Az évek óta stagnáló lakásbiztosítási szektort is fellendítheti a lakáspiac és a hitelezés felpörgése. A bővítések, korszerűsítések is hozhatnak pénzt a biztosítóknak.

A lakáspiac élénküléséből a biztosítók is profitálhatnak, végre beindulhat az évek óta stagnáló, jelenleg nagyjából 100 milliárd forintos lakásbiztosítási piac. Az elmúlt években a szerződések száma megállt 3 milliónál, új ingatlanok ugyanis nem épültek, és a penetráció sem emelkedett. Magyarországon a lakások több mint 70 százalékán van biztosítás, ez világviszonylatban sem rossz arány. A szolgáltatás elterjedtsége annak köszönhető, hogy a lakosság többsége saját tulajdonú ingatlanban lakik, amit általában hosszú évek vagy évtizedek munkájával szerzett meg.

Az idén több tényező is megmozgathatja a piacot. Az áremelkedésnek és a CSOK elterjedésének köszönhetően az adásvételek száma várhatóan nő. Egy-egy tranzakció után pedig az új tulajdonos felmondhatja a korábbi szerződést, és új biztosítást köthet – hívta fel a figyelmet az Allianz. Jelenleg egyébként a piacot négy nagy és körülbelül tíz kisebb-közepes szolgáltató fedi le. A lakossági vagyonbiztosítások díjbevétele 2014-ben 104,6 milliárd forint volt a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint, a károkra nem egészen 38 milliárd forintot fizetett ki a szektor. Magasan piacvezetőnek számít 32,9 milliárd forintos díjbevételével és csaknem 900 ezer szerződésével az Aegon. Félmillió fölötti szerződéssel rendelkezik még az Allianz, a Generali és a Groupama is. A kisebb szereplők főleg tőlük tudnak ügyfelet szerezni az áraik leszorításával, de a nagyok is felvették a kesztyűt, és igyekeznek versenyképes ajánlatokat kínálni.

A lakáshitelezés beindulása is hozhat új ügyfeleket a biztosítóknak. Tavaly 355 milliárd forintnyi lakáshitelt helyeztek ki a bankok, csaknem másfélszer annyit, mint 2014-ben, a finanszírozott lakásokhoz pedig lakásbiztosítást is kell kötni. Ez elsősorban a bankbiztosítók malmára hajthatja a vizet, amelyek a hitelből díj- vagy kamatkedvezményt nyújthatnak, ha a csoporthoz tartozó vagy azzal szorosan együttműködő biztosítóval köt szerződést az ügyfél – mondja Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz kommunikációs és értékesítési igazgatója.
A lakásbérlések növekedése is élénkülést hozhat az Allianz szerint. Ilyen esetben ugyanis nem árt, ha a tulajdonos mellett a bérlők is biztosítást kötnek a saját ingóságaikra. Egy tulajdonosnak ugyanis aligha áll érdekében a bérlők drága műszaki cikkeit is bevenni a szerződésébe. A lakáshitelezés mellett a bővítések, felújítások is hozhatnak bevételt a biztosítóknak, az ingatlan értékének növekedése után ugyanis célszerű átdolgozni a régebbi biztosítást is.

A biztosítási díjak ennek ellenére nem biztos, hogy nőnek az idén. Az ügyfelekért kemény harc folyik, az árak az egyik alkuszcég, a Netrisk nemrég publikált adatai szerint még tavaly is csökkentek. „A díjak öt-hat éve csökkennek, de ez a folyamat lassan megáll” – erősíti ezt meg Németh Péter. Jelenleg egy társasházi lakásra évente átlagosan 15-20 ezer, egy családi házra pedig 30-50 ezer forintért lehet biztosítást kötni. A 2013-ban bevezetett biztosítási adót mindenesetre nem tudták beépíteni a cégek a díjaikba. Az Allianz és Németh is úgy látja azonban, hogy a díjak mellett a szolgáltatások színvonala is egyre több ügyfelet érdekel. Sokan kötnek olyan biztosítást, amely fedezetet nyújt például a különleges üvegekre, napkollektorokra és más berendezésekre.

Forrás: Világgazdaság