CLB

Emelkedik a kgfb és a casco díja

Vége a koronavírus-járvány kedvező hatásának az autós biztosítások piacán: emelkedőben a balesetszám és a kárinfláció, mindkettő a díjak drágulását hozza magával.

Érdekes mozgásokat látni a személyautók biztosítási piacán. Hiába csökkent látványosan a közlekedési balesetek száma a koronavírus miatt szerényebb forgalmú hazai úthálózaton 2020-ban (és még 2021-ben is messze az évtizedes átlag alatt volt), a biztosítók kgfb-ből származó díjbevétele 255 milliárd forintra növekedett tavaly – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minap kiadott jelentéséből, ami a kevesebb kártérítés ellenére 3,3 százalékos növekedés.

Vajon mi történik idén a kötelező felelősségbiztosításokkal és a casco-val úgy, hogy 2022-ben a balesetszámok és az infláció is megindult felfelé?

Gyakrabban ütköznek a személyautók, mint az egyéb gépjárművek

A világjárvány előtti utolsó békeévnek tekinthető 2019-ben 164 ezer darab kgfb-szempontból releváns balesetet rögzített az MNB, ezzel szemben 2020-ban 120 ezret, 2021-ben pedig 139 ezret. “A közúti forgalom csökkenése pozitív hatással volt a kárgyakoriságra, de az összes kárkifizetés nem egyenesen arányosan csökkent a kárgyakorisággal, a kárinfláció már 2019 második félévétől jelentős mértékben érezhető volt az áltagkárokban” – érzékelteti a Vezessnek Busa Zoltán, az Aegon Gépjármű- és Szállítmánybiztosítási üzletágvezetője, hogy összetett képlettel számolnak.

Ők egész korán reagáltak, 2020 második felében átlagosan 6 százalékkal csökkentették a díjaikat az esztendő első, rendkívül kis járműforgalmat és emiatt visszaeső balesetszámot hozó félévhez képest.

Másként reagált a Groupama ugyanakkor, amely meglepő levelet küldött nagyjából 250 ezer kgfb-ügyfelének. A biztosító 2020 végén úgy döntött, hogy felajánl nekik bő 700 millió forintot, megtarthatják vagy jótékony célra fordíthatják. A velük szerződött autósoknak közel a fele, összesen 120 ezer ügyfél döntött a pénz megtartása mellett, 331 millió forintot visszatérített nekik a Groupama, 380 milliót viszont átutalt az OMSZ-nek.

Mennyi most az átlagos kgfb-díj és mennyi az átlagosan kifizetett kárérték?

Az átlagosan immár 14 évnél is öregebb hazai személyautó-állomány mellett az új szerződések éves átlagdíja 49 700 forint jelenleg az Aegonnál, míg 46 484 forint a Groupamánál. Közismerten jelentős különbségek vannak a tulajdonosok életkorától, közlekedési múltjától és természetesen a lakhelyétől függően, utóbbira a K&H ad látványos példát: náluk jelenleg az 1390 köbcentis hengerűrtartalmú, benzines személygépkocsik átlagdíja az A0 bonus-malus besorolás mellett vidéki kisvárosi ügyfeleknél átlagosan 35 427 forint, míg a jóval kockázatosabb budapesti, szintén természetes személyek ugyanilyen autóinál 74 162 forint.

Több éve már nem újdonság, és hozzászoktunk, de azért most megemlítjük: a K&H vidéki átlagdíjából 8148 forint a biztosítási adó per hónap, míg a fővárosiak átlagdíjából 17 057 forint.

Egészen magas összeg az átlagosan egy-egy sérült gépjárműre kifizetett kár. Tavaly 750 ezer forint volt az MNB szerint, ami már 2021-ben is 9,9 százalékos növekedés, ebből a személyautók díja 662 ezer forint volt 6,9 százalékos emelkedést követően. Ebbe egyaránt beletartoztak a személyisérüléssel és a csak járműtöréssel járó káresemények.

Minden autós biztosítás díja emelkedik, vagy emelkedni fog

Húsba vágóan 2022-ben érzi az átlagpolgár a szinte minden fogyasztási termékre és szolgáltatsra kiterjedő inflációt, az ún. kárinfláció azonban már jóval korábban elkezdődött. A Vezess írta meg elsőként, hogy kőkemény 43 százalékkal emelkedett 2021-ben a használt gépjárművek hirdetési ára, és az új személyautók is átlagosan 10-20 százalékkal drágultak tavaly párhuzamosan az alkatrészárakkal. Erre rakódik rá az autópiacon az idei áremelkedés, ezért megkérdeztünk néhány nagy biztosítót, hogy mi történik a díjaikkal 2022-ben és mi várható jövőre?

“A kárinfláció folyamatosan erősödött és hosszú távon érezteti hatását. Ezt egy ideig valamelyest ellensúlyozta a Covid járvány, hiszen a balesetek száma csökkent, azonban ma ez már nem mondható el” – válaszolta a K&H Biztosító kommunikációs igazgatósága. Valóban így van, az ORFK legfrissebb statisztikái 10,2 százalékos emelkedést mutatnak az év első felében a múlt esztendő hasonló időszakához képest a személysérüléses baleseteknél. Márpedig a K&H szerint “a kárgyakoriság és a kárinfláció együttes növekedése a díjak emelkedéséhez vezet”.

Hasonlóan nyilatkozott Busa Zoltán is az Aegontól, akik már léptek is. “A díjemelést jelen körülmények közt indokoltnak látjuk, és ezért egy több részletből álló emelést hajtottunk végre.”

Ugyanúgy kedvezőtlen hatással van a casco díjaira is az infláció, sok százezer autóst érint ez is. Itt a K&H “közel 20 százalékos” emelkedést hajtott végre idén, az Aegontól pedig azt a választ kaptuk, hogy “az év második felében 15 százalékkal emeltük a díjainkat”.

Van, ahol nem a gyorshajtás a leggyakoribb baleseti ok

A személysérüléses baleseti statisztikákat rögzító rendőrségi táblázatokban ősidők óta stabilan első helyen áll kiváltó okként a gyorshajtás, a csak anyagi kárral és/vagy személysérüléssel járó baleseteket együtt tartalmazó biztosítói adatbázisokban azonban régóta árnyaltabb a helyzet.

Az Aegonnál például az elsőbbségadás elmulasztása az első (ami az ORFK-nál második), majd a követési távolság be nem tartása következik, aztán a figyelmetlen irányváltoztatás, és negyedik helyen a gyorshajtás. A K&H-nál már a sebességhatárok negligálása az első, aztán az elsőbbségadás elmulasztása jön a sorban, a kanyarodási szabályok és a követési távolság be nem tartása, valamint a szabálytalan sávváltás a további sorrend.

forrás: vezess.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban a kötelező és casco díjakat akár egyszerre is kiszámolhatja:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>

Menekülés a céges autóktól – milyen buktatókat rejt a váltás?

Magánszemélyeknek adnák át üzemeltetésre céges autójukat, zömében családi kisvállalkozások, hogy továbbra is az olcsóbb, hatósági áras üzemanyagból tankolhassanak. A váltáskor azonban jó tudni, hogy új kötelező – és akinek van – casco biztosítást kell kötni – figyelmeztet a CLB. A biztosítási alkusz szerint egy esetlegesen nagyobb üzemeltető váltási hullám újabb kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampányt generálhat.

A még létező kiskaput kihasználva egyre több kisvállalkozás tulajdonosa tervezi átadni, vagy már át is adta magánszemélynek – zömében családtagnak – a céges autót, hogy továbbra is a hatósági áras üzemanyagból tankolhasson. Ez a megoldás az eladásnál olcsóbb – sok lízingelt, részletre vásárolt jármű teljes árát idő előtt, egy összegben kell kifizetni – és gyorsabb is, hiszen ha hirtelen telítődik a piac, a túlkínálat miatt nem lehet gyorsan, jó árat kapni a kocsikért. Az eladott járművek után az átírási költséget is meg kell fizetni, az üzembentartó átvezetése viszont pár ezer forintba kerül. Érdemes azonban számolni és alaposan megfontolni, körüljárni a váltással járó körülményeket, egyebek között nem szabad megfeledkezni az új biztosításról sem – figyelmeztet Németh Péter.

Márpedig, a CLB kommunikációs igazgatója szerint sokan nem kalkulálnak azzal, hogy új kötelező, és akinek van,új casco biztosítást is kell kötni, ezúttal a magán üzembentartó nevére. Ez viszont meghatározza a majdani díjat is, hiszen az üzembentartó gépjárművezetői előélete, bonus-malusa is befolyásolja. Azt is figyelembe kell venni, hogy a magánszemély által üzemeltetett céges autókra semmiféle költséget nem lehet elszámolni, ez pedig hatással lehet a lízingszerződés áfa tartalmára, alkatrészek árára és a szervizek díjára is – mondta a szakértő.

A CLB-nél úgy látják, hogy az üzembentartó váltás miatt annyi egy időben kötött új biztosítás lehet, amelynek összeérhet majd a „fordulója”, hogy ez a helyzet újabb évközi árversenyt, esetleg ismét kampányt generálhat. Németh Péter szerint szerződéskötés előtt – és később a kgfb-fordulókor is – érdemes tájékozódni az alkuszi portálokon, hogy melyik biztosítónál milyen díjakkal, kedvezményekkel lehet kalkulálni.

forrás: piacesprofit.hu

CLB TIPP: Számolja ki gépjárművére a biztosítók kötelező biztosítási díjait és kösse meg a kiválasztottat néhány perc alatt:
kötelező biztosítás ajánlatok>>

Magyar otthonok ezreit vágja taccsra az ítéletidő: hiába a biztosítás, elúszhat a családi vagyon

A hazai háztulajdonosoknak hosszú évek óta a viharok okozzák az egyik legnagyobb fejtörést. A biztosítók kifizetései is megerősítik, hogy brutális mennyiségű káreset történik ezekben a hónapokban. A viharos időn kívül azonban másféle veszélyhelyzeteket is teremthet az évről évre egyre szeszélyesebbé váló időjárás. A hőség például - bár csak áttételesen - de mind a vagyoni káresetek, mind pedig az egészségügyi problémák számát képest megdobni. Pénzcentrum most a legnagyobb hazai biztosítók segítségével térképezte fel, hogy mik a leggyakoribb nyári káresetek és hogy mennyire élték meg különlegesnek az idei nyarat az előző évek tapasztalataihoz képest.

Az állandóan váltakozó hidegfrontok és melegfrontok miatt az idei nyarat Magyarországon igen szeszélyes időjárás jellemezte. Májusban és júniusban a záporok és zivatarok tarolták le az ország egész területét, míg a júliust már inkább a tűző kánikula és az aszályokhoz is vezető szárazság jellemezte.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint az időjárási szélsőségek a biztosítók már május végére 2,4 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kárkifizetésekre, a kifizetések száma és összege pedig a nyár beköszöntével tovább növekedett.

Lakásbiztosítással egyébként a magyar lakosság közel háromnegyede rendelkezik, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kétharmaduk, míg életbiztosítással 48 százalékuk. A nyugdíjbiztosítottak aránya változatlanul 23,1 százalék, CASCO-t minden ötödik lakos kötött, megtakarítás jellegű életbiztosításba 15,4 százalékuk fektetett.

A megkötött biztosítások számát tekintve, az átlag több mint 3 biztosítással rendelkezik, ugyanakkor a férfiak, a 40-49 évesek, a vidéki városokban élők, a magasabb jövedelműek, a diplomások és a gazdaságilag aktívak több biztosítást kötnek az átlaghoz képest. Mindez örvendetesnek hangzik, azonban a biztosításuk megléte még nem feltétlen jelenti azt, hogy a szerződéssel rendelkező magyarok tisztában is lennének azzal, hogy milyen kárigények után és milyen körülmények között fizet a biztosító.

A tudatosság is hiányzik a biztosítások mögül

A hazai biztosítók általános tapasztalata ugyanis az, hogy a magyarok jelentős része még ma is úgy gondolja, hogy a lakásbiztosítások úgy működnek, hogyha egyszer megkötöttek egy szerződést onnantól máris biztonságban tudhatják ingóságukat. Ez pedig koránt sincs így, ezért az erre apelláló ügyfelek könnyen pórul járhatnak, ha nem járnak utána, pontosan mit is fedeznek a biztosításaik, illetve nem fordítanak időt rendszeresen azok rendezésére.

Sokan csak a káreseményt követően szembesülnek azzal, hogy a biztosító nem a teljes veszteséget téríti. Ez különösen gyakori probléma a mostani, magas infláció mellett. A szerződések ugyanis gyakran nem követték az ingatlan- és az alapanyagárak drasztikus növekedését. Ezen faktorok fontosságát persze az utóbbi két évben a koronavírus-járvány, majd (még inkább drasztikus mértékben) az orosz-ukrán háború is jócskán megnövelte. A finanszírozási feltételek ugyanis szigorodnak, az építőanyag pedig a szakértői becslések alapján 15-25 százalékkal is emelkedhet 2022-ben, emellett pedig az építőanyag hiány is tartó probléma lehet a háború elhúzódása miatt.

A lapunknak nyilatkozó biztosítók szerint is komoly probléma, hogy magyarok többsége nem fordít kellő figyelmet az általuk igénybe vett pénzügyi szolgáltatások folyamatos felülvizsgálására és optimalizálására, pedig a meglévő lakásbiztosítási szerződések folyamatos gondozása fontos lenne, amellett, hogy a megelőzésre is figyelünk, erről korábbi cikkünkben már részletesebben is írtunk.

Az utasbiztosítási piac eközben az elmúlt két évben az utazási korlátozások és a pandémiától és a környezeti katasztrófáktól való félelmek hatásait nyögte. Emiatt a Magyar Biztosítók Szövetsége szerint 2020-ban a megelőző év harmadára esett vissza a teljes piac díjbevétele valamint a szerződésszámok is.

Tavalytól kezdődően aztán valamekkora élékülést produkált a piac, de a pandémia előtti szinttől még mindig jócskán le van maradva. Idén az javíthat tovább a helyzeten, hogy a korábbi években csupán nagyjából a külföldre utazok fele kötött utasbiztosítást. Ez az arány mostani bizonytalan helyzetben jó eséllyel nagyot javult.

A Pénzcentrum most arra volt kíváncsi, hogy mik azok a káresemények, amikre ebben a rendkívüli évben kiemelten figyelni kell. Arról kérdeztük tehát a piac legfontosabb szereplőit, hogy mik a tipikus nyári kárigények az egyes biztosítások esetén, milyen tekintetben és mekkora mértékben változhatnak ezek idén a korábbi évekkel szemben, valamint arra is, hogy maga a kánikula mennyire vezethet káresetekhez.

Fokozódó problémát jelentenek a viharok és a jégverés

A nyári hónapokban jelentkező kárigények emelkedése két alapvető okra vezethető vissza. Az egyik, az utazásokkal összefüggő szolgáltatási igények, a másik pedig az időjárási tevékenységgel összefüggő kárigények növekedése – árulta el a Pénzcentrumnak a Groupama Biztosító.

Az utazásbiztosítások terhére jellemzően a külföldön bekövetkező betegségek, balesetek miatti kórházi költségekkel, valamint a poggyászkárok, a járatkésések, kimaradások miatti kárigényekkel jelentkeznek ügyfeleink. A klimatikus károk közül a vihar, felhőszakadás, a villámcsapás és a jégverés okozza a legnagyobb károkat. Egy-egy vihar esemény nem ritkán eléri az 1 milliárdos kárszükségletet – fejtették ki a biztosító szakértői.

A kiszámíthatatlanság erősödésére utal az is, hogy megjelentek az úgynevezett „dupla károk” is. Ezekben a szélsőséges esetekben olyan gyorsan érkezik másodszor is a természeti csapás – ami lehet vihar, jégeső vagy felhőszakadás –, hogy az adott térségben vagy településen még az előző hullám által okozott károkat sem volt idő helyreállítani, így még nagyobb károkat képes okozni az újabb hullám – mint például a Baranya megyei Sellye községben 2021 nyarán – írja az Utasbiztosító.

Az időjárási eseményekkel, főleg az extrém eseményekkel összefüggő károk kerülnek előtérbe ebben az időszakban. Sajnos egyre kiszámíthatatlanabb, hogy mikor és hol csapnak le a viharok: korábban jellemzően májustól augusztus végéig kellett számítani viharokra, felhőszakadásra, jégverésre, azonban az elmúlt években teljesen szokatlan időszakokban is történnek ilyen események – erősítik meg a Generali és a Genertel biztosító szakértői.

Két évvel ezelőtt például február közepén voltak komoly viharkárok, idén pedig már egész az év elején, január legvégén okozott jelentős károkat a viharos szél. Tavaly viszont egészen július közepéig alig voltak ilyen jellegű károk, majd másfél hónap alatt történt annyi időjárással kapcsolatos káresemény, mint szinte máskor egész évben. A már említett év eleji viharok során – ami két nap volt - megközelítőleg annyi viharkár kár keletkezett, mint eddig az idei nyáron, úgyhogy 2022 nyara ebből a szempontból sokkal nyugodtabb, mint mondjuk a tavalyi – ecsetelték a biztosítóktól.

Általában a nyári hónapokban a viharos szél okozza a legtöbb kárt, utána a jégverés, majd a villámcsapás. Ezt követi a felhőszakadás. Fontos kiemelni, hogy az elmúlt 1-2 évben jelentős kockázatot mutat a jégverés. A gépjárművekben soha nem látott, több milliárdos kárt okoztak pl. tavaly, de idén is igaz, hogy olyan helyekről is kaptunk bejelentéseket, ahol évtizedekig nem történt jégverés – figyelmeztet a Generali és a Genertel.

A gépjárműveket érintő károk között nyáron szezonálisabb a CASCO termékre jelentett jégverés és vihar által okozott károk. A lehulló jég mellett a vihar esetében a gépjárműre eső tárgyak – például faágak – okoznak károkat – árulta el ezzel kapcsolatban a versenytársak tapasztalatainak megerősítése mellett az Allianz, hozzátéve, hogy szezonális tapasztalataik alapján a nyári forróságban nem javasolt egy felforrósodott kipufogójú gépjárművel száraz, füves területen megállni, mert fennáll a gyulladás veszélye.

Valósággal tejelnek a biztosítók idén

A korábbi évekhez viszonyítva, az ingatlanok helyreállításával összefüggésben kifizetett összegekre nagyrészt az építőipari költségekben általánosan tapasztalható emelkedés van hatással, amely tendencia várhatóan fennmarad – állapította meg lapunknak az Allianz.

A károk darabszámában és a kifizetett károk tekintetében is a 2020-es évhez hasonlóan telik 2022 is. Míg 2021 csendesebb, nyugodtabb évnek tekinthető, az első féléves adatok összehasonlítása alapján, mind darabszámban, mind kifizetésben 15-20%-os emelkedést tapasztalunk – összegzett ezzel kapcsolatban az Aegon.

A Generali és a Genertel szakértői szerint két fontos tényező miatt emelkednek állandóan a károk után kifizetett összegek. Az egyik a viharok miatti jelentős kárdarabszám és kárkifizetés növekmény. Ahogy láttuk, ez attól függ, hogy mennyi az adott időszakban a vihar- jegyzik meg.

A másik pedig az infláció - folytatják, amely már az elmúlt években is, de idén különösen nagy hatást gyakorol a biztosítói ráfordításokra. Ezekben a Generalinál és a Genertelnél is 15-20%-os emelkedést tapasztaltak amely nagyrészt az anyag és alkatrészek árainak emelkedéséből, illetve a munkadíjak megugrásából fakad. De a szolgáltatások díja is meredeken emelkedik, illetve az euro árfolyam hatása is számottevő, csak úgy, mint a minimálbérek emelkedése.

Nagyon fontos kiemelni - írják, hogy a biztosítási szerződések aktualizálása ezért is rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen az épületek újjáépítési költségei, a berendezések pótlási értékei is annyira gyorsan emelkednek, hogy az aktuális biztosítási összegek nem mindig fedezik a helyreállítás, pótlás értékét, ezért az alulbiztosítottság elkerülése érdekében fontos aktualizálni, értékkövetni akár év közben is a szerződéseket – figyelmeztet a Generali és a Genertel Biztosító.

Az idei év tapasztalatai Groupama Biztosító szerint is jócskán eltérnek a tavalyitól. Adataik alapján egyértelműen látható, hogy az elmúlt három évben tendenciózusan, mintegy 34-35%-kal nőtt a viharok és felhőszakadások miatt bejelentett károk száma és összege. Hosszabb időszakra visszatekintve az is látható, hogy egyes években jelentős kiugrás figyelhető meg. Ennek elsődleges oka az, hogy nem csak lokális jelleggel jelentkeznek károk, hanem viszonylag rövid időszakon (egy héten) belül országos viszonylatban csapnak le a viharok. Ilyen kiugró év volt például 2016.

A kánikula és is a lehűlés is vezethet komoly károkhoz

Magyarországon is egyre melegebbek és egyre gyakrabban jelentkeznek hőhullámok. Bár a hőség közvetlenül nem tartozik a biztosítási események közé, de közvetetten hatással lehet a károk keletkezésére és mértékére is. A lakóépületekben például befolyásolhatja egyes tetőfedő, illetve szigetelő anyagok ellenálló képességét a viharokkal szemben, így a viharok még nagyobb károkat okozhatnak – árulták el a Groupama Biztosítótól.

A hőség sok esetben okozhat figyelmetlenséget, a szezonális balesetek – például vízi balesetek száma is változik ilyenkor, az idősebb korosztályt is jobban érinti a hőség, de ezekre nincsenek számszerű adataink – egészítik ki ezt tapasztalataikkal a Generali szakértői.

Az élet- és egészségbiztosítások esetében a magas hőmérséklet okozta egészségügyi panaszokból eredően növekedhetnek a szolgáltatási igények. A gépjármű-biztosítások terén maga a kánikula ugyan nem okoz biztosítási eseménynek megfelelő kárt, ugyanakkor a hőingadozás a gépjárművezetőket is megterheli, így fokozott figyelemre és több türelemre van szükség a balesetek elkerüléséhez – árulta el ugyanezzel kapcsolatban az Allianz.

Továbbra is a viharok okozzák a legtöbb kárt

A nyári időszakban továbbra a vihar, a felhőszakadás és a jégverés okozza a legtöbb kárt, erősítették meg a biztosítók a Pénzcentrumnak. Az Allianz kifejtése szerint a lakossági vagyonkárok között jellemzően:

• a nagy sebességű szél vagy jégverés okozta tetőszerkezet-sérülések
• a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékhoz köthető felhőszakadás és az ebből fakadó beázás jellegű károk;
• a villámcsapások által okozott, elektromos készülékekben keletkezett túlfeszültségi károk

A gépjárműbiztosításokat illetően:

• a CASCO termékre jelentett jégverés és vihar által okozott károk,
• a lehulló jég mellett a vihar esetében a gépjárműre eső tárgyak – például faágak – okozta sérülések.

Az élet- és egészségbiztosítások tekintetében pedig a magas hőmérséklet okozta egészségügyi panaszokból eredő szolgáltatási igények a leggyakoribbak a nyáron.

A Groupama ezzel kapcsolatban azt is kiemeli, hogy bár a 2022-es évben jelentős jégverés érte Somogy és Tolna megyéket. Az épületek mellett a járművekben is jelentős károk keletkeztek. Ennek ellenére minden évben a viharok okozzák a legtöbb bejelentést is és a legnagyobb kárkifizetést is.

forrás: penzcentrum.hu

CLB TIPP: Lakásbiztosítási ajánlatok:
Lakásbiztosítás kalkulátor >>

Döbbenet: már több mint 550 ezer hektáron jelentettek aszálykárt

Egyeztetést folytattak az aszályhelyzet okozta károkról.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára egyeztetést folytatott a hazánkban működő biztosítók képviselőivel annak érdekében, hogy az aszálykárt elszenvedett gazdák kártalanítása minél zökkenő mentesebben folyjon a jövőben.

Az Európai Unió területének csaknem felét történelmi léptékű aszály fenyegeti

Magyarországot ugyancsak sújtja ez az időjárási szélsőség: július közepére az 550 ezer hektárt is meghaladta az aszálykár bejelentéssel érintett területek nagysága. A következő hetekben további jelentős számú aszálybejelentés várható.

Elsősorban az ország keleti régióiban tapasztalható károk mértékére és a gazdák által bejelentett panaszokra tekintettel az agrártárca szakmai egyeztetésbe kezdett a biztosítók képviselőivel.

Az egész ország érdeke, hogy minél több magyar gazda folytathassa a termelői munkát

Feldman Zsolt államtitkár kiemelte, hogy össztársadalmi érdek a jelenlegi, többszörösen válság sújtotta időszakban a gazdák megfelelő tájékoztatása mellett a minél hatékonyabb és gyorsabb kárrendezés. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a biztosítók készüljenek fel megfelelő kárbecslői kapacitásokkal a bejelentések feldolgozására, hiszen a bejelentések eredményessége függ az időtényezőtől.

Hangsúlyozta, hogy különösen a hazai haszonállat állomány megfelelő takarmányozása érdekében a biztosítók engedjék lesilózni azt a kukoricát, amivel a gazdálkodó kármentést végezne. Az egész ország érdeke, hogy minél több magyar gazda folytathassa a termelői munkát. A lakosság élelmiszerbiztonságának záloga ugyanis a mezőgazdasági termelés folyamatosságának biztosítása - tette hozzá.

forrás: agroinform.hu

CLB TIPP: Oldalunkon vállalkozói biztosítás ajánlatokat is kérhet:
Vállalkozói biztosítás ajánlatkérés >>