsolásra, vagy éppen azért, mert kevésbé tudnak a szülők a távmunka mellett odafigyelni gyermekeikre, hanem a tavasz közeledtével jellemző gyakori balesetek miatt is érdemes otthon is figyelni a biztonságra.

Amennyiben otthon történik baleset, és a család, háztartás rendelkezik balesetbiztosítással, vagy lakásbiztosítással, érdemes az esetet dokumentálni, az orvosi papírokat megőrizni, és megérdeklődni a biztosítónál, kiterjed-e erre az esetre is a már meglévő biztosítás. Amennyiben pedig nincs biztosítása valakinek, de tart attól, hogy egy otthon elszenvedett baleset következtében kieshet a munkából, vagy nem lesz anyagi tartaléka egy költséges terápiára, kezelésre a gyógyuláshoz, azoknak főként érdemes anyagi biztosítékként megkötnie egy ilyen biztosítást.

A legfontosabb viszont, hogy a járványhelyzet idején ne csak a fertőzésveszélytől óvjuk magunkat és másokat, hanem vigyázzunk egészségünkre körültekintően, tartózkodjunk a balesetveszélyes helyzetektől otthon is.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Oldalunkon bármikor összehasonlíthatja az elérhető balesetbiztosításokat, és meg is kötheti az Önnek megfelelőt, online, lakása elhagyása nélkül! Balesetbiztosítás kalkulátor >>

Biztosítás fajta: 

  • Általános
Az ügynök halála? - Robotok kezdtek el biztosításokat árulni
2016 február 01.
Kategória:
Általános

Egy MIT-ról kivált startup, az Insurify tegnap bejelentette, hogy elindítják Evia névre keresztelt "mesterséges intelligenciával" működő robotjukat, amely az autóbiztosításoknál válthatja le a biztosítási ügynököket - írja a Techcrunch.

Az MIT berkeiből elinduló Insurify nevű startup nemrégiben 2 millió dolláros megvető tőkét szerzett a Rationwave Capital Partnerstől, hogy a pénzből létrehozzák az Evia (Expert Virtual Insurance Agent) robot-ügynök platformot. Tegnap a cég bejelentette, hogy az Evia elindult, a honlapjuk tanúsága szerint a béta verzióra fogadják a szolgáltatás első kipróbálóit az Egyesült Államok 30 államában.

"Alig van időnk arra is, hogy a barátainkkal telefonáljunk, pláne nincs időnk a biztosítási ügynökökkel beszélni. Most ugyanolyan nehéz biztosítást kötni, mint amilyen nehéz volt repülőjegyet venni 15 évvel ezelőtt, telefonon keresztül sokszor 40 percig is letart" - fejtette ki Snejina Zacharia a lapnak arról, miért is vágott bele az üzletbe.

Az Insurify hasonló alapokon működik, mint a Coverhound, amely adatbázisok alapján hasonlít össze autó- és lakásbiztosításokat az oldalán, vagy mint a Google insurance research összehasonlítója. Ugyanakkor az Insurify egy lépéssel tovább is megy: a felhasználóknak elég csupán a rendszámtáblájukat befotózniuk, és elküldeniük az Eviának. A robottanácsadó ezután rengeteg adat között kezd el kutatni, amellyel beazonosítják a felhasználót és a vezetési történetét, majd az algoritmus biztosítási díjajánlatot és javaslatokat küld vissza neki.

A nagyobb biztosítók közül például a Progressive, az Allstate és az AAA is az ajánlattevők között szerepel, de a Coverhounddal is partnerségi kapcsolatot keresnek. Akik nem szeretnék lefotózni a rendszámtáblájukat, és elküldeni azt a cégnek, azok az online platformon keresztül a szokásos módon (adatok megadása) is kérhetnek ajánlatot.

Forrás: Portfolio

Közúti balesete történt? Íme a legfontosabb teendők
2016 február 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Nemcsak saját magatartásunkra és gépkocsink állapotára érdemes fokozottan ügyelni, sokszor mások figyelmetlensége, felelőtlensége is elkerülhetetlen koccanáshoz, rosszabb esetben pedig komolyabb vagyoni kárral, személyi sérüléssel járó közlekedési balesethez vezethet a hideg időben. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mit is kell tennünk ilyenkor az érintettek biztonságának, valamint az eset mihamarabbi tisztázásának érdekében.

Lényeges, hogy milyen esetekben kell hatósági intézkedés, miként kell kitölteni a szükséges dokumentumokat, mit kell intézni a biztosító felé és azután. Ezekkel érdemes mindig naprakésznek lenni, hiszen tájékozottságunk a helyszínen, és a későbbi ügyintézésben is nagymértékben megkönnyítheti a dolgunkat.

Ha személyi sérülés történt a balesetben?
Mindenképp meg kell győződni arról, hogy történt-e személyi sérülés. A legfontosabb az emberi életek és az egészség megóvása, így sérülés esetén azonnal értesíteni kell a mentőket, valamint a rendőrséget, akkor is, ha erre a sérült nem tart igényt a helyszínen. Kiérkezésükig pedig segítséget kell nyújtani a sérült(ek)nek. Ezen kötelességünknek mindenképp tegyünk eleget, mivel az elsősegélynyújtás elmulasztása büntetőjogi felelősséget vonhat maga után.

A baleset okozója, vagy bármelyik fél ne fuvarozza el a sérültet orvosi kezelésért, mert elhagyva a helyszínt az egyes részletek és körülmények tisztázása utólagosan problémássá válhat. Közlekedési baleset esetén a kórházaknak hivatalból értesíteni kell a rendőrséget, a felek pedig kötelesek megvárni a hatósági intézkedést, valamint a drog- és alkoholfogyasztásra vonatkozó vizsgálatokat.

Mikor hívjunk rendőrt?
Amennyiben az érintettek nem tudják tisztázni egymás között a történteket, nem tudnak megegyezni a felelősség kérdésében, jelentős az anyagi kár, esetleg külföldi személy is a baleset érintettje vagy feltételezhetően szabálysértés történt, úgy mindig értesíteni kell a rendőrséget. Minden, a balesetben érintett személynek kötelessége megvárni a hatóság helyszínre érkezését.

Ha a baleset okozója adatainak megadása nélkül távozik, személyi sérülés esetén, a rendőrség segítségnyújtás elmulasztása miatt eljárást indíthat az ügyben. A felelősség szóbeli elismerését később szinte lehetetlen bizonyítani, így ha az érintettek bármelyike nem hajlandó írásosan ezt elismerni, úgy mindenképpen rendőrt kell hívni. Előfordulhat, hogy az írásos felelősség elismerés ellenére, a károkozó később ellentétesen nyilatkozik a biztosítónak. Rendőri intézkedés hiányában ilyen esetben a károsultnak kell bizonyítania igazát, így a baleset körülményeit is. Jó, ha rögzítjük a lehetséges tanúk adatait, illetve fényképeket is készíthetünk a baleset helyszínén.

Baleset utáni dokumentáció
Csak anyagi kárral járó balesetek esetében nem szükséges mindig a rendőrség bevonása, mivel a kiérkező járőrök által készített feljegyzések az európai baleseti bejelentővel (kék-sárga) közel egyenértékű dokumentumnak számítanak a vizsgálatok során. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény értelmében, baleset bekövetkeztekor az eset részesei kötelesek átadni egymásnak a személy-, gépjármű- és a biztosítási szerződésük azonosításához szükséges adatokat, valamint dokumentálni a körülményekre vonatkozó lényeges információkat. A feleknek a „kék-sárga” bejelentőn kell igazolniuk a megadott adatok és információk valódiságát, és ezen a dokumentumon kell feltűntetni az esetleges tanúk nevét és lakcímét is. A baleseti bejelentőből egy-egy példányt kell megőrizni, ami szükséges a biztosítónál történő kárbejelentéshez. Ennek tartalma különböző nyelveken, de az egész Unió területén egységes, így külföldi balesetek esetében is használható, ezért célszerű mindig néhányat a gépjárműben tartani.

Ki a károsult és ki a károkozó?
A bejelentőt a baleset okozójának és a károsultjának is a károkozó kötelező felelősség biztosítást nyújtó biztosítójához kell eljuttatnia. A károsultnak a kár bekövetkeztétől vagy a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, míg a károkozónak 5 munkanapon belül kell írásban bejelentenie a káreseményt.

A biztosítónak a balesettel, a felelősség megállapításával, valamint az ügy elbírálásával kapcsolatos kérdéseihez mindig meg kell adni a kért információkat, és lehetővé kell tenni ezek tartalmának ellenőrzését is. Ezek hiánya ellehetetlenítheti az ügymenetet, valamint a biztosító is mentesülhet kártérítési kötelezettsége alól.

Fontos tudni, hogy a kötelező biztosítás nem terjed ki a károkozó gépjárművében keletkezett károkra. Ebben az esetben csak casco-biztosítás mellett számíthat saját kárának megtérítésére. Ha a károkozó félnek nincs érvényes kötelező biztosítása, akkor a Magyar Biztosítók Szövetségénél (MABISZ) lehet 30 napon belül bejelenteni az esetet, és innen fogják majd a kárt megtéríteni.

Javítás és szervizelés
Ha már megtörtént a baj, a káreseményt követően érdemes olyan helyen javíttatni és átnézetni autónkat, ahol szakszerű átvizsgálás mellett, gyári normáknak megfelelően állítják helyre gépkocsinkat. Egy komolyabban sérült autó esetében a helyreállítási munkálatok nagyobb körültekintést igényelnek, amit egy független szerviz kevésbé tud biztosítani, ha többéves, elavult javítási technikákat használ. A márkaszerviz a legmodernebb eljárásokkal és eszközökkel biztosítja gépkocsinknak a megfelelő szervizelést, így annak helyreállítása után, nyugodt szívvel ülhetünk vissza a volánhoz.

Forrás: Szabolcs Online

SÍ-BIZTOSÍTÁS: EGYRE GYAKORIBBAK A FELELŐSSÉGI KÁROK
2016 január 30.
Kategória:
Utasbiztosítás

 

Egy külföldi síelés során nem elég csak arra figyelemmel lenni, hogy a család minden tagja és az autó is biztosítva legyen, mindenképpen érdemes olyan biztosítást kötni, ami felelősségbiztosítási elemet is tartalmaz – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A tapasztalatok szerint egyre több magyar állampolgárral szemben nyújtanak be kártérítési igényt külföldi sípályákon okozott balesetek, illetve az azzal kapcsolatos károk miatt. 

Ha síelés, snowboardozás vagy szánkózás a külföldi utazásunk célja, arra is figyelemmel kell lennünk, hogy ha mi okozunk másoknak sérülést vagy teszünk mások tulajdonában kárt, a biztosítás erre is fedezetet nyújtson. Abban az esetben, ha valaki a sípályán okoz balesetet, akkor az általa okozott sérülésekért és károkért anyagi felelősséggel tartozik, perelhetővé válik. Egy elveszített pert követően a károkozónak meg kell téríteni a balesetet szenvedett fél számára a munkából való kiesés miatti elmaradt jövedelmét, a károsult felszerelésében okozott anyagi kárt, az eljárási költségeket, valamint a jogi képviselet díját is. 

„Egy ilyen kártérítési ügy jelentős tétel lehet, akár a több millió forintot is elérheti” – hangsúlyozza Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A közelmúltban történt, hogy Ausztriában egy magyar síelő balesetet okozott. Az általa okozott kárért a tőle követelt összeg elérte a 25 ezer eurót, azaz a közel 8 millió forintot. A síelő nem rendelkezett utasbiztosítással, így azt saját zsebből – hitelből! – kellett az összeget kifizetnie. 

„Egyre többször találkozunk hasonló esetekkel, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felelősségi kockázat egyre fontosabb eleme az utasbiztosításoknak. Szövetségi szinten azt tudjuk javasolni, hogy aki síelni vagy snowboardozni/szánkózni megy valamely külföldi országba, fordítson külön figyelmet arra, hogy biztosítása tartalmazza a felelősségbiztosítást is” – összegez Horváth Péter. Az utasbiztosítások átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta, egy „középkategóriás” utasbiztosításban általában már szerepel a felelősségi elem is. 

Szakértői becslések szerint a külföldre utazók csupán mintegy 35-40 százaléka köt utasbiztosítást, a külföldön sporttevékenységet végzők, kiváltképp a síelők ennél szerencsére nagyobb arányban. 

A hazai utasbiztosítási piacon 14 magyarországi székhellyel rendelkező szereplő tevékenykedik. 2014-ben 10,38 milliárd forint díjbevételt értek el a cégek, 2013-ban 10 milliárd, 2012-ben 9,5 milliárd forintot.

Forrás: biztositasiszemle.hu

 

Vigyázat, a síbalesetből húzós per lehet
2016 január 28.
Kategória:
Utasbiztosítás

A tapasztalatok szerint egyre több magyar állampolgárral szemben nyújtanak be kártérítési igényt külföldi sípályákon okozott balesetek,illetve az azzal kapcsolatos károk miatt.

Egy külföldi síelés során nem elég csak arra figyelemmel lenni, hogy a család minden tagja és az autó is biztosítva legyen, mindenképpen érdemes olyan biztosítást kötni, ami felelősségbiztosítási elemet is tartalmaz – hívja fel rá a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A tapasztalatok szerint egyre több magyar állampolgárral szemben nyújtanak be kártérítési igényt külföldi sípályákon okozott balesetek,illetve az azzal kapcsolatos károk miatt.

Perelhető, aki kárt okoz
Ha síelés, snowboardozás vagy szánkózás a külföldi utazásunk célja, arra is figyelemmel kell lennünk, hogy ha mi okozunk másoknak sérülést vagy teszünk mások tulajdonában kárt, a biztosítás erre is fedezetet nyújtson. Abban az esetben, ha valaki a sípályán okoz balesetet, akkor az általa okozott sérülésekért és károkért anyagi felelősséggel tartozik, perelhetővé válik. Egy elveszített pert követően a károkozónak meg kell téríteni a balesetet szenvedett fél számára a munkából való kiesés miatti elmaradt jövedelmét, a károsult felszerelésében okozott anyagi kárt, az eljárási költségeket, valamint a jogi képviselet díját is.

Milliókat is kitehet a kártérítés összege
Egy ilyen kártérítési ügy jelentős tétel lehet, akár a több millió forintot is elérheti – hangsúlyozza Horváth Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. A közelmúltban történt, hogy Ausztriában egy magyar síelő balesetet okozott. Az általa okozott kárért a tőle követelt összeg elérte a 25 ezer eurót, azaz a közel 8 millió forintot. A síelő nem rendelkezett utasbiztosítással, így azt saját zsebből – hitelből! – kellett az összeget kifizetnie.
"Egyre többször találkozunk hasonló esetekkel, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felelősségi kockázat egyre fontosabb eleme az utasbiztosításoknak. Szövetségi szinten azt tudjuk javasolni, hogy aki síelni vagy snowboardozni/szánkózni megy valamely külföldi országba, fordítson külön figyelmet arra, hogy biztosítása tartalmazza a felelősségbiztosítást is" – összegez Horváth Péter.

Az utasbiztosítások átlagdíja 300 és 1000 forint között van naponta, egy „középkategóriás” utasbiztosításban általában már szerepel a felelősségi elem is.

Szakértői becslések szerint a külföldre utazók csupán mintegy 35-40 százaléka köt utasbiztosítást, a külföldön sporttevékenységet végzők, kiváltképp a síelők ennél szerencsére nagyobb arányban.

A hazai utasbiztosítási piacon 14 magyarországi székhellyel rendelkező szereplő tevékenykedik. 2014-ben 10,38 milliárd forint díjbevételt értek el a cégek, 2013-ban 10 milliárd, 2012-ben 9,5 milliárd forintot.

Forrás: 24.hu

Biztosítók, figyelem: új szabályozást vezet be az MNB
2016 január 28.
Kategória:
Életbiztosítás

Ahogyan arról korábban már írtunk, a nyugdíjbiztosítások és a befektetési életbiztosítások után a biztosítóknak ez évtől közzé kell tenniük a hagyományos megtakarítási életbiztosítások teljes költségmutatóját is egy friss jegybanki rendelet szerint - emlékeztet a jegybank mostani közleményében.

A 2016-ban életbe lépett új biztosítási törvény alapján ez évtől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeletben szabályozta az életbiztosítási termékek költségeinek összehasonlítását segítő teljes költségmutató (TKM) számítását és közzétételét. Újdonság, hogy a biztosítóknak a TKM-mutatót immár a hagyományos megtakarítási jellegű életbiztosításoknál - s nemcsak a befektetési eszközalapokhoz kötött (unit-linked) és a nyugdíjbiztosítási termékeknél - is publikálniuk kell. A költségmutatót a unit-linked biztosításoknál eszközalaponként is közzé kell tenni.

A jegybanki rendelet szerint a hagyományos életbiztosítókra vonatkozó előírásoknak 2016. július 1-jétől kell megfelelni, míg a TKM önszabályozáson alapuló jelenlegi módszertana 2017. január 1-jétől változik meg jelentősen. Az európai szintű szabályozás (úgynevezett PRIIPS-folyamat) 2016-ban várható lezárására való tekintettel az idei év második felében lehetőség lesz a jövő januártól hatályos módszertan finomítására.

Az évente július 1-jén publikálandó TKM-mutatókat egy 35 éves biztosítottra kell kiszámítani, a költségeket kizárólag a kötelezően választandó biztosítási kockázatokra és díjemelésekre modellezve. A számításnál évi 210 ezer forintnyi, évente egyszer befizetett rendszeres díjjal vagy 2,2 millió forint egyszeri díjbefizetéssel kell kalkulálni az ügyfél részéről. A TKM-számításokat a biztosítóknak rendszeres díjas és élethosszig tartó biztosításoknál 10, 15 és 20 éves, az egyszeri díjasoknál 5, 10 és 20 éves futamidőre kell elvégezniük.

A négy tizedesjegy pontossággal, százalékos formában közzéteendő TKM-mutató valamennyi közvetlen és közvetett költséget figyelembe vesz (így a kockázati díjrész mellett a mögöttes alapok vagyonkezelési, a befektetési egységek vételi és eladási árfolyam-különbözetéből adódó, a bruttó díjra vetített lejárati, illetve a nyereségmegosztás alapján a biztosítónál maradó rész ügyfélterheit is).

A biztosítási szektor által már 6 éve önszabályozás keretében működtetett - s 2016-tól a biztosítók honlapja mellett az MNB internetes oldalán is közzéteendő - TKM-mutatók egységes, előre meghatározott paraméterek felhasználásával megmutatja, hogy megközelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy olyan elméleti költségmentes hozamhoz képest, amit az adott terméken érne el.

Az MNB felügyeleti stratégiája célkitűzéseivel összhangban és korábbi nyugdíjbiztosítási ajánlása pozitív hatásainak ismeretében a jegybank 2015-ben hirdette meg etikus életbiztosítási koncepcióját. Ennek fő célja a (hagyományos és unit-linked) megtakarítási életbiztosításoknál a biztosítók által megnevezett, illetve a valós költségek közti összhang megteremtése; a biztosítók ügyfeleinek döntését elősegítő tájékoztatás; illetve a termékekhez kapcsolódó költségek átláthatóságának elősegítése. Ezt segíti az életbiztosítási igényfelmérő tartalmi elemeiről szóló új MNB-rendelet is - áll a közleményben.

Forrás: Portfolio

Most már a biztosítás teljes költségét megtudjuk
2016 január 27.
Kategória:
Általános

Életbe lépett az új biztosítási törvény, amely számos új rendelkezésben jobban védi a fogyasztókat. Az új jogszabály nyomán a biztosítóknak januártól közölniük kell ügyfeleikkel a megtakarítási életbiztosítási termékek teljes költségmutatóját, s hosszabbítaniuk kell panaszfogadási célú nyitvatartási idejüket.

A január elsejétől életbe lépett új biztosítási törvény (új Bit.) számos új fogyasztóvédelmi rendelkezést tartalmaz, s a korábbinál hangsúlyosabbá teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelési szerepét is.

Minden költségről tudnunk kell
Az új jogszabály szerint a megtakarítási jellegű – folyamatos és egyszeri díjfizetésű – életbiztosítások megkötését megelőzően, a termékismertetők átadásakor a biztosítóknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleket a konstrukciók teljes költségmutatójáról (TKM) is. E TKM-eket a biztosítóknak internetes honlapjukon is közzé kell tenniük. A megtakarítási elemeket tartalmazó életbiztosítások megkötését emellett kötelezően írásos igényfelmérő dokumentum kitöltésének kell megelőznie. Az igényfelmérő konkrét tartalmát a friss törvény előírása alapján az MNB rendeletben szabályozta.

A korábbi szabályozástól eltérően az új Bit. a többes biztosítási ügynököket is a függő ügynökökhöz sorolja. Ők tehát (az alkuszokkal ellentétben, ahogyan korábban is) nem az ügyfelek, hanem a biztosítók megbízásából végzik közvetítői tevékenységüket, azonban új szabály, hogy az általuk esetleg az ügyfeleknek okozott károkért is a biztosító felel. Ennek nyomán viszont a biztosító utólag tőlük is követelhet kártérítést. Abban az esetben pedig, ha vitás vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt, a többes ügynök köteles azt megtéríteni. Ezért (az alkuszokhoz hasonlóan) a többes ügynököknek is rendelkezniük kell káronként 1,251 millió euró, egy éves időszakra szólóan összességében pedig 1,876 millió euró összegű felelősségbiztosítással vagy vagyoni letéttel. Megszűnt viszont a korábbi törvényben nevesített biztosítási szaktanácsadói tevékenység.

Az új Bit. hatálya – akár a brókerügyek tanulságaként is – immár kiterjed a biztosítók könyvvizsgálóira is. A kisebb biztosítókra a törvény új, külön részletes könyvvizsgálói eljárási szabályokat határoz meg.

Este kilencig telefonálhatunk
Változik az ügyfélfogadás rendje is. Azoknak a biztosítóknak, amelyek nem rendelkeznek az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, vagyis csak a székhelyükön fogadják személyesen az ügyfeleket januártól minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan fogadniuk kell az ügyfelek szóbeli panaszait. A hét többi munkanapján – a korábbi törvénnyel megegyezően – 8 és 16 óra között kell ezt az ügyfeleiknek biztosítani. Ha a biztosító rendelkezik az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, az ügyfelek személyes szóbeli panaszait változatlanul annak nyitvatartási idejében kell fogadniuk.

Telefonon a biztosítóknak januártól minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan, a hét többi munkanapján pedig – a korábbi törvénnyel megegyezően – 8 és 16 óra között kell fogadni az ügyfelek megkereséseit. Az elektronikus úton elküldött ügyfélpanaszokat a biztosítóknak változatlanul folyamatosan, időkorlát nélkül kell fogadniuk.

A többes ügynökök és az alkuszok a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyükön minden munkanapon 8 órától 16 óráig, a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapon 8 órától 20 óráig, kötelesek fogadni. A panaszok azonnali kivizsgálását a közvetítők úgy is teljesíthetik, hogy a hívás fogadása a hangfelvétel rögzítésével történik, és az ügyfelet legkésőbb a következő munkanapon – érdemi panaszkezelés céljából – a többes ügynök és az alkusz rögzített hangfelvétel alkalmazásával visszahívja. A visszahívást meg kell őrizni.

A korábbiakban az MNB rendeletben szabályozta, hogy az ügyfelek telefonos hívásai esetén a biztosítóknak mindent meg kell tenniük, hogy az őket keresők legkésőbb 5 percen belül élőhangos ügyintézővel léphessenek kapcsolatba. E szabályozást most az új Bit. törvényi szintre emelte. Az ügyfelekkel rögzített vonalon folytatott telefonbeszélgetéseket (telefonon tett szóbeli panaszok) az eddigi 1 év helyett 5 évig, az ügyfelek nem telefonon közölt panaszait, illetve az azokra adott írásos válaszokat a korábbi 3 év helyett pedig szintén 5 évig kell megőrizni a biztosítóknak.

Felszámoláskor nem a sor végén leszünk
Az ügyfelek, károsultak, hitelezők eddiginél gyorsabb kifizetését célozhatják a biztosítók esetleges felszámolására vonatkozó új szabályok. A felszámolás jogerős elrendelése után annak tényéről, s a főbb tudnivalókról (így a még élő biztosítási szerződések megszűnéséről) a mindenkori felszámolást végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft.-nek – az eddigi 30 nap helyett – első alkalommal már 5 napon belül tájékoztatót kell közzétennie a biztosító, az MNB, illetve a saját honlapján.

A felszámoló ezentúl immár nem csak a teljes felszámolási folyamat végén, hanem közben is (úgynevezett közbenső mérleg alapján) – a feltételek teljesülése esetén – fizethet a követeléssel élőknek. Ha nincs meg az általuk követelt teljes összeg, elsőként a személyi sérüléses biztosítási követeléssel élőknek teljesíthet azonos arányú kifizetést. Ha az ő teljes kielégítésük után is volna még vagyon, az élet- és felelősségbiztosítási követeléssel élőknek jár a kifizetés, szintén azonos arányban (de előbbieknél követelésenként maximum 30 millió forintig, utóbbiaknál a követelés értékének legfeljebb 75 százalékáig). A közbenső mérleg közzétételekor esetleg ezután is fennmaradt vagyon az egyéb biztosítási követeléssel élők között osztható szét arányosan a kár, szolgáltatás értékének háromnegyedéig.

Azon ügyfelek, akik kockázatát a biztosító viszontbiztosítással fedezte, a konkrét viszontbiztosítási szerződések közvetlen jogosultjaivá válnak. Ez azt jelenti, hogy a követeléssel élő biztosítóval (illetve ténylegesen annak felszámolójával) azonos kielégítési sorban kaphatják meg jogos kifizetési igényüket.

Más pénzügyi tárgyú törvényekhez hasonlóan az új Bit. is lehetővé teszi, hogy az MNB – eddigi helyszíni vizsgálatain túl, előzetes kiértesítés nélkül – helyszíni vizsgáló(ka)t küldjön ki a biztosítókhoz. A maximum 30 (hosszabbítás után legföljebb 60) napig a biztosítóknál lévő jegybanki helyszíni vizsgálók ellenőrzéseket végezhetnek, és részt vehetnek a biztosítók különböző (például igazgatósági, közgyűlési) testületi ülésein is.

Forrás: Piac&Profit

Felemás számok a bécsi biztosítótól
2016 január 27.
Kategória:
Általános

Az elemzők által várt 9,11 milliárd euró helyett 9,2 milliárd euró volt tavaly a Vienna Insurance Group (VIG) éves díjbevétele, ugyanakkor ez is 1,5%-os csökkenést jelez egy év alatt.

Kedden előzetes jelentést adott a bécsi székhelyű biztosítócsoport arról, hogy alakultak a díjbevételei 2015-ben. Néhány fontosabb részlet:
- a folyamatos díjak 2,2%-kal nőttek, az egyszeri díjas életbiztosítások szempontjából azonban gyengén sikerült az év az alacsony hozamkörnyezet miatt,
- a vagyonbiztosítási (P&C) üzletágban 2%-kal 4,8 milliárd euróra nőtt a díjbevétel, az életbiztosítási üzletágban viszont 5,8%-kal 4,0 milliárd euróra csökkent,
- a kisebb egészségbiztosítási szegmens 2,9%-os növekedést produkálva 398 millió euróra növelte díjbevételét.

A biztosítócsoport díjbevételei Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is csökkentek, azonban számos közép- és kelet-európai piacon, így Magyarországon is növekedtek.

Hirtelen távozik a Generali vezére
2016 január 27.
Kategória:
Általános

A Generali rendbetétele után távozik vezérigazgatói székéből Mari Greco. Az olasz biztosítócsoport vezére a versenytárs Zurich Insurance élén folytatja - írja a Financial Times.

Greco közölte a Generali igazgatóságával, hogy nem kíván egy újabb vezérigazgatói ciklusra a Generali élén maradni, amikor áprilisban lejár a mandátuma. A biztosító többnyire sikeres átalakításon van túl:
- csökkentek a működési költségek és
- eszközök eladásával erősödött a tőkehelyzet a biztosítónál,
- külső szakemberek érkezésével pedig frissült a menedzsment,
amit a részvényesek Greco hároméves vezérigazgatói tevékenysége alatt több mint 50%-os árfolyam-emelkedéssel díjaztak. Feszültséget szülhetett azonban a biztosítón belül, hogy Greco 15%-os csökkentést tervezett a biztosító alkalmazotti létszámában, és sokan vezetői stílusát is kifogásolták.

Kedden a vezérigazgató távozásáról szóló hírek megjelenése után 3,2%-ot estek a Generali részvényei, vagyis erre az egy hírre 718 millió euróval csökkent a Generali piaci kapitalizációja. A biztosítóvezér korábban 2012-ig öt évig már dolgozott új munkahelyén, a Zurich Insurance-nél.

A Generalinak, illetve legnagyobb részvényesének, a Mediobancának állítólag egyelőre nincs jelöltje a vezérigazgatói székbe, de úgy tudni, házon belülről szeretnék betölteni a pozícióit.

Forrás: Portfolio

Tesztelték a nyugdíjrendszer egyik fontos elemét
2016 január 27.
Kategória:
Általános

Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) január 26-án hozta nyilvánosságra a foglalkoztatói nyugdíjak első európai uniós stressztesztjének eredményeit. A stresszteszt célkitűzései a következők voltak: átfogó kép alkotása a heterogén európai foglalkoztatói nyugdíjkörnyezetről; a járadékkal meghatározott (DB) és a vegyes nyugdíjrendszereknek a kedvezőtlen piaci forgatókönyvekkel és a megnövekedett várható élettartammal szembeni tűrőképességének tesztelése; a járulékkal meghatározott (DC) nyugdíjtervek potenciális sebezhetőségei; és a további felügyeleti figyelmet igénylő területek feltárása - áll az EIOPA sajtóközleményében.

A felmérésben az Európai Gazdasági Térség 17 jelentős, összességében 500 millió eurós eszközállományt kezelő foglalkoztatóinyugdíj-szektorral rendelkező tagállama vett részt.

Az eltérő stressz teszt eredmények összehasonlíthatósága érdekében az EIOPA az eszközök és források piackonzisztens értékelésén alapuló egységes módszertant fejlesztett ki. Ezzel egyidejűleg az EIOPA elvégzett egy, a nemzeti mérlegeken alapuló értékelést.

A járadékkal meghatározott és a vegyes nyugdíjrendszerek viszonylagos tűrőképességet mutattak a halálozási ráták tartós, 20%-os csökkenésével szemben. Ugyanakkor érzékenyebbnek mutatkoztak a kamatlábak hirtelen csökkenésére és az inflációs ráták emelkedése esetén (az egységes módszertan szerint), valamint az eszközök értékének jelentős esése esetén (a nemzeti mérlegeken alapuló értékelés szerint).

A járulékkal meghatározott nyugdíjtervek kísérő modulja azt mutatta, hogy a nyugdíjak szintjére gyakorolt hatás erősen függ a nyugdíjrendszerek tagjainak a nyugdíjba menetelükig hátralevő időtől. Az idősebb tagok rendelkeznek a legmagasabb nyugdíjvagyonnal és a legkevesebb idővel arra, hogy kiheverjék az eszközök értékének esését. A legfiatalabb tagokat leginkább az eszközök hosszú távú alacsonya hozama érinti érzékenyen.

Gabriel Bernardino, az EIOPA elnöke elmondta:
"A foglalkoztatói nyugdíjak stressztesztje az első ilyen, európai uniós szinten elvégzett gyakorlat volt. A stresszteszt elmélyítette a felügyeleti hatóságok ismereteit arról a hatásról, amelyet a különböző jövőbeni stressz forgatókönyvek gyakorolhatnak a nyugdíjtervek tűrőképességére.
Bár a nyugdíjtervezéshez kapcsolódó források nagyon hosszú lejáratúak, fontos, hogy a felügyeleti rendszerek legyenek felkészültek e stresszek átlátható kezelésére, történjen az akár megfelelő helyreállítási időszakok révén, nyugdíjvédelmi rendszerek segítségével, illetve a fenntartó intézmények (munkáltatók) megnövekedett hozzájárulása és/vagy nyugdíjkiigazítási mechanizmusok révén.
További munkát igényel annak elemzése, hogy a tartósan kedvezőtlen piaci viszonyok hogyan fogják befolyásolni a fenntartó intézmények viselkedését, illetve milyenek lesznek a pénzügyi stabilitási és a reálgazdasági következmények.
Az EIOPA teljes mértékben elkötelezett a felügyeleti konvergencia folytatása mellett a foglalkoztatói nyugdíjak terén is."

Forrás:portfolio.hu

Milliókat bukhatunk, ha erről az apróságról megfeledkezünk
2016 január 25.
Kategória:
Utasbiztosítás

Januárban a hideg beköszöntével megkezdődik a síszezon is, a külföldi sportcélú utak elengedhetetlen feltétele, hogy síbiztosítást kössünk. Nem mindegy azonban, hogy milyen szolgáltatásokat tartalmaz a biztosításunk, és az sem, hogy mit és hogyan fizet ki a biztosító, ha bekövetkezik a baj.

Az egyszerű utasbiztosításoknál sokkal szélesebb védelmet biztosítanak a síbiztosítások, sőt a legtöbb, téli sporttal kapcsolatos balesetet nem is fedezik a szimpla utasbiztosítások. Az Európai Unión belüli országoknál egyébként mindenképpen vigyük magunkkal (az egyébként ingyenesen kiváltható) EU-s egészségügyi kártyát (kék kártya). Ez ugyanis sok helyen fedezheti a költségeink jelentős részét, arra viszont érdemes figyelni, hogy országon belül is lehetnek eltérések az kék kártya után térített szolgáltatások körében.

Mit tehetünk, ha megtörténik a baj?
Két biztosítási esemény történhet alapvetően:
- Ha poggyászunk, illetve a sífelszerelésünk sérül meg, vagy
- Ha egészségügyi problémánk akad,
de persze egy síbalesetkor előfordulhat, hogy nemcsak a felszerelésünk, hanem mi magunk is megsérülünk.

Amikor személyi sérülés történik, akkor az első és legfontosabb, hogy felhívjuk telefonon a szolgáltatónkat.
Itt az ügyintéző azonosítás után megkérdezi a baleset körülményeit, felviszi azokat egy adatbázisba, ami alapján az ügyünket kezelik. Amennyiben szükség lehet orvosi beavatkozásra, akkor a biztosító javasolhat közeli kórházat, ahol elláthatnak, illetve megkérdezik, hogy mi ismerjük-e a lehetőségeket. Ha egy közeli kórházzal szerződése van a biztosítónknak, akkor kötelezhet arra, hogy ebben az intézményben lássanak el minket.

Ha könnyebb balesetet szenvedtünk, akkor a sürgősségi ellátás után a helyi kórház kienged minket, és javaslatokat tesz arra, hogy milyen további kezeléseket kérjünk az itthoni orvosunktól hazaérkezésünkkor. Más a helyzet, ha komolyabb bajunk esik, ekkor ugyanis akár napokig vagy hetekig is a külföldi kórházban kezelhetnek minket. Mivel a biztosító már a bejelentéskor egyeztet velünk arról, hogy melyik kórházban kezelnek minket, ezért folyamatos kapcsolatban állnak a kezelő intézettel:
- Egyrészt a kezelések típusáról érdeklődnek, ami alapján később a biztosítási összeg kifizetése történik,
- Másrészt a súlyosabb esetekben a biztosító a mielőbbi hazaszállításunkról gondoskodik, így az ehhez szükséges információkat a kórháztól szerzi be, emiatt pedig folyamatos kapcsolatban van a kórházzal és velünk is.

A hazaszállításunkról ugyanis a biztosító gondoskodik, ha orvosi felügyeletre van szükség ahhoz, hogy visszatérjünk Magyarországra. Ilyenkor jellemzően egy két fős mentőcsapatot küld a biztosító, akik a sérültet hazaszállítják, a költségeket ilyenkor a szolgáltatónk állja.

Ki kell viszont fizetni a külföldi kórháznak az ellátási díjainkat. Nagyobb összegnél a biztosító akár előre téríthet, de az is előfordul, hogy a helyszínen kifizetjük az ellátás költségeit, majd a számlát utólag benyújtva rendezzük a kárigényünket a biztosítóval.

A kárigény benyújtására egyébként két évünk van, de értelemszerűen nem érdemes sokáig húzni a papírok beadását.

Így fizet a biztosító
A kórházi díjak kifizetése történhet előre, vagyis egyből a kórháznak utal a biztosító, de lehet utólagos kifizetés is. Ez egyébként a poggyásznál is így lehet, ha az utazáshoz elengedhetetlen csomagot vesztünk el, akkor a biztosító azonnal téríthet. Mind a két esetben jellemzőbb az utólagos kifizetés.

Ekkor a kórház által kiállított számlák eredetijét kell megküldeni a biztosítónak a zárójelentéssel együtt. A sportfelszerelés esetében sokszor elég megadni a vásárlás értékét és idejét és ez alapján kapunk pénzt, a nagyobb értékű eszközök megrongálódása esetén ez nem elegendő, a "megmaradt" részek bemutatását is kérheti a biztosító.

Így válasszunk biztosítást
A biztosítások kiválasztásánál gyakran esünk abba a hibába, hogy a legolcsóbb terméket választjuk. Az utasbiztosításoknál viszont nem érdemes spórolni, hiszen baj esetén akár több millió forintos kórházi számlával is találkozhatunk. A legnépszerűbb síterepekre (Ausztria, Olaszország, Franciaország) egyébként az EU-s egészségügyi kártyánkat sem árt magunkkal vinni, hiszen az ellátás egy részét ez is fedezheti.

"Az utóbbi évek tapasztalatai alapján egyre nagyobb jelentősége van a felelősségbiztosítás meglétének is. A sípályákon okozott baleset miatt, ha az okozó nem rendelkezik felelősségbiztosítással, a tapasztalatok szerint 10 ezer eurót meghaladó nagyságrendű összeget is fizettethetnek a balesetet okozóval" - mondta a Pénzcentrum kérdésére a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

De mire érdemes még figyelni?
- A síelés (snowboard) kockázatát feltétlenül tartalmazza a biztosítás.
- A helikopteres mentés után is fizessen a biztosító, ez ugyanis akár több millió forintba is kerülhet.
- A kórházi számlák adhatják ki egy baleset esetén a legnagyobb költségeket (akár több millió forint), de a poggyászunk és a sífelszerelésünk védelme is megér néhány száz forintot.

forrás: Pénzcentrum

Oldalak